Pesti Napló, 1873. december (24. évfolyam, 276-299. szám)

1873-12-13 / 286. szám

»86. Szerkesztési iroda ? Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap Szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó­hivatal: Barátok-*tere, Athenaeum-épület« A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz, viadók körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Budapest* Szombat, deczember 13- 1873. ESTI KIADÁS. »4. évfolyam. Előfizetési feltételek: — Hirdetésed Postán küldve, vagy Budapesten há­hoz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kr. 6 hónapra . .­­ 12» — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 ASrint Az előfizetés az év folytán min­den hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik, szintúgy­ mint előűzetések a KIADÓHIVATALBA, Barátok­ tere, Athenaeum-épült küldendők. A trianoni hadi törvényszék ítélete, melyet Mac Mahon tábornagy húsz évi vár­fogságra módosított, foglalkoztatja az európai közvélemény figyelmét. A német lapok kivé­tel nélkül egytől-egyig igazságtalannak, meg nem érdemlettnek mondják az ítéletet. Pártkü­lönbség nélkül kiemelik, hogy nincs sympa­­thiájuk Bazaine személye iránt, ki a császár­ság összes hadvezetői közt kétségkívül a leg­kevesebb rokonszenvre tarthat igényt. De másrészt azt mondják, hogy nem érdemelte meg sorsát, hogy a hadi törvényszék irányza­tban elfogultan ítélt, hogy a franczia nép nem igazságot akart szolgáltatni, hanem bűn­bakot keresett szerencsétlenségeiért s ez okból árulónak bélyegezte Bazainet. A hadi törvényszék csak azért, hogy a nemzeti hiúságnak hízelegjen, feláldozta Francziaország egyik tábornagyát, ki negy­venkét éven keresztül szolgálta hazáját s ki­re nem lehetett egyebet rábizonyítani, mint azt, hogy nagyfontosságu állásának vezetésé­hez nem birt a megkivántató képességgel A ké­pesség hiánya pedig,—mondják a német lapok — nem olyan bűn,melyet a haditvényszék ha­lállal sújthatna. A­mi a franczia közvéleményt illeti, ez, úgy látszik, a bonapartisták kivételé­vel nagyon örül annak, hogy végtére a hadi törvényszék is kijelölte ama férfiút, kire az ország minden hadi szerencsétlenségének és egész bukásának okát rá lehet kenni. Ez természetesen a legolcsóbb útja a felelősség alól való kibúvásnak. Végül még megemlítjük, hogy a kérvény, melyet a hadi törvényszék tagjai Mac Mahon herczeghez intéztek, kiemeli, hogy a bíróság kérlelhetlen szigort volt kénytelen alkalmazni; de arra emlékezteti a herczeget, hogy Bazaine sze­rencsétlen viszonyok közt kapta a főparancs­nokságot s azt nem lehet feledni, hogy a csa­tamezőn mindig hű maradt zászlójához; a had­sereg az 1831-ki önkénytesnek dicsteljes szol­gálatait el nem feledheti. E kérvénynek meg volt ama sikere, hogy a halálbüntetés Damocles-kardját eltávolította az elítélt fe­jéről. De a degradatio büntetése nem módosít­tatott. Bazaine elveszti rangját, nem viselheti a becsületrendet s a katonai érmet. Végül ő fizeti a perköltségeket, melyek igen jelenté­keny összeget képviselnek. Egy baseli távirat szerint a SVajCZi kormány, a pápa legutóbbi encyclikájára, mely Svajczot oly hevesen megtámadja, azzal akar válaszolni, hogy a baseli pápai nuntius­­nak elküldi útleveleit vagy más szóval a pápai székhez való nemzetközi diplomatiai viszonyát megszakítja. Budapest, decz. 13. (A b­a­l­k­ö­z­é­p) köréből Salamon Lajos és Kozma Parthén nyilatkoznak ma az „Ellenőriben, kijelentvén, hogy ők ott voltak ugyan a G­h­y­c­zy­­n­é­l tartott értekezleten, de megmaradtak balkö­­zépi igazhivők. (A középpárt­ értekezletéről a »Ref.