Pesti Napló, 1874. május (25. évfolyam, 100-124. szám)

1874-05-08 / 106. szám

mert idézett elő, a faj-rokonok által nagyszerű győ­zelmek útján szerzett babérokat saját halántékaikon is látták itt, s a »Deutsch soll Europa sein, bis wo­hin die deutsche Zunge reicht ?« alatt, azt hitték, hogy a hódító győzelmes nép kiterjeszti majd kar­jait kelet felé, nemzeti tagjait átöleli, az ölelésben a hatalmas majd agyon fogja nyomni mindazt, ki a német és erdélyi szászság között létezik, s Germa­­nia határa Elszász nyugoti határától Törcsvárig ter­­jedend; igy szóltak a toasztok, igy folytak a beszé­dek Szászváros, Kőhalom stb. lakomáin. Azonban ezen számításból több factor felejtetett — ki. — Ki­felejtették Európát, mely ilynemű állam alakulását nem tűrhetné, s a német nemzet és császár higgadt és józan számítására, mely kalandos vállalatok ked­véért a biztosított egységes reich hatalmát kocz­­kára nem teszi, s legvégre épen a német birodalom érdekét, melynek sokkal több hatalmat ad a jelen alakban Ausztria, mint nyújtana annak felbom­lása következtében azon kevés számú és meg­­elégedetlenné váló lajtántuli nemesség beolvadá­sa, s a többi nemzeteknek ennek következté­ben a szlávhoz való csatlakozása, vagy az ál­tali elfoglalás. Hisz akkor közvetlen keleti hatá­rain előbb-utóbb egy hatalmas ellenség fejlődnék, mely a nyugaton levő francziákkal szövetkezve, elég erős lenne, hogy hatalmát megtörje, a­míg az ausz­triai birodalom jelen dualisticus alak­jában nincs mit tartania, mert ennek épen saját fennállásának érdeke parancsolja a német birodalommali szoros szövetsé­get. Gondolom, hogy e nézetem szerint aztán ti­szá­szok is sokkal több szolgálatot tesztek saját fajroko­naitoknak, ha a magyar államiság jelen alakjábani megszilárdításához járultak teljes erővel, mint az ál­tal, ha ennek elleneihez csatlakoztok; mert feltéve, de meg nem engedve, hogy elleneseinknek sikerülne a magyar államiság megtörése, akkor a dualizmus tétele szüntettetnék meg,s ha az megszűnik, akkor új kísérletet tehet még talán a birodalom állami fenn­maradására, de hogy az tartós nem lehet, azt bizo­nyítja a múlt, s hogy a vége birodalmunk felbom­lása lenne, az valószínű, s ekkor, mint fennebbi né­zetem szerint jeleztem, saját nemzeteteknek sem ten­nétek hasznot, s hidd el, abban a nagy harczban megszűnnétek mint nemzetiség létezni. Hol laktok ? hol feküdt hazátok, a kettős birodalom legtávolabb részén, épen azon helyt, mely az akkoron fejlődött ellenhez legközelebb van ; ki óvhat meg ettől ? Az osztrák-magyar monarchia, főleg ennek magyar ki­rálysága. De talán a fennebbiekhez még az is járul, hogy ti ragaszkodtok ahhoz, hogy Magyarországban számotokra különleges alkotmányos állapot teremtes­sék,és a Királyföldön külön alkotmány u tán külön tartományi gyűlés is lehessen sub titulo universitas. Jogotok erre nincs, mert az unió a leopoldi hitlevél­ben is alapszik, mely szerint ő felsége a magyar ki­rály birta az eddigi fejedelemséget, a fő itt is tehát a királyság, melynek következménye az erdélyi fe­jedelemség, s midőn annak alapján az unificatio megtörtént, minden azon intézményeknek meg kell szűnni, melyek annak akadályul vagy az egész gyengítésére szolgálnak; hogy pedig universitástok az volt, bizonyítja múltja s tanúsítja jelene. Nem áll tehát a magyar állam érdekében meghagyni jövőjét. Sokat lehetne még mondanom és írnom,de eleget hal­lottatok, tekints múltadra s ne menj »Jung-Sachs« létedre a szász bureaucratia ócska tömegébe,mely üd­vöt nem hozott s nem hozhat soha! B. BELFÖLD, Szabadka, május 4. (A városi közgyűlésekből.) Sok furcsa dolgot volt alkalmunk a két leg­utóbbi, ápril 30. és május 1. közgyűlésen hallani ar­ról , hogy a város tisztviselői s bizottmány-atyái egynémelyike a törvényességet, igazságot, s a város közjava érdekeit mennyiben és miképen fogja fel. Polgármesterünk adta erre az első példát, a­ki az alatt, míg a főispán egy segéd-építészi állomásra megejtendő választás tekintetéből, a kijelölő választ­mánynyal kivonult, az elnökséget átvevén, egy bel­ügyminiszteri rendeletet olvastatott fel, mely a vá­rosnak ismét meg nem engedi, hogy bizonyos köz­ségi földeket