Pesti Napló, 1874. május (25. évfolyam, 100-124. szám)
1874-05-08 / 106. szám
mert idézett elő, a faj-rokonok által nagyszerű győzelmek útján szerzett babérokat saját halántékaikon is látták itt, s a »Deutsch soll Europa sein, bis wohin die deutsche Zunge reicht ?« alatt, azt hitték, hogy a hódító győzelmes nép kiterjeszti majd karjait kelet felé, nemzeti tagjait átöleli, az ölelésben a hatalmas majd agyon fogja nyomni mindazt, ki a német és erdélyi szászság között létezik, s Germania határa Elszász nyugoti határától Törcsvárig terjedend; igy szóltak a toasztok, igy folytak a beszédek Szászváros, Kőhalom stb. lakomáin. Azonban ezen számításból több factor felejtetett — ki. — Kifelejtették Európát, mely ilynemű állam alakulását nem tűrhetné, s a német nemzet és császár higgadt és józan számítására, mely kalandos vállalatok kedvéért a biztosított egységes reich hatalmát koczkára nem teszi, s legvégre épen a német birodalom érdekét, melynek sokkal több hatalmat ad a jelen alakban Ausztria, mint nyújtana annak felbomlása következtében azon kevés számú és megelégedetlenné váló lajtántuli nemesség beolvadása, s a többi nemzeteknek ennek következtében a szlávhoz való csatlakozása, vagy az általi elfoglalás. Hisz akkor közvetlen keleti határain előbb-utóbb egy hatalmas ellenség fejlődnék, mely a nyugaton levő francziákkal szövetkezve, elég erős lenne, hogy hatalmát megtörje, amíg az ausztriai birodalom jelen dualisticus alakjában nincs mit tartania, mert ennek épen saját fennállásának érdeke parancsolja a német birodalommali szoros szövetséget. Gondolom, hogy e nézetem szerint aztán tiszászok is sokkal több szolgálatot tesztek saját fajrokonaitoknak, ha a magyar államiság jelen alakjábani megszilárdításához járultak teljes erővel, mint az által, ha ennek elleneihez csatlakoztok; mert feltéve, de meg nem engedve, hogy elleneseinknek sikerülne a magyar államiság megtörése, akkor a dualizmus tétele szüntettetnék meg,s ha az megszűnik, akkor új kísérletet tehet még talán a birodalom állami fennmaradására, de hogy az tartós nem lehet, azt bizonyítja a múlt, s hogy a vége birodalmunk felbomlása lenne, az valószínű, s ekkor, mint fennebbi nézetem szerint jeleztem, saját nemzeteteknek sem tennétek hasznot, s hidd el, abban a nagy harczban megszűnnétek mint nemzetiség létezni. Hol laktok ? hol feküdt hazátok, a kettős birodalom legtávolabb részén, épen azon helyt, mely az akkoron fejlődött ellenhez legközelebb van ; ki óvhat meg ettől ? Az osztrák-magyar monarchia, főleg ennek magyar királysága. De talán a fennebbiekhez még az is járul, hogy ti ragaszkodtok ahhoz, hogy Magyarországban számotokra különleges alkotmányos állapot teremtessék,és a Királyföldön külön alkotmány u tán külön tartományi gyűlés is lehessen sub titulo universitas. Jogotok erre nincs, mert az unió a leopoldi hitlevélben is alapszik, mely szerint ő felsége a magyar király birta az eddigi fejedelemséget, a fő itt is tehát a királyság, melynek következménye az erdélyi fejedelemség, s midőn annak alapján az unificatio megtörtént, minden azon intézményeknek meg kell szűnni, melyek annak akadályul vagy az egész gyengítésére szolgálnak; hogy pedig universitástok az volt, bizonyítja múltja s tanúsítja jelene. Nem áll tehát a magyar állam érdekében meghagyni jövőjét. Sokat lehetne még mondanom és írnom,de eleget hallottatok, tekints múltadra s ne menj »Jung-Sachs« létedre a szász bureaucratia ócska tömegébe,mely üdvöt nem hozott s nem hozhat soha! B. BELFÖLD, Szabadka, május 4. (A városi közgyűlésekből.) Sok furcsa dolgot volt alkalmunk a két legutóbbi, ápril 30. és május 1. közgyűlésen hallani arról , hogy a város tisztviselői s bizottmány-atyái egynémelyike a törvényességet, igazságot, s a város közjava érdekeit mennyiben és miképen fogja fel. Polgármesterünk adta erre az első példát, aki az alatt, míg a főispán egy segéd-építészi állomásra megejtendő választás tekintetéből, a kijelölő választmánynyal kivonult, az elnökséget átvevén, egy belügyminiszteri rendeletet olvastatott fel, mely a városnak ismét meg nem engedi, hogy bizonyos községi