Pesti Napló, 1874. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1874-02-12 / 35. szám

------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —.— Valóbank —.—. Általános epitőbank 81.50. Angol epitőbank 94.75. B­é­c­s, február 12. (Előbörze.) Hitelrészvény 237.50. Magyar földhitelintézet 58.—. Angol-Hung. 35.—. Magyar hitelr. 141.50. Franco-magyar 37.—. Municipalbank —.—. Államvasut 327.50. 1860-ki —.—. 1864-ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztár utal­vány —.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 155.75. Lombard 161.— Tramway —.—. Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.10 —. Arany—.—. Frankfurt—.—. Magy. sorsjegy —.—. Váltóbank —.—. Általános épitőbank 80.50. Angol epitőbank 94.75. Frankfurt, február 11. (Esti zárlat.) Váltó árfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re —.— Osztrák bankrészvény 1021.—. Osztrák hitelrészv. 245.75. Osztrák állam vaspálya - részvény 338.25. 1864-ki —.—. Galicziai 242.12. Évjáruléki papn­ői.7­5. Györ-Gráczi —.—. Lombard 165.12. P­ár­is, február 11. Liszt 84.— 84.—,83. — 86.— Répaolaj 84.—, 85.50, 88.75. Lenolaj 8­4.75 85. hiányzik. Szesz 66.50, 67.50, 65.—. Czukor fino­mított 152.—. Hamburg, február 11. Búza 248., 265.—, rozs 193.—, 189.—. Olaj 62.50, 63-50. Szesz 54,50 55.50, 58.­. IRODALOM, MŰVÉSZET. Magyar igazságügy. (Jogtudományi folyóirat. A birói, államügyészi és ügyvédi kar több kitűnő tagjának közreműködése mellett szerkeszti dr. L­ö­w Tóbiás, kir. főügyészi helyettes. I. köt. I. füzet 1874. januárhó.) A magyar jogtudomány és irodalom még ed­dig nem felelt meg ama kétségkívül igen nagy, és sokféle igényeknek, melyeket hozzá a mindennapi élet, a gyakorlati szükséglet intéz. Mindenfelől codi­­ficatiotinális munkálatok folynak, a nemzeti jogélet­tel többé-kevésbé szoros összefüggésben álló alkotá­sok készülnek, de a siker, melyet eddig felmutatha­tunk, a legszerényebb várakozásnak sem felel meg, mert a magyar jogtudomány még nem fejlődött any­­nyira, hogy kijelölte volna az irányeszméket, tisz­­tá­zta volna az alapgondolatokat, melyeken ilynemű alkotásainknak nyugodniok kell,­­ha azt akarjuk, hogy a nemzet igényeinek és érdekeinek megfelelje­nek, a nemzeti genius kifolyásai legyenek. Codificá­­toraink idegen példák, idegen minták után indulnak, mert a magyar jogirodalom még nem adja kezükbe azon eszközöket, melyekkel régi nemzeti jogéletün­ket, az alapjául szolgált s részben ma is életre való elveket és eszméket fölismerheti s az uj alkotások­ban sikerrel törvényesítheti. Ezért nálunk a codifica­­tió, sőt minden törvényalkotás óriási nehézségekbe ütközik, mert a magyar tudomány még nem nyújtja törvényhozóinknak a megkivántató anyagot s igy kénytelenek vagyunk idegen jogrendszerek egysze­rű átplántálására szorítkozni, minek pedig ama szer­fölött szomorú következménye lesz, hogy alkotá­saink nem illenek az adott viszonyokhoz, és az élet és a törvény közt súlyosan érzett ellentétek fognak mutatkozni. E hiányon a csak jogtudomány segíthet. Neki kell régi jogszervezetünkből és a ma fennálló jog­rendből a jót és életrevalót kiaknáznia, s az innen nyert vezérelvek alapján a magyar jogélet regenerá­­tióját a nép jogi nézeteinek és meggyőződésének megfelelően előkészítenie. A »Magyar Igazságügy«, mint neve, de főleg első füzetének tartalma mutatja, ezen czélnak kiván szolgálni. Egész tartalmán ez a törekvés vonul át; legtöbb czikke nem abstract és idegenszerű elméletek taglalásával foglalkozik, ha­nem adott viszonyaink alapján áll, és e viszonyok ismeretét iparkodik előmozdítani. A folyóirat ma­gyar tudományos szemle akar lenni; magyar, a­mennyiben közleményei hazai jogéletünket, annak jelen állapotát és szükségleteit magyar nemzeti szempontból méltányolja, és tudományos, a­mennyi­ben törekvései nem a szűkkörű és egyoldalú praxis korlátolt látkörében mozognak. Gazdag programm­­ja a jogélet minden részére kiterjed — egynek ki­vételével, s ezt sajnálattal látjuk belőle hiányozni. Ez a magyar j­o­g­t­ö­r­t­é­n­e­t, vagy jobban mond­va: a régi magyar jogélet és intézmények történeti fejlődésének ismertetése. Az első füzet gazdag tartalmából mindenek­előtt a szerkesztő egyik czikkét kell kiemelnünk, mely programmczikk, s ama törekvéseket bírálja, melyek igazságügyi budgetünkben lényegesebb meg­takarítások eszközlését sürgetik. A czikk azon alap­eszméből indul ki, »hogy nincs állam Európában,­­ mely aránylag oly keveset költene igazságügyére, mint hazánk.