Pesti Napló, 1874. november (25. évfolyam, 251-275. szám)
1874-11-25 / 271. szám
§-ban megjelölt esetekben a kormánytól előleget nyerhessenek. A 12. §-ban megnevezett törvényhatóságok, figyelembe véve azok adóképességét és közigazgatási szükségleteiket, nincsenek azon helyzetben, hogy a közigazgatási szükségleteiknek az államsegélyt túlhaladó részét az egyenes államadó 10 °0-ának kirovásával fedezhessék, ennélfogva a lakosság túlterheltetésének elkerülése és a közigazgatás érdekeinek biztosítása czéljából kellett oly intézkedést javaslatba hozni, hogy ezen megyék más törvényhatóságokkal egyesíttessenek, mert ezen megyékre az ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedések semmikép sem alkalmazhatók. Ezen megyéknek más megyékkel leendő egyesítése módozatainak megállapítását azonban, minthogy ez más részletes tárgyalást igényel, külön törvényjavaslatnak tartottam fenn. Minthogy a jelen javaslatnak törvényerejére emelése után szükségessé válandó intézkedések megtétele, különösen némely megyei törvényhatóságok egyesítése az 1875. év júl. hó 1-je előtt nem vihető keresztül, elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy a megyéknek a félévre eső egész javadalmazás az 1875. év első felére az állampénztárból szolgáltassák ki, s hogy ezáltal a közigazgatási költségek kezelése maradjon meg a jelenlegi alapon mindaddig, mig az új törvény alapján létesítendő intézkedés életbe léphet ; mert csak igy lehetséges a házipénztárak életbeléptetése, a közigazgatás megzavarása nélkül. Nehogy azonban a különben is nagymértékben igénybe vett államkincstárra 1875-ik évben nagyobb teher háramoljék, mint a következő években, azon intézkedést hoztam javaslatba, amely szerint daczára annak, hogy a házipénztár csak 1875. július 1-én szándékoltatik életbeléptettetni, azon pótadó, melyet a törvényhatóságok kivetendnek, vettessék ki az egész 1875-ik évre, s ennek fele téríttessék vissza az államkincstárnak annak fejében, hogy a 16. és 17. §-ok szerint az 1875-ik évben a megyei közigazgatási költségek háromnegyed részét viseli. Ezen törvényjavaslatnak 1875. július 1-én leendő életbeléptetését azonban csak úgy tartom lehetségesnek, hogy ha ez az 1874-ik év folyamán emeltetik törvényerőre. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedések által az állami költségvetésben évenkint 1.896,336 frtnyi megtakarítás éretik el. Budapesn, 1874. nov. 5-én. Gr. Szapáry Gyula, s. k. belügyminiszter. Különfélék. Budapest, nov. 25(Kinevezés.) A vallásos közoktatási minisztr Vajdai Géza megizsgált tanárjelöltet az ungvári kath. főgymnasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. (A szegedi Petőfi-ünnepély) sikerültet ment végbe és méltó volt a költő emlékéhez és a város magyar szelleméhez. Az ünnepély lefolyásáról a »Főv. Lapok«-ban a következőket olvassuk : Vasárnap d. u. öt órára volt a kezdet kitűzve s már egy órával előbb megtelt a városház díszes és nagy ülésterme,s az »olvasó egylet,« mely ez ünnepélyt rendezte, már előre örvendhetett, hogy kegyeletes vállalkozása ily szépen sikerült. A dalárda szabatos énekével , Huber K. Petőfi-féle »Chatadal«-ával kezdődött az ünnepély. Majd Magyar Gábor gymnasiumi igazgató felolvasásában élénk rajzot nyújtott Petőfi rövid, de változásokban gazdag életéről. A taps és éljen még nem hangzott el, midőn Szabados Jánosné szül. Bérczy Paula urhölgy lépett ki, férjének ez alkalomra »Petőfiről« irt költeményét igen szépen szavalva el. Utána Horváth Sándor gymnásiumi tanár (kegyesrendi tanár) tárgyalta a költő lyrai költészetét, melylyel költészetünknek egészen uj irányt adott. Babarczy Flóra k. a. Petőfi »Jövendölés«-ét szavalta, s végül a dalárda Róth Ede karnagy új szerzeményét (Petőfi »Magyarok istené «-re) énekelte el teljes harmóniával és kifejezéssel. Mindez előadások tapsában részesültek, a közreműködőket éljenezték é s kihívták, s a közönség emelkedett hangulatban oszlott el, köszönetét érezve az olvasó egylet iránt ez ünnepély rendezéséért. (K o 8 s u t h h 4 z.) A »Magyar Újság« mai számában Irányi Dániel a választási törvényjavaslat azon elfogadott módosításából kiindulva, mely szerint képviselőnek nem választható, ki valamely választói névjegyzékbe beírva nincs, felhozza, hogy ezen határozat értelmében Kossuth Lajos nem volna képviselőnek megválasztható. Iványi nézete szerint a jövő választások alkalmával is, mint eddig, lesznek kerületek, melyek Kossuthot meg akarják választani; szükséges tehát, hogy valamely kerületben a választók sorába felvétetett legyen. Ez lehetővé tétetnék az által, ha valamely városban legalább három lakrészből álló házat vennének Kossuth számára, azt nevére íratnák és az érte járó adót megfizetnék. Irányi meg van győződve, hogy súlyos anyagi körülményeink