-­­ban a következőket olvassuk: A Ghyczy-párt tegnap délután 5 órakor értekezletet tartott a választókhoz intézendő nyilatkozat tárgyában. A balközép ugyan­is, daczára annak, hogy — melynek alapján válasz­tatott — a martiusi országos gyűlés programmját és a bihari pontokat november 7-ei nyilatkozatában ma­ ma Budapest, decz. 13. A képviselőház mai ülésében ismét kis közjogi vita volt. Várady Gábor a tárgyalás alatt levő újonczozási törvényjavas­lat, szövegében azon módosítást ajánl­, hogy­­a magyar sarbadi csapatok“ helyett­es a magyar hadsereg“ ki­fejezés tétessék. A szélsőbalról többen felszó­laltak az indítvány mellett. Gr­a­y­c­z­y Kálmán az ülésen jelen volt, e vitához nem szólt, szavazáskor azonban ő és pártja a Deákpárttal, a bal­közép ellen, „a magyar sorhadi csapatok« kifejezé­se mellett szavazott. A cabinet kiegészítése tárgyában tett újabb lépésekről már reggeli lapunkban szól­tunk s közöltük, hogy a Korizmicscsal meg­kezdett tárgyalások eredménytelenek voltak. A „Pest. Corr.“ azt közli, hogy a cabinet ki­egészítése „48 óra alatt várható“ , e közlés­nek azonban semmi alapja sincs. A „Pester Corr.“ továbbá több állítólagos feltételt sorol elő, melyekből gr. Zichy József a közleke­désügyi tárcza vezetésének átvételét függővé tette volna. E közlés sem hiteles, s illetékes helyről megkerestettünk annak kijelentésére, hogy ez ügyben sem történt még semmi meg­állapodás. S­z­­­á­v­y min. elnök, ki még tegnap sokáig időzött a Deákkörben, az éjjel kösz­­vény bajban nem lényegtelenül megbetegedett. Bizonytalan, hogy várjon a min. elnök meg­jelenhet-e a Deákkör holnapi értekezletén, melyen előterjesztést volt teendő. Ma is elejtette : most azt követeli a Ghyczy-párttól, hogy mandátumait tegye le. E követeléssel szemben állást kell ez utóbbinak foglalnia. Horánszky Nándor, kinek választói közt igen sok szélsőbali szavazat volt, hajlandónak mutatkozott mandátumát letenni, remél­vén, hogy a jobboldal és a józanabb balpárti válasz­tók őt Szolnokon új mandátummal ruházzák föl. A „Hon”esti lapjának híre, hogy Horánszky már lemon­dott, legalább korai, mert a mai értekezlet előtt kelt, mely értekezlettől tette függővé Horánszky el­határozását. ORSZÁGGYŰLÉS: A képviselőház ülése deczember 13. Elnök: Bittó István Jegyzők: Wächter Frigyes, Széll Kálmán, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak: Szende Bé­la, Tisza László, Pauler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. A főrendiház elnöke megküldi a 153 milliós kölcsönről szóló törvény eredeti példányának, az or­szágos levéltárba történt elhelyezését igazoló elis­mervényt. Le fog tétetni az irattárba. B­e­r­e­gd m­e­­gye, Debreczen és Kecskemét városa önálló magyar nemzeti bank létesítését kéri. Kecs­kemét városa az 1870 X. t. sz. 4 §-ának módo­sítását kéri. Vasmegye némely közlekedési út­jainak az állami utak közé leendő fölvételét kéri. Ugocsamegye a törvényhatóságok uj kerü­leti fölosztásánál a megyék észrevételeit figyelembe vétetni kéri. Árvamegye csődkiegyezési törvényt kér alkottatni. Csongrádmegye kéri, hogy az orsz.­gyülési iratok, nyomtatványok és naplóknak egy egy példánya a megyéknek megküldessék. Ugyancsak e megye a városok területén üzlettelep­­pel bíró vállalatoknak községi adó alá vetését kéri. Ugyanezen megye II. Rákóczy Ferencz hamvainak a hazába visszaszállítását kéri. Ugyanezen megye az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól eszközlött merev külön választását megszüntetni kéri­ Ugyan­ e megye kéri, hogy az 1868. XXXI. t. sz. módosításá­val oly törvény alkottassák, mely a népet az uzso­rások által való kizsákmányolástól megoltalmazza. B­o­­­t­­­z­á­r József selmeczbányai képviselő beadja megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. A naszód-vidéki