« Ez tévedés s téves azon belőle levont következtetés, hogy az igazságügyi budget leszállí­tása az ország legfontosabb érdekeit veszélyeztetné. Nem akarunk számosabb példát idézni. Legyen elég Ausztriára és Poroszországra utal­nunk. Ausztriában az igazságügyi tárc­a szükség­lete kerek számban 15 millió frt. Poroszországban 20 millió tallért teszen. Nálunk a szükséglet összesen 13 millió írtra megy. Ha most meggondoljuk, hogy Ausztria és Poroszország népessége és állami jöve­delme négyszer nagyobb, mint a miénk, hogy ná­­­lünk a nyugdíj czímén még igen jelentékeny összegek szerepelnek, míg ott a régóta fennálló bíró­sági szervezet folytán e czélra is jelentékeny pénz szükséges, akkor nem lehet azt állítanunk, hogy ha­zánk »aránylag« kevesebbet fordít az igazságügyre, mint Európa bármely állama. Még néhány évvel ez­előtt bíróságaink három milliónál nem sokkal többe kerültek s ha ma az igazságügyi budget rendes és rendkívüli szükséglete a tizenhárom milliót elérte, akkor igen természetes kívánság, hogy ez irány­ban ne haladjunk tovább s hogy igazságügyünk szer­vezetében a pénzügyi, a fiscális szempontot is na­gyobb érvényre kell emelnünk, mint eddig történt. Kiváló érdekkel bír Szabó Miklós, a kir. tábla elnökének czikke a magyar polgári törvé­n­ykönyv általános részéről. Az igazságügyminiszter 1873. jan. 21-én kelt felhívása folytán a királyi tábla tagjaiból bizottság alakult, hogy a Hoffman-féle magánjogi tervezetet revisió alá vegye. A bizottság öt tagból s Szabó Miklós urból, mint elnökből állt. Tanácsko­zásaiban csakhamar mellőzte a Hoffman-féle javas­latot és egészen új, 125. §-ból álló javaslatot készí­tett. Ez új javaslat egy része a füzetben közölve is van. Telünk nem engedi meg, hogy Kozma Sándor kir. főügyész értekezését, mely a magyar alaki bün­tető­jognál az utolsó két évi fejlődésével foglalkozik, hosszasabban ismertessük. A szakközönség nagy él­vezettel olvashatja azt s sok érdekeset találand ben­ne. Ezúttal még csak arra akarunk utalni, hogy a jelen füzet egy emlékiratot is tartalmaz, melyet Hodossy Imre a polgári házasság tárgyában még 1870-ben készített s terjesztett Horváth B. akkori igazságügyvis­elő. Az emlékirat a kötelező po­g. házasság mellett nyilatkozik s azt ajánlja, hogy a há­zasságkötés s a polgári anyakönyvek vezetése ne a municipalis vagy községi orgánumokra, hanem ál­lamtisztviselőkre s a kormány által megválogatott és kinevezett közegekre fizssék. Ezen czikkeken kívül a füzet még számos és igen érdekes kisebb közleményt tartalmaz. (A. J.) Óváry Lipót a nápolyi levéltárakról ! Ováry Lipót, ki közel 14 évig tartózkodott Nápolyban, és ezen idő alatt nagy buzgalommal át­kutatta a nápolyi levéltárak magyar történelmi em­lékeit, e kutatásai eredményéről a m. t. akadémia múlt ülésében tartott felolvasást. A Magyarország és Nápoly közötti viszonyok még sok részijén nin­csenek felderítve, azért érdekesnek tartjuk Ovárynak felolvasását bővebben ismertetni. Az Ováry által Nápoly könyv- és levéltáraiban föllelt és a m. t. Akadémiának időközönkint bekül­dött okmányok krónikái és regestai kivonatok mint­egy öt századot karolnak át. Múltkori felolvasása alkalmával azonban kizárólag az anjoui regestákban s lelt azon hungaricákat, számszerint mintegy 350 ok­mányt ismertető, melyek az Árpádkor utolsó és az Anjou-kor első éveire derítenek némi világot. A felolvasó V. István magyar és I. Károly ná­polyi királyok között kötött baráti és családi szövet­ségen kezdi, melynek a két király gyermekei közti kettős házasság és ennek folytán a magyar Anjou­­ház megalapítása lön fontos következménye. Ki kez­deményezte legyen e nagy horderejű szövetség tár­gyalását, Óváry nem meri egész határozottsággal megállapítani, mert habár az anjoui regestákból vi­lágosan kiderül az,hogy az első lépés magyar részről történt, igen valószínűnek tart­ja Óváry, hogy azt megelőzőleg a nápolyi udvar részéről is létettek volt már lépések, ez utóbbinak érdekében állván, a már kihaló félben levő­­Árpádház birodalmait saját házá­nak szerezni meg. Az anjoui regesták után indulva, a tárgy folya­mát következőleg adja elő . 1269. júniusában két magyar követ, Domon­kos és János szerzetesek jelentek meg Apuliában az akkor Lucera alatt táborozott Károly nápolyi király­nál. Az akkor megindított alkudozások vethették meg alapját ama fontos szövetségnek , mert ugyan­az év szeptemberében ismét két magyar követet ta­lálunk Barlettában, néhány nappal azután pedig, 1269. sept. 13-án kelt Károly király levele a szent­székhez, melyben már, mint befejezett tényt jelenti, hogy a magyar királyi házzal házassági és egyéb szerződéseket kötött. A király, a salernói herczeg s Mária, V. István leánya, valamint a László, később IV. vagyis Kun László és Izabella nápolyi király leány között kettős házasságról számos okmányt talált Óváry az anjai regestákban. V. István halálának hírére Károly nápolyi ki­rály vigasztaló levelet írt Magyarország nagyjaihoz és a Kun főnökökhöz, melyben segélyét ajánlja föl veje becsülete és az ország békéje érdekében. László nem késett igénybe venni, és mint a regestából kiderül, a Kun László és Ottokár közötti, valamint a László és az elégedetlen magyar pártok közötti bé­ke helyreállítása a nápolyi király közbenjárásának eredménye volt. Ezen béketárgyalások alatt Bour­­son Jakab vezérlete alatt segélysereg is indult Apu­lából Magyarországba, mely csak két év múlva 1278-ban tért viszsza Nápolyba, magyar kezeseket hozva magával, mi azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet vagy valamely párt részéről kötelezettségek lőnek elvállalva a közben járó nápolyi király irá­nyában. Kun László halálának hírére Sánta Károly — már akkor nápolyi király — és neje Mária 1290. szept. 