Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1874-03-26 / 70. szám
76. szám. ____________ Budapest Csütörtök, martius 26. 1874. 25. évi folyam. Szerkesztési Irodai; Giádé-hivatal: y Előfizetési feltételei? Hirdetések Barátok-tere, Athenaeum-épület, Barátok tere, Athenaeum-épület wt **1^ fi Postán küldve, vagy Budapesten . —- • Vitt*/; „u .1 -------- N lillllll 1 Imi m p II 1 | H hájhoz hordva reggeli és esti ki- szintúgy mint előfizetések A lap Szellemi részét illető minden | ^^9 TM " III I I 919 | ^9 I II at^3 egyutt ^ közlemény a szerkesztőséghez A lap anyagi részét illető közlő fl B 8 fi ^8 | _ Ea B ® hónapra 6 frt kr. t intézendő. , , , , , Pl |El ^ Bl li 'to I |§ @ \$|| g | I | I I ^ hónapra . . 1- * ~ * KIADÓ HIVATALBA, -----— menyek ^lefizetés* pénz, kiadás Is P| lg jl Ifi El | BS B gra| ^B B gE Az esti kiadás postai billonküldéseért Bérmentetlen levelek csak ismert ....... ...... ,, mmbi wJLmm aJBLi hJLi I mAm mSLm mELm JLmJk fesztifizetés évnegyedenként rtszint Barátok-tere, Athenaeum-épla!koma panaszok, hirdetmények) * Az ei:,gzet(sa év folytan»minden ' r kezektől fogadtatnak el. hónapban megkezdheti, de ennek bármely , . .,,, Kézi-átok nem adatnak vissz.?. kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS: napjától számíttatik. • Budapest, mártius 26 A képviselőltáb mai ülésében megválaszta a delegativ tagjait. A Deákkör tegnapi értekezlete ugyanez egyet tárgyalt, s a párt, szavazás útján, a következő jelöltnévsorban állapodott meg: Bánó József, Beöthy Ákos, Bittó Kálmán, Bujanovics Sándor, Dániel Ernő, Domahidy Ferencz, Ernuszt Sándor, Éber Nándor, Fáik Miksa, Gorovo István, Házmán Ferencz, Hollán Ernő, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Horn Ede, Karácsonyi Guidó gr., Kemény Gábor dr., Lászay Lajos, Muzslay Sándor, Paczolay János, Papp Lajos, Péchy Manó úr, Pólya József, Prileszky Tádé, Pulszky Ágost, Rudics József br., Sennyey Pál br., Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Szögyényi László, Ürményi Miksa, Wahlmann Mór, Wächter Frigyes, Wodianer Albert br., Wodianer Béla, Zsedényi Ede, Horváth Mirkó, Mrazovics Mátyás, Tombor Iván, Vonesina Iván. Póttagok: Brogyányi Vincze, Hunyady László gr., Huszár Imre, Ivánka Imre, Lukács Béla, Máday Sándor, Stoll Károly, Taray Endre, Toszt Gyula, dr. Bilic Ignácz. Mint e névsorból kitűnik, a Deákpárt a balközépből nem candidált senkit , a középpártból mind a rendes (Horn és Papp), mind a póttagok (Ivánka és Huszár) sorában kettőt. A képviselőház mai ülésén a delegatio tagjainak választásában részt vett a jobboldal, a középpárt és a balközép egy része, közte Tisza Kálmán. Nem szavazott a balközép egy töredéke s a szélsőbal. Csanády Sándor a képv. házi alelnök választásában sem vett részt. A 21-es bizottság, tegnapi ülésén azt határozta, hogy a háztól meg fogja kérdezni, vájjon nem terjeszthetné-e elő a 9-es albizottság munkálatát minden érdemleges megvitatás nélkül ? A Deák kör tegnapi értekezlete e kérdésre igenlőleg felelt, s a ház is a mai ülésben hasonlóképen nyilatkozott. A bizottság erről írásbeli jelentést akart a ház elé terjeszteni, nehogy azonban ez vitákra adjon okot, a mai ülés előtt tartott értekezleten azt határozta, hogy Zsedényi mint elnök szóval teszi meg a kérdést. Ez igy is történt s a háznak ez ellen nem volt kifogása. Az ügy felett különben igen érdekes vita folyt, melyre Pulszky Ferencz felszólalása adott okot. — Mindennek tüzetes ismertetését azonban reggeli lapunkra kell halasztanunk. Az 1875-diki kölösügyi költségvetésről azon hirt közlék, hogy az