eladjon, s azok árából régibb adótarto­zásait törleszsze. Épületes volt hallani az elnöklő polgármester szájából ama scurilis, minden jobb érzést az émelye­­désig felháborító kifejezéseket, a melyekkel polgár­­mesterünk, tán autonom függetlenségének érzetében, jogosnak és illőnek tartotta a belügyminiszteri ren­deletet, »s a miniszter észjárását« logikátlanság s egyéb ezekhez hasonló kifejezések­kel, hosszasabban ostro­molni. Ez természetesen tetszett a gyűlés többségét képező polgár­mester-párti képviselőknek, mert hi­szen ők a népkörben ezeknél még amolyabbakat is hallottak, s párt­fejeik 8 éves korteskedésük ideje alatt őket csak is ilyekre szoktatták, azonban pol­gármester úrnak nincs érzéke annak tiszta felfogá­sára, hogy mokra tömeg kebelébe minden felsőbb­­ség irányában úgy is már jó­formán beplántált tisz­teletlenség nyilvános példája mennyire árt a közer­­kölcsiségnek és azon bizalomnak, melynél fogva az állam kormánya, de maga a polgármester is, és a főnöksége alatt álló közhatóság egyedül volna képes a közhaza és egyszersmind mindannyiunk jobblétét, előre­haladását megszilárdítani. Mind­a mellett a határozat ez­úttal nem vált világ­megrendítővé, mert az idei költségnek felsőbb­­ségileg már másod ízben helyben nem hagyott elő­irányzati munkálata a miniszteri rendelet értelméhez képest leendő újabb átalakítás végett az illetékes választmánynak egyszerűen kiadatott, a kérdésben forgó földek eladhatása, s azok árának a fennlévő régibb adó­tartozás törleszthetéséül, de csak kölcsön czimén leendő felhasználhatása végett pedig újból s ez­úttal a miniszteri tanácshoz fog felterjesztés lé­tetni. (?) Még tarkábbak a következő körben tör­téntek. Egy interpellate következtében napfényre hozatott, hogy bizonyos képviselő és nem képviselő urak, minden erre való megbizás nélkül, a város köz­földjéből 8 lánczot haladó legjobb minőségű liget­ földet dinnye alá másoknak feles használatul ki­osztották, hogy ismét más helytt meglehetős gyök­hajtásokkal elborított homokos föld­részek, az ott tenyészett gyenge facsemeték kiirtása mel­lett, burgonya föld alá adattak, s hogy még te­kintélyes terményü baglya széna a helyszínen ter­mészetben feltaláltatván, más két baglya pedig on­nan időközben már el is vitetvén, e szerint összesen hat baglya széna használtatott volna a város köz­földjén, mely azonképen a város közjövedelmének megrövidítésével magán­bitorló kezére jutott. Egy másik interpellate következtében pedig a város halászati jogának haszonbérlői az úgyneve­zett palicai tó azon részén, a­mely már bérleti tulaj­donukat nem képezi, tehát jövedelmezhetőség te­kintetében a várost magát illetné, három má­zsa halat fogtak , azt eladták , sőt minden­városi község engedélye nélkül ezen üzelmük tovább folytatása czéljából, a közeli közlegelőn maguk szá­zsára cjódét is állítottak volna fel, melyet azután a főkapitány hivatalos közbenjárása utján távolí­tott el. Mindez szép tükrét tárja elénk ama jeles ta­nok foganatának, melyeket időközönként polgármes­ter-párti ellenzékünk korteskedett volt s kiváló ízlé­sét választó polgárainknak, a kik hatóságunk uj szer­vezése alkalmával, a tisztviselők és bizottmány vá­lasztásánál oly bölcsen, annyira érdemes képviselő­ket tudtak bizalmukkal megajándékozni. De még gyönyörködtetőbb volt látni ama velleitást, melylyel a gyűlés hangadó oratorai, próká­torai, s közöttük maga a polgármester első­sorban, az első interpelláló által leleplezett egyének s felta­kart ténykörülmények elsimítását megkisérlették, és melylyel megint másrészről a második interpellá­ló tárgyát s az ott vádlottkép szerepelt egyik sze­mélyiségét — mert mellesleg legyen mondva — az első interpelláló tényei felderítésében cselekvő részt vett, üldözni iparkodtak. Azonban a bizottmány egyik jó humorú tagja helyesen megjegyzi, hogy »képviselőinknek külön­féle természete van, egyik szereti a szénát, másik a rizst, harmadik a burgonyát s igy tovább. És a hosszú vitatkozás után végre is mind­két interpellate sorsa két külön vizsgáló bizottság kezébe tétetett le. Megvárjuk az eredményt s a vizs­gálat menetét szemmel kisérendjük. Volna még egyéb más is a szóban lévő