Pesti Napló, 1874. április (25. évfolyam, 75-99. szám)

1874-04-16 / 87. szám

avatkozása túlkapásnak vétetvén,azért rendesen meg is bü­ntettetik. Ezen a biztonság érdekeivel merőben ellenke­­ző,é­s a vasúti hivatalnokokat a fenyítő eljárás scyllá­­ja és a fegyelmi büntetés charybdise közé szorító szervezet mellett oly esetek, mint a bevezetésben említett mindig előfordulhatnak s a fennforgó, a bí­róságok előtt ismeretlen körülményekhez képest tel­jesen ártatlan hivatalnokok ítéltethetnek el igazgató­ságaiknak a törvény és józan észszel ellenkező szer­vezete miatt, mely szervezetet a különböző osztályok elsőbbségi féltékenysége megváltoztatni az igazga­tóságoknak nem engedi. A vasúti szolgálatot végző három executív szol­gálati ágnak t. i. a közlekedés, vonatmozgósítás és pályafenntartásnak némely vasutaknál a vonalon kü­lön három főnöke van, más vasutak pedig a vonalon csupán csak közlekedési főnökökkel bírnak s mig az ezen szolgálathoz tartozó személyzet ezeknek aláren­delve van, a sűtőházi főnökök és osztály mérnökök,kik épen úgy mint a közlekedési főnököknek alárendelt állomási főnökök executiv szolgálatot végeznek — a más vasutaknál levő vonatmozgósitási, illetőleg pálya­fenntartási főnökök hatásköre és rangjával lévén felruházva, a közlekedési főnökökkel — kiknek szol­gálata tisztán adminisztratív — egyenjogúak, tehát közvetlenül az igazgatóságoktól függnek, vagyis ha czömük más is, de azért tényleg vonatmozgósítási, illetőleg pályafenntartási főnökök. Az ekként elkülönített szolgálati ágak főnökei egyik vasútnál úgy mint a másiknál rendeleteiket külön saját hatáskörükben, a másik szolgálati ágak főnökeinek tudta nélkül úgy teszik, hogy szemük előtt mindig csak saját osztályuk érdekeit tartják s mert általában érdemül szokott felrovatni az illető szolgálati ág főnökeinek igazgatósági osztálya által, ha a képviselt osztályhoz tartozó közeg által elköve­tett bármely vétség vagy okozott kár a szolgálati ág főnökének ügyessége folytán más osztály köze­gére rovathatik s ez által a vétséget elkövetett osz­tály, de csak is az osztály, budgetje a terheléstől megmentetvén az előléptetés lehetősége fenntartatik s a vétség a teherrel együtt egy ártat­lan, de kevésbé ügyes szolgálati ág főnökének osz­tályára rovatik. Ezen a szolgálati ágak főnökei által köve­tett eljárás átszállván az alárendelt, sőt még a szolga személyzetre is, azt kérdezem hogy vár­ható-e, miként egyik szolgálati ág a másikért va­lamit tegyen, s felelőssé tehető-e egyik szolgálati ág közege egy másik szolgálati ág közege által elkö­­vetettekért ? A ki nem idealista s az embereknek haszonle­ső, és jobb létre törekvő természetét ismeri, csak »nem«-mel felelhet s addig az várható nem is lesz, mig az osztályonkénti budget-kivetés be nem szün­tetek s az tekintet nélkül az osztályokra a vasutak egész személyzetére együttesen nem vettetik ki, az executív szolgálati ágak pedig a vonalon egy közös főnök — üzletvezető — alatt nem egyesittetnek. A mellett, hogy ezen szervezettel a különböző osztályok egy főnök alatt egyesittetvén, az elsőbb­ségi féltékenység, az önhaszon lesése s az ebből természet szerint következő viszálkodás tel­jesen megszűnnek s az ezek helyett bekö­vetkező egyetértés és egy czélra törekvéssel a közlekedés biztonsága oly fokra emeltetnék, hogy oly baleset történhetése, amint a múlt év május 6-án történt, csak nem a lehetetlenségek közzé tartoznék, a vasutak eltekintve a kevesebb károsodástól jelen­tékeny összeget is takarítanának meg budgetjükben mert vonalaikon az eddig tartott három fiók­igaz­gatóság helyett csak egyet tartanának. Kalapács. Különfélék. Budapest, ápril 15. (K­in­evezése­k.) A vallás- és közoktatási miniszter Klein László köz- és váltóü­gyvédet s a komáromi királyi törvényszék aljegyzőjét számfeletti közalapítványi alügyészszé ideiglenes minőségben nevezte ki. A magy. kir. tengerészeti hatóság elnöke Serobogna András, Valé­rián révbiztost és b. j. tengeri hajóskapitányt révalka­­pitánynyá és Zuvicich Mátyás révgyakornokot és h. j. tengeri hajóskapitányt révbiztossá nevezte ki. A budapesti kir. főügyész a nagyszombati kir. ügyészség felügyelete alatt álló börtönhöz börtönfelügyelővé Kollársz Antal m. k. honvédőrmestert, a Csáktornyai kir. ügyészség felügye­lete alatt álló börtönhöz börtönfelügyelővé Schuch Pál m. k. honvédelmi minisztériumi dijnokot nevezte ki. (Elutazáso­k.) Wenckheim Béla báró tegnap este, Zichy József gróf közleked. miniszter és Zalka győri püspök ma reggel Bécsbe utaztak. (Az »Orient« gőzhajó­ szétrobbaná­sáról­ szóló hírre vonatkozólag még eddig­­semmi részletet sem tudhattak meg; maga a Duna