Pesti Napló, 1874. június (25. évfolyam, 124-147. szám)

1874-06-01 / 124. szám

E tudomány érdekében tett ,­­gy megörökítik nevö­­ket évkönyveinkben, h­ol Széchenyi Istvántól kezdve hosszú sora áll az áldozatkész hazafiaknak, kiknek nagylelkű adományaik gondos kezelés mellett remé­lem századról-századra fognak gyümölcsözni a ha­zának. Minek köszönheti ezen folytonos részvétet és érdeklődést az akadémia? Nemcsak annak, hogy keletkezése első idejé­ben a magyar nyelv művelését tűzvén ki czéljául, azt a mostani tökélyre emelte; nemcsak annak,hogy azon években, midőn az alkotmányosság szünetelt nemzetiségünk a hatalom ellenkező irányzatai közt védtelen állott, — kitartásra inté a jobb jövőben hí­vőket — reményre buzdítá a már-már kétkedőket, hanem köszönheti annak is, hogy a tudomány ter­jesztése által gyarapítani törekszik azon hatalmat, melyet a tudomány nyújt. Kettőztetett munkásságot, kitartást és időt igénylő nagy feladat, midőn más előhaladott n zili­zetek által elért színvonalra emelkedni törekszünk. Hogy nem volt meddő e tekintetben az utóbbi három év, szabad legyen főbb vonalakban megemlé­keznem azon munkásságról, melyet akadémiánk há­rom osztálya kifejtett, s ezáltal kimutatni, hogy az akadémia kiérdemelni igyekezett azon részvétet, melylyel a nemzet mindenkor környezte. Az I -ső (nyelv- és széptudományi) osztálya a közelebbi három év alatt igen élénk munkásságot fejtett ki,­­ részint régibb tudományos vállalatokat fejezett be, részint újakat indított meg. Bevégezte a a »m­agyar nyelv szótárát« hat nagy kö­tetben. E nagy, nemzetiségi és irodalmi tekintetben kétszeres fontosságú munka eszméje úgy szólva az akadémiával együtt született, s 1830 óta az akadé­mia és a nemzet legforróbb óhajtásai közé tartozott. Hosszas előkészület után 1845-ben Czuczor Gergely és Fogarasi János r. tagok bízattak meg szerkeszté­sével. A közbejött forradalom, egyik szerkesztő fog­sága s az akadémiára és nemzetre nézve egyaránt sanyarú idők sokáig akadályozták létrejöttét, míg végre 1850-ben első kidolgozásban készen volt sajtó alá, azonban a nyomtatás alatt is tetemes átdolgoza­­ton ment át, s a hézagok pótlására, a hibák javítá­sára felhasználtatott minden, a mit a fejlődő nyelvtu­domány s a régi és a nép­nyelv körében történt újabb nyomozások nyújthattak. 1866-ban az egyik szer­kesztő ,Czuczor Gergely meghalván, a munka egész súlya társára, Pogorasira nehezedett, ki azt lankadatlan szorgalommal és ifju lelkesedéssel ez évben bevégezte. Nemzeti nagy munka ez, melyre méltán büszkék lehetünk. A franczia akadémia, egyesülten a tudományok akadémiájával, nyugal­mas napokban, számos bizottság közreműködésével, gazdag segédforrásokkal rendelkezve, harm­inc­hat év alatt végzett be hasonló becsű munkát. Az aka­démia ez évi nagygyűlésében egyhangúlag bulit sza­vazott a szerkesztőnek, s egy, a nagy szótár befeje­zésének emlékét örökítő­ érem készítését s Fogara­­sinak leendő átnyujtását rendelte el. Legyen nekem szabad ez ünnepélyes órában ismételnem a bálát, s nemcsak mint az akadémia, hanem egyúttal mint a nemzet koszorúját tennem azt a halott sírjára­­s nyújtanom az élőnek. Az osztály újabb tudományos vállalatai szin­tén nem csekély fontosságúak. Nemcsak irodalmunk­ban, de a közbeszédben idegen és hibás szólásmódok jöttek divatba, melyek veszélyeztetik nyelvünk tisz­taságát és eredetiségét. Az osztály nemcsak pá­lyakérdésekkel lépett ez áramlat ellen — két jeles pályaművet jutalmazva, hanem a nyelvtudo­mányi közlemények mellé e czélra egy külön havi folyóiratot indított meg, Szarvas Gábor­tól szerkesztve, a »Nyelvőrt«, a mely folyvást e kér­déseket fejtegesse s mintegy repertóriuma legyen a népnyelvi adalékoknak. A magyar helyesírás szabá­lyainak revisiója is bevégeztetett bizottságilag, s nem­sokára az osztályban is tárgyaltatni fog. Utaztatások által is igyekezett az osztály növelni a tájszólások pontosabb ismeretét; bizottságok rándultak ki a gö­drei, ormánysági és csángó­i,új szólások tanulmányo­zására s gazdag eredménynyel tértek vissza. A régi nyelvemlékek ügye is uj lendületet vett. A már ki­adott nyelvemlékek olcsó kiadásban jelentek meg, s újak adattak ki. A Corpus Poetarum ki­adása is elhatároztatott, szerkesztés alatt van, s egy pár év alatt a magyar költészet régibb emlékei egész Zrínyiig teljesen összegyűjtve nyújtatnak át a közönségnek. A magyar történeti szó­tár kiadására is megtétettek az előkészületek, sőt már a szerkesztés is folyamatba indult. E szótár úgy szólva ki fogja egészíteni a magyar nyelv szótárát s a régi magyar nyelv kincsei mint­egy visszaadatnak a