Pesti Napló, 1875. augusztus (26. évfolyam, 174-198. szám)
1875-08-01 / 174. szám
hadseregben, amely közös, s a magyar ezredekben is, gyakran még most is magyarellenes szellem uralkodik a tiszti karban, s a magyar nyelv minden jogtól megvan fosztva. S a véráldozat mellett a pénzáldozattól sem vonakodtunk s nem vonakodunk. Oda adjuk a mi van s tehetségen felül költekezünk évek óta a hadseregre. Szivesen adjuk a mit adunk s szivesen adnánk többet, hogy ha volna. [Tudjuk jól, hogy a dynastiával együtt országunk s nemzetünk jövője forog koczkán, mihelyest a hadi szerencse élére vettetett a lét kérdése. És tudjuk igenis, hogy rögtönözve nem lehet hadsereget teremteni. Készen kell állania mai napság az egész tábornak, hogy első parancsszóra két hét alatt a határon teremjen mindenestül. Ily Organismus nagy, begyakorlott s tökéletes kell hogy legyen, s tehát költséges. Nem fukarkodunk hát, hogy megteremtsük. Szemrehányás ugyan a hadszervezet s hadi budget tárgyában a katonák részéről sem érheti Magyarországot és törvényhozását. Inkább a nép, az zúgolódhatik, hogy túlterheltük szolgálattal s adóval. De ez sem zúgolódik, adja és tartja béketűréssel a katonaságot. Ezért elismerés illeti a népet. Ha ennyi jóindulat s készség daczára, ma a hadügyminiszter költségfelemelése ellen kifogást teszünk, ne magyarázza azt senki félre, senki rész néven azt nékünk ne vegye. Szükségben vagyunk s nélkülözéseket szenvedünk. Módunk fogyatkozott. Szerencsétlen esztendők s elkövetett hibák szegénységet hoztak ránk. Munkával és takarékossággal megmenekülni akarunk a fenyegető pénzügyi bukástól s nem költhetünk — mi nincs — új milliókat a hadseregre. Ha Koller az első közös minisztertanácsban nem huszonegy, de huszonhárom millió több kiadást követelt, azon csak nevetünk. Ha most leszállott kilenc és fél millióra, ezt is nagyon sokalljuk. Minden költséges újítást helytelenítünk ez idő szerint, azért is, mert nincs pénzünk s azért is, mert meg vagyunk győződve, hogy hadseregünk jelen állapotában is harczképes. Csak az ágyukra kell pénzünknek lenni. Ágyuk nélkül mit ér a hadsereg, mind kidobott pénz, amit ráköltöttünk, ha tüzérsége nincs. Koller báró a hírlapok szerint 18 millióra teszi az uj ágyubeszerzés költségeit s e roppant összeget két esztendőre kívánja felosztani. Hét és fél milliót kér hetvenhatra. E kiadás ellen nincs elvi kifogásunk. Kell-e azon összeg, azt megvizsgálni a delegációknak lesz feladva. Ha olcsóbban az új tüzérséget takarékosan kiállítani nem lehet, a nemzet a pénzt ki fogja izzadni. És ez tanúbizonyság lesz Kollernak, hogy semmi ellenszenv, semmi elfogultság nem létezik nálunk a hadsereg iránt, hogy valóságos szükségleteit teljesen méltányoljuk s tehetségünk szerint kielégítjük. De a többivel hallgasson. Az ordinarium normal-budget nekünk s ma nincs módunkban e normal-budgetet felébb emelni. Ha változtatni s reformálni akar benne imitt-amott, azt mondja meg és kérjen virementet, azt inkább megadjuk. S az extraordináriumban is az uj ágyukon kívül ne kérjen semmi újabb kiadást, mert arra rá nem állunk. Az uj tüzérség behozatalánál pedig fontolóra kell vennünk, nem lehetne-e a költséget veszély nélkül három évre felosztani? Ennyi időre, igaz, nem lehet mai napság diplomatile jósolni, hanem katonailag okoskodni és pénzügyileg számolni igen. Hátha két év alatt készülhet annyi új ágyú, hogy vele a háborúba kiállani bízvást lehet, úgy, hogy ami hátra van, azt pótlólag is be lehet szerezni? Hátha — volt rá eset — két év alatt a munka el sem készülhet, s felesleges volt a költséget előre oly nagy arányban megszavazni ? Azt hiszszük, hogy a tizennyolc millióból elég lesz egyelőre hat millió új ágyukra A többit később. Egészen más volna, ha Koller báró, mint reformátor, nemcsak új követelésekkel, de új megtakarításokkal is állana elő. Vagy ha a speciális katonai