Pesti Napló, 1874. június (25. évfolyam, 124-147. szám)

1874-06-01 / 124. szám

134. szám.________________________________Budapest, Hétfő junius 1.1874.___________________25. évf folyam. Szerkesztési iroda;­­ Kiadó-hivatal: Előfizetési feltételeit;­­ Hirdetések Barátok­ tere, Attitum-e­pfilet ’ Barátok tere, Athenaeum-em­ikst *^Bk*^*** A Postán kiilövö, vagy Budapesté,-, , , . •------- I ’ U 1 R B (9 ■ 9*9 9 fit V A I R I Jf|| hiúhoz hordva reggeli és­­esti ki- |j szintúgy mint előfizetések A lap Szellemi részét illető minden R JR Ríj ■ ■ | I R R fi9t fi 8 nf 9 •mR H 4l^s g 7'k“”*,TW fill ÍN fi I 19 H íi i ii I JÄK : r .-JÍ'rí- í B&rmentetlen levelek csak ismert körisfi­ók, hirdetmények) » ^ ^ JS-JL JL 1 JLA V “fi| Bar«Ok-tere, Athenaeum-épUK kezektől fogadtatnak el. hónapban megkezdhető, de ennek bármely . ...­­ . . x . .. nnmnT -rr k­­«-v­­­rv napján történik is, mindenkor a hó első y KUiOOloOR. Kesx-átok nem adatnak viasza, kiadó-hivatalhoz intézendők UwT T I/| A T| A C napjától számittatik. f————1811———*——«a—wmai iuhhim üií imni ■■■ n^i^^^**^****^^ w-^, ,, n n —w—ikiw m\t im i i \u \mm■M*wmi>iM>iianaiTiy miii—ji mm mi um nur TiWMiEiíiwiiii riatiMTnTrwiMiMfiB«^ Politikai heti szemle. Budapest, junius 1. A hét politikai élete elég érdekes volt, ámbár nagy politikai jelentőségű események nem fordultak elő. Az új franczia kor­mány megkezdő működését, programmjáról még eddig nem nyilatkozott s csak egyes tagjai jelentették ki, hogy a kabinet Mac-Ma­­hon hét éves uralmához ragaszkodik. Vasárna­pon Nièvre megyében képviselőválasztás volt s a bonapartisták itteni fényes diadala rend­kívüli feltűnést okozott. A nemzetgyűlés má­jus 28-án kezdi meg működését. Úgy látszik, hogy a bal- és a jobbközép közt, melyeket a császári párt hódításai igen kellemetlenül lep­tek meg, fusionális alkudozások folynak s ez­úttal némi reményt nyújtanak a sikerre. A ház szombaton megállapító napirendjét, Baudot monarchista azt indítvá­nyozta, hogy előbb a községi, azután a poli­tikai választótörvény tárgyaltassék. A köztár­saságiak élénk ellenzése daczára a többség elfogadta ez indítványt. Még egy másik esemény is sok port vert föl Francziaországban. Ez azon hir, hogy a spanyol kormány felélesztette a Hohen­­zollern-trónjelöltséget s azt most meg akarja valósítani. Sok jel arra mutat, hogy az egész MI nem egyéb, mint a carlisták koholmánya, ndamellett a franczia lapok sokat foglal­koznak vele,­­ igen komolyan, de minden szenvedély vagy elfogultság nélkül bírál­ják azt. Belgium semlegességének kérdése is sok vitára adott alkalmat. A német fél­­hivatalos sajtó hozta fölszínre a kérdést, azt állítván, hogy Francziaország új revanche háború esetén szükségképen nem fogja res­­pectálni Belgium nemzetközi állását, s hogy tehát nem a német, hanem a franczia nép az, mely a belga semlegességet fenyegeti. — A franczia lapok erélyesen visszautasítják e vá­dat s határozott kifejezést adnak békés óha­jaiknak. Az olasz kormány május 23-án ve­reséget szenvedett a kamrában s beadta le­mondását, melyet azonban a király el nem fogadott. A Minghetti-kabinet tehát továbbra is az ügyek élén maradt. A pápa egész­ségi állapota rövid gyöngélkedés után ismét kielégítő. A svájczi szövetséggyűlés má­jus 28-án rendkívüli ülésszakra gyűlt össze, hogy az alkotmányrevisio ügyében tartott népszavazás eredményét hivatalosan kihir­desse. A s­v­é­d birodalmi gyűlés május 22-én királyi trónbeszéddel berekesztetett. Milan szerb fejedelem Bukarestből, hol több napig időzött, május 29-én visszatért Bel­­grádba. Gorcsakov herczeg