Pesti Napló, 1874. június (25. évfolyam, 124-147. szám)
1874-06-01 / 124. szám
134. szám.________________________________Budapest, Hétfő junius 1.1874.___________________25. évf folyam. Szerkesztési iroda; Kiadó-hivatal: Előfizetési feltételeit; Hirdetések Barátok tere, Attitum-epfilet ’ Barátok tere, Athenaeum-emikst *^Bk*^*** A Postán kiilövö, vagy Budapesté,-, , , . •------- I ’ U 1 R B (9 ■ 9*9 9 fit V A I R I Jf|| hiúhoz hordva reggeli ésesti ki- |j szintúgy mint előfizetések A lap Szellemi részét illető minden R JR Ríj ■ ■ | I R R fi9t fi 8 nf 9 •mR H 4l^s g 7'k“”*,TW fill ÍN fi I 19 H íi i ii I JÄK : r .-JÍ'rí- í B&rmentetlen levelek csak ismert körisfiók, hirdetmények) » ^ ^ JS-JL JL 1 JLA V “fi| Bar«Ok-tere, Athenaeum-épUK kezektől fogadtatnak el. hónapban megkezdhető, de ennek bármely . ... . . x . .. nnmnT -rr k«-vrv napján történik is, mindenkor a hó első y KUiOOloOR. Kesx-átok nem adatnak viasza, kiadó-hivatalhoz intézendők UwT T I/| A T| A C napjától számittatik. f————1811———*——«a—wmai iuhhim üií imni ■■■ n^i^^^**^****^^ w-^, ,, n n —w—ikiw m\t im i i \u \mm■M*wmi>iM>iianaiTiy miii—ji mm mi um nur TiWMiEiíiwiiii riatiMTnTrwiMiMfiB«^ Politikai heti szemle. Budapest, junius 1. A hét politikai élete elég érdekes volt, ámbár nagy politikai jelentőségű események nem fordultak elő. Az új franczia kormány megkezdő működését, programmjáról még eddig nem nyilatkozott s csak egyes tagjai jelentették ki, hogy a kabinet Mac-Mahon hét éves uralmához ragaszkodik. Vasárnapon Nièvre megyében képviselőválasztás volt s a bonapartisták itteni fényes diadala rendkívüli feltűnést okozott. A nemzetgyűlés május 28-án kezdi meg működését. Úgy látszik, hogy a bal- és a jobbközép közt, melyeket a császári párt hódításai igen kellemetlenül leptek meg, fusionális alkudozások folynak s ezúttal némi reményt nyújtanak a sikerre. A ház szombaton megállapító napirendjét, Baudot monarchista azt indítványozta, hogy előbb a községi, azután a politikai választótörvény tárgyaltassék. A köztársaságiak élénk ellenzése daczára a többség elfogadta ez indítványt. Még egy másik esemény is sok port vert föl Francziaországban. Ez azon hir, hogy a spanyol kormány felélesztette a Hohenzollern-trónjelöltséget s azt most meg akarja valósítani. Sok jel arra mutat, hogy az egész MI nem egyéb, mint a carlisták koholmánya, ndamellett a franczia lapok sokat foglalkoznak vele, igen komolyan, de minden szenvedély vagy elfogultság nélkül bírálják azt. Belgium semlegességének kérdése is sok vitára adott alkalmat. A német félhivatalos sajtó hozta fölszínre a kérdést, azt állítván, hogy Francziaország új revanche háború esetén szükségképen nem fogja respectálni Belgium nemzetközi állását, s hogy tehát nem a német, hanem a franczia nép az, mely a belga semlegességet fenyegeti. — A franczia lapok erélyesen visszautasítják e vádat s határozott kifejezést adnak békés óhajaiknak. Az olasz kormány május 23-án vereséget szenvedett a kamrában s beadta lemondását, melyet azonban a király el nem fogadott. A Minghetti-kabinet tehát továbbra is az ügyek élén maradt. A pápa egészségi állapota rövid gyöngélkedés után ismét kielégítő. A svájczi szövetséggyűlés május 28-án rendkívüli ülésszakra gyűlt össze, hogy az alkotmányrevisio ügyében tartott népszavazás eredményét hivatalosan kihirdesse. A svéd birodalmi gyűlés május 22-én királyi trónbeszéddel berekesztetett. Milan szerb fejedelem Bukarestből, hol több napig időzött, május 29-én visszatért Belgrádba. Gorcsakov