köz­gyűlésről, valamint általán gyűléseinkről, mint curi­­osum a közönség szives mulattatására felhozható, — ezek azonban ezúttal talán elég lesznek komolyabb megismertetéseüll helyi­ állapotainknak s szomorul jelen­­ségeül annak, hogy hatósági autonómiánk ilyen szer­vezetben, hatóságunk, közegünk, kivévén a tisztes kiveendőket, ennyi depraváltsága s demonizált álla­pota mellett felvirágzani nem fogunk. Többen. C s i k s z é k, máj. 2. (A főispáni hivatal.) Midőn belügyminiszter ur a megürült csik­­széki főispáni hivatallal kapcsolatos teendők ideigle­nes ellátá­sával székünknek a köznép által is szeret­­ve­ tisztelt s 1846. óta bizalommal környezett egyik legérdemesebb honfiát bízta meg, Mikó Mihály ma­rosszéki főkirálybiró urban : csak örvendhetünk a miniszter úr ezen szerencsés és általános tetszéssel fogadott választásának; mert Mikó Mihály azon ke­vesek egyike, ki a szék viszonyait és embereit tel­jesen ismervén, hivatva van arra , hogy megnyerő modorával, szokott erélye és tapintatos eljárásánál fogva, székünk közigazgatási viszonyaira üdvösen hasson. Azonban még inkább örvendünk vala azon, ha Mikó Mihály urat, mint székünknek a negy­venes évek óta első politikai harczosát s a legnehe­zebb és válságosabb időkben is osztatlan bizalom­mal környezeti vezérét, közigazgatásunk élén nem mint ideiglenesen, hanem mint véglegesen kineve­zett főispánt lesz vala szerencsénk üdvözölhetni; kü­lönösen most , midőn székünknek annyira féltett önállóságát veszély fenyegeti, melynek valószínű­sége már magában a kinevezés ideiglenességében is eléggé felismerhetőleg nyilatkozik. Be­. Budapest, máj. 7. (A fegyházi reform.) A nemzeti jólétnek kutforrása a nemzeti szor­galom. Csak a nép életerős s szerereplésre hivatott, mely társadalmi érdekeiért nemcsak lelkesülni, de tenni, fáradozni, áldozni tud. A­mit a kormány pénz­ügyi miseriák, vagy más körülmények folytán gya­korlati szükségletnek megfelelőleg létesíteni nem ké­pes, annak kezdeményezése az egyes polgárok buz­galmának s hazaszeretetének feladata. Örömmel üdvözöltük annak idejében azon lel­kes felszólalásokat, melyek által Késő-Ensel Sándor, Pulszky Ágost, Tauffer, Dárday, Csillag, Schick Sándor s. m. a külföldnek a fegyházügy újjászerve­zésére s különösen a szabadon bocsájtott rabok se­gélyzésére vonatkozó philantropicus törekvéseit ha­zánkba átültetni iparkodtak. De — fájdalom — mindezen törekvések eddig gyakorlati érvényesítést nem nyertek, holott más államokban a fegyházreform kérdése rövid idő alatt gazdag irodalmat teremtett s évről-évre szaporodnak a női s férfi-fegyenetse­­gélyző egyletek, mint nélkülözhetlen kiegészítő ele­mei a czélszerű büntetésvégrehajtási rendszernek, addig nálunk elfelejtve, elhanyagolva barlangon he­ver ezen nagyfontosságú közművelődési érdek. Őszinte örömmel közöljük azért azon hírt, mely szerint dr. Rosenberg Lajos úr nemrég a szabadkő­­mivesek páholyában tartott fegyházjavításokat tár­gyszó előadása folytán fővárosunkban egy egylet alakul s nemsokára ténylegesen életbe fog lépni, melynek feladatát az ké­pezi, hogy a büntetéseiket kiállott és szabadon bo­csátott rabokat a polgári társadalomban való tisztes­séges kenyérkeresetre irányzott fáradozásaikban elő­segítse. Emberszerető köztörekvéseknél rendesen csak az első gyakorlati lépés szükséges, hogy a közóhaj megtestesüljön , különösen ott, hol a föld termékeny, s csak a kezdeményezés nehézségei akadályozzák a törekvés valósítását. Siessünk tehát, egyesült erővel az emberszeretet templomának felépítéséhez. I­s. Budapest főváros bizottságának köz­gyűlése. Május 7. R­á­t­h Károly főpolgármester megnyitván az ülést, folytattatott a napirendre kitűzött tárgyak el­intézése. A budai állami reáltanoda ügyében a közgyű­lés feliratot határoz intézni a közoktatási miniszter­hez, hogy ez intézetnek a városhoz való viszonyát hozza tisztába, mert most úgy áll a dolog, hogy a tanárokat az állam fizeti, a szolgaszemélyzetről és az épület karbantartásáról pedig a város gondoskodik. E tanodánál eredetileg három szolga volt alkalmaz­va, de azóta szükségessé vált egy negyedik, a tanács azt javasolja, keressék meg a miniszter, hogy e ne­gyedik