Pesti Napló, 1874. augusztus (25. évfolyam, 175-198. szám)
1874-08-01 / 175. szám
t , meg magának az államadóssági járulékból annyit, amennyit képes, de a kivont jegyeket pótolja a saját értékeiből, nem pedig részben Magyarországnak is függő tartozásaival. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselő úz ülése július 31. . A képv. ház, körülbelül egyhónapi vita után befejezte ma a választási javaslat tárgyalását; ez eseményről fentebb szólunk. A mai vita érdekes mozzanatokat nem nyújtott. Majd mindegyik pontnál voltak módosítványok, de azok igen rövideden indokoltattak. A választási visszaélések és izgatásokról szóló §§-nál felszólaltak a szélső bal köréből többen, Tisza Kálmán erélyes felszólalásban védte a 97. és 98. §§-t, a 99-et a ház egyhangúlag kihagyta. n. (Folytatás esti lapunkhoz.) A 98 és 99-ik szakaszok így hangzanak: 98. §. Aki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a király személyének sérthetlenségét megtámadja, aki az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatása, vagy a magyar állam egysége ellen izgat, választói jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1 évtől 5 évig terjedhető börtönnel büntettendő. 99. §. A ki valótlan, vágy elferdített tényeket, tudva, hogy azok valótlanok vagy elferdíttettek nyilvánosan szóval, vagy irat terjesztése által oly czélzattal állít, vagy terjeszt, hogy az által az ország alkotmánya ellen gyűlölséget gerjesszen, választójogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1500 forintig terjedhető bírsággal és 1 évig terjedhető fogsággal büntetendő. Szapáry Gyula gr. belügyminiszter : A t. ház már eddig is intézkedett arról, hogy a választásoknál előforduló visszaélések megakadályozására a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatba bizonyos rendelkezések vétessenek föl. Ha ezen rendelkezéseket én is szükségeseknek láttam a törvénybe felvenni, t. h. a megvesztegetések és a visszaélések különféle nemei iránt intézkedni, annál szükségesebbnek látom az intézkedést az oly izgatások ellen, melyek az állam egysége az ország alkotmányának törvénytelen módon megváltoztatására, a tulajdon sérthetlensége ellen intéztetnek, vagy amelyek valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen való törvénytelen fellépésre izgatnak. Elismerem tehát, amint ezt már az általános indokolásban is elmondtam, hogy a most tárgyalás alatt lévő szakaszokban foglalt intézkedések inkább egy általános büntető törvénykönyvbe, mintsem ezen választási törvény keretébe valók volnának. Minthogy azonban bizonytalan, hogy mikor fog egy ily büntető törvénykönyv megalkottatni és hatályba lépni, melyben a választások alkalmával előforduló és a szenvedélyek felizgatását czélzó bűnös cselekmények minden nemeinek megbüntetése bennfoglaltatnék. szükségesnek láttam az ismert okoknál fogva az e tekintetben való intézkedéseket a jelen választási törvényjavaslat keretébe foglalni. És épen azért, ha erről volna szó, hogy ezen §§-ok kihagyassanak, én mindenesetre ellene volnék, és kérném a t. házat, hogy azokat elfogadni méltóztassanak. De ha ez áll a 97 és 98 §-okra nézve, t. i. hogy az azokban foglalt intézkedések a törvénybe felvétessenek, ennek nem következése az, hogy a 99 §-ba foglalt intézkedések is megtartassanak, mert nézetem szerint elég van téve a két első szakasz megtartása által a választásoknál előforduló rendetlenségek megakadályoztatásának, éspedig a 99 §-ban foglalt intézkedések nélkül is. Nem akarom azzal, hogy a különvélemény ezen részéhez hozzájárulok, azt mondani, hogy a 99 §-ban felvett intézkedések egyátalában feleslegesek, és ha majd a büntető törvénykönyv alkotásáról szó lesz, akkor a t. ház bölcsességétől fog függni ezen intézkedéseket abban felvenni vagy nem, de akár felvétetnek akár kihagyatnak, akár pedig úgy vétetnek a 97 és 98 §-ban foglalt intézkedések, amint más állanak a törvényjavaslatban, ez a büntető törvénykönyv alkotására praejudicálni nem fog és azért, ha ezen. kihagyatik vagy felvétetik, arra következést vonni nem lehet. Ennélfogva a különvélemény azon részéhez, hogy a 99. §. kihagyassék, járulok. (Helyeslés.) eléggé