daczára Kossuth tisztelőinek áldozatkészsége lehetővé fogja tenni a »Kossuth-ház« megvételét, és a maga részéről 10 forinttal járul hozzá. (Silentium.) Gyöngyössi Horváth budapesti ügyvéd az igazságüg minisztériumtól a helybeli törvényszékekhez érkezett leirat szerint az ügyvédkedés további gyakorlatától eltiltatott. (Londonból) a következőket írják az »Egyetértés«-nek :A Duna jobb partján építendő zimonyi vasút érdekében jelenleg három ily hajhász (köztük egy franczia Madame) lábatlankodik itteni tőzséreknél. Mind egy leczkét ismétel, hogy t. i. a jobbparti, ámbár valamivel hosszabb, mégis sokkal előnyösebb a balparti vonalnál, mely néptelen pusztákon át vonulva, semmi helyi forgalomra nem számíthat. A hosszú távollét a hazától képtelenné tesz arra, hogy a két versenytévre nézve magamnak helyes véleményt formálhassak.De nem szabadulhatok meg a gyanítástól,hogy ezen hajhászok mind egy gazda küldönczei. Már hogy ki legyen az a gazda, azt önök otthon tán jobban megtudhatják. S ezen üzelmekkel kapcsolatban egy hír jutott hozzám, már jóval ezelőtt, melyet még most is, midőn más oldalról is megerősítik, csak tartózkodva s nyerendő cáfolat reményében említek meg. S ez az, hogy egy magas állású hivatalnok a magyar közlekedési minisztériumból, aki mintegy két hóval ezelőtt a londoni közraktárak tanulmányozása végett, egy magyar mérnök kíséretében, ide küldetett, nem sokat törődvén sídockokkal, inkább a fepjelzeti jobbparti vasút érdekében járt volna el. A mint is csakugyan egy jól ismert itteni bankárnál s egy a Ferenc csatornával összeköttetésben álló tőzsérnél ugyancsak e vonal ügyét nagy tűzzel védte. (A nemzeti színház építkezései) a pénzügyi bizottságban tudvalevőleg nagy vitára adtak alkalmat és a belügyminiszter felszólíttatott, hogy az építkezésekről terjeszszen elő jelentést. Ez alkalomból összeállítunk néhány adatot a nemzeti színház építkezéseiről. Az első tervezet 1873. sept 15-én nyujtatott be a hatóságnál s a közmunkatanácsnál, de több megjegyzésre adott alkalmat, úgy, hogy uj terv készíttetett, melyben főkép a lakrészek voltak előnyösebben beosztva; ez el is fogadtatott, és 1874. február 28-án az építési engedély ki is adatott. Ezen terv szerint a fennálló színház a kezelési épületekkel együtt 1109 négyszögölet foglal el; ebből esik a színházra és a kezelési épületre 420 □», az udvarra 187 □ °, a homlokzatra és a bérházra pedig 502Q°. A kőmíves és kőfaragó munkákra április hóban tartatott meg az árlejtés, 8 vállalkozó jelentkezett, elfogadtatott Wagner János építőmester ajánlata, mely szerint a 389,524 írtra előirányzott munka 64,524 frtnyi megtakarítás után 325,000 írtba kerül. Az építési terv elkészülvén, megkezdettek az ásási munkák a volt granariumnál; a kedvezőtlen talajviszonyok miatt az alapot 5 lábbal mélyebbre kellett ásni, a falakat pedig betonirozni, mi 15,000 frtnyi költségtöbbletet okozott. Május 20-án hozzáfogtak a régi bérház lebontásához, az ásási munkákat azonban az augusztus 15-én kezdődő színházi szünidő beálltával lehetett csak erélyesebben folytatni. Aug. 17-én a nyújtott vasmunkák iránt volt árlejtés, elfogadtatott Manaberg és Steiner ajánlata, aug. 27-én az ácsmunkák adattak ki a legolcsóbb ajánlatot tevő Strohofernek 35 % ár leengedés mellett. Ezek szerint az építkezés, mely 648,087 írttal volt előirányozva, az említett ár leengedések után már 77,822 írttal kevesebbe kerül; bizton remélhető, hogy a többi kézművesmunkáknál, minek lakatos, asztalos stb. a jelen viszonyok folytán újabb megtakarításokat lehetene eszközölni. Az építés kettőzött erélylyel folyt, sőt részben éjjeli munka által megtoldatott, úgy, hogy november 7-én a falak már elérték a kellő magasságot, a Pannónia felé eső rész már tető alatt van, úgy hogy a mostani télre ideiglenes ruhatárnak lehet használni a bolthajtásokat, a pinczéket azonban az újabban beállott zord időjárás folytán nem lehetett befejezni; jövő ősz elején az egész épület készen lesz. (»Számoljunk a tényekkel«) czímű tegnapi czikkünket a »P. Lloyd« közölvén, zárjel alatt azt kérdezi, hogy ama czikk nem Csengerytől való-e ? A kérdésre felelhetjük, hogy a czikket nem Csengery Antal írta. (A »Magyar újság« panasza.) A »Magyar Újság« mai vezérczikke a többi között a következőleg szidja a jobboldalt: »Akkor, midőn önök a konczokat osztogatták, nem részesítették a mi embereinket, sokszor jogosan érdemlett osztályrészben sem .... Ültünk mi az önök dúsan terített asztalához ?, Ettünk önökkel egy tálból cseresnyét ?