Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-13 / 60. szám

vagyis 1,842,604 fttal kevesebbet, mint az 1873-ban évi. Emellett azonban tekintetbe veendő, hogy 1873. a kiállításra 10.700,000 ft volt előirányozva, ami ez évben elesik. Eltekintve ez összegtől, a jelen év szükségleti többlet 8.857,306 ftra megy. Ehhez járul még az istriai és a tarnow-b­luchovi vasút építésének kiadásai, melyek az 1872. évi deczember 13-iki törvény szerint kibocsátandó Ínség - kölcsönből fedezendők és az 1874-ik évre 15.700,00 írttal van­nak előirányozva, valamint a már megszavazott, vagy még megszavazandó vasúti subventiók, melyek ugyancsak e kölcsönből fedezendők. Az összes bevételek a kormány előirányzatai szerint 389,831,722 írtra mennek, nem számítva bele az inségkölcsönből befolyó összegeket, de benne fog­laltatnak azon összegek, melyek a kormány indítvá­nya folytán az államvagyonból vétetnek és 24.728.534 frtot tesznek. Ha ezen összeg az említett bevételi előirány­zatból levonatik, marad tényleges bevétel 365 mil­lió 103,188 frt, és e szerint volna tényleges hiány 22.983.500 frt. A pénzügyi bizottság meggyőződött arról, hogy a bevétel tételei átalában megfelelnek a viszonyok­nak és a tett leszállítástól eltekintve csak 467,253 forinttal emelte felebb a tényleges bevételeket.­­ A múlt év tényleges bevételei tetemesen fölülmúl­ják ugyan az előirányzatokat, a bevételek évek óta egyre gyarapodnak, de ha tekintetbe véte­tik a közgazdasági válság továbbtartása, és az egyre nagyobbodó ínség, akkor a bevételek további emel­kedésére bizton nem lehet számítani. Az óvatosság tehát azt parancsolta, hogy a kormány tételei ne emeltessenek lényegesen. Ami a kiadásokat illeti, az tűnt ki, hogy a leg­több tételnél nem eszközölhető lényeges leszállítás, csupán az ipari vállalatok subventióinak tételénél volt lehetséges a tetemes leszállítás, mivel egyes vasutak jövedelme kedvezőbben alakult, mintsem a kormány föltette, nagyobb reductiók ezenkívül az új építke­zéseknél voltak eszközölhetők. Az eszközök­ fölemelések,leszámítva a bizottság leszállításait, 5.004,669 ftot tettek. Ezek által a tény­leges deficit 17.511,578 írtra van reducálva. Ezen hiány fedezetéül a kormány rendkívüli tételek gyanánt felvette az államvagyonból való el­adások jövedelmét, a Duna gőzhajózási társaság fize­tését, a múlt évből megmaradt pénzkészleteket és a meglevő értékpapírokat, ugyanis a Ferencz­ József vasút részvényeit és a járadékczimeket. Miután a kormány indítványa szerint a szükség­leten felül való fedezetben két milliónyi többlet mutat­kozik és a bizottság javaslatai szerint a tényleges hiány 5.471,922 fttal apadt, a rendkívüli fedezetnek hét millióval való leszállítását engedi meg; a bizottság azt hiszi, hogy a meglevő járadékczimeknek javasolt eladása elmaradhatna; ellenben a pénzügyminiszter arra volna felhatalmazandó, hogy esetleg a meglevő pénzkészletek felhasználása helyett az említett jára­dék czimeket adhassa el. Miután azonban a járadék­­czimek jövedelme nyolc­ millióra van előirányozva, a szükségleti kevesebblet azonban csak hét milliót tesz, a bizottság azt indítványozta, hogy a pénzkész­letekből 8 millió helyett 9 millió vetessék ki, ami a január elsején tapasztalt pénztári állomány mellett könnyen eszközölhető. Ha megnyugtató is az, hogy ez évben is lehet­séges lesz az állam kiadásait fedezni anélkül, hogy a hitel igénybe vétetnék, nem mellőzhető még sem, hogy eddig még nem sikerült oly költségvetést állí­tani egybe, a­hol a rendes bevételek elegendők a kiadások fedezetére; ebből nevezetesen, a jelen vi­szonyok tekintetbe vétele mellett, annak szükséges volta derül ki, hogy a bölcs takarékosság elvétől nem lehet eltérni és rendkívüli költségek csak akkor teendők, ha az azokból várható előny helyes viszony­ban áll a kiadások összegével. Fővárosi közmunkák. Vettük a fővárosi közmunkák tanácsának hi­vatalos jelentését az 1873. évi működéséről, melyet igen érdekesen állított össze Országh Sándor osztály­­tanácsos, és a tanács rendes jegyzője. A jelentés előrebocsátván Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezetét, rész­letesen előadja a sugárút, a belső körút, és a nagy­körút munkáinak jelenlegi állását. Azon egyes intézkedések és szabályozásokat, melyek a város fejlődésével és emelkedésével leg­szorosabb összefüggésben állanak, és azzal össze­­hangzólag eszközlendők, a közmunkák tanácsa a következőket sorolja fel és indokolja: 1. az opera­színház ; 2. a népszínház; 3. a királyi vár­kert ren­dezése; 4. a várból a Krisztina városba és a Tabánba levezető fő