állomást ő rendszeresítse és egyúttal vállalja el a többi három szolga fizetését is. E javaslat hosz­­szú vita után elfogadtatott azon módosítással, hogy e negyedik szolgát ideiglenesen a város fogja fizetni, addig, míg a miniszter a tanoda viszonyait nem rendezi. Említettük már annak idején, hogy a fővárosi polgári iskolák tanári kara kérvényt nyújtott be a városhoz, hogy fizetéseik arányosíttassanak a reál­tanodai tanárokéval. B­é­k­e­y Imre előadó, tanácsnok, meleg sza­vakban ajánlja e kérvény kedvező elintézését; e föl­emelés a város költségvetését 4327 frtnyi többlettel terhelné. Szentkirályi Mór azt indítványozza, hogy ez ügyben a határozathozatal függesztessék fel addigra, míg az összes tanári személyzet fizetésének végleges rendezése kerül napirendre. A közgyűlés Szentkirályi indítványához ké­pest a kérdés eldöntését elhalasztotta addigra, míg az Cs­alá­d­ai.­­ A népoktatási személyzet fizete vonatkozó tanácsi javaslat, melyet ma­­­ismertettünk, Jekelfalussy és Békey­­ után elfogadtatott és az ehhez szükséges rs. megszavaztatik. A tanács javaslatai, hogy a megalakult tan-, testületnek, a Mária intézetnek 50-500 frt szavai taesék meg, vita nélkül elfogadtattak. Slofhauser Gusztáv vállalkozó, ki a szőlőhegy - utczai iskolát nem építette fel a kitűzött időre, kér­vényt nyújt be, hogy az 1900 frtnyi bírságot enged­jék el. A tanács a kérvényt kedvezőleg javasolja el­intézni, a közgyűlés azonban egyhangúlag elutasí­totta a kérelmet. A belügyminiszter az óbudai kisebb kir. ha­szonvételek és kegyúri jog tárgyában leiratot inté­zett a városhoz, melyben kijelenti, hogy a kisebb kir. haszonvételek kárpótlás nélkül fognak a város­nak átadatni, továbbá hogy a kegyúri jogok átvétele a főváros által kikötött feltételek mellett fog meg­történni. A tanács javaslatához képest a herczeg­prí­más meg fog kerestetni, hogy ily kegyúri jogok át­vételénél magát képviseltesse, a belvárosi járásbíró­ság pedig fel fog kéretni, hogy ily eseteknél, mint törvényes bizonyság, interveniáljon, a kisebb kir. haszonvételek átvételével ugyanazon bizottság biza­­tik meg, mely ez ügyben eddig is eljárt. Aldásy Antalnak számos aláírással ellátott fo­lyamodványa a lánczhidi gyalogvám eltörlése iránt a pénzügyi és gazd.­bizottsághoz utasíttatott A tanács a főváros területén v­aló vadászás jogának bérbeadására vonatkozó javaslata nem volt elfogadható, mivel az illető consortium időközben visszalépett, és így a vadászati jog bérbeadása a vá­ros által házilag fog kezeltetni. A vadászat­i enge­­délyjegy nem lesz más személyre átruházható, e tilalom áthágása 50 fttal fog büntettetni. Több vendéglős folyamodványt nyújtott be, hogy vendéglőjük előtt ők is használhassák a járdát. A közgyűlés a tanács javaslatához képest a kérvényt elutasította. A középítési bizottság előterjesztése a Ferencz­ József­ tér szabályozási tervének megállapítására nézve, úgy amint azt már régebben ismertettük, el­fogadtatott oly hozzátétellel, hogy a terv kivitelének időpontja egyelőre ad graecas calendas halasztatik. A középítési bizottság egyéb javaslatai a kőbányai vasúti állomás sínjeinek rendezése, a budai fazekas­tér szabályozása, a budai közúti vaspálya vágányai­nak áthelyezése, a Kelenföldi kikötő, a Dunaszabá­­lyozási párvonalas mű és a budapesti vasúti össze­kötő híd építésére, a Lipót-utczai városházban levő nagyterem bútorzatára nézve változatlanul elfo­gadtattak. Andreánszky Zsigmond jegyzőnek a vízveze­téki ügyben kifejtett működéséért megszavazott 400 forintnyi jutalom folytatólagosan engedélyeztetik. A jogügyi bizottság azt javasolja, hogy Halász Géza kerületi orvosnak, ki 2 és fél éven át a tiszti főorvos teendőivel volt megbízva, de rendszeresen nem volt kinevezve, nyugdíja a legutóbbi időben húzott főorvosi fizetés szerint számíttassák. A ki­sebbségi volum a nyugdíjat a kerületi orvosi fizetés után véli számítandónak, mivel a főorvosi fizetést csak jutalomkép húzta. Ezen utóbbi nézet mellett Bródy Zsigmond, Nyíri Lajos szóltak, míg Tavaszy, Horváth Károly a bizottság többségének javaslatát védték. Dobos József felszólalása folytán felolvastat­nak az ide vágó jegyzőkönyvi pontok, melyekből