Pesti Napló, 1875. augusztus (26. évfolyam, 174-198. szám)

1875-08-01 / 174. szám

hadseregben, a­mely közös, s a magyar ezre­­d­ekben is, gyakran még most is magyarelle­nes szellem uralkodik a tiszti karban, s a magyar nyelv minden jogtól megvan fosztva. S a véráldozat mellett a pénzáldozattól sem vonakodtunk s nem vonakodunk. Oda adjuk a mi van s tehetségen felül költeke­zünk évek óta a hadseregre. Szivesen adjuk a mit adunk s szivesen adnánk többet, hogy ha volna. [Tudjuk jól, hogy a dynastiával együtt országunk s nemzetünk jövője forog koczkán, mihelyest a hadi szerencse élére vettetett a lét kérdése. És tudjuk igenis, hogy rögtönözve nem lehet hadsereget teremteni. Készen kell állania mai napság az egész tá­bornak, hogy első parancsszóra két hét alatt a határon teremjen mindenestül. Ily Organis­mus nagy, begyakorlott s tökéletes kell hogy legyen, s tehát költséges. Nem fukarkodunk hát, hogy megteremtsük. Szemrehányás ugyan a hadszervezet s hadi budget tárgyában a katonák részéről sem érheti Magyarországot és törvényhozá­sát. Inkább a nép, az zúgolódhatik, hogy túl­terheltük szolgálattal s adóval. De ez sem zúgolódik, adja és tartja béketűréssel a kato­naságot. Ezért elismerés illeti a népet. Ha ennyi jóindulat s készség daczára, ma a hadügyminiszter költségfelemelése ellen kifogást teszünk, ne magyarázza azt senki félre, senki rész néven azt nékünk ne vegye. Szük­ségben vagyunk s nélkülözéseket szenve­dünk. Módunk fogyatkozott. Szerencsétlen esztendők s elkövetett hibák szegénységet hoztak ránk. Munkával és takarékossággal megmenekülni akarunk a fenyegető pénzügyi bukástól s nem költhetünk — mi nincs — új milliókat a hadseregre. Ha Koller az első közös miniszterta­nácsban nem huszonegy, de huszonhárom millió több kiadást követelt, azon csak neve­tünk. Ha most leszállott kilenc­ és fél millióra, ezt is nagyon sokalljuk. Minden költséges újítást helytelenítünk ez idő szerint, azért is, mert nincs pénzünk s azért is, mert meg va­gyunk győződve, hogy hadseregünk jelen állapotában is harczképes. Csak az ágyukra kell pénzünknek lenni. Ágyuk nélkül mit ér a hadsereg, mind ki­dobott pénz, a­mit ráköltöttünk, ha tüzérsége nincs. Koller báró a hírlapok szerint 18 millióra teszi az uj ágyubeszerzés költségeit s e roppant összeget két esztendőre kívánja felosztani. Hét és fél milliót kér hetvenhatra. E kiadás ellen nincs elvi kifogásunk. Kell-e azon összeg, azt megvizsgálni a delegá­­cióknak lesz feladva. Ha olcsóbban az új tü­zérséget takarékosan kiállítani nem lehet, a nemzet a pénzt ki fogja izzadni. És ez tanú­bizonyság lesz Kollernak, hogy semmi ellen­szenv, semmi elfogultság nem létezik nálunk a hadsereg iránt, hogy valóságos szükségle­teit teljesen méltányoljuk s tehetségünk sze­rint kielégítjük. De a többivel hallgasson. Az ordinarium normal-budget nekünk s ma nincs módunkban e normal-budgetet felébb emelni. Ha változ­tatni s reformálni akar benne imitt-amott, azt mondja meg és kérjen virementet, azt inkább megadjuk. S az extraordináriumban is az uj ágyukon kívül ne kérjen semmi újabb kia­dást, mert arra rá nem állunk. Az uj tüzérség behozatalánál pedig fon­tolóra kell vennünk, nem lehetne-e a költsé­get veszély nélkül három évre felosz­tani? Ennyi időre, igaz, nem lehet mai napság diplomatile jósolni, hanem katonailag okos­kodni és­ pénzügyileg számolni igen. Hátha két év alatt készülhet annyi új ágyú, hogy vele a háborúba kiállani bízvást lehet, úgy, hogy a­mi hátra van, azt pótlólag is be lehet sze­rezni? Hátha — volt rá eset — két év alatt a munka el sem készülhet, s felesleges volt a költséget előre oly nagy arányban meg­szavazni ? Azt hiszszük, hogy a tizennyolc­ millióból elég lesz egyelőre hat millió új ágyukra A többit később. Egészen más volna, ha Koller báró, mint reformátor, nemcsak új követelésekkel, de új megtakarításokkal is állana elő. Vagy ha a speciális katonai