herczeg orosz külügyminiszter legközelebb Baden-Badenből kelt sürgöny intézett az európai hatalmakhoz, melyben nemzetközi congressus tartására hívja fel őket. E congressus czélja: a háborúban érvényesítendő nemzetközi jogszabályok megállapítása, különösen a hadifoglyokkal való bánásmód ügyében tanácskozni. A congressus, melyhez minden állam egy katonai és egy, a nemzetközi jogban jártas diplomatiai meghatalmazottat küld, június 15-én ül össze Brüsselben. A tanácskozások programmja s az egyes államok részvétele felett most folynak az alkudozások. Brüsseli hírek szerint nem szenved kétséget, hogy az államok többsége részt veend a congressusban. Budapest, június 1. A képviselőház mai ülésében folytatta az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat megvitatását és hét szavazattöbbséggel elfogadta Várady Gábor indítványát, mely a mostani jogtanulók számára csak két évi gyakorlati időt állapít meg. A képr.házban levő jogtanárok: Kautz, Hoffmann s Vécsey a jogtanulók érdekében szólaltak fel és részint pártolók Váradyt, részint közvetítő indítványt tettek. Az igazságügyminiszter azt ajánlá, hogy a jelen javaslat 1874. nov. 1-én léptetessék életbe. A szavazásnál a jobboldalról többen az ellenzékkel szavaztak, s így kerekedett a többség Várady indítványa javára, mely nem bír semmi jogosultsággal. A képv. ház a választási törvényjavaslatra vonatkozólag azt határozta, hogy azt pénteken tárgyalják az osztályok. A képv. ház munkaprogrammját illetőleg újabb tervről értesültünk. Azt halljuk, hogy a választási törvény befejezése után a képviselőház a jelen ülésszak alatt még csak a ház szabályainak módosításáról szóló bizottsági jelentést venné tanácskozás alá, mégpedig olyképen, hogy míg a főrendiház a választási törvényt tárgyalná, a képviselőházban a házszabályok vétetnének fel. Budapest, június 1. (A 153 milliós kölcsön) második felének realizálásáról azt írja az »Ung. Actionär«, hogy Weningertől külföldről azon tudósítás érkezett ide, hogy Hansemann nem hajlandó a kölcsön említett része érdekében Londonba menni. A kölcsön második felének átvétele az eddigi 76’2 millióra vállalkozott consortium részéről — úgymond a nevezett lap — e szerint legalább is kétséges. A mi értesülésünk szerint, a dolog a legutóbbi időben másképen alakult. (A románia vasúti csatlakozás ügyéről a vasárnapi számunkban közlöttek kiegészítésére fölemlítjük, hogy, az »Ung. Act.« értesülése szerint, a romániai kormány komoly méltánylással fogadta a magyar kormány ultimátumát. A romániai kormány ugyanis a fejedelem elnöklete alatt külön , miniszteri tanácsot tartott, a tanácskozás eredményéről azonban nem érkezett még jelentés. A bosniai vasutak csatlakozása tárgyában ugyanezen lapnak serajevoi tudósítása szerint a csatlakozás mégis Samacznál fog történni, s nem Bródnál, amely utóbbi mellett magyarellenes részről hevesen küzdenek. Előrelátható volt, hogy a magyar kormány — úgymond az »Ung. Act.« — teljes erélylyel fog eljárni oly csatlakozási pont ellen, mely az országnak vitális érdekeit sértené. (A dalmát kérdéshez.) Klair az osztrák birodalmi tanács képviselőházának tagja Zárában május 30-kan, az ottani »Nazionale« czimű lapban hamisaknak nyilvánítja mindazon híreket, hogy Zágrábban a nemzeti párttal Dalmátiának Horvátországba való bekebelezése ügyében alkudozások folytak volna. Klaic úr azt állítja, hogy csak a határőrvidék vaspályaügyének stádiumairól értekezett a dalmát vaspályahálózat kiépítése érdekében Mazuranics bánnal és Mollináry