kevesebb kiadást praeliminál, mint a f. é. költségvetés. Mi azt hallottuk, hogy e hir — amennyiben a közösügyi miniszterek által megállapított tervezetre vonatkozik — valótlan. Igaz ugyan, hogy a külügyminisztérium kiadásai mintegy kétszázezerért keresletet mutatnak fel, a hadügyminisztérium tervezete azonban néhány milliónyi többletet tüntet elő. Különben e tervezet irányában a monarchia két felének kormánya még nem nyilatkozott s így az nem is tekinthető véglegesen megállapítottnak. — Magyar részről, mint az már említtetett, Bittó mint elnök és Grayczy pénzügyminiszter ez ügyben folytatandó tanácskozásokra„utaznak közelebb Bécsbe. Ő Felsége királyi pecsétje, mint halljuk, legújabban állapittatott meg. A 68-ban rögtönzött királyi pecsét — az értelmetlen cser- és olajággal — a legújabb időkig használtatott, mig hosszas tárgyalások után uj minta állapittatott meg. E pecséten két felül két angyal tartja a paizst, melyen az ország czimere és abban középen a király családi czimere foglaltatik. Az országgyűléshez legújabban intézett kir. leirat már e pecséttel van ellátva. Azon sok kitüntetés sorában, melylyel Szlávy volt miniszterelnök megtiszteltetik, újabbat említhetünk fel. Arról értesülünk ugyanis, hogy József főherczeg tegnapelőtt Szlávy urat magánlakásán meglátogató, s mintegy félórát időzött nála. A reichsrath képviselőházának kedden érdekes és fontos ülése volt. Ez ülés d. e. 11 órától este ’ 7-ig tartott, s nevezetes érdeket nyert mind az ezen alkalommal tárgyalt ügy, mind azon körülmény által, hogy a német alkotmánypárt vezérei , Giskra és Herbst a legélesebben megtámadták a kormányt. Mindenekelőtt elmondjuk, hogy miről volt szó. A költségvetés tárgyaltatott, és pedig a cultusminiszteriumi, illetőleg az insbrucki egyetemre s ennek theologiai karára vonatkozó pont. Az insbrucki egyetem 1826-ban alapíttatott, de theologiai kar nélkül. A theologiai kart az ötvenes években állították fel, s ennek vezetését a jezsuitákra bízták. Olyan intézetet akartak itt állítani, mint a Collegium romanum , a jezsuita propaganda számára a német-osztrák tartományok és a Svájczra vonatkozólag. Ez intézetet, felállítása után csakhamar, és most is, sokkal több külföldi láthatja, mint belföldi. Az idén is e kar 209 elit hallgatója közül csak 77 belföldi és 132 külföldi van. A pápa több breveben dicsérte meg ez intézet működését, mely az egyháznak »harczosokat« nevel, az intézet növendékei egyletileg is egymással összeköttetésben vannak, szóval: ez tűzhelye a jezsuita izgatásoknak , s ezt az intézetet az osztrák állami költségekből tartják fenn. Ily körülmények között igen természetes, hogy az osztrák liberális párt ez intézet eltöröltetését követeli. A reichsrath képr. házának pénzügyi bizottsága már 1870-ben ajánlá ezt, ugyanezt ismétle tavaly, e javaslatot azzal indokolván, hogy a jezsuita tanárok nem teszik le a tanári esküt. A kormány erre megesketteté a jezsuita tanárokat, tudva levő azonban, hogy az eskü ez uraknál nem garantia, miért is a képr.ház költségvetési bizottsága az idén radicálisabb eszközökhez nyúlt. Azt javaslá, hogy az insbrucki theológiai kar költségei (8400 frt) töröltessenek, s a kar az első félév végén feloszlattassék. E felett folyt a vita a kép v. ház keddi ülésében. A pénzügyi bizottság javaslata mellett felszólaltak a többi között: S u esz előadó, Giskra és Herbst;a kormány álláspontját : Stremayer és Unger miniszterek védték, Beer pedig közvetítő indítványt tett. Giskra beszéde harmadfél óráig tartott s igen kifárasztá a hallgatóságot. Herbst fényesen és