alapokat, melyekkel nagy bőven rendelkezik, venné segítségül czéljai elérésére, melyekre a polgárok üres zsebéből nem jut. Ily jóindulat méltányoltatnék s a delegátiók a takarékos hadügyminiszternek szivesen megkönnyitenék a reformokat. S még egy szót. Koller báró költséges reformtörekvései közt nélkülözünk egyet, mely megtakarításokra vezetne: a territo­riális divíziókat. Sokszor megvannak azok nekünk ígérve. Állandó sérelmünk, hogy még be nem hozattak. Pazarlás, hogy újon­­czaink, szabadságosaink stb. messze földön ide-oda tolatnak. A rosz egészség a közös hadseregben jobbra fordulna, ha a katonák nem tétetnének át ok nélkül idegen égaljba s nem kapnának ottan szokatlan ételt. Több jótétemény volna a legénységre, ha közel ma­radhatna szülői házához, mint ha néhány ti­­zedkrajczárral fölemeltetik a profint E re­formot a delegátiók követeljék az ágyukért cserébe. Kilenc­ és fél millió költség felemelés, ha kevesebb a húsznál, több a mi tehetsé­günknél. Tetemesen lejebb kell annak még szállani. — Hogy kell, azt nem sokára Széll Kálmánnak lesz alkalma belátni. A ma­gyar kormány most szerkeszti össze a bud­­getet, ott látja, mennyi differentiát kell ki­egyenlítenie, hogy az egyensúlyt valahogy nagy nehezen helyreállítsa. A hadügyi bud­get minden kiadástöbblete additió a defi­cithez. Széll Kálmán s Tisza Kálmán tudni fogják, hogy az egyensúlyt soha helyre nem állítják, ha befoglalják minden új előirány­zatba a hadi budget Danaidák hordáját. Ennek feneket kell keríteni, aztán szólhatunk rend­ről az államháztartásban. V­álasz a kolozsvári képezdei tanárok nyílt levelére. Bár kétségbevonom, hogy önök, tisztelt tanár urak, mint mondják, »jogosan« elvárhatnák tőlem a választ ama vallató kérdésekre, melye­ket a kolozsvári tanárképezde ügyében a »Pesti Napló« július hó 28-ai számában hozzám intézni jó­nak láttak: az önök teljes megnyugtatása végett mindazáltal szívesen adok felvilágosítást ama ne­heztelt szavaimról, melyeket az újonan szervezett országos közoktatási tanács alakuló gyűlésében, nem ugyan a kolozsvári tanárképezdei intézetről, melyet meg sem neveztem, hanem általában a tanárképez­­dékről június 29-én elmondtam. Szívesen adom e felvilágosítást, mivel az önök felszólalása azt mu­tatja, hogy önök tanári hírnevükre féltékenyek, mi ismét azt feltételezi, hogy önök lelkiismeretesen, egész odaadással teljesítik nagyfontosságú hivatásuk kötelességeit. Én pedig a jó hírnév iránti érzékeny­séget s a kötelesség teljesítésében való buzgalmat koránt sem akarnám keserítés által gyöngíteni, sőt készséges elismerés által fokozni szeretem a tanári karban, melyet általában nagyra becsülök, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy annak hűséges, buzgó kötelességteljesítése képes főleg valóságra érlelni a haza jobb és szebb jövője iránt mindnyájunk által ápolt reményeket. Elmondom tehát, hogy ama szavaim, bár, mint önök mondják, »elítélők”, egész általánosságban van­nak tartva, s önökre nem vonatkoznak, miért is azo­kat, ha önök is úgy mint én, kissé magasabb szem­pontból fogják fel, s mint kell, tágabb körre terjesz­tik, egyáltalában nem vehetik s ne is értsék magukra. Én ugyanis, midőn egy helyesen szervezett orszá­gos közoktatási tanács létezésének múlhatlan szük­ségét fejtegetem, állításomat összes, országos tan­ügyünk ama főbb hiányainak kimutatásával indokol­tam, melyek leginkább e tanács működésétől, tapin­tatos szellemi vezetésétől és szigorú felügyeletétől várhatják orvoslatukat. Tévednek tehát önök, ha e kérdéses szavakat egyedül azért veszik magukra, mi­vel »tudtukkal az országban középtanodai tanárké­pezde név alatt csak két intézet van, u. m. a buda­pesti és kolozsvári«; tévednek, ha elitélő szavaim horderejét a tanárképezdék s különösen a kolozsvári tanárképezde működő tanáraira szorít­ják. E szavaim nem a képezdei tanárokra, (kikről csak akkor mondhatnék ítéletet, ha