14-én követeket küldenek Magyarhonba, hogy örökösödési jogukat a magyar koronához kijelentve, a nép hűségi fogadalmát átvegyék. III. Endre ma­gyar király trónr­a léptének hírére a nápolyi király felindultan ír Magyarország nagyjaihoz, és ellentál­­lásra buzdítja őket a trónbitorló ellen; Mária pedig 1292-ben fia, Martell Károly javára lemond a magy­ koronához való jogairól. Ekkor lép előtérbe a fiatal Martell Károly, kinek több reánk nézve érdekes diplomáját, különö­sen adományleveleit találhatni az anjoui reges­tákban. 1293 elején Martell Károlynak egy helytartója a sereg élén indul Magyarhonba, hova nemsokára Martell Károly is készül, ide utaztáról azonban egy okmány sem szól. 1294-ben II. Károly és fia, Martell Károly megbízására több horvát- és dalmátországi főúr érkezik Nápolyba, és ugyanez évben követek küldetnek Toscana és Lombardiába a magyar ügyek előmozdítása érdekében kölcsönt veendők fel. 1296-ban hal meg Martell Károly, némely olasz krónikás szerint másodszülött fivére, Robert által megmérgeztetve. Martell Károly halála után Károly és Mária még erélyesebben folytatják meg­kezdett munkájukat, hogy a magyar koronát most már unokájuk, Róbert Károly számára szerez­zék meg. 1298-ban expeditió küldetik Magyarhonba, és ekkor már Róbert Károly bemenetelére is létet­nek előkészületek, és 1300. tavaszán több tagból álló magyar követség érkezik Nápolyba, mely úgy lát­szik, Róbert Károlyt hívja az országba. Egy hónap­pal később Károly már értesíti a magyar nagyokat, hogy elküldi nekik Róbert Károlyt; május folyamá­ban több adománylevél találtatik azon magyar fő­urak javára, kik Róbert Károly pártjához, vagy kí­séretéhez csatlakoztak. A királyi expeditió augusztus elején indul meg Apuliából; az expeditió 3 nagyobb és több kisebb hajóból állott; a kísérlet fényes volt. Ez expeditióra 25 okmány vonatkozik. Szlavóniába érvén Robert Károly, több ízben segélyeztetik nagyatyja által; ugyanettől a brebiri grófok ajándékokat kapnak. 1307-ben Mária király­nő is készül Magyarhonba, és ő végre engedélyt nyer férjétől kölcsönt vehetni föl; az utazási terv foganatosításáról azonban egy okmány sem szólván, valószínű, hogy az férjének közbejött halála miatt hiúsult meg. Óváry közbeszövi itt Mária királyné jellemzé­sét. E fejedelemnőről valamennyi nápolyi történész a legnagyobb tisztelettel emlékezik meg. Mária az anyahaza iránt bő vonzalommal viseltetett. Környe­zetében többen voltak magyarok, és jószívűségének hire magyar tanulókat is vonzott a­­távol ország­ba. A többi közt bizonyos Miklós apát aradi prépost, ki Nápolyban egyházjogot hallgatott, megbeteged­vén, nagylelkűen segélyeztetik Mária királyné által, és erről eredeti nyugtái is léteznek az anjoui fasci­­culusok között 1291-ből. Nápolyban Mária több jelentékeny alapítvány­­nyal örökíte meg nevét, nevezetesen fölépítteté az 1292-ben földrengés következtében romokba dőlt Donna Regina zárdát és templomot, melynek sírbolt­jában nyugosznak hamvai is Mária uralkodása alatt épült az új érseki székesegyház, vagyis Sz. Ja­nuarius templom, melynek főbejáratát, valamint a nevezett zárda helyiségét is magyar czímerek diszi­­szítik. E zárdában fontossággal bírnak ránk nézve még a magyar Sz.­Erzsébet, II. Endre leánya életé­nek főmozzanatait ábrázoló falfestmények öt nagy képcsoportozatban. Mária, férje halála után, nemsokára az általa épített zárdába, vonult vissza. hol°1325-ben, mintegy 70 éves korában fejezi be életpályáját, 18 gyermeket hagyva hátra, kik közt két királyt : Martell Károlyt és Róbertet, és egy szentet : Lajos toulousei püs­pököt. Robert nápolyi király trónraléptével a két or­szág közötti viszonyok nem vesztettek eddigi élénk­ségükből. Róbert különféle ajándékokat küldött öcscsének, Róbert Károlynak. Meghalván egyetlen fia és örököse, Károly, — Robert király —­­ némely olasz krónikás szerint — lelkiismeretének furdalásaitól gyötörtetve, Martell Károlynak általa történt megmérgeztetése miatt, uno­káját, Johannát, és ezzel a nápolyi trónt Endrének, Róbert Károly kisebbik fiának ajánlja oda 1331-ben. Nápolyban már fényes előkészületek léteznek Róbert Károly és fia Endre fogadtatására. Róbert Károly csak 1333-ban érkezett Nápolyba és hat havi ott