alapokat, melyekkel nagy bőven rendelkezik, venné segítségül czéljai elérésére, melyekre a polgárok üres zsebéből nem jut. Ily jóindulat méltányoltatnék s a delegátiók a takarékos hadügyminiszternek szivesen megkönnyitenék a reformokat. S még egy szót. Koller báró költséges reformtörekvései közt nélkülözünk egyet, mely megtakarításokra vezetne: a territoriális divíziókat. Sokszor megvannak azok nekünk ígérve. Állandó sérelmünk, hogy még be nem hozattak. Pazarlás, hogy újonczaink, szabadságosaink stb. messze földön ide-oda tolatnak. A rosz egészség a közös hadseregben jobbra fordulna, ha a katonák nem tétetnének át ok nélkül idegen égaljba s nem kapnának ottan szokatlan ételt. Több jótétemény volna a legénységre, ha közel maradhatna szülői házához, mint ha néhány tizedkrajczárral fölemeltetik a profint E reformot a delegátiók követeljék az ágyukért cserébe. Kilenc és fél millió költség felemelés, ha kevesebb a húsznál, több a mi tehetségünknél. Tetemesen lejebb kell annak még szállani. — Hogy kell, azt nem sokára Széll Kálmánnak lesz alkalma belátni. A magyar kormány most szerkeszti össze a budgetet, ott látja, mennyi differentiát kell kiegyenlítenie, hogy az egyensúlyt valahogy nagy nehezen helyreállítsa. A hadügyi budget minden kiadástöbblete additió a deficithez. Széll Kálmán s Tisza Kálmán tudni fogják, hogy az egyensúlyt soha helyre nem állítják, ha befoglalják minden új előirányzatba a hadi budget Danaidák hordáját. Ennek feneket kell keríteni, aztán szólhatunk rendről az államháztartásban. Válasz a kolozsvári képezdei tanárok nyílt levelére. Bár kétségbevonom, hogy önök, tisztelt tanár urak, mint mondják, »jogosan« elvárhatnák tőlem a választ ama vallató kérdésekre, melyeket a kolozsvári tanárképezde ügyében a »Pesti Napló« július hó 28-ai számában hozzám intézni jónak láttak: az önök teljes megnyugtatása végett mindazáltal szívesen adok felvilágosítást ama neheztelt szavaimról, melyeket az újonan szervezett országos közoktatási tanács alakuló gyűlésében, nem ugyan a kolozsvári tanárképezdei intézetről, melyet meg sem neveztem, hanem általában a tanárképezdékről június 29-én elmondtam. Szívesen adom e felvilágosítást, mivel az önök felszólalása azt mutatja, hogy önök tanári hírnevükre féltékenyek, mi ismét azt feltételezi, hogy önök lelkiismeretesen, egész odaadással teljesítik nagyfontosságú hivatásuk kötelességeit. Én pedig a jó hírnév iránti érzékenységet s a kötelesség teljesítésében való buzgalmat koránt sem akarnám keserítés által gyöngíteni, sőt készséges elismerés által fokozni szeretem a tanári karban, melyet általában nagyra becsülök, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy annak hűséges, buzgó kötelességteljesítése képes főleg valóságra érlelni a haza jobb és szebb jövője iránt mindnyájunk által ápolt reményeket. Elmondom tehát, hogy ama szavaim, bár, mint önök mondják, »elítélők”, egész általánosságban vannak tartva, s önökre nem vonatkoznak, miért is azokat, ha önök is úgy mint én, kissé magasabb szempontból fogják fel, s mint kell, tágabb körre terjesztik, egyáltalában nem vehetik s ne is értsék magukra. Én ugyanis, midőn egy helyesen szervezett országos közoktatási tanács létezésének múlhatlan szükségét fejtegetem, állításomat összes, országos tanügyünk ama főbb hiányainak kimutatásával indokoltam, melyek leginkább e tanács működésétől, tapintatos szellemi vezetésétől és szigorú felügyeletétől várhatják orvoslatukat. Tévednek tehát önök, ha e kérdéses szavakat egyedül azért veszik magukra, mivel »tudtukkal az országban középtanodai tanárképezde név alatt csak két intézet van, u. m. a budapesti és kolozsvári«; tévednek, ha elitélő szavaim horderejét a tanárképezdék s különösen a kolozsvári tanárképezde működő tanáraira szorítják. E szavaim nem a képezdei tanárokra, (kikről csak akkor mondhatnék ítéletet, ha