hatásosan szólt. Beer azt ajánlá, hogy a theologiai kar tétele a rendkívüli költségvetésbe tétessék, s egy hat. javaslatban hivattasék fel a kormány, hogy’ az insbrucki theol. facultásnak oly szervezetet adjon, a minővel egyéb egyetemek ily karaab. A kormány álláspontját védők beszédei igen halvány, kelletlen beszédek voltak. A vita eredménye az volt, hogy többszöri név szerinti szavazással a pénzügyi bizottság indítványa, s a Beerféle közvetítő javaslat is elvettetvén, 149 szavazattal 115 ellenében a kormány javaslata fogadtatott el, vagyis az insbrucki theol.kar költsége a rendes költségvetésben megszavaztatott. A német alkotmánypárti liberális táborban e felett nagy a lehangoltság. A kormánynyal az ultramontán feudális ( jogpárti, a ruthének és lengyelek szavaztak — a német liberálisok és demokraták, a kormány saját pártja ellenében. A bécsi alkotmánypárti lapok azt mondják, hogy a kormány végzetteljes útra lépett s igen megingatá a saját pártjával való benső viszonyt. Több lap azt is állítja, hogy ez ügynek a kormány részéről történt ily makacs védelmében magas befolyások működtek közre s a »Presse« azt mondja, hogy »most már bizton várható a hitfelekezeti törvényjavaslatok szentesítése.« A külpolitikai élet meglehetősen csöndes. A német lapok a császár születése napján a tábornoki karhoz intézett beszédével foglalkoznak s azon komoly aggályuknak adnak kifejezést, hogy a kormány túlságos merev magatartása nemcsak a katonai, hanem a sajtótörvényjavaslat megalkotását is lehetetlenné teeni s hosszas confliktusokra fog alkalmat nyújtani. A renitens papokra vonatkozó törvényjavaslat tegnapelőtt előterjesztetett a parlamentben. A javaslat három pontból áll s azt rendeli, hogy azon papok, kik állami beavatkozás folytán elmozditottak, de az elmozdítási rendeletnek nem engedelmeskednek, a rendőrség által nemcsak az illető vidékből, hanem a birodalom egész területéről is kiutasíthatók. A spanyol csatatérről még mindig nem jött a hadműveletek megindításának rég várt híre, ka p oly s többek felszólalására, kik különösen azt emelték ki, hogy nincs idő a 21-es bizottság tanácskozásaira, az államháztartás rendezése sürgetőn szükséges, és hogy a ház javaslatot kívánt az államháztartás rendezésére, s miután az készen van, időt nem lehet vesztegetni, elhatároztatott, hogy a párt a 21-es bizottságot a tárgyalástól felmenti. Azután a delegáció névsorának megállapítása került tárgyalásra A kijelöltek nevét más helyen veszik olvasóink. (a »magyar kisbirtokosok országos egyesülete« megalapítására tegnap, (szerdán) délután gr. Festetich Pál lakásán újabb értekezlet gyűlt össze. Jelen voltak a földmivelés és kereskedelmi miniszter, Somssich Pál, b. Lipthay Béla, Wodianer Béla, Jókai Mór, Móricz Pál, Nagy György, Fáik Miksa, Huszár Imre, Krausz Lajos, gr. Kálnoky Pál, gr. Degenfeld Lajos s ezeken kívül több, az ügy iránt érdekelt képviselő és pénzügyi szakférfiú. Az értekezlet elnöke, gr. Festetich Pál bemutatta a már kész alapszabályokat, egyszersmind jelentvén, hogy ez alapszabályok a kormánynak az engedélyezés c céljából már be is nyújtattak. Bartal kereskedelmi miniszter átlátva az egyesületnek közgazdászatunkra vonatkozó nagy fontosságát, ígéri, hogy részéről minden lehetőt megtesz annak sikerére nézve. Somssich Pál mindenek előtt az alaptőke beszerzését, az eszme fölkarolását óhajtja. Horánszky Nándor egy állandó bizottság létesítését indítványozza, mely gr. Festetics Pál, b. Lipthay Béla, Wodianer Béla, Fáik Miksa, Lónyai Gábor, Jókai Mór, Krausz Lajos, Huszár Imre, Móricz