tartózkodás után tért vissza országába, hátrahagy­ván kis fiát, Endrét, magyar dajkájával és magyar kíséretével. A házassági ünnepély Endre és Johanna kö­zött 1342-ben tartatik meg. Néhány hóval később meghal Róbert király és ígérete ellenére a kormányt neje, Artois Károly és más kettőnek gyámsága alatt Johannára bizza. Endre királynak annyira ment alá­rendelt helyzete, hogy neje engedélye nélkül szolgált sem fogadhatott maga mellé. Endrének eme súlyos helyzete és a megkoronáztatását gátló cselszövények hírére, mint tudva van, Erzsébet anyakirályné is Nápolyba jött. Az ekkor a magyar udvar is a szent­szék kö­zött folyt diplomatikai alkudozásokat,­ és a szeren­csétlen Endrének meggyilkoltatását Óváry nem tár­gyalja részletesen, csupán a gyilkosságra vonatkozó­lag fölemlíti, hogy e merénylet az egész országot lá­zas izgalomba döntötte. A nép oly hangosan köve­telte a gyilkosok kiadatását, hogy a merénylet főin­tézői Valois Katalin és Johanna férfi rokonai, hogy magukról e gyanút elhárítsák, feláldozták az általuk eszközökül használt embereket. Ezt igazolja Johanna királynő 1346. mártius 18-án kelt bocsánetlevelében, melyben a gyilkosság körülményei és a nápolyi nép lázadása részlete­sen le vannak írva. Hogy az ocsmány gyilkosság bűnrészesei mily iszonyatosan lakoltak, azt borzasztó vonásokban je­gyezte föl a történelem. Mária Antoinette levelezései. (Correspondance entre la reine Marie - Antoinette et sa mere, l’imperatrice Marie-Therése.) A Mária Antoinette, franczia királyné, és anyja, Mária Terézia közt folytatott levelezésekből már többször közöltek különböző időkben, de complet gyűjteményt csak most adott azokból Finnin Didot könyvárus, Mercy L‘ Argentan gróf nyomán, ki a két királyné megbízottja, ha embere volt. Az egész három kötetbe van összefoglalva. Ezekből kettő pár nap előtt került napvilágra; a har­madik és utolsó kötet még e hóban megjelen s akkor beható ismertetést fogunk közölni a fölöttébb érde­kes, történeti szempontból is kiválóan fontos leve­lekről. Addig csak egy-két mutatvány bemutatására szorítkozunk, pikáns mutatványokra, mint az alább következők. A két levél elseje pontosan megismertet Mária Antoinette időtöltésével. Halljuk a felséges írónőt magát: Maria-Antoinette Mária Teréziához. Choisy, julius 12. 1770. Felséged érdekkel viseltetik irántam, s akar­ja tudni, mint élem napjaimat. Hallja tehát: 10 óra­kor vagy tizedfélkor kelek, öltözés után elmondom a reggeli imádságot, azután reggelizem s megláto­gatom nénéimet, a kiknél rendesen találkozom a királylyal. Ez eltart körülbelül fél tizenegyig; ti­zenegy órakor elkészítem hajékemet. Délelőtt van a mise s ha a király Versaillesban időz, vele férjem­mel és nénéimmel megyek a misét hallgatni; ha nincs jelen, magam megyek a dauphinnel, de mindig a rendes időben. Mise után ketten ebédelünk, még pedig az ud­var előtt; ezzel azonban már fél kettőre megva­gyunk, mivel mind a ketten gyorsan eszünk. Innen a dauphinhez megyek, vagy ha neki dolga van, ter­meimbe vonulok. Olvasok, írok, vagy dolgozom, mert most hímezek valamit a király számára, s a munka nagyon nehezen halad előre, ámbár remélem, hogy isten segítségével egy pár év múlva meglesz. Három órakor ismét nénéimet keresem föl; a király szintén ilyen tájban látogat hozzájuk; négy órakor meglátogat az abbé; öt órakor — napról-napra — ön a zongora- vagy az énekmester s nálam marad hat óráig. Hetedfélkor — ha nem megyek sétálni — rendesen nénéim körébe térek vissza. Meg kell jegyeznem, hogy férjem mindig elkí­sér nénéimhez. Hét órától kilenczig előadásokban gyönyörködünk, de ha szép az idő, én sétálni me­gyek s akkor csak nénéimnél van előadás. Kilencz órakor vacsorálunk, s ha a király nincs jelen, nénéim velünk vacsorálnak, s ha jelen van, estebéd után nénéimhez megyünk s bevárjuk a királyt, ki rende­sen háromnegyed tizenegykor érkezik, én azonban megvonulok egy széles pamlagon s a király megér­keztéig szendergek. Ha a király távol van, tizenegy órakor aludni megyünk, íme, leírtam egész napomat. Hogy mit csinálunk vasár- és ünnepnapokon, azt majd más alkalommal mondom el. Esedezem, drága, kedves anyám, bocsássa meg, ha levelem hosszúra nyúlt, de egyedüli örömöm, ha felségeddel érintkezhetem. Be kell fejeznem,mert sie­tek öltözködni s megyek a misére. Legalázatosabb leánya Antoinette. A második levél a gyűjtemény legtanulságo­sabb darabjaiból való. Mária Antoinette, Mária Teréziához. Versailles, jun. 14. 