Pesti Napló, 1874. május (25. évfolyam, 100-124. szám)
1874-05-05 / 103. szám
alapelvit, ma már csaknem egyhangúlag visszautasította a tudomány, s visszautasíták a törvényhozások is. Midőn az állam valamely cselekményt büntetés terhe alatt megtilt, vagy valamely cselekvésnek foganatosítását büntetés terhe alatt meghagyja, legfőbb erkölcsi hivatása feladatának teljesítésében jár el, s nem tesz egyebet,mint tagadásba veszi az erkölcstelenség és egyúttal a jogrendre ártalmas bűntettnek létjogát, illetőleg az erkölcsi rendet sértő, és a közérdeket veszélyeztető ténynyel szemközt tagadásba veszi polgárainak tétlenül marad hatását. E feladat nemcsak nem zárja ki, hanem ellenkezőleg feltételezi, hogy a büntetés az állam és társadalom egyéb viszonyaiból származó czéloknak, mint a praeventionak, a repressiónak, úgy a javításnak is megfeleljen; de ez utóbbiak önmagukban, s ezek egyike sem alapja az igazság czéljával, hanem, amennyire az igazság lehetővé teszi, ezzel és a mellett, érvényesítendők is, de nem alapelvei a büntetőjognak. A jelentvjavaslat alapelvül a felőbbiek szerint sem az absolut, sem a relatív theóriát nem fogadván el, az egyesített elméletet vallja alapelvének, melyen az 1847. évi törvényjavaslat is alapul s mely annak egész rendszerét áthatja. Ez képezi alapelvét a német büntetőtörvénykönyvnek is, melynek e kérdésre vonatkozó jellemzéséül mondja Bemner : »Vollständig im Einklänge mit der von uns entwickelten Vereinigungstheorie steht das St. G. B., welches durch Aufnahme der bedingten Freilassung den relativen Zwecken, besonders dem Besserungszwecko auch auf das Quantum der Strafe einen Einfluss einräumt. (St. Gr. B. 23. §.) In dieser, durch die Wissenschaft vorbereiteten Neuerung bekundet sich der kräftig fortwirkende Zusammenhang der Strafrechtstheorien mit dem Leben. Das aber das R. St. G. dabei den durch die absolute Theorie gegebenen unerlässlichen einfachen Satz der Proportionalität : »schwere Verbrechen — schwere Strafen, leichte Verbrechen — leichte Strafen«, nicht aufgiebt, zeigt seine ganze Fassung, ebenso, wie der bedingten Freilassung gegebene gesetzliche Abgrenzung.« Ezen theoriát fogadta el az 1867-dik évben hatályba lépett belga büntetőtörvénykönyv is, melyről leghivatottabb jellemzőjének , Haus tanárnak nagybecsű munkájában a következők mondatnak: »L‘idée du juste et l’idée de l’utile, le principe de l’expiation et le principe de l'intérét public, constituent les deux éléments sur lesquels repose la legitimitó de la peine sociale ; ces deux éléments, dönt chacun doit exercer son influence sur la lói pénale, et sur i’application da celle-ci, concourent pour former la base du droit de repression exercé par la société. Nous donnons la préférence á cette derniére théorie.« Ezen elv uralkodik a sok tekintetben jeles olaszországi javaslat határozmányai fölött; ez képezi Livingston joggal világhírűvé vált törvényjavaslatának is alapelvét. »A mi intézkedéseink rendszere — ezek a nevezett tudósnak szavai — találkozik az elvont igazsággal, a közhasznossággal és bármely feltételezett társadalmi szerződés megállapításaival.« A rendszer helyességének criterionját tehát Livingston is abban találja, hogy az absolut és relatív theoriáknak követelményei egyesítve érvényesülnek törvényjavaslatának rendszerében. Eltekintve az elvont és kizárólag theoretikai czélokra érvényesíthető eltérésektől, ezen alapelvet vallják Rossi, Héke és Ortolan is, kik közül az utóbbinak ide vonatkozó, s erélyesen kifejezett tétele így szól : »Hogy a föltétlen igazság és a társadalom fenntartásának érdeke, — vagyis az igazságos és a hasznos — a büntető rendszerben szükségszerűleg nevezetes tényezőt képeznek : ez magától értetődik, ez bizonyos tekintetben a józan észnek általánosan elterjedt tana.« Az egyesítési elmélet tehát, a művelt világnak a tudomány és a törvényhozások által szentesített alapelve; ez a mi alapelvünk is! * Az általános indokolás, melyet eddigi közleményeinkben szó szerint idéztünk, ez után áttér a törvényjavaslat tartalmának ismertetésére.Ezt és a további részeket már csak kivonatosan fogjuk közölhetni. Országgyűlés. 