Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-22 / 68. szám

gal a hála és a tisztelet érzelmeivel adózik királyának. Hosszú időn Victor Emánuel ellenséges viszonyban állt Ausztria - Magyarországgal, vagy jobban mondva Ausztriával. Olaszor­szág síkjain sokat és dicsőségesen küzdöttek hadaink, és sok magyar vér omlott el a csa­­tatereken. De e vérből nem a gyűlölet és a viszály, hanem a rokonszenv és a barátság magvai nőttek ki; a harczok ideje lejárt, a békés együttműködés és rokonszenves támo­gatás órája érkezett el. Az egységes Olaszor­szág és alkotmányos Ausztria-Magyarország közt a viszály minden indoka elenyészett, s a két állam nemeslelkű uralkodóinak bölcs vezetése alatt egymás mellett működik a bé­ke és a haladás érdekében! BELFÖLD, Kaposvár, mart. 16. (Bíróságaink és a »Magyar Újság.«) A »M. U.« I. évi 49., 53. s 54. számaiban Dietrich Ignácz ügyvéd úr élesen megtámadja egy ügyben a kaposvári törvényszéket. Helyet kérek az ön becses lapjában, hogy én is elmondjam e dolog állását. Néhány pécsi üzérből alakult haszonbérlő­banda ismeretes volt Somogyban, de kipusztult, ma már nem létezik. Ennek utolsó tagja K. kivette a jelenleg divó bérrendszer elvei folytán O. birtokát; de csakhamar, nem tudom mi okból, a haszonbérlettől menekülni akarván, bejött Kaposvárra az ügyvédi irodákban ürügyet hajhászni, de sikertelenül. Elment tehát hazájába Pécsre, a híres Dietrich fiscalishoz. Hogy ez ügyét elvállalta, onnét tudtam meg, mert közölte velem K., én pedig curiózumképen töb­bekkel, Dietrich úrnak hozzáint.ézett következő tar­talmú értesítését: »Ügyét elvállalom, de tudja meg, hogy én csak pénzért dolgozom, és mindenkor úgy, a miképen megfizetnek. Adhatok replikát 20 frtért, é­s adha­tok 200 frtért; a 20 frtos replikával ön valószínűleg (wahrscheinlich) el fogja veszteni a pert, ellenben a 200 frtossal valószínüleg (wahrscheinlich) megnyeri a pert.« K. takarékos ember; valószínüleg a 20 forintos replicákból tette megrendelését, mert Dietrich úr replicáit olvastam. Ismertetésül szolgáljon belőlük egy azokat jellemző mutatvány : »A pozsonyi kellner számlája közokiratot ké­pez, mert illetősége köréhez tartozó dolgokról van kiállítva, é s így az ellenfél tagadása által meg nem c­áfolható teljes bizonyítékul szolgál arra néz­ve : stb.« Mi természetesebb, hogy ily genialis és K. ta­karékosságát talán kételybe helyező replicák daczá­ra K. a haszonbéri szerződés megszüntetési s a száz­­ezeres kártérítési keresetét elvesztette. De mielőtt elvesztette volna, egy haszonbér­fizetési határidő állott be. Ekkor K. Dietrich úr tanácsa folytán nem fizette meg O-nak a haszonbért, hanem a kaposvári törvényszéknél egyoldalú letétbe helyezte, s e tör­vényszék elég jó volt, — szerintem helytelenül, — a K. által puszta kérvényére visszavehető letétet elfogadni. De különben ez a dolog lényegére mi befo­lyással sem bír, miután O. az ugyan megtámadott, de még érvényes szerződés alapján K.-t beperelte a hátralékos haszonbér iránt az illető járásbíróság előtt, a­minek következtében K. feltétlenül elma­­rasztaltatott, s O. ez alapon biztosítást kérvén K. ellen, a biztosítás is elrendeltetett. Ennek ellenében Dietrich úr, a­helyett, hogy kifogásaival megelégedett volna, s a prtt. 344 §-a alapján a dúsgazdag O­t. a netán alaptalan biztosí­tás által okozott teljes kártérítésért felelőssé tette volna, miután ő a bíróságok intézkedéseiben mindig nemtelen indokot szagol a fennemlített­­ biztosítás elrendelése miatt a járásbíróság ellen minden egyéb ténykörülmény és adat felemlítése nélkül zsarolás bűntette iránt való bűnvizsgálatot kért. Nem akarok ezen ügyvédi joglépés jellemzé­sére szót pazarolni, csupán felteszem a kérdést nem az egyism ország jeles ügyvédi karának, hanem min­den józanul gondolkodó embernek. Mi lenne a bérbe adóból, oly törvényes eljárás mellett, mely megen­gedné, hogy bérlője a haszonbért kénye-kedve sze­rint ne neki fizetné, hanem más bíróságnál egyol­dalú bírói letétbe helyezvén, ez­által a biztosítás el­rendelését megakadályozná ; ez után pedig csakha­mar puszta kérvényére a letétet ismét felcsíphetné. Mivé válna, kérdem, a bírói állás, ha minden bizto­sítás elrendelésénél a bírónak attól kellene rettegni, vegybonczolni nem merek, ebben a gőzben, konyha­illattal vegyes párázatok közt kivel találkozunk is­mét? Az annyit üldözött »jótékony nő« típusával. Ott ül a rekesztékben az a »hetes« hölgy, a ki saját fogatján hajt ide, kit gab­onirázott inas emel ki ko­csijából, s a ki beül ebbe a légkörbe hetenkint vál­togatva, ott tölt két órát és űzi a bároza-osztogatás­­nak szellemdús mulatságát ebben a levegőben, ebben a helyiségben, ebben a »societásban.