összhangban állana-e az egyház és az állam jelenlegi alkotmányával, hogy őszintén életbe léptethessék és a klastromoknak és a papságnak valóban hasznukra váljék. Az orosz klastromok hivatalosan két osztályra osztatnak : rendes vagy segélyzett és rendkívüli klastromokra, melyek az állam által semmi segélyben sem részesíttetnek. Az előbbiek tekintélyesebbek és nagyobb számmal vannak; a segély, melyet az államtól kapnak, kárpótlást képez azon javakért, melyektől egykor megfosztattak. E klastromok, melyekben a szerzetesek száma törvény által van meghatározva , három osztályra osztatnak; ezeken kívül állanak azonban még a birodalom legnevezetesebb zárdái. Négy közülök az ősi laura nevet kapta, és pedig : a Petsevszki klastroma Kievben, Troicra északra Moskvától. Nevski Sándor Pétervárott és végre Potsarev Volhiniában a görög egyesültek vagy ruthének főklastroma. A laurák után, melyek közönségesen a legközelebbi metropolita alá vannak rendelve és ennek székhelyül szolgálnak, következik hét vagy nyolcz ház, melyek stavropigiknek hivatnak ; ezek az egyedüli klastromok, melyeknek főnökei a szent synodus kinevezésének vannak fenntartva. A stavropigik után, melyekhez a Moszkva területén levő legnagyobb zárdák tartoznak, jönnek az első osztályú klastromok, melyek között szintén nevezetes szentélyek találtatnak, mint például Szent- György Novgorodban. A szerzetesek száma általában arányban áll a klastrom rangjával. A faurákban a törvényes szám körülbelül 100 szerzetes, az ujonczokat és a laikus barátokat nem számítva, kikkel a létszám tényleg meg van kétszerezve. A stavropigikben és az első osztályú klastromokban a törvényes maximum 33 fogadalmasra száll le. A tervezett reform szerint a vidéki és a főbb városi klastromokra nézve a szerzetesek számának meghatározása meg fogna szűnni. A többiekben a szerzetesek száma oly módon fogna megszoríttatni, hogy csak annyi maradjon a hány a vallási teendők végzésére szükséges. Az első osztályú klastromokban nem lenne több 18, a második osztályuakban 13, a harmadik osztályunkban 10 szerzetesnél. E rendszabály czélja, hogy a klastromok népességének apasztásával azok költségvetése alább szállittassék. A szerzetes házak közös életre köteleztetvén, jövedelmeik többlete a püspökök javadalmainak szaporítására, a szegény papság segélyzésére, kórházak és iskolák alapítására fordíttatnék. Ami a különvélemény azon részét illeti, hogy 97. és 98. §§. módosíttassanak, hogy t. i. »a választók nyilvános gyülekezetén« szavak tétessenek, erre nézve nézetem az, hogy ezen bűntény bármikor követtetik el, mindenesetre büntető cselekmény, és nem lehet az iránt kivétel, hogy a választás alkalmával követtetik el. Nézetem e tekintetben mégis az, hogy a választási törvénybe a választási cselekményekről szólunk, mindenesetre csak azon bűntények iránt kell intézkedni, amelyek ott fordulnak elő. Ezen bajon azonban én nem úgy akarok segíteni, mint a különvélemény mondja, hanem eleget lehet ennek tenni a 97 és 98. §§-ok eredeti szerkezetének meghagyásával is, ha majd rá kerül a sor, ezen fejezet czímének meghatározására, aminek meghatározását a t. ház tegnap későbbre halasztotta. Ha ezen fejezetnél majd annak utolsó szava : »más büntető határozatokról« kihagyatik, ennek következménye lesz az, hogy nem fog oly intézkedésekre vonatkozni, melyek a választással összeköttetésekben nincsenek. A mondottakat egybefoglalva, nézetem az, hogy a 99. §. hagyassék ki, a 97. és 98. §. pedig tartassék fenn a központi bizottság szövegezése szerint, a fejezet czímének ezen utolsó szavai: »s más büntető határozatok« pedig hagyassanak ki. (Helyeslés.) Péchy Tamás a belügyminiszter felszólalása után szükségtelennek tartja a különvéleményt indokolni, mely szerint a 99-ik szakasz kihagyassék, a 97 és 98-ik szakaszok intézkedése pedig csupán a választók nyilvános gyűléseire szoríttassék. Lázár Ádám úgy van meggyőződve, hogy mind a három szakasz kihagyandó a törvényjavaslatból, miután azok oly dolgokra vonatkoznak, melyek elintézése nem tartozik a választási törvénybe. Tisza Kálmán kinyilatkoztatja, hogy miután a 97 és 98-ik szakaszokban