nemzetnek. De nemcsak a szoros értelemben vett magyar nyelvtudomány körében munkálkodott az osztály, hanem a rokon nyelvekre is kiterjed figyelme. Kisebb értekezéseken kívül két nagy munkát adott ki, a melyek külföldön is figyel­met keltettek. Egyik a »kondai vogul nyelv» H­un­fa­­­v­y Páltól, a másik : »magyar ugor összehasonlító szótár« Budenz Józseftől. E mellett úgy szólva egy mongol nyelvészt nevelt magának az osztály Bálinti Gáborban, a­ki részint az akadémia, részint Fogarasi János költségén a mongolok közé küldetett, s ki nem rég érkezvén vissza, igen becses nyelv-anyagot hozván magával, s kinek mód nyuttatott arra nézve, hogy azt az akadémia számára feldolgozhassa. Ezen rövid vázlatból tagadhatlanul felismer­hető, hogy a magyar akadémia azon főc­élna­k,mely számára alapításakor az alapítók által első­sorban tűzetett ki, tudniillik, a magyar nyelv művelésének, az utóbbi három év alatt is nevezetes eredménynyel igyekezett megfelelni. A II-dik (bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok) osztálya szintén nem maradt hátra az ernyedetlen munkásság terén, különösen a történel­mi és archaeologiai bizottságok hazánk múltjából oly becses kincseket gyűjtöttek össze és adtak ki a legközelebb múlt években, hogy azokhoz hasonlót ily rövid idő alatt egy korszak sem képes felmutatni. A hazai történeti tudomány terén ezen kiadványok valódi korszakot alkotnak, minthogy a szorgalmas s alapos buvárlatok múltjának nevezetes korszakait egészen új világban tüntetik elő. A történeti bizottság három nagy gyűjteményt fejezett be. Az árpádkori új okmány­tárt tizenkét kötetben, — a török-ma­­gyarkori emlékeket kilencz kötetben, — »Verancsics Antal munkáit« tizenkét kötetben. Ezenkívül három nagy gyűjte­mény kiadását indította meg e három év alatt: az »Archívum Rakoczianumot«, — az »Országgyűlési emlékeket« és a »D­i­p­l­o­m­a­t­i­a­i emlékeket.« Végre oly széles kiterjedésű levéltári kutatásokat esz­közölt, miknél nagyobbat ily rövid idő alatt Európa bármely országának akadémiája alig fog felmutatni. Nem említve az ország területén és a monarchia má­sik felének fővárosában lévő levéltárakat, Olasz­országban , Velenczétől Nápolyig,­­ Spanyolor­szágban és Oroszországban dolgoztak küldötteink vagy megbízottaink. A külügyminiszter támogatá­sa folytán a lengyel királyság levéltára, mióta Moszk­vába vitetett, először a magyar akadémia előtt nyílt meg. E kutatások eredményei nevezetes vilá­gosságot derítnek hazai történelmünkre, sőt lehe­tővé teendik egyes részeit teljesen átalakítani. A jogtudomány terén is nevezetes haladás ta­pasztalható. Az esen szakban kitűzött pályakérdé­sekre igen becses s alapos tanulmányt tanúsító mun­kák küldettek be. Az archaeologiai bizottság kebelében is élénk tevékenység fejtetett ki. Az archaeologiai értesítő buzgó szerkesztője által megállapítva, széles körben keltette fel és emelte a hazai régisé­gek letűnt fényes múltúak emlékei iránt az érdeklő­dést. A bizottság egyébként is számos műemlékek megismertetése és megmentése, részben megújításá­nak eszközlése által szerzett érdemeket. A középkori fal­festményekről egy érdekes dolgozat megindítása vétetett munkába. A Iü­­dik­a ,athema­tikai és természettudomá­nyi­ osztály az önálló búvárkodás terén munkálko­dott s igyekezett a tudományos világot érdeklő több kérdés megoldásához adatokkal járulni. Örvendetes jelenségnek mondható, hogy a maradandó becsű nyomozásoknál a mesterekhez több fiatal, és szép reményre jogosító erő csatlakozott, különösen a vegytani és élettani búvárlatok terén, a leíró termé­szettudományok között, a növénytan, az állat- és ás­ványtan terén is többek közt kiemelem Kalehlemm­­ner Károly r. tagnak Magyarország hártyagombáiról irt díszesen kiállított munkáját. Ezen osztály állandó bizottsága folyton műkö­dik hazánk természetrajzi megismertetésén s kül­döttei által hazánk rónáit, havasait és bányáit nem egy irányban kutatta fel és ismerteti érdekes kiadvá­nyaiban. Ámbár, mint az imént mondottakból kitűnik, az akadémia mindhárom osztálya osztályüléseiben és állandó bizottságaiban nem csekély tevékenysé­get fejtett ki, s érezte az akadémia még annak is szükségét, hogy a tudományok általános terjesztését tudományos művek kiadásával előmozdítani igye­kezzék, mely feladat teljesítése végett alakítá a »könyvkiadó bizottságot« a tudo­mány színvonalán álló közérdekű és korszerű ere­deti munkák dolgoztatására és fordítására. E bizott­ság máris a történelem, bölcsészet és irodalomtörté­net köréből több jeles munkát bocsátott közre és készített elő : C­u­r­t­i­u­s, D­u­n­k­e­r, Momm­sen, Mill