« Szerencsére annyi a dolga, hogy nem tehet genre tanulmányokat. Ez is hiúság, ez is fitogtatás, ez is ragyogni vágyás ? Mi dicső férfiak is szoktunk ily helyisége­ket fölkeresni, magunkat ily társaságban »elk­anail­­leirozni,« de mi dicső férfiak leszünk aztán legalább népszerű emberek; megválasztanak képviselőnek és újságok magasztalva hirdetik polgáresményeinket, szeretetünket a néphez, leereszkedésünket. De hát mivel jutalmazzák meg azokat a hiú, nagyravágyó, brillírozó asszonyokat? — Egy hálás köny, egy kézcsók, egy tekintet, egy áldás, egy imádság, ez az, amiért vityillókban, füstös szurdo­­kokban töltenek oly órákat, melyeket ellopnak kel­lemes pletykától, viziteléstől, elfogadásoktól. Elég a predikátióból, elég! Igaz, helyem sem marad már, pedig még az »izraelita árvaházba« is benéztünk volna, ahol olyan szives »isten hoztá«-val fogad a gyerekhad, hol minden oly gyökeresen magyar nemcsak a falak felírásain, nemcsak a tankönyvekben, nemcsak a mulatság nyelvében, hanem az intézet egész szelle­mében. Olyan jól esett fülemnek hallani, mikor a tanító-kisasszony néhány német szót kegyetlen körösi vagy kecskeméti ejtéssel mondott s a gyerekek szin­te csodálkozva füleltek : mit keresnek itt ezek az idegen hangok? ..........Tudjuk hát most mért kötik nyakunkba azok a kedves asszonyságok azt a sok jegyet ? El ne felejtsük jövő farsangig. Argus, hogy annak elrendelése után, Dietrich uraimék azon­­ puszta feltevésére, hogy az pressio akart lenni, tehát zsarolás bűntettét képzi, irányában az előnyomozás rendeltethetik el. ? Nem helyesen cselekedett-e tehát a kaposvári törvényszék, midőn ily vakmerő feljelentést vissza­utasított, s a midőn egyúttal a rágalom büntette iránt rendelt előnyomozást, nem helyesen mutatta-e meg , hogy területén a bírói tekintély nem Csáki szalmája, melyen a Dietrich-féle fenegyerekek buk­­fenczeket hányhatnak ? No de e tettét önmaga Dietrich úr is csak ha­mar megbánta, mert bűnfeljelentését már más­nap a törvényszékhez intézett fegyelmi feljelentéssé de­valválta. A midőn pedig ezen beadványa, mint a tör­­­­vényszékhez helytelenül intézett, visszautasíttatott . s Dietrich úr észrevette, hogy a posvány, melyre lé­pett, ingadoz alatta. Elkezdett tehát vergölődni. Úgynevezett lec­­­kéztető beadványokat intézett a törvényszékhez : országos skandalummal, szétugrasztással fenyegette a törvényszék tagjait. Kikereste, mit az előtt nem tudott, hogy hol létezik a fegyelmi bíróság. Futott a minisztériumhoz. Elérkezvén­­pedig a vizsgáló­bíró által kitűzött határnap, látszólag megadta magát, megjelent szép jámborán, és mire a vizsgálóbírói ha­tározat kihirdettetett neki már ekkor kifogyva a szuszból, ez ellenében a törvényszékhez intézett folyamodásában így nyilatkozik : » . . . meg­vallom, nem fakadtam volna fegyelmi panasz­ra a tekintetes törvényszék ellen. És mint az igaz­ságnak rendíthetlen embere, nyíltan bevallom, hogy sajnálom, hogy e lépést tettem, kivált miután az idő óta egyébb ügyeimben azon tapasztalást tettem, hogy a kaposvári kir. törvényszék legkisebb ellen­szenvet sem tanúsított irányomban — sőt szives kész­­­­séget tanúsított . Végül pedig, — megértvén, hogy sem fegyelmi bíróság, sem minisztériumnál ily ügy állás mellett — akaratát nem érvényesíthette, boszuságában megírta czikkeit a »Magyar Újságban.« Czikkeit! — melyekből, kapcsolatban ügyvédi viselt dolgainak e jellemképével, azt lehet Dietrich arra vonatkozólag következtetni, hogy ha képzel­hető lenne oly politikai időjárás, melyen a társadal­mi rétegek beteg kipárolgásából előkerekedhetnék azon vihar, melylyel Dietrich úr a kaposvári tör­vényszék tagjait szétszór­hatóknak reméli, h­ogy ő megszavaztatni, vagy tán inkább azon vihar után való procedura szerint kidoboltatni kívánná azonnal: »Törvény a bíróságok nyársbahuzatása és az ügy­védi szabadosságról.