kitűnik, hogy a főorvosi teendők csak ideig­, megbí­zás útján ruháztattak Halászra. A közgyűlés 28 szó­val 24 ellen a kerületi orvosi fizetés után határozza a nyugdíjt számíttatni, vagyis 1000 frt után. Néhány kisebb nyugdíjazási ügy elintéztetvén, a közgyűlés fél 9-kor véget ért. Különfélék. Budapest, május 7. (Helyőrségváltoztatások.) A f. é. tavasz és nyár folyamában, bécsi hirek szerint, a következő közös hadseregbeli ezredek és zászlóal­jak fogják helyőrségi állomásukat megváltoztatni. Az »gondrecourt«-gyalog ezred Bécsből Lemberg­­be, a »Báró Wetylar« gy. e. Bellovárból Triesztbe, »Ernest félig« Triesztből Zágrábba. A 7. sz. vadász­zászlóalj Zágrábból Rudolfswerthbe, a 19. sz. va­dászzászlóalj Rudolfswerthből Ciliibe, a 20. számú Ciliiből Marburgba, a 27. számú Marburgból Juden­­burgba, a 33. számú Judenburgból Szakolczára. A következő lovas ezredek : »Gróf Wallmeden« dsi­­dások Rumából Sz.-Györgybe, a »Ferencz József császár« huszárok ezredkara Temesvárról Fehértem­plomba. Az őszi hadgyakorlatok befejezése után át­helyeztetnek : a »Báró Hesz« gy. e. Bécsből Iglauba. »Gróf Jellacsics« gy. e. innen Ragusába, a »Gróf Weber« gy. e innen Görzbe, a »Ferencz Károly főhg« innen Gráczba, a »Belga Károly« gy. e. innen Cattaroba, »Ferencz Ferdinánd főhg« gy. e. innen Zárába, a »Báró John« gy. e. innen Bécsbe, a »Nassaui hg« gy. e. Prágából Józsefvárosba, a »Gróf Crenneville gy. e. innen Prágába, a »Károly Salva­­tor« gy. e. innen Königgrätzbe, a »György szász hg« gyalog ezred innen Prágába, a »Benedek lovag« gya­log ezred Kaiser-Ebersdorfból Bécsbe, a »Meck­lenburg-Schwerin nagybg« gyalog ezred innen Kai­­ser-Ebersdorfba. A következő vadászzászlóaljak: a 12. számú Rimaszombatból Bécs melletti Mauerba, a 13. számú Prágából Wittingauba, a 18. sz. innen Prachatitzba, a 10. számú Spalatoból Capo d'Istriá­­ba, a tiroli vadászezred 2. zászlóalja Roveredoból Rotzenba, az 5. sz. innen Roveredoba, a 4. sz. Rivá­­ból Innsbruckba, a 6- sz. innen oda. A 8. sz. dzsidás­­ezred Nagyváradról Grodeckba, a 13. számú innen Rzeszowba, a 12. sz. huszárezred innen Bécsbe,­az 5. sz. huszárezred innen Győrbe, a 9. sz. innen Sz.-Fe­­hérvárra, a 13. sz. innen Temesvárra. Egészben véve 17 gyalogezred, 1 kiegészítő zászlóalj, 14 vadász­zászlóalj, 7 lovas ezred és 1 ezredkar. (A műegyetemi hallgatók­ ma délután igen látogatott gyűlést tartottak, melyen el­határozták, hogy egy nyilatkozatban ki fogják jelen­teni, hogy a műegyetemi polgárság túlnyomó részé­nek semmi köze az újabban alakult »burschenschaft»­­okhoz. (A tudomány- és műegyetemi olvasó körben), szombaton f. hó 9-én, este 6 órakor következő felolvasás tartatik :Szüts Gyul­­­a : »Az európai polgárosodás rövid kivonata a kor­ háborúktól a franczia forradalomig, különös tekintet­tel Magyarországra.« (Nagy Megyer községből) szá­mos aláírással ellátott levelet vettünk, melyben kö­szönetet mondanak dr. Farkas Benő orvos úrnak a cholera napjaiban tanúsított önfeláldozó működé­séért. (A »Budapesti s­z­e­m­­­e«) kilencze­­dik, 1874. május—juni­usi füzete a következő érde­kes tartalommal jelent meg : I. Szerbia és a forra­dalom kezdete. (1.) — Kállay Bénitől. II. Voltaire — Bodnár Zsigmondtól. III. Az orosz hadjárat Khi­va ellen. — Vámbéry Ármintól. IV. Stuart Mill ön­életrajza. — Langel Ágost után . —y —t. V. A drágakövek az 1873-ki bécsi világtárlaton. (H.) —• Szabó Józseftől. VI. A párisi mai hírlapírók. — A . Cornhill Magazine után Belényesi Gábortól. VII.­­ Költemények. — A sellő. Gyulai Páltól. Elő emlék. 'Joethe után. Szász Károlytól. Mesék. Greguss attól. VIII. A legújabb magyar lyra. —p—. IX. 