Pesti Napló, 1874. június (25. évfolyam, 124-147. szám)
1874-06-01 / 124. szám
E tudomány érdekében tett ,gy megörökítik nevöket évkönyveinkben, hol Széchenyi Istvántól kezdve hosszú sora áll az áldozatkész hazafiaknak, kiknek nagylelkű adományaik gondos kezelés mellett remélem századról-századra fognak gyümölcsözni a hazának. Minek köszönheti ezen folytonos részvétet és érdeklődést az akadémia? Nemcsak annak, hogy keletkezése első idejében a magyar nyelv művelését tűzvén ki czéljául, azt a mostani tökélyre emelte; nemcsak annak,hogy azon években, midőn az alkotmányosság szünetelt nemzetiségünk a hatalom ellenkező irányzatai közt védtelen állott, — kitartásra inté a jobb jövőben hívőket — reményre buzdítá a már-már kétkedőket, hanem köszönheti annak is, hogy a tudomány terjesztése által gyarapítani törekszik azon hatalmat, melyet a tudomány nyújt. Kettőztetett munkásságot, kitartást és időt igénylő nagy feladat, midőn más előhaladott n zilizetek által elért színvonalra emelkedni törekszünk. Hogy nem volt meddő e tekintetben az utóbbi három év, szabad legyen főbb vonalakban megemlékeznem azon munkásságról, melyet akadémiánk három osztálya kifejtett, s ezáltal kimutatni, hogy az akadémia kiérdemelni igyekezett azon részvétet, melylyel a nemzet mindenkor környezte. Az I -ső (nyelv- és széptudományi) osztálya a közelebbi három év alatt igen élénk munkásságot fejtett ki, részint régibb tudományos vállalatokat fejezett be, részint újakat indított meg. Bevégezte a a »magyar nyelv szótárát« hat nagy kötetben. E nagy, nemzetiségi és irodalmi tekintetben kétszeres fontosságú munka eszméje úgy szólva az akadémiával együtt született, s 1830 óta az akadémia és a nemzet legforróbb óhajtásai közé tartozott. Hosszas előkészület után 1845-ben Czuczor Gergely és Fogarasi János r. tagok bízattak meg szerkesztésével. A közbejött forradalom, egyik szerkesztő fogsága s az akadémiára és nemzetre nézve egyaránt sanyarú idők sokáig akadályozták létrejöttét, míg végre 1850-ben első kidolgozásban készen volt sajtó alá, azonban a nyomtatás alatt is tetemes átdolgozaton ment át, s a hézagok pótlására, a hibák javítására felhasználtatott minden, a mit a fejlődő nyelvtudomány s a régi és a népnyelv körében történt újabb nyomozások nyújthattak. 1866-ban az egyik szerkesztő ,Czuczor Gergely meghalván, a munka egész súlya társára, Pogorasira nehezedett, ki azt lankadatlan szorgalommal és ifju lelkesedéssel ez évben bevégezte. Nemzeti nagy munka ez, melyre méltán büszkék lehetünk. A franczia akadémia, egyesülten a tudományok akadémiájával, nyugalmas napokban, számos bizottság közreműködésével, gazdag segédforrásokkal rendelkezve, harminchat év alatt végzett be hasonló becsű munkát. Az akadémia ez évi nagygyűlésében egyhangúlag bulit szavazott a szerkesztőnek, s egy, a nagy szótár befejezésének emlékét örökítő érem készítését s Fogarasinak leendő átnyujtását rendelte el. Legyen nekem szabad ez ünnepélyes órában ismételnem a bálát, s nemcsak mint az akadémia, hanem egyúttal mint a nemzet koszorúját tennem azt a halott sírjáras nyújtanom az élőnek. Az osztály újabb tudományos vállalatai szintén nem csekély fontosságúak. Nemcsak irodalmunkban, de a közbeszédben idegen és hibás szólásmódok jöttek divatba, melyek veszélyeztetik nyelvünk tisztaságát és eredetiségét. Az osztály nemcsak pályakérdésekkel lépett ez áramlat ellen — két jeles pályaművet jutalmazva, hanem a nyelvtudományi közlemények mellé e czélra egy külön havi folyóiratot indított meg, Szarvas Gábortól szerkesztve, a »Nyelvőrt«, a mely folyvást e kérdéseket fejtegesse s mintegy repertóriuma legyen a népnyelvi adalékoknak. A magyar helyesírás szabályainak revisiója is bevégeztetett bizottságilag, s nemsokára az osztályban is tárgyaltatni fog. Utaztatások által is igyekezett az osztály növelni a tájszólások pontosabb ismeretét; bizottságok rándultak ki a gödrei, ormánysági és csángói,új szólások tanulmányozására s gazdag eredménynyel tértek vissza. A régi nyelvemlékek ügye is uj lendületet vett. A már kiadott nyelvemlékek olcsó kiadásban jelentek meg, s újak adattak ki. A Corpus Poetarum kiadása is elhatároztatott, szerkesztés alatt van, s egy pár év alatt a magyar költészet régibb emlékei egész Zrínyiig teljesen összegyűjtve nyújtatnak át a közönségnek. A magyar történeti szótár kiadására is megtétettek az előkészületek, sőt már a szerkesztés is folyamatba indult. E szótár úgy szólva ki fogja egészíteni a magyar nyelv szótárát s a régi magyar nyelv kincsei mintegy visszaadatnak a