positive oly dolgokról van szó, melyek a világon mindenütt büntetendők és büntettetnek, bármikor követessenek el, miután máskülönben is a választások alkalmával elkövetett viszszaélésekre nézve büntetések határoztattak el, kívánja, hogy ezen két §. úgy fogadtassék el, hogy azok csak a választási esetekre szoríttassanak. (Helyeslés.) Majoros István Lázár indítványát pártolja. Simonyi Ernő azt hiszi, hogy ha valaki törvénytelen módon izgat, akkor ennek valami létező törvénybe kell ütköznie, és ekkor a két szakasz felesleges, (Helyeslés szélsőbalon) ha pedig nem ütközik törvénybe, akkor nem szükséges. Feleslegesnek, de mindenek felett ügyetlennek tartja a 97. és 98-ik szakaszokatazért, mert gyengíti a létező törvényt, és mert azt mutatják, hogy már létező törvény nem volt elég arra, hogy a közcsendet és rendet fenntartsa. Trauschenfels Emil Lázár Ádám indítványát különösen a nemzetiségek szempontjából pártolja, mert e szakaszok igen tág értelmezésnek adván tért, megtörténhetnek, hogy jogos nemzetiségi kívánalmak és igények melletti felszólalás a itt megemlített büntetésekkel fog fenyíttetni. Paczolay János úgy van meggyőződve, hogy Trauschenfels nem követel egyebet, minthogy a magyar állam ellen ne történhessék izgatás, s a nemzetiségek izgathassanak épúgy, mint eddig arra, hogy a törvényhozás jogköre bizonyos nemzetiség municipális hatóságára ki ne terjedjen. Ez nem más, mint az államhatalomnak és Magyarország egységének megtagadása, s hogy ezt az állam meg nem engedheti az igen természetes. (Élénk helyeslés.) Az az állam, mely ily izgatást megengedne abban a perczben, a melyben azt megengedné, maga írná alá halál ítéletét. (ügy van!) Elfogadja a 97. és 98-ik szakaszokat. Popovics Jenő: Mindenekelőtt kijelentem, hogy ezt elfogadom és csak azon körülmény indít felszólalásra, mert Trauschenfels képviselő úr azt mondotta, hogy a nemzetiségek ellen van irányozva az ezen §-ban foglalt intézkedés. Én így fogtam fel előadásának értelmét és miután én is nemzetiségi képviselőnek tartom és érzem magamat, kénytelen vagyok az ellen tiltakozni. (Halljuk!) Meglehet, hogy vannak e nemzetiségi képviselők közt egyesek, akik önmaguk ellen irányzottaknak vélhetik ezen §-ban foglalt intézkedéseket s azok, akiknek az az óhajtásuk, hogy a nemzetiségek közt kölcsönös szeretet, bizalom megszilárduljon és megállapodjék, (Halljuk !) s ezáltal a haza, e mindnyájunknak édes anyja megerősödjék, (Élénk helyeslés jobbfelől.) azok nem érezhetik s nem tarthatják ezen §§-at önmaguk a nemzetiségek ellen irányzottaknak, sőt inkább azt kell érezniük, hogy azok az ő védelmükre is fognak szolgálni, (Helyeslés.) ha igaztalanul fognak megtámadtatni, (Helyeslés.) mert bíznak a bíróságokba, hogy igazságtalan megtámadás, jöjjön az bármely nemzetiség ellen és, bármely nemzetiség részéről, meg fog toroltatni. Én azt kötelességemnek tartottam kijelenteni, valamint ismételve jelenteni ki azt,, hogy elfogadom ezt. (Helyeslés.) Csiky Sándor Lázár Ádám indítványát pártolja. Az előadó felszólalása után a ház a 97. és 98. szakaszokat változatlanul elfogadta, s e szerint állapította meg a fejezet czímét is. Tárgyalás alá vétetett a 100-ik szakasz, mely igy szól. A ki valamely választót választói jogának gyakorlatában erőszakkal, vagy büntetésre méltó cselekmény által fenyegetéssel megakadályoz, 500 forintig terjedhető bírsággal vagy 3 hónapig terjedő fogsággal büntetendő. Akik pedig a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakittasék, vagy pedig meghiusittassék, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével és 1 évtől 3 évig terjedhető börtönnel büntetendők. Bésán Mihály a fogság büntetésnek minimumát nem kívánja a törvényben felemlíttetni. Irányi Dániel azt ki ezen szakaszban említett bűnt elköveti, választói jogától is meg kívánja fosztani. A ház a szakaszt változatlanul elfogadta. A 101-ik szakasz így szól : Ha a 95., 96., 100. § okban foglalt hamisítás vagy visszaélés közhivatalnok, vagy községi elöljáró által követtetik el, ezen cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, s ennek elkövetői ellen az ugyanazon §-okban kiszabott büntetésen