Stuart, Bluntschli, Max, Müller, Lewes, Carlyle, Yukes hí­res munkáit ismerteti meg magyar fordításban a közönséggel. A »Budapesti Szemle« újabb folyama is az akadémia pártfogása alatt indult meg. Ezen eredmény az akadémia jövedelmének és bevételeinek gondos kezelése által volt elérhető. Az akadémia három év alatt tudományos czelokra közel 240,000 frtot adott ki. A tagok illetményeit, tiszti fisé­geseket és palotájának fenntartási költségeit is beszámítva. S mindamellett képes volt alaptőkéjét, mely három évvel ezelőtt 1,638.102 forint 36 krt tett, 1,774.993 frt 21 krra emelni, s így 136,890 frtlal gyarapítani, ennélfogva több hagyománynyal, a­mi rövid időn be fog folyni, meghaladja a 1800000 forintot. Ezen a múlthoz képest nevezetes eredmény buzdítson bennünket újabb tevékenységre, mert nagy azon haladás, melyet azon idő alatt a tudomá­nyok minden ágában szemlélünk"; de van a tudo­mánynak több ága, melynek művelésére s terjeszté­sére az akadémia kellő figyelmet nem fordíthatott. Az akadémiának nem is lehet feladata, hogy a nem­zet tudományos életét egymaga képviselje, egymaga igyekezzék a tudományt magyar nyelven fejleszteni, de igen­is feladata a máskép nem pótolható hézagot betölteni, a szükséges eszközöket szolgáltatni arra, hogy azok, kik a tudományokkal foglalkoznak, a tu­dományosság jelen színvonalára emelkedhessenek. Egyik legfontosabb feladata pedig az, hogy saját példája és pályakérdések kitűzése által a hazai irodalomnak üdvös lendületet és hasznos irányt adjon. Nagy eredmények a tudományok terjesztése terén c­sak akkor remélhetők, ha egyrészt a közok­tatás iránt megkezdett üdvös intézkedések czélsze­­rűen folytattatnak, ha a fősúly nemcsak a jogtani tudományok mentes széles­ mérvben való fejleszté­sére fog fektettetni, de képződnek szakférfiak a tu­dom­ányosság és a gyakorlati élet minden ágai szá­mára. Másrészt megemlékezve arról, hogy számra, aránylag más nagy nemzetekhez kevesen, vagyunk, mindenki, ki képességgel bir a nemes munkára, leg­jobb igyekezetét anak szentelje, hogy mindenütt, hol csak néhány képes és buzgó erő mutatkozik, kü­lönösen — a vidéki nevezetesb tanintézetek székhe­lyein — szö­vetkezve igyekezzenek nemes versenyben egyesülni a tudományok és műveltség terjesz­tésére. A tudomány azon két ága, melyben az akadé­mia eddig oly nagy eredményeket mutatott fel, a magyar nyelv művelése és a hazai történettudomány fejlesztése, szükség, hogy a jövőben is munkásságá­nak kitűnő részét ez képezze, mert minden nemzet nyelvében és nyelve által él. — Műveit nyelv a tu­dományoknak hazai nyelven való művezetésének első feltétele. A hazai történet ismerete egy nagy múlt em­lékeinek tudata, képes azon nemes érzést minden újabb nemzedéknek maradóan szívébe vésni, — mely a hazafiságot, az áldozatkészséget fokozván, a nemzetek fenntartásának egyik fő tényezője. Hogy az akadémia alapításának első négy évtizedében ezen kettős irányt követte, az a helyzetből folyt, mert el­ső feladata az volt :­ a nemzetiséget megszilárdítani s egy jobb jövő iránti reményt és bizalmat emelni. Most midőn már a nemzet maga intézi saját belügyeit, szükség, hogy az eddig kitűzött főczélok mellett egy újab­b czél után és az eddiginél nagyobb mérvben törekedjék. Szükség, hogy az államtudo­mányok s különösen a nemzetgazdasági ismeretek terjesztését mozdítsuk elő — mert a történet tanúsá­ga szerint a mi korszakunkban alig van tudomány, melynek fejlődése és általános elterjedése inkább bizonyíta üdvös hatását. Ellenben a legutóbbi évek története tanúsítja, hogy a közgazdasági el­vek kellő fel nem ismerése nagyrészt okoz­ azon bajokat, melyek államéletünknek jelenben legége­tőbbjét képezik, é­s az elkövetett hibák gyors or­voslása egyedül ezen igazságok következetes és czélszerű, a viszonyainkhoz mért alkalmazásából remélhető. Egy angol író mondá, hogy alig jelent meg valaha egy tudományos munka, mely nagyobb és maradandóbb befolyást gyakorolt volna a népek éle­tére, mint az, mely ezelőtt egy századdal megjelent; első fejti ki azon igazságokat, melyek követése gyá­ra­­t­ja és gazdaggá teszi a nemzetet; kijelöli azon irányt, melyet a kormánynak és törvényhozásnak követni kell, ha az államban az anyagi jobblétet elő­mozdítani és biztosítani kívánja. Ott, hol nem létezik alkotmányosság elég, ha azok, kik kormány­oznak, jártasak a nemzetgazdaság tudományában, de alkotmányos országban, hol a közvélemény hatalma és befolyása nagy, hol a nem­zet jövője a törvényhozás megállapodásától függ, s felelős kormányzati rendszer létezik, ezen tudomány ismeretének általános­ és