tábornokkal. A legkomikusabb szerepet a dologban a »Waterland« játsza, mely tegnap már saját magát dementálja. Azt írja ti, hogy a »Reform« hírét a horvátországi összeesküvésről nem hitte el, arról azonban neki is tudomása van, hogy Dalmátia egyedlése ügyében tárgyalások folytattatnak. (A budapesti kereskedelem hanyatlása tárgyában kiküldött fővárosi bizottság, miként utolsó tudósításunkban előadtuk, 12 tagból álló választmányt küldött ki, mely a főbb kereskedelmi ágak kiválóbb képviselőit a pangásokairól,valamint a baj megszüntetése iránti nézeteikről hallgassa meg és tegyen erről az összbizottságnak jelentést. Ezen választmány vasárnap d. e. 10 órakor Kammermayer polgármester elnöklete alatt megkezdette működését. A polgármester felhívja a választmányt, hogy nyilatkozzék mindenekelőtt arról, hogy mikép kíván a kihallgatásnál eljárni? Vecsey Sándor és Ráth Károly azt ajánlják, hogy a választmány ne oszoljék csoportokra, hanem hallgassa meg teljes ülésben a szakembereket és fogjon a munkához minél hamarább. Horn Ede : A választmány feladata lényegesen meg volna könnyítve, ha hiteles tudomást nyerhetne arról, vájjon igaz-e az, mit Németh Imre a »Pester Lloyd« szombati számában megjelent czikke folyamán állít, hogy t. i. a kormány már teljesen tisztában van a közraktárak, a budapest-zimonyi vasút és a czegléd-budapesti második vágány létesítéséről. Szóló sajnálja, hogy Németh Imre kormánybiztos nincs jelen, mert szándékában van hozzá ez iránt kérdést intézni. Vecsey Sándor Németh Imre czikkét nem a kormánybiztos, hanem egy magánember nyilatkozatának tekinti, azért az ügyet egyszerűen mellőztetni kívánja. Időközben Németh Imre osztálytanácsos, a kereskedelmi miniszter képviselője megjelen. A polgármester közli vele a Horn által fölvetett kérdést. Vecsey Sándor közbeszól és megjegyzi, hogy a kérdést nem az egész gyűlés kívánta hozzá intézni, hanem csak egy-egy tagja, s ő feleslegesnek is tartja a kormánybiztos nyilatkozatát, mert úgyis tudva van, hogy ami a közraktárakat illeti, a kormánynak nincsen arra pénze. Horn Ede : Mégis csak jó volna tudni, hogy mennyiben való az, mi a »P. Lloyd«-ban a kormánybiztos neve alatt elmondatott, mert ha a közraktárak és vasutak ügye csakugyan annyira előhaladt, akkor e választmány feladata nagyon meg lenne könynyítve. Németh Imre kormánybiztos : A »Pester Lloyd«-ban megjelent czikk nem a kormánybiztosnak, hanem szólónak egyéni nézeteit adja elő. Sajnálja, hogy czikke — mint több lapban ma megjelent támadásokból látja — félreértetett, mintha ő, a kereskedelmi miniszter képviselője, kereskedőket vagy bárki mást sérteni, vagy pedig a bizottságnak szemrehányást tenni szándékozott volna. Szóló a czikkben azon egyéni nézetét, melyet a kereskedelmi miniszter is helyesel, kívánta elmondani, miszerint a kihallgatás hosszadalmas útja ott, ahol a bizottság kebelében annyi kitűnő szakember ül, elhibázott irány, és ezt hírlapban mondotta el azért, mert nem vélte magát jogosítottnak résztvenni a bizottság eljárási módozatai iránt folyt tanácskozásban. Körösi József : A kormánybiztos kijelentette, hogy a miniszter helyesli részben a »P. Ll.