orosz külügy­miniszter legközelebb Baden-Badenből kelt sürgöny intézett az európai hatalmakhoz, melyben nemzetközi congressus tartására hívja fel őket. E congressus czélja: a há­borúban érvényesítendő nemzetközi jogsza­bályok megállapítása, különösen a hadi­fog­lyokkal való bánásmód ügyében tanácskoz­ni. A congressus, melyhez minden állam egy katonai és egy, a nemzetközi jogban jár­tas diplomatiai meghatalmazottat küld, június 15-én ül össze Brüsselben. A tanácskozások programmja s az egyes államok részvétele fe­lett most folynak az alkudozások. Brüsseli hírek szerint nem szenved kétséget, hogy az államok többsége részt veend a congres­­susban. Budapest, június 1. A képviselőház mai ülésében folytatta az ügyvédi rendtartásról szóló tör­vényjavaslat megvitatását és hét szavazat­­többséggel elfogadta Várady Gábor in­dítványát, mely a mostani jogtanulók számára csak két évi gyakorlati időt állapít meg. A képr.­házban levő jogtanárok: Kautz, Hoff­mann s Vécsey a jogtanulók érdekében szó­laltak fel és részint pártolók Váradyt, részint közvetítő indítványt tettek. Az igazságügy­­miniszter azt ajánlá, hogy a jelen javaslat 1874. nov. 1-én léptetessék életbe. A szava­zásnál a jobboldalról többen az ellenzékkel szavaztak, s így kerekedett a többség Várady indítványa javára, mely nem bír semmi jogo­sultsággal. A képv. ház­ a választási tör­vényjavaslatra vonatkozólag azt határozta, hogy azt pénteken tárgyal­ják az osztályok. A képv. ház munkaprogrammját illető­leg újabb tervről értesültünk. Azt halljuk, hogy a választási törvény befejezése után a képviselőház a jelen ülésszak alatt még csak a ház szabályainak módosításáról szóló bizottsági jelentést venné tanácskozás alá, még­pedig olyképen, hogy míg a főrendiház a választási törvényt tárgyalná, a képviselő­házban a házszabályok vétetnének fel. Budapest, június 1. (A 153 milliós kölcsön) második fe­lének realizálásáról azt írja az »Ung. Actionär«, hogy Weningertől külföldről azon tudósítás érkezett ide, hogy Hansemann nem hajlandó a köl­csön említett része érdekében Londonba menni. A kölcsön második felének átvétele az eddigi 76’­2 mil­lióra vállalkozott consortium részéről — úgymond a nevezett lap — e szerint legalább is kétséges. A mi értesülésünk szerint, a dolog a legutóbbi időben másképen alakult. (A ro­mánia vasúti csatlakozás­ ügyéről a vasárnapi számunkban közlöttek kiegészí­tésére fölemlítjük, hogy, az »Ung. Act.« értesülése szerint, a romániai kormány komoly méltánylással fogadta a magyar kormány ultimátumát. A romániai kormány ugyanis a fejedelem elnöklete alatt külön , miniszteri tanácsot tartott, a tanácskozás eredményé­­­­ről azonban nem érkezett még jelentés. A bosniai vasutak csatlakozása tár­gyában ugyanezen lapnak serajevoi tudósítása sze­rint a csatlakozás mégis Samacznál fog történni, s nem Bródnál, a­mely utóbbi mellett magyarellenes részről hevesen küzdenek. Előrelátható volt, hogy a magyar kormány — úgymond az »Ung. Act.« — teljes erélylyel fog eljárni oly csatlakozási pont ellen, mely az országnak vitális érdekeit sértené. (A dalmát kérdéshez.) Klair az osztrák birodalmi tanács képviselőházána­k tagja Zárában május 30-kan, az ottani »Nazionale« czimű lapban hamisaknak nyilvánítja mindazon híreket, hogy Zágrábban a nemzeti párttal Dalmátiának Hor­vátországba való bekebelezése ügyében alkudozások folytak volna. Klaic úr azt állítja, hogy csak a határ­­őrvidék vaspályaügyének stádiumairól értekezett a dalmát vaspályahálózat kiépítése érdekében Mazura­­nics bánnal és Mollináry tábornokkal. A legkomiku­­sabb