földeket eladjon, s azok árából régibb adótartozásait törleszsze. Épületes volt hallani az elnöklő polgármester szájából ama scurilis, minden jobb érzést az émelyedésig felháborító kifejezéseket, a melyekkel polgármesterünk, tán autonom függetlenségének érzetében, jogosnak és illőnek tartotta a belügyminiszteri rendeletet, »s a miniszter észjárását« logikátlanság s egyéb ezekhez hasonló kifejezésekkel, hosszasabban ostromolni. Ez természetesen tetszett a gyűlés többségét képező polgármester-párti képviselőknek, mert hiszen ők a népkörben ezeknél még amolyabbakat is hallottak, s pártfejeik 8 éves korteskedésük ideje alatt őket csak is ilyekre szoktatták, azonban polgármester úrnak nincs érzéke annak tiszta felfogására, hogy mokra tömeg kebelébe minden felsőbbség irányában úgy is már jóformán beplántált tiszteletlenség nyilvános példája mennyire árt a közerkölcsiségnek és azon bizalomnak, melynél fogva az állam kormánya, de maga a polgármester is, és a főnöksége alatt álló közhatóság egyedül volna képes a közhaza és egyszersmind mindannyiunk jobblétét, előrehaladását megszilárdítani. Minda mellett a határozat ezúttal nem vált világmegrendítővé, mert az idei költségnek felsőbbségileg már másod ízben helyben nem hagyott előirányzati munkálata a miniszteri rendelet értelméhez képest leendő újabb átalakítás végett az illetékes választmánynak egyszerűen kiadatott, a kérdésben forgó földek eladhatása, s azok árának a fennlévő régibb adótartozás törleszthetéséül, de csak kölcsön czimén leendő felhasználhatása végett pedig újból s ezúttal a miniszteri tanácshoz fog felterjesztés létetni. (?) Még tarkábbak a következő körben történtek. Egy interpellate következtében napfényre hozatott, hogy bizonyos képviselő és nem képviselő urak, minden erre való megbizás nélkül, a város közföldjéből 8 lánczot haladó legjobb minőségű liget földet dinnye alá másoknak feles használatul kiosztották, hogy ismét más helytt meglehetős gyökhajtásokkal elborított homokos földrészek, az ott tenyészett gyenge facsemeték kiirtása mellett, burgonya föld alá adattak, s hogy még tekintélyes terményü baglya széna a helyszínen természetben feltaláltatván, más két baglya pedig onnan időközben már el is vitetvén, e szerint összesen hat baglya széna használtatott volna a város közföldjén, mely azonképen a város közjövedelmének megrövidítésével magánbitorló kezére jutott. Egy másik interpellate következtében pedig a város halászati jogának haszonbérlői az úgynevezett palicai tó azon részén, amely már bérleti tulajdonukat nem képezi, tehát jövedelmezhetőség tekintetében a várost magát illetné, három mázsa halat fogtak , azt eladták , sőt mindenvárosi község engedélye nélkül ezen üzelmük tovább folytatása czéljából, a közeli közlegelőn maguk százsára cjódét is állítottak volna fel, melyet azután a főkapitány hivatalos közbenjárása utján távolított el. Mindez szép tükrét tárja elénk ama jeles tanok foganatának, melyeket időközönként polgármester-párti ellenzékünk korteskedett volt s kiváló ízlését választó polgárainknak, a kik hatóságunk uj szervezése alkalmával, a tisztviselők és bizottmány választásánál oly bölcsen, annyira érdemes képviselőket tudtak bizalmukkal megajándékozni. De még gyönyörködtetőbb volt látni ama velleitást, melylyel a gyűlés hangadó oratorai, prókátorai, s közöttük maga a polgármester elsősorban, az első interpelláló által leleplezett egyének s feltakart ténykörülmények elsimítását megkisérlették, és melylyel megint másrészről a második interpelláló tárgyát s az ott vádlottkép szerepelt egyik személyiségét — mert mellesleg legyen mondva — az első interpelláló tényei felderítésében cselekvő részt vett, üldözni iparkodtak. Azonban a bizottmány egyik jó humorú tagja helyesen megjegyzi, hogy »képviselőinknek különféle természete van, egyik szereti a szénát, másik a rizst, harmadik a burgonyát s igy tovább. És a hosszú vitatkozás után végre is mindkét interpellate sorsa két külön vizsgáló bizottság kezébe tétetett le. Megvárjuk az eredményt s a vizsgálat menetét szemmel kisérendjük. Volna még egyéb más is a szóban lévő