«ban megjelent czikket. Szóló tudni kívánja mindenekelőtt, hogy az entropoik és a vasutak ügye csakugyan oly előrehaladt stádiumban van-e már a kormánynál, mint az illető czikk állítja? Mert ha e részben bizonyos kérdések be vannak már fejezve, akkor a főváros nem fogja már bevégzett feladatokra pazarolni az időt és erejét, hanem azon lesz, hogy a kormánynyal együtt a még hátralevő teendők végrehajtására öszpontosítsa tevékenységét. Vecsey: Az nagyon közönyös, hogy a kormánynak mi a szándéka, miután nincs hozzá pénze. Hagyjuk a dolgot és lássunk a munkához. Horn megjegyzi Németh ellenében, hogy ő a czikk irányára nézve egy szóval sem tett megjegyzést , csak az abban említett pozitív kormányintézkedésekre nézve kér fölvilágosítást, és sajnálja, hogy ezekre nem reflektált a kormánybiztos előbbi válaszában. Németh Imre kormánybiztos: A közraktárak kérdése a kereskedelmi minisztériumnál anynyiban van előkészítve, amennyiben azoknak helyes szervezéséről s berendezéséről elméleti s gyakorlati szempontból be vannak fejezve a tanulmányozások. Ha ezen megállapodásokhoz hozzájárul a város, akkor a harmadik factor van még hátra, t. i. a kellő pénzerő. Erről pedig nincs egyelőre tájékozva sem a kormány, sem — úgy látszik — a főváros. A vasutak iránt tett kérdésre nézve szóló, mint csupán a kereskedelmi miniszter képviselője, nincs hivatva nyilatkozni. E nyilatkozat tudomásul vétetik. Elnök a választmány megegyezésével kimondja ezután, hogy a választmány a kihallgatásokat teljes ülésben fogja tartani s azokat szerdán d. e. kezdi meg. Németh Imre kérdi, hogy a kihallgatandók az entrepot-k és a vasutak iránt is meg fognak-e kérdeztetni. Vecsey ezt nem tartja szükségesnek. Ráth Károly nem tartja e kérdéseket a kereskedelem hanyatlásainak okairól folytatandó kutatásnál a többi kérdéstől elválaszthatóknak. Elnök kimondja, hogy ez a fölteendő kérdések alkalmára tartozik. Ezután Körösi előterjesztése alapján a következő czikkek alapíttattak meg, mint olyanok, amelyeknek kereskedelmi helyzete iránt szakemberek kihallgatandók, u. m. : gabona, liszt, gyapjú, szilva, dohány, olaj, bor, sertés, zsír és szalonna, marha, bőr, szesz, fa, vas, kőszén, ruházat és kézmüzet. ( A szakemberekhez intézendő kérdéseket ezek állapíttattak meg : 1) Milyenek az állapotok az ön által képviselt kereskedelmi czikkben ? 2) Azon esetben, ha pangás jelentetik : mely körülményeknek tulajdonítja ön a pangást? 3) Lehetne-e czélszerű intézkedések által az illető czikkben való kereskedelmet támogatni s ha igen , mily eszközöket tart ön erre alkalmasoknak ? Az egyes kereskedelmi ágakra a következők jelöltettek ki mint megkérdezendő szakemberek : Gabonára :Strasser Alajos és Mauthner a magyar általános hitelbank áruosztályának főnöke. Lisztre : Doswald és Ullmann József. Gyapjúra : Beimel és Herz czég és Salm. Szilvára : Beimer és Hertz és Rebry. Dohányra : Schoszberger S. W. és fiai czég, Herzog Péter és Kohen 1.1. Olajra : Schoszberger czég ésSchanzer. Borra: Jálics és Szarvasy Sándor. Sertés, zsír és szalonnára: Ludwig János és Pfeifer Mátyás. Marhakereskedésre: a vásári felügyelőség által kijelölendő két egyén. Bőrre: Riesz, Fischer és Machlup. Szeszre: Leipziger, Krausz Lajosés Schoszberger czég. Fára: Neuschlosz Miksa, Kempjner és Adler czég. Vasra: Romeiser és Mechwart. Kőszénre: Feldmann és Lőwy. Ruházatra: Küszler, Hirsch Jakab czég, Krausz és Lakenbacher czég. (lábbelire.) Kézműve: Müller és Kunz József. Szállítási üzletre : Häuter, Schneider és Deutsch czég. Az elnök intézkedni fog, hogy a kijelöltek a kérdéseket és a meghívást jókor megkapják. Az első kihallgatás szerdán d. e. 10 órakor fog kezdődni s kiterjed a gabonára, lisztre, a szállítási üzletekre és a kőszénre. A második kihallgatás pénteken d. u. 5 órakor tartatik és a sertés, szalonna, zsir, marha, szilva s gyapjú kereskedéssel fog