Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-03 / 51. szám

ügyészség fellépni szándékozik.­­ Több ilyképen megtámadott magánfél panasza folytában ugyanis a kir. ügyészség ezen ágensek egyike ellen, ki sze­mélyesen ismeretes és üzletét itt Budapesten folytat­ja, vádat fog emelni. (C o l­u m b u s-t o j á s o k .) Rudnyánszky Kálmán, pestmegyei biz. tagtól a következő czimü röpirat jelent meg : »Columbus tojások a 21-es bi­zottság számára.« A röpiratban a szerző, közgazdá­szai praktikus tanácsain kivül, azt is ajánlja, hogy a törvény ellen vétő nemzetiségi izgatók száműzesse­nek, s hogy ne az állam fizesse a hivatalnokok nyug­díját, hanem a tisztviselők valamely megbízható magántársulatnál biztosítsák önmaguk a nyugdíjat. (Békés megyei tudósítónk) a következő helyreigazítás közlésére keresett meg: A »P. N.« 47. számban a békésmegyei levélben a la­kossági számba tetemes hiba csúszott be. Ma Gyulá­hoz nem 60, hanem 6 ezer lakos esik közelebb, s igy az a Csabához közelebb eső 155000-hez nem úgy viszonylik, mint az 1. 3­36-hoz. A­­javaslat sze­rint, ha a kis város saját lakosait is bele tudjuk, (fentebb nincs betudva) Csa­bához 174.000, Gyulához 61.000 esnek közelebb — ez mutatná a fentebbi arányt. (Egy k­a­s­z­in­ó­i k­ö­ny­v­t­ár­n­ok.) Nagy- Károlyból írják nekünk: A nagy-károlyi kaszinó­­egylet évi közgyűlése alkalmával nyolc­van éves öreg könyvtárnokát Streitman Józsefet 150 frt évi nyugdíjjal nyugalomba helyezé, — ezenkívül az öreg úr megtiszteltetése czéljából szolgálati jubileu­mát tartotta meg egy forintos vacsora mellett, mely ünnepélyre az egyleti tagok igen számosan jelentek, meg.Az igen vig mulatság sok szép toasztok és beszé­dek közt egész reggelig tartott. — Streitman József 25 évig volt hit őre és kezelője a kaszinó 5000 kötet­nyi könyvtárának. (B a b l á s) A következőről értesülünk: Mára­­maros-Szigeten január derekán egyik éjjel a fő dohánytőzsdét megrabták; a tettesek a bolt ajtajá­nak zárjait törék föl s a tulajdonost szivar- és apró­pénzben 200 frtig kárositák meg; a rablás után kö­vetkező napokon feltűnt Steiger A. VII-ik osztály­beli tanulónak a helybeli helv. hitv. tanodából egyik kávéházban tett szokatlan költekezése, ki mindent aprópénzzel fizetett s jelenlevő társait oly fajta szi­varokkal látta el, milyenek a tőzsdéből eltűntek. A rendőrség a kávéházban meglepé az ifjat, ki is a kapi­tányság előtt azonnal kivallá, hogy a tőzsdét ne­gy­edm­agával rabla meg, társait azonban, ha felnégye­lik is, soha, de soha meg nem nevezi. Szállásán moto­zást tartottak, s irományai között egy jegyzőkönyvre akadtak, mely arról tanúskodik, hogy bizonyos számjegyű — egyetlen egy vezeték , vagy kereszt­név sem fordulván benne elő — egyének testületileg oly czélból egyesültek hogy minden áron pénzt sze­rezzenek ; a számjegyek alatt lappangó tagtársak próféták­ s apostolokra osztályozvák s időnkint ülései­ket eszmecserék végett megtarták. Az ifjú átadatván a fűnyitőtörvényszéknek, vizsgálati fogságban van, s még eddig eredményes­ vallomásra nem vola bírható. Helyi hírek. (Katonai építkezése­k.) A budai cs. k. helyi bizottság megkereste a várost, engedtes­sék át neki egy csapatkórház építésére 16 magyar holdnyi, egy katonai laktanyára pedig 2514 négy­szögölnyi telek.­­ Ez ügyben albizottság külde­tett ki. (A halászati jog.) A kereskedelmi miniszter arra szólította volt fel a várost, hogy ad­digra is, míg az országgyűlés a halászati jogot tör­vény által szabályozandja, alakítson magának erre vonatkozólag szabályrendeletet. A gazda­bizottság oda nyilatkozott, hogy a jelen állapot nem változtat­ható meg, míg az illető szerződések le nem járnak; fölkérendőnek véli azonban a minisztert,hogy alkos­son a vadászati törvény példájára halászati tör­vényt is. (Szabadlábra helyezés.) Lord Lajos és Herzfeld Gyula vállalkozók, kik azzal vannak vádolva, hogy dunaszabályozási munkák­hoz szükséges anyagszállítás alkalmával a kincstárt megkárosították, és emiatt le lettek tartóztatva dr. Stiller Mór védőjük törekvései folytán 