nemzetnek. De nemcsak a szoros értelemben vett magyar nyelvtudomány körében munkálkodott az osztály, hanem a rokon nyelvekre is kiterjed figyelme. Kisebb értekezéseken kívül két nagy munkát adott ki, a melyek külföldön is figyelmet keltettek. Egyik a »kondai vogul nyelv» Hunfavy Páltól, a másik : »magyar ugor összehasonlító szótár« Budenz Józseftől. E mellett úgy szólva egy mongol nyelvészt nevelt magának az osztály Bálinti Gáborban, aki részint az akadémia, részint Fogarasi János költségén a mongolok közé küldetett, s ki nem rég érkezvén vissza, igen becses nyelv-anyagot hozván magával, s kinek mód nyuttatott arra nézve, hogy azt az akadémia számára feldolgozhassa. Ezen rövid vázlatból tagadhatlanul felismerhető, hogy a magyar akadémia azon főcélnak,mely számára alapításakor az alapítók által elsősorban tűzetett ki, tudniillik, a magyar nyelv művelésének, az utóbbi három év alatt is nevezetes eredménynyel igyekezett megfelelni. A II-dik (bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok) osztálya szintén nem maradt hátra az ernyedetlen munkásság terén, különösen a történelmi és archaeologiai bizottságok hazánk múltjából oly becses kincseket gyűjtöttek össze és adtak ki a legközelebb múlt években, hogy azokhoz hasonlót ily rövid idő alatt egy korszak sem képes felmutatni. A hazai történeti tudomány terén ezen kiadványok valódi korszakot alkotnak, minthogy a szorgalmas s alapos buvárlatok múltjának nevezetes korszakait egészen új világban tüntetik elő. A történeti bizottság három nagy gyűjteményt fejezett be. Az árpádkori új okmánytárt tizenkét kötetben, — a török-magyarkori emlékeket kilencz kötetben, — »Verancsics Antal munkáit« tizenkét kötetben. Ezenkívül három nagy gyűjtemény kiadását indította meg e három év alatt: az »Archívum Rakoczianumot«, — az »Országgyűlési emlékeket« és a »Diplomatiai emlékeket.« Végre oly széles kiterjedésű levéltári kutatásokat eszközölt, miknél nagyobbat ily rövid idő alatt Európa bármely országának akadémiája alig fog felmutatni. Nem említve az ország területén és a monarchia másik felének fővárosában lévő levéltárakat, Olaszországban , Velenczétől Nápolyig, Spanyolországban és Oroszországban dolgoztak küldötteink vagy megbízottaink. A külügyminiszter támogatása folytán a lengyel királyság levéltára, mióta Moszkvába vitetett, először a magyar akadémia előtt nyílt meg. E kutatások eredményei nevezetes világosságot derítnek hazai történelmünkre, sőt lehetővé teendik egyes részeit teljesen átalakítani. A jogtudomány terén is nevezetes haladás tapasztalható. Az esen szakban kitűzött pályakérdésekre igen becses s alapos tanulmányt tanúsító munkák küldettek be. Az archaeologiai bizottság kebelében is élénk tevékenység fejtetett ki. Az archaeologiai értesítő buzgó szerkesztője által megállapítva, széles körben keltette fel és emelte a hazai régiségek letűnt fényes múltúak emlékei iránt az érdeklődést. A bizottság egyébként is számos műemlékek megismertetése és megmentése, részben megújításának eszközlése által szerzett érdemeket. A középkori falfestményekről egy érdekes dolgozat megindítása vétetett munkába. A Iüdika ,athematikai és természettudományi osztály az önálló búvárkodás terén munkálkodott s igyekezett a tudományos világot érdeklő több kérdés megoldásához adatokkal járulni. Örvendetes jelenségnek mondható, hogy a maradandó becsű nyomozásoknál a mesterekhez több fiatal, és szép reményre jogosító erő csatlakozott, különösen a vegytani és élettani búvárlatok terén, a leíró természettudományok között, a növénytan, az állat- és ásványtan terén is többek közt kiemelem Kalehlemmner Károly r. tagnak Magyarország hártyagombáiról irt díszesen kiállított munkáját. Ezen osztály állandó bizottsága folyton működik hazánk természetrajzi megismertetésén s küldöttei által hazánk rónáit, havasait és bányáit nem egy irányban kutatta fel és ismerteti érdekes kiadványaiban. Ámbár, mint az imént mondottakból kitűnik, az akadémia mindhárom osztálya osztályüléseiben és állandó bizottságaiban nem csekély tevékenységet fejtett ki, s érezte az akadémia még annak is szükségét, hogy a tudományok általános terjesztését tudományos művek kiadásával előmozdítani igyekezzék, mely feladat teljesítése végett alakítá a »könyvkiadó bizottságot« a tudomány színvonalán álló közérdekű és korszerű eredeti munkák dolgoztatására és fordítására. E bizottság máris a történelem, bölcsészet és irodalomtörténet köréből több jeles munkát bocsátott közre és készített elő : Curtius, Dunker, Mommsen, Mill