őket s eljárásukat ismerném), hanem a képezdei intézetek berendezésére vonatkoznak; s pedig vonatkoznak nem annyira az állami, mint a felekezeti, úgy a kath. mint az evang. él reform, felekezetek tanárainak képzésére. Mert a közoktatási tanács országos, s kell hogy hatását az egész ország minden felekezetinek középtanodáira kiterjeszsze. Lehetetlen pedig önökről feltennem, hogy higgyék, hogy akár a katholi gymnasiumok szerzetes tanárainak, akár a két protestáns hitfelekezet középtanodai tanárainak kiképzése oly kielégítő, hogy itt már minden reform felesleges volna. De még azt sem tehetem fel önökről, hogy saját kolozsvári tanárképezdéjüket oly tökéletesnek tartanák, miszerint arra nézve semmi teendője ne legyen a közoktatási tanácsnak. Hiszen önök maguk legjobban tudhatják, hogy a kolozsvári tanárképezdében még ugyanazon hiányos rendszer létezik, mely pár évvel ezelőtt a budapestiben létezett, s hogy ennek azóta több tekintetben megjavított rendszerét a kolozsvárira részben a tanerők, s még inkább a költségek hiánya miatt nem lehetett alkalmazni. Senki sem fog inkább örvendeni, mint én, ha a kolozsvári képezdéből kikerülendő fiatal tanárok képzettsége a teljes mértéket meg fogja ütni. Ezen eredmény, az intézet hiányossága mellett, bizonyára egyedül az önök érdeme leend, mert én úgy tudom, hogy a kolozsvári tanárképezde megvizsgálására tavaly kiküldött Sz. J. és B. A. miniszteri biztos urak e képezdéről nem hoztak magukkal teljesen megnyugtató véleményt. Tudom azt is, hogy mivel ama képezde rendszerének megjavítása financziális nehézségekbe ütközik, már az iránt is emelkedett hang, hogy a kolozsvári tanárképezde egészen a budapestibe olvasztassék be. Azzal kecsegtetem magamat, hogy e nyilatkozatom önöket hírnevük iránti jogos féltékenységükben teljesen meg fogja nyugtatni, anélkül, hogy a közoktatási tanács alakuló gyűlésében mondottakat visszavonnám, vagy azoknak, mint önök mondják, »elitélő« élét legkevésbé is gyöngítenem kellene. Kelt Bákos-Palotán, 1875-ki julius hó 31-kén. HORVÁTH MIHÁLY: Különfélék. — jul. 31. (A királyi család Gmundenben.) A királyi család tudvalevőleg tegnapelőtt távozott Ischlből. Fél ötkor érkezett a szépen feldíszített és fellobogózott »Gizela« gőzös a királyi családdal Gmundenbe; az idő gyönyörű volt. Király ő felsége Valeria főherczegnőt vezette, a királyné kitűnően nézett ki. A kikötőben a hatóságok s nagy közönség lelkesülten fogadta az érkezőket. Öt percz múlva a fellobogózott s hat kocsiból álló vasúti vonat elindult Lambachból. Király ő felsége Bécsbe, a királyné a reá várakozó külön vonaton Sassetotba utazott, hova a kitűzött programm szerint ma érkezett meg. (Egy püspök saját papjai ellen.) A tapolczai választókerületben Kerkapoy Károly ellen Apponyi Albert gr. jobboldali ellenzéki és Verhovay Gyula baloldali ellenzéki lépett fel. A baloldali ellenzék és a szabadelvű párt között Felső-Őrs községében Kerkapoy zászlajának kitűzése miatt tettlegességekre került a dolog, melyek azzal végződtek, hogy a baloldali ellenzék elnöke a község korcsmájából kidobatott. A jobboldali ellenzékről szólva megemlíthetjük, hogy azon érdekes jelenetnek leszünk e választókerületben tanúi, hogy a katholikus papság nagy részével szemben, mely a jobboldali ellenzéket támogatja, Ranolder, a hazafias veszprémi püspök, egész befolyását latba veti a szabadelvű párt jelöltje mellett. Kerkapoly B.Füreden holnap fogja programmbeszédét tartani, a hova Türr István kiséri. (Fratricsevics altábornagy) a napokban hagyta el Kassát; Bécsbe utazott, hol új állomását, mint a magyar királyi testőrség kapitánya elfoglalja. (Jacobini Lajos bécsi nuntius Magyarországban.) Jacobini érsek pápai nuntius ma vagy holnap érkezik Esztergomba, hol a herczegprimás vendége lesz. Itt hivatalos ügyet is fog végezni. Simor prímás a nagy esztergomi főmegye számára még egyölszentelt püspököt óhajt s ez állásra, mint a »M. Á.