75 ezer forint készpénzbeli biztosíték levétele mellett mai napon szabad­lábra helyeztettek. (Bérbeadandó nyaralók.) A gaz­dasági bizottság mai ülésében azt indítványoza, hogy a budai kamaraerdőben levő vadászlak és a páva­szigeti nyaralók az idén is adassanak bérbe. (A kerületi elöljáróságok) által kiállított minden bizonyítványért az illető fél két frtnyi díjat fog fizetni. (Az óbudai szőlőbirtokosok) kérvényt nyújtottak be, hogy a bormérési és regálé díjakat engedjék el nekik. A gazdasági bizottság oda nyilatkozott, hogy e kérelemnek nem adható hely, könnyebbség czéljából azonban megengeden­­dőnek véleményezi, hogy azon szőlőbirtokosok, kik 50 akónál többet nem mérnek, az ezért járó 55 főnyi évidijt három részletben fizethessék le. (A pesti jótékony nőegylet­­n­e­k) a gazda­bizottság ez évre 600 frtnyi segélyt szavazott meg; egyúttal Vecsey Sándor fölszólalása folytán a közgyűlésnek az fog javasoltatni, hogy a Budán fennálló jótékony nőegyletnek szintén szavaz­zon meg 300 frtnyi segélyt. (A vadászati jogért) Budán eddig öt frtnyi díj járt. A gazdasági bizottság ezen adót az egész fővárosra indítványozza kiterjesztetni, és albizottságot küldött ki ez ügyben való javaslattétel végett. (A pesti gyermekmenház­ véd­nöke gróf Károlyi Istvánná meghívása folytán Ráth Károly főpolgármester meglátogatta az intézetet és meggyőződött arról, hogy az czélszerűleg vezettetik és medérderüli a pártolást. (A fővárosi levéltár­ jelenleg az új városházban van elhelyezve. Scheich Károly bi­zottsági tag azonban, azt hozván fel, hogy az új épület még nedves és így az okmányok benne rom­lásnak indulhatnak, indítványozza, hogy a levéltár helyeztessék el más helyiségben. (A téglavám) 1875. évtől fogva az egész fővárosra fog kiterj­esztetni. Ez előbb azért nem tör­ténhetik meg, mivel jelenleg a Budáról átszállított tégláért már úgyis fizetnek 17 és fél kvnyi kövezet­­vámot, az illető szerződés pedig csak 1875-ben jár le. (A »S­z.­J­ános« betegsegélyző­­egylet) utolsó válaszmányi ülésében dr. Rosen­thal Hugó úr választatott meg az egylet orvosává. Színház és művészet. (A népszínház) felépítése iránt beadott ajánlatokat tegnap délben bontották föl a színházi bi­zottság ülésében. Pucher József 640,000 frtot, a bé­csi »union-baumaterial- u. baugesellschaf« 610,000 frtot, Gregersen. G. 590,000 frtot, végre Buzzi és Kéler 588,000 frtot kértek az építési munkákért. Az utolsó ajánlat legkedvezőbb lévén, a vállalkozók­kal ma íratott alá szerződés. Az építéshez azonnal hozzákezdenek; a kész színház 1875. szeptember 1-jén lesz átadandó. (A nemzeti színház műsora) márczius hó 2-tól márczius hó 9-ig. Kedd »Hugenot­ták,« szerda »Házasság XV. Lajos alatt«, csütör­tök »Hamlet,« péntek, »Uj világ,« először, szombat »Tannhause­r,« vasárnap »Viola«, hétfő »Uj világ« másodszor­. (Hauser Natália) fiatal zongoramű­vésznő jelenleg Párisban időz, és már kétszer hang­­versenyzett a Herz-teremben tetszés között. Lon­donba és Pétervárra szintén kedvező meghíváso­kat kapott. (A budapesti társaskör) f. hó 7-én szombaton könyvtára javára szinielőadást ren­dez a herminatéri Fürst-féle német színházban, mely alkalommal e színháznak legújabb kassa darabja »Indigo és a 40 rabló« Operette fog adatni. Jegyek a rendes helyárak mellett az egylet helyiségében (István férig szálloda) kaphatók a délutáni órákban F. hó 8-án vasárnap, az egyleti helyiségben hölgy estély lesz zene és szavaslati előadással. (A b­u­d­a­i s­z­i­n­k­ö­rt­ a »H­a« szerint B­o­k­o­d­y Antal székes­fehérvári színigazgatónak adta ki a nemzeti színház igazgatósága. A szerződés ma íratott alá. Törvényszéki csarnok. (Hár­o­m mázsás per.) Gróf Haller Ferencz ellen több erdélyi magánfél panaszt emelt a segesvári bünfenyitő törvényszéknél, bírói zártörés és erőszakosság elkövetése miatt. Számos külön­böző illetékességi kérdés miatt azonban a per közel négy év óta foly, a­nélkül, hogy az első bíróság ér­demlegesen eljárhatott volna. A periratok most már három mázsát nyomnak. Múlt évi September havá­ban a marosvásárhelyi