közgyűlésről, valamint általán gyűléseinkről, mint curiosum a közönség szives mulattatására felhozható, — ezek azonban ezúttal talán elég lesznek komolyabb megismertetéseüll helyi állapotainknak s szomorul jelenségeül annak, hogy hatósági autonómiánk ilyen szervezetben, hatóságunk, közegünk, kivévén a tisztes kiveendőket, ennyi depraváltsága s demonizált állapota mellett felvirágzani nem fogunk. Többen. C s i k s z é k, máj. 2. (A főispáni hivatal.) Midőn belügyminiszter ur a megürült csikszéki főispáni hivatallal kapcsolatos teendők ideiglenes ellátásával székünknek a köznép által is szeretve tisztelt s 1846. óta bizalommal környezett egyik legérdemesebb honfiát bízta meg, Mikó Mihály marosszéki főkirálybiró urban : csak örvendhetünk a miniszter úr ezen szerencsés és általános tetszéssel fogadott választásának; mert Mikó Mihály azon kevesek egyike, ki a szék viszonyait és embereit teljesen ismervén, hivatva van arra , hogy megnyerő modorával, szokott erélye és tapintatos eljárásánál fogva, székünk közigazgatási viszonyaira üdvösen hasson. Azonban még inkább örvendünk vala azon, ha Mikó Mihály urat, mint székünknek a negyvenes évek óta első politikai harczosát s a legnehezebb és válságosabb időkben is osztatlan bizalommal környezeti vezérét, közigazgatásunk élén nem mint ideiglenesen, hanem mint véglegesen kinevezett főispánt lesz vala szerencsénk üdvözölhetni; különösen most , midőn székünknek annyira féltett önállóságát veszély fenyegeti, melynek valószínűsége már magában a kinevezés ideiglenességében is eléggé felismerhetőleg nyilatkozik. Be. Budapest, máj. 7. (A fegyházi reform.) A nemzeti jólétnek kutforrása a nemzeti szorgalom. Csak a nép életerős s szerereplésre hivatott, mely társadalmi érdekeiért nemcsak lelkesülni, de tenni, fáradozni, áldozni tud. Amit a kormány pénzügyi miseriák, vagy más körülmények folytán gyakorlati szükségletnek megfelelőleg létesíteni nem képes, annak kezdeményezése az egyes polgárok buzgalmának s hazaszeretetének feladata. Örömmel üdvözöltük annak idejében azon lelkes felszólalásokat, melyek által Késő-Ensel Sándor, Pulszky Ágost, Tauffer, Dárday, Csillag, Schick Sándor s. m. a külföldnek a fegyházügy újjászervezésére s különösen a szabadon bocsájtott rabok segélyzésére vonatkozó philantropicus törekvéseit hazánkba átültetni iparkodtak. De — fájdalom — mindezen törekvések eddig gyakorlati érvényesítést nem nyertek, holott más államokban a fegyházreform kérdése rövid idő alatt gazdag irodalmat teremtett s évről-évre szaporodnak a női s férfi-fegyenetsegélyző egyletek, mint nélkülözhetlen kiegészítő elemei a czélszerű büntetésvégrehajtási rendszernek, addig nálunk elfelejtve, elhanyagolva barlangon hever ezen nagyfontosságú közművelődési érdek. Őszinte örömmel közöljük azért azon hírt, mely szerint dr. Rosenberg Lajos úr nemrég a szabadkőmivesek páholyában tartott fegyházjavításokat tárgyszó előadása folytán fővárosunkban egy egylet alakul s nemsokára ténylegesen életbe fog lépni, melynek feladatát az képezi, hogy a büntetéseiket kiállott és szabadon bocsátott rabokat a polgári társadalomban való tisztességes kenyérkeresetre irányzott fáradozásaikban elősegítse. Emberszerető köztörekvéseknél rendesen csak az első gyakorlati lépés szükséges, hogy a közóhaj megtestesüljön , különösen ott, hol a föld termékeny, s csak a kezdeményezés nehézségei akadályozzák a törekvés valósítását. Siessünk tehát, egyesült erővel az emberszeretet templomának felépítéséhez. Is. Budapest főváros bizottságának közgyűlése. Május 7. Ráth Károly főpolgármester megnyitván az ülést, folytattatott a napirendre kitűzött tárgyak elintézése. A budai állami reáltanoda ügyében a közgyűlés feliratot határoz intézni a közoktatási miniszterhez, hogy ez intézetnek a városhoz való viszonyát hozza tisztába, mert most úgy áll a dolog, hogy a tanárokat az állam fizeti, a szolgaszemélyzetről és az épület karbantartásáról pedig a város gondoskodik. E tanodánál eredetileg három szolga volt alkalmazva, de azóta szükségessé vált egy negyedik, a tanács azt javasolja, keressék meg a miniszter, hogy e negyedik állomást