1. A képv.ház ülése ma két érdekes ügygyel foglalkozott. Az egyik nagyon szomorú érdekességgel bír. Ez a Haller-ügy. Akik ismerik, azt mondják róla, hogy az angol Ticborne-pör, ehhez képest, jelentéktelen dolog. A Haller-pörben két testvér viaskodik egymással. Az egyik: Ferenc?, főispán volt és jelenleg orsz. képviselő. Ez az ügy tárgyalása alatt ma a folyosókon sétált.A másik: József, ki a kereseteket megindítá, a képv.ház karzatáról hallgatta a vitákat. A kriminális följelentések ez ügyben néhány száz darabra rúgnak. Törvényszéki végzés van vagy hatszáz. A vádak végrendelethamisítás, gyilkosság, vérfertőztetés, birói zártörésről sat. szólnak, az adák mázsaszámot értek el, s most már alig van ember, ki a vádak óriási labyrinthjében magát tájékozni képes. A törvényszékek, — mint ezt ma a képrházban többen constatálták, — ez ügyben nagy incorrectséggel jártak el s különösen ez köti le ezúttal figyelmünket. A képv.ház a Haller Ferencz ellen benyújtott kérvényben zaklatást látott, s a mentelmi bizottság kezdetben azt tervezi, hogy az eljáró segesvári törvényszék megrovatását fogja ajánlani. Ez indítványt, mely túlhaladja a képviselőház illetékességét, a bizottság később eleste, de annál nagyobb érdekkel tekinthetünk a lépések elé, melyeket az erre hivatott tényezők az illető bíróság ellen alkalmazni fognak. E szégyenfoltot minél előbb le kell venni a magyar bírói karról; erélyes, gyors és igazságos eljárást követelünk; e botránynak nincs sok hasonmása civilizált népek igazságügyi történetében. A másik érdekes vita a közjegyzői törvényjavaslat azon pontjai körül fejlődött ki, melyek a közp.bizottság által újabb szövegezésben terjesztettek elő s a többi között arról is szólnak, hogy mely nyelven állítandók ki a közjegyző által az illető okmányok ? A közp.bizottság egyszerűen a nemzetiségi törvényre való hivatkozást ajánlá; a különvélemény, melyet Máday Sándor és Paczolay János védtek, az egyedül magyar nyelven való szövegezést javasolta , míg a Benes Döme által benyújtott és eszesen védett módosítvány azt tartalmazza, hogy az okmányok — magyar záradék mellett — kiállíthatók az illető törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvein is, vagy pedig eshetőleg — igazságügyminiszteri felhatalmazás alapján, — más nyelven. Az e feletti discussio nagy érdekű volt és a balközépi javaslat, melyet Tisza Kálmán erőteljesen védett, határozottá emelkedett. Ez ügyet, mely bizonyos fontosságra emelkedett, a Deákkör nem tárgyalta, s az igazságügyminiszter azon hamis helyzetbe jutott, hogy majd a közp. bizottság, majd Benes indítványát pártolta. A különvéleménynek semmi cance-a sem volt az elfogadtatáson. H. A képviselő úz ülése május 4 (Folytatás esti lapunkhoz.) Folytattatván a Haller Ferencz gr. kiadatási ügyében megkezdett vita, Vajda János Haller Ferencz grófot kiadatni kívánja, azon okból, hogy ezen bonyolódott ügyben az igazság végre valahára kiderüljön. Úgy hiszi, hogy a háznak nem hivatása az igazság kiderítését megakadályozni. Hivatkozik Becze Antal ügyére, ki a ház által kiadatott, s azt látja, hogy a képviselőház a mentelmi ügyek tárgyalásánál nem mindig az igazság szempontjából szokott kiindulni. Elnök szülót ezen a ház méltóságát és tekintélyét sértő kifejezésért rendreutasítja. Vajda János megjegyzi, hogy csupán hivatkozni kívánt a Becze ügyében követett eljárásra, melylyel nem tartja megegyeztethetőnek a mentelmi bizottság javaslatát. Haller Ferenczet kiadatni kívánja. Hoffmann Pál azon nézetben van, hogy a mentelmi bizottsághoz utasított s Haller Ferencz ügyére vonatkozó okmányok igen sötét illustratióját képezik jelen igazságügyi állapotainknak, s bátran lehet állítani, hogy oly botrányok, minők ezen okmában foglaltatnak, ritkán fordulnak elő és csak oly zilált állapot mellett lehetségesek, minőben igazságszolgáltatásunk létezik. A törvényszék eljárásában zaklatást lát Haller F. irányában, avagy kérdi, nem zaklatás-e