erdőségek megvizsgálására kiküldött bizottság tagjaiul megválasztattak : Papp Lajos, Giczey Samu, Simonyi Ernő, Dániel Pál, Királyi Pál. Papp L­ajos kijelenti, hogy miután ő azon pártból, mely őt a bizottságba kijelölte, kivált, kéri a házat lemondásának elfogadására. Az elnök indítványára a ház a lemondást nem fogadja el. A jogügyi bizottságba megválasztottak: H­o­­r­á­n­s­z­k­y Nándor, Horváth Lajos, H­o­d­o­s­s­i Imre, Matolay Etele, Vargics Im­re, Hammersberg Jenő, H­o­r­v­á­t Bol­dizsár, P­e­r­c­z­e­l Béla, G­a­á­l Mihály, Eitel Frigyes, Steiger Gyula, T­o­s­z­t Gyula, M­a­­t­u­s­k­a Péter, Schmausz Endre, Lázár Ádám. Domahidy István Nagy Károly m. város kérvényét nyújtja be az ipar­kamarai adóztatás föl­mentése iránt, Broll Károly Röszler József nyu­galmazott bányatanácsos kérvényét nyújtja be, Madas Károly Kolmayer Péter irsai birto­kos kérvényét nyújtja be a puszamike-budai útnak birtokon kívül helyeztetése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Bobory Károly, Kalininy Miklós vingai föld­­mives kérvényét nyújtja be, kártalanitás iránt; — Schuppanzigh József Mosonymegye boldog­­asszony­i lakos kérvényét tiszti óvadékának vissza­szolgáltatása iránt; — N­e­­­b­o­s Bernát kérvényét 1849. szállított termények megtérítése iránt; — T­a­u­f­e­r József és társai kérvényét az 1848-ban kiszolgáltatott élelmi­szerek megtérítése iránt; — végül Biró Domokos magyar sárdi birtokos kér­vényét a tagosítással megkárosított birtokának elár­­vereztetése tárgyában. Várady Károly Mott Vilmos volt m. kir. er­­dővéd kérvényét nyújtja be végkielégítés iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Haller Ferencz gr. kérdi a közlekedési mi­nisztert, van-e tudomása arról, hogy több segesvári polgár vállalkozott a medgyes-szebeni kőhíd kiépí­tésére, de, daczára annak, hogy a híd elkészíttetett, a vállalkozók sem a biztosítéki összeget, sem a vál­lalkozási díjt nem kapták ki. Tisza Lajos kijelenti, hogy van tudomása, egy hozzá érkezett panasz folytán ez ügyről, mely­ben a szükséges vizsgálat már megindíttatott. A ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Bobory Károly a beszállásolási ügy rendezése tárgyában interpellálja a honvédelmi minisztert. Szende Béla honvédelmi miniszter elismeri ezen ügy rendezésének szükségességét, s ígéri, hogy e tárgy iráni előterjesztését még a jelen ülésszak fo­lyama alatt be fogja nyújtani. A ház a választ tudomásul veszi. Szögyény László az állandó igazoló bizott­ság jelentését nyújtja be, mely szerint G­h­y­c­z­y Kálmán, a,szabályszerű 30 nap fenntartásával, iga­­zoltatik. (Éljenzés.) Széll Kálmán a p. v. bizottság nevében bemu­tatja annak jelentését az 1872. évi közösügyi költ­ségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg födözéséről ; az arcier-testőrség nyu­galmazott tagjainak pótilletményeiről; a p. n. mi­niszter 1872. évi költségvetéséből fönnmaradt hitel­maradványoknak az 1873. év folyamában leendő igénybe vétele és az előre nem látott rendkívüli kia­dások fedezésére az 1873. év folyamában szükség­­lendő póthitel tárgyában; az 1873. évi közös ügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg fedezéséről; a gömöri iparvasut költségtöbbletének födözéséről, végre az erdélyi ka­tonai kórházak bérlete folytán megkívántató póthi­telről szóló törvényjavaslatokról. Kinyomatásuk elrendeltetett és az osztályokhoz fognak utasíttatnak. Schmausz Endre, a központi bizottság elő­adója, benyújtja a bizottság jelentését, a pénzügyek­re vonatkozó jogi szabályok érvényben tartásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A jelentés a költségvetés után fog tárgyaltatni. Radó Kálmán a gazdasági bizottság