1773. Drága, kedves anyám! — Jósága pirulni kénytet. Tegnapelőtt adta át Mercy becses leve­lét s tegnap megkaptam a másodikat; végtelen bol­dog vagyok. Múlt kedden nagy ünnepünk volt, — bevonulásunkat tartottuk Párisba. Ezt soha életem­ben nem fogom elfelejteni. Kitüntetésekkel, mondhatom, elárasztottak. De nem ez az — bár nagyszerű volt ez is — a mi rám leginkább hatott, hanem a szegény nép rokonszenve és figyelme, mely a nagy adók daczára is örömben úszott látásunkon. Mikor a Tuileriákba sétáltunk, oly roppant tö­meg vett körül, hogy háromnegyed óráig se ide se oda nem mehettünk. A Dauphin és én többször fi­gyelmeztettük az őrcsapatot, hogy senkit ne bántsa­nak, a­minek rendkívül jó hatása volt. A rend olyan kitűnő volt itt, hogy a tolongás daczára senki sem sérült meg. A sétából visszatérve, fedetlen erkélyre léptünk s ott maradtunk egy félóráig. Nem írhatom le neked, kedves mamám, mily szeretettel és odaadással csüggött a nép rajtunk e szép pillanatban. Távozásunk előtt kezünkkel üdvö­zöltük a népet, a­mit nagy örömmel fogadtak. Mily boldogság az itt nálunk, hogy egy nemzet szeretetét ily hamar meg lehet nyerni ! Valóban nincs ennél becsesebb a világon , én éreztem azt s nem is fogom elfelejteni soha !« Szegény Mária Antoinette, ha sejtette volna hogy tíz év múlva ugyanez a nép ujongva fogja ki­sérni a hóhérbárd alá ! Irodalmi hírek. (A Franklin-társulat kiadásá­ban) legújabban a következő uj könyvek jelentek meg : Tiz év Magyarország legújabb történetéből, 1840—1849. Kerékgyártó Árpád budapesti egyetemi tanár által. Hazánk történetének e korsza­kot alkotó részét szerző a búvár komoly tárgyila­gosságával, de a mellett vonzóan és érdeket keltőleg írja meg. A mű első osztálya a reformi és nemzeti­ségi küzdelmeket a szabadságharcz kezdetéig, a második osztályban a szabadságharczot tárgyalja. A két osztály­ára 3 írt. — »Die Frauenarbeit und nationale weibliche hausindustrie aus der Wiener Weltausstellung.« (A női munka és a nemzeti női házi ipar a bécsi világtárlaton.) Irta Aglaia von Bnderes. Szerző a bécsi kiállításon a nemzeti házi ipar körül tett tanulmányát irja meg csinos nyelven. Tanulmányai sorozatában hazánk az utolsó helyet foglalja el; mint maga mondja, házi iparunk kiállí­tását csak az utolsó napon tekintette meg, azért nem igen körülményesen szól róla. A mű ára 1 forint 20 krajczár. — Jules Verne »Cinq semaines en bal­lon« czimű munkája következő czim alatt: Öt hét léghajón. — Utazás Afrikában. Több fametszettel illustrálva. Ara 1 frt 20 kr. — Népszerű szőlészeti és borászati kézikönyv. Vegytani és köztapasztala­tok nyomán irta dr. Perlaki Mihály, számos fametsz­­vénynyel. Ara 1 frt 50 kr. — Vallás- és erkölcstan Protestáns népiskolák számára, irta Bánhegyi István, I. Füzet, az 1 és 2. osztály számára. Ára 20 kr. — Vezérkönyv a protestáns népiskolai vallástanitásban. Tanitók és tanárjelöltek számára irta Bánhegyi Ist­ván. Első füzet. Ára 50 kr. — Magyar Levelező. Szerkesztette Tóth Lajos ügyvéd. Nyolczadik újból átdolgozott kiadás egyszersmind a »legújabb házi­­t­kár« első kötete. Ára 2 frt 60 kr. — Döntvénytár A m. k. Curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályának elvi jelentőségü határozatai. IX. folyam Ára 2 frt. — Az 1873. évi törvények, úgy az azok életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kibocsátott min. rendeletek. Hivatalos adatok után közli Szeni­­czey Gusztáv, nyug. kir. váltófeltörvényszéki biró, VI. kötet, 2 füzet. Ára 80 kr. (Junius leveleit) Cockburn angol lord-főbiró nagy tanulmány tárgyává tette s bebi­zonyítja az iró kilétét. (Magyar szépirodalmi mű­ve­k.) J­ó­k­a­i egyik legszebb regénye: »A kőszí­vű ember fiai« második olcsó kiadásban jelent meg a Franklin-társulatnál. 3 kötet, s ára mind 3 kötet­nek­­ frt 20 kr. Ugyan e társulat folytatja a »Kis nemzeti muzeum« kiadását s e vállalatból most je­lent meg a 21 és 22. szám. Az első »Csokonai Vitéz Mihály válogatott verseit« tartalmazza; a márk czi­­me: »Franklin élete«, irta Mignet, a hetedik eredeti kiadás után francziából forditotta: De Gerando Atti­la. Ára egy-egy számnak 50 kr. (Iskolai könyvek.) Bécsből Hölzel Ede kiadótól becses művet vettünk. Ez »Történel­mi-földrajzi iskolai atlasz gymnasiumok, reáltanodák és hasonló intézetek számára kiadva: J­a­u­s­z György tanár által.« Az előttünk levő első rész, (melynek ára 1 frt 60 kr), az »ó kor«-t tartalmazza, s nagy gonddal van kidolgozva. Egyik száma az osztrák-magyar monarchia területét tünteti elő a ró­mai uralom idejében. E részt nemsokára követi a második, melynek egyik érdekes száma leend : »Ma­gyarország területe az Árpádok idejében.« — A Franklin-társulatnál kisebb terjedelmű magyar-né­met és német-magyar zsebszótár jelent meg. Szerző : Tipray János. Mindkét kötet ára­t írt. Művészeti hírek. (R o s s i n a k) a nemz. színházban tervezett vendégjátéka elmarad. Nemcsak nyelvi tekin­tetek gátolták ezt, hanem egy más körülmény is. Rossi t. i. a shakespearei darabokat egészen más je­­lenetezés szerint játsza, a­mint azok a nemzeti szín­házban előadatnak, s e jelenetezések öszhangba ho­­zatala annyi munkát igényel, a­mennyire most nincs idő. ” (A budai színkört) a »Ref.