királyi tábla végre mégis az illetékességi kérdéseknek végét vetette az által, hogy az ügynek keresztülvitelére a marosvásárhelyi bün­fenyitő törvényszéket delegálta, mely alkalommal a királyi tábla azt a kifejezést használta, hogy gróf Haller bűn­vizsgálat alatt áll. Ez ellen most a gróf felebbezett azon nyilatkozattal, hogy ő nem áll bűnvizsgálat alatt, mert ez ellene specialiter és biróilag nincsen elrendelve. A legfőbb ítélőszék mai ülésében a »bűnvizsgálat« kifejezését odainterpre­tálta, hogy ez ezen esetben »elővizsgálat« értelmé­ben veendő. Kiváncsiak vagyunk mikor fog a per­nek érdemleges tárgyalása megkezdetni. (Gyilkosság.)W­ester Henrik nagy­­becskereki napszámos Jung István szomszédjá­val m. é. március 2-án heves szóváltásba elegyedvé, az arra következett dulakodás közben csizmaszá­rából ökörvágó kést rántott ki, és azzal Jung István alteste felé szúrást intézett. A megtámadott­nak szintén jelen volt neje azonban Wester kezét megfogta, minek következtében az altest felé irány­zott kés nagy hévvel Jung balczombjába fúródott, hol is egy főntért átmetszvén, a megsebesült rögtöni halálát okozta. A tettes a földön heverő áldozatnak még két arczcsapást is adott. A nagy-becskereki törvényszék által Wester Henrik a gyilkosság vádja alól felmentetvén, ember­ölés miatt 6 évre lett ítélve, mely ítélet a kir. tábla által­ helybenhagyatott, a legfőbb törvényszék által azonban a mai ülésben a büntetés kiszabására nézve 4 évre szállíttatott le. (Nem jó katonának lenni.)Weisz Lajos foglalkozás nélküli kereskedősegéd már két­szer maradt el az újonczozástól, és csak múlt évben vezettetett a sorozási bizottság elé, mely őt ideiglene­sen a hadkötelezettség alól felmente. Mulasztását azonban a városi tanács hat heti fogsággal büntette. A honvédelmi minisztérium ezen végzést feloldá, mert ily vétségekre nézve a törvény értelmében a tvényszékek illetékesek, s vádlott, kit a mai tárgya­lásra is csak karhatalommal lehetett elővezetni, az­zal mente magát, hogy ő addig várt, míg a sorozás­hoz idézik. Egy havi fogságra ítéltetvén vádlott, ki­nek állandó lakása nincs, azonnal letartóztattatok. (Egy ki nem fizetett terno.) Ár­vai Lipót még múlt 1873. évi ápril 4-én a bécsi hú­zásban kijött 17­­37. 87. számokra ternát nyert, mely azonban Bogner Emma és férje János nevű kollekte­rek által kifizetve nem lett.A csalfa házaspár ugyanis azon körülményt, hogy a 37. szám helyett 36. mint kihúzott szám lett Bécsből tévesen ide sür­­gönyözve, arra használta fel, hogy a valósággal ki­jött terna helyett csak egy ambot fizessen ki. A csa­lás számos tanult vallomása által bebizonyítva lévén, Bogner Emma mint közvetetten tettes — férje, mint bűnrészes csalási bűntényben bűnösnek mondattak ki az első egy évi,a másik 8 havi börtönre ítéltetvén. Mindketten felebbeznek. Magyar Tudományos Akadémia, nyelv- és széptudományi osztály ülése márt. 2. Bartal Antal 1. tag folytatja »az össze­hasonlító árja nyelvészet hazánkban« czimű érteke­zését. Beszél a hinduk és görögök nyelvészkedésé­ről, mely a kezdetlegesség minden gyarlóságát ma­gán hordozta. Leginkább a stoikusok tűntek ki a görög etymologok közöl. Magyar nyelvészeink közöl nevezetesebbek voltak : Ottrokocsi Foris Ferencz, Gyarmathy Sá­muel, Leschko István, Mokri Benjamin és Dan­­kovszky Gergely. A Bopp Ferencz által kezdeményezett össze­­hasonlító árja nyelvtudomány fontosságát megemlít­vén, áttér hazánkfiainak e nembeli működésére. E működés a 30-as években kezdődik. Az árja nyel­vekkel foglalkozást előmozdította a magyar nyel­vészkedés, mely követelte, hogy a nyelvben meg­levő eredeti gyökök az idegenektől elkülöní­tessenek, így Ipolyi Arnold Magyar mythologiájában a germán különösen szláv nyelvekből átkölcsönzött szavaknak egész seregét mutatja ki, bár ugyanott némely szlávnak tartott szavunkat eredetiekként követel vissza. Elősegítette továbbá azon törekvés, mely szerint őseinknél a culturális mozgalmak után­­nyomozhatók, így Kállay Ferencz etymologizálja az ármány stb. szavainkat; ugyanezt teszik