szerepet a dologban a »Waterland« játsza, mely tegnap már saját magát dementálja. Azt írja t­­i, hogy a »Reform« hírét a horvátországi összeeskü­vésről nem hitte el, arról azonban neki is tudomása van, hogy Dalmátia egyed­lése ügyében tárgyalások folytattatnak. (A budapesti kereskedelem hanyatlása­ tárgyában kiküldött fővárosi bi­zottság, miként utolsó tudósításunkban előadtuk, 12 tagból álló választmányt küldött ki, mely a főbb kereskedelmi ágak kiválóbb képviselőit a pangás­okairól,valamint a baj megszüntetése iránti nézeteik­ről hallgassa meg és tegyen erről az összbizottságnak jelentést. Ezen választmány vasárnap d. e. 10 órakor K­ammermayer polgármester elnöklete alatt megkezdette működését. A polgármester felhívja a választ­mányt, hogy nyilatkozzék mindenekelőtt arról, hogy mikép kíván a kihallgatásnál eljárni? V­ecsey Sándor és R­á­t­h Károly azt ajánl­ják, hogy a választmány ne oszoljék csoportokra, hanem hallgassa meg teljes ülésben a szakembereket és fogjon a munkához minél hamarább. Horn Ede : A választmány feladata lénye­gesen meg volna könnyítve, ha hiteles tudomást nyerhetne arról, vájjon igaz-e az, mit Németh Imre a »Pester Lloyd« szombati számában megjelent czikke folyamán állít, hogy t. i. a kormány már tel­jesen tisztában van a közraktárak, a budapest-zimo­­nyi vasút és a czegléd-budapesti második vágány létesítéséről. Szóló sajnálja, hogy Németh Imre kormánybiztos nincs jelen, mert szándékában van hozzá ez iránt kérdést intézni. V­e­c­s­e­y Sándor Németh Imre czikkét nem a kormánybiztos, hanem egy magánember nyilatko­zatának tekinti, azért az ügyet egyszerűen mellőz­­tetni kívánja. Időközben Németh Imre osztálytanácsos, a kereskedelmi miniszter képviselője megjelen. A pol­gármester közli vele a Horn által fölvetett kérdést. V­ecsey Sándor közbeszól és megjegyzi, hogy a kérdést nem az egész gyűlés kívánta hozzá intézni, hanem csak egy-egy tagja, s ő feleslegesnek is tartja a kormánybiztos nyilatkozatát, mert úgyis tudva van, hogy a­mi a közraktárakat illeti, a kor­mánynak nincsen arra pénze. Horn Ede : Mégis csak jó volna tudni, hogy mennyiben való az, mi a »P. Lloyd«-ban a kormány­­biztos neve alatt elmondatott, mert ha a közraktárak és vasuta­k ügye csakugyan annyira előhaladt, ak­kor e választmány feladata nagyon meg lenne köny­­nyítve. Németh Imre kormánybiztos : A »Pester Lloyd«-ban megjelent czikk nem a kormánybiztos­nak, hanem szólónak egyéni nézeteit adja elő. Saj­nálja, hogy czikke — mint több lapban ma megje­lent támadásokból látja — félreértetett, mintha ő, a kereskedelmi miniszter képviselője, kereskedőket vagy bárki mást sérteni, vagy pedig a bizottságnak szemrehányást tenni szándékozott volna. Szóló a czikkben azon egyéni nézetét, melyet a keres­kedelmi miniszter is helyesel, kí­vánta elmondani, miszerint a kihallgatás hosszadal­mas útja ott, a­hol a bizottság kebelében annyi kitű­nő szakember ül, elhibázott irány, és ezt hírlapban mondotta el azért, mert nem vélte magát jogosított­nak résztvenni a bizottság eljárási módozatai iránt folyt tanácskozásban. Körösi József : A kormánybiztos kijelen­tette, hogy a miniszter helyesli részben a »P. Ll.