ő rendszeresítse és egyúttal vállalja el a többi három szolga fizetését is. E javaslat hoszszú vita után elfogadtatott azon módosítással, hogy e negyedik szolgát ideiglenesen a város fogja fizetni, addig, míg a miniszter a tanoda viszonyait nem rendezi. Említettük már annak idején, hogy a fővárosi polgári iskolák tanári kara kérvényt nyújtott be a városhoz, hogy fizetéseik arányosíttassanak a reáltanodai tanárokéval. Békey Imre előadó, tanácsnok, meleg szavakban ajánlja e kérvény kedvező elintézését; e fölemelés a város költségvetését 4327 frtnyi többlettel terhelné. Szentkirályi Mór azt indítványozza, hogy ez ügyben a határozathozatal függesztessék fel addigra, míg az összes tanári személyzet fizetésének végleges rendezése kerül napirendre. A közgyűlés Szentkirályi indítványához képest a kérdés eldöntését elhalasztotta addigra, míg az Családai. A népoktatási személyzet fizete vonatkozó tanácsi javaslat, melyet maismertettünk, Jekelfalussy és Békey után elfogadtatott és az ehhez szükséges rs. megszavaztatik. A tanács javaslatai, hogy a megalakult tan-, testületnek, a Mária intézetnek 50-500 frt szavai taesék meg, vita nélkül elfogadtattak. Slofhauser Gusztáv vállalkozó, ki a szőlőhegy - utczai iskolát nem építette fel a kitűzött időre, kérvényt nyújt be, hogy az 1900 frtnyi bírságot engedjék el. A tanács a kérvényt kedvezőleg javasolja elintézni, a közgyűlés azonban egyhangúlag elutasította a kérelmet. A belügyminiszter az óbudai kisebb kir. haszonvételek és kegyúri jog tárgyában leiratot intézett a városhoz, melyben kijelenti, hogy a kisebb kir. haszonvételek kárpótlás nélkül fognak a városnak átadatni, továbbá hogy a kegyúri jogok átvétele a főváros által kikötött feltételek mellett fog megtörténni. A tanács javaslatához képest a herczegprímás meg fog kerestetni, hogy ily kegyúri jogok átvételénél magát képviseltesse, a belvárosi járásbíróság pedig fel fog kéretni, hogy ily eseteknél, mint törvényes bizonyság, interveniáljon, a kisebb kir. haszonvételek átvételével ugyanazon bizottság bizatik meg, mely ez ügyben eddig is eljárt. Aldásy Antalnak számos aláírással ellátott folyamodványa a lánczhidi gyalogvám eltörlése iránt a pénzügyi és gazd.bizottsághoz utasíttatott A tanács a főváros területén való vadászás jogának bérbeadására vonatkozó javaslata nem volt elfogadható, mivel az illető consortium időközben visszalépett, és így a vadászati jog bérbeadása a város által házilag fog kezeltetni. A vadászati engedélyjegy nem lesz más személyre átruházható, e tilalom áthágása 50 fttal fog büntettetni. Több vendéglős folyamodványt nyújtott be, hogy vendéglőjük előtt ők is használhassák a járdát. A közgyűlés a tanács javaslatához képest a kérvényt elutasította. A középítési bizottság előterjesztése a Ferencz József tér szabályozási tervének megállapítására nézve, úgy amint azt már régebben ismertettük, elfogadtatott oly hozzátétellel, hogy a terv kivitelének időpontja egyelőre ad graecas calendas halasztatik. A középítési bizottság egyéb javaslatai a kőbányai vasúti állomás sínjeinek rendezése, a budai fazekastér szabályozása, a budai közúti vaspálya vágányainak áthelyezése, a Kelenföldi kikötő, a Dunaszabályozási párvonalas mű és a budapesti vasúti összekötő híd építésére, a Lipót-utczai városházban levő nagyterem bútorzatára nézve változatlanul elfogadtattak. Andreánszky Zsigmond jegyzőnek a vízvezetéki ügyben kifejtett működéséért megszavazott 400 forintnyi jutalom folytatólagosan engedélyeztetik. A jogügyi bizottság azt javasolja, hogy Halász Géza kerületi orvosnak, ki 2 és fél éven át a tiszti főorvos teendőivel volt megbízva, de rendszeresen nem volt kinevezve, nyugdíja a legutóbbi időben húzott főorvosi fizetés szerint számíttassák. A kisebbségi volum a nyugdíjat a kerületi orvosi fizetés után véli számítandónak, mivel a főorvosi fizetést csak jutalomkép húzta. Ezen utóbbi nézet mellett Bródy Zsigmond, Nyíri Lajos szóltak, míg Tavaszy, Horváth Károly a bizottság többségének javaslatát védték. Dobos József felszólalása folytán felolvastatnak az ide vágó jegyzőkönyvi pontok, melyekből