'O de gubernatis újabb művei. — Gróf Kuri­él. X. Értesítő. — Közigazgatásunk és a ma­­nemzetiség. A. L. — György Endre: Angol mférfiak és szónokok a jelenkorból élet- és fel­­mrajzokban. P. Á. — Krisch János : A természet­rajz elemei. XX. — Bernhard von Cotta : A jelen geológiája. Szabó József. — Jókai Mór: A holt költő szerelme, ballada. (Felhívás.) Megkerestettünk a követke­ző sorok közlésére : Tisztelettel kérem fel mindazo­kat, kik az 1871-ben öngyilkossá lett fiatal iró, Tóth Lajossal szorosabb viszonyban vol­tak, s életére vonatkozó érdekes adatok, — vagy hátrahagyott valamely irodalmi müve birtokában volnának, hogy azokat velem, iratai összegyüjthe­­tése czéljából, czimem alatt (Kis-mező utcza, 33. sz. II. em. 12 ajtó) e hó végéig közölni, — illetve be­küldeni szíveskednének. — Budapest, május 7.1874. Kompolthy Tivadar. (A magyarországi szükölkö­­dők javára) az orsz. magyar gazdasszony­­egylet elnökéhez Svájczból újabban 154 frt érkezett, ez összeghez a zürichi kereskedői egylet 280 frank­kal , a »Fortschritt szerkesztősége 20 frankkal, és Meilott Antal ur 50 frankkal járultak. — Az egylet a nemes adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja. (Honvédzászlószentelés.) Er­zsébetvárosról írják nekünk : »A kir. 25-dik hon­védzászlóalj zászló­szentelési ünnepélyét f. hó 10-én fogja megtartani. A zászló­­­anya gróf B­é­­­d­i Ferenczné, koszorús leányok a vidék legszebb leá­nyai. A szentelés nagy ünnepélyességgel és estéjén a városi közönség által rendezendő tánczestélylyel egybekötve fog megtartatni. (A magyar mérnök- és építész­­egylet) 1874. évi máj. 9-én (szombaton) esti 6 órakor az egylet helyiségeiben (régi Lloyd-épület, a Duna felöli oldalon, II. emelet) egyetemes szak­ülést tart, melynek tárgya : Horváth Farkas érte­kezése : A gyakorlati mértan vivmányairól, mely­lyel kapcsolatban bemutatja saját találmányát, a földosztásnak géppel végzésére. (A »Zenészeti Lapo­k«) új folyama megindult s az első szám a napokban jelent meg. Tartalma változatos. Második vezérczikke: »Liszt és az egyházi zene,« érdekesen fejtegeti Liszt irányát, szemben a múlt iskolák tekintélyeivel. Apróbb rovatai, tárczája a zenevilág eseményeivel foglalkoznak. A lap ára egy évre 10 forint. (Az orosz czár Berlinben.) A németországi lapok hosszú jelentéseket közölnek azon fényes ünnepélyekről, melyeket a berlini ud­var az orosz czár tiszteletére rendez. E héten szin­tén tartatott egy ily fényes estély, melyre 180 sze­mély volt hivatalos. Az elfogadás a császárnő ter­meiben történt; itt szolgálták fel a theát is. Sándor czár a harmadik brandenburgi dzsidásezred egyen­ruháját viselte, s a császárnőt vezette karján, ki fe­hér atlasz ruhát hordott, mely aranycsipkékkel és k­­­laszin virágokkal volt díszítve. Mellettük haladt a német császár, utánuk következtek a herczegek és herczegnők. Az úgynevezett kerek teremben s a mellette levő kék teremben egy sor asztal volt elhe­lyezve, melyeknél a társaság rangfokozat szerint foglalt helyet. A terem közepén nagy gömbölyded asztal állott, melynél az orosz czár a császárnő mel­lett, azután a német császár, az új házaspár, Wla­dimir nagyfig és Mária mecklenburg-schwerini ágnő ültek. A vacsora végeztével a Berlinben időző fran­czia színtársulat adott elő két színművet. Az egyik teremben egy nagy szőnyeg volt felterítve, ezen két támlásszék és egy asztal állott. Ez képezte a színpa­dot. Az előadás után a két császár cercle-t tartott. Az estély éjfél tájban végződött. (Ráth Mór kiadásában) a követ­kező új könyvek jelentek meg: A magyar országgyűlések tör­­t­é­n­e­t­e. Irta dr. F­r­a­k­n­ó­i Vilmos, a m. tud. akadémia rendes tagja és osztály­titkára. Első kötet. (1526—1536.) Budapest 1874. Ára 2 forint 80 krajczár. Csengery Antal összegyűjtött munkái. Harmadik kötet. A történetírók és a történetírás. E nagy érdekű kötetet, mely tizenkét apróbb történeti tanulmányt tartalmaz, rész­letesebben fogjuk ismertetni. Ára kötve 3 frt. Göthe élete; irta Lewes György, fordí­totta Szász Károly. Harmadik füzet. Ára 1 frt. A­z ó­k­or története; irta Duncker Miksa. Fordította Jónás János, tanár. Harmadik fü­zet. Ára 1 frt. A rómaiak története; irta Momm­sen Tivadar, fordította Toldy István, második füzet. Ára 1 frt. Müller Miksa fölolvasásai a nyelv­­tudományról, fordította Steiner Zsigmond. Harmadik füzet. Ára 1 frt. A Deductiv és inductiv logika rendszere. Irta Mill J. Sz. fordította Szász Béla m. k. egyetemi tanár. Harmadik füzet. Ára 1 forint. A m. k. minisztérium Rendeleteinek gyűjteménye, 1873-ik évi folyam. Ára 50 kr. E füzettel a 73-ik folyam be van fejezve. A m. k. minisztérium rendeleteinek gyűjtemé­nye, 1874-ik évi folyam. Ára 40 kr. Törvényczikk a métermérték