alaposnak kell lenni. Ezért vélem én szükségesnek, hogy az akadé­­­y­mia ez irányban is fejtsen ki állásához méltó és esz­­­­közeihez mért munkásságot. Ez irányban máris megtörténtek az előleges intézkedések : az úgynevezett statiszikai bizottság átalakul »Nemzetgazdasági állandó bizottsággá«, már július elsején megindítja közlönyét, mely havon­ként fogja ismertetni a tudomány ez iránybani hala­dását, tárgyalván hazánk nemzetgazdasági kérdései feletti vitatást is. Pályázat útján is igyekezett az akadémia a körön kívüli hazai írókat e téren is ver­senyre felhívni s örvendetes jelenségnek mondható, hogy egy nevezetes nemzetgazdasági jutalom odaíté­lésénél több jeles munka pályázott a kérdésre, mi mutatja, hogy új erők képződnek, kik e téren is ve­lünk együtt fognak fáradozni az annyira fontos szak­­tudomány terjesztése munkájában. Az annyira fontos bankügyben kitűzött pályázat ideje rövid időn lejár, óhajtandó, hogy ez irányban is hasonló eredményt tapasztaljunk. Az előbbi elnöki megnyitó beszédek modorától jelenben eltértem, azok inkább magasabb és általá­nosabb álláspontra emelkedve buzdítottak a tudo­mányok művelésére, nagy vonalakban jelezték az akadémia feladatát s munkás­ágát, és az időnkénti helyzetet; jelen beszédemben pedig rövid jellemzést kívántam adni a legközelebbi időben az akadémia által kifejtett munkásságról. Tevem ezt, mert mint kezdetben mondom, jónak vélem, ha három évről há­rom évre azon nagy czél utáni törekvésben, melyben akadémiánk már az ötödik évtizeden át fáradozik, időről időre visszatekint a legközelebb elhaladott út­ra, a legyőzött akadályokra, az elért eredményre, hogy bátorságot s bizalmat nyerjen a még előtte álló bosszú és nehéz út fáradalmainak legyőzésére. Ám­bár nem kicsinyelhetjük az elért eredményt ne feled­jük, hogy azon magaslat, mely felé törekszünk s melyre az előrehaladott népek előttünk feljutottak, ha közelebb látjuk is azt, még távol van tőlünk s csak komoly s ernyedetlen munka és előre látó gon­dosság által érhető el, és biztos sikerrel csak úgy, ha a nemzet belátja, hogy a csekélyebb számnak csak az együtt-tartás adhat erőt, s ha mind­az, ki hivatva érzi magát a nemzet sorsára befolyást gyakorolni, megértve a kor intő szavát, nemes versenyben egye­sül a műveltség és tudomány azon kincseit megsze­rezni és állandóan biztosítani, melyek a nemzetnek erőt és igy jobb és biztos, jövőre reményt adnak. Az elnöki megnyitó azon passusait, melyekben az akadémia szótárának, továbbá a »Magya­r or­szággyűlési emlékek« szerkesztőiről emlékezik meg, élénk éljenzéssel fogadta a közönség. A beszéd végén élénk tetszés zaj hangzott fel, mire Arany János titkár olvasta fel az évi jelentést, melyet közelebb terjedelmes kivonatban ismertetni fogunk. A jelentés felolvasása után Than Károly lépett a felolvasói a­ztalhoz és terjedelmes emlékbe­­szédet olvasott föl Liebig Justusról, nagy vo­násokban vázolta a nagy tudós életét, a búvár mű­ködését beható alapossággal, vonzó modorban ismer­­tető , kiváló érdekkel hallgathatott a felolvasás azon részlete, mely Liebig talajkimerülési­­elméletét emel­kedett hangon, népszerűn, világosan tárgyalja. Az emlékbeszéd oly nagy terjedelmű, hogy a felolvasó maga kifáradt és sok részletet, melyek különben is inkább szakközönség elé valók,elhagyott. A közönség zajos éljenekkel jutalmazd a kitűnő tudóst. P­u­­­s­z­k­y Ferenczet élénk éljenekkel foga­dás közönség,midőn a felolvasói asztalhoz lépett. Fel­olvasását, melyre még vissza fogunk térni, feszült figyelemmel hallgatták és hosszasan éljeneztek. G­y­u­l­a­y Pál titkár felolvassa a jutalmazáso­kat és új tagválasztásokra vonatkozó jelentéseket, melyek lapunkban már közzé voltak téve. Végül az új jutalomtételek hirdettettek ki, mire L­ó­n­y­a­y Menyhért elnök megköszönte a közön­ség részvétét és befejezettnek nyilvánítá az ülést. Az ülés 1 órakor véget ért. A nyilvános ülés után az akadémikusok, majd­nem teljes számban lakomára gyűltek össze a Hun­gáriában. Jelen volt az igazgató választmány több tagja: Károlyi György gr., Majláth György ország­bíró, b. Vay Miklós fél még több kitűnőség. Az ál­domások sorát Lónyay gróf nyitá meg, a királyi párra emelvén poharát; Haynald érsek az uj elnö­köket élteté; Pulszky Ferencz a régi igazgatótaná­csot; Greguss Ágost az uj igazgó­tanács tagjait, Bal­lagi, mint legilletékes szakférfiú, a nagy szótár egyik készítője, Fogarasi János érdemeit méltatá; Greguss üdvözölte az akadémia új tagjait, Majláth György Toldy Ferenczet, K. Vay a főtitkárt, Arany Jánost és fiát Lászlót; erre ismét Majláth szólalt fel, a má­sodik