«jelenti,nagyszombati vicariusát, Boltzár József urat, szemelte ki ; vele a szabályszerű ügytárgyalást a nuntius Esztergomban fogja végezni. Innen aug. 14-én Győrbe megy, hol 15-én a székesegyházban misét fog mondani. Győrből azután Szent-Mártonba fog elrándulni. (A Petőfi-szobor-bizottság ma délután 3 órakor Tóth Kálmán alelnök lakásán ülést tartott, melyben a szűkebb bizottság jelentése felolvastatott és elfogadtatott. E jelentés szerint az albizottság a szobor teljes kivitele iránt Huszár Adolffal szerződést kötött, melynek értelmében Huszár Adolf a szobrot Izsó felfogása szerint s a szakértő bizottsági tagok észrevételeihez idomítva három év alatt tartozik elkészíteni. E három év augusztus 1-jétől számíttatik. A szobor 9 láb magasságú lesz, és Huszár a szobor teljes gyász kiviteléért 6500 frt tiszteletdíjban részesül. Továbbá a bizottság több új taggal egészittetett ki, s azok sorába a közmunkatanács tagjain b. Podmaniczky uron és b.Lipthayn kivül egypár nevezetesb építészt is bevett, kiknek véleménye leginkább a szobor kiállítása körül fog igénybe vétetni. (Marienbadból) írják nekünk julius 29-éről. A marienbadi templomban a legnagyobb csendben ma délelőtt 11 órakor ment végbe báró Eötvös Loránd egyetemi tanár s Horváth Gizella esküvője. Az ifjú párt Kovács Zsigmond pécsi püspök adta össze. Az esküvőn a szülőkön, u. m. báró Eötvös Józsefnén s Horváth Boldizsáron kívül jelen voltak még a vőlegény és menyasszony nővérei, Eötvös Mariska bárónő, Horváth Emília és Horváth Irma k. a. Tanúképen Gajzágó Salamon a magyar állami számszék elnöke és báró Eötvös Dénes urak szerepeltek. A pécsi püspök az esketés megtörténte után megható beszédet mondott, mely kényüket csakt a jelenvoltak szemébe. Vallásos ihletség, s a legmelegebb baráti érzelmek lengték át szavait. Az ifjú pár az egybekelés után szerencsekivánatoktól kisérve elhagyta Marienbadot s Francziaországba utazott. (A királyi közjegyzők működése a törvény értelmében holnap aug. 1-én veszi kezdetét. A pesti kerületekbe kinevezett közjegyzők a törvényes esküt a kir. törvényszék nagy termében Sárkány József elnök s a törvényszék hármas tanácsa előtt ma tették le. Ugyanazon időben tette le az esküt a két budai közjegyző a budai törvényszék előtt. A vidéki közjegyzők szintén ma esküdtek föl. (A honvédmenház javára) a halasi takarékpénztár igazgatósága harminczöt (35) frtot küldött szerkesztőségünkhez, amely összeget rendeltetése helyére juttattuk. (A m. k. államvasutak személy indóházának terve.) A m. kir. állampályák budapesti személy pályaudvara a kerepesi ut végén terveztetik. Az indóház ezen széles utczával szemben lesz elhelyezve, s 5 vágány és 3 járdából álló csarnokot s az indulás és érkezési szárnyépületeket, ezekben a szükséges kezelési, pénztári, vendéglői és postahelyiségeket, továbbá az indulók és érkezők számára szolgáló várótermeket, rendőrségi és hordár kaszárnyát, udvari várótermeket, öltöző és egyéb mellékhelyiségeket foglalja magában. Az épület sarokpavillonjai egy emelettel és egy fél emelettel bírnak, mely pavillonok tiszti lakások számára osztattak fel. A főépület pincéjében mosókonyha, jég pincze, vendéglőhöz tartozó helyiségek, s alsóbb rendű restauratió van elhelyezve. A helyiségek térfogata a fokozott fogalmi igényeknek megfelelő méretben terveztetik. Az épület lábazata, párkányzata, oszlopai, pillérei kőből, a többi rész téglából fog építtetni. A nagy csarnok fedele vasból készül, s üveggel s horganylemezzel fedezik. A fedett járdák fedelei vas szerkezettel horgany és bádog burkolattal készülnek. Az építési költség 1.522.000 frtra, s a felszerelés 71.520 forintra van számítva. E nagyszerű pályaudvar és felvételi épület kiépítése azonban egyelőre kedvezőbb időkre van halasztva. (Pindar versei. Dr. Hóman