« híre szerint, a tavasz nyári idényre Follinusz volt igaz­gató és Káldy karmester szándékoznak kibérelni, s mindkét vállalkozó a Miklósi-féle színházban is ren­dezne előadást, ha t. i. e színházat le nem bontják. (Bécsi színházi újdonságo­k.) Kis szemlénk ezúttal igen szerény. Nevezetes, új művet a múlt héten nem adtak elő, csak a felol­vasások vonják magukra a közfigyelmet. Ezek között az első helyet foglalják el Türachmann úr fel­olvasásai, ki a zeneegyleti teremben nagy és hálás közönség előtt elrecitálta a »Faust«-t­. Különösen sikerült Mefisto — és (óh! óh!) a Gretében, kinek szerepét Fa­ur »falsett«-hangon szavalta és — éne­kelte. S mint állítják, zajosan tapsolták. (Murad effendi) »Marino Faliero« czi­mü tragédiáját közelebb adták elő a drezdai udv. színházban s a mű nagy sikert aratott. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A budapesti gabna és érték­tőzsdéről. Február 12. Gabonában az árak szilárdan tartották magukat’; a tőzsdén igen gyenge forgalom volt. Eladat­ak: magyar sorsjegyek 82‘50, vasúti kölcsön 99‘50, magyar hitel 142'75, anglo 32 50, franko 38, magyar földhitel 1. 57'75, takarék és hitel 60'88, pesti közúti 347, molnárok és sü­tök malma 232, Pannónia viszont bizt. 355—360 írtjával fizetve. Valuták emelkedtek: 20 frankos ar­my 9‘02, cs. arany 5*32, tallér l'OS’A. A bécsi börzéről. Febr. 11. A mai üzlet a külföldi jó árfolyamjegyzések, másrészt az új építkezések adómentességének elfogadása folytán szilárd volt; az utóbbi rendszabályból különösen az építkező bankok papírjai hoztak hasznot. — Hitelrészvény 236'25, anglobank 155‘50, unionbank 135‘50, alig. baubank 80‘25, wiener baugesellschaft 94, bauverein 44'50. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. ————^^——, - - - -Adva Tartva Adva Tartva _ „ ----------- ElMébet-pilya ezüst 100 frt .«•••«••• . “---------------­T* m A Tn Bécsi kereskedelmi bank (500 ft. 200 frt, 40% befiz. . . 3 — 94 — ..................................................... . • . 93 50 93 70 l-1 H, (j S I I ( ) /) O I) jTi. Alt. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés. . . .....-------------------- 1669-iki.............................„«*».. 103 - 103 50 ’ ' v-y *- V S u ’ Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25°/c befizetéssél ....--------------------* ’ 200 frto.......................................................... 103 75 103 75 Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 40% befl. ...--------------------Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. ...... 101 25 101 75 F­l-Kim­ló I- II Bécsi jelzálogbank, 200 frt, 40%/0 befizetéssel ....-------------------- 100 frt p. é. . . . . . 91 — 92 — x­emuar u. Alt. jelzálog-biztositóbank, 200 frt, 40% befiz.......................................................... .100, ezüst 5%..................... 87-------­_______________________________________________________________________Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befiz. ...----------------------Ferenci József , 200 .................................. 102 50 102 75 ------------------------------------------ ------------------------­----­---------------------------------- Ipar- és földhitelbank 200 frt, 40% befizetéssel .... — —-------Pécs-barcsi , 200 . ezüst ...... 85 _ 85 50 Ad Tartva Olasz-osztrák­ bank Bécsben, 200 frt ezüst 40% befiz. . ------------------------------Károly-Lajos „ 300 ................................................ — _ — _ A | llm­l.l/iBvW 100 frt Alsó-ausztriai bank 100 frt.....................• • • • • ------------------------------Lembergt-czem.-jassyi pálya 300 frt ezüst ..... — _ — _ A. All.imatIOSS.lt. 100 frt.________________Osztrák-keleti bank (20 font et. vagy 500 frt.) 200 ....­• kib. 1865 .... jg — — — egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. ... 69 25 6­9 30 .......................... — — — — „ , „ , 11. , 1867 .... 85 50 80 — . febr.—aug. 5 pro. ... 69 25 69 35 Real-hitelbank 200 frt, 40% befizetéssel . . . . . . 115 — 117 — „ , „ , III. , 1868 .... 73 50 74 — ezüstben jan.—jul. 5 pro. . . 74 35 74 50 Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel ... — —-------Osztrák­ loyd 100 frt .......................................................... — _ — ___ ’ , april—pct. 5 pro. ... 74 35 74 50 anion­ bank, 200 frt ..................................................................... — 136 — K­lső erdélyi pálya 200 frt ezüst ..................... __ _ _ Osztrák értékben visszafizetendő: -------— — # , , Állampálya 500 frank....................................................... 83 50 84 — Sorsolással 1869-ból egész sorsj. p. p................................... 320— 330- E. Közlekedési vállalatok részvényei. , 1867-ill............................................................. 14050 —— ■ ............................................ 