őket s eljárásu­kat ismerném), hanem a képezdei intézetek beren­dezésére vonatkoznak; s pedig vonatkoznak nem annyira az állami, mint a felekezeti, úgy a kath. mint az evang. él reform, felekezetek tanárainak képzésé­re. Mert a közoktatási tanács országos, s kell hogy hatását az egész ország minden felekezetinek közép­tanodáira kiterjeszsze. Lehetetlen pedig önökről fel­tennem, hogy higgyék, hogy akár a katholi gymnasiu­­mok szerzetes tanárainak, akár a két protestáns hit­­felekezet középtanodai tanárainak kiképzése oly ki­elégítő, hogy itt már minden reform felesleges volna. De még azt sem tehetem fel önökről, hogy saját ko­lozsvári tanárképezdéjüket oly tökéletesnek tartanák, miszerint arra nézve semmi teendője ne legyen a köz­oktatási tanácsnak. Hiszen önök maguk legjobban tudhatják, hogy a kolozsvári tanárképezdében még ugyanazon hiányos rendszer létezik, mely pár évvel ezelőtt a budapestiben létezett, s hogy ennek azóta több tekintetben megjavított rendszerét a kolozsvá­rira részben a tanerők, s még inkább a költségek hi­ánya miatt nem lehetett alkalmazni. Senki sem fog inkább örvendeni, mint én, ha a kolozsvári képezdéből kikerülendő fiatal tanárok kép­zettsége a teljes mértéket meg fogja ütni. Ezen ered­mény, az intézet hiányossága mellett, bizonyára egye­dül az önök érdeme leend, mert én úgy tudom, hogy a kolozsvári tanárképezde megvizsgálására tavaly ki­küldött Sz. J. és B. A. miniszteri biztos urak e ké­­pezdéről nem hoztak magukkal teljesen megnyugta­tó véleményt. Tudom azt is, hogy mivel ama képezde rendszerének megjavítása financziális nehézségekbe ütközik, már az iránt is emelkedett hang, hogy a kolozsvári tanárképezde egészen a budapestibe ol­­vasztassék be. Azzal kecsegtetem magamat, hogy e nyilatko­zatom önöket hírnevük iránti jogos féltékenységük­ben teljesen meg fogja nyugtatni, a­nélkül, hogy a közoktatási tanács alakuló gyűlésében mondottakat visszavonnám, vagy azoknak, mint önök mondják, »elitélő« élét legkevésbé is gyöngítenem kellene. Kelt B­ákos-Palotán, 1875-ki julius hó 31-kén. HORVÁTH MIHÁLY: Különfélék. — jul. 31. (A királyi család Gmundenben.) A királyi család tudvalevőleg tegnapelőtt távozott Ischlből. Fél ötkor érkezett a szépen feldíszített és fellobogózott »Gizela« gőzös a királyi családdal Gmundenbe; az idő gyönyörű volt. Király ő felsége Valeria főherczegnőt vezette, a királyné kitűnően né­zett ki. A kikötőben a hatóságok s nagy közönség lelkesülten fogadta az érkezőket. Öt percz múlva a fellobogózott s hat kocsiból álló vasúti vonat elindult Lambachból. Király ő felsége Bécsbe, a királyné a reá várakozó külön vonaton Sassetotba utazott, hova a kitűzött programm szerint ma érkezett meg. (Egy püspök saját papjai el­len.) A tapolczai választókerületben Ker­­k­a­p­o­­­y Károly ellen Apponyi A­lbert gr. jobboldali ellenzéki és Verhovay Gyula balol­dali ellenzéki lépett fel. A baloldali ellenzék és a sza­badelvű párt között Felső-Őrs községében Kerka­­p­o­­­y zászlajának kitűzése miatt tettlegességekre került a dolog, melyek azzal végződtek, hogy a bal­oldali ellenzék elnöke a község korcsmájából kido­batott. A jobboldali ellenzékről szólva megemlíthet­jük, hogy azon érdekes jelenetnek leszünk e választó­­kerületben tanúi, hogy a katholikus papság nagy ré­szével szemben, mely a jobboldali ellenzéket támo­gatja, Ranolder, a hazafias veszprémi püspök, egész befolyását latba veti a szabadelvű párt jelöltje mel­lett. Kerkapoly B.­Füreden holnap fogja programm­­beszédét tartani, a hova Türr István kiséri. (Fratricsevics altábornagy) a napokban hagyta el Kassát; Bécsbe utazott, hol új állomását, mint a magyar királyi testőrség kapitánya elfoglalja. (Jacobini Lajos bécsi nuntius Magyarországba­n.) Jacobini érsek pápai nuntius ma vagy holnap érkezik Esztergomba, hol a herczegprimás vendége lesz. Itt hivatalos ügyet is fog végezni. Simor prímás a nagy esztergomi főme­gye számára még egy­ölszentelt püspököt óhajt s ez állásra, mint a »M. Á.