«­­ban megjelent czikket. Szóló tudni kívánja minde­nekelőtt, hogy az entropoik és a vasutak ügye csak­ugyan oly előrehaladt stádiumban van-e már a kormánynál, mint az illető czikk állítja? Mert ha e részben bizonyos kérdések be vannak már fejezve, akkor a főváros nem fogja már bevégzett feladatok­ra pazarolni az időt és erejét, hanem azon lesz, hogy a kormánynyal együtt a még hátralevő teendők végrehajtására öszpontosítsa tevékenységét. V­ecsey: Az nagyon közönyös, hogy a kormánynak mi a szándéka, miután nincs hozzá pénze. Hagyjuk a dolgot és lássunk a munkához. Horn megjegyzi Németh ellenében, hogy ő a czikk irányára nézve egy szóval sem tett megjegy­zést , csak az abban említett pozitív kormányi­­ntéz­kedésekre nézve kér fölvilágosítást, és sajnálja, hogy ezekre nem reflektált a kormánybiztos előbbi vála­szában. Németh Imre kormánybiztos: A közrak­tárak kérdése a kereskedelmi minisztériumnál any­­nyiban van előkészítve, a­mennyiben azoknak helyes szervezéséről s berendezéséről elméleti s gyakorla­ti­­ szempontból be vannak fejezve a tanulmányozások. Ha ezen megállapodásokhoz hozzájárul a város, ak­kor a harmadik factor van még hátra, t. i. a kellő pénzerő. Erről pedig nincs egyelőre tájékozva sem a kormány, sem — úgy látszik — a főváros. A vas­utak iránt tett kérdésre nézve szóló, mint csupán a kereskedelmi miniszter képviselője, nincs hivatva nyilatkozni. E nyilatkozat tudomásul vétetik. Elnök a választmány megegyezésével ki­mondja ezután, hogy a választmány a kihallgatáso­kat teljes ülésben fogja tartani s azokat szerdán d. e. kezdi meg. Németh Imre kérdi, hogy a kihallgatan­­dók az entrepot-k és a vasutak iránt is meg fognak-e kérdeztetni. V­e­c­s­e­y ezt nem tartja szükségesnek. R­á­t­h Károly nem tartja e kérdéseket a ke­reskedelem hanyatlásainak okairól folytatandó ku­tatásnál a többi kérdéstől elválaszthatóknak. Elnök kimondja, hogy ez a fölteendő kér­dések alkalmára tartozik. Ezután Körösi előterjesztése alapján a­­ következő czikkek alapíttattak meg, mint olyanok, a­melyeknek kereskedelmi helyzete iránt szakembe­­­­rek kihallgatandók, u. m. : gabona, liszt, gyapjú, szilva, dohány, olaj, bor, sertés, zsír és szalonna, marha, bőr, szesz, fa, vas, kőszén, ruházat és kéz­­müzet. ( A szakemberekhez intézendő kérdéseket ezek állapíttattak meg : 1) Milyenek az állapotok az ön által képviselt kereskedelmi czikkben ? 2) Azon esetben, ha pangás jelentetik : mely körülményeknek tulajdonítja ön a pangást? 3) Lehetne-e czélszerű intézkedések által az­­ illető czikkben való kereskedelmet támogatni s ha­­ igen , mily eszközöket tart ön erre alkalma­soknak ? Az egyes kereskedelmi ágakra a következők jelöltettek ki mint megkérdezendő szakemberek : Gabonára :Strasser Alajos és M­a­u­t­h­­n­e­r a magyar általános hitelbank áruosztályának főnöke. Lisztre : D­o­s­w­a­l­d és Ullmann Jó­­­zsef. Gyapjúra : Beimel és Herz czég és­­ S­a­l­m. Szilvára : B­e­i­m­e­r és H­e­rtz és R­e­b­r­y. Dohányra : Schoszberger S. W. és fiai czég, Herzog Péter és K­o­h­e­n 1.1. Olajra : Schoszbe­r­g­e­r czég és­­Sch­anzer. Borra: Jálics és Szarvasy Sándor. Sertés, zsír és szalonnára: Ludwig Já­nos és P­f­e­i­f­e­r Mátyás. Marhakereskedésre: a vásári felügyelőség ál­tal kijelölendő két egyén.­­ Bőrre: Riesz, Fischer és Machlup. Szeszre: Leipziger, Krausz Lajos­­és Schoszbe­r­g­e­r czég. Fára: Neuschlosz Miksa, K­e­m­p­­j­­ner és Adler czég. Vasra: Romeiser és Mechwart. Kőszénre: Feldmann és Lőwy. Ruházatra: Küszler, Hirsch Jakab czég, Krausz és Lakenbacher czég. (láb­belire.) Kézműve: Müller és K­u­n­z József. Szállítási üzletre : Häut­er, Schnei­der és Deutsch czég.