Ottó kolozsvári egyetemi tanár egy nagyban tervezett tudományos munkát adott legközelebb sajtó alá. Ez Pindar verseinek kritikai kiadása. Általában az első görög auctor-kiadás, mely criticai alapon nyugodva magyar nyelven irt jegyzetekkel adatik ki. A munkát Lipcsében Teubnernél nyomják. A nagyérdekű munka a szakközönség körében bizonyára figyelmet fog kelteni. (A m. kir. központi meteorológiai intézet ül évkönyve, mely »a kellő munkaerők hiánya miatt« csak 14 hónap lejárta után közli az 1873. évi meteorologiai megfigyelések eredményeit, ma küldetett be hozzánk. ) Összesen 69 észlelő állomás küldte be megfigyeléseit az intézetnek; absolut magnetikus mérések-Gyallán, Herenden, Kisczellen, Bakonybélen, Feldbach mellett (a szíriai határon,) Salgótarjánban, Breznóbányán, Selmeczbányán, Körmöczbányán, Árvaváralján, Zsolnán, Trencsénben, Hatvanban, Göding mellett és Egerben eszközöltettek. Több állomásról a vegetatió fejlődésére vonatkozó észleletek küldettek be. Az érdekes műből a lényegesebb eredményeket alkalmilag fel fogjuk említeni ; ezúttal csak azt akarjuk kiemelni, hogy egy műben, melyet a magyar királyi központi meteorológiai intézet ad ki, botrány az, ha Debreczenről azt állíttatik hogy Szabolcs vármegyében van; már múlt évben is volt alkalmunk ezt megróni. Ezen új területi beosztás bizonyára meg fogja lepni a debreczenieket, kik még a Bach korszakban sem tartoztak Szabolcs vármegyéhez. Különös az is, hogy Belovármegyéről a met. intézetben nem bírnak tudomással,hanem a körösi ezredbe teszik most is Belovárt. Az is sajátságos, hogy a meteorológiai intézet nem akarja elismerni Magyarország és Erdély unióját, a királyhágóntúli állomásoknál mindig oda teszi, hogy »Erdély«-ben vannak. Ha egy magyar királyi intézet így ismeri az állam politikai felosztását, akkor valóban nem kívánhatja a külföldtől, hogy jobban ismerje azt. Márpedig az az évkönyv a külföldnek is szól, mert két nyelven adatott ki. (A kolozsvári athletikai club), mint már táviratilag jelentettük, az ottani városház termében f. hó 28-án alakult meg szép számú közönség jelenlétében. Gr. Eszterházy Kálmán bemutatta a gyűlésnek a budapesti club küldöttét, Molnár Lajos urat, ki előadást tartott az athletikáról, megismertette annak czélját s az eszközöket, melyekkel annak elérésére küzd. A gyűlés a felolvasót élénken megéljenezte. Utána K. Papp Miklós szólalt fel s meleg pártfogásába ajánlotta a gyűlésnek az athletika életrevaló eszméjét. Molnár Lajos azon indítványát, hogy ideiglenes bizottság küldessék ki, mely kezébe véve az ügyet, készítse el az alapszabályokat s annak idejében bocsásson ki aláírási íveket, a gyűlés magáévá tette s lelkes éljenzések között gr. Eszterházy Kálmánt kiáltotta ki a bizottság elnökének. Eszterházy K. a megválasztást elfogadta. Simon Elek polgármester ajánlatára ezután jegyzővé Békésy Károly választatott, az elnök pedig megbizatott, hogy az athletikával rokon intézetek elnökeiből s szakférfiakból a bizottságot egészítse ki. Végül Papp Miklósnak egy korábban megtett indítványa folytán a gyűlés elhatározta, hogy a budapesti athléta-egyletnek és elnökének üdvözletét küldi. Ezzel a gyűlés eloszlott. (Ilosvay László) szerkesztése alatt f. évi aug. 1-én »Szathmármegyei Közlöny« czimű társadalmi vegyes tartalmú hetilap jelenik meg Nagy Károlyban. (A metanastatászok) czimmel dr. Szombathy Ignácztól a győri állami főreáltanoda ez évi értesítőjében értekezés jelent meg, mely külön lenyomatban is kiadatott. Az erdélyi Kárpátok azon népcsoportjának múltját kutatja, mely már akkor is magyarul beszélt, midőn a magyar nyelvet hun nyelvnek mondották. (Téglás Gábortól) közelebb a következő czimű mű jelent meg: »A természetrajz a bécsi világtárlaton, különös tekintettel középtanodáink és népiskoláink szükségleteire.