kocsiutak, és ezzel kapcsolatban a ki­rályi palota környékének rendezése; 5. a budai cypse rendezése; 6. az alagút melletti telkek rende­zése ; 7. a budai lánczhídfő melletti telkek rendezése; 8. az ördög-árok beboltoztatása; 9. a svábhegyi vas­út; 10 a Normafától a János­hegyig vezető út; 11. a Gellérthegy befásítása; 12. a Kelenföld (Lágymányos) szabályozása; 13. a budai Dunapart festőszigetnek a Margitszigethez csatolása; 15. a lóverseny tér el­helyezése; 16.A városliget rendezése; 17- az állam­­­vaspálya-társulattal történt kiegyezkedés; 18. szob­rok felállítása; 19. templomok díszítése. A pénzügyi kimutatásból érdekesnek tartjuk kiemelni, hogy a fővárosi házipénztárból a fővárosi pénzalapba szállíttatott 1873. évi dec. végéig 175,859 frt 59 kr. ellenben a főváros emelésére a közmun­kák tanácsának intézkedései folytán 1873. évi decz. hó végéig összesen 1.335,931 frt 12 kr. fordittatott. A statistikai adatokból kitűnik, hogy a lefolyt évben 295 építési engedély adatott ki, és pedig a­j építkezésekre: a város pesti oldalán 15 négyemeletes, 28 háromemeletes, 42 két­emeletes, 44 egyemeletes, 69 földszintes, összesen 198 épületre, a budai oldalon 1 négyemeletes, 1 kétemeletes, 5 egy­emeletes, 11 földszintes, összesen 18 épületre, az egész városban 216 új építkezésre. T­o­v­á­b­b­á építtetett­ gyár Pesten 3, Budán 2, továbbá Pesten vasház 2, templomtorony 4, színház 1, vasúti alagút 1, vasúti áthidalási, Budán fogaskerekű vasút 1.­­ Toldalék- vagy ráépitkezés volt háromemeletes 3, kétemeletes 4, egyemeletes 9, földszintes 28, összesen 44, végre átalakítás volt összesen 19. A jelentést a tanács zárszámadásai fejezik be. A bevételek összesen 1.828,794 ft 81 krra, a kiadá­sok 1.824,833 ft 18 krra rugtak, úgy hogy 1873. de­czember végével a pénztármaradvány 3861 frt 63 krt tett. A külön alapok bevételei és kiadásai követ­kezőleg vannak kimutatva : ajpesti sugárúti alapra 4.372,446 ft 50 kr, a nagy körúti alapra 655,253 ft, az Albrecht főrig és Vona­ úti alapra 35,040 ft 69 kr, a budai összekötő úti alapra 65 kr. A jelentés rész­leteire még bővebben visszatérünk. Különfélék. Budapest, mártius 13. (Kinevezések.) A pénzügyminisztérium ve­zetésével megbízott min. elnök Türkövy István első oszt. pénzügyi titkárt pénzügyi tanácsossá s a nagyszebeni m. k. pénzügy igazgat­óság főnöki helyettesévé nevezte ki. A hon­védelmi miniszter Dókus Ernő miniszterelnökségi segédfo­galmazót honvédelmi miniszteri segédfogalmazóvá ne­vezte ki. (A karansebesi és aradi g. k. ro­mán püspökségek) közös javaira felügyelő bizottság f. hó 6-án tartott ülést Aradon. A bizottság kezelése alatt álló alapok állásáról, a tőkéről és hát­ralék­kamatokról előterjesztett jelentésből kiemel­jük, hogy az alapok mintegy 350 ezer forintot kép­viselnek, jobbára kötelezvényekben. A Mocsonyi család egyedül mintegy 200.000 frtig van érdekelve. Ez alapok jobbatlán kölcsönadásokra fordíttatnak, az eddigi kamatot azonban a bizottság 6 % -ról 8 % -ra emelte. (A pancsovai állami főreálta­noda) rendes tanára és ideiglenes igazgatója , V­i­­d o v i­c­h Bonaventura ő felsége által igazgatóvá véglegesen kineveztetett, (Lendvay Márton) egészségi állapo­táról Vonatkozólag nevezett művész neje anynyira kedvező híreket kapott, hogy most már Lendvay tel­jes felgyógyulása bizonyosnak mondható. (H . 11 é­s y L. Kornélia asszony), a nemzeti színház feledhetlen volt énekesnője, jelen­leg a fővárosban időzik. (Mai számunk­ első czikkében a má­sodik hasábon, fölülről számított hetedik sorban e helyett »s­o­k« az olvasandó : »r o k o n.« (Petőfinek) a »Reform« által tegnap közlött költeményére vonatkozólag. Székely József most ugyanezen lapban kijelenti, hogy e költemény nem »Petőfi bűne.« (A műegyetemi hallgatók) ez évben is felkeresik márczius 15-dikén a nemzet ha­lottjait. Gyülekezés a technikán. Indulás d. e. 9 órakor. A rendező bizottság. Helyi hírek. (Kammermayer Károly polgár­­m­e­s­t­e­r) f. hó 13-án délelőtt 9 órakor meglátogat­ta a IX-ik kerületi elöljáróságot, az ügymenet min­den részleteiről élénken kérdezősködött, a kezelésre szükséges könyveket s naplókat megvizsgálta, s mindent rendben találván megelégedését nyilvání­totta az elöljáróság eddigi működése felett. (A társaskocsik közlekedése.) A főkapitányság három hirdetményt tesz közzé a társaskocsik közlekedésére vonatkozólag. Az elsőben köztudomásra hozza, hogy úgy a fővárosban, vala­mint a városligetben társaskocsikat járató iparűzők az állomási helyről minden negyedórában legalább is egy társaskocsit, habár azon még csak egy sze­mély foglalt volna is helyet — megindítani tartoznak, és hogy ezen rendszabály áthágóinak feljelentése végett a rendőri közegek utasítva vannak.