­­ Az elnök intézkedni fog, hogy a kijelöltek a kérdéseket és a meghívást jókor megkapják. Az első kihallgatás szerdán d. e. 10 órakor fog kezdődni s kiterjed a gabonára, lisztre, a szállítási üzletekre és­­ a kőszénre. A második kihallgatás pénteken d. u. 5­­ órakor tartatik és a sertés, szalonna, zsir, marha, szilva s gyapjú kereskedéssel fog foglalkozni. Ezzel az ülés délután 1 órakor eloszlott. (Az osztrák püspöki kar és a pápa.) A folyó évi martius hóban Bécsben össze­gyűlt osztrák érsekek és püspökök tudvalevőleg le­­­­velet intéztek a pápához, ki arra ápril hó 29-én vá­­­­laszolt. E két le­velet most közzéteszi a bécsi érsek­­ hivatalos közlönye. A püspökök a­z. évi martius 7-én­­ kibocsátott pápai encyclikából indulva ki, helyeslik azon kárhoztató ítéletet, mely abban az osztrák fele­kezeti törvények ellen foglaltatik. Igazán el­visel­­hetlen — mondja a levél — és Krisztus hívei által megvetendő azon tétel, miszerint a világi hatalom egyházi dolgokban is souverain. A püspökök tehát , szent kötelességüknek tárták a nyilatkozatban, me­­l­­yet annak idején közzétettek, az isteni jog és az er­kölcsi rend ama felforgatása ellen a legerélyesebben tiltakozni. Ők akkor kijelentették, hogy ha az egy­ház külső jogviszonyairól szóló törvényjavaslat szen­­tesíttetnék, ők annak határozatait annyiban követni fognák, amennyiben a dolog lényegében a concorda­­tummal megegyeznek; soha sem lesz meg azonban az, hogy oly parancloknak engedelmeskedjenek, melyek az egyház javával össze nem egyeztethetők. Az egyház folyton növekedő sanyargattatásai köze­pette a püspökök a pápa világító példájából reményt merítenek arra nézve, hogy minden sanyarúságok között teljesíteni fogják sz. Cyprián szavait: »Az is­ten papját, a­ki követi az evangéliumot, és őrzi Krisztus törvényeit, megölhetik, de le nem győzhe­tik.« Alá vannak írva hg. Schwarzenberg prágai érsek, Rauscher bibornok és Tarnóczy salzburgi érsek. A pápának ápril 29-én kelt válasza a követke­zőleg hangzik: »Kedvelt fiainknak ! Üdvözlet és apostoli ál­dás ! Vettük múlt mártius 26-áról kelt, hozzánk in­tézett, jámborságtokhoz és tisztetekhez méltó levele­teket és nemeskeblü nyilatkozványotok mellékelt pél­dányát, melyben az osztrák terület többi tiszteletre méltó testvéreivel egyetemben, az egyház külső jog­viszonyaira vonatkozólag ama kormány által előter­jesztett törvény ellen nagy szellemi erővel, az érdek és a szó hatalmával óvást tettetek. Különös öröm­mel láttuk, kedvelt fiaink,hogy hivatalbeli kötelesség­­teknek tartottátok e nyilatkozványban ama leg­­megvetendőbb elvek ellen kikelni, melyek az emlí­tett törvényben foglaltatnak, a kötött concordatum szerződési hatályát férfiasan védeni és az egyház jogait és szabadságát szilárdan megőrzeni,melyek kö­zül ama szent zálog forog szóban, mely mint Ambro­­zius mondja, mások kezébe át nem mehet a nélkül, hogy egyszersmind Krisztus öröksége is el ne árul­­tassék.« A pápa itt köszönetét fejezi ki a püspökök ál­tal tanúsított buzgalomért, és azután folytatja : ».. . . Nem kétkedünk , hogy egyszersmind példátok és tekintélyetek nagyban hozzá fog járul­ni ahhoz, hogy itt nálatok a hívők mind ez igazság­ban megerősíttessenek, az isten és egyház iránti kö­telmeikben szilárdak maradjanak és a keresztény névre és hitrd örömmel és kitartással méltóknak mu­tassák magukat. Rátok pedig lekérek a könyörüle­tes istentől erőt, kegyelmet, kitartást, hogy előttünk kifejezett elhatározástokban megfélemlítések, kelle­metlenségek miatt meg ne tántorodjatok, hanem az általatok viselt egyházi tiszthez méltóan folytassátok munkátokat, és igy az egyháznak ama vidékeken e nyomorúságos időben szilárd oltalma és védelme legyetek. Megköszönve végre nekünk kifejezett ki­­vánataitokat és bizva imádságiok segítségében, őszin­te szeretetünk zálogául rátok kedvelt fiaim és az osztrák terület többi tiszteletreméltó püspökeire, va­lamint a rátok bízott nyájakra apostoli áldásunkat adjuk. Kelt Rómában sz. Péternél, ápril 29-én pápa­ságunk 28. évében. IX. Pius P. P.