« . . . Oh! Óh! (Hivatalos állással való viszszaélés.) Tegnap a honvédelmi minisztérium három kezelő hivatalnoka ült a vádlottak padján: Vincze János, Hentschl János és Balogh Gyula. Ez utóbbi nemrégiben három évre lett elitélve s a mostani tárgyaláson, mint tanú jelent meg. Hentschl nyugalmazott közös seregbeli kapitány s Vincze volt honvédkapitány azzal vádoltattak, hogy többektől pénzt vettek el, azon ígérettel, hogy fiaikat a katonaságtól megmentik, tehát hivatalos állásukat zsarolásra használták. Vádlottak néhány esetet maguk is elismertek, a legtöbb pedig be lett bizonyítva. A törvényszék mindegyiket egy-egy évi börtönre ítélte. (B é t h i r ő l), a nemzeti színház kitűnő tagjáról, ki jelenleg súlyos beteg, a »Főv. Lap.«-ban a következőket olvassuk : Rébhi bácsi igen aggasztó állapotban fekszik folyvást az egyetemi kórház egyik termében. Mindent elkövetnek ugyan gyógyítására, de az eredmény kevés. Betegségét is nehéz megállapítani : egyik a vese, a másik a hátgerincz nagy bajának tartja. Mindamellett a jókedv és tréfa most sem hagyta el. E napokban egyik szobatársa a szenvedés utolsó stádiumában volt, s Bébhi bácsit egy látogató barátja önkénytelenül figyelmeztető rá, hogy az a szegény ember — úgy látszik — a végét járja. »Nem az, — felesé az öreg, — csak engem ijesztget !« Szigeti Józsefet pedig tréfásan kérte, hogy vasárnapra csináltassa az ő kedvencz ételeit s egyék jól belőle az ő nevében. Igazi humor, mely egyszerre fakaszt könyet és mosolyt. (Baleset egy bécsi színházban.) Egy balesetről, mely Geistinger kisasszonyt, az ismert bécsi szinigazgatónőt tegnapelőtt este érte bécsi lapok a következőt írják : A víg opera-szinházban előadás közben a harmadik emelet párkányáról leesett egy vizes pohár és Geistinger kisasszonyt, ki egy földszinti páholyából nézte az előadást, oly szerencsétlenül fejét találta, hogy arczát azonnal elborította a vér. A színház orvosa bekötő a sebet, mire Geistinger kisasszony elhagyta a színházat. A kisasszony súlyos sérülése agályt kelt. (Egy klastrom igénye a Dunára.) A bécsi Dunaszabályozási bizottság legközelebbi ülésében a bécsi régi Dunaág szabályozásának kérdése tárgyaltatott. A tárgyalásra megjelent a Klosterneuburgi kolostor képviselője is,és rövid úton igényt támasztott az egész Dunára,minthogy a klosterneuburgi klastrom a folyamot a badenbergi herczegektől ajándékba kapta.« A tisztelendő úrral megértették, hogy ez esetben a klastrom kötelessége lett volna a Dunát saját költségén szabályozni és rendes medrében tartani, amit eddig az állam teljesített. Minthogy a képviselő ragaszkodott igényéhez, a bizottság egyezséget javasolt, melynek értelmében a Duna balpartján Floridsdorf mellett a régi mederig egyenes vonal huzatnék, és a régi Dunának e vonaltól jobbra eső ágai és tócsái a klastrom tulajdonába mennének át. (Garibaldi) a napokban levelet tett közzé, melyben tudtul adja barátainak, hogy a javára nyitott aláírás eddig 6000 frank tőkét és 2000 frank évi jövedelmet biztosított számára; ez — úgymond — sokkal több, mint amennyire szüksége van, amiért is kéri barátait, hogy a további gyűjtést hagyják abba. Garibaldi azt is kijelenté e levelében, hogy a munkásegyletek által felajánlott összeget nem fogadhatja el. Garibaldi tudvalevőleg Rómában képviselőnek is választatott, miután azonban az olasz képviselők napidíjakat nem húznak, a választás csak újabb terhekkel jár Garibaldira nézve. Az olasz kormánypárt azon eszmével foglalkozik tehát, hogy Garibaldinak a parliament által évi dotatiót szavaztat meg, mi valószínűleg meg is történik. Garibaldi azonban kijelenti, hogy ezt semmi szín alatt nem fogadhatja el. (A nemesség és a rendjelek eltörlése.) Kopenhágából írják nov. 18-áról. A Folkething tegnapi ülésében Berg törvényjavaslatát tárgyalták a nemesség, a czimek, a rang és a rendjelek eltörlése tárgyában. Berg kijelente, hogy a javaslat keresztülvitele iránt nem táplál semmi reményt, és csakis azért terjesztette elő, hogy tiltakozzék ama szerencsétlen irány ellen, melyet a czím- és rangkor az utolsó időben vett, a Folkething elnöke a javaslatban merényletet lát a királyi előjogok ellen. Miután többen a javaslat mellett és ellen szóltak, az 55 szavazattal 11 ellen második olvasásra tűzetett ki és Berg indítványára 48 szavazattal 16 ellen kilencz tagú bizottsághoz utasittatott. (Az eüsz-árkeretpótlék) f. évi decz. havára 25%-kal állapíttatott meg. Személyi hirek. (Megérkeztek.) Bittó István miniszterelnök Bécsből, hol Károly Ferdinand főherczeg temetésén a magyar kormányt képviselte, tegnap este érkezett vissza Budapestre. (Házasságok.) Thold Dániel budapesti ügyvéd vasárnap vezette oltárhoz Batizfalvi István tanár kedves leányát, Kornélia kisasszonyt. Helyi hírek. (A fővárosi iparos körben) csütörtökön nov. 26-án este 7 órakor az állami épületmunkáknak szabad verseny utján való kiadása tárgyában értekezlet tartatik. Indítványtevő és előadó Kovács András épitőasztalos. Az értekezleten nemtagok is résztvehetnek. (A