Stuart, Bluntschli, Max, Müller, Lewes, Carlyle, Yukes híres munkáit ismerteti meg magyar fordításban a közönséggel. A »Budapesti Szemle« újabb folyama is az akadémia pártfogása alatt indult meg. Ezen eredmény az akadémia jövedelmének és bevételeinek gondos kezelése által volt elérhető. Az akadémia három év alatt tudományos czelokra közel 240,000 frtot adott ki. A tagok illetményeit, tiszti fiségeseket és palotájának fenntartási költségeit is beszámítva. S mindamellett képes volt alaptőkéjét, mely három évvel ezelőtt 1,638.102 forint 36 krt tett, 1,774.993 frt 21 krra emelni, s így 136,890 frtlal gyarapítani, ennélfogva több hagyománynyal, ami rövid időn be fog folyni, meghaladja a 1800000 forintot. Ezen a múlthoz képest nevezetes eredmény buzdítson bennünket újabb tevékenységre, mert nagy azon haladás, melyet azon idő alatt a tudományok minden ágában szemlélünk"; de van a tudománynak több ága, melynek művelésére s terjesztésére az akadémia kellő figyelmet nem fordíthatott. Az akadémiának nem is lehet feladata, hogy a nemzet tudományos életét egymaga képviselje, egymaga igyekezzék a tudományt magyar nyelven fejleszteni, de igenis feladata a máskép nem pótolható hézagot betölteni, a szükséges eszközöket szolgáltatni arra, hogy azok, kik a tudományokkal foglalkoznak, a tudományosság jelen színvonalára emelkedhessenek. Egyik legfontosabb feladata pedig az, hogy saját példája és pályakérdések kitűzése által a hazai irodalomnak üdvös lendületet és hasznos irányt adjon. Nagy eredmények a tudományok terjesztése terén csak akkor remélhetők, ha egyrészt a közoktatás iránt megkezdett üdvös intézkedések czélszerűen folytattatnak, ha a fősúly nemcsak a jogtani tudományok mentes széles mérvben való fejlesztésére fog fektettetni, de képződnek szakférfiak a tudományosság és a gyakorlati élet minden ágai számára. Másrészt megemlékezve arról, hogy számra, aránylag más nagy nemzetekhez kevesen, vagyunk, mindenki, ki képességgel bir a nemes munkára, legjobb igyekezetét anak szentelje, hogy mindenütt, hol csak néhány képes és buzgó erő mutatkozik, különösen — a vidéki nevezetesb tanintézetek székhelyein — szövetkezve igyekezzenek nemes versenyben egyesülni a tudományok és műveltség terjesztésére. A tudomány azon két ága, melyben az akadémia eddig oly nagy eredményeket mutatott fel, a magyar nyelv művelése és a hazai történettudomány fejlesztése, szükség, hogy a jövőben is munkásságának kitűnő részét ez képezze, mert minden nemzet nyelvében és nyelve által él. — Műveit nyelv a tudományoknak hazai nyelven való művezetésének első feltétele. A hazai történet ismerete egy nagy múlt emlékeinek tudata, képes azon nemes érzést minden újabb nemzedéknek maradóan szívébe vésni, — mely a hazafiságot, az áldozatkészséget fokozván, a nemzetek fenntartásának egyik fő tényezője. Hogy az akadémia alapításának első négy évtizedében ezen kettős irányt követte, az a helyzetből folyt, mert első feladata az volt : a nemzetiséget megszilárdítani s egy jobb jövő iránti reményt és bizalmat emelni. Most midőn már a nemzet maga intézi saját belügyeit, szükség, hogy az eddig kitűzött főczélok mellett egy újabb czél után és az eddiginél nagyobb mérvben törekedjék. Szükség, hogy az államtudományok s különösen a nemzetgazdasági ismeretek terjesztését mozdítsuk elő — mert a történet tanúsága szerint a mi korszakunkban alig van tudomány, melynek fejlődése és általános elterjedése inkább bizonyíta üdvös hatását. Ellenben a legutóbbi évek története tanúsítja, hogy a közgazdasági elvek kellő fel nem ismerése nagyrészt okoz azon bajokat, melyek államéletünknek jelenben legégetőbbjét képezik, és az elkövetett hibák gyors orvoslása egyedül ezen igazságok következetes és czélszerű, a viszonyainkhoz mért alkalmazásából remélhető. Egy angol író mondá, hogy alig jelent meg valaha egy tudományos munka, mely nagyobb és maradandóbb befolyást gyakorolt volna a népek életére, mint az, mely ezelőtt egy századdal megjelent; első fejti ki azon igazságokat, melyek követése gyáratja és gazdaggá teszi a nemzetet; kijelöli azon irányt, melyet a kormánynak és törvényhozásnak követni kell, ha az államban az anyagi jobblétet előmozdítani és biztosítani kívánja. Ott, hol nem létezik alkotmányosság elég, ha azok, kik kormányoznak, jártasak a nemzetgazdaság tudományában, de alkotmányos országban, hol a közvélemény hatalma és befolyása nagy, hol a nemzet jövője a törvényhozás megállapodásától függ, s felelős kormányzati rendszer létezik, ezen tudomány ismeretének általános és alaposnak kell