« Országgyűlés. A képviselő az ülése június 1 Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Szapáry Gyula gr., Pauler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök a házszabályok 151. §. értelmében be­mutatja mindazon interpellációk, indítványok, hatá­rozati és törvényjavaslatok, valamint egyéb minisz­teri előterjesztések kimutatását, melyek a jelen or­­szággyűlés kezdetétől a­z. évi május 31-ig a képvise­lőház elé terjesztettek és elintézetlenül maradtak. Ki fog nyomatni és szétesztatni. Bemutatja továbbá Udvarhelyszék felterjesztését azon czélszerű intézkedés megtétele iránt, hogy a képviselők az országgyűlési tanácskoz­­mányokban folytonosan részt vegyenek. Abaúj­­megye felterjesztését a törvényhatóságok hatás­körének szélesbítése iránt. Sopron város felter­jesztését a választási törvényjavaslat módosítása tár­gyában. Győr megye felterjesztését a közhiva­talnokok közmunka kötelezettségének szabályozása iránt. Zala megye felterjesztését egy külön földmivelési minisztérium felállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Szontagh Pál Somogymegye tabi kerületé­ben megválasztott országgyűlési képviselő végleg igazol­tatik. Szeniczey Ödön Endes József és Hazai Fe­­rencz volt cs. kir. tisztek kérvényét nyújtja be az 1850. évtől 1867. év végéig elmaradt nyugdijak utó­lagos folyósítása iránt. Bob­or­y Károly Hodor Péterm­ férjezett Sve­­dák Istvánná kérvényét nyújtja be 31 frt megtérí­tése iránt. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Nagy György a következő interpellátiót in­tézi a kormányhoz : Alkotmányunkat a haladó kor szellemében át­alakítani önfenntartási kötelességünk. A középkori jellegű főrendiház ellentétben áll képviseleti alkot­mányunkkal, ezen kiváltságos főrendiház átalakítá­sának szükségét már az 1869. évi országgyűlést megnyitó legmagasabb trónbeszéd is hangsúlyozta, a jelen országgyűlés megnyitásakor ő­felsége leg­magasabb trónbeszédében, a főrendiház reformját ismét ezen országgyűlés teendői közé tűzte ki. Mind­azonáltal a kormány még eddig semmit sem tett a főrendiház reformjára vonatkozólag és e tekintetben nézeteit nem ismerhetjük. Az előadottak nyomán kérdi a kormánytól: »Minő nézetben van a főrendiház reformjára nézve ? Halaszthatónak vagy szükségesnek tartja-e ezen kérdés megoldását ? Továbbá: Szándékozik-e a legmagasabb trónbeszéd ígé­retét beváltani és a főrendiház reformjáról a kép­viselőház elé minél előbb törvényjavaslatot ter­jeszteni. A beadott interpelláre ki fog adatni a kor­mánynak. Horváth Lajos az incompatibilitási bizottság nevében bemutatja az összeférhetlenségről szóló tör­vényjavaslatot. Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetni. Hammersperg Jenő a jogügyi bizottság ne­vében bemutatja annak jelentését a nők teljeskoru­­ságáról szóló törvényjavaslat tárgyában.­ Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetni. Dániel Ernő a kérvényi bizottság jelentését nyújtja be. Szombaton fog tárgyaltatni. Trefort Ágoston vallás- s közoktatási minisz­ter a képviselőház május 2-án hozott határozata ér­telmében bemutatja a zsidó iskolaalapra vonatko­zó jelentését. Ki fog nyomatni és szétosztatni. Bartal György földmivelés, ipar- és kereske­delmi miniszter a méterrendszer behozataláról szóló szentesített törvény folytán az 1874. évi budget ter­hére 129 ezer frtnyi póthitel megszavazásáról szóló törvényjavaslatot terjeszt elő. Ki fog nyomatni, szétosztatni, és a pénzügyi