« De a képzelet e meredekéről vissza­térve, mindezeknek komoly átgondolása után önkényte­­lenül is kérdés támad ama lélek állapota iránt, mely­nek alanya, valaki iránt ugyan egy ok miatt majd agonizál, majd érzelegve udvarol,­­ majd ismét gorombáskodik, és e kérdés eredményéül le­tenném rögtön tollamat. De miután e válasz czélja nem csupán e példa igaz ismertetése volt, még egy pár szót a bírói te­kintély érdekében. Mi is kívánjuk, hogy a magyar birói felelősség ne legyen komédia. De engedelmet kérek, hogy azoknak, kik ezt hangoztatják, — e mellett azonban minden legkisebb alkalmat a hazai bíróságok­ bepisz­­kolására használnak fel, a magyar igazságszolgálta­tás iránti szándékukat kétségbe vonjam, sőt határo­zottan szemeikbe merjem mondani, hogy azok a bí­rói kar szerves fejlődését nem óhajtják. Ha önök a bírói tekintélyt aláássák,­­ ha a bűn­­­fegyelmi feljelentéseket a polgári peres el­járás rendes jogorvoslatai közé ültetik be praxisaik által, úgy elérhetik, hogy a bírói felelősségről szóló törvénynek alkalmazása annyira meglesz honosítva hazánkban, hogy a pesti kir. táblán egy fegyelmi tanács alakítása nem leend­őség, mert ki csak szerét teheti, és tisztességes ember maradhat más pályán is,­­ az bizonnyal ki fogja kerülni, hogy önökkel marakodjék. Tessék azonban a bírói ál­lás iránti ősi magyar tiszteletet visszaidézni, hogy ezen, az erkölcsi mű­velődés legmagasabb qualificatioját igénylő hivatás­tól a jók egy egész nemzedéke vissza ne borzadjon; meg fogják önök látni, hogy a dolgok természetes alakulásának törvényeimél fogva mielőbb az igaz­ságszolgáltatás folyama önmagától fogja magát a bajok azon iszapjától kitisztogatni, mellyel a legutóbbi időknek annyi alakban nyilvánult párt szenvedélyei bezárolták. Végre még egy lélekzettel — a »Magyar Új­ság« szerkeztőségéhez. Lehetetlen, szerkesztő úr­, hogy önnek Somogy­­ból referense lenne. Mert a kaposvári törvényszék tisztelete, rövid idejű működése daczára is, már oly általános, hogy mint szokás mondani, nálunk már a gyermek is tudja. Ha tehát önnek Somogyban refe­rense lenne, lehetetlen, hogy ne értesítette volna e köztudomású tényről; — ez esetben ped­g lehetlen, mert nem igazságos, — hogy bárkinek kedvéért — kiadta volna Dietrich Ignácznak a törvényszék ellen intézett czikkeit oly faragatlan alakban, a­mint azok megjelentek. Sőt én bízom, hogy ön, mint a bíráskodás egy nemének gyakorlására hivatott lapszer­kesztő, helyes informatiót fog szerezni magának a kaposvári tör­vényszék tagja, felel a »Magyar Ujság«-nak, tudo­másom szerint, egykor volt tisztes referensei, a fővá­rosi ügyvédek jelesei és megyénk országos gyűlési képviselői közül, kik netán a törvényszékkel ez vagy amaz ügyben érintkeztek, s meg fogván tudni, hogy azok bizony nem hogy „suszter inasokhoz­ nem ha­sonlíthatók, hanem, hogy egytől egyig bármely mű­velt állam jeleek törvényszékébe oda illenének, ennek eredményekép lapjának jelzett tévedését jóvá fogja tenni. Ha pedig ezt felhívásom daczára tenni nem fogja, úgy el kell hivnem, hogy a »Magyar Ujság«-ot mindenha és mindenben a pártgyűlölet vezérelvén, többre becsüli pártembereinek szidalmait, az igazság és a sajtó magasztos hivatásánál. Ifj. Csorba Ede: különfélék. Budapest, mártius 21. (K­irály ő felsége) ma este 9 óra 25 perczkor egész kíséretével Bécsbe utazott. A pálya­udvarban a belügyminiszter, a főpolgármester, a me­gyei főispán és a főkapitány jelentek meg. (Deák Ferenci.) Midőn Bittó a­­ múlt napokban a miniszter-keresésben fáradozott, látogatást tett Deák Ferencznél. Az »öreg úr« igy fogadá: »Nem tehetek róla, én hozzám hiába jösz!« Bittó meghökken. Deák mosolyogva folytatá: »Én nem vállalhatok tárczát.« (Magyar tudományos akadé­­m­i­a.) Miután a gr. T­el­eky drámai jutalom »A népért« czimű öt felvonásos pályaműnek csupán azon kényszerűségből ítéltetett oda, mint társai közt vi­szonylag jobbnak, mert a jutalom a szabály szerint mindenesetre kiadandó: felhivatik annak ismeretlen szerzője, hogy ha a jutalmat, a rászóló ítélet daczára is fel akarja venni, ebbeli szándékát fél év alatt jelentse a főtitkári hivatalnál. Ha jelent­kezik, a jeligés levél felbontatván, részére a jutalom utalványoztatni fog; ellenkező esetben fél év múlva jeligés levele megsemmisittetik. Kelt Budapesten, az 1874. márcz. 