himlőjárvány.) Dr. Patrubán főorvostól a következő sorokat vettük: Minthogy a himlőesetek ez időszerint a rendesnél nagyobb számban fordulnak elő, figyelmeztetem a t. közönséget, hogy a hatóság területén a kerületi orvosok a védhimlőoltást vasárnaponként a délutáni rendelő órákban saját lakásaikon végzik. I. ker. Dr. Loeblin, lakik Vár, országház-utcza 118. II. ker. Dr. Kocsis, lak. Bombatér 215. III. kér. Dr. Tatay, lakik Fő-utcza 252. IV. ker. Dr. Fromm, lakik Hatvani-utcza 1. V. ker. Dr. Kresz,lak. Fürdő-utcza 4. VI. ker. Dr. Gurovits, lak. Nagymező-utcza 3. VI. ker. Dr. Bolemann, lak. Gyár-utcza 19. VI. ker. Dr. Schmidt, lak. Király-utcza 47. VII. ker. Dr. Apatitzky, lak. Dohányutcza 34. VII. ker. Dr. Kelen, lak. Sándor utcza 23. VIII. ker. Dr. Buzay, lak. Körút, Szabóudvar. IX. ker. Dr. Báthory, lak. Üllői út 10 sz. X. ker. Dr. Kövér, lak. Kőbánya, Telek-féle ház. A „Pesti Napló“ táviratai. Bécs, nov. 24. (Megnyitás.) Hitelrészvény 235.50. Angol-osztrák 145.50, angol-magyar —.—. — magyar hitelrészvény —.—., — franco-magyar bank —.—. Által, építő bank —.— Angol-építőbank —.—. Magyar földhitel —.—. Bécs, nov. 24. (Előbörze.) Hitelrészvény 233.—*. Magyar földhitel 75.25. Angol-magyar 28.50 Angol-osztrák 145.75. Magyar hitelrészvény 229.50. Franco-magyar —.— Államvasut 303.50. Lombard 132.75. Magyar sorsjegy —.— Municipalbank— Union bank 116.25. Általános építő bank 34.50. Angol építő bank 45.—. 1360-as —.— 1864-es Ezüst Napoleon d’or . Bente —.— KÖZGAZDASÁG A magyar országos gazdasági egyesület jószágrendezési szakosztálya november 17-kén a»Köztelken« ülést tartott.*) — Korizmics László elnök örömmel üdvözli az oly szép számmal megjelent szakosztályi tagokat. Az ülés tárgyát képezi : a vizek hasznosítása körül lehető intézkedések kérdése. Ezen kérdés úgy került szőnyegre, hogy a múlt nyáron egy bizottság megszemlélvén a Ferencz-csatornát, azon óhajnak adatott a gazdasági egyesületben kifejezés, hogy hazánkban a vizek hasznosítása iránt nagyobb figyelemmel kellene lennünk, mint eddig, és elhatároztatott, hogy az egyesület e kérdést kebelében felölelvén, azt a jószágrendezési szakosztály feladatává teszi és a szakosztályban való működésre mindazon elemeket felhívja, melyek e kérdés iránt érdekkel viseltetnek. Ennek fejtegetvén e kérdésnek fontosságát, azon szomorú tapasztalásra utal, hogy majd óriási vízmennyiségekkel kellett küzdenünk az áradások folytán, majd pedig oly aszályok jöttek, melyek az ország legtermékenyebb vidékein a termelést kétessé tették. A vizek ártalmatlanná tétele természeténél fogva inkább országos feladat,a vizek hasznosítása azonban,nevezetesen : a földnek öntözések általi termékenyítése már oly magántermészetű feladat, melynél az ország közvetítését legfeljebb törvényhozási és rendőri intézkedések útján lehet remélni. A demarcationális vonalat a közlekedési, a hajózási szempont képezi. Amennyire egyes folyamaink hajózási képessége fennforog , elsősorban az ország köteles intézkedni ; ami a vizek hasznosítását illeti: az egyes vállalkozók feladata. A vizek szabályozása és hasznosítása oly kérdés, mely keretébe vonja a fásítás, az erdősítés fontos kérdését is, mely nélkül a vizek szabályozása nem vezet czélhoz. E tekintetben a minisztériumban már egy alaposan átgondolt kész erdőtörvényjavaslat fekszik. Azon kell lennünk, hogy vizeinket minél előbb hasznosítsuk,mert ha az 1863-i aszály gyakrabban ismételtetnék, anyagi létezésünk volna koczkáztatva. Az öntözés kérdésének helyes megoldása hazánkra nézve valóságos áldás és e szempontból ragadta meg az egyesület figyelmét a Ferencz-Csatorna alkotása is, mely a mellett, hogy 2/2 részben mint csatorna a szállítás és kereskedel) Ez ülésről röviden már megemlékeztünk , a részletes tudósítást a tárgyhalmaz miatt csak most közlhetjük. Nemnek tesz hasznos szolgálatot, részben már jövő évben öntözésre fog fölhasználtathatni. Minden alkotás — úgymond szóló, — mely vizeink hasznosítására életbe léptettetik, alakjában és gyökereiben emeli az ország anyagi jólétét. Ennélfogva szőlő a következő indítványt terjeszti elő : 1. Ismertesse a gazdasági egyesület azon alkotásokat, melyek a vízöntözés tekintetében Magyarországon máris léteznek ; 2. Hívja fel az egyesület azokat, kiknek talán ez irányban új vállalatokra vonatkozó terveik vannak, de talán a bátortalanság, vagy a vállalkozáshoz szükséges eszközök hiánya miatt azokat még nem foganatosították, hogy terveiket megbírálása végett az egyesülettel közöljék; 3. Kezdeményezze az ■ egyesület a magyarországi hydrographia leírását, s hogy tudhassuk az ország vizeinek minőségét és hasznosíthatását; 4. A kérdés pénzügyi oldalát tekintve, szóló a kormánytól jelen pénzügyi helyzetünkben az erkölcsi és értelmi segélyen kívül alig várhat