Pál, Simonyi Ernő, P. Szathmáry Károly személyükben ki is jelöltetik. Elnök fölszólítja a jelenlevőket, hogy az eszme terjesztésére és az alaptőke beszerzésére addig is mindent kövessenek el. (A szélső e 11 e n zék) egyesítésére vonatkozó törekvések sikerteleneknek bizonyultak be. A múlt szombati értekezleten a 48-as párt megszűntnek jelentetett ki, s a szélső ellenzék három árnyalatra szakadt. Az erre vonatkozó részletes tudósításokat majd idézni fogjuk a szélső ellenzék lapjaiból. * (A magy. csődtörvény tervezete.) Dr. Apáthy István , egyetemi tanár, ki összes hiteltörvényeink codkficstiójával van megbízva, jelenleg a csődtörvény tervezetét rendezi sajtó alá és a »Jogtudományi Közlöny« legutóbbi számában a munka irányzatát és keretét adja elő, hogy a szakközönség eleve is a kiindulási alap helyességéről meggyőződést szerezhessen. (Az osztrák hitfelekezeti törvényjavaslatok keletkezésének történetéről a »N. Fr. Pr.« a következőt jegyzi fel: E törvényjavaslatok kidolgozása szóba kerülvén, Rauscher bibornok-érsek kész javaslatot nyújtott át. Ő felsége e javaslatot az osztrák minisztériumnak adta át, mely abból igen keveset használhatott s majdnem egészen más tervezetet állapított meg. E tervezetből azonban az ő felsége elnöklete alatt tartott min. tanácsok alkalmával ismét több pont töröltetett. Ez adatok némi világot vethetnek Rauscher bibornok-érseknek azon nyilatkozatára, melyet emlékiratában tettt hogy t. i. »a törvényjavaslatok egyes pontjain azok indokolása között több rendbeli ellenmondás fordul elő.« Budapest, martius 26. (A delegátiók összehivatása) tárgyában a tegnapi hivatalos lap a következő királyi kéziratot közli: Kedves gróf Andrássy ! A közös ügyek tárgyalása czéljából a birodalmi tanács által az itt képviselt királyságokat s országokat illetőleg az 1867. évi deczember hó 21-én kelt törvény értelmében, valamint a magyar országgyűlés által az 1867. XII. t. sz. értelmében 1874. évre megválasztandó delegátiókat a másolatban mellékelt kézirataimmal folyó évi április 20-ára Budapestre összehivandónak találtam, s megbizom önt, hogy az illető előterjesztések bemutatása iránt intézkedjék. Kelt Budapesten, 1874 évi mártius hó 10-én. Ferencz József s. k. Andrássy, s. k. Hasonló kéziratokat intézett ő Felsége Szlávy és Auersperg miniszterelnökökhöz. (A Deák-párt) szerdán d. u. 6 órakor tartott értekezletén Bittó miniszterelnök előadta, hogy a 21-es bizottság jelentésének előterjesztése alkalmával a bizottság, mai megállapodásának megfelelően, arra fogja kérni a házat, hogy határozza el, hogy időkímérés végett a 9-es albizottság jelentésének tárgyalásától a bizottságot fölmenti s az albizottság munkálatát a minisztériumhoz utasítja. Paczolay azon nézetének ad kifejezést, hogy a 9-es albizottság jelentését a 21-es bizottságnak tárgyalnia kell. Ennek ellenében Zsedényi, Lipthay B., Puszky Ferencz, Molnár Aladár, Kere s Országgyűlés. A képviselőhöz ülése mártius 26 Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Huszár Imre,Beöthy Algernon, Széll Kálmán, Wächter Frigyes. A kormány részéről jelen vannak : Szende Béla, Pauler Tivadar, Zichy József gr., Szapáry Gyula gróf. A múlt ülés jegyzőkönyyve fölolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Liptó megye két kérvényét a hadi felszerelvényeknek a hazai ipar által leendő kiállítása és a megyei főispáni hatáskör megszorítása iránt. Győr város kérvényét, melyben Felső-Fehér- és Esztergom megyék, úgy Gyulafehérvár városnak a megyék kikerekitése iránti kérvényeit pártolja,— ugyanannak kérvényét a katona becsillásolás