jelen­tését nyújtja be a ház dec­ember havi költségvetése tárgyában. Hétfőn fog tárgyaltatni. Következik a kérvényi bizottság jelentésének tárgyalása. A kérvények, a bizottság javaslata értelmében, az egyes minisztériumokhoz utasíttattak. C­z­e­g­­­é­d városa néptanítói a népoktatási­­ törvény megváltoztatását kérik. A bizottság e kér­­i­vényt egyszerűen a közoktatási miniszterhez kívánja­­ áttétetni. Bencs Döme e kérvényt a minisztériumnak nem csak tanulmányozás végett kívánja kiadatni, hanem egyszersmind oda kívánja a minisztert utasít­­tatni, hogy e tárgyban a ház előtt mielőbb nyilat­kozzék. A ház a kérvényi bizottság javaslatát fogad­ja el. Következett a napirend további tárgya: a hon- s­véd zászlóaljak szaporításáról szóló s az újonézjuta­­­­léknak a határőrvidék polgárosítása folytán szüksé­­­­gessé vált módosításról szóló törvényjavaslatok, me­­­­lyek vita nélkül elfogadtatnak. A magyar sorhadi csapatokhoz, s a hadi­ten­gerészethez 1874-re megajánlandó ujoncz- és póttar­­taléki jutalékról szóló törvényjavaslatot a központi bizottság elfogadsára ajánlja. Várady Gábor saját és elvtársai nevében azt kívánja, hogy a törvényjavaslat czimében a törvé­nyes „magyar hadsereg“ elnevezés helyre és vissza­­­­állíttassék. Csak ezen feltétel alatt készek azt a har­madik felolvasásnál is elfogadni. A „magyar hadse­­­­reg“ kifejezés a kiegyezési terv­ alapfeltételét képezi, mely ha a később hozott törvényekben megtartatott­­ volna, a monarchia véderejének fenntartása, sőt foko­zódása mellett jelentékeny megtakarítások lettek volna eszközölhetők. Csanády Sándor elveinél fogva ellensége min­den közös ügyes intézménynek, s azért ezt sem sza­vazza meg. Minden bajnak okát a kiegyezésben látja, melynek megszüntetését még azon áron is óhajtaná, ha ő felsége fejéről az osztrák császári korona lehullanék. (Zaj.) Nem fogadja el a törvény­­javaslatot.­­ Pulszky Ágost, a központi bizottság előadója, hivatkozik az e tárgy körül minden hasonló alka­lommal megújult vitákra; ezen alkalmakkor a ház­­ többsége constatálta e tekintetben elfoglalt állás­pontját, melyhez ma is ragaszkodik. Kéri a törvény­­javaslat elfogadását. Csiky Sándor (Eláll!) Mindenekelőtt kije­lenti, hogy nem azért beszél, mintha magas fizetésre, vagy nagy rangra vágyakodnék (Derültség), hanem azért, mert választóinak megígérte, hogy a nép ér­­dekeit védeni fogja. Ezt mindig megtartotta, ezután is meg fogja tartani, s azért nem áll el. (Nagy de­rültség.) A tvényjavaslatot különben, mely az or­szágot a bankpott­örvényébe vezető kiegyezés kifo­lyása, nem fogadja el. A czimre nézve a ház többsége az eredeti szö­vegezést fogadja el. A Ghyczy-párt a többséggel szavazott. (Éljenzés jobbról. Zaj.) A törvényjavaslat ezután részleteiben is elfo­gadtatott. Az ülés tovább foly.­­ A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest, decz. 11. Br. Podmaniczky Frigyes alelnök úr az ülést délutáni 4 órakor megnyitván, értesíti a tanácsot, miszerint a fővárosi hatóság újonnan megalakult köz­­épitési bizottsága az 1870. X. t. sz. 11. §-a értelmé­ben képviselőkül a fővárosi közmunkák tanácsába Ybl Miklós, Weber Antal, Varasdy Lipót és Naszlu­­hácz Lajos urakat, küldötte ki, kik is, mint ilyenek, a mai gyűlésre már meg is hivatvák. A megjelent képviselők az elnökség által üd­­vözöltetvén, az e tárgyra vonatkozó hatósági átirat tudomásul vétetik.