titkárt, Gyulay Pált éltetve, Haynald érsek a kormányt, Csengery Antal az osztályok elnökeit és titkárait élteté; Szilágyi Sándor a történet­tudományi nagyjutalmak elnyerőire , Horváth Mi­hály és Szabó Károlyra mondott áldomást, me­lyet Pulszky Ferencz az összes jutalmazottakra terjesztett ki; Toldy Ferencz Károlyi György gró­fot élteté, mint az egyetlent, a ki az akadémia első alapitói közül még életben van, Szász Károly, Lu­kácsi Mór urat élteté. Ezután még számos felkö­szöntés következett. Egyet a nemzeti kaszinó is kapott, a mely ajándékkal kedveskedett és a tudó­sok lakomájára óriási halat küldött, melyet a casino ritkaságképen Atzél Péter úrtól kapott. Különfélék Budapest, jan. 1. (Kinevezések.) A vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter Fekete Gyula eperjesi jogtanárt az ottani bírói államvizsgálati bizottság tagjává nevezte ki. A pénzügyminiszter Sót Péter pénzügyőri biztost kirá­lyi vám- és adóőri felügyelővé nevezte ki. (M­o­l­t­m­n­á­r­y t­á­b­o­r­s­z­e­r­n­a­g­y) je­lenleg Budapesten időt és a miniszterekkel több ügy­ben értekezleteket tart. (Névváltoztatás.)Schaschek Hen­rik, a zalaegerszegi polgári iskolában alkalmazott tanító »Sassi«-ra változtatta vezetéknevét. (Sipos Antal) a múlt napokban hang­versenyt adott Ipolyságban, mely a virtuóznak nagy elismerést s a jótékony czélnak 300 írtnál többet jut­tatott. Hangverseny után lakomát is adtak a szé­leskörben ismert zongora­művész tiszteletére , ki ipolyság­i születésű. E körülményt s azt, hogy Si­pos Antal Ipolyságon kezdte meg művészi pályáját, Pongrácz Lajos törvényszéki főjegyző sikerült to­­asztban hangsúlyozta. Személyi hírek. (Hymen). Mint halljuk, Tóth Vil­mos a volt belügyminiszter bájos szellemes leányát Tóth Zsuzsika kisasszonyt Nyitra-Ivánkán május 28-án jegyzi el Thuróczy Vilmos járás­­biró. Állandó boldogságot kívánunk e szép frigyhez ! (Halálozás.) A következő gyászlapot vettük : A pesti kir. törvényszék és kir. ügyészség tagjai fájdalmuknak adnak kifejezést, érdemes és buzgó pályatársuk : L­i­h­á­n Szilárd pesti kir. tör­vényszéki bírónak, hosszas és kitűnő bírói működése közben, életének 49. évében, rövid szenvedés után, folyó évi május hó 30-án éjjel történt elhunyta felett. Budapest, 1874. máj. hó 31. — Burger Zsigmond, Szeged városának érdemes polgára és ottani nyomda­­tulajdonos a múlt hó végén, szélhűdés következ­tében elhunyt. Béke hamvaikra! A ?9P. Napló 64 táviratai. Bukarest, május 31. Az orsovai és brassói vasúti csatlakozás tárgyában Magyar­­ország és Románia közt kötött egyezmény aláíratott. Mindkét csatlakozásnak négy év alatt kell kiépíttetnie, viszont a magyar kor­mány elejtette a tarifa­kérdésre vonatkozó feltételt. Páris, május 30. A Marie departement főtör­­vényszéke a carouge-i (Genf) ókatholikus helyettes­­plébánost, Risoe abbét, kinek kiadatását követelték, házasságtörés és a szemérem ellen elkövetett vétség miatt tizévi fogságra ítélte. Az írók társulatának fegyelmi választmánya hosszú vita után 10 szava­zattal 4 ellen azt határozta, hogy Razona és Jules Vales kizáratnak, Felix Pyat és Pascal Grousset ellenben megmaradnak a társulatban. Madrid, május 30. Nantilla washingtoni spa­nyol követté neveztetett ki. Serrano ma, a szokásos szó­tar­tásokkal fogadta az Egyesült Államok köve­tét. Az újonnan kinevezett bécsi spanyol követ ma este utazik Bécsbe. V­ersailles, május 30. (A nemzetgyűlésből.) A napirend megállapítása körül hosszú vita fejlődik. Randot (jobboldali) így szól : Ha a nemzetgyűlés to­vábbra is vesztegeti az időt és tehetetlennek mutatja magát akkor oszoljon föl; azonban tehetne még az országnak nagy szolgálatot. Ennek következtében indítványozza, hogy előbb a municipális választási törvény, és azután a törvényhatóságok szervezéséről szóló törvény tárgyaltassék. Ezen indítvány ellen Bethmont és Beranger balközépiek szólaltak fel, mi­re a nemzetgyűlés az indítványt elfogadta és azt ha­tározta, hogy az említettek után a politikai válasz­tási törvényt fogja tárgyalni. A mai ülés eredménye azt mutatja, hogy a jobboldal összes töredékeiből álló többség megmarad. A kormány az egész vita alatt nem nyilatkozott. Henaage, május 30. Carlista forrásból hírlik, hogy a republikánus sereg tegnap St. Sebastian és a Hernanit ostromló öt carlista zászlóalj ellen támadást intézett, de visszavezetett. A carlisták most Santa­ Barbara erőd ellen fordultak, mely Hernanit domi­nálja. Berlin, május 31. Bismark herczeg ma dél­előtt háromnegyed 9 órakor Yarzinba utazott. New-York, május 30. Rochefort Henrik két barátja kíséretében ma­ este ideérkezett. Bécs, június 1. Az 1864-ik sorsjegyek mai huzásán a köv. számok huzattak ki: 1518 sor 94 sz. 200,000 frt, 2226 » 47 » 20,000 » 2226 » 16 » 15,000 » 1302 » 12 » 10,000 frt. nyereménynyel. Ezeken kívül még a köv. sorok huzattak: 178, 1300, 1395, 1791, 1982, 1988, 2014, 2126, 2245, 3002, 3343. Bécs, júnuus 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 216.