által reá nehezült teher könnyítése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. A szegedi kir. törvényszék több rendbeli sikkasztás s csalás bűnterhével vádolt Eder István orsz. gyűlési képviselő kiadatását kéri. A kérvény a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Elnök jelenti végül, hogy a véderőről szóló javaslat tárgyában kiküldött bizottság megalakult s elnökké Hollán Ernőt, jegyzővé Pulszky Ágostont választotta. Batthányi Ferencz gr, a főrendiház jegyzője áthozza a Portugalliával kötött consulsági egyezményről; — az Oroszországgal kötött postaszerződésről; — a Svéd- és Norvégországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről; — az 1872. VII. t. sz. A) XX. és B) X. fejezetei némely czimei és rovatainál tett tulkiadások fedezéséről; — végre a magyar határőrvidéki törvénykezés újjászervezése folytán felmerült költségek fedezéséről szóló, — és a főrendiház által változatlanul elfogadott törvényjavaslatokat. Beöthy Ákos Ruszt város kérvényét nyújtja be a területi beosztás alkalmával helyhatósági jogainak épségben tartása iránt. Fabriczius Károly a szász nemzeti egyetem kérvényét nyújtja be az iránt, hogy a bélyeg-és illeték mentesség a birtokváltozásoknál 1874. decz. 24-én túl is kiterjesztessék. Szomjas József a tiszalöki orthodox izraelita egyház kérvényét nyújtja be az izraelita alapok megosztása iránt. P. Szathmáry Károly Ivánfy Mária okleveles tanárnő kérvényét nyújtja be, m ívben megengedtetni kéri, hogy Bécsben elkezdett orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen folytathassa. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Hodossy Imre a jogügyi bizottság nevében bemutatja annak jelentését a vaspályák által okozott halál vagy testi sértések iránt adandó kártérítésre vonatkozó tvjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni és szétosztasni. Gaál Mihály múlt év márczius 21-én a volt A 21-es bizottság ülése mart. 25. Elnök :Zsedényi Ede. Jegyző :Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Bittó I., Ghyczy K. Ülés kezdete d. 12 órakor. Zsedényi Ede: T. bizottság ! A bizottságnak t. elnöke gyengélkedő egészsége miatt nem jelenhot■ vén meg, korom nem irigylendő jogánál fogva elfoglalom az elnöki széket. Széll Kálmán jegyző (Olvassa a febr. 26 án tartott ülésnek jegyzőkönyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Sennyey Pál b. bizottsági tag úr bejelenté, hogy gyengélkedő egészsége miatt nem vehet részt ez ülésben. Tudomásül vétetik. Széll Kálmán előadó: Bemutatja a 9-es bizottság munkálatát. Elnök : Ezen jelentés nyomán felhívom a 1. bizottság tagjait, méltóztassanak nyilatkozni azon eljárás iránt, melyet e jelentéssel szemben követendőnek vélnek. Gorove István : A 21-es bizottságnak tagjai közül azok, kik a 9-es bizottság munkálkodásában részt nem vettek, annyira érdekkel viseltettek a 9-es bizottság munkálata iránt, hogy annak főbb részleteit, feltételezem, hogy ismerik. Ismerjük mindnyájan különösen azon lelkiismeretes szorgalmat és buzgóságot, melyet a 9-es bizottság ezen munkálat kidolgozásában kifejtett. Megfogható előttünk, hogy a tárgyalások, melyeket ezen munkálat elkészítése igénybe vett, igen terjedelmesek voltak és nevezetes időt vettek igénybe, ami annyival inkább megfogható, ha tekintetbe veszszük, hogy a 9-es bizottság tagjainak ideje sok más országos teendővel volt időről-időre igénybe véve. A munkálat keresztülvitele tehát egy kissé több időt vett igénybe, mint ahogy ez előrelátható volt, de valamint a 9-es bizottság eme munkálatának terjedelmes tárgyalása