Pesti Napló, 1874. november (25. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-25 / 271. szám

§-ban megjelölt esetekben a kormánytól előleget nyerhessenek. A 12. §-ban megnevezett­ törvényhatóságok, figyelembe véve azok adóképességét és közigazgatási szükségleteiket, nincsenek azon helyzetben, hogy a köz­­igazgatási szükségleteiknek az államsegélyt túlhaladó részét az egyenes államadó 10 °­0-ának kirovásával fe­dezhessék, ennélfogva a lakosság túlterheltetésének elkerülése és a közigazgatás érdekeinek biztosítása czéljából kellett oly intézkedést javaslatba hozni, hogy ezen megyék más törvényhatóságokkal egyesít­­tessenek, mert ezen megyékre az ezen törvényjavas­latban foglalt intézkedések semmikép sem alkalmaz­hatók. Ezen megyéknek más megyékkel leendő egye­sítése módozatainak megállapítását azonban, mint­hogy ez más részletes tárgyalást igényel, külön törvényjavaslatnak tartottam fenn. Minthogy a jelen javaslatnak törvényerejére emelése után szükségessé válandó intézkedések meg­tétele, különösen némely megyei törvényhatóságok egyesítése az 1875. év júl. hó 1-je előtt nem vihető ke­resztül, elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy a megyéknek a félévre eső egész javadalmazás az 1875. év első felére az állampénztárból szolgáltassák ki, s hogy ezáltal a közigazgatási költségek kezelése maradjon meg a jelenlegi alapon mindaddig, mig az új törvény alapján létesítendő intézkedés életbe lép­het ; mert csak igy lehetséges a házipénztárak életbe­léptetése, a közigazgatás megzavarása nélkül. Nehogy azonban a különben is nagymérték­ben igénybe vett államkincstárra 1875-ik évben na­gyobb teher háramoljék, mint a következő években, azon intézkedést hoztam javaslatba, a­mely szerint daczára annak, hogy a házipénztár csak 1875. július 1-én szándékoltatik életbeléptettetni, azon pótadó, melyet a törvényhatóságok kivetendnek, vettessék ki az egész 1875-ik évre, s ennek fele téríttessék vissza az államkincstárnak anna­k fejében, hogy a 16. és 17. §-ok szerint az 1875-ik évben a megyei közigaz­gatási költségek három­negyed részét viseli. Ezen törvényjavaslatnak 1875. július 1-én leen­dő életbeléptetését azonban csak úgy tartom lehet­ségesnek, hogy ha ez az 1874-ik év folyamán emelte­tik törvény­erőre. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedések által az állami költségvetésben évenkint 1.896,336 frtnyi megtakarítás éretik el. Budapes­n, 1874. nov. 5-én. Gr. S­z­a­p­á­r­y G­y­u­l­a, s. k. belügyminiszter. Különfélék. Budapest, nov. 25­(Kinevezés.) A vallás­o­s közoktatási mi­­nisztr­ Vajdai­ Géza meg­izsgált tanárjelöltet az ungvári kath. főgymnasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. (A szegedi Pető­fi-ü­n­n­e­p­é­l­y) si­kerültet­ ment végbe és méltó volt a költő emléké­hez és a város magyar szelleméhez. Az ünnepély le­folyásáról a »Főv. Lapok«-ban a következőket ol­vassuk : Vasárnap d. u. öt órára volt a kezdet kitűzve s már egy órával előbb megtelt a városház díszes és nagy ülésterme,s az »olvasó egylet,« mely ez ünnepélyt rendezte, már előre örvendhetett, hogy kegyeletes vál­lalkozása ily szépen sikerült. A dalárda szabatos éne­kével , Huber K. Petőfi-féle »Chatadal«-ával kezdő­dött az ünnepély. Majd Magyar Gábor gymnasiumi igazgató felolvasásában élénk rajzot nyújtott Pe­tőfi rövid, de változásokban gazdag életéről. A taps és éljen még nem hangzott el, midőn Szabados Já­­nosné szül. Bérczy Paula urhölgy lépett ki, férjének ez alkalomra »Petőfiről« irt költeményét igen szépen szavalva el. Utá­na Horváth Sándor gymnásiumi ta­nár (kegyesrendi tanár) tárgyalta a költő lyrai költé­szetét, melylyel költészetünknek egészen uj irányt adott. Babarczy Flóra k. a. Petőfi »Jövendölés«-ét szavalta, s végül a dalárda Róth Ede karnagy új szerzeményét (Petőfi »Magyarok istené «-re) énekelte el teljes harmóniával és kifejezéssel. Mindez előadá­sok tapsá­ban részesültek, a közreműködőket élje­nezték é­ s kihívták, s a közönség emelkedett hangu­latban oszlott el, köszönetét érezve az olvasó egylet iránt ez ünnepély rendezéséért. (K o 8 s u t h­ h 4 z.) A »Magyar Újság« mai számában Irányi Dániel a választási törvényja­vaslat azon elfogadott módosításából kiindulva, mely szerint képviselőnek nem választható, ki valamely vá­lasztói névjegyzékbe beírva nincs, felhozza, hogy ezen határozat értelmében Kossuth Lajos nem vol­na képviselőnek megválasztható. Iványi nézete szerint a jövő választások alkalmával is, mint eddig, lesznek kerületek, melyek Kossuthot meg akarják választani; szükséges tehát, hogy valamely kerületben a válasz­tók sorába felvétetett legyen. Ez lehetővé tétetnék az által, ha valamely városban legalább három lak­részből álló házat vennének Kossuth számára, azt nevére íratnák és az érte járó adót megfizetnék. Irányi meg van győződve, hogy súlyos anyagi