felül a hivatalvesztés is mindig kimondandó. Szederkényi Nándor e szakaszban a tegnapi ülésben az etetés és itatásra nézve elfogadott új szakaszra is kíván hivatkozni. Péchy Tamás elfogadja a módosítást. Az előadó indítványára a 101. szakasz változatlanul fogadtatott el. A 101-ik szakasz így szól : Aki másnak neve alatt szavaz, vagy másnak neve alatt jelenti magát a szavazásra, vagy aki egy kerületben kétszer, vagy több helyütt szavaz, úgy az is, ki mindezen visszaélésekhez tudva segédkezet nyújt, 200 forintig terjedhető bírsággal, vagy 6 hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatalvesztéssel büntetendő. Orbán Balázs elfogadja e szakasz rendelkezését, de abban két félremagyarázható kifejezést talál, ami annak hatását gyengíti. Ilyen a 4. sorban levő »helyütt«, melyet így szeretne kiegészíteni : »helyütt, vagy több választókerületben«, mert az 59. §. megengedi ugyanazon választókerületben több szavazatszedő küldöttségek alakítását, minek alapján a »több helyütt« kifejezés ezen több szavazat- Szető küldöttségek előtti szavazásra is lenne magyarázható. Továbbá ugyanezen 102. §. 5. sorában levő »tudva« szót kihagyni kéri, mert az a kibeszélésnek igen tág tért nyit s a büntetés alóli kibúvást könnyíti. A ház a szakaszt változatlanul elfogadta. Hasonlóképen elfogadtattak a 102—104-dik szakaszok. A 105. szakasz igy szól : A pénzbüntetés az illetékes törvényszék által azon törvényhatóság rendelkezésére bocsátandó, melynek területén a megbüntetett cselekvény elkövettetett, s ez által népnevelési czélokra, vagy területén létező közkórház vagy szegények alapjára fordítandó. Schwarz Gyula azt hiszi, hogy ezen kifejezés hogy: »pénzbüntetés rendelkezésére bocsátandó«, nem helyes és azért helyette e szavakat kéri tétetni: »a böntetésből befolyt pénzek« és ennek megfelelőleg »bocsátandók« illetőleg »fordítandók.« Nehrebeczky Sándor: Nem erre nézve akarok szólani, hanem egy más módosítványom van ezen §-hoz. Méltóztatnak látni, hogy ezen törvényjavaslat szerint nem csak bíróságok és törvényszékek marasztaltatók el pénzbírságban, hanem a másik § értelmében közigazgatási hatóság is. Hogy az, hogy a közigazgatási hatóság által behajtott pénz szintén e czélra fordítandó, ott kifejezést nyerjen, szükséges nézetem szerint a 105. §. első sorába e szó után: »törvényszék« betenni, »illetőleg közigazgatási hatóság.« Akkor Schwarz képviselőtársam igen helyes kijavításával együtt így fog hangzani: »a büntetésből befolyt pénzek a törvényszék illetőleg közigazgatási hatóság által, stb.« Mindkét módosítvány elfogadtatott. A 106-ik szakasz így hangzik : A 94., 95., 96., 101. §§-ban felsorolt törvényszegések miatt, a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 6 hó alatt, továbbá a 91., 92., 93., 100., 102., 103. §§-ban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselekvény elkövetése után 30 nap alatt a bíróságnál feljelentett. Teleszky István felvétetni kívánná az e törvényjavaslatban bennfoglalt nagyobb bűntetteket, különösen a Tisza indítványára tegnap elfogadott új szakaszt. Nehrebeczky Sándor indítványára elfogadtatik a tegnap elfogadott új szakaszra, továbbá a 104-ik szakaszra való hivatkozás, mely a jelvények eltávolítását, vagy középületekre való kitűzését tiltja, s a pártgyűlések bejelentését kívánja. A bűnvádi eljárás után e szavak vetettek fel ,és fegyelmi eljárás ;« »s a bíróságnál« után ez tétetett, »vagy hatóságnál.« A 107-ik szakasz változatlanul elfogadtatott. Zeyk Károly a következő új szakasz felvételét indítványozza »a jelen törvény 5-ik §-ában érintett községekben a füstök számának megállapítása és a községi képviselők választása iránt a központi bizottmány felhívására a törvényhatóság akként intézkedik, hogy ezen választás az összeírás megkezdése előtt legalább 14 nappal megtörténjék. Ezen választást az 1871. XXIII. t. sz. 38. §-ában megjelölt községi választók az azon törvényezikk 49 §-ában előirt módon teljesitik. A megválasztottak, az összeíró bizottság által az azon évi névjegyzékbe felveendők« (Helyeslés). Elfogadtatott. A 109-ik szakasz igy hangzik: Az ország azon részeiben is, melyekre