beho­­z­ataláról. Ára 20 kr. A m. k. igazságügyminiszterium r­e­n­d­e­leinek gyűjteménye, 1873-dik évi fo­lyam. Ára 80 kr. Fegyvertan. Irta Gyulafalvi Bulyovszky Károly m. k. honvédőrnagy. Számos, a szövegbe nyo­matott ábrával. Harmadik rész. Ára 2 fzt. (A frankiii társulat kiadvá­nyai.) A kis nemzeti muzeum 23. és 24-ik füzete. Hogyan boldogulunk? Irta dr. Mathews Vilmos, fordította Poligen. Ára egy-egy füzetnek 50 kr. Vezér csillagok, vagyis velős mon­datok és költői gondolatok honi és külföldi remek­írók műveiből. Második bővített kiadás. Ára 2 frt. A nagyapó elbeszélései. Irta Tóth József. Ára 1 frt 40 kr. Világtörténelem rövid előadásban. Képezdék, polgári és felső leányiskolák számára, irta Vasváry Benő tanár. Első kötet. Ókor. Ára fűzve 60 krajczár. Falusi könyvtár. Gyakorlati útmutatás a­z eperfa és selyemhernyó tenyész­tésre. Irta Áron Ede. Második kiadás. Német nyelvtan. Közép-, reál-, polgá­ri iskolák, képezdék stb. számára s magánhaszná­latra, irta Graf Jakab. Első rész, ára 80 kr. Döntvénytár. A m. k. curia semmitő­­széki, és legfőbb itélőszéki osztályának elvi jelentő­ségű határozatai. X. folyam.E folyam általános tárgy­mutatóval van ellátva, melyben a »Döntvénytár« ösz­­szes tíz kötetében foglalt elvi határozatok a polgári rendtartás és egyéb törvények, rendeletek. §-ai sze­rint sorozva foglaltatnak. Azon határozatok foly­tán, melyek közbejött törvényváltozás vagy ké­sőbbi teljes ülési határozatok folytán, avagy mivel csak az átmenetre vonatkoznak, jelen­tőségüket vesztették, a tárgymutató sorozatából egé­szen kihagyattak, a­mennyiben ezen határozatok sorszámai csak jegyzetbe foglalva fordulnak elő. A perrendtartás életbe léptetése óta a semmitőszék által teljes ülésben hozott határozatok csillaggal vannak megjelölve. Mindegyik határozatnál az illető folyam kijelölése mellett ki van téve azon sorszám is, mely alatt a Döntvénytárban egész terjedelmében előfor­dul. Ezen általános tárgymutató 13 nyomtatott ívre terjed és könnyebb használhatás végett az anyagfel­osztás szerinti repertóriummal van ellátva, úgy hogy bármely határozat a nagy anyaghalmazból azonnal feltalálható. Végre a döntvények rendes gyűjtemé­nyéből 15 nyomtatott iv foglaltatik e füzetben. Ára 3 frt 50 kr. személyi hirek. (Házasságok.) A kassai székes­egyház­ban Kádas Miklós sárosmegyei földbirtokos múlt szombaton vezette oltárhoz Kapeller Ferencz királyi tanácsos leányát, Kapeller Paulina kisasszonyt. A szertartást Perger János püspök végezé. Lengyel­­tótin Hofbauer Lajos úr tegnapelőtt esküdött meg Simon József ottani kereskedő kedves leányával Si­mon Ilka kisasszonynyal, Bocskón­­Mármaros, Ries Gyula kerületi orvos Czifár Antonia kisasszonynyal váltott jegyet. (Halálozás­o­k.) Lengyeltótin tegnapelőt te­mették el az egész környék nagy részvéte mellett, dr. Schwarcz Dávid, köztiszteletben álló or­vost. Az elhunyt elnöke és lelke volt a hazafias szel­lemű lengyeltóti zsidó hitközségnek, melynek jó hírnévben álló iskolája különösen dr. Schwarcz buzgó igazgatása alatt virágzott fel. Az elhunyt 17 éven át működött mint orvos és özvegyet s három árvát hagy maga után. Béke poraira! — A műegye­temnek jeles tehetségű hallgatója, Vörösmarty Ferencz, a nagy­­költő unokaöcscse ma, élete 22. évében elhunyt. Temetése holnap f. hó 8-án d. u. 5 órakor, a József-utcza 15-ik sz. házból lesz. Helyi hirek. (A budavári plébániatemplom restauratiój­a) tárgyában a vallás- és köz­oktatási miniszter következő leiratot intézte a fővá­rosi hatósághoz : Oly végre, hogy a budavári kath. plébánia restauratiój­ára szolgáló részletes tervek egész alapossággal elkészíttethessenek, a templom homlokzata és déli falán levő vakolat egy részének eltávolítása mellőzhetlenné vált; csak igy lehetvén ezen emlékszem építmény úgy alkati, mint diszitvé­­nyi idomainak tüzetes ismeretére jutni, jelesen azon módozatot felismerni, mint lett a torony a nyugati homlokzattal, valamint a déli mellékhajó külfalával szerves kapcsolatba hozva. A helyreállítási munká­latok még az idén megkezdendők lévén, az ügy sür­gősségénél fogva s azon reményben, hogy a főváros közönségének, mint ezen egyház kegyurainak ezen intézkedés