lenni. Ezért vélem én szükségesnek, hogy az akadéymia ez irányban is fejtsen ki állásához méltó és eszközeihez mért munkásságot. Ez irányban máris megtörténtek az előleges intézkedések : az úgynevezett statiszikai bizottság átalakul »Nemzetgazdasági állandó bizottsággá«, már július elsején megindítja közlönyét, mely havonként fogja ismertetni a tudomány ez iránybani haladását, tárgyalván hazánk nemzetgazdasági kérdései feletti vitatást is. Pályázat útján is igyekezett az akadémia a körön kívüli hazai írókat e téren is versenyre felhívni s örvendetes jelenségnek mondható, hogy egy nevezetes nemzetgazdasági jutalom odaítélésénél több jeles munka pályázott a kérdésre, mi mutatja, hogy új erők képződnek, kik e téren is velünk együtt fognak fáradozni az annyira fontos szaktudomány terjesztése munkájában. Az annyira fontos bankügyben kitűzött pályázat ideje rövid időn lejár, óhajtandó, hogy ez irányban is hasonló eredményt tapasztaljunk. Az előbbi elnöki megnyitó beszédek modorától jelenben eltértem, azok inkább magasabb és általánosabb álláspontra emelkedve buzdítottak a tudományok művelésére, nagy vonalakban jelezték az akadémia feladatát s munkáságát, és az időnkénti helyzetet; jelen beszédemben pedig rövid jellemzést kívántam adni a legközelebbi időben az akadémia által kifejtett munkásságról. Tevem ezt, mert mint kezdetben mondom, jónak vélem, ha három évről három évre azon nagy czél utáni törekvésben, melyben akadémiánk már az ötödik évtizeden át fáradozik, időről időre visszatekint a legközelebb elhaladott útra, a legyőzött akadályokra, az elért eredményre, hogy bátorságot s bizalmat nyerjen a még előtte álló bosszú és nehéz út fáradalmainak legyőzésére. Ámbár nem kicsinyelhetjük az elért eredményt ne feledjük, hogy azon magaslat, mely felé törekszünk s melyre az előrehaladott népek előttünk feljutottak, ha közelebb látjuk is azt, még távol van tőlünk s csak komoly s ernyedetlen munka és előre látó gondosság által érhető el, és biztos sikerrel csak úgy, ha a nemzet belátja, hogy a csekélyebb számnak csak az együtt-tartás adhat erőt, s ha mindaz, ki hivatva érzi magát a nemzet sorsára befolyást gyakorolni, megértve a kor intő szavát, nemes versenyben egyesül a műveltség és tudomány azon kincseit megszerezni és állandóan biztosítani, melyek a nemzetnek erőt és igy jobb és biztos, jövőre reményt adnak. Az elnöki megnyitó azon passusait, melyekben az akadémia szótárának, továbbá a »Magyar országgyűlési emlékek« szerkesztőiről emlékezik meg, élénk éljenzéssel fogadta a közönség. A beszéd végén élénk tetszés zaj hangzott fel, mire Arany János titkár olvasta fel az évi jelentést, melyet közelebb terjedelmes kivonatban ismertetni fogunk. A jelentés felolvasása után Than Károly lépett a felolvasói aztalhoz és terjedelmes emlékbeszédet olvasott föl Liebig Justusról, nagy vonásokban vázolta a nagy tudós életét, a búvár működését beható alapossággal, vonzó modorban ismertető , kiváló érdekkel hallgathatott a felolvasás azon részlete, mely Liebig talajkimerülésielméletét emelkedett hangon, népszerűn, világosan tárgyalja. Az emlékbeszéd oly nagy terjedelmű, hogy a felolvasó maga kifáradt és sok részletet, melyek különben is inkább szakközönség elé valók,elhagyott. A közönség zajos éljenekkel jutalmazd a kitűnő tudóst. Puszky Ferenczet élénk éljenekkel fogadás közönség,midőn a felolvasói asztalhoz lépett. Felolvasását, melyre még vissza fogunk térni, feszült figyelemmel hallgatták és hosszasan éljeneztek. Gyulay Pál titkár felolvassa a jutalmazásokat és új tagválasztásokra vonatkozó jelentéseket, melyek lapunkban már közzé voltak téve. Végül az új jutalomtételek hirdettettek ki, mire Lónyay Menyhért elnök megköszönte a közönség részvétét és befejezettnek nyilvánítá az ülést. Az ülés 1 órakor véget ért. A nyilvános ülés után az akadémikusok, majdnem teljes számban lakomára gyűltek össze a Hungáriában. Jelen volt az igazgató választmány több tagja: Károlyi György gr., Majláth György országbíró, b. Vay Miklós fél még több kitűnőség. Az áldomások sorát Lónyay gróf nyitá meg, a királyi párra emelvén poharát; Haynald érsek az uj elnököket élteté; Pulszky Ferencz a régi igazgatótanácsot; Greguss Ágost az uj igazgótanács tagjait, Ballagi, mint legilletékes szakférfiú, a nagy szótár egyik készítője, Fogarasi János érdemeit méltatá; Greguss üdvözölte az akadémia új tagjait, Majláth György Toldy Ferenczet, K. Vay a főtitkárt, Arany Jánost és fiát Lászlót; erre ismét Majláth szólalt fel, a második titkárt, Gyulay Pált éltetve, Haynald érsek a kormányt, Csengery Antal az osztályok elnökeit és titkárait élteté; Szilágyi Sándor a történettudományi nagyjutalmak elnyerőire , Horváth Mihály és Szabó Károlyra mondott áldomást, melyet Pulszky Ferencz az összes jutalmazottakra terjesztett ki; Toldy Ferencz Károlyi György grófot élteté, mint az egyetlent, a ki az akadémia első alapitói közül még életben van, Szász Károly, Lukácsi Mór urat élteté. Ezután még számos felköszöntés következett. Egyet a nemzeti kaszinó is kapott, a mely ajándékkal kedveskedett és a tudósok lakomájára óriási halat küldött, melyet a casino ritkaságképen Atzél Péter úrtól kapott. Különfélék Budapest, jan. 1. (Kinevezések.