­­ A má­sodikban az összes budapesti egy- és kétlovas hét-, valamint társaskocsiiparosok hivatalosan felszóllít­­tatnak, hogy járműveiket f. é. ápril 15-ig oly állapot­ba helyezzék, hogy azok a fővárosi közönség által a nyilvános járművek iránt támasztható méltányos igényeknek minden tekintetben megfeleljenek, mert különben a közlekedéstől el fognak tiltatni.­­ A har­madik hirdetmény a nagy közönségnek szól, ebben ugyanis netáni balesetek elhárítása végett, minden a főváros határán belül közlekedő társaskocsiban a dohányzás szigorúan eltiltatik, azon megjegyzéssel, hogy az illető kocsisoknak kötelességül tétetett, mi­szerint ezen tilalom fenntartása végett szükség eseté­ben a rendbiztosok támogatását vegyék igénybe. Színház és művészet. (Liszt Ferencz második jóté­kony hangversenye) ehó 23-án lesz a redout nagy termében, fényesebb műsorra­, mint a minő az elsőnek volt. A mester játszani fogja saját legendáját »Szent Pál a hullámokon,« melyet 1865-ben már játszott egyszer a redoutban, Beetho­ven nagy változatait (opus 34.,) Weber »momento capriccioso«-ját, Chopin egy »nocturne«-jét, és mazurkáját, s azt »a magyar rhapsódiáját«, melyekkel nem rég a bécsieket ragadta el, s melyet Pesten kilencz év előtt Bülow Jánossal együtt adott elő. (A hazai ínségesek javára) Liszt Ferencz által f. évi mártius hó 4-én adott hangverseny 4892 frt 30 krnyi tiszta jövedelmet eredményezett, mely összeget a hangverseny külső vezetője átadta a belügyminisztériumnak. Ez a hiva­talos lapban azzal hozatik nyilvánosságra, hogy a belügyminiszter a fényes eredmény főtényezőjének, Liszt Ferencznek, továbbá gr. Apponyi Albert ur­nak, s azoknak, kik e hangverseny körül érdemeket szereztek, u. m. Wheelwrigt Arrie kisasszonynak és Mihalovich Ödön közreműködő urnak, a Rózsavöl­gyi és társa czég tulajdonosainak, kik a rendezés munkáját díj nélkül teljesítették, és Bösendorfer La­jos bécsi zongorakészítőnek — ki a szükséges zon­gorákat ingyen szállította Pestre — a szenvedő em­beriség nevében köszönetét és elismerését kijelen­teni sietett. (A choler­a-á­rvaház és nőipa­r­­egylet javára) 1874. márcz. 15-én déli 12 ó­a órakor a városi vigarda kis termében tartandó hangverseny műsorozata a következő: 1. Portréi némából Auber. Előadja a nemzeti színház énekkara, Richter J­­ur kisérete mellett. 2. A leg­szebb hölgy, ballada Garaytól. Szavalja Prielle Kor­nélia assz. 3. a) Gretchen am Spinnrad, Schubert, b) Russische Nachtigall Alieneff. Énekli Ellinger Josefa k. a. 4. Magyar rhapsodia 13. sz. Liszttől. Zongorán előadja Pinner Miksa ur. 5. a) népdal Blaha Jánostól, b) népdal, Simonyffytól. Énekli Blahá­­né asszony 6. »Zách Klára« Arany J. balladá­ja, Gr. Zichy Gézától. Előadják Pauli, Richter J. urak és a nemz. szinház énekkara. Törvényszéki csarnok. (Hamis bukás.) Szlavnics János helybeli terménykereskedő, a ki üzletét 1864-ben csak 1000 frtnyi saját tőkével kezdette meg, és pénz­hiányát uzsorakamatok mellett felvett idegen pénz által pótolta, múlt évben csődbe esvén, hitelezői, kiknek követelései 38.000 frton túl mennek, csak egy negyed részszel elégíthetők ki. A csődbíróság, vala­mint a királyi tábla hamisnak mondták Szlavnics bukását, mire a kir. törvényszék őt 3 havi fogságra ítélte. Vádlott felebbezett. Arad, mart. 11 Becses lapjának 55-ik számában »Törvény­­széki csarnok« czím alatt egy közlemény jelent meg, melyben az aradi kir törvényszék a törvények nem­ismerésével vádoltatik. Az aradi kir. tvszék elnöke, az igazságügymi­niszter úr felhívása folytán már a bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában javaslatba hozott szabá­lyokra vonatkozó észrevételeiben hangoztatta azon eljárás nehézségeit, melyek a hamis eskü és hamis vagy vétkes bukás, továbbá bizonyos esetben a vál­tóhamisítás tárgyi tényálladékának egy más s nem a büntető bíróság általi megállapításából merülnek fel, és a büntető igazságszolgáltatás gyorsabb me­nete érdekéből az 1868. évi 54. törvényczikk 22. §, úgy az 1844. évi 7. törvényczikk 5. §., illetve ugyan­ T­­ dett üzlete hitelét mintegy 35000 frt erejéig terjesz­tette ki, és mintegy 10 ezer frt kárt okozott: kiállott fogságánál valószínűleg nagyobb reend, a­melybe azután az, a büntető gyakorlat szerint, beszámíttat­ván,a közlemény kitételét használva,»jogérvénytelen­nek«, tehát nemlétezőnek nem fog tekintetni. Ez tehát az ügy állása, és ily körülmények kö­zött hozott az aradi kir. tszk mint büntető biróság a bukás minősége