19-én tartott összes akadémiai ülésből. Arany János, főtitkár. — A jövő hétfőn, mart 23-án 'az I-ső osztály' tart ülést, a melynek tárgyai a követ­kezők : I. Barna Ferdinánd 1.1 »Határo­zott és határozatlan mondat a magyarban.« II. T h e w r e k Emil 1. 1. »Anacre elegiái és epi­grammái.« Budapest, mart. 21. 1874. Gyulai Pál, osztálytitkár. (A jeruzsálemi Sz.­­ János lo­vagrend), rég bevett szokásnál fogva, magyar nemeseket rendszerint rém vett föl tagjai közé a legkiválóbb családokból valók kivételével, ilyene­ket is csak ritkán. Ezen elavult szokás megszünte­­tése ózdijából a közös külü­győrség közbenjárt a rendnél, melynek nagy­mesteri helyettese tárgyalá­sokat indított meg ez ügyben, és a rend részéről csakugyan uj bulla bocsáttatott ki, melyben az emlí­tett szokás érvényen kivül helyezettnek jelentetik ki E bullának a már hivatalos lapban közölt főpontjai­ból kiemeljük a következőket: Ha valamely magyar ezentúl az említett szent rendbe felvétetni kívánja, az ugyanazon törvények megtartása mellett veendő fel, mik a csehországi főnökségnél már régóta ér­vényben vannak. Ugyanazon törvények alkalmazá­sa mellett, ha valamely jelölt ájtatosság lovagjának válasz­tatik, az a csehországi főnöksége keblezendő, a­ki pedig igazság­ lovagjává avattatik, az, ha csu­pán magyar nemességgel bír, nem a csehországi fő­nökségnél, hanem a rend­ vallás keblébe vétetik fel. Ha magyar nemességen kívül egyszersmind azon tartományokban, melyekből a csehországi főnökség áll, u. m. Cseh-, Morvaországban, Sléziában, Felső- és Alsó-Ausztriában, Salzburgban, Tirolban, Karan­­tánban, Karnioliában és Görezben nemességgel vagy honossággal is bir, ez esetben a csehországi főnök­séghez tartozó igazság­ lovagok közé sorozandó. Ezen határozatok addig bírnak törvény erejével, míg Ma­gyarországnak saját külön főnöksége vagy társulata életbe léptetve nincs. A rend kijelenti pedig, hogy e külön főnökség életbelépését a rend dísze és előnye érdekében fölötte óhajtja, és az ez iránt hozandó törvényeket magának tartja fönn. (Az iparmú­zeum érdekében) tartandó felolvasások közül az utolsó előtti holnap, vasárnap tartatik meg, a rendes órában d. u. 3 órakor a nemzeti múzeum dísztermében. Olvasni fog H­o­rn Ede »az iparvédelméről« Pulszky Károly pedig a »hímzésről« Pulszky úr, mint halljuk — igen érdekes kiállítást rendez ily hímzési tárgyakból régibb s újabb koriak­ból egyaránt. (Ú­j r­ö­p­i­r­a­t.) »Országgyűlési karczola­­tok« czim alatt F­ö­l­d­v­á­r­y Mihály országgyű­lési képviselő egy füzetet bocsátott közre, mely Ke­­czel kerület választóinak van ajánlva. E füzet Föld­­váry képviselő jelentését képezi választóihoz. (M­egj­elentek)a következő kiadványok »Egyházi beszédek.« Irta S­z­i­l­á­d­y János bajai reform, lelkész. Első füzet. Kapható Pfeifer Ferdi­nand nemzeti könyvkereskedésében 1 frt 60 kron. Strafreform und gefängnissvereine in Ungarn.Ein vor­­trag, gehalten in der Lage »zur Grossmuth« von dr. L. Rosenberg. Commissionsverlag von Gebr. Ro­senberg. Ara 30 kr. — Utasítás a nemzeti szinházi pénztárnoki, gazdászati, ellenőri és jegykezelési te­endők iránt. Nyomatott Herz Jánosnál. (A pesti honvéd és tartalék tisztképző iskolában) a felolvasások április 7-én kezdődnek ; ezen vizsgálatok letétele, valamint az egyévi önkéntes tanfolyam­ba jelentkezők beiratása, minden nap a tanhelyiség­ben, Király-utcza 6-ik szám alatt, eszközöltetik. Ezen elismert jó hírű intézet tanulói, a legalaposabb tanul­mányozás m­­elett, azon előnyben is részesülnek, hogy polgári foglalkozásukban nem akadályoztatnak, minthogy a felolvasások az esti órákban tartatnak. (Eugenia, a franczia e­x c­sá­szár­n­ő),mint angol lapok írják, az utóbbi időben nagyon megöregedett. Két évvel azelőtt még alig becsülte volna valaki 35 évesnél idősebbnek, ma 45 évesnek látszik, így tehát még mindig fiatalabbnak, mint a­mily korban tényleg van. Bajos volna elhatá­rozni, váljon rögtön következett-e be a megöregedés, vagy azáltal történt, hogy az excsászárnő lemondott a kendőzésről. Legalább a jelenlevő, sily dolgokban rendesen élesen