« A munka Aignernél fog megjelenni; ára 50 kr. (Macchiavelli plagiator.) Triantafillis Szilárd, velenczei főreáltanodai tanár közelebb »Nicolo Macchiavelli egli serittori Greci« czím alatt könyvecskét tett közzé, mely egész Olaszországban nagy feltűnést keltett. Eddig ugyanis általánosan azt hitték, hogy Macchiavelli nem tudott görögül. Triantafillis azonban most azt bizonyítja, hogy Machiavelli iratainak néhány legbámultabb mondása szórul szóra görög szerzőkből van átvéve, tehát plagium. Macchiavelli »Titus Livius decádjai« czímű művének második fejezete szóról-szóra Polybios görög történetíró 6ik könyvéből, az »Il Principe« (Macchiavelli leghíresebb műve) bevezetése Isocratesből; a »haragról és orvosszereiről« irt értekezés Plutarchból vannak fordítva. Az olasz sajtó e felfedezést, mely a nemzeti hiúságnak épen nem hizeleg, helyesnek ismerte el. Helyi hirek. (Veszélyben forgó ház.) A váczi körúton levő kereskedelmi akadémia háza harmadik emeletének lakói ma kénytelenek voltak rögtön kiharczolkodni, mivel a szobatetőn veszedelmes repedéseket vettek észre. E ház is a szédelgés napjaiban épült s alá száll, mint ama kor értékpapírjai. (A vadászati jegyek megszerzésére hívja fel a fővárosi tanács hirdetmény útján a vadászokat. A vadászati jegyeket Budapesten Kada Mihály alpolgármester adja ki, és pedig csak a hozzá intézett 50 kros bélyegű írott folyamodványra. (Régi városház I. em.) (Az állatkertnek) legutóbb ajándékoztak : Tisza Paulina k. a. Gesztről 4 gólyát, Sztupa Aranka és Jolán k. a. Révről 7 baglyot, ifj. Tisza Kálmán ur Gesztről 1 túzokot és 1 vércsét, Platthy Lőrincz hajós kapitány ur Budapestről 1 kőszáli sast, Hirschler F. és Ehrlich S. urak Budapest egy-egy rókát, Fischer Ágost Budapestről 1 szárcsát, Lueff L. M. ur Budapestről 2 him pávát,Kiss József ur Gesztről 1 sast, idősb Sorák István ur Adacsról 4 vadkacsát, dr. Jáhnich ur Turn-Severinből 6 fehér gémet, Hannák János ur Szoborsinból 1 farkas kölyköt, Udránszky Péter ur Budatinból 2 nagysuholyt. A »Magyarország és a Nagyvilág.A 31-dik száma megjelent a következő tartalommal: Horovitz Lipót. (Arczképpel.)— Az utósó ember panasza. Töredék. (Zichy Géza.) — A dalos kis pásztorlány. Rajz a román népéletből. Folyt. (Ember György.) — Bérczvidék és sivatag. (Képpel.) — Cleopatra halála. (Képpel.) — A jó bajor vallomása. Regény. Vége. (Assolant Alfréd.) — Keleti képek. (Hatala Péter.) — Tárczalevél. Másutt. Érzékeny és vidám úti és fürdői benyomások. (Porzó.) — »Már nem tudom a régi dalt!« (Képpel.) — Szláv népdalok. (Steiner Zsigmond.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szótalány. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: 1/4 évre 2 frt 50 kr, 1/2 évre 5 frt. A »Borsszem Jankó« augusztus elsei számának tartalma: Az uzsorás. (Képpel.) Képviselői photográfiák. — Corisandra. — A helyzet. (Képpel.) — Emlékszobrok I. II. — A siboku-i tengeri csata. — Toaszt, mondta a londoni lordmayor lakomáján a budapesti polgármester. — Herczegovinai ügy I. II. III. — Győrsziget veszedelme. — Gyászvitéz, költemény egy följajdulásban. — Marienbadból. (Több képpel.) — Honvédelmi adók. — Budapesttől Balaton-Füredig. — A távtréfás vándor távjogász jelentése a »Vadász- és versenylapok«-hoz. — Vidéki trombita. — Gyalogdicsőség I. n. III. IV. — Hadi divattudósitás. — Csodabogár. — A szerkesztő postája. Megjelen hetenkint; előfizetési dij : egész évre 8, félévre 4, negyedévre 2 forint. Személyi hirek. (Halálozás.) Földeáki Návay György élete 29-ik évében 11 havi házasság után folyó hó 30-án Makón meghalt. A„ Pesti Napló” táviratai. (Ered. sürg.) Nagy-Bánya, jul. 31. Ujfalussy Miklós képviselőnk választása estéjén fáklyásmenettel és mai eltávozásakor diszkisérettel tiszteltetett meg. Szónoklatot előbbinél Lánszky felsőbányai — utóbbinál Gellért helybeli polgármesterek tartottak. Bécs, julius 31. A »N. Fr. Pr.