tárgyában ítéletet. S most hozzon ítéletet az arra hivatott jogász­­közönség a felett, hogy a kir.. tszék fentebbi, eljárása által a törvények nem ismerését árulta-e el, vagy pe­dig csak szabálytalanságot követett el — de oly sza­bálytalanságot, melyhez hasonlóra példát a felsőbb biróságoktól nyert, s mely szabálytalanság a haladó korszellem és a fejlődő tudományban találja alapját minek bizonyítékát a hamis vagy vétkes gondatlan­ságból származott bukás esetében követendő eljárás­ról szóló s az igazságügyminiszter úr által a tör­vényhozáshoz beterjesztett törvényjavaslat, úgy a külföldi törvénykönyvekre vonatkozó intézkedései képezik. Salacz Béla, kir. törvényszéki jegyző, azon évi 6. törvényc­ikk 28. §-ra vonatkozó intézke­déseinek hatálytalanná tételével, a szerkesztendő büntető rendtartásnak oly módoni kiegészítését hoz­ta javaslatba , miszerint az említett esetekben a tár­gyi tényálladék illetőleg a bűnösség megállapítása is az erre egyedül hivatott büntető bíróság hatásköré­hez tartozzék. Ámbár a királyi tvszék — elnöke által hang­súlyozott — ezen elveket a gyakorlatban mielőbb alkalmazni élénken vágyott, mindazonáltal előfor­duló esetekben az érvényben levő — bár a gyakor­lat által czélszerűtlennek bizonyult — törvénye­ket alkalmazta, — így például hamis esküvel vádolt Popovics György bűnügyét tárgyazó ira­tokat, ámbár a vizsgálat még a volt megyei tör­vényszék által befejezve lett, és a kir. ügyészség által a végtárgyalás kitűzése iránt indítvány létetett, az 1868.54. t. cz.22 §-a értelmében a hamis eskü tényálla­dékának megállapítása végett a polgári osztályhoz ren­delte áttétetni. A kir. ügyész a végzést felebbezvén, mit határozott a kit ítélő tábla ? Azt, hogy a hamis eskü tényálladékának megállapítása, miután az bűntényt képez, nem tartozik már azon esetek közé, melyekben más, mint a büntető bíróság illetékes és oda utasította a kir. tszéket, hogy az ügyben érdem­leges határozatot hozzon. A kir. tszék ezen — meggyőződésének kifeje­zést adott — kir. táblai ítéletből kifolyólag azután hamis esküvel vádolt Bodrozsán Torna és Szelezsán Mitra pécskai lakosok bűnügyét az 1868. évi 54. t. sz. 22. §-a rendelete ellenére nem tette át a polgári osztályhoz tényálladék megállapítás végett, hanem elintézte azt saját hatáskörében, és ítéletét, mely­­lyel a tárgyi tényálladékot megállapítva vádlottak­nak a hamis eskü által elkövetett csalás bűntényé­ben bűnösnek kimondotta, sat, helyben hagyta a kir. ítélő tábla, helyben a legfőbb ítélőszék is. (A közlemény beküldője ezen adat alapján vájjon nem fogja-e a kir.ítélő táblát és a legfőbb ítélő­széket is a törvények nem ismerésével vádolni ?) A felsőbb bíróságok ezen intézkedései vezették a királyi törvényszéket azon megállapodásra, misze­rint a csalási bűntények körébe eső hamis vagy vét­kes bukások vádja esetében — mellőzve az 1844. 7. törvényczikk elavult 5. §-át — az általános jogérzet­nek megfelelőleg a­ bűnösség kérdésében is mint bün­tető biróság határozzon. Az alkalom nem sokáig váratott magára.­­ Ugyanis ez időtájban rendeltetett el a csőd Stern Henrik ellen , s miután irányában a hitelezők egy része által a vizsgáló bíróságnál bűnvádi panasz ada­tott be, a felmerült terhelő bizonyítékok alapján le is tartóztattatott. A bűnvizsgálati iratok kir. ügyészi inditványnyal a kir. törvényszékhez benyujtatván, vádlottnak a kitűzött végtárgyalásra közvetlen idé­zése rendeltetett el, melynek folyamán a kir. ügyész vádlottnak a hamis bukás bűntényében bűnösnek kimondását stb. indítványozta, védő ügyvéd pedig az illetőség ellen kifogást emelve, a kir. tvszéket kir. ügyészi indítványnak az 1844. évi 7. t. ez. 5. §. alap­ján leendő mellőzésére kérte. A királyi törvényszék tekintettel arra, hogy vádlott ellen magánfelek részéről bűnvádi pa­nasz emeltetett, és ily esetben az 1844. évi 7-ik törvényc­ikk 5-ik §-át magyarázó 32142/873. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet értel­mében érdemlegesen intézkednie kell, miután a bű­nös bukás büntetendő cselekményt képez, a büntető gyakorlatból merített meggyőződésének a felsőbb bíróságok által nyújtott példa alapján kifejezést ad­ni akarván, kimondotta vádlottat a vétkes bukásban vétkesnek, s őt 6 havi fogságra ítélte. Vádlott az ítéletet felebbezte, a kir. ítélő tábla pedig az 1840. évi 22. t.