bi­zottsághoz utasíttatik. Következett a napirend: Az ügyvédi rendtar­tásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az átmeneti intézkedésekben Csiky Sándor kimondatni kívánja, hogy a­­ felvétel az ügyvédi kamrába csak azoktól tagadtat­­hassék meg, kik jogérvényes ítélet folytán büntetés alatt állanak, s e rendelkezés ne terjesztessék ki egy­szersmind azokra, kik ellen vizsgálat van elren­delve. Schmansz indítványára az eredeti szöveg fogadtatik el. A 114-ik szakaszt Várady Gábor a következő kikezdéssel kí­vánná megtoldatni : »A jelen törvény életbelépteté­sekor a jogi tanfolyamot már megkezdett ifjak ak­kor bocsátandók az ügyvédi vizsgára, ha kimutatják, hogy a jogtudorság elnyerése után két évig jog­­gyakorlaton voltak.« —■ Figyelmezteti a házat azokra, kik azon tudatban léptek a jogi pályára, hogy csak két évi gyakorlati időre lesz szükséges; ezeket meglehet, a törvényhozásnak oly szigorú intézke­­kedése, mint a törvényjavaslatban czéloztatik, esetleg visszariasztaná a pálya bevégzésétől, mi a proleta­­riusokn­ak hazánkban, fájdalom, különben is nagy számát szaporítaná. Ajánlja módosítványának elfo­gadását. Máday Sándor túlságos engedékenységnek tartaná, ha a törvényhozás a törvényjavaslat­nak az ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezését a pályájukat most megkezdett jogászokra is kiterjesz­tené. Ha Várady módosítványa elfogadtatnék akkor mellékúton kijátszva volna a törvényjavaslat fő c­élja, hogy az ügyvédi kar minél előbb reorganizáltassék erkölcsi és szellemi tekintetben. Veszélyesnek tartja azon érvet, hogy a módosítást azért kell elfogadni, mert a jelenlegi első éves jogászok bizonyos adott conkret viszonyok közt léptek pályájukra, melyek megváltoztatására nem számítottak. Hogyha az ügy­védi rendtartásról szóló törvény visszaható erővel bírna az ügyvédjelöltekre, akkor ebből az következnék, hogy az egyetem reformjá­nál a középtanodai tanulókra és a középtanodákról szóló törvényben a normalistákra is ki kellene ter­jeszkednie a törvényhozásnak. Szóló azt akarj­a,hogy ha a törvényhozás egy magasabb és szigorúbb felté­telek alatt elérendő qualificatiót kíván az ügyvédek­re nézve kimondatni, akkor legyen ezen törvény kö­telező azon percztől fogva, midőn e törvény életbe lép. Nem szeretné, ha a törvényhozás különféle mértékkel mérne; szóló is hódol azon elvnek, hogy a törvénynek nem szabad visszaható erővel bírnia; de mert nem akarja, hogy az ügyvédi karnak még további 2—3000 tagjánál a jelenlegi állapot tartassák fenn, mi­által e törvény c­élja évekkel elodáztatik, pártolja a központi bizottság javaslatát. Lázár Ádám nem tartja méltányosnak az át­meneti intézkedéseknek az ügyvédjelöltekre vonat­kozó szakaszát, hanem azt úgy kívánja módosíttatni, hogy a jelenlegi ügyvédjelöltektől is csak az eddigi vizsga kivántassék meg s azok, kik a jogi tanfolya­mot jelenleg megkezdették, az eddig fennálló szabá­lyok alá essenek az ügyvédi képesítésre nézve. Kautz Gyula az ügyvédi rendtartásról szóló törvény megalkotását jelentékeny haladásnak tartja igazságügyünk rendezése terén ; a­mi különösen az átmeneti intézkedések tárgyalás alatt levő szaka­szát illeti, nem fogadhatja el sem Várady nagyon is messze­menő, sem Máday nagyon rideg álláspont­ját, hanem kimondatni kívánja, hogy azok, aik az egyetemen és négy tanfolyamból álló jogakadémián tanulmányaikat mint rendes, nyilvános tanulók a je­len tanévben elvégzik, szintén részesíttessenek azon kedvezményben, melyben a joggyakornokok a köz­ponti bizottság szövegezése szerint részesülnek. Figyelmeztet