Mat­­kovszky József és Fogarassy János. De figyelemmel kisérték íróink s tanférfiaink a külföldi írók működé­sét is: az összehasonlító nyelvészet körébe vágó könyveket ismertetnék, azok alapján értekezéseket írtak s a jelesebb értekezéseket átfordították. Hun­fal­vy Pál, Budenz József, Szarvas Gábor, Imre Sán­dor az összehasonlító nyelvészettel a nemzeti nyelv rokonságának kimutatása czéljából foglalkoztak. Magával az árja nyelvészettel Riedl Szende, Kun Pál stb. de legtöbb reményre jogosítólag a korán elhunyt Szénásy Sándor. Végül összehasonlító etymologiai szógyűjtemé­nyéből mutat be néhány szót (Cacus-t a Herak­­les mondából; a l­u­c­u­s szót melynek sanksrit va­­riatiója luksa - varksa­i fáklya.) Bálint G­á­b­o­r, ki a napokban tért meg középázsiai utazásából, jelentést tesz, mint járt el a rábízott feladatban. Köszönetet mond az akadémiá­nak a nyújtott segedelemért. Kiküldetésének czélja volt a három turoni vagy altaji nyelvnek, a tatár, mongol és mandzsunak, ta­nulmányozása s adatgyűjtése az összehasonlító nyel­vészethez. Ő különösen a népnyelvet igyekezett ki­ismerni, miután amit Európában e nyelvekről ismer­nek az a vallásos könyvekből van merítve. Három évi kinntartózkodása alatt megismer­kedett a kazáni tatár, a nyugati mongol, s finn­ ugor e a mongolimandzsu nyelvekkel. Kazánban a bolgár-tatár nyelvet a keresztyén tatárok nyelvéből tanulta, kik a szegényebb osztály­hoz tartozván, az orosz és más népekkel kevesebbet érintkeznek, s nyelvök tisztaságát jobban megőriz­ték. Itt bizonyos Ilminszky ur nagy segedelmére volt, ugyanaz, ki a tatár és cseremisz nyelvek alap­ján latin-orosz betűket hozván használatba s azon be­tűkkel apró vallásos könyveket nyomatott. Itt és másutt is a legnagyobb fáradsággal igyekezett Bá­lint ur a nép nyelvét elsajátítani, a nyelv kincseit összegyűjteni. Csupán a kazani tatároktól hozott ma­gával 64 népdalt, 46 talányt, 100 példabeszédet, 46 iv szógyűjteményt. —­ Hasonló buzgósággal műkö­dött Mongolországban a khalmikoknál. A tetszéssel fogadott jelentés az értekezések közt fog megjelenni. Az összes gyűjtemény közrebo­csátása felől Budenz J. indítványára közelebbi ülésen fognak tanácskozni. E felolvasások után titkár jelenti, hogy Veress Ignácz n.­szebeni gymn.­igazgató ajánlatát a görög és római remekírók általa eszközlendő fordítására, a bizottság nem tartja elfogadhatónak. Kiadást és dí­jazást csak ismert és megbírált műre ígérhet az akadémia. A közönség köréből.*) Dr. Ballagi Mór úrhoz, mint a ref. egyetemes tanügyi bizottság el­nökéhez. S.-P­a­t­a­k, febr. 27. Tekintettel a múlt 1873-ik évi julius 1-én s több napjain Pesten tartott ref. egyetemes convent jegyzőkönyvének 27-ik pontjára, hol az egyetemes tanügyi bizottság arra hivatik fel, hogy »rövid idő alatt egyb­e­gyűlvén, függő ügyeit intézze el, pénztárnokát számoltassa meg s jövő szervezé­sére nézve k­é­s­z­itsen egy a con­vent elé terjesztendő alapszabály­javaslatot.« Tekintettel továbbá azon körülményre, hogy a ref. egyetemes tanügyi bizottság által forgalomba hozott népiskolai könyvek közül egy pár már hóna­pok óta nem kapható a könyvpiac­on,mely miatt úgy a szerzők, mint az egyház­kerületek, szellemileg és anyagilag egyformán nagy és pótolhatlan vesztesé­get szenvednek. Úgyis mint protestáns ember, ki egyházam ügyeit, különösen a tanügyi téren figyelemmel kísé­rem, úgyis mint a s.-pataki főiskolai nyomda fel­ügyelője,a következő két kérdést vagyok bátor intézni önhöz, mint a ref. egyetemes tanügyi bizottság ez idő szerinti elnökéhez : 1. Miféle okok gátolhattak abban, hogy az egyetemes tanügyi bizottságot nyolc­ hónap lefo­lyása alatt össze nem hívta, holott a convent idé­zett jegyzőkönyvi pontjának értelmében ügyes bajos dolgok, zavart viszonyok úgy a múltra, mint a jövő­­vőre nézve halaszthatatlan intézkedést kívántak volna ? 