-cz. alapján azt megsemmi­sítette, és az iratoknak a bukás minőségére vonat­kozó ítélethozatal czéljából a csődbírósághoz leendő áttételét rendelte, mely végzés azután a kir. ügyész által felebbeztetett. Az iratok jelenleg a legfőbb íté­­lőszéknél lévén, minthogy eddig le nem érkeztek, az ott hozott határozat a közlemény után csak gya­nítható. Stern Henrik időközben szabadlábra tételét kérelmezvén, annak hely adatott, és fogságban csak is két hó és húsz napot töltött. Irányában azonban jogtalanság épen nem követtetett el, mert ha a leg­főbb ítélőszék a kir. Ítélő tábla végzését helyben hagyja is, és az iratok a csődbírósághoz áttétetnek, minthogy könyveit rendetlenül vezette, és egyik hi­telezőjét előzetesen biztosította, az 1840. évi 22. tcz. 131. §-a alapján bukása okvetlen vétkesnek mon­dandó ki, és a büntető bíróság által fogságbüntetés­re ítélendő, mely tekintve azt, hogy ezer írttal kez­ AdTO Tartva Ad a_ Tartva a—i . t—. y r r m /—, -W--v Tf'T't Bécsi kereskedelmi bank (500 ft. top frt, 40% baSn. . • 84 50 85 — Eralébet-pily­­esü.t lfO frt ..... . . • BE­CSI TŐZSDE. Ált. letéti bank, 200 frt, 40% befizeti..................................................■ • 13391*............................ 95­­9,50 UAJ L V/dUi/U Osztrák jelzálogbank, 900 frt 25% befizetéssel ....--------------• » .......................... 1 * * 1 ~ — ,— ' Osztrák jelzálog járadékbank, 800 frt, 4»% bal. ...--------------n n ‘ ‘ ‘ ~ | Martius IS Sed jelzálogbank, 100 frt, 40% befizetéssel ....---------------Ferdinánd északi pálya 999 frt. p. p. ...... - - - -marling W. Alt.Jelzálog-biztositóbank, 100 frt, 40% befiz......................................... . . 499 ............... ._- 91 50 ___________________________________________________ Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befiz. ...-------------» » • 199 • ............... 87 - ~ — -----------------------------------------------------------------­---------- Ipar- és földhitelbank *00 frt, 40% befizetéssel ....--------------* Ina ’ ........................... — 101­00 f Adva Tartva "° “ ’ * ““ ““ K A 1 ! ! .* .' .* 17 - I A. államadósság 100 frt. ____________ Osztrák-keleti bank (*0 font et. vagy 600 frt) *00 Lernbergl-czern.-Jassyl pálya 300 frt ezüst......................................... iíységes járadék, jegyekben más. —nov. 5 pro. . . . 69 90 70 — frt ezüstben .««•■•••••••. — — _ __ * * * * tt 18­7 * * * 76 90 77 25 febr.—aug. 5 pro. . . . 09 65 69 70 neil-hrrslbMlk 200 frt, 40% befizetéssel................... — — _ _ ■ * n * j­tt B jo,jo * * 89 — . . ezüstben jan.—jul. 5 pro. . . 73 80 73 90 200 frtl 40^f befizetéssel ...--------------Osztrák-Lloyd 100*frt 79 75 “ — . . » april—oct. 5 pro. ... 73 75 73 85 Union-bank, 100 frt ............................................ 129 — 129 5v. Bis« erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . ............... Osztrák értékben visszafizetendőt -------------- . . _ Itt . . . . - - Állampálya 500 frank..................................... . Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p......................... sós— 318— E. Közlekedési vállalatok részvényei. 1807-iki............................................iqa 2,’1 * 1839-ből ötöd * » ••••••• 266 — 270 — Alföld-fiumei pálya 200 frt. ..•••••.•. 1a2 — 1,i2 50 Déli pálya 500 frank .................................... iqa * go kJ * ........................... 9999 99 ’5 d­Srák dunagízá jozás! tizsulat ! . i ! . . . . 538 - ig M , , ■ *00 frt 5%........................................ V! T ü “| * taon'hA .......................... 103 16 101 — Erzsébet-pálya *00 frt p. p..................................... 204 85 204 75 Tiszai „ 100 „ . ......................................................... * taaí hxí imn " 6­en ...................... 109 60 1í° ~ Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst...................... 2050 - 2060 — M**7­ *ftl" 5. 0% ................................. 76 50 77 _ fr 1864-ből 100 ............ 138 75 139 — Ferencz­ József nálva 200 frt ezüst ...... . , ono ka Ono Magy. északkeleti 800 frt. 5% ............................. L e magyar vasutútelcsön 120 frt darabja...................... 96 - 96 50 Bécs-barcki pálya 200 frt ezüst.............................50 50 Magyar keleti pálya 800 frt ezüst............................. $ 40 69 60 " ‘»"J/W-kMcson 100 frt. .............................. 78­­ 78 50 Lajos-Károly pálya 200 frt p. p............................... _ _ _ _ Magyar nyugati 200 frt 5®/«..................................... ,9 S ,9 60 i« w«­*M?,GtifZsn­a',Knltrég l0° frt.......................... 7125 H 70 Kassa-oderbergi pálya 200 frt ................................137­ lgo­n Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben............... 12 ^ loméri záloglevél 150 frt..............................................................njiya 200 frt .... . 