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fekete Gyula eperjesi jogtanárt az ottani bírói államvizsgálati bizottság tagjává nevezte ki. A pénzügyminiszter Sót Péter pénzügyőri biztost királyi vám- és adóőri felügyelővé nevezte ki. (Moltmnáry táborszernagy) jelenleg Budapesten időt és a miniszterekkel több ügyben értekezleteket tart. (Névváltoztatás.)Schaschek Henrik, a zalaegerszegi polgári iskolában alkalmazott tanító »Sassi«-ra változtatta vezetéknevét. (Sipos Antal) a múlt napokban hangversenyt adott Ipolyságban, mely a virtuóznak nagy elismerést s a jótékony czélnak 300 írtnál többet juttatott. Hangverseny után lakomát is adtak a széleskörben ismert zongoraművész tiszteletére , ki ipolysági születésű. E körülményt s azt, hogy Sipos Antal Ipolyságon kezdte meg művészi pályáját, Pongrácz Lajos törvényszéki főjegyző sikerült toasztban hangsúlyozta. Személyi hírek. (Hymen). Mint halljuk, Tóth Vilmos a volt belügyminiszter bájos szellemes leányát Tóth Zsuzsika kisasszonyt Nyitra-Ivánkán május 28-án jegyzi el Thuróczy Vilmos járásbiró. Állandó boldogságot kívánunk e szép frigyhez ! (Halálozás.) A következő gyászlapot vettük : A pesti kir. törvényszék és kir. ügyészség tagjai fájdalmuknak adnak kifejezést, érdemes és buzgó pályatársuk : Lihán Szilárd pesti kir. törvényszéki bírónak, hosszas és kitűnő bírói működése közben, életének 49. évében, rövid szenvedés után, folyó évi május hó 30-án éjjel történt elhunyta felett. Budapest, 1874. máj. hó 31. — Burger Zsigmond, Szeged városának érdemes polgára és ottani nyomdatulajdonos a múlt hó végén, szélhűdés következtében elhunyt. Béke hamvaikra! A ?9P. Napló 64 táviratai. Bukarest, május 31. Az orsovai és brassói vasúti csatlakozás tárgyában Magyarország és Románia közt kötött egyezmény aláíratott. Mindkét csatlakozásnak négy év alatt kell kiépíttetnie, viszont a magyar kormány elejtette a tarifakérdésre vonatkozó feltételt. Páris, május 30. A Marie departement főtörvényszéke a carouge-i (Genf) ókatholikus helyettesplébánost, Risoe abbét, kinek kiadatását követelték, házasságtörés és a szemérem ellen elkövetett vétség miatt tizévi fogságra ítélte. Az írók társulatának fegyelmi választmánya hosszú vita után 10 szavazattal 4 ellen azt határozta, hogy Razona és Jules Vales kizáratnak, Felix Pyat és Pascal Grousset ellenben megmaradnak a társulatban. Madrid, május 30. Nantilla washingtoni spanyol követté neveztetett ki. Serrano ma, a szokásos szótartásokkal fogadta az Egyesült Államok követét. Az újonnan kinevezett bécsi spanyol követ ma este utazik Bécsbe. Versailles, május 30. (A nemzetgyűlésből.) A napirend megállapítása körül hosszú vita fejlődik. Randot (jobboldali) így szól : Ha a nemzetgyűlés továbbra is vesztegeti az időt és tehetetlennek mutatja magát akkor oszoljon föl; azonban tehetne még az országnak nagy szolgálatot. Ennek következtében indítványozza, hogy előbb a municipális választási törvény, és azután a törvényhatóságok szervezéséről szóló törvény tárgyaltassék. Ezen indítvány ellen Bethmont és Beranger balközépiek szólaltak fel, mire a nemzetgyűlés az indítványt elfogadta és azt határozta, hogy az említettek után a politikai választási törvényt fogja tárgyalni. A mai ülés eredménye azt mutatja, hogy a jobboldal összes töredékeiből álló többség megmarad. A kormány az egész vita alatt nem nyilatkozott. Henaage, május 30. Carlista forrásból hírlik, hogy a republikánus sereg tegnap St. Sebastian és a Hernanit ostromló öt carlista zászlóalj ellen támadást intézett, de visszavezetett. A carlisták most Santa Barbara erőd ellen fordultak, mely Hernanit dominálja. Berlin, május 31. Bismark herczeg ma délelőtt háromnegyed 9 órakor Yarzinba utazott. New-York, május 30. Rochefort Henrik két barátja kíséretében ma este ideérkezett. Bécs, június 1. Az 1864-ik sorsjegyek mai huzásán a köv. számok huzattak ki: 1518 sor 94 sz. 200,000 frt, 2226 » 47 » 20,000 » 2226 » 16 » 15,000 » 1302 » 12 » 10,000 frt. nyereménynyel. Ezeken kívül még a köv. sorok huzattak: 178, 1300, 1395, 1791, 1982, 1988, 2014, 2126, 2245, 3002, 3343. Bécs, júnuus 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 216.