2. Szándékozik-e valami lépést tenni elnöki tisztéből kifolyólag a czélból, hogy az egykor nagy jelentőségű, de néhány év óta már csak névleg lé­tező és zilált viszonyainkat jelző egylet, eredeti ózdi­jának megfelelőleg, a megváltozott viszonyok sze­rint átalakíttassák és ismét életre támadjon ? Szinyei Gerzson, a főiskolai nyomda felügyelője. A „F. Napló“ táviratai. Strassburg, mart. 2. A ma ide érkezett fran­­czia lapok visszatartattak és censura végett a kor­mánynak adattak át. London, mart. 2. Meg nem bizható hírlapi hírek jelentik, hogy Wolseley tábornok, visszavonu­lásában ez a santik által körülzáratott. Lissabon, febr. 28. A madridi ayuntamiento, a tartományi bizottmány és a progressista tertulia elhatározták, hogy a carlistákat támogatandják. To­vábbá 10.000 önkéntes szervezését pendítsék meg a madridi bankoktól és tőkepénzesektől beszerzendő pénzen. — Carlista táviratok Bilbao bevételét je­lentik. Köln, mart. 2. Mint a »Köln. Ztg.« Londonból jelenti: gróf Arnim konstantinápolyi német követté való kineveztetését már a múlt hét elején elfo­gadta. Páris, mart. 2. Vaucluse departementban ed­­dig élő Ledru-Rollin 28,200, Billiotti 24,1­00 szavaza­tot kapott. Vienne departementban Lepsis 33,000, Beauchamp 30,500 szavazatot kaptak. A republiká­nus jelöltek megválasztatása bizonyosnak látszik. Belgrád, mart. 2. A kormány Petronievics államtanácsost Londonba küldte, 12 millió frank jelzálogi kölcsön felvétele végett. A közigazgatási reformok előkészítése végett kiküldött bizottság már megalakult. B­lgrád, mart. 1. Ristics, hajdani miniszter­­elnök a szabályszerű nyugdíjjal nyugalmaztatott. A jagolimi kerület főnöke ,­ Joksits, Blaznevácz helyé­be belgrádi főnökké neveztetett ki. Bécs, mart. 2. (Zárlat.) Hitelrész­vény 241.75 — Allamvasut 321.—. — Galicziai 232.75. —. Rente 69.85. — 1860-diki 104.—.­­—■ 1864-dik 138.50. — Ezüst 105.25. — London 111.35 — Po­rosz pénzutalvány 165.75. —Török sorsjegy 47.25 Angol-osztrák 150.50. — Lombardok 157.50. — Tramway 164.—. — Hitelsorsjegy 169.50. — Na­poleondor 8.91. — Arany 5.29.— Frankfurt 94.—. Unio­bank 133.50 — Alt. épitőb. 96.—. — Angol épitő­bank 94.50. Bécs, mart. 2. (Hiv. zárlat.) Magyar földte­­herment. kötv. 75.25. — Salgó-Tarján 102. —. —• Magyar hitel 157.—. — Magyar záloglevél 86.25. — Erdély 13. 50. — Magyar keleti vasút 56.50 — Magyar sorsjegy 77.50. — Magyar földhitel 59.—. — Magyar vasúti kölcsön 96.60. — Anglo­­magyar 36.50. — Franco-m­agyar b. 57.—. — Al­föld 144.------Magyar északkeleti vasút 112.50. —. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 70.—. — Tiszai vasút 211.—. — Municipal-bank -.—. — Pesti bank —.— Berlin, mart. 2. (Kezdet) Galicziai —.— — Lombardok 93.—. — Ezüst jövedék------. — 1860-as —.—. — Bécs —.—. — Romániai 43.-----­Állam­vaspálya 192.—. — Papirjövedék —.—. — Hitelsorsjegyek —.—. — 1864-diki —.—. —­Hitelrészvények 146.—. — Magyar sorsjegy —.—. Berlin, martius 2. (Zárlat.) Galicziai 104.50 Lombard 92.7/8.— Ezüstjövedék 66.7/s. — 1860-as 97.—. — Bécs 89.50. —Romániai 44.50. — Állam­­vaspálya 191.75. — Papír jövedék 63. — . — Hi­telsorsjegy 110. */s — 1864-es 90.75. — Hitelrészvé­nyek 145.50. — Magyar sorsjegy 48.—•. Utóbörze Berlin, mart. 2. Búza 85.50. 83.—/e — Rozs 63.— 61. V. 60.—. 60.75. — Zab 59.—. 58.50. — Olaj 19.— 19.-. 19. % 20.2/3. — Szesz 22 — 22.15. 23.09. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjta­lanul közöltétnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk. Frankfurt, mart. 2. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre—.—.— Amerikai 1882-re—.------- 1860-diki —.—. — Lombardok 162.75. — Évjáruléki papír —.—. — Osztrák bankrészvény —.—. — Osztrák hitelrészvény 253.50. — Osztrák államvasp. részv. 334.50.— 1864-diki—.—.— Galicziai —.— — Évjáruléki ezüst —.—. — Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, mart. 2 (Zárlat) Váltóárfolyam Bécsre 105.’/1-Amerikai 1882-re. 98.1/s. 1860. 96.25. Lombardok 162.—. — Évjáruléki papír 62.75. — Osztrák bankrészv. 10.17. — Osztr. hitelrészvény 254.—. — Osztrák államvasp. részv. 334.50. — 1864-diki 160.—. — Galicziai 243.—.— Évjáruléki ezüst 66.—. —Győr-Gráczi —.—. Utóbörze 253.50. Páris, mart. 2. (Kezdet) 36/6-es járad. 59.05 Olasz járad. 