körülményeink daczára Kossuth tisztelőinek áldozatkészsége lehetővé fogja tenni a »Kossuth-ház« megvételét, és a maga részéről 10 forinttal járul hozzá. (Silentiu­m.) Gyöngyössi Horváth buda­pesti ügyvéd az igazságüg minisztériumtól a hely­beli törvényszékekhez érkezett leirat szerint az ügyvédkedés további gyakorlatától eltiltatott. (Londonból) a következőket írják az »Egyetértés«-nek :A Duna jobb partján építendő zimonyi vasút érdekében jelenleg három ily hajhász (köztük egy franczia Madame­) lábatlanko­­dik itteni tőzséreknél. Mind egy leczkét ismétel, hogy t. i. a jobbparti, ámbár valamivel hosszabb, mégis sokkal előnyösebb a balparti vonalnál, mely néptelen pusztákon át vonulva, semmi helyi forgalomra nem számíthat. A hosszú távollét a hazától képtelenné tesz arra, hogy a két versenytévre nézve magamnak helyes véleményt formálhassak.De nem szabadulhatok meg a gyanítástól,hogy ezen hajhászok mind egy gazda küldönczei. Már hogy ki legyen az a gazda, azt önök otthon tán jobban megtudhatják. S ezen üzelmekkel kapcsolatban egy hír jutott hozzám, már jóval ezelőtt, melyet még most is, midőn más oldalról is megerősí­tik, csak tartózkodva s nyerendő c­áfolat reményében említek meg. S ez az, hogy egy magas állású hivatal­nok a magyar közlekedési minisztériumból, a­ki mint­egy két hóval ezelőtt a londoni közraktárak tanul­mányozása végett, egy magyar mérnök kíséretében, ide küldetett, nem sokat törődvén sí­dockokkal, in­kább a fepjelzeti jobbparti vasút érdekében járt vol­na el. A mint is csakugyan egy jól ismert itteni ban­kárnál s egy a Ferenc­ csatornával összeköttetésben álló tőzsérnél ugyancsak e vonal ügyét nagy tűzzel védte. (A nemzeti színház építkezé­se­i) a pénzügyi bizottságban tudvalevőleg nagy vitára adtak alkalmat és a belügyminiszter felszó­­líttatott, hogy az építkezésekről terjeszszen elő jelen­tést. Ez alkalomból összeállítunk néhány adatot a nemzeti színház építkezéseiről. Az első tervezet 1873. sept 15-én nyujtatott be a hatóságnál s a köz­munkatanácsnál, de több megjegyzésre adott alkal­mat, úgy, hogy uj terv készíttetett, melyben főkép a lakrészek voltak előny­ösebben beosztva; ez el is fo­gadtatott, és 1874. február 28-án az építési enge­dély ki is adatott. Ezen terv szerint a fennálló szín­­ház a kezelési épületekkel együtt 1109 négyszögölet foglal el; ebből esik a színházra és a kezelési épü­letre 420 □», az udvarra 187 □ °, a homlokzatra és a bérházra pedig 502Q°. A kőmíves és kő­faragó munkákra április hóban tartatott meg az árlejtés, 8 vállalkozó jelentkezett, elfogadtatott Wag­ner János építőmester ajánlata, mely szerint a 389,524 írtra előirányzott munka 64,524 frtnyi meg­takarítás után 325,000 írtba kerül. Az építési terv elkészülvén, megkezdettek az ásási munkák a volt granariumnál; a kedvezőtlen talajviszonyok miatt az alapot 5 lábbal mélyebbre kellett ásni, a falakat pe­dig betonirozni, mi 15,000 frtnyi költségtöbbletet okozott. Május 20-án hozzáfogtak a régi bérház le­bontásához, az ásási munkákat azonban az augusztus 15-én kezdődő színházi szünidő beálltával lehetett csak erélyesebben folytatni. Aug. 17-én a nyújtott vasmunkák iránt volt árlejtés, elfogadtatott Mana­­berg és Steiner ajánlata, aug. 27-én az ács­­munkák­­ adattak ki a legolcsóbb ajánlatot tevő Strohofernek 35 % ár leengedés mellett. Ezek szerint az építkezés, mely 648,087 írttal volt előirányozva, az említett ár leengedések után már 77,822 írttal kevesebbe kerül; bizton remélhető, hogy a többi kézművesmunkáknál, minek lakatos, asztalos stb. a jelen viszonyok foly­tán újabb megtakarításokat lehetene eszközölni. Az építés kettőzött erélylyel folyt, sőt részben éjjeli mun­ka által megtoldatott, úgy, hogy november 7-én a falak már elérték a kellő magasságot, a Pannónia felé eső rész már tető alatt van, úgy hogy a mostani télre ideiglenes ruhatárnak lehet használni­ a bolthaj­tásokat, a pinczéket azonban az újabban beállott zord időjárás folytán nem lehetett befejezni; jövő ősz elején az egész épület készen lesz. (»S­zámoljunk a tényekkel«) czímű tegnapi czikkünket a »P. Lloyd« közölvén, zárjel alatt azt kérdezi, hogy ama czikk nem Csengery­­től való-e ? A kérdésre felelhetjük, hogy a czikket nem Csengery Antal írta. (A »M­agyar újság« panasz­a.) A »Magyar Újság« mai vezér­czikke a többi között a következőleg szidja a jobboldalt: »Akkor, midőn önök a konczokat osztogatták, nem részesí­tették a mi embereinket, sokszor jogosan érdemlett osztályrészben sem .... Ültünk mi az önök dúsan terített asztalához ?, Ettünk önökkel egy tálból cse­­resnyét ?