«jelenti,nagyszombati vicariu­­sát, B­o­lt­­­z­á­r József urat, szemelte ki ; vele a szabályszerű ügytárgyalást a nuntius Esztergomban fogja végezni. Innen aug. 14-én Győrbe megy, hol 15-én a székesegyházban misét fog mondani. Győrből azután Szent-Mártonba fog elrándulni. (A P­e­t­ő­f­i-s­z­o­b­o­r-b­i­z­o­tt­s­á­g­ ma délután 3 órakor Tóth Kálmán alelnök lakásán ülést tartott, melyben a szűkebb bizottság jelentése felol­vastatott és elfogadtatott. E jelentés szerint az albi­zottság a szobor teljes kivitele iránt Huszár Adolffal szerződést kötött, melynek értelmében Hu­szár Adolf a szobrot Izsó felfogása szerint s a szak­értő bizottsági tagok észrevételeihez idomítva három év alatt tartozik elkészíteni. E három év augusztus 1-jétől számíttatik. A szobor 9 láb magasságú lesz, és Huszár a szobor teljes gyász­ kiviteléért 6500 frt tiszteletdíjban részesül. Továbbá a bizottság több új taggal egészittetett ki, s azok sorába a közmunkata­nács tagjain b. Podmaniczky uron és b.Lipthayn kivül egypár nevezetesb építészt is bevett, kiknek vélemé­nye leginkább a szobor kiállítása körül fog igénybe vétetni. (Marienbadból) írják nekünk julius 29-éről. A marienbadi templomban a legnagyobb csendben ma délelőtt 11 órakor ment végbe báró Eötvös Loránd egyetemi tanár s Horváth Gi­zella esküvője. Az ifjú párt Kovács Zsigmond pécsi püspök adta össze. Az esküvőn a szülőkön, u. m. báró Eötvös Józsefnén s Horváth Boldizsáron kívül jelen voltak még a vőlegény és menyasszony nővérei, Eöt­vös Mariska bárónő, Horváth Emília és Horváth Irma k. a. Tanúképen Gajzágó Salamon a magyar állami számszék elnöke és báró Eötvös Dénes urak szerepeltek. A pécsi püspök az esketés megtörténte után megható beszédet mondott, mely kényüket csakt a jelenvoltak szemébe. Vallásos ihletség, s a legmele­gebb baráti érzelmek lengték át szavait. Az ifjú pár az egybekelés után szerencsekivánatoktól kisérve el­hagyta Marienbadot s Francziaországba utazott. (A királyi közjegyzők­ működése a törvény értelmében holnap aug. 1-én veszi kezdetét. A pesti kerületekbe kinevezett közjegyzők a törvé­nyes esküt a kir. törvényszék nagy termében Sárkány József elnök s a törvényszék hármas tanácsa előtt ma tették le. Ugyanazon időben tette le az esküt a két budai közjegyző a budai törvényszék előtt. A vidéki közjegyzők szintén ma esküdtek föl. (A honvédmenház javára) a ha­lasi takarékpénztár igazgatósága harminczöt (35) frtot küldött szerkesztőségünkhez, a­mely összeget rendeltetése helyére juttattuk. (A m. k. államvasutak személy indóházának terve.) A m. kir. állam­pályák budapesti személy pálya­udvara a kerepesi­ ut végén terveztetik. Az indóház ezen széles utczával szemben lesz elhelyezve, s 5 vágány és 3 járdából álló csarnokot s az indulás és érkezési szárnyépüle­teket, ezekben a szükséges kezelési, pénztári, vendég­lői és posta­helyiségeket, továbbá az indulók és érke­zők számára szolgáló várótermeket, rendőrségi és hordár kaszárnyát, udvari várótermeket, öltöző és egyéb mellék­helyiségeket foglalja magában. Az épü­let sarokpavillonjai egy emelettel és egy fél emelettel bírnak, mely pavillonok tiszti lakások számára osz­tattak fel. A főépület pinc­éjében mosókonyha, jég pincze, vendéglőhöz tartozó helyiségek, s alsóbb rendű restauratió van elhelyezve. A helyiségek térfogata a fokozott fogalmi igényeknek megfelelő méretben ter­veztetik. Az épület lábazata, párkányzata, oszlopai, pillérei kőből, a többi rész téglából fog építtetni. A nagy csarnok fedele vasból készül, s üveggel s hor­ganylemezzel fedezik. A fedett járdák fedelei vas szerkezettel horgany és bádog burkolattal készülnek. Az építési költség 1.522.000 frtra, s a felszerelés 71.520 forintra van számítva. E nagyszerű pálya­udvar és felvételi épület kiépítése azonban egyelőre kedvezőbb időkre van halasztva. (Pindar