­­ A napirend következő tárgyát Haris Sándor tanácstagnak a mai ülésre kitűzött indítványa ké­­­­pezte, melynek értelmében a fővárosi közmunkák­­ tanácsának összes tagjai, tekintve a fővárosi pénzalap­­ mostoha viszonyait , az ülésekért járó jelenlegi­­ jegyek fejében fizetendő 10 frtnyi díj további élve­zetéről lemondjanak. Hosszabb vitatkozás után el i­s határoztatott ezen ügynek további tárgyalását egye­­­előre elhalasztani. A fővárosi hatóság felszóllíttatni rendeltetett, hogy Simon Florent halála következtében megürült tanácsosi állás betöltése iránt intézkedni szíves­kedjék. A­ három város egyesítése folytán szükséges- s nek mutatkozván az utczák elnevezését véglegesen ■ megállapítani, s rendőri szempontból is az oly utczák elnevezéséről, melyek egyforma megnevezéssel bír­nak, gondoskodni, a fővárosi közmunkák tanácsa, eltekintve azon jogától, hogy az utcza elnevezé­sek saját hatáskörét illetik meg, ezen kérdést a fővárosi hatósággal egyetemben és ennek hozzájáru­lása mellett kívánja megoldani, e czélból Andorffy, báró Lipthay és Széher tanács­tag urakat küldötte ki, felszólítván egyúttal a városi hatóságot, hogy magát ez­en bizottságban szintén kiküldendő három tagja által képviseltesse. Következik ezután Ország Sándor osztálytaná­csos úr által a fővárosi — valamint a közmunkák tanácsa által kezelt egyéb — pénzalapoknak viszo­nyai tárgyában szerkesztett előterjesztés felolvasása. A fővárosi pénzalap jelenlegi kedvezőtlen viszonyai­nak oka, a sugárúti vállalat fedezetlen több kiadásai­ban, valamint az ezzel egyetemlegesen oly hatalmas mérvben beállott pénz- és hitelválság, végre országos pénzügyi viszonyaink szomorú körülményeiben rej­lik, minek következtében az összes minisztériumhoz a következő felterjesztés lesz intézendő: 1. hogy a municipális hitelintézet és ennek ér­dektársaival a sugárút kiépítése, valamint az ezzel járó fizetményeknek 2 évre leendő elhalasztása tár­gyában kötött szerződést jóváhagyó tudomásul vé­­vén, megengedje egyúttal, hogy az 1870. X. t. ez. 3. §-a értelmében engedélyezett 4.863,812 frtnyi köl­csön tőke tartozásra, melyre eddigelé 1.223,503 frt 82 kz immár törlesztetett — 2 éveken által semmi­féle lerovást eszközölni ne tartozzék. II. hogy az 1870. X. t. sz. alapján felvett köl­csönnek az évi járadékok lefizetése után az 1873. és 1874. évekre fennmaradó jövedelem feleslegeire 150 ezer frtnyi előleget engedélyezzen. III. hogy a municipalis hitelintézet és érdek­társai által végrehajtott útépítési költségek, melyek körülbelül 200.000 frtra terjednek az 1870. X. t. sz. által e czélra engedélyezett 1.038.000 frtnyi összeg­ből, mi­előbb kiutalványoztassanak. IV. hogy a magas kormány jóváhagyása mel­lett egy 2.500.000 frtnyi kölcsön felvétele eszközöl­tethessék. Ezen kölcsön alapjául szolgálnának a Duna-szabályozási munkálatok által nyerendő kö­rülbelül 270,000□ ölre számítható telekterületek, a melyek az 1870. X. tezikk 7. §-a értelmében a fővá­rosi pénzalapot illetik, s melyeknek értéke az arány­lag csekélyre vett becsár mellett is, mintegy 4 millió forintokat képvisel. Ezen 2.500,000 frtnyi kölcsönből első­sorban a nagy­körút megnyitására előlegezett 1.400,000 frt­nyi összeg a 24.000,000 kölcsönalapnak volna meg­térítendő, a még fennmaradó rész pedig ugyancsak ezen útnak végkiépítésére fordítandó. A IV. pontban előadott kölcsön eszközlésére irányzott kérelem teljesítése nem lévén oly sürgős, az az idők és viszonyok kedvezéséhez képest volna tárgyalható. Ellenben az I., II. és III. alatt kifejtett kérel­mek annyival inkább volnának figyelembe ,veendők, és a legrövidebb idő alatt elintézendők és teljesíten­­dők, mert különben a fővárosi közmunkák tanácsa elvállalt kötelezettségeinek nem tehetne eleget, tör­vényszabta hivatásának és rendeltetésének nem felel­hetne meg, s intézményének lételét és fennállását kétségessé tenné. A sugárúti vállalat által a nagymező és pávautcza közötti területre, továbbá Zier