« . . . Oh! Óh! (Hivatalos állással való visz­­s­z­a­é­l­é­s.) Tegnap a honvédelmi minisztérium há­rom kezelő hivatalnoka ült a vádlottak padján: V­i­n­c­z­e János, Hentschl János és B­al­­­o­g­h Gyula. Ez utóbbi nem­régiben három évre lett elitélve s a mostani tárgyaláson, mint tanú jelent meg. Hentschl nyugalmazott közös seregbeli kapitány s Vincze volt honvédkapitány azzal vádoltattak, hogy többektől pénzt vettek el, azon ígérettel, hogy fiaikat a katonaságtól megmentik, tehát hivatalos állásukat zsarolásra használták. Vádlottak néhány esetet ma­guk is elismertek, a legtöbb pedig be lett bizo­nyítva. A törvényszék mindegyiket egy-egy évi bör­tönre ítélte. (B é t h i r ő l), a nemzeti színház kitűnő tag­járól, ki jelenleg súlyos beteg, a »Főv. Lap.«-ban a következőket olvassuk : Rébhi bácsi igen aggasztó állapotban fekszik folyvást az egyetemi kórház egyik termében. Mindent elkövetnek ugyan gyógyítására, de az eredmény kevés. Betegségét is nehéz megálla­pítani : egyik a vese, a másik a hátgerincz nagy ba­jának tartja. Mindamellett a jókedv és tréfa most sem hagyta el. E napokban egyik szobatársa a szen­vedés utolsó stádiumában volt, s Bébhi bácsit egy látogató barátja önkénytelenül figyelmeztető rá, hogy az a szegény ember — úgy látszik — a végét járja. »Nem az, — felesé az öreg, — csak engem ijeszt­get !« Szigeti Józsefet pedig tréfásan kérte, hogy va­sárnapra csináltassa az ő kedvencz ételeit s egyék jól belőle az ő nevében. Igazi humor, mely egyszerre fakaszt könyet és mosolyt. (Baleset egy bécsi színházban.) Egy balesetről, mely Geistinger kisasszonyt, az ismert bécsi szinigazgatónőt tegnapelőtt este érte bécsi la­pok a következőt írják : A víg opera-szinházban elő­adás közben a harmadik emelet párkányáról leesett egy vizes pohár és Geistinger kisasszonyt, ki egy föld­szinti páholyából nézte az előadást, oly szerencsét­lenül fejét­ találta, hogy arczát azonnal elborította a vér. A színház orvosa bekötő a sebet, mire Geistin­ger kisasszony elhagyta a színházat. A kisasszony sú­lyos sérülése a­gályt kelt. (Egy klastrom igénye a Duná­­r­a.) A bécsi Dunaszabályozási bizottság legköze­lebbi ülésében a bécsi régi Dunaág szabályozásának kérdése tárgyaltatott. A tárgyalásra megjelent a Klosterneuburgi kolostor képviselője is,és rövid úton igényt támasztott az egész Dunára,­­minthogy a klosterneuburgi klastrom a folyamot a badenbergi herczegektől ajándékba kapta.« A tisztelendő úrral megértették, hogy ez esetben a klastrom kötelessége lett volna a Dunát saját költségén szabályozni és rendes medrében tartani, a­mit eddig az állam telje­sített. Minthogy a képviselő ragaszkodott igényé­hez, a bizottság egyezséget javasolt, melynek értel­mében a Duna balpartján Floridsdorf mellett a régi mederig egyenes vonal huzatnék, és a régi Dunának e vonaltól jobbra eső ágai és tócsái a klastrom tulaj­donába mennének át. (Garibaldi) a napokban levelet tett közzé, melyben tudtul adja barátainak, hogy a javára nyitott aláírás eddig 6000 frank tőkét és 2000 frank évi jövedelmet biztosított számára; ez — úgymond — sokkal több, mint amennyire szüksége van, amiért is kéri barátait, hogy a további gyűjtést hagyják abba. Garibaldi azt is kijelenté e levelében, hogy a munkásegyletek által felajánlott összeget nem fogad­hatja el. Garibaldi tudvalevőleg Rómában képvise­lőnek is választatott, miután azonban az olasz képvi­selők napidíjakat nem húznak, a választás csak újabb terhekkel jár Garibaldira nézve. Az olasz kormány­párt azon eszmével foglalkozik tehát, hogy Garibal­dinak a parliament által évi dotatiót szavaztat meg, mi valószínűleg meg is történik. Garibaldi azon­ban kijelenti, hogy ezt semmi szín alatt nem fogad­hatja el. (A nemesség és a rendjelek el­törlése.) Kopenhágából írják nov. 18-áról. A Folkething tegnapi ülésében Berg törvényjavaslatát tárgyalták a nemesség, a czimek, a rang és a rend­jelek eltörlése tárgyában. Berg kijelente, hogy a ja­vaslat keresztülvitele iránt nem táplál semmi reményt, és csak­is azért terjesztette elő, hogy tiltakozzék ama szerencsétlen irány ellen, melyet a czím- és rangkor az­ utolsó időben vett, a Folkething elnöke a javas­latban merényletet lát a királyi előjogok ellen. Mi­után többen a javaslat mellett és ellen szóltak, az 55 szavazattal 11 ellen második olvasásra tűzetett ki és Berg indítványára 48 szavazattal 16 ellen ki­­lencz tagú bizottsághoz utasittatott. (A­z e­­­ü­s­z-á­rkeretpótlék) f. évi decz. havára 2­5%-kal állapíttatott meg. Személyi hirek. (M­egérkeztek.) Bittó István mi­niszterelnök Bécsből, hol Károly Ferdinand főher­­czeg temetésén a magyar kormányt képviselte, teg­nap este érkezett vissza Budapestre. (Házasságok.) Th­old Dániel bu­dapesti ügyvéd vasárnap vezette oltárhoz Batiz­­falvi István tanár kedves leányát, Kornélia kisasszonyt. Helyi hírek. (A fővárosi iparos körben) csü­törtökön nov. 26-án este 7 órakor az állami épületmunkáknak szabad verseny utján való kiadása tárgyában értekezlet tartatik. Indítványtevő és előadó Kovács András épitőasztalos. Az értekezleten nemtagok is résztve­­hetnek. (A