foglalkozni. Ezzel az ülés délután 1 órakor eloszlott. (Az osztrák püspöki kar és a pápa.) A folyó évi martius hóban Bécsben összegyűlt osztrák érsekek és püspökök tudvalevőleg levelet intéztek a pápához, ki arra ápril hó 29-én válaszolt. E két levelet most közzéteszi a bécsi érsek hivatalos közlönye. A püspökök az. évi martius 7-én kibocsátott pápai encyclikából indulva ki, helyeslik azon kárhoztató ítéletet, mely abban az osztrák felekezeti törvények ellen foglaltatik. Igazán elviselhetlen — mondja a levél — és Krisztus hívei által megvetendő azon tétel, miszerint a világi hatalom egyházi dolgokban is souverain. A püspökök tehát , szent kötelességüknek tárták a nyilatkozatban, melyet annak idején közzétettek, az isteni jog és az erkölcsi rend ama felforgatása ellen a legerélyesebben tiltakozni. Ők akkor kijelentették, hogy ha az egyház külső jogviszonyairól szóló törvényjavaslat szentesíttetnék, ők annak határozatait annyiban követni fognák, amennyiben a dolog lényegében a concordatummal megegyeznek; soha sem lesz meg azonban az, hogy oly parancloknak engedelmeskedjenek, melyek az egyház javával össze nem egyeztethetők. Az egyház folyton növekedő sanyargattatásai közepette a püspökök a pápa világító példájából reményt merítenek arra nézve, hogy minden sanyarúságok között teljesíteni fogják sz. Cyprián szavait: »Az isten papját, aki követi az evangéliumot, és őrzi Krisztus törvényeit, megölhetik, de le nem győzhetik.« Alá vannak írva hg. Schwarzenberg prágai érsek, Rauscher bibornok és Tarnóczy salzburgi érsek. A pápának ápril 29-én kelt válasza a következőleg hangzik: »Kedvelt fiainknak ! Üdvözlet és apostoli áldás ! Vettük múlt mártius 26-áról kelt, hozzánk intézett, jámborságtokhoz és tisztetekhez méltó leveleteket és nemeskeblü nyilatkozványotok mellékelt példányát, melyben az osztrák terület többi tiszteletre méltó testvéreivel egyetemben, az egyház külső jogviszonyaira vonatkozólag ama kormány által előterjesztett törvény ellen nagy szellemi erővel, az érdek és a szó hatalmával óvást tettetek. Különös örömmel láttuk, kedvelt fiaink,hogy hivatalbeli kötelességteknek tartottátok e nyilatkozványban ama legmegvetendőbb elvek ellen kikelni, melyek az említett törvényben foglaltatnak, a kötött concordatum szerződési hatályát férfiasan védeni és az egyház jogait és szabadságát szilárdan megőrzeni,melyek közül ama szent zálog forog szóban, mely mint Ambrozius mondja, mások kezébe át nem mehet a nélkül, hogy egyszersmind Krisztus öröksége is el ne árultassék.« A pápa itt köszönetét fejezi ki a püspökök által tanúsított buzgalomért, és azután folytatja : ».. . . Nem kétkedünk , hogy egyszersmind példátok és tekintélyetek nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy itt nálatok a hívők mind ez igazságban megerősíttessenek, az isten és egyház iránti kötelmeikben szilárdak maradjanak és a keresztény névre és hitrd örömmel és kitartással méltóknak mutassák magukat. Rátok pedig lekérek a könyörületes istentől erőt, kegyelmet, kitartást, hogy előttünk kifejezett elhatározástokban megfélemlítések, kellemetlenségek miatt meg ne tántorodjatok, hanem az általatok viselt egyházi tiszthez méltóan folytassátok munkátokat, és igy az egyháznak ama vidékeken e nyomorúságos időben szilárd oltalma és védelme legyetek. Megköszönve végre nekünk kifejezett kivánataitokat és bizva imádságiok segítségében, őszinte szeretetünk zálogául rátok kedvelt fiaim és az osztrák terület többi tiszteletreméltó püspökeire, valamint a rátok bízott nyájakra apostoli áldásunkat adjuk. Kelt Rómában sz. Péternél, ápril 29-én pápaságunk 28. évében. IX. Pius P. P.