az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiterjedt, minden képviselőválasztásra a szabad királyi városok kivételével egy külön választókerület alakítandó, és minden választókerület csak egy országgyűlési képviselőt választ. Péchy Tamás a 2. és 5-ik osztály nevében e szavakat »a sz. ki”, városok kivételével kihagyatni kívánja, mert ezen rendelkezést igazságtalannak tartja. Szapáry Gyula gróf, belügyminiszter: T. ház! Én két okból találom méltányosnak, sőt szükségesnek, az előttem szólott t. képviselő úr által ajánlott módosítás elfogadását. Először azért is, mert nem találom indokoltnak, hogy még az egész országban minden képviselőválasztás külön kerületben történik, épen ezen a helyen, ezen öt választókerületben tartassék fenn azon eljárás, hogy ott a szavazás egy helyen két képviselőre történjék. De feleslegesnek tartom ezen intézkedés fenntartását azon okból is, mert a t. ház elfogadott már egy határozati javaslatot, amelyben utasíttatott a kormány a választókerületekben fennállott aránytalanságok megszüntetése tárgyában törvényjavaslat előterjesztésére, éspedig oly időben, hogy a választók első névsorának elkészítése után törvény erejére emeltessék. Ez által ezen bajon is minden esetre segítve lesz és azért ezen intézkedés, még ha fenntartatnék is, a később megalkotandó törvény által módosítást szenvedne. Azért tehát részemről elfogadom a különvéleményt.Általános helyeslés.) A különvélemény elfogadtatott. Molnár Antal a 110 szakasz után a következő új szakasz felvételét indítványozza: »Az ország azon részeiben, melyekre nézve az erdélyi 48. II. t. czikk hatálya kiterjed, a választókerületeknek újabb törvény általi végleges rendezéséig a központi bizottság egy választókerületben a szükséghez képest egynél több összeíró küldöttséget is küldhet ki. Tisza Kálmán elfogadja az indítványt, de azt az egész országra nézve kiterjesztetni kívánja. Paczolay János ellenzi ez indítványt miután az már egyszer elejtetett. Tisza Kálmán figyelmeztet arra, hogy itt csak az átmeneti intézkedésekről van szó. Szapáry Gyula gr. belügyminiszter úgy kívánná az indítványt szerkeszteni, hogy az csak a választók első állandó névjegyzékének elkészítésére vonatkozzék. Péchy Tamás pártolja az indítványt, mely a miniszter módosítványával elfogadtatik. A 111. §. így szól: Az 1848. V. törvényczikk 5. §-ának A) 45-ik tétele akként értelmeztetik, hogy Nagyvárad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja Várad-Velencze városrészekből egyesített és önálló törvényhatósági joggal felruházott Nagyvárad város egy képviselőt küld. Az 1848. V. törvényczikk 5. §. A 98. tétele akként módositatik, hogy Kraszna-megye két képviselőt küld, a 99. tétel pedig úgy módosittatik, hogy Közép-Szolnok-megye Zilah várossal, mint egyik választókerülete székhelyével, küld három képviselőt. Tavaszy Endre : Ha július 7-én nem méltóztatott volna a ház azon határozatot hozni, hogy utasíttatik a belügyminiszter, hogy a kerületekre nézve, különösen ahol nagy különbözetek vannak, tvjavaslatot terjeszteni a ház elé, mégpedig oly időben, hogy az a jövő választásoknál már alkalmazható legyen én kénytelen volnék ezen §-hoz módosítványt nyújtani be, mert méltóztatnak tudni, hogy nemcsak ezen egy város, ezen egy község van, ahol szembeszökő hiányok vannak, sőt köztudomású, hogy magában a fővárosban is szükséges ez intézkedést tenni, miután a főváros egygyé alkotásánál Óbuda is a fővároshoz csatoltatott és igy okvetlenül szükséges intézkedni az iránt, hogy a megyéből kikebeleztessék és a fővároshoz csatoltassék. Nem akarok hosszas lenni — miután a háznak már határozata van, nem óhajtom, hogy a kerületek kiterjesztése három féle is legyen, hanem miután a belügyminiszter úr is megígérte, hogy a jövő ülésszak elején a tvjavaslatot a ház elé fogja terjeszteni, egyszerűen kérem a t. házat méltóztassék ezent mint nem ide valót kihagyni. Deáky Lajos a következő módosítányt nyújtja be : »A választási törvényjavaslat 111. §. második bekezdése második sorában a két szó után tétessék »Zilah város egy« »képviselő« szó után a §. többi része töröltessék. Bocsánczy Adolf változatlanul