62.25. Credit mobilier —.-------Osztr. napra —.— — Consulok —.—. Éjszaknyugoti v. pálya —.—. — 4 V­ °/0-es járadék —.—. —Államv. pálya 716.—. — Lombardok 353.—. — Amerikai -------.— Magyar kölcsön —.—. — Magyar keleti pálya —.—. — 1871-diki kölcsön —.—. — 1872- diki 93.27. Páris, mart. 2. (Zárlat) 3»/» járadék 59.25. — 4% ° 1. járadék —.—. — Olasz járadék 62.37.— Credit mobilier 292.—. — Lombard 351.—. — Államvaspálya 717.—. — Koronajószági zálogleve­lek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön —.—. — 1872-diki kölcsön 93.60. Páris , mart. 2. Liszt 74.25, 74.25, 75.25. Répaolaj 82.50,81.75., 83.—, 85.50. Lenolaj 81.—, 83. —. Szesz 65.50, 67.50, 63.75. Czukor 1.48. Boroszló, mart. 2. Búza —.— Rozs 214.— Zab 182. Olaj 18.2­3. 18%2. — Szesz 21.50. 221m­. 21.—. Hamburg, martius 2. Búza 249., 257.—, rozs 192—, 187.—. Olaj 61.50, 61—. Szesz 56 — 56—, 58.-. Antwerpen, mart. 2. Petroleum 32.—. New-York, mart. 2. Liszt 6.35. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hirek. (A budapesti alagút társaság) ma délelőtt tartott közgyűlésén az igazgatótanács jelentése tudomásul vétetett, és a 10 frt osztalék jó­váhagyatott. Igazgatótanácsosoknak megválasztot­tak : Légrády Sándor, Herrich Károly, Rebly Adolf, Várady Károly, Áldássy Antal, Kerntler Ferencz, Szabó Béla és Reitter Ferencz urak. Számvizsgálók lettek Brüll Miksa, Fischer Károly és Kölber Ala­jos urak. Üzleti hírek. Gabnaüzlet. Budapest, mart. 2. Búzá­ban csekély kínálat és gyér vételkedv mellett, sú­lyosabb fajok változatlanok maradtak, mig könnyebb fajok a múlt heti áraknál 5 krral magasabban kel­tek; eladatott 15000 vm. és pedig tiszai 500 vm. 84­­2 fs., 8.40, 400 vm. 84 fs., 8.32, 600 vm. 83% fs., 8.30, 400 vm. 8372 fs., 8.55, 800 vm. 83 fs., 8.15, 600 vm. 82%1* fs., 8.05, 400 vm. 82% fs., 8.77%, 2400 vm. 80% fs., 7.95, 400 vm. 80 % fs., 7.95, 200 vm.80% fs., 7.95, bánsági 800 vm. 80 % fs., 7.35, 400 vm 8372 fs., 7.90. Rozsban nem volt üzlet. Árpa hiányzott. Zab nem változott, 1500 mérő 50 fs 2.26, 1000 mérő 50 fs 2.25. Tengeri szinten változatlan maradt, 600 vm. 4.17. Az esti börzén csendes üzlet mellett az árfolyamok valamivel alább szállottak. Magyar hitel­bank 157.50-re, osztr. hitelrészvény 242.40-re, anglo­­magyar bank 36-25-re, municipális hitelintézet 35-re, takarék- és hitelegylet 63,75-re csökkent. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai m. k. központi intézet időjárási j­árati jelentései 1874. évi márczius 2-ról, reggel Észlelési Ue~ Szél , . nyomat feklet . , „ . Felh állomás „ iránya erossege mm C° A megelőző 24 óra alatti tünemények. A lő­nyomat mindenütt emelkedett, Csáktornyán (7.6 m.-rel.) A hőmérséklet mindenütt sülyedett, Dun­aában 5.6°-kal. Sopronban hó 0.4 m. m. Zágrább kevés hó. Ózonmérő Budapesten: nappal 1, éjjel Durazzoban a tenger állapota zajlongó. A légnyomat a tengerszinre van átszámítva. Budapest 778.9 — 6.6 DNy 3 * dert Beszterczeb.781.6 — 8.6 E 1 dert Soprony 778.0 — 5.8 DK 1 dert Fiume 772.4 -j- 2.3 E ; 2 dert Zágráb 776.9 — 5.7 EK 3 dert Orsová 783.4 — 6.0 — — kora Debreczen 779.3 — 7.5 K 3 derű Csáktornya 778.1 — 5.5 EK 2 derű Trencsén 778.6 — 4.0 EK 2 derű N.-Szeben 779.6 —10.5 KDK 1 derű Unghvár 779.2 — 5.4 EK 4 derű Durazzo 768.2 -1­4.6 EEK 4 derű Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések: Újpesten, a megyeri ut. mart. 24-én Szekrényesi József ingói. — Tót-Arad ezon, mart. 28-án Vozai Judit és Susanna ingatlan 3869 frt. — Budapesten ápril 29-én Dobler Ján király utczai háza 620 ezer frt. A vízállás martius hóban. 1 0 gi Hold fölött 1 alatt Időjári _ _____ láb hüv. 1 láb hüv. 2 Pesten 3 6 — — szára 2 Pozsonyban 2 2 — — » 2 M.