E. Istvánmezei, végre Feinel L. rákoai kültelkére vonatkozó telekbeosztási és szabályozási tervek helybenhagyattak, a két utóbbi azon záradékkal, miszerint tulajdonosai egy telek­­könyvileg is biztosítandó kötelezvény kiállítása mel­lett alávetik magukat mindazon kötelezettségeknek, melyek az utak utczák és terek létesítése czéljából hatóságilag hozatni fognak. Peringer Ferencz Attila-utcza 650 szám, Kollo­­nich László, a felső Illona-utoa, és Zsigmondy József által a Toldy-utczában 724. szám alatt kérelmezett építési engedélye akadálytalanul megadatott. A pénzügyi kincstárnak egy megváltoztatandó nyereg tető, valamint Heinrich I.-nek egy engedély nélkül épített istálló és szin tárgyában beadott felfo­­lyam­odványainak elvetése mellett, a hatóságilag hozott határozatok továbbra is fenntartottak. A pénzügyi és műszaki bizottság által 20,000 frtnyi megtakarítás mellett 84,000 irtokban az 1874. évre megállapított berkezelési költség előirányzat helybenhagyatván, az a magas kormánynak beter­jesztetni rendeltetett. A jegyzőkönyv hitelesítésével Preueser és Fuchs tanácstag urak bizattak meg. Különfélék: Deczember 13. (Kinevezése­k.) Az igazságügyminiszter a nagy­bányai kir. törvényhez írnokká Margita János kir. törvényszéki dijnokot, Simon Károly megyei írnokot a makói törvényszékhez írnokká ; a pesti kir. törvényszék­hez jegyzővé Ugron Áko­s legfőbb itélőszéki segédfogal­mazót nevezte ki. A pénzügyminiszter Berkes Antalt a bu­dapesti központi bélyeg­áruda-raktárhoz, Much Károlyt pedig az ottani bélyegjegytárhoz gondnokká ; Wiener Ala­jos m. k. erdészt a pénzügyminisztérium erdészeti osztá­lyához főerdészszé; a mármaros-szigeti bányaigazgatóság­hoz irodatisztté Grieszmüller Ferencz ottani irodai első segédtisztet, Lange Imre pénzverdehivatali szertárnokot ugyanazon hivatalhoz aranyvárdai ellenőrré; a márama­­ros-szigeti bánya- s jószágigazgatósághoz építészeti főmér­nökké Fritz Pál bányatisztet, 1 fő­mérnökké Schmidt László bányatisztet, s 2-ik mérnökké Liczner Lajos vasútépítészeti mérnököt nevezte ki; beszterczebányai pénzügyigazgatóság Szmrecsányi Emil VII. oszt. tisztet, a a turócz-szent-mártoni adóhivatalhoz VI. oszt. tisztté nevezte ki. (A király jubileumi ünnepe Csáktornyán.) Csáktornyáról írják nekünk: A harangok zúgása s a koronként el el mozduló ta­­raczkok durrogása jelzé, miszerint ma örömünnepe van az országnak. — ’/2­9-kor a helybeli törvény­szék elnökének vezetése mellett, — a szolgabiró­­ság, minden rendű és rangú hallgatóság gyülekezett a katholikus imaházba, Ő felsége a király 25 éves uralkodása évnapjának alkalmából. Az isteni tiszte­let fényes segédlettel s az ünnep méltóságához mér­ten — eltérve a helyi szokásoktól nem horvát, hanem magyar ének kíséretében végeztetett. — Az isteni tisztelet után az egész örömünneplő lakosság az izraelita imaházba ment, hol örvendetes tapaszta­latokat lehetett szerezni az izraelitaság magyaroso­dásáról. — A szertartások végeztével a helybeli rabbi egy ép oly hazafias szellemű, mint emelkedett hangú beszédet mondott magyar nyelven. (G h y c z y a Deák kör­ben.) Az *Ung. Llyod“ ma azon fontos hírrel lepi meg a világot, hogy Ghyczy Kálmán tegnap a Deák körben volt és tarokkozott. Az kétségkívül fontos és érdekes hír; csak azon kis baja van, hogy alighanem azon jóked­vű képv. urak componálták, kiket szörnyen mulat­tat az, ha némely könnyen hivő hírlapírókat „f­e­l­­ültethetnek.