több időt vett igénybe, úgy kétséget nem szenved, hogy ha ezen munkájat a 21-es bizottság által vétetnék tárgyalás alá, ennek tanácskozásai nagyon hosszú időre nyúlnának, mert feltehető a 21-es bizottság minden tagjáról, kik e részben felhíva vannak véleményt mondani, hogy hasonló lelkiismeretes szorgalommal fognának ezen munkálat megbírálásához, semmiképen sem vonakodván azon munkától, mely e végből rájuk várna. Igen, de t. bizottság! ha így haladunk, azonfelül, hogy még mindig kérdéses, váljon ezen tárgyalás, mely a munkálat felett e bizottság kebelében megindíttatnék, kívánatos-e most, előttem tisztában áll az, hogy így eljárva,a 21-es bizottság kiküldetésének egy részét, egy igen momentuosos feltételét, mely a határozatban, melylyel kiküldettünk benn foglaltatik, alig lesz képes teljesíteni. Mindnyájan tudjuk, hogy a megbízásban benn foglaltatik még az, hogy e bizottság munkája oly időben kerüljön a képviselőház tárgyalása elé, hogy a kormánynak elegendő ideje legyen ezen munkálatot átvizsgálni, ennek nyomán nézeteit nyilvánítani és előterjesztéseit a házban megtenni. Részemről tehát attól tartok, 1. bizottság, ha mi kiküldetésünknek szó szerinti teljesítéséhez ezúttal ragaszkodunk, azaz ha ezen elénk terjesztett jelentés tárgyalásába egyszerűen és tüzetesen belemegyünk, kiküldetésünk ezen második lényeges feltételének nem fogunk megfeleltetni. Talán meg kell még említenem azt is, hogy oly technikai teendőkkel van összekötve a tárgyalás, melyek az időt még hosszabbra nyújtanák; értem a jelentés kinyomatását és szétosztását, amihez hozzájárul még az, hogy a 21-es bizottság tagjainak bizonyos időt kellene engedni arra, hogy a beadott munkálatot áttanulmányozhassák, valamint, hogy e közben a delegatio tárgyalásai is meg fognak kezdődni, és így a delegatiónak és országgyűlésnek egyszerre való működése a 21-es bizottságnak tanácskozásait kétségtelenül még inkább nehezítené. Mindezek oly körülmények, melyek lehetetlen, hogy azon meggyőződésre ne vezessenek engem, hogy a bizottság kiküldetése ezen második feltételének alig fog megfelelni, ha hozzá fog a munkálat tárgyalásához. Ennélfogva az volna indítványom, hogy intézzünk kérdést küldőinkhez, a képviselőházhoz, az iránt, várjon kívánja-e, hogy az 21-es bizottság teljes ülésben tárgyalja a 9-es bizottság munkálatát és tárgyalásának eredményét végleges jelentésbe foglalja össze? Ha a képviselőház azt fogja mondani, hogy igenis megvárja a 21-es bizottságtól, hogy eltekintve azon lényeges feltételtől, melyet az időre nézve kimondott, tárgyalja az albizottság munkálatát, azt hiszem, hogy a 21-es bizottság minden tagja a legnagyobb készséggel fog a munkához fogni, habár meggyőződésem szerint ez esetben a munkálat, ha nem is értékéből, de használhatóságából minden esetre sokat fogna veszteni, mert ekkor a kormánynak várakoznia kellene mindaddig, mig a 21-es bizottság munkálata előtte fekszik s addig nem felelhetne meg azon nagy feladatoknak, melyek megoldását a minisztériumtól teljes joggal várjuk,hazafiasságától pedig követeljük. Ennélfogva indítványom — ismétlem — az, hogy indokolt jelentéssel járuljunk a képviselőházhoz,melyben előadván mindazt, mi kiküldetésünk teljesítésére nézve e bizottság és annak albizottsága által történt, intézzünk kérdést a képviselőházhoz : kívánja-e, hogy a 21-es bizottság belebocsátkozzék az albizottság munkálatának tárgyalásába és végleges jelentésbe foglalja-e össze valamennyi tagjának nézeteit? (Fölkiáltások »Elfogadjuk az indítványt«.) Irányi Dániel: Előtte szóló indítványát nem