111A ka Albrecht-vasút 300 frt 5% ezüstben 100 frt................. 21 ?? m e­­llami doraániai jelzáloglevél 1.20 frt........................ H9 »5 119 .75 ® • . . . . . . . 136 - 35 • Cseh északi vaspálya 00°frt, 5% ezüst, 100 frt’ 1 .‘ 39 39 1 ^ 5‘1 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ...............*. . •________ _ Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 firt . . . __ __ B. Föld tehermentes. 100 frt p. p. sI^iiebXrTi°r-g^öregk­ezi pálya’200 frt' ^ M^iézlal k»'zp. rasp. 300 frt 5% £ /*. 93 ~ 99 ~ :::::::::: : « :::::::::::: lilz « ^ .—iá.! záradékká!. ...... 74­­ 74 25 f’«fls’t .‘ .' .' .' .' .* ’. '. !* 199 *0 I. Magánsorsjegyek. 1367-diki sorsolási záradékkal !!!!.!! 73 50 74 — » keleti­ páya 100frt. . . • • • • ■ • • • 64 50 5550 Hitaintézet 100 frt................................................. 170 — 170 25 Cs.hors.áirl 5»/ 96 — 98 — **ttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vaspálya 03 Clary 40 frt p. .................................................... »nkovinai 5......................! ! ! ! ’. ' ' g 25 76 75 *00 frt ezüstben......................’..... __ Dunagízhajózási 100 frt p. ................................... 93 ~ 39 “­aáetorszégi 5 ! . . . .' ! ! ! ! . ! ! ' ' 77 75 78 50 Caen 1 északi 150 frt..................................................ZZ Innsbrucki városi 50 frt........................... . . . . 91 Z 19 Z Crajnai, harinthiai és tengermelléki 5°/0 .....’ 1 86 50 ------°“eh nyu®JU, » 900 Sf* " ' • • • ............................................Keglevich 10 frt . ................................................ 14 25 14 75 Woregorszák­i 5»/„ . . 94 50 95 50 M°rva-sziléziai közp. pálya, *00 frt ezüstben. ....___ Buda város köles. 40 frt........................................ ,Tr 9? alsó-ausztriai V.................................. ' 07 _ __ Osztrák-észak­nyugati pálya, *00 frt........................ _ ~ — Pálffy 40 frt .. ............................................ 94 ~ 94 391 •*•**•!•« p; *......................... Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.......................... . 1®® Rudolf-alapitvány 10 frt . . ............................. 29 3* „-I •SsT 5: „..... «5 SS SSÄRttUi.': 88 88 mar* !'• •' »- - -F-,®*tTau*1*“ ■*•'■»* SST!#**:::::::::::: 88 89 * *...............................4 * „Agricola“. mezőg. váll. társasága 200 frt .... .--------------Triest város 100 p. p. .......................................... 18 — 18 50 Pesti epito-társaság 200 frt. 40% def.. ......-----— ____ „ „ 50 p. ......................................] -------------­C* Más szözkülcsönökfr Donau, osztrák biztosító 200 frt........................................................Waldstein 200 frt .. ..................................................53 50 ----­Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt, 40%........................................Windischgrätz 20 frt .................... ... * 2^ — 24 50 Pest város 8% sorsolási kölcsöne 100 frt..................... ..................Salgó­tarjáni kőszén 100 frt................................................102 —­­* 20 50 21 — Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. ... 85 85 •— Securitás viszontbizt. 300 frt.................................. — —___ Váltók fhárou­l hóra)« A török vasúti kölcsön dijkötvényei: 400 frank ... 45 — 45 25 Atlas, viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés........................................ . . .. . .. ’ ... ....................................” ““sya&sffiss&szaár-.::: ss ss ss D. Bankok részvényei: SffSSSSSfiSV . ’ l í : l l ZZ “ Z k ; “I ZZ ::: :: 39« ^ z frt............... zz - - ::::: tó ::: ti Magyar­án^MWteu'ntézc? JS to!' .beflM‘é“e'. ] '. 59 60 60 _ Erdő-termény keresk. társ. 1 00 frt, 50% befizetés ! ! -- Z­­ lJ”' m k‘^| g Cseh ált. bank 200 frt 40% bef.............................. 9nfl « “ “ a Milano 100 frank.............................5% . . .__________ Osztrák bitel intézet 160 frt................................. 230 25 236 75 tx« Záloglevelek* Marseille 100 frank.........................6% . . .________ _ SogaA'&V*!:::::: zi -F ’“'“SKSSI :::::::: Hz SB «SA**- •': •' •': : ■' “z ““ «EWS.'WW : :: -- :::::::: :: P4”“1 «....TM.. Általános bank Bécsben *0« In 80/j befizetés ... 075 _ 077 _ . 0. .. 5%........................................ 90 40 90 50 ATMny............................................................. . 