más , segélyt és így saját erőinkre lévén utalva, indítványozza, tegye magát az egyesület a magyar földhitelintézettel érintkezésbe, azon megkereséssel, hogy várjon és mily feltételek mellett lenne hajlandó ily irányú vállalatokra szövetkező közbirtokosokat vagy consortiumokat olcsó kölcsönökkel támogatni és reméli is, hogy a földhitelintézet, mely az országnak már annyi hasznos szolgálatot tett, e segélyre hajlandó lesz. Szóló melegen ajánlva az egyesületnek az e kérdésben való kezdeményezést, óhajtja, hogy a gazdasági egyesület legyen azon gyapont, melynek melegénél az eszme ápoltassék. Ha e feladat megoldása ezreket is fog igényelni, nem kell visszariadni, mert következetes és erélyes működés és kitartás mellett csekély erővel is czélhoz lehet jutni és e tekintetben úttörőül az országos gazdasági egyesületet tartja hivatottnak. (Élénk helyeslés.) Barta György földmivelési miniszter tökéletesen egyetért indítványozóval és örömmel constatálja, hogy Erdélyben egyes birtokosok részéről — habár csak kicsinyben — a vízöntözés tekintetében kísérletek téteznek, amennyiben Hollandiából szakértő egyének hozattak be, kik az öntözést gyakorlatilag alkalmazzák. Szóló Türr István, mint a Ferencz-csatorna vállalat élén álló férfiú által felszólíttatván, eszközölné ki a pénzügyminiszternél, hogy kincstári területen tétessék ily öntözési kísérlet, oda nyilatkozott, hogy ismerve a magyar financziák szorult helyzetét, talán jobb volna, ha a társulat a pénzügyminisztertől méltányos feltételek mellett egy kisebb területet kérne és azon maga létesítné , szakértők felhasználásával, az öntözési kísérletet, hogy azután a gyakorlati példákból megtudhassák a földbirtokosok, hgy egy hold öntözése mennyibe kerül. Türr István ezzel kapcsolatban előadja, hogy a pénzügyminiszter 300 holdat méltányos feltételek mellett átengedett és a közlekedési minisztérium felkéretett, hogy a kísérlet tételére a helyet kijelölje. A társulat magára vállalta, hogy az öntözési iskolát maga fogja berendezni, és megemlíti, hogy a futaki uradalomban pár ezer holdon vagy hat község részéről az öntözés szintén meg fog kisértetni. Lónyay Menyhért gr. egész terjedelmében pártolja ez indítványt. E kérdés nemcsak hazánk climatikus viszonyai folytán, hanem különösen a nagyobb mérvű takarmánytermelés előmozdítása tekintetében is fontos, mire a gazdáknak jövőre fő figyelmet kell fordítni. (Helyeslés.) Európa más országaira, nevezetesen Olaszországra utal, ahol Lombardiában a vízöntözés a jólét egyik legfőbb kútforrását képezi. Magyarország fekvését tekintve, csaknem ugyanazon viszonyok léteznek, mint Olaszbonban, a hegyekből szakadó vizek a síkság termékenyítésére lévén hivatva. A vízöntözési alkotások leírása tekintetében figyelmezteti a kereskedelmi minisztert egy jeles munkálatra, mely évek előtt ezen ügyre vonatkozólag az ő minisztériumában kidolgoztatott. A Ferencz-csatorna körüli alkotásoknak egyik jelentékeny hasznát abban látja szóló, hogy itt az első kézzelfogható, irányadó példát nyeri az ország. A kérdésnek felkarolását az állam részéről is kívánatosnak tartja, mert ezáltal a földbirtok jövedelmezősége emeltetvén, az adóalap, és így az ország jövedelmei is emelkednek. Francziaországra utal, mely Languedoc termékenyítésére 3—4 % -os kölcsönökkel támogatván a földbirtokosokat, a productiót emelte; Anglia pedig a mely legkevésbé szokta az állam hatáskörébe belevonni a magánosok teendőit, a trainirozási miveleteket támogatván, sok millió font sterlinget szerzett az országnak. A kérdés financeírozása tekintetében helyesli ugyan a földhitelintézet igénybevételét, azonban fősúlyt fektet arra, hogy az államháztartásban az egyensúly helyreállíttassék, mint ami az olcsó kamatlábra nagy befolyással van. Lónyay Gábor, szintén pártolván az indítványt, hangsúlyozza, hogy nálunk a szakértelem hiányzik, amennyiben az eddigi műveleteknél külföldi szakemberekre voltunk utalva, ennélfogva óhajtja, hogy hír a kérdésben a mozgalom megindul, az egyesületek képeztessenek szakembereket, mint ezt más országokban látjuk. Barta György miniszter: A hazai mérnökök közt is találni már jeles egyéneket, de arra, hogy azoknak valóságos hasznát vehessük, hiányzottak a nagyobb műveletek; egyébiránt kívánatosnak tartja, hogy nevezetesen oly szakértők képeztessenek, kik csekélyebb állással megelégedve, a kivitelnél alkalmaztassanak. Lónyay Menyhért gróf felszólítására vonatkozólag pedig ígéri, hogy a meglevő tervezeteket készséggel közre fogja bocsátani, újabb tervezetek létesítésére azonban a minisztérium szánalomraméltó csekély dotatiója mellett alig fog pár ezer írtnál többet, e czélra fordíthatni. A mit azonban tehet, mindenesetre meg fogja tenni. (Élénk helyeslés.) Herrich Károly felemlíti, hogy