versei. Dr. Hóman Ottó kolozsvári egyetemi­ tanár egy nagyban tervezett tudo­mányos munkát adott legközelebb sajtó alá. Ez Pin­dar verseinek kritikai kiadása. Általában az első gö­rög auctor-kiadás, mely criticai alapon nyugodva ma­gyar nyelven irt jegyzetekkel adatik ki. A munkát Lipcsében Teubnernél nyomják. A nagyérdekű mun­ka a szakközönség körében bizonyára figyelmet fog kelteni. (A m. kir. központi meteoroló­giai intézet­ ül évkönyve, mely »a kellő munkaerők hiánya miatt« csak 14 hónap lejárta után közli az 1873. évi meteorologiai megfigyelések eredményeit, ma küldetett be hozzánk. ) Összesen 69 észlelő állomás küldte be megfigyeléseit az intézetnek; absolut magnetikus mérések­­-Gyal­­lán, Herenden, Kisczellen, Bakonybélen, Feld­­bach mellett (a szíriai határon,) Salgótar­jánban, Breznóbányán, Selmeczbányán, Körmöcz­­bányán, Árvaváralján, Zsolnán, Trencsénben, Hat­vanban, Göding mellett és Egerben eszközöltettek. Több állomásról a vegetatió fejlődésére vonatkozó észleletek küldettek be. Az érdekes műből a lénye­gesebb eredményeket alkalmilag fel fogjuk emlí­teni ; ezúttal csak azt akarjuk kiemelni, hogy egy műben, melyet a magyar királyi köz­ponti meteorológiai intézet ad ki, botrány az, ha Debreczenről azt állíttatik hogy Szabolcs vármegyé­ben van; már múlt évben is volt alkalmunk ezt meg­róni. Ezen új területi beosztás bizonyára meg fogja lepni a debreczenieket, kik még a Bach korszakban sem tartoztak Szabolcs vármegyéhez. Különös az is, hogy Belovármegyéről a met. intézetben nem bírnak tudomással,hanem a körösi ezredbe teszik most is Be­lo­várt. Az is sajátságos, hogy a meteorológiai intézet nem akarja elismerni Magyarország és Erdély unió­ját, a királyhágóntúli állomásoknál mindig oda teszi, hogy »Erdély«-ben vannak. Ha egy magyar királyi intézet így ismeri az állam politikai felosztását, akkor valóban nem kívánhatja a külföldtől, hogy jobban is­merje azt. Már­pedig az az évkönyv a külföldnek is szól, mert két nyelven adatott ki. (A kolozsvári athletikai club), mint már táviratilag jelentettük, az ottani városház termében f. hó 28-án alakult meg szép számú közön­ség jelenlétében. Gr. Eszterházy Kálmán bemutatta a gyűlésnek a budapesti club küldöttét, Molnár Lajos urat, ki előadást tartott az athletikáról, meg­ismertette annak czélját s az eszközöket, melyekkel annak elérésére küzd. A gyűlés a felolvasót élénken megéljenezte. Utána K. P­a­p­p Miklós szólalt fel s meleg pártfogásába ajánlotta a gyűlésnek az athle­­tika életrevaló eszméjét. Molnár Lajos azon indít­ványát, hogy ideiglenes bizottság küldessék ki, mely kezébe véve az ügyet, készítse el az alapszabályokat s annak idejében bocsásson ki aláírási íveket, a gyűlés magáévá tette s lelkes éljenzések között gr. Esz­terházy Kálmánt kiáltotta ki a bizottság elnö­kének. Eszterházy K. a megválasztást elfogadta. S­i­­m­o­n Elek polgármester ajánlatára ezután jegyzővé Békésy Károly választatott, az elnök pedig m­egbiza­­tott, hogy az athletikával rokon intézetek elnökeiből s szakférfiakból a bizottságot egészítse ki. Végül Papp Miklósnak egy korábban megtett indítványa folytán a gyűlés elhatározta, hogy a budapesti ath­­léta-egyletnek és elnökének üdvözletét küldi. Ezzel a gyűlés eloszlott. (Ilosvay László) szerkesztése alatt f. évi aug. 1-én »Szathmármegyei Közlöny« czimű társadalmi vegyes tartalmú heti­lap jelenik meg Nagy Károlyban. (A metanastatászok) czimmel dr. Szombathy Ignácztól a győri állami főreáltanoda ez évi értesítőjében értekezés jelent meg, mely külön lenyomatban is kiadatott. Az erdélyi Kárpátok azon népcsoportjának múltját kutatja, mely már akkor is magyarul beszélt, midőn a magyar nyelvet hun nyelv­nek mondották. (Téglás Gábortól) közelebb a következő czimű mű jelent meg: »A természetrajz a bécsi világ­tárlaton, különös tekintettel középtanodáink és nép­iskoláink szükségleteire.