az, midőn egy törvényszék kétszeri kérés daczára két ízben megtagadja a zárlatot, mely fő okát képezi a jelen ügynek és harmadszor mégis elrendeli ugyanazon irományok alapján, anélkül, hogy az, ami előbb akadályul szolgált, pótoltatott volna. Nem zaklatás-e az, midőn a biróság azon végzéseket maga vonja vissza, melyekkel a zárlat elrendeltetett, a tett kifogások következtében, midőn a felsőbb bíróság megsemmisíti a zárlatot elrendelő végzést, azonban a törvényszék mindamellet foganatosított zárlatot, egyúttal nem rendelte megszüntetendőnek, hanem megengedte azt föntartani.Nem zaklatás-e az, midőn az ügy újból tárgyaltatván, újbóli kérelemre a viszonyok változása nélkül, a törvényszék megint elrendeli azon zárlatot, melyet előbb maga megszüntetett. Ha valamely törvényszék a körülmények azonossága mellett megadja harmadszor azt, mit kétszer megtagadott, egyszeri kiadás után visszavont, és amit a felsőbb törvényszék megsemmisített, s a visszavonás daczára fenntartja a zárlatot, ez kétségkívül zaklatás. Ily körülmények között, midőn a bíróság indokolatlan ingadozást tanúsít, hogy egymással homlokegyenest ellentétes végzések hozatnak, az eljáró bíróság eljárását nem tekintheti másnak, mint az egyeseknek a bíróság részéről való zaklatásának. Pártolja a mentelmi bizottság javaslatát. Csiky Sándor helytelennek tartja a törvényszéknek a Haller ellen elrendelt birói zár ügyében követett eljárását s azért a mentelmi bizottság véleményét az igazsággal megegyezőnek találja s Haller kiadatása ellen szavaz. Almássy Sándor mindazon esetekben, midőn valamely kiadatási kérvény politikai zaklatásnak csak színét is viseli magán, kötelességének tartja a kiadatást megtagadni. Polgári peres ügyekben azonban, az igazság kiderítése czéljából, megtagadja a kiadatást, bárhaat saját elvbarátainak egyike ellen kéretnék is. Sajnálja, hogy az igazságügyminiszter mélyen hallgat azon vádakkal szemben, melyekkel a kiadatást kérő túszek elhalmoztatott. Pauler Tivadar igazságügyminiszter figyelmeztet arra, hogy a bíróságok tekintélyének fenntartása a társadalmi rendnek egyik oszlopát képezi és azért egyes ítéletek helyessége vagy helytelensége felett az oly nyilatkozatok, amelyek rászólást foglalnak magukban, nem arra valók, hogy az igazságszolgáltatás ügyét megszilárdítsák, s hogy a bírói kar tekintélyét emeljék. Meg lehet győződve a ház, hogy ha valamely bíróság nem jár el annak rendje szerint, úgy, hogy azt felelősségre vonni lehet, ez megtörténik. Megtörtént ez különösen a szóban levő törvényszékre nézve is, habár nem ezen, hanem egy más ügy miatt. A bíróság ítéletének bírálatába nem bocsátkozik, mert a felső bíróságok kizárólagos hivatását képezi, s nem is tartja helyesnek, hogy ily bírálat a képviselőházban nyilváníttatik. Remete Géza felhívja a kormányt, gondoskodjék erélyes rendszabályokról a czélból, hogy a bíróságok visszaéléseket ne kövessenek el, s akkor lesz is azoknak tekintélyük. Az előadó ismételve ajánlván a mentelmi bizottság javaslatát, az elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett a tengeri kereskedelmi hajók lajstámozásáról szóló törvényjavaslat. Vécsey József dr. előadó : Ezen törvényjavaslat czélja meghonosítani törvénykönyvünkben egész sorát azon intézkedéseknek, melyek a tengeri kereskedelemmel foglalkozó honfitársainkat igen közelről érdeklik és melyek eddig részint a helyhatósági intézkedések, részint pedig fejedelmi rendeletek alapján fennállottak, anélkül hogy a tvkönyvben bármi nyomuk lett volna. Nevezetesen Mária Terézia és Ferencz idejéből léteznek edictumok, melyek csekély módosítással megfelelnek azon rendelkezéseknek, melyek a jelen törvényjavaslat szövegében foglaltatnak. Ez intézkedésnek hordereje leginkább az,hogy a tengeri hajóba fektetett vagyon némiképen telekkönyveztessék,és így nem csak a hitelnek, hanem a rendőrségi ellenőrködésnek, de a biztosítási ügyeknek is alapul szolgáljon. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslat úgy általánosságban mint részleteiben elfogadtatott, tárgyalás alá vétetik a központi bizottságnak jelentése a közjegyzői törvényjavaslat némely szakaszainak újabb szövegezése tárgyában. Toszt Gyula központi bizottsági előadó: a központi bizottság a nyelvkérdésben hozzáutasított szakaszokra nézve általában és lényegileg az előbbi állásponthoz ragaszkodik , ezért röviden csak azt jelenti, hogy a 2-ik szakasznál Bédán által beadott s a ház által is helyesléssel fogadott módosítást Tisza Kálmán indítványa értelmében a bizottság elfogadta s azt akként szövegezte, hogy közjegyzőre nézve kimondatni javasolja, hogy minden közjegyzőnek az 1868-ik 44. t. ez. 27-ik §-ban megszabott kellékekkel bírnia kell. Máday Sándor a nemzetiségi törvényt mindenkor a legszigorúbban interpretálja és nem képes felfedezni az 1868. 44. t. ez. egyetlenegy szakaszában, de szellemében sem azon követelménynek jogosultságát, hogy az államban közhitelességgel felruházott közegek által kiállított közokirat, mely minden bíróság előtt végiehaatási joggal bír, eredetiben más nyelven, mint az állam hivatalos nyelvén lehessen szerkesztve. Korántsem akarja a felek magánérintkezéseiben azon jogukat csorbítani, hogy saját nyelvükkel élhessenek, de itt nem magánéritkezésekről van a szó hanem közhitelességgel felruházott közegek által kiállított közokiratokról, s ha a ház azt akarja, hogy valamely közjegyző által kiállított közokirat az állam összes bíróságai és hatóságai által kivétel nélkül mindenkor közhitelességgel bíró okiratnak tekintessék, akkor csakugyan szükséges, hogy ezen okirat oly nyelven legyen elismerve, mely az államnak összes bíróságai és hatóságai által kivétel nélkül átalánosan elismert nyelv, azaz az állam hivatalos nyelvén. A központi bizottság kisebbsége által beadott különvéleményt kéri elfogadtatni, mert a központi szövegezés ugyan megengedi facultative az okiratoknak más nyelveken való felvételét, de arra nézve egyáltalában nem nyújt garantiát, váljon ily képességgel és joggal felruházott közjegyzők lesznek-e isineretve, olyanok t. i. kik arra, hogy más nyelven szerkeszthessenek okiratokat,képesek és jogosultak, addig a különvélemény egyenesen utasítani óhajtja az igazságügy minisztert arra,hogy csak oly közjegyzőket nevezzen ki, kik az illető vidéken általánosan dívó és általánosan használt nyelvekben tökéletesen jártasak. E szerint a különvélemény a feleknek a közjegyzőkkel való érintkezésükben nyelvük használatát sokkal biztosabban , mert imperative, óvja meg. BonCB Döme nem tartja helyesnek, hogy a központi bizottság javaslatában az 1868. 44.1. sz. 27-ik szakaszára hivatkozik, mert a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat 2-dik szakasza a közjegyzői qualificatióról szól,az idézett törvény 27.szakasza pedig egyebek között utasítást foglal magában az iránt, hogy a kormány gondoskodjék oly hivatalnokokról kik értik a magyar nyelvet. Ennélfogva a 27-dik szakaszra való hivatkozást kihagyatni kéri. A különvéleményre áttérve, megjegyzi, hogy nem az a főczél, hogy egy fél egy közokiratot leírjon, amely magyar nyelven van szerkesztve és amelyet ő nem írt alá, de az a czél, hogy olyan okiratot írjon alá és fogadjon el, amelyet megértett; ez a czél pedig nem lesz elérve az által amit a különvélemény óhajt. A 7-ik szakaszra nézve a következő módosítványt terjeszti elő : »A közjegyzői kinevezés a közjegyzői okiratoknak az állam hivatalos nyelvén kívül, még azon nyelveken való fölvételére is ad jogosítványt, melyek az illető törvényhatóságnak, — melyben a közjegyző működik, — jegyzőkönyvi nyelveit képezik. (1868. 44. t. ez. 2. §-a.) Azoknak még más nyelven is lehető fölvételére a teljes jártasság kimutatása mellett az igazságügyminiszter adja meg az engedélyt, akár egyidejűleg a kinevezéssel, akár később a közjegyzők külön kérelmére.« Joannovits György kijelenti, hogy nem fogadhatja el a különvéleményt, mert az szemben az eddigi gyakorlattal, s az 1868: XXXXIV. t.-cz.