ellen észrevétele nem leend, felhatalmaz­tam Schulek Frigyes tanárt, hogy ezen munkálato­kat az e czélra kirendelt vallásalapi javadalom ter­hére eszközöltesse. Midőn erről a főváros közönségét szíves tudomás s belenyugvásának kijelentése czél­jából értesíteném, egyúttal megkeresem, hogy e részben az ottani lelkész, főtisztelendő Ráth apát urat felhívni szíveskedjék, miszerint ezen művelet­nek eszközlése czéljából nevezett tanár urat minden irányban támogatni sziveskedjék. Magától értetvén, hogy ezen munkálatok úgy lesznek kiviendők, hogy az isteni tisztelet szokásos megtartása ne zavartassák. Budapest, 1874. május hó 4-dikén. T­r­e­f­o­r­t Ágoston. (Olcsó kövezés.) Kellner József városi kőfelügyelő már többször észrevette, hogy a bor­­áros-téren lerakott városi burkolatkövekben hiány van. Nyomozván­ a tolvaji, ferenczvárosi kis-főut­­czában 3. sz. alatt fekvő ház udvarán 130 db követ talált, mellettük pedig Rottenbiller Ferencz nevű követőt, ki javában az udvar burkolatával volt elfoglalva. Rottenbiller elfogatván, azzal akarta ma­gát kimenteni, hogy ő e köveket Szöri Sebestyén fu­varostól 3 írtért megvette; a fuvaros megidéztetvén, ennek ellenében állttá, hogy Rottenbiller a borárus­­téren fekvő kövekből maga rendelt két szekérrel hozzá vitetni, és hogy fuvarbér fejében fizetett neki 3 frtot. Utóbb megállapíttatott, hogy a városban már több ház udvara lett ily módon szerzett kövekkel kiburkolva, úgy látszik, hogy a város jószágára nem nagy az ügyelet. (Szerencsétlenség.) A vakok inté­zetének növendéke, a 11 éves Tóth József f. hó 2-án lemenvén az intézet tornakertjébe, ott felügye­let nélkül tornázott, és oly szerencsétlenül leesett, hogy sérülései következtében még az éjjel meghalt. Különös a dologban az, hogy ez esetről az intézet igazgatósága nem tett jelentést a rendőrségnek, mely csak bizalmas útón értesült felőle. Az illető fel­ügyelő, kinek kötelessége a növendékek fölött őr­ködni, kérdőre fog vonatni. (T . z.) Tegnap délután K o s s­u c­h mé­­száros utczai üvegkereskedő pinczeraktárában tűz ütött ki, mely az üvegáruk szalmacsomagolásában tápot találva, gyorsan terjedt és két raktárt egészen megsemmisített. A kár tetemes. (A »C O r s­o«­k­ávéházba) tegnapelőtt éjjel egy egészen meztelen ember akart belépni. A rendőrségre vezettetvén, őrültnek ismertetett föl és átadatott a kórháznak megfigyelés végett. (Tetten ért tolvajnő.) P. Teréz is­mert tolvajnő, ki jelenleg valamely nyilvános mu­lató helyen pénztárnoknő, tegnap a kerepesi sírkert­­ben temetés alkalmát használván föl, egy gyászoló asszony zsebéből kihúzta a pénztárczát, azonban rajta érezett és elfogatott; a tárcza még nála volt. (Születések és halálozáso­k.) A lefolyt héten élve született 237 gyermek, elhalt 243 személy; a halálozások tehát 6 esettel múlják felül a születéseket. — Az élve szülöttek közt volt 172 törvényes, 65 törvénytelen; nemre nézve 121 fiú, 116 leány. — Halva született 13 gyermek, köz­tük 6 törvényes, 7 törvénytelen. — A halottak közt voltul34 férfi, 109 nő, egy éven aluli gyermek 69. — Élve szülöttek vallás, nem s törvényesség szerinti kimutatása: Katholikus 00 fiú, 16 leány, 125 együtt törvényes; 31 fiú, 24 leány, 55 együtt törvénytelen; mindössze: 91 fiú,89 leány, 180 együtt. — Ágosta, 6 fiú, 7 leány, együtt 13 törvényes; 3 fiú, 3 leány, 6 együtt törvénytelen; mindössze: 9 fiú, 10 leány 19 együtt. — Helvét 4 fiú, 1 leány, 5 együtt törvé­nyes ; — fiú, — leány, — együtt, törvénytelen; mind­össze 4 fiú, 1 leány, 5 együtt. — Görög n. e. 1 fiú, 2 leány, 3 együtt törvényes; — fiú, — leány, — együtt törvénytelen ; mindössze: 1 fiú, 2 leány, 3 együtt. — Zsidó 14 fiú, 12 leány, 26 együtt törvé­nyes ; 2 fiú, 2 leány, 4 együtt törvénytelen mind­össze 16 fiú, 14 leány, 30 együtt. — Nevezetesebb halálokok : Veleszületett gyöngeség és alkathiba 10, heveny agyvízkór 3, agykérláb 11, rángások 16, croup —, roncsoló torokláb 1, kökhurut 4, derme és állgörcs 4, kanyaró 2, vörheny 5, orbáncz —, himlő 16, bélhurut 8, vérhas —, cholera —, typhus 10, genyláz —, tüdő- és mellhártyalob 20, hashártya­­lob 2, vízkór 3, rák 2, tüdőgümő 60, gyermekágyi bajok 1, agyhüdös 7, agykór 6.

Next