kitűnik, hogy a főorvosi teendők csak ideig, megbízás útján ruháztattak Halászra. A közgyűlés 28 szóval 24 ellen a kerületi orvosi fizetés után határozza a nyugdíjt számíttatni, vagyis 1000 frt után. Néhány kisebb nyugdíjazási ügy elintéztetvén, a közgyűlés fél 9-kor véget ért. Különfélék. Budapest, május 7. (Helyőrségváltoztatások.) A f. é. tavasz és nyár folyamában, bécsi hirek szerint, a következő közös hadseregbeli ezredek és zászlóaljak fogják helyőrségi állomásukat megváltoztatni. Az »gondrecourt«-gyalog ezred Bécsből Lembergbe, a »Báró Wetylar« gy. e. Bellovárból Triesztbe, »Ernest félig« Triesztből Zágrábba. A 7. sz. vadászzászlóalj Zágrábból Rudolfswerthbe, a 19. sz. vadászzászlóalj Rudolfswerthből Ciliibe, a 20. számú Ciliiből Marburgba, a 27. számú Marburgból Judenburgba, a 33. számú Judenburgból Szakolczára. A következő lovas ezredek : »Gróf Wallmeden« dsidások Rumából Sz.-Györgybe, a »Ferencz József császár« huszárok ezredkara Temesvárról Fehértemplomba. Az őszi hadgyakorlatok befejezése után áthelyeztetnek : a »Báró Hesz« gy. e. Bécsből Iglauba. »Gróf Jellacsics« gy. e. innen Ragusába, a »Gróf Weber« gy. e innen Görzbe, a »Ferencz Károly főhg« innen Gráczba, a »Belga Károly« gy. e. innen Cattaroba, »Ferencz Ferdinánd főhg« gy. e. innen Zárába, a »Báró John« gy. e. innen Bécsbe, a »Nassaui hg« gy. e. Prágából Józsefvárosba, a »Gróf Crenneville gy. e. innen Prágába, a »Károly Salvator« gy. e. innen Königgrätzbe, a »György szász hg« gyalog ezred innen Prágába, a »Benedek lovag« gyalog ezred Kaiser-Ebersdorfból Bécsbe, a »Mecklenburg-Schwerin nagybg« gyalog ezred innen Kaiser-Ebersdorfba. A következő vadászzászlóaljak: a 12. számú Rimaszombatból Bécs melletti Mauerba, a 13. számú Prágából Wittingauba, a 18. sz. innen Prachatitzba, a 10. számú Spalatoból Capo d'Istriába, a tiroli vadászezred 2. zászlóalja Roveredoból Rotzenba, az 5. sz. innen Roveredoba, a 4. sz. Rivából Innsbruckba, a 6- sz. innen oda. A 8. sz. dzsidásezred Nagyváradról Grodeckba, a 13. számú innen Rzeszowba, a 12. sz. huszárezred innen Bécsbe,az 5. sz. huszárezred innen Győrbe, a 9. sz. innen Sz.-Fehérvárra, a 13. sz. innen Temesvárra. Egészben véve 17 gyalogezred, 1 kiegészítő zászlóalj, 14 vadászzászlóalj, 7 lovas ezred és 1 ezredkar. (A műegyetemi hallgatók ma délután igen látogatott gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy egy nyilatkozatban ki fogják jelenteni, hogy a műegyetemi polgárság túlnyomó részének semmi köze az újabban alakult »burschenschaft»okhoz. (A tudomány- és műegyetemi olvasó körben), szombaton f. hó 9-én, este 6 órakor következő felolvasás tartatik :Szüts Gyula : »Az európai polgárosodás rövid kivonata a kor háborúktól a franczia forradalomig, különös tekintettel Magyarországra.« (Nagy Megyer községből) számos aláírással ellátott levelet vettünk, melyben köszönetet mondanak dr. Farkas Benő orvos úrnak a cholera napjaiban tanúsított önfeláldozó működéséért. (A »Budapesti szeme«) kilenczedik, 1874. május—juniusi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg : I. Szerbia és a forradalom kezdete. (1.) — Kállay Bénitől. II. Voltaire — Bodnár Zsigmondtól. III. Az orosz hadjárat Khiva ellen. — Vámbéry Ármintól. IV. Stuart Mill önéletrajza. — Langel Ágost után . —y —t. V. A drágakövek az 1873-ki bécsi világtárlaton. (H.) —• Szabó Józseftől. VI. A párisi mai hírlapírók. — A . Cornhill Magazine után Belényesi Gábortól. VII. Költemények. — A sellő. Gyulai Páltól. Elő emlék. 'Joethe után. Szász Károlytól. Mesék. Greguss attól. VIII. A legújabb magyar lyra. —p—. IX. 