« Országgyűlés. A képviselő az ülése június 1 Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Szapáry Gyula gr., Pauler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök a házszabályok 151. §. értelmében bemutatja mindazon interpellációk, indítványok, határozati és törvényjavaslatok, valamint egyéb miniszteri előterjesztések kimutatását, melyek a jelen országgyűlés kezdetétől az. évi május 31-ig a képviselőház elé terjesztettek és elintézetlenül maradtak. Ki fog nyomatni és szétesztatni. Bemutatja továbbá Udvarhelyszék felterjesztését azon czélszerű intézkedés megtétele iránt, hogy a képviselők az országgyűlési tanácskozmányokban folytonosan részt vegyenek. Abaújmegye felterjesztését a törvényhatóságok hatáskörének szélesbítése iránt. Sopron város felterjesztését a választási törvényjavaslat módosítása tárgyában. Győr megye felterjesztését a közhivatalnokok közmunka kötelezettségének szabályozása iránt. Zala megye felterjesztését egy külön földmivelési minisztérium felállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Szontagh Pál Somogymegye tabi kerületében megválasztott országgyűlési képviselő végleg igazoltatik. Szeniczey Ödön Endes József és Hazai Ferencz volt cs. kir. tisztek kérvényét nyújtja be az 1850. évtől 1867. év végéig elmaradt nyugdijak utólagos folyósítása iránt. Bobory Károly Hodor Péterm férjezett Svedák Istvánná kérvényét nyújtja be 31 frt megtérítése iránt. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Nagy György a következő interpellátiót intézi a kormányhoz : Alkotmányunkat a haladó kor szellemében átalakítani önfenntartási kötelességünk. A középkori jellegű főrendiház ellentétben áll képviseleti alkotmányunkkal, ezen kiváltságos főrendiház átalakításának szükségét már az 1869. évi országgyűlést megnyitó legmagasabb trónbeszéd is hangsúlyozta, a jelen országgyűlés megnyitásakor őfelsége legmagasabb trónbeszédében, a főrendiház reformját ismét ezen országgyűlés teendői közé tűzte ki. Mindazonáltal a kormány még eddig semmit sem tett a főrendiház reformjára vonatkozólag és e tekintetben nézeteit nem ismerhetjük. Az előadottak nyomán kérdi a kormánytól: »Minő nézetben van a főrendiház reformjára nézve ? Halaszthatónak vagy szükségesnek tartja-e ezen kérdés megoldását ? Továbbá: Szándékozik-e a legmagasabb trónbeszéd ígéretét beváltani és a főrendiház reformjáról a képviselőház elé minél előbb törvényjavaslatot terjeszteni. A beadott interpelláre ki fog adatni a kormánynak. Horváth Lajos az incompatibilitási bizottság nevében bemutatja az összeférhetlenségről szóló törvényjavaslatot. Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetni. Hammersperg Jenő a jogügyi bizottság nevében bemutatja annak jelentését a nők teljeskoruságáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetni. Dániel Ernő a kérvényi bizottság jelentését nyújtja be. Szombaton fog tárgyaltatni. Trefort Ágoston vallás- s közoktatási miniszter a képviselőház május 2-án hozott határozata értelmében bemutatja a zsidó iskolaalapra vonatkozó jelentését. Ki fog nyomatni és szétosztatni. Bartal György földmivelés, ipar- és kereskedelmi miniszter a méterrendszer behozataláról szóló szentesített törvény folytán az 1874. évi budget terhére 129 ezer frtnyi póthitel megszavazásáról szóló törvényjavaslatot terjeszt elő. Ki fog nyomatni, szétosztatni, és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Következett