Hollandia a vízöntözés alkalmazása által a jólét magas fokára emelkedett, Francziaország pedig e kérdés tanulmányozására a külföldre küldvén szakembereket egész litteraturát idézett elő e tekintetben. — Angliára utalt, mely nagy befektetéseket tett e tekintetben s különösen Spanyolországot követte, mely reánk nézve is irányadó, ahol vizek tekintetében ugyanazon viszonyok vannak. Fájdalom, jeles gazdatisztek és szakemberek Magyarországon a vízöntözést lehetetlennek tartják, inkább az extensív gazdaságra fektetve a fősúlyt. Térfogalmak terjesztettek külföldi munkák által is Magyarország vízöntözésének kifejleszthetésére nézve, holott nem százan, hanem ezrenkint vannak a felhasználható patakok Magyarországban. Irányelvül kiemeli, hogy a kinek nincs vize, használjon sok trágyát, és kinek nincs trágyája, használjon sok vizet. Szóló ajánlja az öntözési szakiskolákat, hivatkozván Bajorországra, hol a jeles vizöntözési törvénynek csak úgy lett foganatja, hogy ily iskolákat alapítva, cultus mérnököket és Wiesenmeistereket neveltek. — Egyik főakadályul hozadik fel nálunk a népesség gyérsége, azonban ő azt hiszi, hogy ép a vizöntözés kifejlesztése idővel a népség szaporodására is befolyással lesz. (Helyeslés.) — Indítványozza egy bizottság kiküldését, mely a kérdés részleteit megállapítja. Szapáry István gróf szükségesnek tartja, hogy a közönség tájékozhassa magát, hogy melyik az öntözés 6—7 neme közül a legolcsóbb, a dolog pénzügyi oldalára nézve pedig óhajtja, hogy a kormány előlegként a terveket saját mérnökei által elkészíttesse. Erre Korizmics László indítványa, Herrich Károly pótindítványával együtt egyhangúlag elfogadtatván, az albizottság a következő tagokból alakíttatott meg : Korizmics László, Bodoki mérnök, Herrich Károly, Kenessey Kálmán, Morócz István, Szapáry István gr. és Tatl István, mely bizottság a legközelebbi ülésben fogja jelentését előtereszteni. Ezzel az ülés véget ért. Esieti hírek. (Budapesti áru- és értéktőzsde.) Nov. 25. A gabnaárak igen szilárdan tartották magukat. A tőzsdén gyenge forgalom mellett lanyha hangulat. Az előbörzén osztr. hitel 234—233, földhitelt 75.50-jával adattak. A déli börzén vasúti kölcsön 97.50, m. sorsjegyek 82.25, munk. 29.50, pesti közúti vaspálya 256, földhitel 75.25, pesti keresk.b. 785 írtjával fizettettek. Valuták nem változtak. 20 francos arany 8.90, császári arany 5.25, tallér 1.63 V.(A bécsi börzéről.) Nov. 24. Az előbörze a kielégítő külföldi jegyzések folytán kedvező hangulatot tanúsított, a forgalom azonban nem ölthetett nagyobb élénkséget, és az eleinte kedvező irány nem tarthatta magát. A déli üzletben az a hir, hogy a pénzügyminiszter beterjesztette a vasúti törvényjavaslatokat kedvező hangulatot keltett, mely azonban nemsokára megváltozott azon kósza hir folytán, hogy Andrássy gróf beadta lemondását. Zárlat : hitelrészvény 234-75, magyar hitelbank 229.75, magyar földhitel 75.50, anglobank 146.26, unionbank 117, vereinsbank 19.75, francobank 59.75, handelsbank 74, ottomán bank 113, egyptomi bank 157, verkehrsbank 104, seehandlung 68.50, tramway 130, alig. baubank 35.50, wiener baugesellschaft 46.50, bauverein 37.80, parcellirungs-baugesellschaft 17.50, bau-und mietlegesellschaft 31, tramway baubank 52, Károly Lajos vaspálya 242.50, lombardiai vaspályák 133.50. Felelős szerfecsztő : ÜTV&rt La,r-fe. Adva Tartva Alva Ta rtva BECSI TŐZSDE. Franco-magyar *00 frt....................................................... 76 50 78 — 1?81^,Llo?d • • ■ • • • • • .... ~ ~ ~~ ~ * Hun életbiztosító ca hitel *00 frt.......................................................................C»znákéazak-njigray,»pilya, *00 frt, 5°/. .... 9*0 9*85 „ „ , Magy. Alt. municipals *0» frt 40.............................................................................Rudolfpálya, »00 frt, 5%.......................................................... 9*— 9*50 Nov. 24. Nationalbank............................................................................ 992 - 994 . 1*»................................................................. ®1 ““ 79 Unicbank 200 frt.................................... 117 25 h7 50 r0 1&7*...................................................• • • 1 ' „ 91 • ’ * Első erdélyi pálya 200 frt ezüst 79 75 80 — . _ ------ - ... . .............. -- ~ r~- Állampálya 500 frank 8% 13* 25 — —. Adva Tartva E. Közlekedési vállalatok részvényei. * apoztri*5%*■ 1 ) 131 — 1-“7 A. Államadósság lOOfrt.__________________ . . ... . Déli vasút Januar -Julie% 500 fr. 109 — 109 50 I -------------------------Alföld-fiumei pálya *.0 frt....................................................... 137 nO 131 - april.—okt. 8% 500 .... 