gőzha­­józási társaság üzletigazgatósága sem hivatalos, sem magán értesítést az esetről nem kapott, és így nincs kizárva a lehetőség, hogy az egész hir tévedésen ala­pul, vagy nagyítva érkezett a fővárosba. Az igazga­tóság, nyugtalaníttatva az általánosan elterjedt hir miatt, ma délben sürgönyzött le Orsovára, honnan néhány óra múlva itt lehet a válasz, és így még ma hitelesen ki fog derülni a dolog miben állása. (Sajtóper.) Ljuba Groza az »Albina« m. évi sept. 4-iki számában megjelent czikkéért a mai pesti esküdtszéki tárgyaláson lázításban és kor­mányelleni rágalomban bűnösnek mondatott ki és 15 havi fogságban, továbbá 500 frtnyi birságban marasztaltatok el. (A trichinek ügyében) a főváros főorvosától a következő helyreigazítást vesszük : Mi­után majd minden a fővárosban megjelent lap a Ró­kus kórházban állítólag trichinosisban szenvedő be­tegekről hozott közleményt, tekintve a kérdésnek közegészségi, de egyúttal fontos nemzetgazdászati horderejét, addig is, míg a hivatalos és az ügyállás fel­derítésére már­is megtett intézkedések alapján nyi­latkozhatnánk kötelességemnek ismerem a t. közönsé­get arról értesíteni, hogy az említett esetekben az ed­digi górcsői vizsgálat trichinek jelenlétét nem mutatta ki. Dr. Patrubány, főorvos. (A pesti első hazai takarék­­pénztár a cholera-árvák javára 2000 forintot szavazott meg s terjesztett fel a belügyminiszté­riumhoz. ) Ugyane czélra a nagyváradi takarék­­pénztár 200 frtot küldött be. (E tények a hivatalos lapban azzal hozatnak nyilvánosságra, hogy a bel­ügyminiszter nevezett intézeteknek teljes elismeré­sét fejezte ki.) (Tolvaj tanyák szétrombolá­sa.) A budai vár­­majort részben környezett élő­ sövényt miután nem igen tenyészett, kihányták és ez alka­lommal számos tolvajtanyára akadtak a süni bozót­ban elrejtve, melyben mindenféle csőcselék szokta az éjt tölteni. A sövény eltávolítása tehát a közbiz­tonság előnyére is vált. (Zsidó tanitóvásár.) Mint a »P. Ll.«-nak Nagy-Szokolyból írják, Székesfehérvárott egy úgynevezett »zsidóudvar« létezik, mely előtt kétszer évenkint, tavaszkor és őszkor 13—20 éves fiatal emberek nagy számban gyűlnek össze, és az országos vásárra az egész vidékről összesereglő iz­raelita családatyáknak tanítóul ajánlkoznak. Azt semmi iskolahatóság nem vizsgálja, vájjon e fiatal emberek képesek-e a tanítói hivatalt betölteni. A tudósító javasolja, hogy e botránynak véget kell vetni, mindenesetre pedig az ilyen nyílt vásárt egy­­szer­ mindenkorra be kell tiltani. A „P. Napló“ táviratai. Berlin, ápr. 15. A »Post« megc­áfolja ama hírt, mely szerint Bismark a kiegyezési indítvány előzetes tárgyalása alkalmából beadta volna forma­­szerű lemondását, mely a császárt a birodalmi kan­­c­ellár meglátogatására indította volna. Ugyane lap állítja továbbá, hogy Bismark az eldöntést a császár­nak engedte át. A »Nordd. Ztg« megerősíti, hogy a manilai hatóságok parancsot kaptak a spanyol kor­mánytól, miszerint a lefoglalt két német kereskedel­mi hajót a rakománynyal együtt szabadon bo­csássák. Berlin, apr. 15. A birodalmi gyűlés a katonai törvényjavaslat 2­8 szakaszát részint a kormány részint a bizottság javaslatai értelmében elfogadta. London, apr. 15. Duncanfield közelében az astley légszeszgyár "szétrobbanása alkalmával ötven személy megöletett és megsebesittetett. B­é­c­s, april 16. (Megnyitás.) Hitelrészvény 203.50 Magyar földhitelinézet —.—. Anglo-Hung. —.—. Magyar hitelv. —.—. Franco-magyar —.—. Municipalbank —.—. Állam­vasút —.— 1860­ ki —.—. 1864 ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány —.—. Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 129.50 Lombard 149.25 Tramway —Hitelsorjegy —.—. Napoleon-­or .—.Arany ------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —.—. Váltóbank —.—. Általános épitőbank 73.50. Angol épitőbank 73.—. B­é­c­s, ápril 16. (Előbörze.) Hitelrészvény 203.50 Magyar földhitelintézet 55.50. Angol-Hung. 28.75. Magyar hitelr.141.—.Franco-magyar 50.—. Municipalbank —.—. Államvasut 311.50. 1860-ki —.—. 1864-ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány —.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 128 —. Lombard 150.50 Tramway —.—. Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d'or —.—. Arany—.—.— Frankfurt—.—.Magy.sorsjegy —.— Váltóbank —.—. Általános épitőbank 72.— Angol épitőbank 71.75. Frankfurt, ápril 15. (Esti zárlat). Váltó­árfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1828-re 98.75. Osztrák bankrészvény 1000.—. Osztrák hitelrészv-212.25 Osztrák állam vaspálya-részvény 325.25 1864-ki —.—. Galicziai 258.— Évjáruléki papír 61.85. Győr-Gráczi —.—. Lombard 152.75. Pár­is, april 15. (Zárlat.) 