himlő­járvány.) Dr. Patrubán főorvos­tól a következő sorokat vettük: Minthogy a himlő­esetek ez időszerint a rendesnél nagyobb számban fordulnak elő, figyelmeztetem a t. közönséget, hogy a hatóság területén a kerületi orvosok a védhimlőoltást vasárnaponként a délutáni rendelő órákban saját lakásaikon végzik. I. ker. Dr. Loeblin, lakik Vár, országház-utcza 118. II. ker. Dr. Kocsis, lak. Bombatér 215. III. kér. Dr. Tatay, lakik Fő-ut­­cza 252. IV. ker. Dr. Fromm, lakik Hatvani-utcza 1. V. ker. Dr. Kresz,lak. Fü­rdő-utcza 4. VI. ker. Dr. Gu­­rovits, lak. Nagymező-utcza 3. VI. ker. Dr. Bolemann, lak. Gyár-utcza 19. VI. ker. Dr. Schmidt, lak. Ki­­rály-utcza 47. VII. ker. Dr. Apatitzky, lak. Dohány­­utcza 34. VII. ker. Dr. Kelen, lak. Sándor­ utcza 23. VIII. ker. Dr. Buzay, lak. Körút, Szabóudvar. IX. ker. Dr. Báthory, lak. Üllői­ út 10 sz. X. ker. Dr. Kövér, lak. Kőbánya, Telek-féle ház. A „Pesti Napló“ táviratai. B­é­c­s, nov. 24. (Megnyitás.) Hitelrészvény 235.50. Angol-osztrák 145.50, angol-magyar —.—. — magyar hitelrészvény —.—., — franco-magyar bank —.—. Által, építő bank —.— Angol-építő­­bank —.—. Magyar földhitel —.—. B­é­c­s, nov. 24. (Előbörze.) Hitelrészvény 233.—*. Magyar földhitel 75.25. Angol-magyar 28.50 Angol-osztrák 145.75. Magyar hitelrészvény 229.50. Franco-magyar —.— Államvasut 303.50. Lombard 132.75. Magyar sorsjegy —.— Municipalbank— Union bank 116.25. Általános építő bank 34.50. Angol építő bank 45.—. 136­0-as —.— 1864-es Ezüst Napoleon d’or . Bente —.— KÖZGAZDASÁG A magyar országos gazdasági egyesület jószágrendezési szakosztálya november 17-kén a»Köz­telken« ülést tartott.*) — Korizmics László elnök örömmel üdvözli az oly szép számmal megje­lent szakosztályi tagokat. Az ülés tárgyát képezi : a vizek hasznosítása körül lehető intéz­kedések kérdése. Ezen kérdés úgy került szőnyegre, hogy a múlt nyáron egy bizottság megszemlélvén a Ferencz-csatornát, azon óhajnak adatott a gazdasá­gi egyesületben kifejezés, hogy hazánkban a vizek hasznosítása iránt nagyobb figyelemmel kellene len­nünk, mint eddig, és elhatároztatott, hogy az egye­sület e kérdést kebelében felölelvén, azt a jószágren­dezési szakosztály feladatává teszi és a szakosztály­ban való működésre mindazon elemeket felhívja, me­lyek e kérdés iránt érdekkel viseltetnek. Ennek fejte­getvén e kérdésnek fontosságát, azon szomorú ta­pasztalásra utal, hogy majd óriási vízmennyiségekkel kellett kü­zdenünk az áradások folytán, majd pedig oly aszályok jöttek, melyek az ország legterméke­nyebb vidékein a termelést kétessé tették. A vizek ártalmatlanná tétele természeténél fog­va inkább országos feladat,a vizek hasznosítása azon­ban,nevezetesen : a földnek öntözések általi terméke­nyítése már oly magántermészetű feladat, melynél az ország közvetítését legfeljebb törvényhozási és rendőri intézkedések útján lehet remélni. A demar­­cationális vonalat a közlekedési, a hajózási szempont képezi. A­mennyire egyes folyamaink hajózási ké­pessége fennforog , első­sorban az ország köteles in­tézkedni ; a­mi a vizek hasznosítását illeti: az egyes vállalkozók feladata. A vizek szabályozása és hasz­nosítása oly kérdés, mely keretébe vonja a fásítás, az erdősítés fontos kérdését is, mely nélkül a vizek szabályozása nem vezet czélhoz. E tekintetben a mi­nisztériumban már egy alaposan átgondolt kész er­dőtörvényjavaslat fekszik. Azon kell lennünk, hogy vizeinket minél előbb hasznosítsuk,mert ha az 1863-i aszály gyakrabban ismételtetnék, anyagi létezésünk volna koczkáztatva. Az öntözés kérdésének helyes megoldása hazánkra nézve valóságos áldás és e szempontból ragadta meg az egyesület figyelmét a Ferencz-Csatorna alkotása is, mely a mellett, hogy 2/2 részben mint csatorna a szállítás és kereskede­l) Ez ülésről röviden már megemlékeztünk , a részletes tudósítást a tárgyhalmaz miatt csak most kö­­zlhetjük. Nemnek tesz hasznos szolgálatot, részben már jövő évben öntözésre fog fölhasználtathatni. Minden alkotás — úgymond szóló, — mely vi­zeink hasznosítására életbe léptettetik, alakjában és gyökereiben emeli az ország anyagi jólétét. Ennél­fogva szőlő a következő indítványt terjeszti elő : 1. Ismertesse a gazdasági egyesület azon alkotásokat, melyek a vízöntözés tekintetében Magyarországon máris léteznek ; 2. Hívja fel az egyesület azokat, kik­nek talán ez irányban új vállalatokra vonatkozó ter­veik vannak, de talán a bátortalanság, vagy a vállal­­­­kozáshoz szükséges eszközök hiánya miatt azokat még nem foganatosították, hogy terveiket megbírálás­a végett az egyesülettel közöljék; 3. Kezdeményezze az ■ egyesület a magyarországi hydrographia leírását, s hogy tudhassuk az ország vizeinek minőségét és hasz­­nosíthatását; 4. A kérdés pénzügyi oldalát tekintve,­­ szóló a kormánytól jelen pénzügyi helyzetünkben az­­ erkölcsi és értelmi segélyen kívül alig várhat