'O de gubernatis újabb művei. — Gróf Kuriél. X. Értesítő. — Közigazgatásunk és a manemzetiség. A. L. — György Endre: Angol mférfiak és szónokok a jelenkorból élet- és felmrajzokban. P. Á. — Krisch János : A természetrajz elemei. XX. — Bernhard von Cotta : A jelen geológiája. Szabó József. — Jókai Mór: A holt költő szerelme, ballada. (Felhívás.) Megkerestettünk a következő sorok közlésére : Tisztelettel kérem fel mindazokat, kik az 1871-ben öngyilkossá lett fiatal iró, Tóth Lajossal szorosabb viszonyban voltak, s életére vonatkozó érdekes adatok, — vagy hátrahagyott valamely irodalmi müve birtokában volnának, hogy azokat velem, iratai összegyüjthetése czéljából, czimem alatt (Kis-mező utcza, 33. sz. II. em. 12 ajtó) e hó végéig közölni, — illetve beküldeni szíveskednének. — Budapest, május 7.1874. Kompolthy Tivadar. (A magyarországi szükölködők javára) az orsz. magyar gazdasszonyegylet elnökéhez Svájczból újabban 154 frt érkezett, ez összeghez a zürichi kereskedői egylet 280 frankkal , a »Fortschritt szerkesztősége 20 frankkal, és Meilott Antal ur 50 frankkal járultak. — Az egylet a nemes adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja. (Honvédzászlószentelés.) Erzsébetvárosról írják nekünk : »A kir. 25-dik honvédzászlóalj zászlószentelési ünnepélyét f. hó 10-én fogja megtartani. A zászlóanya gróf Bédi Ferenczné, koszorús leányok a vidék legszebb leányai. A szentelés nagy ünnepélyességgel és estéjén a városi közönség által rendezendő tánczestélylyel egybekötve fog megtartatni. (A magyar mérnök- és építészegylet) 1874. évi máj. 9-én (szombaton) esti 6 órakor az egylet helyiségeiben (régi Lloyd-épület, a Duna felöli oldalon, II. emelet) egyetemes szakülést tart, melynek tárgya : Horváth Farkas értekezése : A gyakorlati mértan vivmányairól, melylyel kapcsolatban bemutatja saját találmányát, a földosztásnak géppel végzésére. (A »Zenészeti Lapok«) új folyama megindult s az első szám a napokban jelent meg. Tartalma változatos. Második vezérczikke: »Liszt és az egyházi zene,« érdekesen fejtegeti Liszt irányát, szemben a múlt iskolák tekintélyeivel. Apróbb rovatai, tárczája a zenevilág eseményeivel foglalkoznak. A lap ára egy évre 10 forint. (Az orosz czár Berlinben.) A németországi lapok hosszú jelentéseket közölnek azon fényes ünnepélyekről, melyeket a berlini udvar az orosz czár tiszteletére rendez. E héten szintén tartatott egy ily fényes estély, melyre 180 személy volt hivatalos. Az elfogadás a császárnő termeiben történt; itt szolgálták fel a theát is. Sándor czár a harmadik brandenburgi dzsidásezred egyenruháját viselte, s a császárnőt vezette karján, ki fehér atlasz ruhát hordott, mely aranycsipkékkel és klaszin virágokkal volt díszítve. Mellettük haladt a német császár, utánuk következtek a herczegek és herczegnők. Az úgynevezett kerek teremben s a mellette levő kék teremben egy sor asztal volt elhelyezve, melyeknél a társaság rangfokozat szerint foglalt helyet. A terem közepén nagy gömbölyded asztal állott, melynél az orosz czár a császárnő mellett, azután a német császár, az új házaspár, Wladimir nagyfig és Mária mecklenburg-schwerini ágnő ültek. A vacsora végeztével a Berlinben időző franczia színtársulat adott elő két színművet. Az egyik teremben egy nagy szőnyeg volt felterítve, ezen két támlásszék és egy asztal állott. Ez képezte a színpadot. Az előadás után a két császár cercle-t tartott. Az estély éjfél tájban végződött. (Ráth Mór kiadásában) a következő új könyvek jelentek meg: A magyar országgyűlések története. Irta dr. Fraknói Vilmos, a m. tud. akadémia rendes tagja és osztálytitkára. Első kötet. (1526—1536.) Budapest 1874. Ára 2 forint 80 krajczár. Csengery Antal összegyűjtött munkái. Harmadik kötet. A történetírók és a történetírás. E nagy érdekű kötetet, mely tizenkét apróbb történeti tanulmányt tartalmaz, részletesebben fogjuk ismertetni. Ára kötve 3 frt. Göthe élete; irta Lewes György, fordította Szász Károly. Harmadik füzet. Ára 1 frt. Az ókor története; irta Duncker Miksa. Fordította Jónás János, tanár. Harmadik füzet. Ára 1 frt. A rómaiak története; irta Mommsen Tivadar, fordította Toldy István, második füzet. Ára 1 frt. Müller Miksa fölolvasásai a nyelvtudományról, fordította Steiner Zsigmond. Harmadik füzet. Ára 1 frt. A Deductiv és inductiv logika rendszere. Irta Mill J. Sz. fordította Szász Béla m. k. egyetemi tanár. Harmadik füzet. Ára 1 forint. A m. k. minisztérium Rendeleteinek gyűjteménye, 1873-ik évi folyam. Ára 50 kr. E füzettel a 73-ik folyam be van fejezve. A m. k. minisztérium rendeleteinek gyűjteménye, 1874-ik évi folyam. Ára 40 kr. Törvényczikk a métermérték behozataláról. Ára 