«nek sürgönyzik Konstantinápolyból, hogy az ottani osztrák-magyar telep gyűjtést kezdett a budai árvízkárosultak részére. Szent-Pétervár, július 31. Szerdától péntekig tartott tűzvész következtében Brjansk város kétharmada pusztult el; pénteken zápor eső ásott be, ez mentette meg a várost a teljes elpusztulástól.Boroszló, júl. 31. Neisseból jelenti egy lap, hogy a herczeg-püspök a főelnöknek kijelenté, hogy a papi intézet kormányzójává a cabineti rendelet értelmében akar egy papot kinevezni. Szent-Pétervár, jul. 31. A senatus azon felségsértési perben, mely négy tanuló, két polgár és két katona ellen indíttatott, két tanulót és két polgárt hat és tiz évi várjegymunkára, a többieket pedig kisebb fogsági időkre ítélte el. Turin, jul. 31. Az itteni fegyházban a foglyok fegyveres kézzel lázadtak fel, két őr megsebesíttetvén, katonaság lépett közbe, mely fegyereit használta ; a nyugalom helyre van állítva, a vizsgálat megindíttatott. Bukarest, júl. 31. Károly román fejedelem Sinaiban megbetegedett, de már javulóban van. Berlin, julius 31. Maiorescu román miniszter Párisba utazik. A román vasúti ügyek részleteinek megvitatása elhalasztatott addigra, mikorra a Párában folytatandó alkudozások be lesznek fejezve. Albrecht főherczeg ma délelőtt Mameau szigetére utazott a nagyherczegi család látogatására, este Konstanzon át a Svájczba utazik. Berlin, július 31. A »Nord. Ztg.« arról biztosít, hogy azon hír, mely szerint a birodalmi kormány a vámegyesületi tarifa gyökeres, rendszeres revisióját tervezné, minden alapot nélkülöz. Berlin, júl. 31. (A tőzsdéről.) Tetemes tőkevásárlások és több fedezés következtében majdnem az összes árfolyamok javultak; nemzetközi papírok nevezetesen lombardok kedveltek; vasutak keveset változtak, bankok jobbak.Az utóbörzén hitelr. 391.50, államvasut 513, lombard 181, magyar sorsjegyek 181.40, m. keleti vasút 69.50. 0 . Bécs, jul. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 218.1. Galicziai 229.50. Államvasut 280.50. Rente 70.80. 1860-as 112.25. 1864-es 136.50. Ezüst 100.80. London 111.40. Unio-bank 97.—. Által. épitő-bank 11.—. Magy. Földhitel —.—. Angol-osztrák 106.40 Lombard 100.—. Tramway 116.—. Hitelsorsjegy 163.50. Napoleonhor 8.88.— Arany 5.24— Frankfurt 54.20. Porosz pénzutalv. 164.50. Török sorsjegy 52.70. Angol épitő-bank 21.25. Municipalbank —.—. Bécs, jul. 31. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteherment. kötv. 82.50. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 217. —.Magy. záloglevél 86.90. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 48.50. Magyar sorsjegy 83.— Magyar földh. 68.75. Magyar vasúti kölcsön 101.75. Anglo-magyar 10.75. Franco-magyar bank 59.50. Alföld 128.50. M. éjszakkeleti vasút 118.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 67.20. Tiszai vasút 192.50. Municipalis bank 25.50. Páris, jul. 31. (Zárlat.) 3*/0 járadék 66.30 Olasz járadék 73.40. Credit mobilier 175.1. Török sorsjegyek 122.50. 5% járadék 106.30. — Osztrák földhitel —.—. — Államvaspálya 635.—. Lombardok 226.—. London, jul. 31. Consol septemberre 943/1. Berlin, julius 31. (Kezdet) Galicziai —.— — Lombard 178.— kir. márk. — Ezüst jövedék —.—.— 1860-as —.—.— Bécs —.—.— Romániai 30.— tallér. Allamvasp. 510.50 bir. márk. — Panrjövedék —.— Hitelsorsjegyek —.— 1867-diki —.—.— Hitelrészvények 388.— bir. márk. Magyar sorsjegy —.—. Berlin, julius 31. (Zárlat) Galicziai 105.—■ tallér. Lombard 179.50 bir. márka. Ezüstjövedék 67.40 tallér. 1860-as 121.— tallér. —, Bécs 180.80 fir. márk. — Romániai —. — tallér. Államvaspálya 512.80 bir. márk. — Papir-jövedék 64.80 tallér. — Hitelsorsjegy 355.— — 1864-es 314.50 bir. márk. Hitelrészvények 391.50 bir. márk. — Magyar sorsjegy —.— bir. m. Utóbörze—.—. —.—. Frankfurt, jul. 31. (Kezdet.) Váltóárfolyam —.—. Bankrészvények —.—. Hitelrészv. 193.50.— Galicziai —.—. 1860-diki —.—. 1864-diki —.