-Szigeten 14 0 — — » 2 Szatmáron 1 8 — — » 2 Tokajban 12 4 — — szára 2 Szolnokon 7 9 — — » 2 Szegeden 3 2 — — » 2 Aradon — — 2 * 10 » 2 Nagybecskerek 0 5 — — » — Bezdán (Fer.cs.) — — — — » — Verbáczon — — — — » — Barcson — — — — » 2 Eszéken 0 7 — — szára: 1 Mitrovitzon — — — — » 1 Sziszeken — — — — » 1 Zimonyban — — — — » 1 Ó-Orsován — — — — » NEMZETI Ijú SZÍNHÁZ. Ma, mártius 2-án adatik : A hugenották. Opera 4 felv. Irta Seribe. Ford. Nádaskay Lajo Zenéjét szerzette Meyerbeer. — Fő zeneigazgat Erkel Ferencz. Valois Margit, Navarra királynéja — Balázsné Valentine, udvarhölgye — Nagy­né B. I. Urbain apród — — Human A. A királyné udvarhölgye — — Balkányiné Egy hölgy — — Kovaltsikné De Nangis Raoul, protestáns nemes — — Ellinger Marcel, fegyvernök, protestáns — Kőszeghy Saint-Bris gróf, Valentine atyja, a Louvre kormányzója katholikus Odry De Nevers, gróf — — Malecky kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : UfVáry Laljos. A fen­ítapesti tőzsde és gakacsam­ose hivatalos jegyzése martius 2-án. I SP1 j ® Sí ; | g. Értékpapír « « i adva­­tartva Értékpapír «3®, adva tartva Értékpapír egg adva tartva _____________________ |______________■ ________j j g.5_______________ Allfti&adóu&Xi Mn_ _van#, f r B­a­n k­o­k : Pesti keres, ba- 500 738 —­ 740 — wiagy. vasiixi Kolcson . . .. 97 25 „ Pesti iparbank 200 400 — 405 - Spodium és csontliszt. . 200 170 — 175 -■ StoMwL - - - - „ Pest-budai kéz- Szeszgyár I. magyar . . 500 170 - 175 -” át­usL 150 —— ------­­mi­vesbank . . 100 62— 64— Dräsche kőszén és tégla . 200 190 — 191 — tolit w. «rl»! 100 78 251 78 50 — Pesti egyletbank 70 42 — 42 25 Alagút............................... 105 81 — 82 — Jala't­ ma*y' 11 “mtw — 88 50 89 — „ Pesti zálogk. int. 40— 41— Téglagyár szt.-endrei . . 200------------------1872-k. magy. illamkBtv. _ 88 50 87 - „ Bír. t. e. hitelint. 60 42 — 43 — Téglagyár budapesti . . 200------------------187 k. m. k.r kincstári _ 1 Bárány, tb. és Ju­­p -_ Tégla és mészégető újlaki 200 74 - 76 -6 *’518s 82,1­71- — ---------------------- „ Debreczeni ker. 40----------------Téglagyár kőbányai . . 200 130 — 185 — Földteherm. kötv. magy. _ 75 75 76 - „ Temesv. k. és h. go--------------------­» * \867' — -----------------" „ I. Erdélyi . . 200 -----------------­” " 1867. zk. — 75 - 75 50 „ Szegedi forg. b. 100 -----------------­­Záloglevelek. ”\0rrdilyi': „ ..:I Vas-za Iai^népbank"* m 1» r6 I 7 Magyar földh OT» . . . - 86 25 86 50 » - erdélyi _ 7+ 74 50 Takpénz. : Óbudai. . . 100-------_ — Magy. jövedékbarcza 6% — ------------ -Szőllődózs.-válts. kötv. . _ 71 26 71 50 Félegyházi . . 40-------------- - » Josz* °8b' ~ 79 ~ 79 50, Osztr. áll.-adós. pap. 5% _ 69 75 70 25 Gödöllői ... 40-----------------­­» nyug­. bank 0% — -------— —| „ „ „ ezüst.karp. - - - - Orsz. központi 1M - - - - *«• földhitel 6% . - 80 50 86 75 — 74 25 74 75 Jav.-juli 5% 100 81 50 82 — __ .» . *% ■ • • • — 84 60 85 ■ ” " L w' « . Pesti I. hazai 1000 2400 _ 2425 - 73 (N,081 “k»r.1kP- « Pc‘­­~ “ “ apr. ok. 5% _ -4 210 7475 Pest-budai főv. lap 180 — 182— Pesti kereskedelmi bank. — 86 50 86 75 Kisorsol. 1860-ból á 500 frt _ 104 5 105 50 II. k. 25 168 _ 165— Szebeni földhit. 5*/*% . — -------— — „ 1860-ból á 100 frt _ 109 — 111— „ Pest-kőbányai . lo*0 50 _ 54— Kisbirtokosok földhit. 7% “ 84 ““ 85 “ „ 1864-ből á 100 frt __ u1 — 142 — „ Pest külvárosi . 100 68 __ 69 — Pestv. köt. 1871-ből 6% — 83 — 83 25 p Szt.-endrei . . 40 42 _ 44 _ EU8bb0Ó£ek. Részvények. n Erdélyi ... 30 — — -------Éjszakkeleti vaspálya 5% 300-------— ... Bszt.-táre.: Atlas viszbsz. 80 - - - - áílTbud. pof*. ' *0 «I fs- M*Ry. keleti vasút kib. 300 - - - -” Ha,1”' ' ' h­a 1000 “ 1100 Z Mal.nok. AArp­ád . ' • ■ 500! 49- 51- Migy. galicziai "vazp. ”5»/’ 200 -----_ „ vaza .... 200 „ Aradi gőzm. . 500­­ — — — —­­ «rdélyi vaap 5% 100 » Paloma . . . 300 3»5 - 400— „ Blum-féle . 500 37 - 40­­ m ezüst ... 200 ___________ „ resti .... 100 64 — 65 — „ Concordia . . 500 290 — 295 — n... .../1.1 i7 — cm 100 84 — 84 sn „ Hunnia ... 200 86 - 90­­ ” Borsod-Miskolcz 500 - - -- Pest-buda­ lánczhid 6% . 799 84 7 50 . Krp. jár. és élet. 60 - - - -­­ Erzsébet. . . 200 118 _ 120- 1­­15 150 1M - 176 ~ : Ä :::: “ ”= ”= . » ■-= •?: SsffA.% - ~ — -­Vaspályák : Pest-barcsi . ------------— — „ Molnárok-sütők 200 200_ 232 - - BT88-m. gőzh. társ. /0 „ Pesti közúti . . 200 349 50 350 — » Hengermalom . 