3­1/2 % rente 59.60 Olasz rente 63.50. Credit mobilier 288.—. Consols —.—. Északnyugoti vasút —.—. 41/2 % rente —.— Államvasut 693.—. Lombardok 333.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti vasút —.—. 1871-diki kölcsön —.—. 1872-ki 92.50. Hamburg, april 15. Búza 259., 259.— rozs 188.—. 187.—. Olaj 58.50, 58.—. Szesz 54.50 56.­. 57—. Köln, april 15. Búza 94.—. 728.50 rozs 66.50 517. Olaj 10.20.—. Szesz 10.7/26 IRODALOM, MŰVÉSZET. Magyar költők német fordításban. Steinacker Gusztáv hazai irodalmunknak egyik legbuzgóbb ismertetője a németek között.­­ 1839-től 1842-ig Debreczenben volt az ottani városi leány­neveldében iskola-igazgató, 1842-től 1846-ig göll­­nitzbányai ev. prot. plébános, 1857 óta pedig Wei­­már melletti Buttelstedtben lakik. Tőle összesen 42 kötet ma jelent meg, me­lyeknek legnagyobb része vagy­ magyar tárgyú, vagy magyarból vett fordítás. Ő leforditá Jósika, »Abafi«-ját, s »Zrínyi a költő«-jét, kiadott »Pannó­nia« czim alatt a magyar költők műveiből vett gyűj­teményt, irt magyar nyelven német nyelvtant, s egy kiváló müvet »a leányok neveléséről,« mely ma­gyarra fordittatván, e kiadásban a Fáy András által irt előszóval jelent meg. Mint Steinacker műveinek e sorozatából is lát­szik, igen sokoldalú, buzgó író, ki — a hol csak sze­rét tehette — jó akarattal és tehetséggel ismerteté a magyar viszonyokat. Midőn 1839-ben megpendítet­ték a felső magyarországi néptanítók seminar­iumát, s a főváros a nagy árvíz utódajaival küzdött. Stein-­­­acker e két czélra ajánlá föl kiadott egyházi szó­noklatai jövedelmét, s minthogy e szónoklatok jó hírben állottak, mindkét czélra följegyzésre méltó összeg jutott. S e derék öreg barátunk, mint azt lapunk más helyén már említettük, most uj kiadást rendez ma­gyar költők németre forditott műveiből, melyre az előfizetési felhívások hazánkban is magán körökben terjesztetnek. A gyűjtemény czime: »Ungarische Lyriker.« A f. é. oct. vagy nov. huban jelen meg. Előfizetési ár 2 frt 50 kr., s e mű megrendelhető Pesten, a Grill­­féle (az előtt Geibel) könyvkereskedésben. Steinacker e gyűjteményben 76 költőtől 200 és néhány költeményt közöl. Érdekesnek tartjuk ide­ig tatni költőink neveit: Arany János, Bajza Jó­zsef, Balogh Zoltán, Bérczy Károly, Berecz Károly, Boruth, Bozzay Pál, Császár Ferencz, Csermelyi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czobor Cornélia, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dózsa Samu, Döbrentey Gábor, b. Eötvös József, Erdélyi János, Erwin, (Pompéry János), Flóra, Ferenczy Teréz, Garay János, Greguss Ágost, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Hiador, Horvát-Petrichevich Lázár, Iduna, Illési György, Jókai Mór, K. Jósika Miklós, Katona, Kazinczy Ferencz, Kerényi Frigyes, Kiss János, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Kölcsey Fe­rencz, Kunoss András, Kuthy Lajos, Lauka Gusz­táv, Lévay József, Lisznyay Kálmán, Losonczy László, Magyaródi, Mentovich Ferencz, Nyilas Samu, Nyulassy Antal, Pap Endre, Petőfi S., Sál Ferencz, Sárossy Gyula, Somogyi Ignácz, Szakál Lajos, Szász Károly és Béla, Székács József, Székely József, Sze­­lestey László, Szemere Pál, Szemere Miklós, Szen­­drey Julia, Párkányi Béla, gr. Teleki Ferencz,Thaly Kálmán, Toldy Ferencz, Tolnay Lajos, Tompa Mi­hály, Tóth Lörincz, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Va­llói Sándor, Vajda János, Vörösmarty Mihály, Wohl Janka, Zalár József. A gyűjtemény kétségkívül elég változatos, és bár óhajtottuk volna, hogy az nagyobb kritikával lenne egybeállitva, költői productivitásunkról hűt és teljes képet nyújt. — A mű irodalom­történeti bevezetés és életrajzi jegyzetekkel lesz ellátva, s a tiszta jövedelem fele,— a mit majdnem elfelejtetünk megemlíteni — a magyarországi cholera-árvák ja­vára fog fordittatni. Egy kis függelékben a fordító több eredeti költeménye lesz a műhez csatolva, de csak olyanok, melyek tárgya, tartalma vagy vonat­kozása magyar. Ezek között egy ily czimű sorozat: »Ehrenhalle ungarischer Zeitgenossen.