20 kr. A m. k. igazságügyminiszterium rendeleinek gyűjteménye, 1873-dik évi folyam. Ára 80 kr. Fegyvertan. Irta Gyulafalvi Bulyovszky Károly m. k. honvédőrnagy. Számos, a szövegbe nyomatott ábrával. Harmadik rész. Ára 2 fzt. (A frankiii társulat kiadványai.) A kis nemzeti muzeum 23. és 24-ik füzete. Hogyan boldogulunk? Irta dr. Mathews Vilmos, fordította Poligen. Ára egy-egy füzetnek 50 kr. Vezér csillagok, vagyis velős mondatok és költői gondolatok honi és külföldi remekírók műveiből. Második bővített kiadás. Ára 2 frt. A nagyapó elbeszélései. Irta Tóth József. Ára 1 frt 40 kr. Világtörténelem rövid előadásban. Képezdék, polgári és felső leányiskolák számára, irta Vasváry Benő tanár. Első kötet. Ókor. Ára fűzve 60 krajczár. Falusi könyvtár. Gyakorlati útmutatás az eperfa és selyemhernyó tenyésztésre. Irta Áron Ede. Második kiadás. Német nyelvtan. Közép-, reál-, polgári iskolák, képezdék stb. számára s magánhasználatra, irta Graf Jakab. Első rész, ára 80 kr. Döntvénytár. A m. k. curia semmitőszéki, és legfőbb itélőszéki osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam.E folyam általános tárgymutatóval van ellátva, melyben a »Döntvénytár« öszszes tíz kötetében foglalt elvi határozatok a polgári rendtartás és egyéb törvények, rendeletek. §-ai szerint sorozva foglaltatnak. Azon határozatok folytán, melyek közbejött törvényváltozás vagy későbbi teljes ülési határozatok folytán, avagy mivel csak az átmenetre vonatkoznak, jelentőségüket vesztették, a tárgymutató sorozatából egészen kihagyattak, amennyiben ezen határozatok sorszámai csak jegyzetbe foglalva fordulnak elő. A perrendtartás életbe léptetése óta a semmitőszék által teljes ülésben hozott határozatok csillaggal vannak megjelölve. Mindegyik határozatnál az illető folyam kijelölése mellett ki van téve azon sorszám is, mely alatt a Döntvénytárban egész terjedelmében előfordul. Ezen általános tárgymutató 13 nyomtatott ívre terjed és könnyebb használhatás végett az anyagfelosztás szerinti repertóriummal van ellátva, úgy hogy bármely határozat a nagy anyaghalmazból azonnal feltalálható. Végre a döntvények rendes gyűjteményéből 15 nyomtatott iv foglaltatik e füzetben. Ára 3 frt 50 kr. személyi hirek. (Házasságok.) A kassai székesegyházban Kádas Miklós sárosmegyei földbirtokos múlt szombaton vezette oltárhoz Kapeller Ferencz királyi tanácsos leányát, Kapeller Paulina kisasszonyt. A szertartást Perger János püspök végezé. Lengyeltótin Hofbauer Lajos úr tegnapelőtt esküdött meg Simon József ottani kereskedő kedves leányával Simon Ilka kisasszonynyal, BocskónMármaros, Ries Gyula kerületi orvos Czifár Antonia kisasszonynyal váltott jegyet. (Halálozások.) Lengyeltótin tegnapelőt temették el az egész környék nagy részvéte mellett, dr. Schwarcz Dávid, köztiszteletben álló orvost. Az elhunyt elnöke és lelke volt a hazafias szellemű lengyeltóti zsidó hitközségnek, melynek jó hírnévben álló iskolája különösen dr. Schwarcz buzgó igazgatása alatt virágzott fel. Az elhunyt 17 éven át működött mint orvos és özvegyet s három árvát hagy maga után. Béke poraira! — A műegyetemnek jeles tehetségű hallgatója, Vörösmarty Ferencz, a nagyköltő unokaöcscse ma, élete 22. évében elhunyt. Temetése holnap f. hó 8-án d. u. 5 órakor, a József-utcza 15-ik sz. házból lesz. Helyi hirek. (A budavári plébániatemplom restauratiója) tárgyában a vallás- és közoktatási miniszter következő leiratot intézte a fővárosi hatósághoz : Oly végre, hogy a budavári kath. plébánia restauratiójára szolgáló részletes tervek egész alapossággal elkészíttethessenek, a templom homlokzata és déli falán levő vakolat egy részének eltávolítása mellőzhetlenné vált; csak igy lehetvén ezen emlékszem építmény úgy alkati, mint diszitvényi idomainak tüzetes ismeretére jutni, jelesen azon módozatot felismerni, mint lett a torony a nyugati homlokzattal, valamint a déli mellékhajó külfalával szerves kapcsolatba hozva. A helyreállítási munkálatok még az idén megkezdendők lévén, az ügy sürgősségénél fogva s azon reményben, hogy a főváros közönségének, mint ezen egyház kegyurainak ezen intézkedés ellen