látó nők egyhangúlag constatálják, hogy Eugenia most már nem festi magát. (A V o z u v r a 1.) Palmieri tanár, a Vezuvon levő Observatorium igazgatója, jelenti a »Giorno di Napoli«-ban. Az 1872. ápril 27-iki emlékezetes ki­törés óta a Vezúv csúcsán széles és mély kráter ma­radt hátra, mely egy nagy lávadarabokból képződött fal által két részre volt osztva. Néhány nap óta a válaszfal eltűnt, és a kráter majdnem egészen bete­­mettetett. Vájjon a falak bedőltek-e vagy pedig a kráter feneke emelkedett, azt a füsttől nem lehet megismerni. Ha a kráter feneke emelkedett, akkor közel kitörésre lehet következtetni. (Helyreigazítás.) A vasúti cartellről ma megjelent czikkünk első hasábjában a Szolnok­­boroszlói távolság via Ruttka-Oderberg nem 31.­, hanem 81.1 mfd. Személyi hírek. (Elutazások.) Simor János herczegpri­­más ma d. n. Esztergomba utázott. (Halálozások.)T­hurn-T­a­x­i­s, herczegné,a született Edelspacher urhölgy múlt hétfőn meghalt Ecskán gyermekágy-lázban. A her­­czegnő még fiatal volt, az ötvenes évek felé az aradi szépségek egyik legszebbike, ki először a dúsgazdag Lázár, ennek elhunytával pedig herczeg Thurn- Taxis neje l­tt. — Tóth Pál budapesti közvasuti központi tis­ztviselő neje, Tóth Kálmán képviselő nő­vére, tegnap hosszas szenvedés után, élete 41. évében elhunyt. Helyi hírek. (A fővárosi költségvetés.) A pénzügyi és gazda­bizottság tegnapi ülésében befe­jezte a költségvetés tárgyalását. A már törölt bevé­telekből sokat ismét föl­vett az előirányzatba. A végleges törlések ezek : a bevételek rovatánál 800 ft az óbudai bevételekből, 6277 ft a tégla és kővám tételéből, 50,000 ft az átiratási díjakból, 30,000 ftot az italmérési díjakból, 5000 ftot a hivatali eljárásért járó illetékekből, 38,000 ftot a községi pótadóból. A kiadások rovatánál töröltetett, 30,000 ft a népiskolai építkezések cziménél, azonkívül több apró tétel. Ez alkalomból elfogadtatott azon elv, hogy új iskolák ez évben csak Budán építendők, Pesten nem, mert itt meglehetősen elég van. Ezen törlések után a de­ficit 98,252 ftra száll, mely összeg a városi pénztár activ követeléseiből könnyen fedezhető. (Házbér szabályzat.) Azon házbér­­szabályzat, mely 1869. elején életbe lépett, az ugya­nazon év junius havában kihirdetett perrendtartás által hatályon kivül lett helyezve. Akkor a pesti ha­tóság megtette e szabályzaton az uj perrendtartás által igényelt változtatásokat és e munkálatot 1870 elején fölterjesztette az igazságügyminiszteriumhoz, ahol azonban az nem intéztetett el. E közben beállott a fővárosi törvényhatóság újjászervezése; az uj bi­zottságnak egy uj szabályzatról kell gondoskodnia a három egyesített váro­s részére. E hó elején tehát fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, megkérve azt, hogy magán­k az országgyűléstől fel­hatalmazást adasson arra nézve, hogy az annak ide­jén hozzá fölterjesztendő szabályzatot megerősíthesse és életbe léptetését megengedje. (Miért zavaros a ví­z­ve­zeték vize?) Ezen kérdést intéze Alkér tanácsnok a vízvezeték igazgatójához." A válasz az volt, hogy ennek a sok esőzés és az alacsony vízállás az oka. Az igazgató kinyilatkoztató továbbá, hogy ezen le­hetne ugyan segíteni, ha szűrőkészüléket állítaná­nak fel, ami azonban 200,000 írtba kerülne. Egyéb­iránt ő maga sem ajánlja ezt, mert nem barátja a félrendszabályoknak és nem is lehet e készülékkel biztos sikerre számítani. Legjobb lesz ha a közönség türelmesen várakozik, amíg az isten megkönyörül rajta. (Adómentesség új építkezések számár­a.) Dr. Mandel Pál biz. tag a fővárosi bizottságban már régen azon indítványt terjesztette elő, hogy az építési kedv emelése végett az újabb házépítésekre nézve további adóeleengedés eszközöl­tessék ki. A középítési bizottság ez indítványt nem­zetgazdasági, technikai és egészségügyi tekintetek­ből elfogadásra ajánlja. Nevezetesen kiemeli a bi­zottság, hogy a hatóságnak kötelessége volna az egészségtelen lakásokból a lakókat kiköltöztetni, ezt azonban nem teheti, noha 30.000 lélek lakik ily lakásokban, és pedig azért nem, mivel nincs elegen­dő számú kis lakás. A bizottság az adómentességet a következő módon javasolja : Az adómentesség csak a belsőségi telkekre vonatkozik; a nagy köröndön­­ belül eső városrészekben a házaknak legalább is kétemeleteseknek, a nagy körút és a vámvonal közé eső városrészekben pedig egyemeleteseknek kell az új építményeknek lenniök. Az üres telkeken épített házaknak 25 évi, a már beépítve volt telkeken épül­teknek pedig 20 évi adómentesség adandó. Ha a ház kis lakásokból áll, akkor a községi adó fele még tíz évre engedtetik el. Az adómentesség csak azon épít­kezésekre vonatkoznék, melyek az adómentesség kihirdetési napjától számított két év alatt befejez­tetnek. (A »Pesti n­é­p o­k t. k­ö­r«) bizottsága legutóbbi ülésén elhatároztatott, hogy a felnőttek oktatását ez idén már ápr. végén mindenütt meg fog­ja szüntetni. Lederer Abr., mint a városi dolog­házban rendezett oktatás felügyelője, azon meggyő­ződésre jutván, hogy ugyanazon fegyenczek ismé­telten visszakerülnek a dologházba, azt hozta javas­latba: gondoskodjék a kör, hogy a kiszabadult fe­gyenczek oly körülmények közé jussanak, melyek őket a visszaeséstől megóvják. A bizottság tetszésé­vel találkozott ugyan e szép czélú javaslat, mely már egyszer régebben is megfordult a bizottság előtt, de kivitelébe anyagi körülményei miatt nem bocsátkoz­­hatik, s inkább óhajtaná azt egy másik humaniszti­kus egyletben fölkarolva látni, mely több erővel ren­delkezik. — Seligmann Eleázár a méter rendszerre hívja fel a bizottság figyelmét, és ajánlja, hogy gondoskodjék annak a felnőttek köré­ben való terjesztéséről. Ennek következtében a bi­zottság felkéri az oktatás felügyelőit, szíveskedjenek az illető tanítókat erre figyelmeztetni. Azonkívül a méterrendszer megismertetésére külön nyil­vános előadásokat rendez 4 helyen (belvá­­ráros: czukor-utcza, terézváros: sip-uteza, józsefvá­­ros: stáczia-utcza, viziváros, kapuczinus isk.), miről annak idején bővebben fog a közönség értesittetni.— Végül Bója G. Janf. úr, a miniszter felszólítása ér­telmében, azon kérdést intézte a bizottsághoz: vájjon a felnőttek oktatását tovább is folytatandónak véli-e, avagy csak módosítani vagy egészen felfüggesztetni kívánja? — A bizottság a felnőttek oktatását to­vábbra is fenntartandónak véli, azon meggyőződés­ben van ugyanis, hogy a fővárosban a felnőttek ok­tatása nemcsak üdvös, de sőt szükséges, és bizonyá­ra nem is a főváros szolgáltatott okot a felnőttek oktatása hitelének csökkenésére. Azért kéri a tanfel­ügyelőt, hogy a bizottság évi jelentéseire támaszkod­va, szíveskedjék ily értelemben tenni az előterjesz­tést. Gy. (Szabályozási ügyek.) A főmérnö­ki hivatal a külső nádor-utcza kövezésének költsé­geit 8 ezer írtra irányozza elő. A Mocsonyi család­nak megengedtetett, hogy a statio-utczában fekvő 4322 négyszögölnyi telkét parcellákra oszthassa és ott új utczát nyithasson. A régi színháztér szabályo­zására vonatkozó lapunkban már ismertetett tervet a középítési bizottság is elfogadta. (Követési ügy.) A 9-ik kerület elülj­á­­rósága azon indítványt terjesztő elő, hogy a sorok­­sári­ utcza újra köveztessék. Miután ezen utcza azok közé tartozik, melyek gránittal volnának kövezendők, a középítési bizottság fölszólította a főmérnöki hiva­talt, hogy erre vonatkozólag részletes terveket és költségelőirányzatot terjeszszen elő. (Eltévedt gyermekek.) Tegnap éjjel 11 órakor egy Jólics nevű matróz, hazafelé menve, a rudasfürdőn alul két gyermeket, egy nyolcz éves leánykát és egy hét éves fiút talált egy ház sar­kán összekuporodva. A gyermekek, kik sírtak a hi­deg miatt, a matróz kérdésére előadták, hogy Sach­­senfeldből valók, és hogy eltévedtek. A derék ember nem törődve saját fáradságával, hogy a gyermekek szüleit megnyugtassa, a fiút karjára vette, a leányt kezénél fogta és még az éjjel haza vitte őket Sachsen­­feldre, a­mi jó darab Budához. (Utczai botrány.) A háromdob- és a hársfa,­utczák sarkán van egy vízvezetéki kút, mely a közönség számára a nap nagy részén át nyitva áll. A környék lakói innen hordják vizüket és minthogy igen sokszor számosan találkoznak, a tolongásban nem ritkán heves jelenetek fejlődnek ki. A rend fenn­tartása végett a kút mellett egy városi poroszló van felállítva, tegnapelőtt azonban az őr nem volt ott, két asszony, egy öreg és egy fiatal, összeveszett, a vesze­kedésből verekedés lett és egy pillanat alatt vagy ezer