más , segélyt és így saját erőinkre lévén utalva, indítvá­nyozza, tegye magát az egyesület a magyar földhitel­­intézettel érintkezésbe, azon megkereséssel, hogy vár­jon és mily feltételek mellett lenne hajlandó ily irá­nyú vállalatokra szövetkező közbirtokosokat vagy consortiumokat olcsó kölcsönökkel támogatni és re­méli is, hogy a földhitelintézet, mely az országnak már annyi hasznos szolgálatot tett, e segélyre haj­landó lesz. Szóló melegen ajánlva az egyesületnek az e kérdésben való kezdeményezést, óhajtja, hogy a gaz­dasági egyesület legyen azon gyapont, melynek me­legénél az eszme ápoltassék. Ha e feladat megoldása ezreket is fog igényelni, nem kell visszariadni, mert következetes és erélyes működés és kitartás mellett csekély erővel is czélhoz lehet jutni és e tekintetben úttörőül az országos gazdasági egyesületet tartja hi­vatottnak. (Élénk helyeslés.) B­a­r­t­a­­ György földmivelési miniszter tö­kéletesen egyetért indítványozóval és örömmel con­­statálja, hogy Erdélyben egyes birtokosok részéről — habár csak kicsinyben — a vízöntözés tekinteté­ben kísérletek téteznek, a­mennyiben Hollandiából szakértő egyének hozattak be, kik az öntözést gya­korlatilag alkalmazzák. Szóló T­ü­r­r István, mint a Ferencz-csatorna vállalat élén álló férfiú által felszó­lít­tat­ván, eszközölné ki a pénzügyminiszternél, hogy kincstári területen tétessék ily öntözési kísérlet, oda nyilatkozott, hogy ismerve a magyar financziák szo­rult helyzetét, talán jobb volna, ha a társulat a pénz­ügyminisztertől méltányos feltételek mellett egy ki­sebb területet kérne és azon maga létesítné , szak­értők felhasználásával, az öntözési kísérletet, hogy azután a gyakorlati példákból megtudhassák a földbirtokosok, h­gy egy hold öntözése mennyibe kerül. T­ü­r­r István ezzel kapcsolatban előadja, hogy a pénzügyminiszter 300 holdat méltányos fel­tételek mellett átengedett és a közlekedési miniszté­rium felkéretett, hogy a kísérlet tételére a helyet ki­jelölje. A társulat magára vállalta, hogy az öntözési iskolát maga fogja berendezni, és megemlíti, hogy a f­u­t­a­k­i uradalomban pár ezer holdon vagy hat község részéről az öntözés szintén meg fog ki­sértetni. L­ó­n­y­a­y Menyhért gr. egész terjedelmé­ben pártolja ez indítványt. E kérdés nemcsak hazánk climatikus viszonyai folytán, hanem különösen a na­­gyobb mérvű takarmán­y­t­e­r­m­e­l­é­s elő­mozdítása tekintetében is fontos, mire a gazdáknak jövőre fő figyelmet kell fordítni. (Helyeslés.) Európa más országaira, nevezetesen Olaszországra utal, a­hol Lombardiában a vízöntözés a jólét egyik legfőbb kútforrását képezi. Magyarország fekvését tekintve, csaknem ugyanazon viszonyok léteznek, mint Olasz­bonban, a hegyekből szakadó vizek a síkság ter­mékenyítésére lévén hivatva. A vízöntözési alkotások­­ leírása tekintetében figyelmezteti a kereskedelmi mi­nisztert egy jeles munkálatra, mely évek előtt ezen ügyre vonatkozólag az ő minisztériumában kidolgoz­tatott. A Ferencz-csatorna körüli alkotásoknak egyik jelentékeny hasznát abban látja szóló, hogy itt az első kézzelfogható, irányadó példát nyeri az­­ ország. A kérdésnek felkarolását az állam részéről is kívá­natosnak tartja, mert ezáltal a földbirtok jövedel­mezősége emeltetvén, az adóalap, és így az ország jö­vedelmei is emelkednek. Francziaországra utal, mely Languedoc ter­mékenyítésére 3—4 % -os kölcsönökkel támogatván a földbirtokosokat, a productiót emelte; Anglia pedig a mely legkevésbé szokta az állam hatáskörébe bele­vonni a magánosok teendőit, a trainirozási mivelete­­ket támogatván, sok millió font sterlinget szerzett az országnak.­­ A kérdés financeírozása tekintetében helyesli ugyan a földhitelintézet igénybevételét, azon­ban fősúlyt fektet arra, hogy az államháztartásban az egyensúly helyreállíttassék, mint a­mi az olcsó kamatlábra nagy befolyással van. L­ó­n­y­a­y Gábor, szintén pártolván az indít­ványt, hangsúlyozza, hogy nálunk a szakértelem hi­ányzik, a­mennyiben az eddigi műveleteknél külföldi szakemberekre voltunk utalva, ennélfogva óhajtja, hogy hír a kérdésben a mozgalom megindul, az egye­sületek képeztessenek szakembereket, mint ezt más országokban látjuk. B­a­r­t­a­­ György miniszter: A hazai mérnö­kök közt is találni már jeles egyéneket, de arra, hogy azoknak valóságos hasznát vehessük, hiányzottak a nagyobb műveletek; egyébiránt kívánatosnak tart­ja, hogy nevezetesen oly szakértők képeztessenek, kik csekélyebb állással megelégedve, a kivitelnél alkal­maztassanak. L­ó­n­y­a­y Menyhért gróf felszólítá­sára vonatkozólag pedig ígéri, hogy a meglevő terve­zeteket készséggel közre fogja bocsátani, újabb ter­vezetek létesítésére azonban a minisztérium szána­­lomraméltó csekély dotatiója mellett alig fog pár ezer írtnál többet, e czélra fordíthatni. A m­it azonban tehet, mindenesetre meg fogja tenni. (Élénk he­lyeslés.) Herrich Károly felemlíti, hogy Hollandia a vízöntözés alkalmazása által a jólét magas fokára emelkedett, Francziaország pedig e kérdés tanulmá­nyozására a külföldre küldvén szakembereket egész litteraturát idézett elő e tekintetben. — Angliára utalt, mely nagy befektetéseket tett e tekintetben s különösen Spanyolországot követte, mely reánk nézve is irányadó, a­hol vizek tekintetében ugyanazon vi­szonyok vannak.