108 81 109 10 70 io Albrechtpálya 200 frt............................................................. 98 bJ 99 000 frt ez 5°/° * * * * 95 _ 95 20 ! Egysége* Járadék, jegyekben m^j.—nov. 5 pro. ... «JJ _ JJ! Osztrák mak^shojózási társulat 500 p. p...................I 46 1 452 —I * 1875—1878 0°/#500*fr* *******1Q 21 __1 -- _ 8 febr.-aug. 5 pro. ... *0 ~ 70 1 Erzaebet 200-nr ....................................................... 193 50 194 - " 1877-1878 6$ 500 .................................. “_____________ ezüstben Jan -Jul. 5 prc. ... 74 4e 74 8« 20„ frt. ...................................................]-----------------------Ti.zaWw . W............................. SS 75 34 25 1 „ » » april—pct. 5 pro. ... _ i _ Ferdinand 4«zaki pálya 1000 frt ezüst...............................I»e2 1905 Tramway 22 cv kitor ' 5°/» ••*•••--------------------' 8or.olá..»l 1839-881 egéa* loraj. p. p.................................... _ 230- Farme*-16*,e- pálya too M «n.t..................................... 183- 183 - Magy. ghországi 200 frt .. . 5$ f i ‘ l 7 7 25 7V 75 w looy-DOl o.oa „ nn ..••••« Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... ..... — — — — Makv énrakkplAH apo frt *0/ 71 75 72 _ • 1 snoból '00frt0S 5»/°" "................................ 109 75 no — Majou-Károly pályaSOOtrtp. ........................................... 242 60 24* 75 Magyar keleti ’ 300 frt'". 16»/° 68 80 69 20 „ 1800-bdl d00 „ 5%» ...................................... * V Kassa-oderbergi palya 200 frt.......................................... 134 45 134 75 Matrv keleti IL kib 300 frt R°/° ____________ " " . ................................................ 138 75 139 Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt............................... 143 — 143 50 Magyar nyugati * 200 frt * Vl ! ! I * . ! 79 81 — 1804-bA! 100 ......................................................... Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. .......................................461 — 462 — a Comot Járadékjegy 42 líra................................................... ** ** J Osztrák-északnyugati 200 frt...............................................1450 143 — Allamjószigi jelzáloglevél 120 frt 5%............................... 122 50 ^ n (Lát. B.) 200 frt............................... 63 50 64 50 Rudolf pálya, top frt ... ..............................................fbi — 151 61* 35 ftgáfi sorsjegyek. Ilsó erdélyi pálya 200 frt ezüst .................................... 133 — 134 á llampálya 20° frt p. p................................................................894 50 305 - Hitelintézet 100 frt....................................................... . , 168 — 168 -10 1 Déli pálya tv bt ............................................................. 133 75 134 25 C!„, *0 frt p. p............................................... . , 26 *6 ist | 4 f ri «0/ 98 — 98 51 p(a .......................................................... 191 21³ 792 60 DunagOzbajAzást 100 frt p. ............................................... 99 40 90 70 1 n k j ............................... * * 8» — 82 50 Tramway 200 frt • • • • .................................... 128 - - 129 — Innsbrucki váron! 20 frt......................................... 18 - 18 bO Bukovinai 5............................................................................ » (j ) Magyar gáeaországi első pálya 200 frt.......................... 116 50 117 — Keglevich 10 frt ................................................. • IS - 13 50 Gáeaországi „ . . . . . ■ • ......................................... 80 B0___a éazak-keleti „ 200 frt ezüst......................Ili— 114- Krakkói sorsjegy kölcsBn 20 frt......................................... 16- 17 Horvát.t8torszákl*5®/ eagernie 0 .......................... 79 - 80 — * keleti pálya 200 frt. . .......................................... 50 — 57 Buda város köles. 40 frt.................................................. 24 — 24 50 Horvát-tótországi . ........................................................................ 05 76 „ . . nyugati Székesfehérvár-grácz 200 frt. .... ISO 50 131 50 Pálffy 40 frt .. .................................................................... 24 - 2b Alsó-ausztriai 6 ........................... . 1 98 - 99 - Rudolf-alapítvány 10 frt....................................................... 12 50 1S_ BaUburrfZtríil ••••■•’ \.......................... “ I ZZ F. Záloglevelek. SaUbur^ly.'or.j. io 'frt' / . : : : : : : : : : is Z u z HallezHJ 6’.........................................• ’ . . 95 - 96 - St. Genois 40 frt. p. .............................................................. 25 60 2, .0 Erdélyi 5% . 74 7^ 75 50 osztrák földhitelintézet sorsa. 