ember csődült össze. A fiatal­asszony az öreget keményen fojtogatta, miért egy ott megtelepedett kereskedő közbelépésre szólított fel egy constablert, ki kényelmesen szivarozva nézte a jelenetet. A con­­stabler a felszólításra azt válaszolá, hogy ő nem áll szolgálatban, legalább azon a helyen nem, tehát nem érzi magát hivatva közbelépni. Azonfelül a constab­­ler a hozzá intézett felszólításban »hivatalos közeg megsértésé«-t látván, a kereskedőt a terézvárosi al­­kapitányságnál följelentette. Tegnap már meg is tör­tént a kereskedő elsős kihallgatása,mely alkalommal az határozottan tagadott minden sértést és fenntartó azon állítását, hogy a constabler hibázott. (Meghamisított tej.) Az ötödik ke­rület elöljárósága ma, a kerületi orvos előterjesztése folytán, vizsgálatot tétetett az e kerületbeli majorok­ban és ez alkalommal a kerületi orvos constatálta, hogy három tejárus kivételével, valamennyi hamisí­tott tejet árul. Az elöljáróság megtette a tanácsnál a feljelentést. Egyleti hírek. (A S­z­e­n­t­ I­s­t­v­á­n-T­á­r­s­u­l­a­t) XXII. nagy­gyűléséről szóló tudósításunkat a hg prímás megnyitó beszédének kivonatával kezdettük, mely után Tár­­kányi Béla alelnök Bartakovics Béla volt egri érsek fölött tartott emlékbeszédében részletezé a derék fő­pap és hazafi irodalmi nagy érdemeit, melyek által a »Maecenás» nevet méltán kivívta. — Ezután 6 ala­pitó s 24 rendes uj tag jön bejelentve, kik az egy hét előtt tartott választmányi ülés óta léptek a társulat­ba. Névszerint alapítók lettek dr. Schlauch Lőrincz szatmári püspök két alapitványnyal. Császka György esztergomi kanonok s k. kinev. szepesi püspök. Báró Wenkheim Frigyes Békés-Csabán. Vodiáner Albert kir. tanácsos Budapesten. Winkler József kanonok Nagyváradon. Dr. Argay István orvos Győrött. Ren­des tagokká: Villog cs. kanonok s tanár Egerben. Végh Pál egri káptalani karsegéd. A minoriták és szent-ferencziek rendháza Egerben. Tarnay János, Kobza Lajos, Martonffy Lász­ó ügyvédek, Lipcsey Péter heves m­­árvaszéki elnök, Sajósy Alajos fes­­tész, Szalay László, Mátékovics Mór, Suttagh János, Barchetti Adolf, Kudlik Ignácz, Nánásy Ferencz, Ringelhann Imre, Tárkányi Sándor, Sir L­ajos, Ge­neral Rudolf, Gábhy Ferdinánd — mindannyian Eger­ben. Szentmariay Dénes pléb. Uj-Venczellőn. Alt Sándor egyházfi Endrődön. Hajnal József, Totola Lajos pesti közp.­pnöv. papok. Az igazgatói jelentés részletezi a tár­sulat múlt évi kiadványait. Tagilletményül adattak a »Házi könyvtár« XI., XII., XIII. és XIV. füzetei Frankl Vilmostól »A magyar nemzet történeté­nek III. korszaka« Gr. Lázár Kálmántól »A szabad természetből vett képek és rajzok. Társulati év­könyv és »Hunyady János« élet- és korrajz Pór Antaltól. Továbbá az Encyclopedia XI. kötete, s a társulati naptár Ezekhez véve az iskolai és ima­könyveket, a múlt évi kiadványok összes száma 517,800 példányt tesz. Az ügynökségi üzletforgalom, melyet a titkár terjesztett elő, szinté­n szép eredményt mutatott, ugyanis eladatott 334,891 példány könyv, 3­, ,434 példány szentkép; ezekért a bevési 12,003 frt 85 kr. — Ajándékul iskoláknak, intézeteknek, uj tagok­nak 6640 példányt osztván a társukat, fokozott buz­galommal teljesité egyik nemes feladatát.­­ A ta­gok száma egy év alatt 15 alapitó s 3114 új taggal szaporodott. A pénzt­ár­i mérleg szerint 18­­73-ban be­vétel volt 74,502 frt 10 kr, kiadás 72,157 k­rt 21 kr, maradvány 2344 frt 89 kr. — 1874-ik évre előirá­nyozva jön bevételül 79.734 ft 89 kr kiadásul 76.951-82 ft 7 kr, s igy többletül számittatik 2782 frt 82 kr. A czélszerűbb kezelés s biztosabb ellenőrzés tekintetéből a számvevőség és ügynökség uj szerve­zése iránt kiküldött bizottságnak a választmány által jóváhagyott javaslata megerősittetvén, számvevőül megválasztatott Fuchs Róbert igazgatósági tiszt­viselő, ügynökségre elől­éptette­tett A­x­m­a­n­n Gá­bor eddigi alügynök. — Az igazgató-választmány eddigi tagjai m­eghagyatván, s a jegyzőkönyv hite­lesítésére bizottság neveztetvén, ki a pápához hódolati fölirat fog eddigi szokás szerint intéztetni, mire az elnök primás-bibornok kéretett föl, ki áldást adván a gyűlésre, ezt befejezd. (Az orsz. középtanodai tanár­egylet választmánya ) f. hó 23-án, hét­főn d. u. 5 órakor a pesti