­­ Fájdalom, jeles gazdatisztek és szakemberek Magyarországon a vízöntözést lehetet­lennek tartják, inkább az extensív gazdaságra fek­tetve a fősúlyt. Térfogalmak terjesztettek külföldi munkák által is Magyarország vízöntözésének kifej­­leszthetésére nézve, holott nem százan, hanem ezren­­kint vannak a felhasználható patakok Magyaror­szágban. Irányelvül kiemeli, hogy a kinek nincs vize, használjon sok trágyát, és kinek nincs trágyája, használjon sok vizet. Szóló ajánlja az öntözési szak­iskolákat, hivatkozván Bajorországra, hol a jeles vizöntözési törvénynek csak úgy lett foganatja, hogy ily iskolákat alapítva, cultus mérnököket és Wie­­senmeistereket neveltek. — Egyik főakadályul hoza­­dik fel nálunk a népesség gyérsége, azonban ő azt hiszi, hogy ép a vizöntözés kifejlesztése idővel a nép­ség szaporodására is befolyással lesz. (Helyeslés.) — Indítványozza egy bizottság kiküldését, mely a kér­dés részleteit megállapítja. S­z­a­p­á­r­y István gróf szükségesnek tartja, hogy a közönség tájékozhassa magát, hogy melyik az öntözés 6—7 neme közül a legolcsóbb, a dolog pénzügyi oldalára nézve pedig óhajtja, hogy a kor­mány előlegként a terveket saját mérnökei által el­készíttesse. Erre Korizmics László indítványa, Herrich Károly pótindítványával együtt egyhangúlag elfo­gadtatván, az albizottság a következő tagokból ala­kíttatott meg : Korizmics László, Bodoki mérnök, Herrich Károly, Kenessey Kálmán, Morócz István, Szapáry István gr. és Tatl István, mely bizott­ság a legközelebbi ülésben fogja jelentését előter­­eszteni. Ezzel az ülés véget ért. Esieti hírek. (Budapesti áru- és értéktőzsde.) Nov. 25. A gabnaárak igen szilárdan tartották ma­gukat. A tőzsdén gyenge forgalom mellett lanyha hangulat. Az előbörzén osztr. hitel 234—233, föld­hitelt 75.50-jával adattak. A déli börzén vasúti köl­csön 97.50, m. sorsjegyek 82.25, munk­. 29.50, pesti közúti vaspálya 256, földhitel 75.25, pesti keresk.­b. 785 írtjával fizettettek. Valuták nem változ­tak. 20 francos arany 8.90, császári arany 5.25, tallér 1.63 V.­(A bécsi börzéről.) Nov. 24. Az elő­börze a kielégítő külföldi jegyzések folytán kedvező hangulatot tanúsított, a forgalom azonban nem ölt­­hetett nagyobb élénkséget, és az eleinte kedvező irány nem tarthatta magát. A déli üzletben az a hir, hogy a pénzügyminiszter beterjesztette a vasúti tör­vényjavaslatokat kedvező hangulatot keltett, mely azonban nemsokára megváltozott azon kósza hir foly­tán, hogy Andrássy gróf beadta lemondását. Zár­lat : hitelrészvény 234-75, magyar hitelbank 229.75, magyar földhitel 75.50, anglobank 146.26, union­­bank 117, vereinsbank 19.75, francobank 59.75, handelsbank 74, ottomán bank 113, egyptomi bank 157, verkehrsban­k 104, seehandlung 68.50, tramway 130, alig. baubank 35.50, wiener baugesellschaft 46.50, bauverein 37.80, parcellirungs-baugesellschaft 17.50, bau-und mietlegesellschaft 31, tramway bau­bank 52, Károly­ Lajos vaspálya 242.50, lombar­diai vaspályák 133.50. Felelős szerfecsztő : ÜTV&rt La,­r-fe. Adva Tartva A­lva Ta rtva BECSI TŐZSDE. Franco-magyar *00 frt....................................................... 76 50 78 — 1?81^,Llo?d • • ■ • • • • • .... ~ ~ ~~ ~ * Hun életbiztosító ca hitel *00 frt.......................................................................C»zn­ákéazak-njigray,»pilya, *00 frt, 5°/. .... 9*0­ 9*85 „ „ , Magy. Alt. municipals *0» frt 40.............................................................................Rudolfpálya, »00 frt, 5%.......................................................... 9*— 9*50 Nov. 24. Nationalbank............................................................................ 992 - 994­­ . 1*»................................................................. ®1 ““ 79 Unicbank 200 frt.................................... 117 25 h7 50 r0 1&7*...................................................• • • 1 ' „ 91 • ’ * Első erdélyi pálya 200 frt ezüst 79 75 80 — . _ ------ - ... . .............. -- ~ r~- Állampálya 500 frank 8% 13* 25 — —. Adva Tartva E. Közlekedési vállalatok részvényei. * apoztri*5%*■ 1 ) 131 — 1-“­7 A. Államadósság lOOfrt.__________________ . . ... . Déli vasút Januar -Juli­e% 500 fr. 109 — 109 50 I -------------------------Alföld-fiumei pálya *­.0 frt....................................................... 137 nO 131 - april.—okt. 8% 500 .... 