-kel valóságos visszalépés; és szemben a honpolgárok azon jogával, melynél fogva magánjogi ügyleteikben anyanyelvűket használhatják egymás közt, oly kényszert alkot, a mely semmivel sincs igazolva. Pártolja Benes módosítványait. Tisza Kálmán azt hiszi, a nemzetségi törvény azért alkottatott, hogy a magyar államiság határain belül megadatván az ország más ajkú fiainak mind az, mit megadni lehetett, megvonassék a határ, a melyen túl aki követel, az nem kaphat a magyar törvényhozástól semmit. (Helyeslés) alkottatott azon feltevésből, hogy a haza minden fia lelje meg boldogulásának eszközeit, másfelül lelje meg törvényes alapon a biztosítást a túlkövetelések ellen. (Élénk helyeslés) Most is azt mondja, hogy a törvényhozásnak törvényes nyomon kell haladni, melyet e tekintetben az országgyűlés maga elé szabott, nem menni túl rajta, de nem maradni rajta innen sem. A törvényhozás méltóságával nézete szerint nem fér meg az, hogyha egyszer valamit biztosított, azután azon adott biztosítékot mellékes utakon egyenként akarja visszavonni. (Általános helyeslés.) A közjegyzői okiratoknak általános országos jellegét különben is a hitelesítő clausula adja meg. (Helyeslés.) Ezen törvény kiköti, hogy ennek mindenesetre magyarnak kell lenni, s ezt helyesen teszi, mert ezáltal ráüti a magánokmányokra a magyar államiság bélyegét , de ennél tovább menni és azt követelni, hogy az egész okmányt se lehessen felvenni az illető felek nyelvén, ez egyfelől megrontása lenne a törvényben adott szónak, másfelől szükségtelen és harmadszor a nem magyar ajkú polgárok magánügyeinek végzését véghetetlenül hátráltatná. Ezekből kiindulva Benes Döme módosítványát elfogadja és a kisebbség véleménye ellen szavaz. (Élénk hosszas helyeslés.) Goszman János azon meggyőződését fejezi ki, hogy ha az illető közjegyző tud románul ott, ahol románok laknak, minden ember bizalommal fog hozzájárulni és annál több jövedelme lesz. (Derültség !) ha pedig nem tud, egy fillérben sem fog részesülni. Szakácsy Dániel: Tisztelt ház ! (Nagy zaj. Eláll !) A jelen törvényjavaslat czélja az, hogy az igazságszolgáltatás gyorsabbá tétessék. Ugyan édes tisztelt képviselőház (Hosszas élénk derültség) nyer-e ily intézkedésekkel valamit a magyar állam ? Bizonyára semmit; arra kell törekednünk, hogy mindnyájan, kik az államnak polgárai vagyunk, a behozott intézmény iránt bizalommal viseltessünk (Folytonos nyugtalanság.) Én részemről ezt csak úgy látom elérhetőnek, ha Benes J. képviselőtársam módosítványa fogadtatik el. (Szavazzunk.) Paczolay János: a közjegyzői okmányok az ország minden bíróságai előtt végrehajtási erővel bírnak. Ha tehát megengedjük, hogy a közjegyző által egyéb nemzetiségű lakosoknak a közokmányok, melyek végrehajtási erővel bírnak, bármely nyelven kiadassanak. Magyarországon senki sem lehet tisztviselő, ki az országban lakó minden nemzetiségek nyelvét nem ismeri. Mert különben hogy rendelhet el valamely bíróság végrehajtást oly okmány következtében, melynek nyelvét nem ismeri. Ez a zavart legfölebb növelni fogja, de semmi esetre sem fogja előmozdítani az igazságszolgáltatást; szólónak nincs kifogása az ellen, hogy az okmány azon nyelven vétessék fel, melyen a fél kívánja. De a kiadványozást nem lehet megengedni más nyelven, mint amely az igazságszolgáltatás és a közigazgatás nyelve, t. i. a magyar nyelven. (Helyeslés.) Miután nem lehet kívánni, hogy az országban minden egyes törvényszék s annak minden egyes tagja az országban létező valamennyi nyelvet tökéletesen bírja, de azt sem lehet követelni, hogy a bíró oly okmány alapján rendelje el a végrehajtást, melyet nem ért; nézete szerint ebből az következik, hogy a közjegyző által kiállított, s az egész országban végrehajtható okmányokat nem lehet más nyelven szerkeszteni, mint magyar nyelven. A kisebbségi véleményt pártolja. (Szavazzunk! Szavazzunk !) Román Sándor : Miután úgy látja, hogy a házban a bölcseség, és politikai belátás túlnyomósággal bír, örömest eláll a szótól. (Helyeslés: Szavazzunk.) Brennerberg Mór kijelenti, hogy Bones Döme módosítványával tökéletesen meg van elégedve. Toszt Gyula a központi bizottság nevében elfogadja Benes módosítványát. Pauler Tivadar