arra, hogy vannak az országban akadémiák, melyek nem bírnak 4 évi tanfolyammal. Ezek tanulói talán néhány hét múlva a joggyakor­nokok sorába lépnek, s így nagyobb előnyben része­sülnének az átmeneti intézkedések jelenlegi szerke­zete mellett, mint azok, kik egyetemen négy évi tan­­folyamot végezve, alaposabb készültségre törekesz­­nek. Vannak ismét oly tanulók, kitt sejtvén a tör­vényhozás intenzióját, az egyetemről eltávoztak s elmentek oly akadémiákra tanulni, hol rövid idő alatt bevégezvén tanulmányaikat, a joggyakorno­kok sorába vétetnek fel, s igy azokat, kik az egye­temen maradtak, s kik alaposabban tanulnak, a tör­vény­, méltatlanul, épen szorgalmukért sújtaná,ha vál­tozatlanul fogadtatnék el. Ajánlja indítványának el­fogadását. Az ülés tovább foly. Magyar Tudományos Akadémia, Június 1. Az ünnepélyes közülés, melylyel az akadémia ez évi nagygyűlését befejezte, tegnap délelőtt ment végbe az akadémia nagy dísztermében. Az ak­démia tagjai nagy számban jelentek meg és egészen elfoglalták a díszterem emelvé­nyén levő padokat; az elnöki asztalnál Lónyay Menyhért gr .ül, mellette Csengery Antal, jobb­ján Arany János, balján Gyulay Pál, mind a négyen díszöltönyben ; a tagok is jobbára díszruhában jelen­tek meg; ott láttuk minisztereink közül Paulert, Trefortot, Bartalt; a fővárost képviselő küldöttség élén Ráth Károly főpolgármestert. A hallgató közön­ség teljesen megtöltötte a termet, az első padokban és a karzaton számos hölgy hallgatta élénk érdekkel a komoly előadásokat. Az ünnepélyt röviddel 10 óra után, Lónyay Menyhért elnök a következő beszéddel nyitá meg: Midőn a magyar tudományos akadémia alap­szabályait ujjáslakítá és három osztályát önállóbb működési körrel ruházta fel, ugyanakkor az akadé­miai- és osztályelnököket három évről három évre vá­lasztani rendelte. Ezáltal minden három év oly idő­közt képez, melynél czélszerűnek tartom az ünnepé­lyes ülés alkalmával megemlékezni az akadémiának ezen időszakba eső nevezetesebb mozzanatairól s megérinteni azon feladatokat is, melyek a legköze­lebbi időkben az akadémia előtt állanak. Mielőtt ezt tenném, a magam és elnöktársam nevében hálás köszönettel említem meg azt, hogy a nagygyűlés választása által újból mi reánk esett az akadémia bizalma, s igy ismét megtiszteltetünk azon állással, mely tudományokkal foglalkozó hazafira nézve hazánkban a legfényesebb, s melyet elér­hetni bárki életének legnagyobb kitüntetései közé sorolandja. Visszatekintve a legközelebb múlt három évre, elmondhatom, hogy nem létezik hazai intézet, mely iránt nagyobb érdekeltséggel, sőt kegyelettel viseltet­nék a nemzet, mint az akadémia iránt. Voltak nem­rég múlt évek, midőn szünetelt a közélet, s ennél­fogva az akadémia működése az általános figyelem tárgyát képezte. — De most is fennáll az akadémia iránti részvét és érdeklődés, midőn a tudomány és irodalom magyar nyelven növelése és terjesztésének csendes munkája jutott az akadémia feladatául.Nem múlik el év, melyen az akadémia alapjának gyarapí­tására egyes adományok s végrendeleti intézkedések ne téteznének, így az utolsó három év alatt több mint hatvan adomány és végrendeleti hagyomány 130000 ftra megy, melynek több min­t­te tettk­g befegyt. Sza­bad legyen ezen buzgó hazafiak közül Bésán János 40000, Flór Gyula 20,000, dr. K­a­­­d­á­c­s­y István 20,000, dr. E­d­­ Kálmán 16,0­0 forintnyi alapítványát megemlíteni,mint áldozatkészhaz­­fiakat, kik, midőn szerzeményük egy részét az akadémiá­nak hagyták, haláluk után részesei lettek mindazon eredménynek, melyet az akadémia a nemzeti nyelv

Next