— Magyar földhitelinézet —Anglo-Hung. —.—. Magyar hitelr. —.—. Franco-magyar —.— Municipalbank —.—. Államvasut----- 1860­ ki —.—• 1864 ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány—.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 125.50 Lombard 139.— Tramway —. —. Hitelsorjegy —.Napoleon d­or .—.Arany. ------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —.­­ Váltóbank —.—. Általános épitőbank 44 75. Angol építő bank 54,75. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A kisbirtokosok földhitel­­egyesülete) tegnap igen zajos közgyűlést tartott. A volt igazgató-tanács ellen heves kifakadá­­sok történtek ; a felhozott vádak ellen a volt igazga­tó tanács védelmére kelt szintén volt igazgató-taná­csos , Barrach Benedek lekiáltatott, és elhagyta a ter­met, végre r­egválasztatott az igazgató­tanács és az indítványozott alapszabálymódosítások elfogadtat­tak. A részleteket holnap közöljük. (A magyar nyugativasut) rész­vényesei tegnap közgyűlést tartottak. A pálya bevé­telei 12­48,529 frt 2 kr, kiadásai 116 5422 frt 78 kr.; e szerint a tiszta jövedelem 83106 frt 24 kr.; a magyar állambiztositék 1426284 frt 42 kr, az osztrák állambiztositék 203391 frt 31 kr. A részletes tudó­sítást pótlólag közöljük. (Az első magyar gyapjúmosó és bizományi részvény­társulat) tegnapi közgyűlésén 20 frt osztalék kifizetését hatá­rozta el, mely összegből 8 frt az 1872. évi beváltat­lan maradt, 12 frttal pedig az 1873. évi szelvény fog beváltatni. A részletes tudósítást holnap kö­zöljük. Üzleti hírek. (A budapesti gabna- és érték­tőzsdéről.) Június 1. A gabnaüzlet lanyhán in­dult meg, a tőzsde kedvetlen volt, az árfolyamok csökkentek. Kladottak : magy. dijsorsjegyek 73.75, vasúti kölcsön 95, magyar hitel 145.50 — 145, föld­hitel 55.50, takarék és hitel 45, mu­nicipális 23.50, első hazai 22.10, budai népbank 30, pesti közúti 265, molnárok és sütők 245, budapesti gőzmalom 705. Valuták változatlanok 20 frcos arany 8-92 cs. arany 5.32, i­llér 1.66, ezüst 106­(A bécsi börzéről.) Május 30. Az elő­­börze lanyha volt, az irányt a külföldi alacsonyabb árfolyamjegyzések lényegesen befolyásolták. A déli üzlet tökéletesen pihent, az árfolyamváltozások je­lentéktelenek voltak. Hitelrészvény 214.50, anglo­­bank 125, unionbank 92.75, lombardiai vaspályák 137.50, alig. baubank 44.50, bauverein 29.50, wiener baugesellschaft 55, eisenbahnbaugesellscchaft 59.25, parcellirungs- und baugesellschaft 16.75, ottomán­­bank 73.50, vereinsbank 8, handelsbank 60, Duna­­g­őz hajózási t­ársulat 530, Károly Lajos vaspálya 244. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos ! Adva Tartva Ad­a Tartva . .. ... ^ y , Ffdeei k.ro&ked.ljnt bank (500 ft. ttH) írt, 40»/. bata. . . 80 50 61 - »«*brt*aiy« f»*« WS *>•••• M | j ’ • *1 fin ~~9S , í 0«tr*k tehSwlbaak.iooít *S»/cb.to.U.,rt ....--------------------. » ............................................* . ' 10)« im Í2 Oeztrik jelsalog jiradikbank, *00 frt, M*/i b*S. . . . __ - - ’i­ JFJZ? m­­ftf L i. ‘ ’! * I * n 26 60 1 Május 30 9*« J.líilagbaak, »00 frt, *0% fcaSatawa! ....--------------------Fvrdtaiai Sarait pilv* V» ftt. *. ^ ‘ • ~ -A H ^ AltírfsAlsrM«*o»itAb»nk, 100 m, 40% Wl*..........................................................» 7 • frt «Mj ! ! ! ! A "8 „! r ____ Oí'ntrAk ingatlan-kitvlmtdset, 109 frt, 10% b.ia. ...--------------------^ . . ' * “ .?* » -------- ——-------------~ ipar­­el Radhitelban­fc 200 frt. 40% beflseteaaal . . . ---------------------------S*HSI| * tOO ’ . . 1 l . ‘ at M 2 80 . .. T.rtva 01aral«wak-bank Beotben, *09 frt mn*00*/, bab. . ---------------------------tfSSiEIL * San ’ ’ * * , ’ ‘ 88 60 88 ~ A. iilssnadéss&p 100 frt. ________________'“(to'tart rí.« SOO (rtj tn ~ ~ r-^fc.rfl-k^.uu-y) pilya Í0O «.»jirtj- : . . : _ _ _ _ ::: -- ~ : : : : a b l­, MStthw jan—jul. r. pro. . . 74 50 74 60 Owtrik tekartkbank »00 írt, de»* be*«.*«»­ ... _ ^ _ _ ( Wfn ........................................................ _ _ _ ~ . . . »ph­L-opt. b pro. . . 74 40 74 40 union-bank* *00 frt ............................................................. 