« Midőn e gyűjteményt ismételve olvasóink figyelmébe ajánljuk, befejezésül s mintegy mutat­ványul idézzük Vörösmarty egy epigrammjának szer­ző általi fordítását: Waldfried. (Egy németországi család története, hat kötetben. Irta Auerbach Berthold, Stuttgart, 1874. Cotta et comp.) A német regényírók közt Auerbach kiváló he­lyet foglal el. Nevét a Freytagé mellett emlegetik, sőt vannak elegen, a­kik Freytag fölé állítják, a­mi kétségkívül túlzás. Freytag a legnagyobb regény­írója Németországnak, akár a tárgyat, akár a kidol­gozást veszszük. Jellemzései művésziek, irálya mes­teri ; színvonala, mint gondolkodónak és költőnek, egyaránt magas. Auerbach inkább novella-, mint regényíró ; főerénye a magvas egyszerűség, mely a fiatalság bájával vonja körül műveit. Nagy concep­­tiói — mint Freytagnak — nincsenek s ebben nem is juthat eszébe versenyezni az »Elveszett kézirat« szerzőjével; ha van, a miben megközelíti, az a biztos jellemzés, a leirás zamatos könnyűsége, a felfogás tisztasága s valami sajátszerü nemesség, mely a leg­szebb reflexiókban nyilatkozik. W­a­­­df­r­i­e­d nagy feltűnést keltett Németor­szágban. Már maga az meglepő volt, hogy Auerbach oly roppant terjedelmű munkával állott elő. Auer­bach nagyon elütött német collegáitól, a­kik minden omlettet 8—9 kötetté fújnak s germán bőbeszédű­séggel időznek a legsoványabb thema körül. Ő rövi­debben szokott írni. Hogy most 6 kötetben fejezte ki magát, annak a háttér az oka, mely nagy keretet kívánt. Waldfried egy korszakot foglal magá­ban. A német birodalom világra szóló eseményeit csoportosítja össze. Maga Auerbach legszabatosabban jellemezte művét, mikor ezt írta könyve alá: egy németországi család története. (Eine vaterländische Familienge­schichte.) A költött biographiák alakja használatos a re­gény­irodalomban, de csak ritkán sikerült úgy, mint Waldfriedben. Ha leszámítunk egy-két fölösleges epizódot, kiveszszük Martellát, a vadoncz­ gyermeket s szemet hunyunk a kissé erőszakolt záradékra. Waldfried meséje oly valószínű,oly természetes, mint­ha egy most élő kiváló, nemes, szabadelvű német ha­zafi élményeit tartalmazná. Azáltal, hogy rámutat a kültársadalom nagy eseményeire s körébe vonja mindazt, a­mit Németor­szág egy évtized alatt keresztül élt, a költői áltatás teljesen sikerül. Némely memoire sokkal inkább apot kryphnak látszik, mint e költemény, mely mindvé­gig tapintattal tartja meg a napló magánjellegét. — Waldfried Henrik, a családfő, a mű központja, egé-­szen magának is ; mintha nem is lebegne szemei előtt az a czél, hogy másokat mulattasson ; gondola­tait, élményeit egyedül a saját kielégítésére látszik följegyezni. „ Ha a távolálló német közönség mégis meleg ér­dekeltséggel csügg e magántermészetű jegyzeteken, annak az az oka, mert ez a Waldfried nemcsak fölöt­tébb kitűnő és jelentékeny ember, hanem mert az ő története kisebb-nagyobb mértékben beleját­szik egész Németország történetébe s csalódásai­ban, küzdelmeiben, okulásaiban osztozott a német társadalom minden kiválóbb tagja. Waldfried, ha szorosan veszszük, nem is re­gény. Memoire alakjában a modern Németország történetét írja le. A sokféle eseményt egy család ben­ső életével kapcsolja össze s a német nemzetet, jel­lemző sajátságaival, e családban testesíti meg. Lin­dau kitűnő észrevétele szerint, kinek bírálatát e so­rok reprodukálják, mintegy a nemzeti életet egy család életére reducálja. • Vájjon költői föladat-e hasonló anyagból dol­gozni, e fölött talán nincs is helye a vitának. A je­lenkor küzdelmeit költőileg előállítani és oly jogo­sult, mint visszamenni a múltba s abból meritni anya­got a történeti regényhez. Ennek ugyan sok előnye van a másik fölött, mert ebben bajosabb meghúzni a határvonalat a költött és való események közt, mig amabban szigorúbb megkülönböztetést tehetünk s azonnal rajta kaphatjuk az irót, ha a modern tárgygyal a kelleténél szabadabban bánik el, de az ilyen előny mindig relatív. Waldfried sajátsága nemcsak a tárgy modern­ségében áll. ■— Spielhagen és Samarow is modern alapra építettek sokkal előbb, mint Auerbach; az újság ingerét inkább a költött és megtörtént dolgok szokatlan vegyítése, vegy­aránya adja meg neki. Spielhagen — a legmodernebb német regényíró — inventiób­a fekteti a fősúlyt. Auerbachnál a reális, bevégzett tények nyomulnak előtérbe. A helyzetek csattanósságára nem sokat ad; főfigyelme oda irányul, hogy a koreseményeket művészettel összpon­tosítsa. E műben a közelmúlt németországi események, válogatás nélkül, mind képviselve vannak. A modern Németország küzdelme tárul elénk, a szabad emberé, kivel a hígvelejű reactió valamennyi kormányt meg­­utáltatott s ki végre rájön, hogy bizonyos kormány az adott viszonyok közt mégis sok jót tehet; a pol­gár tusája, ki a katona egyenruhájában a priori ellenséget lát s kit a tények végre meggyőznek arról, hogy a »fegyveres nép« még­sem üres frázis; az ideális rajongó tusája, ki csak nehéz szívvel tud le­mondani az ifjúság álmairól s meghajolván a tények hatalma előtt, végre minden utógondolat nékül cse­réli föl a fekete, vörös-sárga szint a fekete­fehérrel. Waldfried — mint a föntebbiekből látjuk — irány mű. Iránya derék, becsületes s kétségkívül megfelel a német szempontnak : békülést akar létre­hozni