2b 5 26 Nemzeti bank........................................... ■ »'» Magyar földhitelintézet 6'A%................................. 80 50 87 _ 20 fokos arany...................................................... ... 8 88 Egyleti bank 200 frt, 40% ................................ no _ 16 . „ járadékjegy 6®/» . . --------------Orosz imperiale .......................................................................... Forgalmi bank 200 frt......................_ 111 . kereskedelmi bank 23 év alatt jan. . . .­­--------------Mária-Terézia-UUér...................................................................... Osstr.­magy. leszam. és hitelbank 200 frt. 40®/. bef- • _ — B jelzálogbank 5%% sors........................................................Egyleti tallér.................................................................... Récai váltóbank 200 frt 40% ......»••• 9 osztrák jelzálogbank 10 év alatt visszafizendő Ezüst. • •­­.............................................. 3. 53 , váltóüzleti társaság 260 frt 41rt/0 ............... 78 50 79 50 91 _ 92 _ ........................................................... _ _ _ , bank *00 frt 40% befizetés ...................... — - 50 év alatt visszafizetendő 5Vi%' .' .’ 89 — 90 — Vstíntn S 100.o?z • • • ----------- 3 S.lsfi paztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás. 5'/.% . . 99------. _ , Magy. ált. hitelbank 200 frt, 460/.. befizetés .... — — — — // A*toyal razrco.................................... .. .............­,­­ municipális hitelintézet. 200 f. 40 ft befiz. — — — — vr­s . Priedrich’s d’or....................................... . . _ _______ Pesti bank 200 frt........................................... ................... Elsőbbségi kbtTe­ljek­. Louis d’or ....................... ._________ Magyar jelzálogbank 200 frt. X) fit bef................. .......— Alföld-flu­mei pálya 200 frt ezüst ................................. 84 50 85 — Angol souvereign# ............. 11 18 11 24 Franczia-osztrák-magyar­ bank Páriában (500 frs.uk .á.taazék-Dombovár 200 frt e. 5%.......................... 73 50 — — Porosz pénztári utalvány .­­ 79 1 Gyi 50 frt darabja) ................................ 39 50 40 50 -Ígyas. magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 0%. . . ----- -----Ezüstszelvény........................ 105­­ 105 00! Osztrák-egyptomi bank 2­ font ster. (200 frt er... — — — — Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p ... — —-----Oroszpapir rabol­­ 5 40% befizetéssel............................ 103 50 104 — stájerorsz. vasipartázs. 6% . . .....................­­ —___ Börta- és hitelbank 200 frt, 40% befizet............. ...................rmébet-pálya 200 frt p. ....................................... . —___ | r ti ur tv 11 t r1 n ^1 t 'TiTitTt A „P. Napló“ táviratai. Braunsberg, mart. 12. A vizsgáló bíró elé idézett dr. Weitzenmüller püspöki titkár vonakodott a törvény­ellenesen kinevezett papok kinevezési ok­mányai felöl felvilágosítást adni és ezért elfogatott. Páris, mart. 12. Az akadémia elhatározta, hogy Olliviert odabocsátja üléseire. — A bilbaói kormány értesítette Serranot, hogy Bilbaó erélyesen fogja magát védni és el van látva élelemmel egész martiusra és részben áprilisre is. Bécs, mart. 13. A »N. Fr. Pr.« jelenti: A nem­zeti bank igazgatósága elhatározta, hogy a fiókok­nak megadott rendkívüli hiteleket meghagyja, vala­mint a pesti kisegítő bizottságnak is az annak enge­délyezett 6 milliónyi hitelt. Paris, mart. 12.Rouher Chislehurstban utazott. Amsterdam, mart. 12. A hollandi király súlyosan megbetegedett. Berlin, mart. 12. Bismark állapota roszabbra fordult. A birodalmi kormány megtiltotta a svájczi kormány által kiutasított kath. papoknak Elszász- Lotharingiában tartózkodni és lelkészkedni. Páris, mart. 12. Apponyi gróf osztrák-magyar követ, Löwenthal Ibnok és Rodolits alezredes ma Mac-Mahonnál étkeznek. Bécs, mártius 13. (Megnyitás.) Hitelrészvény 236,25 Magyar földhitelintézet —.—. Anglo-Hung. —.—. Magyar hitelv. 144.—. Franco-magyar —.—. Municipalbank —.—. Államvasut —.— 1860­ ki —.—. 1864 ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány—.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 140.50 Lombard —.—. Tramway —.—. Hitelsorjegy —.—.Napoleond­or .—.Arany ------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —.—. Váltóbank —.—. Általános épitőbank 85.50. Angol épitőbank 91.50. Bécs, mártius 13. (Előbörze.) Hitelrészvény 236.50. Magyar földhitelintézet 59.50. Angol-Hung. 35.50. Magyar hitelr. 153.50. Franco-magyar 56.50. Municipalbank —.—. Államvasut 323.—. 1860-ki —.—. 