— Államvaspálya 255. 1/4. Papirjáradék —.—. Ezüstjáradék —.—. Magyar sorsjegyek —.—. Lombardok 88.1/4. Frankfurt, jul. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam 182.10.— Bank-részvény 853.—. — Hitelrészvény 193.1/1. — Államvaspálya 255.—. — Lombardok 88.1/2. — Galicziai 209.Vs. — 1860-diki 121.1/1. — 1864-diki 314.—. Papir-járadék 64. s/s. — Ezüstjáradék 67.3/8. — Magyar sorsjegyek 181.40.— Utóbörze 194. s/8. —.—.—.—. Frankfurt, jul. 31. (Esti b.) Váltóárfolyam —.—. Bankrészvények —.—. — Hitelrészvények 194.7/s. Államvaspálya 250.' 8. Lombard 88.'A- —• Galicziai —.—. — 1860-diki —.—. — 1864-diki 314.—.Papirjáradék —.—. Ezüst járadék —.------— Utóbörze —. —.—. —. Magyar sorsjegyek —. Páris, jul. 31. Liszt 61.75, 61.75, 63.25. —.—■ Répaolaj 81.25, 81.—, 82.25, 82.—. — Lenolaj 69.50, 70.—, 70.50. — Szesz 49.25, 49.50, 50.50. — Czukor finomított 147.—. Berlin, jul. 31. Búza 214.—, 218.—. —.— Rozs 165.—, 165.—, 165.—, 164.—. — Zab 169.— kat. 162.50. -- Olaj 58.—, 58.—, 58.20, 59.—. — Szesz 55.80, 54.90, 56.20. Boroszló, julius 31. Búza 22.80. — Rozs 19.50. Zab 17.20. Olaj 57.50 hat. 57.50. Szesz 54.70, 54.90, 54.90. KÖZGAZDASÁG. A bécsi gabnabörzéröl, jul. 31. (A »P. Napló« ered. távirata.) Búza vámmázsánkint bánsági 85—86 fntos 6.60—6.70; 87—88 fntos 6.85—6.90; — marosi 87—88 fntos .------.—. — tót 85—86 fntos 6.15—6.40; 87—88 fntos 6.50— .—. — győrmosonyi 84—85 fntos .------.—; 86—87 fntos 6.45—6.70; — sopron-kanizsai 84—85 fntos 6.-----6.15; 86—87 fntos .------.—. — marchföldi 86— 87 fntos .------.— ; 88—89 fntos .-------.— Rozs 80 bécsi font nyíri 79—80 fntos 4.25— 4.30; 80—81 fntos 4.30—4.35 ; — pest-vidéki 79— 80 fntos 4.25—4.30; —tót 79—80 fntos .----; 81—82 fntos .------.—. — fehér-győri 74— 75 fntos .------.—; 77—78 fntos .-------.—. — sopron-kanizsai 76—77 fntos .-----.—. — osztrák 78 —79 fntos .------.—. 80—81 fntos .-------.—. — orosz 79—80 fntos .------.—. Árpa 72 bécsi font tót 70—73 fntos 3.55— 3.75; — győr-mosonyi 70—72 fntos 3.45—3.60; — sopron-kanizsai 70—72 fntos 3.45—3.60; —osztrák 70—72 fntos .------.— . — morva 73—74 fntos —.— . —. — etetésre .------.—. Tengeri vámmázsa bánsági 3.40—3.45 ; — egyéb magyar 3.35—3.40. Zab bécsi mázsa nem rostált szokásos minőségben 4.75—5.35 ; — rostált magyar 5.10—5.30. Búzaliszt bécsi mázsa 0 szám 14.50—15.50; — 1. szám 13.50—15.36; — 2. szám 12.------13.50; — 3. szám 10.-----11.—. Rozsliszt bécsi mázsa i.sz. 9.25—10.25 . — 2. sz. 7.75—8.75. Üzleti szemle a gabonáról és terményekről. (Saját tudósitóinktól.) Budapest, jul. 31. A lefolyt héten helyben és az ország több vidékén zivataros eső járt, de nagyjában száraz idő volt, a termés behordását és a cséplést jobban lehetett végezni. Vidéki piacainkon máris nagyobb a hozatal, már ide is hoztak új búzát és rozsot. A hazai termésről közölt korábbi becsléseket az eredmények megerősítették. Búzából, a mennyiséget tekintve, gyenge középtermésünk van, a minőség különböző. Rozs mennyiségileg csekély középtermést adott, de a minőség azon vidékeken, ahol leginkább termesztik, meglehetősen kielégítő. Árpa és zab mennyiségileg középtermést adnak,de a minőség meglehetős gyenge lesz. Tengeri, burgonya és egyéb kapás növények, bár itt-ott panaszokat is hallani, még mindig jó termést ígérnek. Bort illetőleg szintén jó esztendőt várnak. De általánosságban, a kevéssé kielégítők közé kell soroznunk az idei termést. A hőmérsék e héten délben 20 és 23 fok között váltakozott. A külföldön is, úgy látszik, véget ért a hosszú esős időszak. Angol-, Franczia- és Németországban is száraz idő állott be, az aratási munkákat meg lehetett kezdeni, illetőleg folytatni; az aggodalmak a termést illetőleg némileg lecsillapultak. Általánososságban fentarthatjuk azon véleményünket, hogy az idei termés Európaszerte aligha fog még a középszerűek közé is tartozni.