Észak- és Dél-Németország közt. Auerbach kiválókép hivatva van e közvetítő szerepre. Az ő bölcsője fölött a Schwarzwald lombjai susogtak s uj hazát Észak-Németország adott neki. Auerbach művében a Waldfried-család egész Németországot visszatükrözi. Minden egyes alak va­lami sajátságot képvisel. Az öreg Waldfried — e tiszteletre méltó, magvas alak — a törvényhozó tisz­tével van felruházva, ki közül a gyermekek és a ro­konok, mint a különböző rendek és életpályák kép­viselői, sorakoznak. Utána mindjárt a családanya következik, a szelid, büd eszes német asszony, ki szeretetteljes fé­­nyév­el a háztartást bizonyos fénynyel vonja be. Azután Lajos, a legidősb fiú, mérnök praktikus, ernyedetlen munkás, ki a közjót szivén hordja, de azért a saját érdekeit sem hanyagolja el. A reactió miatt külföldre bujdosott, az egységre törekvő, ala­kuló Németország szülőföldéhez lánczolta ismét. A középső fiú, Richard, egyetemi tanár. A legifjabb, Ernő, tősgyökeres német, ki önállósá­gát annyira óvja, hogy e miatt lazán érintkezik kör­nyezetével. Fokozatosan kifejlődik benne a kaland­­szomj. A 66-iki hadjárat »dura necessitását« nem érti meg; sentimentális rendszert csinál a köteles­ségből, szembe száll az állammal s a kötelesség bal­magyarázata végre tönkre teszi. Waldfried két leánya közül az egyik, Bertha egy katonatiszt neje; a másik, Johanna, egy orthodox lelkészhez ment nőül. A család közel ro­kona, József, kereskedő és vállalkozó. A családon kívül áll Anette, Bertha ba­rátnője, zsidó származású leány, ki szintén katona­tiszthez ment nőül. A tiszt Königglatznél elesik s öt évre rá az özvegy Richárd nejévé lesz. Mint említettük , a Waldfried család egy mi­­crocosmos s e kis világban visszatükröződik Német­ország legújabb korszaka. Waldfried átéli a pangás és a küzdelem szomorú napjait s végre megéri a né­met birodalom újjászületését. Német szempontból fölöttébb ér­dekes Auerbach e legújabb műve. Más nemzetek ol­vasói előtt kétségkívül megcsökken az élvezet, épe­n e speciális szempontnál fogva, melyért általános, nagy szenvedélyek leírásában nem kapunk ele­gendő kárpótlást.­­ • Feuer und Wasser. E i n Feuer nur ist stark, und die Flut eines Was­sers allmächtig ! Das, so die Herzen entflammt, das, so ihr Flammen auch löscht. Beides gaben in’* Aug Dir o Weib, die gewaltigen Götter ! Jenes als himmlischen Strahl, dieses als himmlischen T h a u. Irodalmi hírek. (Dr. Guszman Rudolf) bécsi iró és műkritikus tegnapelőtt meghalt. A »Presse«-ben és a megszűnt »Wanderer«-ben irt szépészeti csikkeket, melyek jó ízlést és eredeti felfogást árultak el. Gusz­­mannak igen változatos élete volt. 1848-ban a bécsi akadémiai légió soraiban küzdött; azután kivándo­rolt Amerikába, ismét visszatért, de sehol sem volt egy helyütt sokáig nyugta. Ó, életpályájára nézve, orvos volt s mint ilyen, Görgen döblingi intézetében talált alkalmazást. Görgen, Széchényi Ist­ván mellé rendelte, kit több éven át ápolt. Szé­chenyi halála után Guszman rövid monográfiát adott ki Széchenyi betegsége és döblingi tartózko­dásáról. Művészeti hírek. (Richter János), a nemzeti színház operai zenekarigazgatója hír szerint két havi szün­időt fog kérni, mert a Bayreuthban a nyáron meg­nyitandó Wagner-színház előadásait ő fogná igaz­gatni. (Ez nagy megtiszteltetés a nemzeti színházra nézve is, a­melynek csak örülni lehet ) (Bécsi színházi újdonságok.) A Burgtheaterben már hosszabb idő óta csak félig telt házak előtt játszanak. Hasztalan a legjobb mű­vek előhozatala és legkitűnőbb művészek játéka: a közönség nagy része távol marad. Ezt főleg az okoz­za, hogy a közönség újdonságok után vágyakozik, s ezek dolgában a Burgtheater nem igen gazdag; a »N. Fr. Pr.« azonban más okot is tud. Aizt mondja, hogy a múltkor, midőn a »Tartuffe mintaképe« elő­adása alkalmával a színházban tűz támadt, a közön­ség látta, mily borzasztó sors várna reá, ha hasonló eset ismétlődnék, e szűk és kevés bejáratú színház­ban. A rémület és borzasztó zavar,a­mi az este uralko­dott, még ma sincs elfelejtve s az erre való emlékezés sokakat visszatart a színháztól. — A komikai operában két mű került ismét a műsorba. Ez a »Postillon von Lonjumeau« Ádámtól, és Denitelei operája: »Der könig hat’s ge agt.« Az utóbbiban Hauck Minnie is énekel. — A Carltheater új szerep­­osztással adja elő a »IX. Confusius« bohózatot Ugyanott tegnapelőtt ez idényben utoljára adták elő Dumas »Alfons«-át, melyben Mathes­ Röckel asszony valamint Gallmeyer k. a. elbúcsúztak e színház kö­zönségétől. Az első eltávozik Bécsből, Gallmeyer pe­dig átvezi a Strampfertheater igazgatását.