igazságügy miniszter : T. ház! Már minap kijelentettem, hogy én ezen szakaszt úgy, amint az szövegezve van, tökéletesen kielégítőnek tartom, olyannak, amely minden igényeknek megfelel és minden aggálynak elejét veheti. De miután Benes Dömet képviselő úr által beadott szerkezet olyan, amely általában a lényeggel semmi ellenkezésben nem áll, bővebb megfontolás után, mindenkire, ki ezen ügygyel foglalkozik, csak megnyugtatólag hathat,én részemről nem ellenzem, hogy az elfogadtassék (Helyeslés.) A különvélemény elvettetvén, Benes módositványa elfogadtatott s ezzel az ülés d. u. 2 óra 10 perczkor véget ért. III. A főrendiház Illése május 4. Elnök: Majláth György. Jegyzők: Nyáry Gy. báró, Batthyány Fr. gr. A kormány részéről jelen van: Wenckheim Béla b. Az ülés déli 7 1 órakor megnyittatván, a múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Felolvastatik Zichy Ferencz gr. levele, melyben a török udvarhoz nagykövetté történt kineveztetése folytán megát a főrendiház üléseiben való megjelenéstől ideiglenesen felmentetni kéri. Elnök: Azt hiszem, a méltó főrendek a felmentést megadják mindaddig, míg ő nagyméltósága hivatalos elfoglaltsága miatt távol lesz. Gr. Csekonics János,gr. Csekonics Endre, továbbá gr. Karácsonyi Guidó, bemutatják meghívó leveleiket, az utóbbi egyúttal kéri, hogy addig míg, mint országgyűlési képviselő működik, a főrendiházban való megjelenéstől felmentessék. A meghívó levelek az igazoló bizottságnak adatnak. A közösügyi bizottság elé terjesztett előterjesztések és levelezések a főrendek közt szét fognak osztatni. Huszár Imre, a képviselőház jegyzője, bemumutatja a magyar határárőrvidék törvénykezésének újjászervezése folytán felmerült költségek fedezéséről, az 1872. VII. t. sz. A) 20 és B) 10 némely czimeinél és rovatainál tett túlkiadások fedezéséről, és a belvizek levezetéséről szóló szentesített törvényczikkeket kihirdetés , továbbá tárgyalás és hozzájárulás végett az 1871: XXXI. törvényczikk 24. §-nak módosításáról és a főváros pesti része telekkönyvének átalakításáról szóló törvényjavaslatokat. (Éljenzés.) A szentesített törvénycikkek kihirdettetvén, a képviselőház által tárgyalt két törvényjavaslat a jogügyi és törvénykezési bizottsághoz tétetik át. Ezzel az ülés véget ért. A jövő ülés szokott módon fog kihirdettetni. Az ülés végződött 1 órakor. BELFÖLD. Ungvár, május 1. (Az Ínség.) Szomorú május elsejére virradtunk, a ma esztendei fagy tönkre tévé szőllőinket, gyümölcsfáinkat s veteményeinket és ma épen igy állunk ; a néhány napja tartó dermesztő hideg után tegnap reggel a fagyponton alól három fokot mutatott a hévmérő; a vályúkban egy ujjnyi jég volt a vizen; a gazdagon virágzó gyümölcsfák s különösen az aljas helyeken fekvő szőllők nagy részben leperzseltettek. Ma a háztetők hólepellel boritvák, hajnaltól folytonosan havaz, őszi vetéseink már az egerek pusztítása s a márcziusi fagyok által semmivé lettek. Nagy a csüggedés. Megyénk bizottsága ápril 27-én és 28-án tartott rendkívüli közgyűléséből az adónak kényszer útján való behajtását egy évi tartamra beszüntetni kérte. A belügyminisztériumnál pedig az iránt kérelmezett, hogy az ínség által fenyegetett földbirtokos osztály megmentése czéljából a bizottság egyetemleges jótállása mellett öt év alatt törlesztendő 100.000 frtnyi kölcsönt engedélyezzen vetőmagszerzésre. A munkás nép a közútvonalakon el van látva munkával. 1. 1. Különfélék. Budapest, május 4. (Ő felsége a király) hétfőn, azaz f. évi május hó 11-én délelőtti 10 órakor általános kihallgatást fog adni; előjegyzések a mondott napig a cabineti irodában Budapesten a (várpalotában) elfogadtatnak. (Katonai alapítványi helyek.) A bécsi cs. és k. technikai katonai akadémia műszaki osztályában az 1874/5 tanévre két Hensel Hermann-féle alapítványi hely lesz betöltendő. A felvételi vizsgálat tárgyai: német, franczia nyelv, mathematika, leiró mértan, természettan, vegytan, földleírás, történelem. Akik a német nyelvet tökéletesen leírják és egy felreáltanodát jó sikerrel végeztek a felvételi vizsgálat