— Magyar földhitelinézet —Anglo-Hung. —.—. Magyar hitelr. —.—. Franco-magyar —.— Municipalbank —.—. Államvasut----- 1860 ki —.—• 1864 ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány—.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 125.50 Lombard 139.— Tramway —. —. Hitelsorjegy —.Napoleon dor .—.Arany. ------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —. Váltóbank —.—. Általános épitőbank 44 75. Angol építő bank 54,75. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A kisbirtokosok földhitelegyesülete) tegnap igen zajos közgyűlést tartott. A volt igazgató-tanács ellen heves kifakadások történtek ; a felhozott vádak ellen a volt igazgató tanács védelmére kelt szintén volt igazgató-tanácsos , Barrach Benedek lekiáltatott, és elhagyta a termet, végre regválasztatott az igazgatótanács és az indítványozott alapszabálymódosítások elfogadtattak. A részleteket holnap közöljük. (A magyar nyugativasut) részvényesei tegnap közgyűlést tartottak. A pálya bevételei 1248,529 frt 2 kr, kiadásai 116 5422 frt 78 kr.; e szerint a tiszta jövedelem 83106 frt 24 kr.; a magyar állambiztositék 1426284 frt 42 kr, az osztrák állambiztositék 203391 frt 31 kr. A részletes tudósítást pótlólag közöljük. (Az első magyar gyapjúmosó és bizományi részvénytársulat) tegnapi közgyűlésén 20 frt osztalék kifizetését határozta el, mely összegből 8 frt az 1872. évi beváltatlan maradt, 12 frttal pedig az 1873. évi szelvény fog beváltatni. A részletes tudósítást holnap közöljük. Üzleti hírek. (A budapesti gabna- és értéktőzsdéről.) Június 1. A gabnaüzlet lanyhán indult meg, a tőzsde kedvetlen volt, az árfolyamok csökkentek. Kladottak : magy. dijsorsjegyek 73.75, vasúti kölcsön 95, magyar hitel 145.50 — 145, földhitel 55.50, takarék és hitel 45, municipális 23.50, első hazai 22.10, budai népbank 30, pesti közúti 265, molnárok és sütők 245, budapesti gőzmalom 705. Valuták változatlanok 20 frcos arany 8-92 cs. arany 5.32, illér 1.66, ezüst 106(A bécsi börzéről.) Május 30. Az előbörze lanyha volt, az irányt a külföldi alacsonyabb árfolyamjegyzések lényegesen befolyásolták. A déli üzlet tökéletesen pihent, az árfolyamváltozások jelentéktelenek voltak. Hitelrészvény 214.50, anglobank 125, unionbank 92.75, lombardiai vaspályák 137.50, alig. baubank 44.50, bauverein 29.50, wiener baugesellschaft 55, eisenbahnbaugesellscchaft 59.25, parcellirungs- und baugesellschaft 16.75, ottománbank 73.50, vereinsbank 8, handelsbank 60, Dunagőz hajózási társulat 530, Károly Lajos vaspálya 244. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos ! Adva Tartva Ada Tartva . .. ... ^ y , Ffdeei k.ro&ked.ljnt bank (500 ft. ttH) írt, 40»/. bata. . . 80 50 61 - »«*brt*aiy« f»*« WS *>•••• M | j ’ • *1 fin ~~9S , í 0«tr*k tehSwlbaak.iooít *S»/cb.to.U.,rt ....--------------------. » ............................................* . ' 10)« im Í2 Oeztrik jelsalog jiradikbank, *00 frt, M*/i b*S. . . . __ - - ’i JFJZ? mftf L i. ‘ ’! * I * n 26 60 1 Május 30 9*« J.líilagbaak, »00 frt, *0% fcaSatawa! ....--------------------Fvrdtaiai Sarait pilv* V» ftt. *. ^ ‘ • ~ -A H ^ AltírfsAlsrM«*o»itAb»nk, 100 m, 40% Wl*..........................................................» 7 • frt «Mj ! ! ! ! A "8 „! r ____ Oí'ntrAk ingatlan-kitvlmtdset, 109 frt, 10% b.ia. ...--------------------^ . . ' * “ .?* » -------- ——-------------~ iparel Radhitelbanfc 200 frt. 40% beflseteaaal . . . ---------------------------S*HSI| * tOO ’ . . 1 l . ‘ at M 2 80 . .. T.rtva 01aral«wak-bank Beotben, *09 frt mn*00*/, bab. . ---------------------------tfSSiEIL * San ’ ’ * * , ’ ‘ 88 60 88 ~ A. iilssnadéss&p 100 frt. ________________'“(to'tart rí.« SOO (rtj tn ~ ~ r-^fc.rfl-k^.uu-y) pilya Í0O «.»jirtj- : . . : _ _ _ _ ::: -- ~ : : : : a b l, MStthw jan—jul. r. pro. . . 74 50 74 60 Owtrik tekartkbank »00 írt, de»* be*«.*«» ... _ ^ _ _ ( Wfn ........................................................ _ _ _ ~ . . . »phL-opt. b pro. . . 74 40 74 40 union-bank* *00 frt ............................................................. 92 75 93 25 «helyi pálya 200 frt ________ Osztrák 41'A:kfer in risasafiaetsatW» — ------_ _ . ...... - , - Allampatra IQO frank....................... p2 a® s»rwu»»i iWi-Mi »raj. p. p.............................. ..........................E. vili»! .’