a napirend: Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az átmeneti intézkedésekben Csiky Sándor kimondatni kívánja, hogy a felvétel az ügyvédi kamrába csak azoktól tagadtathassék meg, kik jogérvényes ítélet folytán büntetés alatt állanak, s e rendelkezés ne terjesztessék ki egyszersmind azokra, kik ellen vizsgálat van elrendelve. Schmansz indítványára az eredeti szöveg fogadtatik el. A 114-ik szakaszt Várady Gábor a következő kikezdéssel kívánná megtoldatni : »A jelen törvény életbeléptetésekor a jogi tanfolyamot már megkezdett ifjak akkor bocsátandók az ügyvédi vizsgára, ha kimutatják, hogy a jogtudorság elnyerése után két évig joggyakorlaton voltak.« —■ Figyelmezteti a házat azokra, kik azon tudatban léptek a jogi pályára, hogy csak két évi gyakorlati időre lesz szükséges; ezeket meglehet, a törvényhozásnak oly szigorú intézkekedése, mint a törvényjavaslatban czéloztatik, esetleg visszariasztaná a pálya bevégzésétől, mi a proletariusoknak hazánkban, fájdalom, különben is nagy számát szaporítaná. Ajánlja módosítványának elfogadását. Máday Sándor túlságos engedékenységnek tartaná, ha a törvényhozás a törvényjavaslatnak az ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezését a pályájukat most megkezdett jogászokra is kiterjesztené. Ha Várady módosítványa elfogadtatnék akkor mellékúton kijátszva volna a törvényjavaslat fő célja, hogy az ügyvédi kar minél előbb reorganizáltassék erkölcsi és szellemi tekintetben. Veszélyesnek tartja azon érvet, hogy a módosítást azért kell elfogadni, mert a jelenlegi első éves jogászok bizonyos adott conkret viszonyok közt léptek pályájukra, melyek megváltoztatására nem számítottak. Hogyha az ügyvédi rendtartásról szóló törvény visszaható erővel bírna az ügyvédjelöltekre, akkor ebből az következnék, hogy az egyetem reformjánál a középtanodai tanulókra és a középtanodákról szóló törvényben a normalistákra is ki kellene terjeszkednie a törvényhozásnak. Szóló azt akarja,hogy ha a törvényhozás egy magasabb és szigorúbb feltételek alatt elérendő qualificatiót kíván az ügyvédekre nézve kimondatni, akkor legyen ezen törvény kötelező azon percztől fogva, midőn e törvény életbe lép. Nem szeretné, ha a törvényhozás különféle mértékkel mérne; szóló is hódol azon elvnek, hogy a törvénynek nem szabad visszaható erővel bírnia; de mert nem akarja, hogy az ügyvédi karnak még további 2—3000 tagjánál a jelenlegi állapot tartassák fenn, miáltal e törvény célja évekkel elodáztatik, pártolja a központi bizottság javaslatát. Lázár Ádám nem tartja méltányosnak az átmeneti intézkedéseknek az ügyvédjelöltekre vonatkozó szakaszát, hanem azt úgy kívánja módosíttatni, hogy a jelenlegi ügyvédjelöltektől is csak az eddigi vizsga kivántassék meg s azok, kik a jogi tanfolyamot jelenleg megkezdették, az eddig fennálló szabályok alá essenek az ügyvédi képesítésre nézve. Kautz Gyula az ügyvédi rendtartásról szóló törvény megalkotását jelentékeny haladásnak tartja igazságügyünk rendezése terén ; ami különösen az átmeneti intézkedések tárgyalás alatt levő szakaszát illeti, nem fogadhatja el sem Várady nagyon is messzemenő, sem Máday nagyon rideg álláspontját, hanem kimondatni kívánja, hogy azok, aik az egyetemen és négy tanfolyamból álló jogakadémián tanulmányaikat mint rendes, nyilvános tanulók a jelen tanévben elvégzik, szintén részesíttessenek azon kedvezményben, melyben a joggyakornokok a központi bizottság szövegezése szerint részesülnek. Figyelmeztet arra, hogy