« A munka Aignernél fog megjelenni; ára 50 kr. (Macchiavelli plagiator.) Tri­­antafillis Szilárd, velenczei főreáltanodai tanár köze­lebb »Nicolo Macchiavelli egli serittori Greci« czím alatt könyvecskét tett közzé, mely egész Olaszország­ban nagy feltűnést keltett. Eddig ugyanis általáno­san azt hitték, hogy Macchiavelli nem tudott görö­gül. Triantafillis azonban most azt bizonyítja, hogy Machiavelli iratainak néhány legbámultabb mondása szórul szóra görög szerzőkből van átvéve, tehát pla­gium. Macchiavelli »Titus Livius decádjai« czímű művének második fejezete szóról-szóra Polybios gö­rög történetíró 6­ik könyvéből, az »Il Principe« (Macchiavelli leghíresebb műve) bevezetése Isocra­­tesből; a »haragról és orvosszereiről« irt értekezés Plutarchból vannak fordítva. Az olasz sajtó e felfe­dezést, mely a nemzeti hiúságnak épen nem hizeleg, helyesnek ismerte el. Helyi hirek. (Veszélyben forgó ház.) A váczi körúton levő kereskedelmi akadémia háza harmadik emeletének lakói ma kénytelenek voltak rögtön ki­­harczolkodni, mivel a szobatetőn veszedelmes repe­déseket vettek észre. E ház is a szédelgés napjaiban épült s alá száll, mint ama kor értékpapírjai. (A vadászati jegyek­ megszerzésére hívja fel a fővárosi tanács hirdetmény útján a va­dászokat. A vadászati jegyeket Budapesten Kada Mihály alpolgármester adja ki, és pedig csak a hozzá intézett 50 kros bélyegű írott folyamodványra. (Régi városház I. em.) (Az állatkertnek) legutóbb ajándé­koztak : Tisza Paulina k. a. Gesztről 4 gólyát, Sztu­­pa Aranka és Jolán k. a. Révről 7 baglyot, ifj. Tisza Kálmán ur Gesztről 1 túzokot és 1 vércsét, Platthy Lőrincz hajós kapitány ur Budapestről 1 kőszáli sast, Hirschler F. és Ehrlich S. urak Budapest egy-egy rókát, Fischer Ágost Budapestről 1 szárcsát, Lueff L. M. ur Budapestről 2 him pávát,Kiss József ur Gesztről 1 sast, idősb Sorák István ur Adacsról 4 vadkacsát, dr. Jáhnich ur Turn-Severinből 6 fehér gémet, Han­nák János ur Szoborsinból 1 farkas kölyköt, Ud­­ránszky Péter ur Budatinból 2 nagysuholyt. A »Magyarország és a Nagyvilág.A 31-dik száma megjelent a következő tartalommal: Horovitz Lipót. (Arczképpel.)— Az utósó ember pa­nasza. Töredék. (Zichy Géza.) — A dalos kis pász­torlány. Rajz a román népéletből. Folyt. (Ember György.) — Bérczvidék és sivatag. (Képpel.) — Cleo­patra halála. (Képpel.) — A jó bajor vallomása. Regény. Vége. (Assolant Alfréd.) — Keleti képek. (Hatala Péter.) — Tárczalevél. Másutt. Érzékeny és vidám úti és fürdői benyomások. (Porzó.) — »Már nem tudom a régi dalt!« (Képpel.) — Szláv népdalok. (Steiner Zsigmond.) — Különfélék. — Sakkfelad­vány. — Szótalány. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: 1/4 évre 2 frt 50 kr, 1/2 évre 5 frt. A »Borsszem Jankó« augusztus elsei szá­mának tartalma: Az uzsorás. (Képpel.) Képviselői photográfiák. — Corisandra. — A helyzet. (Képpel.) — Emlékszobrok I. II. — A siboku-i tengeri csata. — Toaszt, mondta a londoni lordmayor lakomáján a budapesti polgármester. — Herczegovinai ügy I. II. III. — Győrsziget veszedelme. — Gyászvitéz, költemény egy följajdulásban. — Marienbadból. (Több képpel.) — Honvédelmi adók. — Budapesttől Balaton-Füredig. — A távtréfás vándor távjogász jelentése a »Vadász- és versenylapok«-hoz. — Vi­déki trombita. — Gyalogdicsőség I. n. III. IV. — Hadi divattudósitás. — Csodabogár. — A szerkesztő postája. Megjelen hetenkint; előfizetési dij : egész évre 8, félévre 4, negyedévre 2 forint. Személyi hirek. (Halálozás.) Földeáki Návay György élete 29-ik évében 11 havi házasság után folyó hó 30-án Makón meghalt. A„ Pesti Napló” táviratai. (Ered. sürg.) Nagy-Bánya, jul. 31. Ujfalussy Miklós képviselőnk választása estéjén fáklyásme­nettel és mai eltávozásakor diszkisérettel tiszteltetett meg. Szónoklatot előbbinél Lánszky felsőbányai — utóbbinál Gellért helybeli polgármesterek tartottak. Bécs, julius 31. A »N. Fr. Pr.