288 _ 290 - Alföld-fiumei pálya 200 frt.................................................... 142 - 143 - DeU paly­5n°n° £*£.............................................................. 132 50 132 * ...................................... .^2£ 93 75 Osztrák dunagőzhajózási társulat..................................... 521­­ 523 T,* , ’ 2°° « 5 .................................... __ __ * 1?5 ,'1­? " 3„/o» .................................... 103 75 104 — Erzsébet-pálya 200 frt p. ..................................................... 211 50 212 50 ,m­­­w J «­/. ' ..... — — — ’ to^ kzi.oo ” /o” ..................................... 10250 110 - Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... 2025 - 2030 - ROO frt. 5"/„............................................. lí Vl 25 :::::: SSS Síi :: ::: : : SAS:*::::::::: 100 frt­ :::------------ == z - :::::::­­«= :::: ~1 = illetni dománia! jelzáloglevél 120 frt...................... ! ! 119 75 120 25 ^ . ’. ’. ! ! ! ! ! SS' «.5 L Sfh.^gAÄ 98 80 =~ spisó erdélyi pálya 200 frt ezüst .................................... — —-------„ „ „ 1869. kibocs. 900 frt, 5% ... — “ T? FfilritAliornifmtAa 100 frt n Állampalya 200 frt p. p. . . . . ............................... 327 1r0 328 100 Morva-sziléziai kozp. vasp. 300 frt, 5% ez............................... qt rn qa *’ K. folyteh­ermentes. 100 frt p. p. Székesfehérvár-győr-graezi palya 200 frt ..... ]S2 50 133 50 Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5%/0 ezüst . . 9£ 80­0 ~ florvát-tótországi 5%............................................................. 75 50 76­­ Déli pálya 200ffrt ...............................................................161­­ 161 50 Rudolf vaspálya, 300 frt, 5% ezüst, 100 frtért .... 192 50 192 •10 Erdélyországi 5%............................................................. 74 50 75 25 Trezalvatya 200 frt .......................................................... 200 50 201 50 , , II. kibocs. 1869............................................ 92 28 “ “ Temesi bánság 5%............................................................. 76 Bécsi Tramway 200 f*........................................................ 170 - 172 - t­w 9­0 50 93 -Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal............................... 74 25 74 75 Magyar-gácsországi pálya .............................................. .......... I. MagánSorSjegyek. Magyar 5%................................................................................. 76 50 77 - - va 200 frt ........................ 188 „ 10­5 ~ Hitelintézet 100 frt................................................................. 1M­esehorszázi 7'^/,0rS0líSÍZAradékka’............................... 95 “ S 5° BáttaszéS S­zákányi­­(dúna-d­rávai) vaipi­ya 84 80 88 89 C.aty 40 frt p. p. . ............................................................ 28 I “ SS zz z­­sasra?*?“.:: •............ 2389 «lb“ l. :::::::::::: : -1­z;0^0^...*00«P.P.................. 158.. ^“^ ^rt ...9225 3228 stájerországi '. '. '. '. '. ’. '. '. ’. 93- -- F. Iparvállalatok részvényei. stkSiw^Sold( . ** z »e -^troli ....................................................... „Agricola“, mezőg. váll. társasága tOO frt..................... — — — — T^est város 100 p. ..................................................................... _ —I 117 —­Pesti épitő-társaság 200 frt, 40% b­ef.. ......-------— — » _ » P* ...................................................______________ C. Más s­özkölcsönök. Donau, osztrák biztositó 200 frt............................................................................SSÍJítwi??­­vi ................................................* • • 24 — 25 — .■ Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt. 40%..................... — — — — Windischgrätz 20 frt ........................ . . . . . _ ig­r.A Pest város 60­0 sorsolási kölcsöne 100 frt............................. 82 25 82 75 Salgó­tarjáni kőszén 100 frt................................................................101— . .. % ' 'A Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. ... 85 30 85 50 Securitás viszontbizt. 300 frt. . . .­­............................................................. Váltok (lláróu­l flörilj. A török vasúti kölcsön dijkötvényei: 400 frank . . 44 75 45 — Atlas, viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . . .--------------------Amsterdamra 100 frt hollandi . . . . 5% . . . n, 7A c1. » » • » » * 40° frank 95 fr- bei 19 75 20 — Alt. osztrák épitő­társaság, 200 frt, 40% befiz.................. 78 75 79 25 Augsburgra 100 frt délnémet.....................5% . . ' J TM 'of AX1 Bécsi épitőtársaság 200 frt 40% befizetéssel........................ 