vannak az országban akadémiák, melyek nem bírnak 4 évi tanfolyammal. Ezek tanulói talán néhány hét múlva a joggyakornokok sorába lépnek, s így nagyobb előnyben részesülnének az átmeneti intézkedések jelenlegi szerkezete mellett, mint azok, kik egyetemen négy évi tanfolyamot végezve, alaposabb készültségre törekesznek. Vannak ismét oly tanulók, kitt sejtvén a törvényhozás intenzióját, az egyetemről eltávoztak s elmentek oly akadémiákra tanulni, hol rövid idő alatt bevégezvén tanulmányaikat, a joggyakornokok sorába vétetnek fel, s igy azokat, kik az egyetemen maradtak, s kik alaposabban tanulnak, a törvény, méltatlanul, épen szorgalmukért sújtaná,ha változatlanul fogadtatnék el. Ajánlja indítványának elfogadását. Az ülés tovább foly. Magyar Tudományos Akadémia, Június 1. Az ünnepélyes közülés, melylyel az akadémia ez évi nagygyűlését befejezte, tegnap délelőtt ment végbe az akadémia nagy dísztermében. Az akdémia tagjai nagy számban jelentek meg és egészen elfoglalták a díszterem emelvényén levő padokat; az elnöki asztalnál Lónyay Menyhért gr .ül, mellette Csengery Antal, jobbján Arany János, balján Gyulay Pál, mind a négyen díszöltönyben ; a tagok is jobbára díszruhában jelentek meg; ott láttuk minisztereink közül Paulert, Trefortot, Bartalt; a fővárost képviselő küldöttség élén Ráth Károly főpolgármestert. A hallgató közönség teljesen megtöltötte a termet, az első padokban és a karzaton számos hölgy hallgatta élénk érdekkel a komoly előadásokat. Az ünnepélyt röviddel 10 óra után, Lónyay Menyhért elnök a következő beszéddel nyitá meg: Midőn a magyar tudományos akadémia alapszabályait ujjáslakítá és három osztályát önállóbb működési körrel ruházta fel, ugyanakkor az akadémiai- és osztályelnököket három évről három évre választani rendelte. Ezáltal minden három év oly időközt képez, melynél czélszerűnek tartom az ünnepélyes ülés alkalmával megemlékezni az akadémiának ezen időszakba eső nevezetesebb mozzanatairól s megérinteni azon feladatokat is, melyek a legközelebbi időkben az akadémia előtt állanak. Mielőtt ezt tenném, a magam és elnöktársam nevében hálás köszönettel említem meg azt, hogy a nagygyűlés választása által újból mi reánk esett az akadémia bizalma, s igy ismét megtiszteltetünk azon állással, mely tudományokkal foglalkozó hazafira nézve hazánkban a legfényesebb, s melyet elérhetni bárki életének legnagyobb kitüntetései közé sorolandja. Visszatekintve a legközelebb múlt három évre, elmondhatom, hogy nem létezik hazai intézet, mely iránt nagyobb érdekeltséggel, sőt kegyelettel viseltetnék a nemzet, mint az akadémia iránt. Voltak nemrég múlt évek, midőn szünetelt a közélet, s ennélfogva az akadémia működése az általános figyelem tárgyát képezte. — De most is fennáll az akadémia iránti részvét és érdeklődés, midőn a tudomány és irodalom magyar nyelven növelése és terjesztésének csendes munkája jutott az akadémia feladatául.Nem múlik el év, melyen az akadémia alapjának gyarapítására egyes adományok s végrendeleti intézkedések ne téteznének, így az utolsó három év alatt több mint hatvan adomány és végrendeleti hagyomány 130000 ftra megy, melynek több mintte tettkg befegyt. Szabad legyen ezen buzgó hazafiak közül Bésán János 40000, Flór Gyula 20,000, dr. Kadácsy István 20,000, dr. Ed Kálmán 16,00 forintnyi alapítványát megemlíteni,mint áldozatkészhazfiakat, kik, midőn szerzeményük egy részét az akadémiának hagyták, haláluk után részesei lettek mindazon eredménynek, melyet az akadémia a nemzeti nyelv