108 81 109 10 70 io Albrechtpálya 200 frt............................................................. 98 bJ 99 000 frt ez 5°/° * * * * 95 _ 95 20 ! Egysége* Járadék, jegyekben m^j.—nov. 5 pro. ... «JJ _ JJ! Osztrák m­ak^shojózási társulat 500 p. p...................I 46 1 452 —I * 1875—1878 0°/#500*fr* *******1­Q 21 __1 -- _ 8 febr.-aug. 5 pro. ... *0 ~ 70 1 Erzaebet­­ 200-nr ....................................................... 193 50 194 - " 1877-1878 6$ 500 .................................. “_____________ ezüstben Jan -Jul. 5 prc. ... 74 4e 74 8« 20„ frt. ...................................................]-----------------------Ti.zaWw . W............................. SS 75 34 25 1 „ » » april—pct. 5 pro. ... _ i _ Ferdinand 4«zaki pálya 1000 frt ezüst...............................I»e2 1905 Tramway 22 cv kitor ' 5°/» ••*•••--------------------' 8or.olá..»l 1839-881 egéa* loraj. p. p.................................... _ 230- Farme*-16*,e- pálya too M «n.t..................................... 183- 183 - Magy. gh­országi 200 frt .. . 5$ f i ‘ l 7 7 25 7V 75 w looy-DOl o.oa „ nn ..••••« Pécs-barcsi p­álya 200 frt ezüst ... ..... — — — — Mak­v énra­kkplAH apo frt *0/ 71 75 72 _ • 1 sno­ból '00frt0S 5»/°" "................................ 109 75 no — Maj­ou-Kár­oly pályaSOOtrtp. ........................................... 242 60 24* 75 Magyar keleti ’ 300 frt'". 1­6»/° 68 80 69 20 „ 1800-bdl d00 „ 5%» ...................................... *­­ V Kassa-oderbergi palya 200 frt.......................................... 134 45 134 75 Matrv keleti IL kib 300 frt R°/° ____________ " " . ................................................ 138 75 139­ Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt............................... 143 — 143 50 Magyar nyugati * 200 frt * Vl ! ! I * . ! 79 81 —­­ 1804-bA! 100 ......................................................... Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. .......................................461 — 462 —­­ a Comot Járadékjegy 42 líra................................................... ** ** J Osztrák-északnyugati 200 frt...............................................14­­50 143 — Allamjószigi jelzáloglevél 120 frt 5%............................... 122 50 ^ n (Lát. B.) 200 frt............................... 63 50 64 50 Rudolf pálya, top frt ... ..............................................fbi — 151 6­­1* 35 ftgáfi sorsjegyek. Ilsó erdélyi pálya 200 frt ezüst .................................... 133 — 134 á llampálya 20° frt p. p................................................................894 50 30­5 - Hitelintézet 100 frt....................................................... . , 168 — 168 -10 1 Déli pálya tv bt ............................................................. 133 75 134 25 C!„, *0 frt p. p............................................... . , 26 *6 is­­t | 4 f ri «0/ 98 — 98 51 p(a .......................................................... 191 21³ 792 60 DunagOzbajAzást 100 frt p. ............................................... 99 40 90 70 1 n k j ............................... * * 8» — 82 50 Tramway 200 frt • • • • .................................... 128 - - 129 — Innsbrucki váron! 20 frt......................................... 18 - 18 bO Bukovinai 5............................................................................ » (j ) Magyar gáeaországi első pálya 200 frt.......................... 116 50 117 — Keglevich 10 frt ................................................. • IS - 13 50 Gáeaországi „ . . . . . ■ • ......................................... 80 B0___a éazak-keleti „ 200 frt ezüst......................Ili— 114- Krakkói sorsjegy kölcsBn 20 frt......................................... 16- 17 Horvát.t8torszák­l*5®/ eagernie 0 .......................... 79 - 80 — * keleti­ pálya 200 frt. . .......................................... 50 — 57­­ Buda város köles. 40 frt.................................................. 24 — 24 50 Horvát-tótországi . ........................................................................ 05 76 „ . . nyugati Székesfehérvár-grácz 200 frt. .... ISO 50 131 50 Pálffy 40 frt .. .................................................................... 24 - 2b Alsó-ausztriai 6 ........................... . 1 98 - 99 - Rudolf-alapítvány 10 frt....................................................... 12 50 1S_ BaUburrfZtríil ••••■•’ \.......................... “ I ZZ F. Záloglevelek. SaUbur^ly.'or.j. io 'frt' / . : : : : : : : : : is Z u z HallezHJ 6’.........................................• ’ . . 95 - 96 - St. Genois 40 frt. p. .............................................................. 25 60 2, .0 Erdélyi 5% . 74 7^ 75 50 osztrák földhitelintézet sorsa. 6%.................................... ÍSÍJSÍftáreÍTÍÓ 1° ÍT....................................