pártolja. Nem pártolja először azért, mert a képviselőház nem kilenct, hanem 21. tagot küldött ki azon megbízással, hogy az ország pénzügyeinek mikénti rendezése iránt tegyen javaslatot. Nem pártolhatja 2-or azért, mert a 9-es albizottság munkálatát azok, akik ez albizottság tagjai nem voltak, mindeddig nem bírják; ő pedig látatlanban sem a kormányhoz, sem a képviselőházhoz nem intézhet jelentést. Itt, mellékesen legyen mondva, ő fennakad azon, hogy mielőtt a 9-es albizottság munkálata a 21-es bizottság tagjai közt kiosztatott, közöltetett a hírlapokkal, melyekkel helyesen közöltetett volna szintén, de nem a nélkül, hogy esszersmind a 21-es bizottság minden tagja annak birtokában legyen. Széll Kálmán: Mint a 9-es albizottság egyik tagja csak azért szólal föl, mert kötelességének tekinti észrevételeit megtenni azon egyik megjegyzésre nézve, amit Irányi Dániel előadott. Irányi ur csodálkozását fejezte ki és fönnakadt azon, hogy az operátum előbb jutott a nyilvánosságra mint az a bizottság tagjai közt kiosztatott. Csodálkozik, hogy épen Irányi ur akadt fen azon és megvallja őszintén hogy csak kötelességét teljesítette a 9-es albizottság a nyilvánosság iránt, hogy a munkálatot, miután az hitelesítve jön a publicitástól többé el nem vonta. A munkálat elkészült és a hitelesítés előtt abból nyilvánosságra semmi nem jött, de amint az hitelesíttetett, egy köziratot képezett és a journalistikától hozzánk intézett felhívása következtében nem lehetett megtagadni, hogy a 9-es bizottságtól nyert felhatalmazás folytán ez irat közlését megkezdhesse. Irányi Dániel : Ő nem azon akadt fenn, hogy a hírlapokkal is közöltetett a jelentés, sőt inkább, hogy ha a 21-es bizottság tagjai megkapják vala, óhajtott volna, hogy ugyanekkor megkapják a hírlaptudósítók illetőleg a hírlapszerkesztők is. Gorove István: Én is észrevételt kívánok tenni arra nézve, ami mondatott, mert úgy látszik, hogy a kétely egy foka maradt fenn az iránt, hogy a 21-es bizottság azon tagjai kik a 9-es bizottságban nem vettek részt, talán vonakodnának e munka teljesítésétől, mely a 9-es albizottság jelentésének tárgyalásával jár. Erre nézve szabad legyen megjegyeznem, azt hiszem, hogy köztünk olyanok, kik nem vettünk részt a szűkebb tanácskozásban, senki sincs, ki a legnagyobb buzgalommal és lelkiismeretességgel e munkában részt venni ne akarna vagyhogy idejével erre áldozni nem volna kész. ■ Péchy Tamás : Pártolja Gorove indítványát. Kétségtelen, hogy legalább is három hónap kell a bizottságnak a tárgyalásra, annyival is inkább, mert bizonyos, hogy minél több ember tanácskozik együtt, annál nehezebben döntetnek el az egyes kérdések, mert ki ki kívánja a maga nézetét kifejezni, és ő, amennyire szintén figyelemmel kísérte a 9-es albizottság munkálkodását, a maga részéről is állíthatja, hogy ezen munkálat irányában igen sok eltérő véleménye van, és ha tüzetes tárgyalás alá kerülne a dolog, azt hiszi, a bizottság minden tagja hasonló helyzetben volna egyes előforduló kérdésekre nézve. Horváth Boldizsár : Én is azon nézethez csatlakozom, melyet Gorove és Péchy t. tagtársaink kifejeztek, de hitem az, hogy azon czélt nagyon eltévesztjük szem elől, mely a képviselőház előtt lebegett, mikor ezen 21-es bizottságot kiküldte. A főcz .i t. i. az volt, hogy a 21-es bizottság jelentését oly időben terjeszsze elő, hogy azokat a kormány a jelen ülésszak alatt beadandó javaslatainál, mint anyagot felhasználhassa. Ha mi a 21-es bizottságban e javaslatot tüzetesen tárgyalás alá veszszük, akkor kétségtelen, hogy ezen czél meg lesz hiúsítva. Mielőtt