észrevétele nem leend, felhatalmaztam Schulek Frigyes tanárt, hogy ezen munkálatokat az e czélra kirendelt vallásalapi javadalom terhére eszközöltesse. Midőn erről a főváros közönségét szíves tudomás s belenyugvásának kijelentése czéljából értesíteném, egyúttal megkeresem, hogy e részben az ottani lelkész, főtisztelendő Ráth apát urat felhívni szíveskedjék, miszerint ezen műveletnek eszközlése czéljából nevezett tanár urat minden irányban támogatni sziveskedjék. Magától értetvén, hogy ezen munkálatok úgy lesznek kiviendők, hogy az isteni tisztelet szokásos megtartása ne zavartassák. Budapest, 1874. május hó 4-dikén. Trefort Ágoston. (Olcsó kövezés.) Kellner József városi kőfelügyelő már többször észrevette, hogy a boráros-téren lerakott városi burkolatkövekben hiány van. Nyomozván a tolvaji, ferenczvárosi kis-főutczában 3. sz. alatt fekvő ház udvarán 130 db követ talált, mellettük pedig Rottenbiller Ferencz nevű követőt, ki javában az udvar burkolatával volt elfoglalva. Rottenbiller elfogatván, azzal akarta magát kimenteni, hogy ő e köveket Szöri Sebestyén fuvarostól 3 írtért megvette; a fuvaros megidéztetvén, ennek ellenében állttá, hogy Rottenbiller a borárustéren fekvő kövekből maga rendelt két szekérrel hozzá vitetni, és hogy fuvarbér fejében fizetett neki 3 frtot. Utóbb megállapíttatott, hogy a városban már több ház udvara lett ily módon szerzett kövekkel kiburkolva, úgy látszik, hogy a város jószágára nem nagy az ügyelet. (Szerencsétlenség.) A vakok intézetének növendéke, a 11 éves Tóth József f. hó 2-án lemenvén az intézet tornakertjébe, ott felügyelet nélkül tornázott, és oly szerencsétlenül leesett, hogy sérülései következtében még az éjjel meghalt. Különös a dologban az, hogy ez esetről az intézet igazgatósága nem tett jelentést a rendőrségnek, mely csak bizalmas útón értesült felőle. Az illető felügyelő, kinek kötelessége a növendékek fölött őrködni, kérdőre fog vonatni. (T . z.) Tegnap délután K o s su ch mészáros utczai üvegkereskedő pinczeraktárában tűz ütött ki, mely az üvegáruk szalmacsomagolásában tápot találva, gyorsan terjedt és két raktárt egészen megsemmisített. A kár tetemes. (A »C O r so«kávéházba) tegnapelőtt éjjel egy egészen meztelen ember akart belépni. A rendőrségre vezettetvén, őrültnek ismertetett föl és átadatott a kórháznak megfigyelés végett. (Tetten ért tolvajnő.) P. Teréz ismert tolvajnő, ki jelenleg valamely nyilvános mulató helyen pénztárnoknő, tegnap a kerepesi sírkertben temetés alkalmát használván föl, egy gyászoló asszony zsebéből kihúzta a pénztárczát, azonban rajta érezett és elfogatott; a tárcza még nála volt. (Születések és halálozások.) A lefolyt héten élve született 237 gyermek, elhalt 243 személy; a halálozások tehát 6 esettel múlják felül a születéseket. — Az élve szülöttek közt volt 172 törvényes, 65 törvénytelen; nemre nézve 121 fiú, 116 leány. — Halva született 13 gyermek, köztük 6 törvényes, 7 törvénytelen. — A halottak közt voltul34 férfi, 109 nő, egy éven aluli gyermek 69. — Élve szülöttek vallás, nem s törvényesség szerinti kimutatása: Katholikus 00 fiú, 16 leány, 125 együtt törvényes; 31 fiú, 24 leány, 55 együtt törvénytelen; mindössze: 91 fiú,89 leány, 180 együtt. — Ágosta, 6 fiú, 7 leány, együtt 13 törvényes; 3 fiú, 3 leány, 6 együtt törvénytelen; mindössze: 9 fiú, 10 leány 19 együtt. — Helvét 4 fiú, 1 leány, 5 együtt törvényes ; — fiú, — leány, — együtt, törvénytelen; mindössze 4 fiú, 1 leány, 5 együtt. — Görög n. e. 1 fiú, 2 leány, 3 együtt törvényes; — fiú, — leány, — együtt törvénytelen ; mindössze: 1 fiú, 2 leány, 3 együtt. — Zsidó 14 fiú, 12 leány, 26 együtt törvényes ; 2 fiú, 2 leány, 4 együtt törvénytelen mindössze 16 fiú, 14 leány, 30 együtt. — Nevezetesebb halálokok : Veleszületett gyöngeség és alkathiba 10, heveny agyvízkór 3, agykérláb 11, rángások 16, croup —, roncsoló torokláb 1, kökhurut 4, derme és állgörcs 4, kanyaró 2, vörheny 5, orbáncz —, himlő 16, bélhurut 8, vérhas —, cholera —, typhus 10, genyláz —, tüdő- és mellhártyalob 20, hashártyalob 2, vízkór 3, rák 2, tüdőgümő 60, gyermekágyi bajok 1, agyhüdös 7, agykór 6.