“ (Személyi hí­r.) József férig, tegnap­előtt Pongrácz honvédaltábornok kíséretében Aradra érkezett. (Képviselőválasztási mozgal­­m­a­k.) Karánsebesről jelentik, hogy Doda Traján tanok elfogadta a jelöltséget Szörény megyei képvi­selői állásra és programmjában deákpártinak vallotta magát. A tanok a vidéken köztiszteletnek örvend és alig hiszik, hogy valaki ellene fellépjen. (Kilépés a honvédségből.) Ja­n­­k­ó Elek szab. áll. honvédgyalog hadnagy a m. kir. honvédségben viselt rangjáról és cziméről lemondott. (Kitüntetés.) Ő felsége dr. H­e­r­á­n­u­s János semmitőszéki segédhivatali volt igazgatónak, hosszas, hű és buzgó szolgálatai elismeréséül a Fe­rencz­ József-rend lovagkeresztjét adományozta. (Felsőbb népiskola Battonyán.) Csanádmegyei Battonya mezőváros derék képviselő­testülete f. évi aug. 3-án tartott gyűlésében hozott végzése szerint az ott felállítandó felső népiskola épületéül az egyik jegyzői lakot a hozzávaló udvar­ral és kerttel átengedi és a felsőbb népiskola alapjá­ul 10,000 frt tőkét és a tagosítási munkálatok létesí­tésével felmaradandó 90 és 22 holdnyi földbirtoko­kat jelölte ki. (Felolvasások.) A mérnökegy­let helyiségében, a régi Lloyd-épületben, ma este hat órakor szakülés lesz, melyben Z­s­i­r­­­a Lajos fogja ismertetni a bécsi világtárlaton kiállított vasut­­felszerkezeti tárgyakat s egyszersmind bemutatja egy saját e­lembe tartozó tervét.­­ Az „Uni­o“ kereskedelmi egylet helyiségében pedig (váczi bou­levard 61. sz. a. ma este nyolcakor dr. Schiller Zsig­­mond olvassa fel „A kereskedelmi világ közegei« czimű munkálatát. (Megerősített alapszabályok. A magyar vasúti hivatalnokok takarék-előlegező és biztosító egyletének alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által megerősí­tettek. (Jubileumi utólakoma.) Tóth Kálmán írói jubileuma alkalmából, Türr tábornok egy kis utólakomát rendezett az „Európa“ szálloda egyik termében. Csak a költő legjobb barátai, a tá­bornok egy pár olaszországi magyar bajtársa, és a bankett rendező hölgyek közül néhányan voltak je­len. Az estély igen elegáns volt, és Berkes Lajos zenéje mellett igen vidáman folyt le és rövid táncz­­czal végződött. (Hivatalos irály.) Pápáról írják ne­künk : „Pápa város tanácsának. Áttétetik kihirdetés és a város kapujára kifüggesztés végett. A bizonylat erről annak idejében elváratván, Pápa decz 8. 1873. a kir. pénzügyi bizottság. Kelemen m. k. biztos.“­­ Hogy ez fölsőbb előirt mód volna, mely szerint a magy. kir. finánczoknak a választott tisztikarral érintkezniük kell, nem hihetjük, mert az ily modor­ban nem tudja az ember, a neveletlenséget bámulja-e inkább, vagy az észnélküli gőgöt, melyet elárul! — Egy tanácsbeli. (Áthelyezett postahivatal.) A pozsonymegyei Zsigárd községben fennállott postahi­vatal f. é. decz. hó 16-ik napjától kezdve áttétetik ugyanazon megye Pered községébe, de a postai ösz­­szeköttetésre és forgalmi körre nézve változás nem történik. (Adományok és gyűjtések a choler­c-á­r­v­á­k javára.) A hivatalos lap­ban a következő adományok és gyűjtések hozatnak köztudomásra. A belügyminisztériumhoz beküldetett, a nemzeti színház igazgatója részéről egy jótékony előadás tiszta jövedelméül 572 frt 7 kr. Baja városá­ban tett gyűjtés eredményéül 153 frt 75 kr., Fogaras város részéről gyűjtött 100 frt, a kálozi h. h. egy­házban gyűjtött 13 frt, Popasu János g. k. püspök egy bál alkalmából adott 10 frt. Továbbá Arad vá­rosa ez évre 2181 frtot adományozott, 1874-re pedig kétannyit készül folyóvá tenni. Kassa városa 2875 frtot utalványozott, Hódmező-Vásárhelyen 392 frt 30 kr., 7/* véka búza, 53/* véka árpa, 11/* véka ten­geri, Győrött 2732 frt, Debreczenben 2144 frt 15 kr.