tehát ezen javaslat érdemleges tárgyalásába bocsátkoznánk, szerintem kötelességünk a házhoz azon kérdést intézni, hogy váljon most is az-e a fő czél, hogy a munkáját kellő időben terjesztessék elő ? Ha igen, akkor a 9-es bizottság munkájat,amint becses anyag, a kormány rendelkezésére bocsátható, ha nem, akkor a képviselőháznak újabban hozott határozata alapján mi a részletes tárgyalást megindítanánk ezen munkálat felett. Hangsúlyoznom kell, hogy más módja nincs, ha kikerülni akarjuk a hosszas tárgyalást, mint, egyedül az en bloc elfogadás. Márpedig úgy hiszem, hogy a 21-es bizottság egy tagjától sem követelhetjük, hogy tanulmányozás és megbírálás nélkül vaktában elfogadja azt, hogy véleményt nyilvánítson. Ezen véleményt lehet talán más körülmények pénzügyminiszerhez intézett interpellációját, Szoboszló város részére 38,262 frtnyi adó elengedése tárgyában megújítja; interpellálja továbbá a pénzügyminisztert az iránt,minő törvény szerint történt az, hogy egy böszörményi lakosnak adó végrehajtás útján lefoglalt marháját az első határnap az illető közeg becsáron alul eladatta, — végül interpellálja a a vallás és közoktatási minisztert : van-e tudomása arról, hogy a pesti orvosi egyetem irodai helyiségéért évenkénti 2000 irtot fizet az állam és e helyiség részben egy tanár által használtak, részben pedig ezen tanár által 1200 írtért bérbe adatott? A beadott interpellálók az illető miniszterekkel közöltetni fognak. Vidliczkay József kérdi a közlekedési és pénzügyi minisztert : Van-e tudomása arról, hogy a vasúti hivatalnokok az utazó közönség irányában erőszakos zaklatásokat visznek véghez, és kérdi, hogy a kormány rendeletéből történik-e az, hogy a vasúti hivatalnokok, kiknek a vasúti személyárus podgyász-forgalom lehető könnyítése egyik főhivatásuk, éppen ellenére ezen hivatásuknak, ily zaklató kutatásokra felhasználtatnak és hajlandó-e a kormány akkor intézkedni, hogy az utazó közönség zaklatásoknak kitéve ne legyen? Lázár Ádám kérdi az igazságügyminisztert: szándékozik e a közforgalmi értékpapírok megsemmitése iránt mielőbb törvényjavaslatot beterjeszteni? és mivel indokolhatja az eddigi mulasztást? Pauler Tivadar igazságügyminiszter : Tisztelt ház! A közforgalmi papírok megsemmitésének kérdése egyike a legfontosabbaknak és legnehezebbeknek Az európai törvényhozások hosszabb idő óta összeegyeztetni iparkodnak, itt a magántulajdon szentségét a közforgalommal s az ily papírokat szerzett jóhiszemű birtokosok érdekével, és ezért nem volt könnyű azon kérdést megoldani oly módon, hogy amíg egyrészről lehetőleg biztosittassék a tulajdon, más részről, miután ezen papírok névre nem szóknak s úgy, mint a pénz, kézrőlkézre forognak s igy könnyen megtörténhetik, hogy valaki ily papírt legjobb hiszemben megszerez, melynek utóbb eredeti megszerzése más által hiányosnak mutatkozik, senki jogaiban ne csorbíttassék, és a közforgalom veszélynek ki ne tétessék. Ennélfogva, — ismétlem — ez az európai törvényhozásnak egyik nevezetesebb kérdését képezi, és midőn a magyar kormány ennek megoldásához fogott mindenekelőtt, a magánérdeknek kellő megfontolását tartotta szükségesnek s ezért a minisztertanács határozata folytán a földtehermentesítési alap igazgatósága elnökének elnöksége alatt bizottságot alakított, mely e nagyfontosságu kérdés megoldásával foglalkozik. Sürgetni fogom e munkának mielőbbi befejezését, hogy igy a nyilvános óhajtásnak úgy, mint a közszükségnek eleget tehessek. (Helyeslés.) Lázár Ádám meg van elégedve a válaszszal s azt a ház tudomásul veszi. Az ülés tovább foly.