1864-ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány —.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 141.50. Lombard 155.— Tramway —.—. Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d’or —.— Arany —.—. Frankfurt —.—. Magy. sorsjegy —.— Váltóbank —.—.Általános épitőbank 86.50. Angol épitőbank 91.75. Frankfurt, mártius 12. (Esti zárlat.) Váltó­árfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1828-re 98.75 Osztrák bankrészvény 1017.—. Osztrák hitelrészv. 247.25. Osztrák államvaspálya - részvény 338.50 1864-ki —.—. Galicziai 242.— Évjáruléki papir 63.75. Győr-Gráczi —.—. Lombard 159.50. Hamburg, martius 11. Búza 249., 260.— rozs 192.—, 189.—. Olaj 62.—, 62­—. Szesz 56.— 56.—, 58.—. Köln, martius 12. Búza 95.50, 829. Rozs 6268/16. 619. Olaj 10.30—.Szesz 10.—. Páris, mart. 12. (Zárlat.) 3’/2 % rente 58.85 Olasz rente 60.57. Credit mobilier 278.—. Consols —. Északnyugoti vasút —.—. 4’/2 % rente 85.90 Államvasut 728.—. Lombardok 360.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti vasút —.—. 1871-diki kölcsön —... 1872-ki 93.10. Nyomatok a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részványtársulat nyomdájában Fest, barátok­ tere, Athenaeum épület 1874. KÖZGAZDASÁG. (A csőd, leszámolás alatti, fel­oszlott és beolvadt magyarorszá­gi pénzintézeteket) az 1873. évből Mi­hók Sándor »Magyar Compass« czím­ű, sajtó alatt levő műve a következőkben sorolja föl: Csődbe jutott: Első bánsági keresk. és ipar­bank 800.000 frt. Győri hitel- és zálogintézet 300 000. Szegedi zálog- és hitelintézet 90.000. Soproni hitelbank 400.000. Soproni keresk. és iparbank 200.000. Soproni leszámítoló bank 200.000. Temesvári iparbank 90.000. Temesvári keresk. és jelzálogbank 200.000. Verseczi keresk. és iparbank 80.000. Pesti népbank 750.000. Pest-ferencz-józsef-városi tak. pénztár 400.000. Újpesti szeszfinomitó részv. társaság 500.000. Leszámolás alatt van : Dél magyarországi fölhitelintézet 1.240,000. Magyar alkusz-bank 4.000,000. Nyugat magy. orsz. leszámítoló és hitelbank 200,000. Pápai kereskedelmi és iparbank 80,000. Pesti egyleti­ bank 700,000. Pozsonyi általános hitelbank 200,000. Szegedi forgalmi bank 500,000. Székesfehérvári kereskedelmi és iparhitelinté­­ze 80,000. Soproni általános bank 300,000. Trencséni hitelintézet 30.000. Veszprémi ker. és ipar hitelintézet 80.000. Nagy-Mihályi népbank 30.000. Pesti polgári takarék és hitelegylet, törzsbeté­tekből állott. Magy. kölcsönös állatbiztosító intézet 500.000. Pesti nemzetközi életbiztosító bank 800.000. Észak magyarországi épitő részv. társaság be­fizetés előtt oszlott fel. Első magyar kartély-fonoda r. t. 600.000. Gerenday-féle emlék­mű és építési anyag 600.000. Magyar-belga gép és hajó építési r. t.1.000.000. Magyar általános kőszénbánya r. t. 800.000. Nagykikindai gőz és kádfürdő r. t. 15.000. Pest-budai sodaviz gyári r.t. 150.000. Temesvári keményítő és vegyészi r. t. 80.000 Verseczi bor és termény keresk. r. t. 50.000. Zágrábi épitő r. t. 400.000. Egyesült magyar gőzhajózási r. t. 8.000.000. Feloszlottak : Első pozsonyi takarék egylet 30.000. Magy. orsz. takarékpénztárak társ. 6.600.000. Szamos-ujvári takarék egylet 20.000. Polgári takarék és hitel egylet befizetés előtt oszlott fel. Varietés német színház r. t. 150.000. Beolvadtak: Általános élet- és járadék­biztos. intéz. 300.000,a magyar hivatal hitel-egyletébe. »Hajnal« I. magyar életbiztosító 100.000 a haza élet-bizt. társulatba. Összesen 461 intézet. 26 millió befizetett tőkével. Üzleti hirek. (A budapesti gabna és érték­tőzsdéről.) Mart. 13. Gabonában nem volt üzlet. A tőzsdén nem fejlett ki forgalom, az árfolyamok kevés változást szenvedtek. Jegyzések a követke­zők: m. sorsjegyek 78’50, m. hitel 154, anglo 35‘50, földhitelr. 60—50, takarék- és hitel 53’50, pesti köz­úti 338, osztr. hitel 236—235-80, franko 56—56-50 egyesült magyar gőzb. 8—8'25. Valuták emelked­tek, 21 frcos arany 8'98—8*91, cs. arany 5’24, tal­lér 1-65. (A bécsi börzéről.) Mart. 12. A ke­véssé kielégítő külföldi árfolyamok következtében az üzlet lanyhán indult meg, utóbb azonban, miután a meghosszabbítás könnyen végbement, majdnem minden papír iránt túlnyomó vételkedv mutatkozott. Kevéssel zárlat előtt azonban az irány átcsapott, és néhány érték kezdő árfolyamon alul volt kapható. Hitelrészvény 236,75, anglobank 140, unionbank 129, franco-osztrák bank 40.50, vereinsbank 20.50 lombardiai vaspályák 155.50, alig. baubank 84.25­, anglobaubank' 8. 50, bauverein 42.20, államvaspá­lya 322, tiszavidéki 217.50. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.

Next