.tök résíTíjiiye!, . .............................................................................. 137,5 ,8* jjjj • laftjnSi. *.o. *..................................... ~~ ~~ AUSid-Swasi pilya »00 frt.................................................... 139 5. 140 50 £***............................... 13S -- 13 60 * ................................. ,a850 *1 ~ O.itrák danagíihajórirt timU......................................fSO - 524 . , . ,rt ^ ..........................................................................__ , 1809-b.--* 500 , 5yt„ ....... 1,8 — 106 25 E,.Sf8tit4-aitya 100 frt p. ...................................................... 196 - 197 — . 100 . ■ ................................................................................................. ’ tofíír!* 5 /*” ..................................... 110 50 110 75 Perdiaialénaki pálya 100» M ......................................... 2055 — 268' — *»'• tjíi, eV.............................................. — 75 — „ lS€4-b£1100 — — — — vrtwncz- l&zjief nálva SOO frt aaia» ........ 198 _ 190 _ Magy. északkeleti frt. 6°/$ •«••«•••. _ __ 71 ok Magyar rasati k»mns5n 120 frt darabja.......................... 95 50 90 - ySnEreri pálya*00 frt exflii ... .....--------------------Magyar keleti, pálya S00 frt • .......................... 04«. Lka » W Ml».8n 100 frt . . .............................. T3 60 74 - L,«’ pOy *00 frt P-............................................ 248 50 244 - - «‘*7« *00 frt 5% . • ............................... __ “ 5_1 „ »«ílídéMMa-vAltaas 100 frt. .......................... ...........................iaVa^deriwiil pilv. Í(K> frt............................................. 137 — 138 — £M*a-®d®rkergi va*at 5%. *60 frt ..................... R7 _ ,, ,n S»M 150 frt............................................... _ -------£ pUv. *00 frt .......................... . u* _ í« . dlbwcU va.«! M tn 5»/„ «tfl.tb«. 100 tn...................... 8I fi0 Olajai d»atalal jeliilotlavél 1*0 frt,.......................... 119 25 119 76 5«0 irt),.«................................................... 411— 413— O.A í«2aki vaapilva 300 fW, 9% »»«at, 100 frt . . . 80 k 81 6i> M m frt «a,.................................. - - vaepílyaSOOfrt.íá^rtlOOfM. . . ^ 5r “H 4HA.tBni.lv*. «00 frt n n . . . aik kíi «iá * * * *ibooa. 900 frt, 5% ... «e l B« Fffidt-über’aeritfS» 100 frt p. p* SEcaesfe»An Fár-fyőr-grioil pálya SOO fit...................... 134 50 135 — ■'4orra-na;i»6*tai közp. raap. 300 frt. 5% «».. • • • • • 93 r00 94 T yiv’i naivtt 200 frt ...................................... ,00 OK u»**trák áMak-nyugati vaspálya, tOO frt 5*/e astc? . . " S STS-"""Fn; SS s'-Ss^AFi::::::::::: «E T: sl i ^*;*-** «»«»«I ^tkk.1.......................... «25 n n **?*&£$&**?":::::: :: {jju L ^ dikf juaranjiH fr .......................... 72 — 72 50 » kstott-paly* *00 frt................................................... 49 50 50 — 38t*Yutca«t 100 frt........................................... jko ..q_ I ""el»el .......................... 98_ ,7 — Sáttsazék-dombovAr-iikinyl (din.drivil) »aip*lya CUry 40 írt |.. .............................................................. . . ... .. .............................................................. 112B Li ,« Out «»aki pilya, 150 frt.......................................................................................imrtkraeki városi M Ht........................................................ .V “IMt*nR*nr“ 5**..................... 2 50 96 “ Mo«F»tííS«l’kSap0 p 15a.' *«» m «n,tb«k 1 1 í N *S*^iíoÍ°k«L 40 frt » ~ ESS r ^ - SÄÄk *\ .:::::: - - m - Ä5A» 50 l SS? l::::: :: Li .................. -- S’SSOWÄ«-«:: " -star«orLip ».:9350 »4- f. ipamuillatok részvényei. • **' 6 ............................................................. ............................Ajriooa“ »»«». váll. tir»a,i.a «00 frt...........................................................rkeit város 1.H. p. p. 119 ~ 18 — Pesti éosta-társaság 200 frt, 40% --------------------, „ 50 p. ................................................. -----C. Más kor kölcsönök. I Dot?iki, osztrák biztosi ló 200 frt ........ .1 -------1-------1 Waldeteln 200 frt . ................................ I »3 —| — — |l Ffcsött koaBi-kÁlcsönzö-tárii. 200 frt, 40%.........................................................Wiadinchifrit* 20 frt ....... .... I” 21 2o várót 5% ecrsoJéai 4.51c*8ae 100 frt. . . . * * “ 83 60 ?