92 75 93 25 «h­elyi pálya 200 frt ________ Osztrák 41'A:kfer in risasafiaetsatW» — ------_ _ . ...... - , - All­ampatra IQO frank....................... p2 a® s»rwu»»i iWi-Mi »raj. p. p.............................. ..........................E. vili»! .’.tök résíTíjiiye!, . .............................................................................. 137,5 ,8* jjjj • laftjnSi. *.o. *..................................... ~~ ~~ AUSid-Swasi pilya »00 frt.................................................... 139 5. 140 50 £***............................... 13S -- 13 60 * ................................. ,a850 *1 ~ O.itrák danagíihajórirt timU......................................fSO - 524 . , . ,rt ^ ..........................................................................__ , 1809-b.--* 500 , 5yt„ ....... 1,8 — 106 25 E,.Sf8tit4-aitya 100 frt p. ...................................................... 196 - 197 — . 100 . ■ ................................................................................................. ’ tofíír!* 5 /*” ..................................... 110 50 110 75 Perdiaial­énaki pálya 100» M ......................................... 2055 — 268' — *»'• tjíi, eV.............................................. — 75 — „ lS€4-b£1­100 — — — — vrtwncz- l&zjief nálva SOO frt aaia» ........ 198 _ 190 _ Magy. északkeleti frt. 6°/$ •«••«•••. _ __ 71 ok Magyar rasati k»mns5n 120 frt darabja.......................... 95 50 90 - ySnEreri pálya*00 frt exflii ... .....--------------------Magyar keleti, pálya S00 frt • .......................... 04«. Lka » W­ Ml».8n 100 frt . . .............................. T3 60 74 - L,«’ pOy *00 frt P-­­............................................ 248 50 244 - - «‘*7« *00 frt 5% . • ............................... __ “ 5_1 „ »«ílídéMMa-vAltaas 100 frt. .......................... ...........................iaVa^deriwiil pilv. Í(K> frt............................................. 137 — 138 — £M*a-®d®rkergi va*at 5%. *60 frt ..................... R7 _ ,, ,n S»M 150 frt............................................... _ -------£ pUv. *00 frt .......................... . u* _ í« . dlbwcU va.«! M tn 5»/„ «tfl.tb«. 100 tn...................... 8I fi0 Olajai d»atalal jeliilotlavél 1*0 frt,.......................... 119 25 119 76 5«0 irt),.«................................................... 411— 413— O.A í«2aki vaapilva 300 fW, 9% »»«at, 100 frt . . . 80 k 81 6i> M m frt «a,.................................. - - vaepílyaSOOfrt.íá^rtlOOfM. . . ^ 5r “H 4HA.tBni.lv*. «00 frt n n . . . aik kíi «iá * * * *ibooa. 900 frt, 5% ... «e l B« Fffidt-über’aeritfS» 100 frt p. p* SEcaesfe»An Fár-fyőr-grioil pálya SOO fit...................... 134 50 135 — ■'4orra-na;i»6*tai közp. raap. 300 frt. 5% «».. • • • • • 93 r00 94 T yiv’i naivtt 200 frt ...................................... ,00 OK u»**trák áMak-nyugati vaspálya, tOO frt 5*/e astc? . . " S STS-"""Fn; SS s'-Ss^AFi::::::::::: «E T: sl i ^­­*;*-** «»«»«I ^tkk.1.......................... «25 n n **?*&£$&**?":::::: :: {jju L ^ dikf juaranjiH f­r .......................... 72 — 72 50 » kstott-paly* *00 frt................................................... 49 50 50 — 38t*Yutca«t 100 frt........................................... jko ..q_ I ""el»el .......................... 98_ ,7 — Sáttsazék-dombovAr-iikinyl (din.­drivil) »aip*lya CUry 40 írt |.. .............................................................. . . ... .. .............................................................. 112B Li ,« Out «»aki pilya, 150 frt.......................................................................................imrtkraeki városi M Ht........................................................ .V “IMt*nR*nr“ 5**..................... 2 50 96 “ Mo«F»tííS«l’kSap0 p 15a.' *«» m­ «n,tb«k 1 1 í N­ *S*^iíoÍ°k«L 40 frt » ~ ESS r ^ - SÄÄk­ *\ .:::::: - - m - Ä5A» 50 l SS? l::::: :: Li .................. -- S’SSOWÄ«-«:: " -star«orLip ».:9350 »4- f. ipamuillatok részvényei. • **­' 6 ............................................................. ............................Ajrioo­a“ »»«». váll. tir»a,i.a «00 frt...........................................................rkeit város 1.H. p. p. 1­­­19 ~ 18 — Pesti éosta-társaság 200 frt, 40% --------------------, „ 50 p. ................................................. -----­C. Más kor kölcsönök. I Dot?iki, osztrák biztosi ló 200 frt ........ .1 -------1-------1 Waldeteln 200 frt .­ ................................ I »3 —| — — |l Ffcsött koaBi-kÁlcsönzö-tárii. 200 frt, 40%.........................................................Wiadinchifrit* 20 frt ....... .... I” 21 2o várót 5% ecrsoJéai 4.51c*8ae 100 frt. . . . * * “ 83 60 ?