alól felmentve. A folyamodványok i. é. junius végéig a Hensel Herman-féle alapítvány gondnokságához Bécsben intézendők. (Nagy bizalom.) Említettük régebben, hogy Kubinszky Mihály kanonoknak a kalocsai érsek részéről való kath. tanfelügyelőül kineveztetése sok bizalmatlanságot kelt. Most a »Szabadkádban azt olvassuk, hogy a zentai iskolaszék ama hírre, hogy Kubinszky a zentai közös iskolákat meg akarja látogatni, hogy az iskolák »vallás-erkölcsi gondozásának mikéntjéről meggyőződést szerezzen,« a következő határozatot hozta: »Minthogy ezen tanhatóság Kubinszky Mihály urnak tanfelügyelővé történt kinevezése felől az iskolaszékre törvényesen illetékes helyről hivatalosan soha nem értesittetett, ez őt ilyenül el nem ismeri, s a hatóságunk alá rendelt községi iskolákban hivatalos működést gyakorolni meg nem engedheti. — egyedül egyházi állása iránti tekintetből tett intézkedést az iránt, hogy a tanórák rendében megállapított vallás erkölcstani órákban az illető iskolákat vagy a rendes iskolai órák végezte után valamely tanteremben is a rom. kath. rendes hitoktató által össszeirivató kath. tanulókat őket az iskolaszék által e czélra különösen kiküldött iskolaszéki tag kíséretében mint vendég meglátogathassa, és a vallástan miként tanítása felett tapasztalatokat szerezhessen, azonban más tanórák alatt, egyébb tantárgyak , nem kath. tanulók rovására semmi esetben.« (Az írói és művészi kör) május elsején foglalta el uj helyiségét, mely az előbbit kényelemben és díszben messze túlszárnyalja. Hét csinos terem áll a kör rendelkezésére az Ikey-féle ház első emeletén, az újvilág- és a hatvani-utca sarkán. A bútorzat nagy részben új s kivált a társalgóteremben a lehető legelegánsabbnak mondható. A kör rövid időn annyira vitte, hogy most már tekintélyes könyvtára is van egy mellékteremben, mely az olvasószobából nyílik. Nem nehéz megjósolni, hogy a kör új helyisége még nagyobb virágzás tanúja lesz, mint volt az előbbeni. Már előnyös fekvésénél fogva is mintegy hivatva van arra, hogy a fővárosi irodalom és művészet zajos, életerős központja legyen, s minden irányban érvényre emelje a kitűzött czélt. Érdekesnek véljük megemlíteni, mint históriai adatot, hogy ugyanott, hol jelenleg az írói és művészi kör van, volt hajdan a híres védegylet s a második emeleten épen a kör olvasóterme fölött lakott Kossuth Lajos. (A fővárosban levő magyar munkások tegnap néhány százan összejöttek, hogy helyzetüket megbeszéljék, felemlíték, hogy a pesti légszeszgyárnál munkát kereső magyarokat viszszautasítottak, hanem nemsokára rá fölvettek 16 poroszt és írtak, hogy küldjenek még 40-et; a margitszigeti híd körül rendszeresen utasítják vissza a magyarokat és fogadnak fel olasz munkásokat; gyáraink, közmunkáink, a Dunaszabályozás, a híd és sugárépítkezés idegen vállalkozók kezébe jutottak és most tény az, hogy hatezer munkás van kenyér nélkül, holott a vállalkozók egyre vándoroltatják Budapestre a porosz, olasz és egyéb idegen munkásokat. A mellőzött magyar munkások meg akarják kérni a belügyminisztert, hogy tegyen valamit érdekükben, mert különben éhen halnak saját hazájukban. (Írásbeli toldalékok kereskedelmi nyomtatott körlevelekben.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium közzéteszi a hivatalos lapban, hogy az osztrák cs. kir. kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg azon engedmény állapíttatik meg, miszerint a keresztkötéses küldeményekre szabott mérsékelt díj mellett szállított kereskedelmi körlevelek és az árjegyzékek nyomtatott szövegébe az árakat és utazó ügynök nevét kézírással is szabad bejegyezni, vagy a bejegyzett árakban és az utazó ügynök nevében írással vagy gép segélyével változtatásokat eszközölni, valamint hogy a fönnemlített körlevelek és árjegyzékek a cég több társai által aláírhatók az árakra vagy a fizetési módozatokra vonatkozó kitételekre is, minek például : készfizetésnél 4 % sconto, vagy az árak értendők az..............i pályaudvarig való szállítással stb. Ezen kedvezmény azonban csupán a belföldi és a