kéri a szakaszt elfogadtatni. Teleszky István méltányosnak tartja e szakasz rendelkezését Nagyváradra nézve, hogy az ottani visszásság megszűnjék, mely szerint Nagyvárad egyik része Bihar megye egyik választókerületének alkatrészét képezte. Steiger Gyula azt hiszi, hogy ha van intézkedésre szükség a választókerületek tekintetében, akkor főleg Ó-Budára nézve áll ez, mely most semmiféle választókerülethez nem tartozik. Legczélszerűbbnek tartaná tehát a szakaszt kihagyni, miután a választókerületek felosztására nézve a kormány különben isjavaslatot fog benyújtani. Ha azonban úgy találja a ház, hogy ezen §-nak, különösen első részének értelmezése iránt intézkedés mégis kívánatos, azon esetre módosítást ad be, mely az óbudai választóknak illetve az egyesítés iránt alkotott törvénynek a választás tekintetébeni értelmezését foglalja magában : »az 1848-ik Y. t. czikk 5. §-a 3. és 4. tételei, melyek Pest és Budáról szólanak, akként módositandók, hogy az 1872. 35. t. czikk által a fővárossal egyesitett ó-budai rész a fővárosi választási kerülethez hozzácsatoltatván, addig is, mig a törvényhozás végleg intézkedik, az egyesített főváros 8 képviselőt küld. Leszállítani e számot nem lehet, hanem inkább ki kellene azt még kerekíteni 11-re. Dobay Antal e szakaszt kihagyatni kívánja. Szapáry Gyula gr. belügyminiszter. Csak néhány szóval akarom röviden indokolni, hogy miért tartom szükségtelennek ezen ébenhagyását. Egyetlen ok szólana amelett, hogy e szakasz megtartasék, hogy t. i. Nagyváradra nézve megszüntessék azon igazságtalanság, hogy a városnak egy része a megyei kerülettel együtt kénytelen választani, de minthogy a képv. ház határozatával kimondta, hogy a kerületben teendő változtatások iránt az előterjesztés oly időben történjék, hogy még a jelen országgyűlési ülésszak alatt törvény erejére emeltethessék, azon eset többé hogy Nagyvárad egy része a várostól eltérőleg szavazón, nem fog beállni. Ennélfogva kérem ezen §-t, mint amely feleslegessé vált az említett határozat által, kihagyatni. (Helyeslés.) A ház a miniszter indítványát elfogadta. A 119-ik szakaszba a belügyminiszter indítványára egy tévedésből kimaradt törvénycikk vétetvén fel, miután a központi bizottság következő határozati javaslata : mondja ki a ház határozatilag, miszerint terjeszszen elő a kormány oly időben, hogy az még a jelen országgyűlés alatt tárgyaltassék, törvényjavaslatot azon anyagi és alaki szabályokról, melyek szerint a kir. curia a képviselő választások érvényessége felett eljár és ítél felveztetett, a ház a törvényjavaslat tárgyalását befejezte. (Élénk éljenzés.) Elnök : E szerint a törvényjavaslat úgy álta- lánosságban, mint részleteiben el lévén fogadva, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülésre tünzetik ki. Holnap 10 órakor zárt ülés fog tartatni, utána pedig nyilvános ülés, melynek első tárgya a törvény harmadszori felolvasása lesz. Azonfelül tárgyaltatni fog a mentelmi bizottság jelentése Stanesku képviselő úr kiadatása tárgyában, valamint az 5-ik bíráló bizottságnak ma kinyomatni rendelt határozati ja-vaslata is, (Felkiáltások : A házszabályok!) tehát a házszabályokra beadott módosítványok szintén a holnapi ülésben fognak tárgyaltatni. Az ülést bezárom. Ülés vége 2 óra 5 perckor. A szerb egyházügyi congressus ülése. Karlovitz julius 29. K. C. G ru ics Nikánor patriarchátusi adminitrator a gyűlést d. e. 10 órakor megnyitja. Jegyzők Popovics B. S. Nedeljkovics. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. G rucs elnök felszólít egy küldöttséget, hogy kérje meg a k. biztost, jelennék meg az ülésen. Rövid szünet után a kir. biztos megjelent Kiss Bálint titkár kíséretében. H u eb e r k. biztos: T. congressus! A m. k. miniszterelnök alázatos felterjesztése folytán ő cs. és ap. k. felsége Ebenseeben, juli 22-én kelt legm. elhatározásával a t. congressusnak, ő Felsége legm. személye és a k. házhoz való változhatlan hűsége és ragaszkodásának kifejezését előterjesztésemből megelégedéssel tudomásul venni és engem megbízni kegyeskedett, hogy a t. congressust biztosítsam a királyi kegyelemről. (Élénk zsive.) Örömömre szolgál, hogy