—A Stadt­­theaterben M o s e r új vigjátékára készülnek, mely­nek czíme: »Ultimo«. (Calderon) egy vígjátéka most egymás­után több német színpadon adatik, és mindenütt nagy sikerrel. Czime : »Peoresta que ostaba«, »Cseberből vederbe.« A német átdolgozás Schubert Károly mű­ve. Legutóbb Schwerinben adatott elő. (A párisi foli­es dramatiques), mely már egy év óta minden nap a »Fü­le Angol« operettet adta elő, e hó 11-én új operettet hozott színre, ismét nagy sikerrel. Czime : »La belle Bour­­bonnaise« ; szöveg : Dubreuil és Chabrillat-tól, zene: Coedéstől. A mese az, hogy du Barry asszony ellen­ségei egy szép parasztleányt akarnak XV. Lajosnak bemutatni. Barrry asszony ezt megtudja, s parasztnői öltönyben maga megy a királyhoz, ellenségeit leál­­crázza, ezután pedig a parasztleányt, ki ez idő alatt du Barry szerepét játsza nagy toiletteben, gazdagon megajándékozva haza küldi. A mű­nek számos vi­dor, tréfás jelenete van. (Lucca Paulina) asszonyt, ki Havan­nában színházi vállalkozásával megbukott, Stra­­koseb impressario Amerikában előadandó 36 operai estére szerződteté.Lucca asszony New-Yorkban mart. 24-dikén tartá esküvőjét Wallenhofen őrnagygyal, ki a művésznőnek harmadik férje. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hirek. (A budapesti gabna- és érték­tőzsdéről.) April 15. Gabinában a kínálat csekély forgalom mellett ma még gyengébb volt. A tőzsdén a hangulat eleinte a külföldi jó jegyzések folytán élénk volt, később azonban egy kissé nyo­mott volt. Eladottak : vasúti kölcsönök 92.75, magy. hitel 142-en záratott, a Dglo 29.50, földhitel 56.50, ta­karék és hitel 49, hazai takarékpénztár 23.50, hazai központi 72 50—73, Ganz vasöntöde 350, magyar gőzhajózás 8.50, Lujza gőzmalom 155 frton fizettet­tek. Valuták valamivel erősödtek, 20 frankos arany 8.94, császári arany 5.27, tallér 1661/,. (A b­é­c­s­i börzéről.) April 15. Az üz­let elején foganatosított kényszer eladások folytán az árfolyamok hanyatló irányban szoríttattak, utóbb csendesebb hangulat állott be, és a legtöbb üzérke­­dési papír némi javulást ért el. Hitelrészvény 195.50, anglobank 123.75, unionbank 95.50, handolsbank 70.50, francoosztrák bank 31.50, vereinsbank 12, alig. baubank 68.75, anglobaubank 68.25, bauve­­rein 32, unionbaubank 35, parcelliring 215­, lom­bardiai vaspályák 148, állam vaspálya 312, bécsi sorsjegyek 101. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos •—.— ■■■■■« ■ ..............­ ... ............-■ ■ — ■ ---------------------------------------------———-------------------------------------------‘------------------------------ —-•» . ' “ --------------------­Adva Tartva " a t Tartva -w—* O "F­ rr«­l'T* Bécei kereskedelmi bank (300 ft. 1­00 frt, 40*/® bo4*- • *■ 71 — 7i 50 1362-iki 93 — 94 — C» Hi VJ O I L (JZO IJ Jrlz. In. letéti bank, *00 frt, 40«/, befizetés. ......--------------------• * W69-JSi ...,«»»* fjk 1 , 92 - 92 50 Osztrák jelzálogbank, 200 frt *5% befizetéssel ....--------------------* ” JOO írta. . . I . . 5 s­el . . 100 - 100 50 Osztrák jelzálog jiradékbank, 200 frt, 4*% beS. ...--------------------Ferdinánd északi pálya S0» H­.k • •«»«.---------— — A m­il­lis jelzálogbank, 100 frt, 40% befizetésié! ....-------------------- , IQC frt O. Á. , i . é . , 92 50 93 — A­AH. jelzálog-biztositóbank, 200 frt, 40% befiz........................................................." * , 10® , «ifiet 5% » .­­ . . 88- 8850 ________________________...._______________,____________^ Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, *0% be*«. ...--------------------Feroae* Jétsaf . 100 ..... I' ... . 102 — 102 25 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ipar- és földhitelbank 200 frt. 10»/a befizetéssel ....---------------------Pécs-bsroni . 200 . «fist ...ti. 82 50 83 — Adva Tartva Class-oeitrák-bank Bécsben, 300 frt ezüst «0% bei*. . --------------------K£»ly-L»je* , S00 , -------— — A. Il!amf!(!As«A­ r Ifin frt. Aleé-ausztrial bank 100 frt . . . . . . . . . . ----------------------------kembergl-czsra.-jauj! pálya 390 frt ezüst . . 5 . -----------------— — A. AUam-G0SSap 100 irt. ------------------------Osztrák-keleti bank (10 font it. vagy 500 frt.) *00 , . . , 1. kib. 1865 . 1 . . 77 51) 78 . egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. ... 69 20 69 30 Irt ezüstben . . . . .............................................................— — . . . • IX.* 1867 • • , • 83 — — — , febr.—aug. 5 pro. ... 09 15 69 25 Reál-hitelbank »00 frt, 40% befizetéssel ......--------------------, „ , , EO, , 1838 . « . . 77 50 78 — , ezüstben jm__jul. 5 pro. . . 78 56 73 70 Osztrák takarékbank »00 fit, 40% befizetéssel ...