városi főreál­iskolában rendkívüli ülést tart. Színház és művészet. (A színiképezde növendékei) pénteken előadást tartottak a budai várszínházban. Két­­­felvonásos drámában s két operarészletben mu­tatták be képességeiket. A mutatvány sajnálkozással tölthette el mindazokat, kik eddig elég szívósak vol­tak némi eredményt várni a sziniképezdétől. Mióta e czéltalan intézet fönnáll, talán sohasem mutatott a jelenleginél szomorúbb képet. Nemhogy kiemelen­­dőbb tehetségről nem lehet szó, de még olyat sem si­került felfedeznünk, a­ki egykor hasznavehető színé­sze lehetne a nemzeti színháznak. Hiányzik e nö­vendékekből mindaz, a­mi garantiáját képezhetné a jövőnek. Nincs hangjuk, nincs szenvedélyük. Beta­nult modor és köznapi routine : ez az, a­mivel bőven el vannak látva. Főleg a férfi tagoknál nyilatkozik a meddőség. A nők közt akad egy-két megnyerőbb alak, mint például Csigaházy Etel k. a., ki a »M­arcé­­« czimű dramolette nőszerepét ügyesen játszotta. A dalműosztályból Szabó Antonia k. a.-t lehet a sok középszerűségből némileg kiemelnünk. Szabó k. a. Gretchen szerepét énekelte Faust 3-dik felvonásából s nem igen erős hangját a bensőség me­lege által tudta kellemessé tenni. Ha a sziniképezde csak azért áll fönn, hogy a hivatlanság képzelgőinek pár évi szereplésre alkalmat adjon, talán jobb lenne föloszlatni az egészet. Akkor legalább meg lesz az a haszna, hogy a kormányt megkíméli a fölösleges ki­adásoktól. Ő Felsége a király előadás alatt megje­lent az udvari páholyban s kegyes volt végig nézni a növendékek productióit. (Liszt hangverseny jótékony c­z é­­­r a.) A terézvárosi első tankerületbeli szegény sorsú tanulók javára jövő szerdán a belvárosi plébá­niában, Liszt Ferencz igazgatása alatt, Liszt ko­ronázási miséje fog előadatni. Schaffer Antal úr az említett kerület iskolaszékének elnöke megtette a kellő intézkedéseket, hogy a jótékony czélra kedve­ző eredmény éressék el. Király ő felsége és József főherczeg is meghivattak ez alkalomra ; a mise alatt, gyűjtés fog eszközöltetni, melyhez gróf Teleky Sán­­dorné a következő hölgyeket nyerte meg : gróf An­­drássy Aladárné, Harsányi Ignáczné,Herczberg Sán­­dorné, Hollán Ernőné, gr. Karácsonyi Guidóné, Kár­mán Lajosné, Kendeffy Árpádné, gróf Pojacsevic­s Pálné, Várady Gáborné és gróf Zichy Pálné úrnők. — A legkisebb adományok is köszönettel fogadtat­nak. A mise előadásában a nemzeti színház zeneka­rának számos tagja fog részt venni. (Liszt hangverseny). Hétfőn, már­­­tius hó 23-án esti­g 28 órakor a vigadó kis termé­ben hangverseny tartatik a szürke nénék budai leány nő verdéje javára. Műsorozat: 1. Változatok,34-12 mü, Beethoven. 2. »Di Loreley« énekli Ellinger J. k. A. Liszt. 3. a) Nocturne, b) Mazurka Chopin. c) Me­mento capricioso Weber. 4. Dallok, énekli Ellinger k.a.a) »Der Engel« Wagner.b)»Frühlinkslied« Schu­mann. 5 Legenda Sz. Ferenczről a hullámokon, Liszt. I. Ábránd magyar népdalok fölött, Liszt. (Második zongora: Mihalovich Ödön.) A zongoradarabokét előadja: Liszt Ferencz. Hely-árak: Körszék 5 frt. Számozott­ hely 3 frt. Bemenet 1 frt. Jegyek kapha­tók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4. szám alatt, s a hangverseny napján este a pénztárnál. Törvényszéki csarnok. Esküdt, széki tárgyalás. Kassa, mártius 19-én. Városunk ma a szó szoros értelmében alarmí­­rozva volt. A szélső baloldaliak nagy diadalra ké­szültek. A »Haladás« czímű heti­lapnak sikerült tá­­­madásaival a kormányt arra kényszeríteni, hogy ellene a törvényes megtorlást megindítsa. Mintái pedig az esküdtszéki lajstromot ez évben a sztírbe­­liak állították össze, a­­gy e szerint a kormány által indított sajtóperben a vádlott a szélbali esküdtek ál­tal bizonyosan fel volt mentendő, kész diadalra szá­mítottak. S a felmentés csakugyan bekövetkezett. A tárgyalás a megyeház szép, nagy termében tartatott, zsúfolásig tömve volt minden zug, a karza­ton distinguált nőcsoportok, egy páholyszerű­ zárká­ban három főispán hallgatta végig a tárgyalást, még a vádlott is ruganyos fauteilleben ült. Valóságos ese­mény volt városunkra nézve. Az esküdtek kisorsolásánál a kir. főügyész nem vette igénybe visszavetési jogát. A 36 berendelt es­küdt között csak két nem ellenzéki tag volt.

Next