&*gó­tAriáni kflizén 100 frt................................... 21 — 92 — 18 50 19 50 Lént város 5Vo vízzaüAertfiLdö kölcsöne 100 frt. . . 856 85 80 i^caritáé viaxotttblit. 800 frt................................................................................... Mtók (h­árom hóra)*­­ A török vMuti kalüfön dijkötvényei: 400 frank ...------— - vttas. vimsoatWzt. bank 800 frt 30% beözetet.........................................................................................tArt frt ! . ... . . 400 frank --------------------j j I If S? ! 1 1 ^ ! 1 ' SS SS D. Fiukok részvényei. t T IF II ...........................................................- -1 tatvl-mtrik 200 frt. 75* Had».*...................... ‘g *» » g SÄftÄh ! 1 ! ! II II • ‘ ' ' '* Ű '* ' 5 «7 M M !T. 55 50 so . -r»w^rk«*. ^ .. -- t»* m» aiäÄl'JS^tSSwo4«*bí*. ^ *«» «.záloglevelek. _ *. *. *. *.*. ■. : -- -­ Pulii kereskedelmi bank 500 ft. - Mátrák földhitelintézet somi 6% . 95 — 95 *.(/ Furtt 100 írtak ..........................................• • 44 i* a a on Ali6­aoM4rtai WrtMe bank MM..................... 858 858 " ’'“f StASi? 1 ! .­­ .* .* 1 63 50 88 ■­­ ***** TM .............................................................. * 1*­­ L° Usstrak-franela nana 200 fii ezant.............................. * In Jaeh lelrijeich t&L -------------------- prn.»L ! 1'W“'- , » *00 frt4W.b.a»ot4«.l ... W« “ L -raffiaiu barVp* *•/, iericlit' '-------“ ” 1 e“*’1 afyS* i N,»*« bank . .. . . ‘........................... • »« '■ - '. • '• i 88 50 «- *?««■ «aay......................................................................... | ” J g Bjf.vlett fead­ 200 frt, 40% baflzeiAa.......................... ® ® iarmiAkirívr _____________Orvae imperiale................................. Fe^m­! b»k 900 frt . . .*••••• !!.. Ül­­­karezkedelmi bank 23 ig’aUU aart! *. *. --------------------..................................................................................................... - -------------0«tr«­aissy­­ls»aam. es nl.elbank 206 írt, 40% b«f . ^ r jelzi­esbank 5%% tOrs.............................................................j-------SA*\er ................ __ _ __ w 3*Cii viltóbzck 5^ írt 40% . . .......................... -Q j^inilágbank 10 év alatt _A jíjjj,* ■*. V *...........................................* * 4 • • 105 7'« 105 90 B vállés üzleti táre&eag 200 frt A01/« ...... 55 51 59 50 5%% . ......................................................... Sl -- 91 50 Altaiöszaraízsia#.............................. L 1 _ ^ « brouk 200 frt 4^ bftftMtes . ..................... “ “ ~ 6b fiv aiat« v5aaza5zet«ade 5*/.*% ... . . 89 - 90 ~ Talutst* » teaagfytrt M Irt 40»/. Mwta. . .... «9- «* 50 airf ««tr. tokaríípípatir (3­4vs. rorroláa 5•/.*/. • • 9«--------, idAgg. AU. hitelbank 200 frt, 40% bosc­cti* — — — '* '* A -Jig *1 ................................................................ __ _ _ . p­iwm-telpalif hiteHnteafic 260f. 40 ft te«■. . .-------------------- u rm­etrtctadVr........................................................ » . . ____________ ^libank 200 frt....................................................................................................... ElSOBOSégi ka­ttéligefe. ^»taaAV.............................................................. .................... . Magyar jalaálogbarifc 200 frt, 40 frt bel............................. — —------Air^lá-Sumer pálya 20^ frt ez.'ies .................................... 81 50 81 Axtrol véréig»» ..................... 11 18 11 2S Franczíscoa Bírák­ m.V'jg­ar-ban* Fárisban (500 frank, 8iétaszék 4)pnbovár 200 frt «. 5%. .............................................73 25 Pares* pém-tári uuí'ing ....................................... i jq i qq 60 frt darabja) .............................................. 08 — 08 25 a magyar gőzhajózási 100 és 200 frtoa 6%. . ,-------- - ................................... lo5 70 105 — OiKtrik-ssTpWmi bank 2£ főit; rtw. (260 frt ez.) - --------------fratrák dtmagőzk­ajeziai tároulat 1000 frt p­­p . . — — ~ — 0,rúz*pa,j»iv rnb^i .»...»*•««•, ,5- « «. j 40*4 befizetései............................................. 107 — 108 — utjjszeras. FftK ipartárs. .... ...... — — — 2?f rw~ ir tételbrnk 200 frt, 40«/. ..... — ----------------'Árcsiber-pálya 300 frt p. s». ... — ““ _ Nyomatát a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában F barátok­ tere, Athenaeum-épüllet 1874, 'iämmBämiätuoamgmK* Twwä » «ne.. niinnnrnnnHnná.JBiHMMniKHHnní Mnnniínní MiHriBninín­iníMÉMhná HfiB 9l

Next