ezt a magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter megbízásából a t. congressusnak ünnepélyesen bejelenthetem azon meggyőződésben, hogy a szerb nép egyenként és együttesen nem fog megszűnni mindig új és új bizonyítékait adni a trón és haza iránti hűsége, ragaszkodása és áldozatkészségének. (Élénk hoszszas zsivio.), Éljen a mi urunk és királyunk népei boldogságára, éljen! (Élénk, hosszas zsivio.) Miután ő cs. és kir. felsége legkegyelmesebb leirata a t. congressus által juli 16-án végbevitt metropolita- és patriarcha-választásra vonatkozólag, hozzám érkezett, átnyújtom azt felolvasás és kihirdetés végett. Grucs elnök átveszi a királyi leiratot, mely felbontatik. Kiss Bálint titkár magyar nyelven, Tyirics congressusi titkár pedig szerb nyelven olvassák fel a lapunkban már közölt leiratot. Hueber Zsigmond k. biztos: Király ő felségének ezen, a királyi jog gyakorlatából kifolyó legf. elhatározása következtében, felszólítom a t. congressust, hogy annak kötelességszerüleg hódoljon, a második választást — melyből az előbb választott ki van zárva — mielőbb ejtse meg, engem pedig a megtartandó választóülésről és annak eredményéről szokott módon értesítsen, hogy azt forma szerint hitelesíthessem és átvehessem. Felesleges volna a t. congressust azon mozzanatokra figyelmeztetnem, melyekre már az első alkalommal utaltam. Midőn tehát ezennel a nyilvános ülést bezárnám, felszólítom a congressus választási elnökét, hogy feladatát mielőbb megoldja és a választó ülést még ma vagy holnap tartsa meg. (Helyeslés.) Ezzel az ülés bezáratott. Az ezután megtartott rövid értekezlet elhatározta, hogy a választó ülés holnap tartatik meg, a modus procedendi megállapítása végett 9-es bizottság küldetett ki. KÜLFÖLD. A brüsseli értekezlet. Azon nemzetközi egyezmény tervezete, melyet a hadi törvények és szokások ügyében az orosz kormány a brüsseli értekezlet elé terjesztett, következő : Általános elvek. 1. §. A nemzetközi háború nyílt küzdelem állapota két független állam közt, melyek vagy maguk vagy szövetségeseikkel lépnek föl, továbbá fölfegyverzett és rendezett csapataik közt. 2. §. A hadi műveleteket kizárólag azon ellenséges állam csapatai és hadi eszközei ellen kell iránozni, nem pedig alattvalói ellen, mig ezek magok tevékeny részt nem vesznek a háborúban. 3. §. A háború czéljának eléréséhez, minden eszköz és rendszabály meg van engedve, mely a háború törvényeivel és szokásaival öszhhangzatban áll s a háború kényszerűségével indokolva van. A háború törvényei és szokásai nemcsak minden fölösleges kegyetlenséget s az ellenséggel való barbár bánásmódot tiltanak, hanem az illetékes hatóságoktól mindazok haladéktalan megbüntetését követelik, kik ama cselekedeteket elkövették, ha ezeket nem föltétlen kényszerűség idézte elő. 4. §. A háború kényszerűségeivel sohasem indokolhatók : sem az árulás az ellenséggel szemben, semhogy az törvényen kívül állónak nyilváníttassék, sem azon engedély, hogy ellene erőszakkal és kegyetlenséggel járjanak el. 5. §. Azon esetre, ha az ellenség a háború törvényeit és szokásait nem veszi úgy figyelembe, amint a jelen egyezmény megállapítja, az ellenfél represaliákhoz folyamodhatik, de csak mint elkerülhetetlen bajhoz s a nélkül, hogy az emberség kötelességeit valaha szem elől tévesztené. ELSŐ RÉSZ. A hadviselő hatalmak kölcsönös jogai. I. Fejezet. A katonai hatóság működése ellenséges területen. 1. §. Az ellenséges államterület egy részének megszállása magában ezen tény által megszünteti a törvényszerű honi hatóságok hatalmát, s helyökbe a megszálló állam katonai hatalomteljét állítja. 2. §. Az ellenség, mely valamely területet megszáll, a háború követelményei vagy közérdek szerint, vagy fentarthatja a létező törvények kötelező erejét, vagy részben módosíthatja vagy teljesen megszüntetheti azokat. 3. §. Hadi jog szerint a megszálló sereg főparancsnoka a rendőrség és az igazságszolgáltatás intézményeit és hivatalnokait kényszerítheti arra, hogy hivatalukat az ő felügyelete és ellenőrködése alatt tovább betöltsék. 