­ Mosonmegyében 1837 frt 81 kr., Alsó-Fehérme­­gyében 78 frt 43 kr. és 95 véka gabona, Zarándme­­gyében 174 frt 20 kr., végre Békésvármegyében 700 frt gyüjtetett; — utóbbi megyében külön­ben 22 községben a szegények alapja 67,766 frt 54 kr. erejéig, az árpatartalék-alap pedig 38,799 frt 59 krig áll rendelkezésre, melyekből a községek az árvák ellátását s neveltetését eszközük. (H­u­m­e n.) A Szende Erzsik, a., Szende Béla honvédelmi miniszter leánya és P­a­u­s­z János krassó megyei főjegyző esküvőjére vonatkozó hír több lapban hibásan közöltetett; mint értesülünk, a lakodalom f. hó 15-én, azaz hétfőn, délután 3 óra­kor fog a budai vártemplomban megtartatni. Az uj párt Mihajlovits József zágrábi érsek úr fogja meg­­eskettetni. Násznagyok a vőlegény nagybátyja Pausz Nándor és S­z­­­á­v­y József miniszterel­nök urak lesznek. (M­e­g h i­v­á­s.) A „népnevelők pesti egylete k f. hó 14-én, vasárnap d. e. 10 órakor saját helyiségé­ben (belváros kötő-utcza, 3 sz.) tisztújító közgyűlést tart, melyre a beiratkozott tagok minél számosabban megjelenni annyival is inkább kéretnek, mivel e köz­gyűlésen ez évben üresen hagyott elnöki széken kí­vül az alapszabályok némi módosítása s a szerkesztő­bizottság megválasztása is megejtetik. (II. Katalin orosz c­árnő em­léke) f. hó 6-án lepleztetett le Sz.-Pétervárott nagy ünnepélyességek között. Az egész város fénye­sen fel volt díszítve, az emlék terét roppant csapat­­tömegek vették körül. A szobor magassága 6 láb, az egész emlék közel 20 rőf. A császárné alakja teljes uralkodói diszken, egyik kezében a jogart, a másik­ban babérkoszorút tartva, van feltüntve, fején pom­pás diadéma ragyog. A talapzat körül a hadsereg a tengerészet, az államférfi­, társadalmi és irodalmi tevékenység Katalin korabeli képviselői csoportosul­nak. Az emlék egyszerű felirata következőleg hang­zik: „II. Katalin császárnőnek II. Sándor uralkodá­sa alatt 1873. évben.« (M a c­s k a v é s­z.) Nagy-Tapolcsányból je­lentik, hogy a környéken sajátságos módon, majd valamennyi macska kiveszett, és ott úton-útfélen temérdek macskadögöt lehet látni. A sajátságos tü­nemény okát még eddig nem tudták kideríteni. (A nőképzőegyletnek) jan. 11-én tartandó tombolaestélye iránt már eddig is nagy ér­dekeltség mutatkozik. Azonkívül, hogy a Teleky grófnő által felkért hölgyek közül számosan ígérkez­nek jelmezben jelenni meg, adományok is folynak be. Adakoztak : Taffler Carolina 1 haltartót, Joney Vil­ma 6 darab tárgyat, Roth cassettet szivarkészlettel, Janicsáry Sándor 5 frtot, Russo M. 1 gyűrűt és melltűt, Veres Pálné 6 pár evőszert, Matolay F.-né 1 gyöngykosarat, 1 illatszertartót, Eberling G. 5 frtot, Madas K- 25 frtot. Kisbirtokosok hitelintézete 1 hévmérőt, 5 darab szivartartót, 2 gyufa- és hamu­tartót, Széchenyi, Kisfaludy, Vörösmarty és Kazinczy mellszobrait, b. Jeszenák Jánosné 2 virágcserepet, gr. Eszterházy Istvánná 2 virágtartót, 1 példány Csokonay-emlényt, Reihetzerné kis takarékpénztárt, Kinsky Mária grófnő 1 tűpárnát, 1 serviettetartót, Rökk Lilla 1 czukorszelenczét és csemegetálat. (A Ferencz­ József császár alapítvány) igazgatótanácsának dec­ember 6-ikán tartott ülésében bejelentetett, hogy újabb ada­kozások útján november havában 779 frt, tagdíjak­ból pedig 20954 frt folyt be. Az egylet fenállása óta tizenkét tag halt meg, kiknek özvegyei számára ösz­­szesen ezer frt fizettetik évenként. Az egylet összes vagyona november végén 488,712 frt. (17-ik k­özlemény a M. V­ásárhelytt létesítendő székelyföldi leány­á­r­v­a­h­á­z) és nevelő intézet javára történt kegyes adakozásokról: Gróf Toldalagi Viktorné ivén. Ala­pítók lettek: Gr. Beldi Ákosné 100 frt; b. Huszár Ádám 100 frt, if. b. Bálintit 100 frt, gr. Hal­ler Józsefné 100 frt — urb köt. Összeg 400 frt. — Egyszer mindenkorra ajándékozott: Petky Ferencz 20 frt. Összeg 20 frt. Basa Mihály úr ivén ajándé­koztak : Basa Mihály 3 frt, dr. Kovács Ödön 2 frt.

Next