­ • • • 45 Stájerországi 6.................................... »3 50 _­­ S3 éve. visszafizetés SO/«0..................................... *« Z H M M u S............................................................. 62 ” « " Temeai Bánság ! A­i ! .’ ! 77 25 77 7 SAVa 5»/, sorso.k.! »» - 93 ~ ^fgrlfzW' ’ ! ! ! ! 1 ! ! ! ! ! ! ll 50 2 3 ~ Temesi 1867-dlkl sorZ.á.| záradékkal.................................... 77 77 50 „ o. I 5°/0............................................. “ 77 ~ ~ Wind.schgrätz 20 frt ......................................................... 22 - 22 50 Magyar 5%.................................................................................. 77 80 78 50 Magyar földhitelUrsulati 34 év 5'/,./................................ 1" 30 „ 1807-dtki sorsolási záradékkal..................................... 77 80 78 50 B földhitelintézet! 5*/,%.......... o‘a rr H7 _ * í*w,kat8l,!í? swaA23 *T.................................... 84 - 84 50 Váltók (három hóra). C. Más közkölcsönök. I Amsterdamra 100 frt hollandi .... 3*/a°/o* • • j “' I —­­ I Duna szabályozás! 5*/. 100 ...................................................... 97 „ _ * *“»«*» »*** “ '. '. '. '. '. 4^ .' ! ! L‘ 1* *2 teAV«'«k).5,/.'li .................... 795 Mr. :::::::: tt::: zz mgyar nyeremény 110 frt . . . . . 8­­2_e »UM« M. I i .* -* ZZ ZZ / .* ! Z! ^ ! ti *_° £ « Magyar klncetári utalvány 1873 10 L. 0%........................................_ `›«*** dunagőzhajózáai 1000.frt p. .....................................................................Londonra 10 font sterling.............................*%7j- • • 110 ftr 110 69 \ 1878-iki 5.4 mii. 5­ 0/0‘ *................................­ .*-----------------------Ensébet^Alya Jgj*TM0 m.............................................­ 94 85 — ~ Milano 100 lfra ..............................................5% • • •---------------------­„ azdiddézama-váltság 100 frtos ....... -----------------" * 1869 ikl...................................................J 91 Vl J? Marseille 100 frank ...................................40y0 ...----------------------­várori 6%. ..................... ftft 5 • QQ ................................................... 4 99 75 100 2 • Müncheni 100 frank....................................4,/»°/n. • •----------— — SSAnU 400 rank' ! ! .' i ! 56- S1 —S­. Sf S3'.........................• — — Part. 100 frank .........................................4» 7 . . 4* 06 44 05 1 46 frank hail. . *Portertam­oil 300 frt ............................................... ... ---------------petervir, 100 rubel........................................6»y„ . . .---------------------­. . 14» frank befl..........................................................................................Ferdinánd északi pálya 200 frt p. ........................................ 9525-------zürlob 100 frank ........................................________________________ . . . 100 frt o. é.................................. 9u - - -__. ,__. « *09 . “9“* ..................... 104 76 10» — ». Bankok részvénye 1. . m . ezüst' 107 71 10_0 77 Pénzek árfolyama. A­ogol-osztrák bank 200 frto. 120 frt befizet*..................... 147 — 147 2» K*r#11 ^10* iT.*kb­M *......................................... “ — ~ ~ „ Angol-magyar bank *00 frt, 40% „ . . • . . 29 — ,g e/, * * m­ * ******* 109 “ ....................................••••••••• b 26 5 27 Os­trák fbldhitelintézet 200 frt, ea. 40.......................... 1*950 110 — * ' SJ* * * * IS..................................................................lOfrkM arany....................................................... . . . . 8 30 8 91 K IKSmwV.................................... “ tb 75 Kaaaa odAbergi *00'frt' ! 1 i " '. *. i '. n ~ Z SuSA^-UN­Or' ! i *. ! 1 ! I I : *. *. 1 ZZ ZZ :::::..: * 6 ll 210« 3o« ............. 79- 79*­ ............................................... mt» P^ffkerwikedelmi bank 600 frt......................................... _ _ 230 75 * * * • n i««"" -------------------Egylet, tallér . . ........................................................... Aizo-auh­trf.f leazamb­ele bank 500 frt .......................... 930 - - * * * * m " **«.................................. - " toroar Pentu­ri ......................................... 1 03 1 63 ^rtUMio-castraheBagg. 500 frank ........................................... 93a _ 9_ _ . a Jig • • • • - - - - - -Finaaa-eaattak M0 frt......................................................... 59 50 60 _ " • • • * ....-------------------­ ...............a— gyr-^a^niiiäiwüBi—üi—___________________________* N­y­omaték ki­adótulaj­donos a Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény­társulat nyomdájában, Budapest bar­átok­ tere Athenaeum-épület 7. sz. 1874.

Next