Németországgal való kölcsönös forgalomban előforduló nyomtatott kereskedelmi körlevelekre terjed ki; más országokba szóló ily küldeményekre az eddigi szabályok érintetlenül maradnak. (Beviteli tilalom.) Konstantinápolyban székelő nagykövetségünk jelentése szerint a török kormány a robbantó kanócz bevitelét Törökországba eltiltotta. Személyi hírek. (Halálozás.) Márkus Elek, harmadéves műegyetemi hallgató élte 21-ik évében, folyó hó 3-án hagymázban meghalt. Béke poraira! Helyi hírek. (Bérbeadások.) A városligeti tűzjátéktéren levő kioszkot a ma tartott második árlejtésen Luxemberg vállalkozó vette bérbe 600 frtért; a múlt árlejtésen is ő volt az egyedüli ajánlattevő, volt ugyan több vállalkozó, ki szerette volna kivenni, de abba hagyták, mert a kioszkban nincs lakhely, úgy hogy télen semmire sem használhatják. A halászati jogot a főváros két partja között Szihelszky és Pichler halászok vették bérbe 601 rrtért, a halászezék csak 301 irtot kínált. — 380 parcellát képező városi szántóföldek hat évre bérbe fognak adatni; az árlejtés septemberben lesz; egy-egy parcella 2—4 hold. Az erzsébet téri kioszkról szóló szerződést, mely eredetileg Reich Jakab és Privorszkyval volt megkötve, Reich Jakabra kérik a vállalkozók átíratni, mert Privorszkynak kevés része van a vállalatban. A pénzügyi és gazdabizottságban többen furcsának találták ezt a kérelmet, de végre mégis azt határozták, hogy a kérvényt pártolólag fogják a közgyűlés elé terjeszteni. (A házbérek leszállítása.) A fővárosnak magában Pesten 104 saját háza van, azonkívül van 30 bérelt háza ; az ezen házakban lakó felek közül többen kérvényt nyújtottak be, hogy házbérüket szállítanák le. A pénzügyi és gazdabizottság jó példával ment elő és e kérelmeknek helyt adott, higy a három nyul-utczai laktanyában levő bolthelyiségek bérlőinek a 300 frtnyi lakbér 250-re, a 400 frtnyi 350-re, a 200 frtnyi 170, a 450 frtnyi 375, a 350 frtnyi 300 frtra szállíttatott le. A városnak főúti házában egy kérelmező félnek a 480 frt házbérből 80 ftot engedtek el. (A kereslet és kínálat a lakásokra nézve egészen megváltozott arányokat mutat. Még nem rég ideje, hogy a lakáskeresés bajos volt, most a háztulajdonosok fogdossák, ahol lehet, a lakókat, így a napokban egy a Vízivárosban lakó ember ki akart költözni, de nem bírván a lakbért kifizetni, házi gazdája bútorát lefoglalta. Uj gazdája pedig, hogy lakóját el ne szalaszsza, kiváltotta a bútort sajátjából és beleegyezett, hogy a lakó az érte kiadott összeget havi részletekben visszafizethesse, így változnak az idők és a házi urak. (K ö v e z é s.) Az alsó rakparton a régi posta utczától a fővámházig a 100,000 írttal előirányzott kövezési munkákat Hirsch Károly vállalta el 114 °/p elengedéssel, a 12000 írtba kerülő vasmunkákat az Oettl-féle vasöntöde 16 °/° árleengedéssel ; a 15 írtjával számított 200 öl fát Dittrich József szállítja, ki 3°/o-ot engedett. — A Dorottya- és fürdő-utczától kezdve a lánczhidig a kocsi-itt mauthauseni gránittal fog köveztetni; a munkák, melynek költségvetését a mérnöki hivatal már előterjesztette, vagy két hét múlva kezdik meg. (A budapesti »kereskedő ifjak társulata«) szerdán f. hó 6-án költözködik át az új egyleti helyiségbe Turi utcza 11. sz. I. emelet. (Az »Unió« kereskedelmi egylet) oktatási bizottsága szerdán május hó 6. 8 órakor rendezi második vitatási estélyét, melyen »a kereskedői segélyszemélyzet állásáról« szóló tárgyalás fog folytattatni. Az egylet t. tagjai ezennel felkéretnek, hogy minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. (Garázdálkodás.) Több helybeli polgár tegnap este a városligeti Takács-féle vendéglőben mulatott és a hazamenetre külön omnibuszt rendeltek a vendéglő elé. Este fél tíz órakor haza akarván menni, több fiatal ember szintén fel kívánt ülni, mit a polgárok meg is engedtek. Az omnibusz indulófélben volt, ekkor több részeg fiatal ember jött a kocsihoz és szintén be akart szállni, de miután nem volt hely, a már benn ülőket erőszakkal akarták leszorítani, sőt a részeg urfiak egyike késsel is