&*gótAriáni kflizén 100 frt................................... 21 — 92 — 18 50 19 50 Lént város 5Vo vízzaüAertfiLdö kölcsöne 100 frt. . . 856 85 80 i^caritáé viaxotttblit. 800 frt................................................................................... Mtók (három hóra)* A török vMuti kalüfön dijkötvényei: 400 frank ...------— - vttas. vimsoatWzt. bank 800 frt 30% beözetet.........................................................................................tArt frt ! . ... . . 400 frank --------------------j j I If S? ! 1 1 ^ ! 1 ' SS SS D. Fiukok részvényei. t T IF II ...........................................................- -1 tatvl-mtrik 200 frt. 75* Had».*...................... ‘g *» » g SÄftÄh ! 1 ! ! II II • ‘ ' ' '* Ű '* ' 5 «7 M M !T. 55 50 so . -r»w^rk«*. ^ .. -- t»* m» aiäÄl'JS^tSSwo4«*bí*. ^ *«» «.záloglevelek. _ *. *. *. *.*. ■. : -- - Pulii kereskedelmi bank 500 ft. - Mátrák földhitelintézet somi 6% . 95 — 95 *.(/ Furtt 100 írtak ..........................................• • 44 i* a a on Ali6aoM4rtai WrtMe bank MM..................... 858 858 " ’'“f StASi? 1 ! . .* .* 1 63 50 88 ■ ***** TM .............................................................. * 1* L° Usstrak-franela nana 200 fii ezant.............................. * In Jaeh lelrijeich t&L -------------------- prn.»L ! 1'W“'- , » *00 frt4W.b.a»ot4«.l ... W« “ L -raffiaiu barVp* *•/, iericlit' '-------“ ” 1 e“*’1 afyS* i N,»*« bank . .. . . ‘........................... • »« '■ - '. • '• i 88 50 «- *?««■ «aay......................................................................... | ” J g Bjf.vlett fead 200 frt, 40% baflzeiAa.......................... ® ® iarmiAkirívr _____________Orvae imperiale................................. Fe^m! b»k 900 frt . . .*••••• !!.. Ülkarezkedelmi bank 23 ig’aUU aart! *. *. --------------------..................................................................................................... - -------------0«tr«aissyls»aam. es nl.elbank 206 írt, 40% b«f . ^ r jelziesbank 5%% tOrs.............................................................j-------SA*\er ................ __ _ __ w 3*Cii viltóbzck 5^ írt 40% . . .......................... -Q j^inilágbank 10 év alatt _A jíjjj,* ■*. V *...........................................* * 4 • • 105 7'« 105 90 B vállés üzleti táre&eag 200 frt A01/« ...... 55 51 59 50 5%% . ......................................................... Sl -- 91 50 Altaiöszaraízsia#.............................. L 1 _ ^ « brouk 200 frt 4^ bftftMtes . ..................... “ “ ~ 6b fiv aiat« v5aaza5zet«ade 5*/.*% ... . . 89 - 90 ~ Talutst* » teaagfytrt M Irt 40»/. Mwta. . .... «9- «* 50 airf ««tr. tokaríípípatir (34vs. rorroláa 5•/.*/. • • 9«--------, idAgg. AU. hitelbank 200 frt, 40% bosccti* — — — '* '* A -Jig *1 ................................................................ __ _ _ . piwm-telpalif hiteHnteafic 260f. 40 ft te«■. . .-------------------- u rmetrtctadVr........................................................ » . . ____________ ^libank 200 frt....................................................................................................... ElSOBOSégi kattéligefe. ^»taaAV.............................................................. .................... . Magyar jalaálogbarifc 200 frt, 40 frt bel............................. — —------Air^lá-Sumer pálya 20^ frt ez.'ies .................................... 81 50 81 Axtrol véréig»» ..................... 11 18 11 2S Franczíscoa Bírák m.V'jgar-ban* Fárisban (500 frank, 8iétaszék 4)pnbovár 200 frt «. 5%. .............................................73 25 Pares* pém-tári uuí'ing ....................................... i jq i qq 60 frt darabja) .............................................. 08 — 08 25 a magyar gőzhajózási 100 és 200 frtoa 6%. . ,-------- - ................................... lo5 70 105 — OiKtrik-ssTpWmi bank 2£ főit; rtw. (260 frt ez.) - --------------fratrák dtmagőzkajeziai tároulat 1000 frt pp . . — — ~ — 0,rúz*pa,j»iv rnb^i .»...»*•««•, ,5- « «. j 40*4 befizetései............................................. 107 — 108 — utjjszeras. FftK ipartárs. .... ...... — — — 2?f rw~ ir tételbrnk 200 frt, 40«/. ..... — ----------------'Árcsiber-pálya 300 frt p. s». ... — ““ _ Nyomatát a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában F barátok tere, Athenaeum-épüllet 1874, 'iämmBämiätuoamgmK* Twwä » «ne.. niinnnrnnnHnná.JBiHMMniKHHnní Mnnniínní MiHriBniníniníMÉMhná HfiB 9l