­«nek sürgöny­zik Konstantinápolyból, hogy az ottani osztrák-ma­gyar telep­ gyűjtést kezdett a budai árvízkárosultak részére. Szent-Pétervár, július 31. Szerdától pén­tekig tartott tűzvész következtében Brjansk város két­harmada pusztult el; pénteken zápor eső ás­­ott be, ez mentette meg a várost a teljes elpusztu­lástól.Boroszló, júl. 31. Neisseból jelenti egy lap, hogy a herczeg-püspök a főelnöknek­ kijelenté, hogy a papi intézet kormányzójává a cabineti rendelet ér­telmében akar egy papot kinevezni. Szent-Pétervár, jul. 31. A senatus azon felségsértési perben, mely négy tanuló, két polgár és két katona ellen indíttatott, két tanulót és két pol­gárt hat és tiz évi várjegymunkára, a többieket pe­dig kisebb fogsági időkre ítélte el. Turin, jul. 31. Az itteni fegyházban a foglyok fegyveres kézzel lázadtak fel, két őr megsebesíttet­­vén, katonaság lépett közbe, mely fegyereit használ­ta ; a nyugalom helyre van állítva, a vizsgálat megin­­díttatott. Bukarest, júl. 31. Károly román fejedelem Sinaiban megbetegedett, de már javulóban van. Berlin, julius 31. Maiorescu román miniszter Párisba utazik. A román vasúti ügyek részleteinek megvitatása elhalasztatott addigra, mikorra a Párá­ban folytatandó alkudozások be lesznek fejezve. Albrecht főherczeg ma dél­előtt Mameau szigetére utazott a nagyherczegi család látogatására, este Konstanzon át a Svájczba utazik. Berlin, július 31. A »Nord. Ztg.« arról biz­tosít, hogy azon hír, mely szerint a birodalmi kor­mány a vámegyesületi tarifa gyökeres, rendszeres re­­visióját tervezné, minden alapot nélkülöz. Berlin, júl. 31. (A tőzsdéről.) Tetemes tőke­vásárlások és több fedezés következtében majdnem az összes árfolyamok javultak; nemzetközi papírok nevezetesen lombardok kedveltek; vasutak keveset változtak, bankok jobbak.Az utóbörzén hitelr. 391.50, államvasut 513, lombard 181, magyar sorsjegyek 181.40, m. keleti vasút 69.50. 0 . Bécs, jul. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 218.1. Galicziai 229.50. Államvasut 280.50. Rente 70.80. 1860-as 112.25. 1864-es 136.50. Ezüst 100.80. Lon­­don 111.40. Unio-bank 97.—. Által. épitő-bank 11.—. Magy. Földhitel —.—. Angol-osztrák 106.40 Lombard 100.—. Tramway 116.—. Hitelsorsjegy 163.50. Napoleonhor 8.88.— Arany 5.24— Frank­furt 54.20. Porosz pénzutalv. 164.50. Török sors­jegy 52.70. Angol épitő-bank 21.25. Municipal­­bank —.—. Bécs, jul. 31. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld­­teherment. kötv. 82.50. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 217. —.Magy. záloglevél 86.90. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 48.50. Magyar sorsjegy 83.— Magyar földh. 68.75. Magyar vasúti kölcsön 101.75. Anglo-magyar 10.75. Franco-magyar bank 59.50. Alföld 128.50. M. éjszakkeleti vasút 118.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 67.20. Tiszai vasút 192.50. Municipalis bank 25.50. Páris, jul. 31. (Zárlat.) 3*/0 járadék 66.30 Olasz járadék 73.40. Credit mobilier 175.1. Török sorsjegyek 122.50. 5% járadék 106.30. — Osztrák földhitel —.—. — Államvaspálya 635.—. Lombar­dok 226.—. London, jul. 31. Consol septemberre 943/1. Berlin, julius 31. (Kezdet) Galicziai —.— — Lombard 178.— kir. márk. — Ezüst jövedék —.—.— 1860-as —.—.— Bécs —.—.— Romániai 30.— tallér. Allamvasp. 510.50 bir. márk. — Pa­­nrjövedék —.— Hitelsorsjegyek —.— 1867-diki —.—.— Hitelrészvények 388.— bir. márk. Magyar sorsjegy —.—. Berlin, julius 31. (Zárlat) Galicziai 105.—■ tallér. Lombard 179.50 bir. márka. Ezüstjövedék 67.40 tallér. 1860-as 121.— tallér. —, Bécs 180.80 fir. márk. — Romániai —. — tallér. Államvaspálya 512.80 bir. márk. — Papir-jövedék 64.80 tallér. — Hitelsorsjegy 355.— — 1864-es 314.50 bir. márk. Hitelrészvények 391.50 bir. márk. — Magyar sors­­jegy —.— bir. m. Utóbörze—.—. —.—. Frankfurt, jul. 31. (Kezdet.) Váltóárfolyam —.—. Bankrészvények —.—. Hitelrészv. 193.50.— Galicziai —.—. 1860-diki —.—. 