-------------------Osztrák-Icloyd 100 frt ................................. --------------­. . . april—pct. 5 pro. ... 73 30 73 50 Union-bank, 100 frt ............................................................. 97 50 93 — El­! erdélyi pálya 100 frt ezüst ____— _ Osztrák értékben visszafizetendfii -------------------- .... illatapály» 500 frank 82 — 82 50 Sorsolással 1839-bsi egész «orsj. p. p................................... 302— 309— E. Közlekedési vállszíszek részvényei. . 1867-tu.................................................... 137 75 13850 : ÄU: ; ::::::: „z %! őö :::::::: % “ SJM dtLT€ä' *::.: i *:! i:. !•:; ls- - ? : «gjg TM ’• • 4 z 50 EÄÄÄVioSi irt óz«..::::::: 2g? = »$ = *% ::::::::: * r0 * » Kagy’ar vasúti külcsín l»p”frt darabja . . . ( B2 5 0 93 - 2*0 frt MÜsV®!* ! !'!!'. 1 I ‘a! - ^ ^ Magyar kel«« pá*. 800 frt ezüst................................... 68 50 69­­; fit.' Hm sau'edrt? &.............................................. 247 50 213 ~ K»^derbTgi va»w5%, 2o6­ frt,.ti,ibe.::::: TM n « AAUm«.::::::: ~ ::::::: :»z ^ ... 119 75 120 25 Osztrák Llyod 500 frt p. p. . . ............................................ 417 _ Cseh-nysgai vaspálya 300 frt, 6% ezüst 100 frt . . . 0 Bl»­ oraélyi pálya 200 frt ezüst ....................................­­ _ — 1869. kiboca 900 frt, 6% ... “ ~ ~ “ It. Ffillltpluirtiientp« 100frt,n n. Anxmpalya 200 frt p. p. . . • • ............................... 313— 314— Morva-sziléziai kozp. vaap, 300 frt, 5% cz......................... ... . , U. retaienermentes, luurrt p­p. Székesfehervar-gyár-graozl pálya 200 frt..................... 135 - 135 50 Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt. 50/, ezdst .. “ Horvát-tétországi 5% . . ........... 75 — 70­­ Déli pálya 200 frt .............................................................. 148 50 ui —­rtudolf vaspálya, 300 frt, 5% ezüst, 100 frtért .... ‘ 1“* Erdélyországi 6%............................................................. 70 50 71 50 P»›7» ›m/r. ..............................................................218 - 219­­ . , II. kibocs. 1889............................................. JB. temesi bánság 5%............................................................. 73 50 74­­ *80* Tramway 200 M............................................................................................ 93 . 93 75 remesi 1887-diki sorsolási záradékkal............................... 72 50 73 * Magyar-gápaországi pálya . . .........................................101 50 n,2 - I. MagánSorsjegyek. Hastmt 5V»......................................... . p t . • * . 7á 50 74 — n tsaak-kelesi * *rt ezüst *••••••• tofl -­iát . . íftA frt . 1837-diki sorsolási záradékkal..........................I 73 — 1) 50 . keleti-pálya 200 frt. . . • • • • . • • • 49 — 49 50 cfajy^t0 frt p p .’..’.'.'.'.11!!’! ‘ 1«I 60 1o? ~ m­ahnritriffl fi»/. q'v — qfl _ BaiUksék-dombovár-zakinyi (duna-drávai) vaspálya X” I 28 — 30 — ÉS !: ::::: :: h h ::::::::::: ·= z- V:::::::::: ^ A r* I::::::::::::: 13" a- “ »»« »............ 15_? _ 15! 11“%^. * . » » » «! stájerországi 5'. *. '. '. '. ( 93- - - F. Iparvállalatok részvényei. auSsien^vitor vo'A 23 50 u *°! TIT0K­ 6*........................................................ ............................Agricola* mezig. váll. társasága 200 frt...........................................................Tri*rt »410* IW P- P- • • •• * ■' ’■ '• • •' ' • “ “ a * Pesti építő­társaság 200 frt. 40% kéf.. ..... --------------------« . P’ P' ................................................... . 53 50 ____ C. Síás köjkölcSÖHÖk. Donau, osztrák biztosító 200 frt..............................................................................200 ft,1 ?' .......................................................... 24 — 24 50 % , Vasúti kocsi­ körpa­nzí­tára: 200 frt, 40%.........................................................vWindischgr#­ 20 frt ............................. ..................... 2n _ 21 — rest város 6% sorsolási kSlcsSne 100 frt........................ — —--------------Salgó-tabjáni kSszén 100 frt................................................. 99 — .on — ....... ... Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . 85 86 85 50 86eurítis viszontbizt 800 frt..........................." -------*_______ Váltók (három hóm). A török vasúti kalo.3n dijkütvényei, 400 frank ■ . 2? 14 50 »i.zontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . .' I--------------------Amsterdamra 100 frt hollandi . . . . 5% . . . 93 65 83 50 • » » V . 1 *00 frank »6 fr. bei 15 33 -a Ait. osztrák épitfi-társasis, 200 frt, 40% befiz................... 