4. §: A katonai hatalom a helyi tisztviselőktől megkövetelheti, hogy esküvel vagy becsületszóval, kötelezzék magukat azon kötelességek teljesítésére, melyek az ellenséges megszállás tartama alatt reájuk hárulnak; elmozdíthatja mindazokat, kik e követelés teljesítését megtagadják s törvényszékileg perbe foghatja azokat, kik a magukra vállalt kötelezettségeket nem teljesítik. 5. §. A megszálló seregnek joga van saaját hasznára beszedni a helyi lakosságtól mindazon adókat, járulékokat, illetékeket és vámokat, melyeket a jogszerű kormány a lakosokra kivetett. 6. §. Azon hadseregnek, mely valamely ellenséges országot megszáll, joga van minden kormánypénztárt, fegyverraktárt, szállító eszközt, raktárt és készletet, szóval minden kormánytulajdont, mely a hábor végczéljának szolgálhat, birtokba venni. Jegyzet: Minden vaspálya-anyag , még ha magántársulaté, valamint a fegyverraktárak és mindennemű hadi lőszer, még ha magánszemélyek tulajdonát képezik, szintén alávetvék a megszálló hadsereg részéről a birtokba vételnek. 7. §: A középületek, telkek, erdők, mezőgazdasági ültetvények, melyek az ellenséges állam tulajdonát képezik s a megszállott országban vannak — haszonélvezeti joga szintén a megszálló seregre megy át. 8. §. Az egyház, a jótékony alapítványok és iskolák, minden olyan intézet tulajdona, mely tudományos, művészeti vagy jótékony czélnak szolgál, nincs alávetve a birtokba vételnek az ellenséges hadsereg részéről. Az ilyen intézetek, emlékek, műkincsek vagy tudományos museumok minden birtokba vétele vagy szándékos megsemmisítése az illetékes hatóságok által megfenyítendő. II. Fejezet. Kit kell hadviselő félnek elismerni. A küzdőkről és nem küzdőkről. 9. §. A hadviselők joga nemcsak a hadsereget illeti, hanem a honvédséget (militz) és az önkénytes csapatokat és pedig a következő esetekben : 1. ha felelős parancsnokkal élükön egyúttal alávették a főparancsnokságnak; 2. ha bizonyos külső jelvényt viselnek, melyet a távolból is meg lehet különböztetni; 3. ha nyiltan hordják a fegyvert és 4. ha műveleteikben a háború törvényeinek, szokásainak és eljárási módjainak alávetik magukat. A fölfegyverzett csoportok, melyek az itt elmondott föltételeknek meg nem felelnek, nem bírnak a hadviselő jogával, nem tekintetnek rendes ellenségnek s elfogatás esetén törvény utján megbintettetnek. 10. §: A hadviselő államok fölfegyverzett csapatai küzdőkből és nem küzdőkből alakulnak. A küzdők tevékeny közvetlen részt vesznek a hadműveletekben ; a többiek, noha teljesen a hadseregbe sorozvák, a katonai igazgatás különböző ágaihoz tartoznak, aminek a vallás- és orvosügy, a hadbiztosság és bíróság, vagy pedig a hadsereghez rendelnék. Elfogatás esetén a nem küzdők az előbbieknek megfelelően, a hadifoglyok jogait élvezik. Az orvosok, az egészségügyi segédszemélyzet, valamint a lelkészek, ezenkívül még a semlegesség jogát élvezik. (Lásd a 38. §-t.) III. Fejezet: Eszközök, melyekkel az ellenségnek árthatni ; azok, melyek megengedtetnek, vagy megtiltandók. 11. §. A hadijog a hadviselő feleknek nem enged korlátlan hatalmat azon eszközök megválasztásában, melyekkel egymásnak árthatnak. 12. §. Ezen elv alapján megtiltatik : a) a mérgezett fegyverek használata, a méregnek ellenséges területen bármiként való elterjesztése ; b) az ellenséges hadsreghez tartozók elleni orgyilkosság ; c) az oly ellenség meggyilkolása, ki a fegyvereket leteszi és nem képes magát többé megvédeni. A hadviselő feleknek általában nincs joguk kijelenteni, hogy nem adnak pardont. Ily végső rendszabály csak mint megelőzött kegyetlen cselekmények megtorlása engedhető meg, vagy midőn a saját végenyészet megelőzésére elkerülhetlen. Oly hadsereg, mely nem ad pardont, maga sem igényelheti azt. d) Oly őrséget, mely vállát makacsul védi, nem szabad a kard élére hányatással fenyegetni ; e) oly fegyvereket, melyek czéltalan fájdalmakat okoznak, oly lövegeket, melyek tört üveggel,vagy felesleges kínokat keltő anyagokkal töltvék, nem szabad használni ; f) a 400 gramm súlyt meg nem ütő és gyuanyagokkal töltött pattanó golyók alkalmazása meg van tiltva. 13. §. Megengedett eszközök : a) a nagy és kis (portyázó) háború összes hadműveletei ; b) mindannak lefoglalása, vagy lerombolása