6%.................................... ÍSÍJSÍftáreÍTÍÓ 1° ÍT.................................... • • • 45 Stájerországi 6.................................... »3 50 _ S3 éve. visszafizetés SO/«0..................................... *« Z H M M u S............................................................. 62 ” « " Temeai Bánság ! Ai ! .’ ! 77 25 77 7 SAVa 5»/, sorso.k.! »» - 93 ~ ^fgrlfzW' ’ ! ! ! ! 1 ! ! ! ! ! ! ll 50 2 3 ~ Temesi 1867-dlkl sorZ.á.| záradékkal.................................... 77 77 50 „ o. I 5°/0............................................. “ 77 ~ ~ Wind.schgrätz 20 frt ......................................................... 22 - 22 50 Magyar 5%.................................................................................. 77 80 78 50 Magyar földhitelUrsulati 34 év 5'/,./................................ 1" 30 „ 1807-dtki sorsolási záradékkal..................................... 77 80 78 50 B földhitelintézet! 5*/,%.......... o‘a rr H7 _ * í*w,kat8l,!í? swaA23 *T.................................... 84 - 84 50 Váltók (három hóra). C. Más közkölcsönök. I Amsterdamra 100 frt hollandi .... 3*/a°/o* • • j “' I — I Duna szabályozás! 5*/. 100 ...................................................... 97 „ _ * *“»«*» »*** “ '. '. '. '. '. 4^ .' ! ! L‘ 1* *2 teAV«'«k).5,/.'li .................... 795 Mr. :::::::: tt::: zz mgyar nyeremény 110 frt . . . . . 82_e »UM« M. I i .* -* ZZ ZZ / .* ! Z! ^ ! ti *_° £ « Magyar klncetári utalvány 1873 10 L. 0%........................................_ `›«*** dunagőzhajózáai 1000.frt p. .....................................................................Londonra 10 font sterling.............................*%7j- • • 110 ftr 110 69 \ 1878-iki 5.4 mii. 5 0/0‘ *................................ .*-----------------------Ensébet^Alya Jgj*TM0 m............................................. 94 85 — ~ Milano 100 lfra ..............................................5% • • •---------------------„ azdiddézama-váltság 100 frtos ....... -----------------" * 1869 ikl...................................................J 91 Vl J? Marseille 100 frank ...................................40y0 ...----------------------várori 6%. ..................... ftft 5 • QQ ................................................... 4 99 75 100 2 • Müncheni 100 frank....................................4,/»°/n. • •----------— — SSAnU 400 rank' ! ! .' i ! 56- S1 —S. Sf S3'.........................• — — Part. 100 frank .........................................4» 7 . . 4* 06 44 05 1 46 frank hail. . *Portertamoil 300 frt ............................................... ... ---------------petervir, 100 rubel........................................6»y„ . . .---------------------. . 14» frank befl..........................................................................................Ferdinánd északi pálya 200 frt p. ........................................ 9525-------zürlob 100 frank ........................................________________________ . . . 100 frt o. é.................................. 9u - - -__. ,__. « *09 . “9“* ..................... 104 76 10» — ». Bankok részvénye 1. . m . ezüst' 107 71 10_0 77 Pénzek árfolyama. Aogol-osztrák bank 200 frto. 120 frt befizet*..................... 147 — 147 2» K*r#11 ^10* iT.*kbM *......................................... “ — ~ ~ „ Angol-magyar bank *00 frt, 40% „ . . • . . 29 — ,g e/, * * m * ******* 109 “ ....................................••••••••• b 26 5 27 Ostrák fbldhitelintézet 200 frt, ea. 40.......................... 1*950 110 — * ' SJ* * * * IS..................................................................lOfrkM arany....................................................... . . . . 8 30 8 91 K IKSmwV.................................... “ tb 75 Kaaaa odAbergi *00'frt' ! 1 i " '. *. i '. n ~ Z SuSA^-UNOr' ! i *. ! 1 ! I I : *. *. 1 ZZ ZZ :::::..: * 6 ll 210« 3o« ............. 79- 79* ............................................... mt» P^ffkerwikedelmi bank 600 frt......................................... _ _ 230 75 * * * • n i««"" -------------------Egylet, tallér . . ........................................................... Aizo-auhtrf.f leazambele bank 500 frt .......................... 930 - - * * * * m " **«.................................. - " toroar Penturi ......................................... 1 03 1 63 ^rtUMio-castraheBagg. 500 frank ........................................... 93a _ 9_ _ . a Jig • • • • - - - - - -Finaaa-eaattak M0 frt......................................................... 59 50 60 _ " • • • * ....------------------- ...............a— gyr-^a^niiiäiwüBi—üi—___________________________* Nyomaték kiadótulajdonos a Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. 1874.