500 805 — 8x5 _ „ Budai közúti . 100 100 — 105 — 1 Viktoria . . . 200 —* — 114 — P­énznemek. „ Újpest-rákospa. 100----------— — „ X. Budapesti . 100 638 — 640 — Császári arany ... — 5 30 5 82 — n Alföld-fiumei . 200 — — — — n Budai gyártelep 100 21 50 22 — 1 sztr.-magy. 8 frtos arany — 8 92 8 95 — „ Északkeleti . . 200 , Pannónia. . . 1000 440 - 445 — ■ n frankos arany — 8 92 8 95 -„ Magyar keleti . 200 --------— — Épitőtársulat, Pesti . . 80 26 50 27 - C szír és mag va/ezüst ’ ~ 195 59 196 59 „ I. Erdélyi . . 200 . Pesti cottage . 80 - _ Verosznénzt,Aárcz?' ' -1 66 - 1 07 -1 Déli .... 200 — — — — Serfőzde, I. magyar . . 500 418 — 420 — A­pé­tá­nk „ Budai hegypálya 200 55 — 60 — Sertéshizlaló...................... 200 160 — 165 — Vélték Bankok : Által. m­. mun. b. 80 35 — 35 25 Könyvny. „Athenaeum“ . 200 248 — 250 — „ Angol-magyar . 8 36 50 36 75 „ Pesti .... 500­­,20 — 650 — Augsburg 100 d. n. f. után 5 14 94 0 „ An. m. II. kibo. — — — „ „Franklin“ . . x75 ---------------------M. Frankfurt 100 d. n. f. u. 5 94 25 94 _ „ Ban. ker. és ip. — ---------------------Gőzhajótárs. magy. egy. 80 7 50 7 75 Hamburg 100 bank m. u. 4 75 55 „ Által. mag. hite. 160 157 75 158 — » Nagybecskereki 100 ---------------------London 100 font sz. u. . 5 11150 112 _­1 Franco-magy. . 200 58 50 58 75 Ganz és tar. féle vasgyár. 500 365— 570 — Milano 100 l­r. frank n. “ .. . .. „ M. ál. föld. rész. 100 60 50 60 75 Gachwindt-féle . . . • 8­0 236 — 288 — Páris 100 frank után . . 6 44 — 44 45 „ Ma. jelz. hitelb. 60 — — ----------Gyógyintézet I. magyar . 200 ______— — „ Kisbirt. földh. . 80 — — --------Kereskedő-testület épülete 200 — — — — -,T­u- i , -1 , N. s S : 80 -- -- A libinymagzar. . . T0 tíz 8_es M -M alosrész. Pozsony ... 50 — — -------Gyogytelep . . . . . 250--------- ... — Aradi ker. b. befizetéssel -------------------— — " Takefich" i M -- -I W~rányirbgányatira: i°° ZZ Z Z H°‘81 részvénytársaság . *00 223 - 225 -” Nyi. kere. hitelk 50---------------------Gyapjumo BC........................... 200 105 — 107 — 8ec­ mtas................. 500 — — — - Pozsonyi hitelb. 100---------------------Salgó­tarjáni • • • • • 100 103 — 104 — Sződ-rákosi téglagyár . — — _ m­arc 200 ____________Schlick-féle vasöntöde . ogg­­.e/»__ »cq_ ” A Pesti névzv 80 -- -- Soda- és vegyáru-gyár . 233 156 ~ 151 _ N.-váradi ker. és iparbank ------------------------­” Buda-Obl népb. 50 33 75 34 - Sóskúti kőbánya. ... 200 110 _ 118 _ Győri kereskedelmi bank - - - _ „ Iparbank . . . 100 46 — 48 — Sz.-fehérvári ker. b. befiz. 8° — — — „ Búd keres, ba 200 190 195 Kecskeméti közp. lak, p. 50 -~ — — — rji „ „ 1 font- ér vámmá- font- jár vámmá­­rr, _ _ „ i „ „ j font-­ plaozi font- í Ár vám Termény nyi zaánklnt nyi­­ zoánklnt j 1­0 r­m­e­n­y­­ nyi­­ zzokáz nyi­­ mázaán -Búza bánsági 1 uj. . . , 81 7 55—7 70 84 7 70—7 80 .............................. 80 n ro—5 65 78 79 ---------­. . » • • • 89 7 80-7 95 80 7 95-8 05 .................................... . ... « •_______ „ „ » • • • 85 8 05—8­1­ 88 8 10—8 20 Arpr. málitánok . . . . 72 4 40—4 70 78/70 , tiszai .................... 81 7 65—7 80 84 7 80—7 95 72 8 95—4 15 45 4«---------­, n .................... 83 7 95—8 05 88 8 05—8 15 » etetésre . i i . . . . ..................... 85 8 15—8 25 88 8 25—8 35 K.h ... 59 ------ ~ — a pe«i ........................ 81 7 60—7 75 84 7 75—7 85 ................................ m. 2 25—2 27 — ----------­a a ...................... 83 7 85—7 95 86 7 95—8 10 Kukoricza . iai. . „ ___— gn 4 75 4 80 ' a » ..... 85 8 10—8 20 88 8 20—8 30 „ . . . 75 ifl . fehérmegyei ... 81 7 80—7 90 84 7 90—8 05 Ba" ••"••• • P i » — 4 TM * I a • • • * 83 8 05—8 15 88 8 15—8 25 Kőtet ■ - - „ . . 75 ------ — _ ----------f a .. .s, ■ • 85 8 25—8 30 88 8 30—8 40 ............................. 82 ----- — -----­e kesskal • • • * 4 84 ----- — 83 ------ — Kepeae kipeeataa. ........................................... 85 -----— 88 -----— . . . . ........................................... 87 ----------- 88 ----------­­e Matfil

Next