69 - • 39 50 Augsburgra 100 frt délnémet.....................5% . . 94 — 94 14 bécsi épitsi társaság 200 frt 40% befizetéssel..................... 10-- 16 Do­lok­in 100 tallér .........................................5% ...______________ 16 Bankok rásyvátival Osztrák­ vasut-építő-társaság 200 frt ........................... ...........................-b­r­azle 100 fri Uller..................................6% . . ._______ _ V. Bonsos részvényei. vasipar-Ursaság 200 frt. . .......................................................................Brüssel..................................................................5%.................................. Z_ 125 5 126 — Stájerországi vasipar-társaság 200 frt --------------------Frankfurti 100 frt délnémet........................4% . . . 041« o, a a M • • • • ■ *8- 29- Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt. --------------------Hamburgra 100 mk­k. b...................................3% . . . 55 _ f1 *®| Osztrák földhitel intézet »00 frt, ^40% befizetéssel . ~ _ BrdS­t«rm^v*kore2«k° Uri "fOO frt *50*/ befiaateel ' * ~ -------Londonra 100 font sterling......................Vs/ ’' ’ ' 11180 11195 Magyar ált. földhitelintézet toc frt................................ 55 ~ 58 - 3rd5-termény kere­k. tar.. *00 frt. 50«/, beflietea . . -- __ ..yonra 100 frank..........................................9% . . . __ __ t tffkabaS»■*.».». o.u*»«*. »A •.::::::: :: : : :: IS.SStnnrS.»»« :::: : •*­ ............... SS gn «—*::::::: Osztrik-franczia bank 200 frt ezüst.............................. 32 25 32 75 ,, "h ........................................... — —____ pf„„t h­fsl.sm. Magyar­ „ . *00 frt 40% befizetéssel . . 19 50 50 ~ lanfp p” 6% for.ol'i,.......................................... -- -- |­énzei. árfOljftma. Általános bank Bécsben *00 frt 50% befizetés . . ~ —------- ' ?' ,orf0ille..................................... 00 _ i­ n t- Arany....................................................................................... 5 27 5 28 Nemzeti bank................................................................... 357 — 959 — « ............................................... 6 20 frko« arany.............................................. g 94 8 95 Efyleti bank 200 Ért. 10% befizete».......................... 12 50 13­­ ,rafy*r földhitelinte*«t 5 /, /p . . ............................... ..........87 ^ Oroaz hroperiale ............................................................................................................. K Stbi­.«»: ::: --SKSTT.::::::::::::: fr r «esakvw 5- 5-«■”" «n«. :: »: *“ * ****** 83 50 04 - ^ 5d ev alatt vlfw.aflzetendfl 5 n/0‘ ! I 89 — 90 -I Valuta. Ma­gy. ált. hitelbank 200 frt, *0% befizetés ! ! ! ! --------------------sü­st osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 50/s% . . 99- A*fngalmazoo............................................................................................................ . . municipális hitelintézet 200 f. 40 fi befiz. . -------— — r. ... _ . . . .... _ Friedrichs d’or...................................................a...­. — —------­Pesti bank 200 frt............................................................. ............................ ElSődöSégi kötvények. Cours d’or.............................................................................................................. . Magyar jelzálogbank 200 frt,» frt bef........................ ..........................Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst ....... 84 25 84 75 Angol senvereigne .............................................. ■ 1120 1130 franczia-osztrák-magyar­ bank Páriában (500 frank littaszék-Dorobovár 200 frt e. 5%....................................................... 73 25 P® 10** pénztári utalvány.......................... 170 169 60 frt darabja.­ .............................................. 45 - - 49 — Sgyep. magyar gladaiózist 100 és 200 frtos 0%.- --------------------Ezüstszelvény.................................................................... 104 70 1°5 25 Osztrák­ egyetemi bank 20 font­­tor. (200 frt ez.), — --------------Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. ... ____________oroszpapír rubel ............ 154 i­6 b 40% befizetésnel .................................... 87 — 88 — -ttájorozaz, vasipartérs. ne/ , _ ...... — —------­Bik­zo-­é. hitelbank 200 frt, 40% befizet. ..... — — — — E­rzsébei-pálya 200 frt p. p. ......... . — __ — a Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum^irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Pest, barátok­ tere, Athenaeum épület 1874.

Next