1864-diki —.— Államvaspálya 255. 1/4. Papirjáradék —.—. Ezüst­járadék —.—. Magyar sorsjegyek —.—. Lombar­dok 88.1/4. Frankfurt, jul. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam 182.10.— Bank-részvény 853.—. — Hitelrészvény 193.1/1. — Államvaspálya 255.—. — Lombardok 88.1/2. — Galicziai 209.Vs. — 1860-diki 121.1/1. — 1864-diki 314.—. Papir-járadék 64. s/s. — Ezüst­­járadék 67.3/8. — Magyar sorsjegyek 181.40.— Utóbörze 194. s/8. —.—.—.—. Frankfurt, jul. 31. (Esti b.) Váltóárfolyam —.—. Bankrészvények —.—. — Hitelrészvények 194.7/s. Államvaspálya 250.' 8. Lombard 88.'A- —• Galicziai —.—. — 1860-diki —.—. — 1864-diki 314.—.Papirjáradék —.—. Ezüst járadék —.------­— Utóbörze —. —.—. —. Magyar sors­jegyek —. Páris, jul. 31. Liszt 61.75, 61.75, 63.25. —.—■ Répaolaj 81.25, 81.—, 82.25, 82.—. — Lenolaj 69.50, 70.—, 70.50. — Szesz 49.25, 49.50, 50.50. — Czukor finomított 147.—. Berlin, jul. 31. Búza 214.—, 218.—. —.— Rozs 165.—, 165.—, 165.—, 164.—. — Zab 169.— kat. 162.50. -- Olaj 58.—, 58.—, 58.20, 59.—. — Szesz 55.80, 54.90, 56.20. Boroszló, julius 31. Búza 22.80. — Rozs 19.50. Zab 17.20. Olaj 57.50 hat. 57.50. Szesz 54.70, 54.90, 54.90. KÖZGAZDASÁG. A bécsi gabnabörzéröl, jul. 31. (A »P. Napló« ered. távirata.) Búza vámmázsánkint bánsági 85—86 fntos 6.60—6.70; 87—88 fntos 6.85—6.90; — marosi 87—88 fntos .------.—. — tót 85—86 fn­tos 6.15—6.40; 87—88 fntos 6.50— .—. — győr­mosonyi 84—85 fntos .------.—; 86—87 fntos 6.45—6.70; — sopron-kanizsai 84—85 fntos 6.-----6.15; 86—87 fntos .------.—. — marchföldi 86— 87 fntos .------.— ; 88—89 fntos .-------.— Rozs 80 bécsi font nyíri 79—80 fntos 4.25—­ 4.30; 80—81 fntos 4.30—4.35 ; — pest-vidéki 79— 80 fntos 4.25—4.30; —tót 79—80 fntos .----­; 81—82 fntos .------.—. — fehér-győri 74— 75 fntos .------.—; 77—78 fntos .-------.—. — sopron-kanizsai 76—77 fntos .-----.—. — osztrák 78 —79 fntos .------.—. 80—81 fntos .-------.—. — orosz 79—80 fntos .------.—. Árpa 72 bécsi font tót 70—73 fntos 3.55— 3.75; — győr-mosonyi 70—72 fntos 3.45—3.60; — sopron-kanizsai 70—72 fntos 3.45—3.60; —osztrák 70—72 fntos .------.— . — morva 73—74 fntos —.— . —. — etetésre .------.—. Tengeri vámmázsa bánsági 3.40—3.45 ; — egyéb magyar 3.35—3.40. Zab bécsi mázsa nem rostált szokásos minő­ségben 4.75—5.35 ; — rostált magyar 5.10—5.30. Búzaliszt bécsi mázsa 0 szám 14.50—15.50; — 1. szám 13.50—15.36; — 2. szám 12.------13.50; — 3. szám 10.-----11.—. Rozsliszt bécsi mázsa i.sz. 9.25—10.25 . — 2. sz. 7.75—8.75. Üzleti szemle a gabonáról és termé­nyekről. (Saját tudósitóinktól.) Budapest, jul. 31. A lefolyt héten helyben és az ország több vi­dékén zivataros eső járt, de nagyjában száraz idő volt, a termés behordását és a cséplést jobban lehe­­tett végezni. Vidéki piac­ainkon már­is nagyobb a hozatal, már ide is hoztak új búzát és rozsot. A ha­zai termésről közölt korábbi becsléseket az eredmé­nyek megerősítették. Búzából, a mennyiséget te­kintve, gyenge középtermésünk van, a minőség kü­lönböző. Rozs mennyiségileg csekély középtermést adott, de a minőség azon vidékeken, a­hol leginkább termesztik, meglehetősen kielégítő. Árpa és zab mennyiségileg középtermést adnak,de a minőség meg­lehetős gyenge lesz. Tengeri, burgonya és egyéb ka­pás növények, bár itt-ott panaszokat is hallani, még mindig jó termést ígérnek. Bort illetőleg szintén jó esztendőt várnak. De általánosságban, a kevéssé ki­elégítők közé kell soroznunk az idei termést. A hő­­mérsék e héten délben 20 és 23 fok között válta­kozott. A külföldön is, úgy látszik, véget ért a hosszú esős időszak. Angol-, Franczia- és Németországban is száraz idő állott be, az aratási munkákat meg le­hetett kezdeni, illetőleg folytatni; az aggodalmak a termést illetőleg némileg lecsillapultak. Általános­­­osságban fentarthatjuk azon véleményünket, hogy az idei termés Európaszerte aligha fog még a közép­szerűek közé is tartozni.

Next