26 50 27 — Bor­in 100 tallér .........................................5% ... _1 H_____ D Un 11 fr Air r£«rv£nvAÍ Osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt ...................................................................Boroszló 100 frt tallér..............................5% . . * _ _ _ • trailKOK részvényei. prágai vasipar-társaság 200 frt. . ........................................................................Brüssel................................................................5% • . keni, «­ww 7*0/ 155 75 156 25 stájerországi vasipar-társaság 200 frt .......--------------------Frankfurti 100 frt délnémet......................4% . . ] on gr . o°„9frf 78n/?b fi *..................... 32 50 33 _ Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt...................................................................Hamburgra 100 mark.­b..................................8% . . . £ J Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ ...... __ _ Erdőipar-társaság 200 frt . * . . — — Londonra 100 font Rtprline 7i/Bo/A •’* 5 * 5o »Oj C ? IndfeWhnelXtézot 100 frt 7° .befll"tS.e. : : 92 - 58 — Erdd-termény keresk. társ. 200 frt, 50% befizetési ! . -- - - Lyonra 100 frank 6% i! ! 8_° ·« » orzUVtXtTt«oTrt°bef\ : : :::: : : 337- 23725 ».záloglevelek. “leo!i°Áank' ' ' •'•: — zz Peetl Kereskedelmi bank.500 frt • .......................... - osztrák ffildhitelintézet eorst. 5%.................................... 9929­0­0 Pétervár, 100 rubel' .' .' .' .’ .' .' .' ... 1­44 88 44 60 Alsó-ausztriai eszamítoló bank 500 frt.......................... 929 938 ,0­0 33 éve, visszafizetés 5%.................................... 86 - 86 50 ’ --------------------Osztrák-franc­ia bank 200 frt ezüst • ■ • • • • • 42 ~ 42 TM Cseh jelzilogb. 5»/............................................................... .......... Pénzek árfolyama. Általános bank Bécsben 2M M 50% “befizet,és '. . — -------Nemzeti bank p. p. 5% sor.d­i............................................. 91 13 H1 1n Arany..................................................................................... 5 31 5 32 SSSA.akina ’S5 is * '• '•:: '• i“ :::::::::::::: .»2 Forgalmi bank 200 frt........................................................ 124 50 125 — n . . . . .J ^............................................ Maria-Terézia-taller ...................................................... ....................................­­ * . . . . .. .. , * ft,. ,A0, . t n kereskedelmi bank 23 év alatt sors........................................................F,wvl­ t! tallér -------— Osztr.-magy. leszam. és hitelbank 200 frt, 40% bet. . — — — — felráWhank ki/ o/ _____________r­ gyieti tallér...............................................................................................— 1 5 ^,0fbank V°. ,év M _ 92_ :: l9_83_8 10ila : : ! : : !16J! n“ ^pmr. takarékpénztár M éves sor­olás: 51/j% : 99- - - A-*y a! mare.......................................................................... -- -­- - municipális hitelintézet 200 f. 40 ft defiz. . — — ------- gt tu .11 , . .... . _ Friedrichsd­or.......................................................... — —-------­Pesti bank 200 frt............................................................. ........................... “• Elsőbbségi kötvényese* Louis d’or.................................................................................................._ — Magyar jelzálogbank 200 frt, 10 frt bef................................................— — Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst ....................................... 85 — 8*’ 50 ^­ngol souvereigne........................................• • • * . 11 30 11 40 Franczia-osztrák-magyar­ bank Parisban (500 frank, Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. 74 — 75 — Porosz pénztári utalvány ..«••••••«. 170 169 50 frt darabja) .............................................. 47 — 47 50 Egy«s* magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 0%. * .------| -------Ezüstszelvény.................................................................. 106 25 106 701 Osztrák-egyptomi bank 20 font szer. (200 frt ez.) — _-------Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p ...---------— — Oroszpapír rubel­­ 1 58 1 40% befizetéssel................................................... 105 — 105 50 Stájerorsz. vasipartárs. 6%.........................- —-------------------------------­Börze- és hitelbank 200 frt, 40% befizet................... .........— — Erzsébet-pálya 200 frt p. p..............................—---------------------------------------- * Nyomatik a kiadótulajdonos A­thenaeaum-irodalm­i és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Peat, barátok­ tere, Atheneaum-épü­let, 1874.

Next