Pesti Napló, 1875. október (26. évfolyam, 224-250. szám)

1875-10-01 / 224. szám

törekvé­seknek, hogy az ügymenetet egysze­rűbb­ít­nék s a kezelés és eljárás egyszerűsbí­­tésével nagyobb pénzügyi és közigazgatási reformokat érjenek el. A személyes járandóságok és a dologi kiadások a folyó évre megszavazott össze­gekhez képest apadtak ugyan valamivel, de gyökeres átalakításnak nincs igen nyoma, s így a régi beosztás és ügymenet megtartat­ván, alapos az aggodalom, hogy egyes ál­lomások, melyeket ma a kényszerűség nyo­mása alatt megszüntetnek, mihelyt lehet, újra be fognak töltetni. Hogy a kormány a köz­ponti közigazgatást egy időben a megyei közigazgatással gyökeresen átalakítani akar­ná, azt az 1876-ki költségvetésből nem igen vehetni ki. E nélkül pedig minden közigaz­gatási reform csak félmunka, mely a másutt netalán eszközlendő javításokat is nagy rész­ben hatástalanokká fogja tenni. A törvényszékek reauctiója. (Levél a szerkesztőihez.) Budapest, sept. 49. Egy igen fölkapott szólamot soha sem lehetett Valamire oly találólag alkalmazni, mint arra, hogy : olyan miniszter vagy hatalom mely a fennálló 103 törvényszék közül akként törüljön el 43-at, hogy az ellen feljajdulás, indignatio, panasz, felszólalás ne le­gyen, »olyan nincs«, de a dolog természeténél fogva nem is lehet. Azonban nem a már tett intézkedéseket kriti­­zálni kívánjuk jelen sorainkkal, mint inkább kifejezést adni azon nézetünknek, melyet a még hátra lévő 23 törvényszék reductiójára nézve mérvadóknak hi­szünk. Mindenekelőtt tisztába kell jönnünk az iránt, hogy mi czéloztatik ezen reductiók által ? A finan­ciális meggazdálkodást akképen keresztül vinni e téren, hogy az által az igazságszolgáltatás lehető leg­kevesebb sérelmet vegyen. Hogy érjük el ezen czélt ? Nem másként, mint úgy, ha a fennhagyandó 60 tör­vényszék elhelyezését akként rendezzük, hogy ezen törvényszékek mindegyike lehetőleg legjobban hozzá­férhető legyen azon terület minden lakosának, mely­nek igazságszolgáltatását kezelni hivatva lesz, s így nem fogadhatjuk el azon alaptételt, mely szerint meg­szüntetendők a jelenben kisebb területtel bíró tör­vényszékek s beolvasztandók oly törvényszékek terü­letébe, melyek most nagyobb körrel bírnak. Épen úgy az ellenkezőt sem fogadnók el, mert egyik csak oly tévesztett eljárás volna, mint a másik, mely nem vezetne az általunk fent jelzett azon czélhoz, hogy a fennmaradó 60 törvényszék a­szerint állapíttassák meg, hogy az illető terület minden lakosának leg­könnyebben hozzáférhető legyen. De elfogadjuk és kizárólag azt fogadjuk el mérv-és irányt adónak, hogy akként kapcsoltas­sanak egybe egy, két, sőt ha kell, három törvény­szék területei, hogy az így alkotandó új terüle­ten azon törvényszék hagyassák meg, vagy al­kottassák újra, mely az újon alkotott terület igazság­ügyi és közigazgatási minden igényeknek legjobban megfelel, legyen bár e törvényszék az egybekapcso­landó területen most található törvényszékek közül az, mely most a legkisebb, vagy legnagyobb ügy­körrel vagy területtel bír. Előttünk nem az a mérvadó, hogy eddigi terü­lete melyik törvényszéknek nagyobb, vagy kisebb, hanem az, hogy az újon alakult terület igényeinek innentől melyik fog legjobban megfelelni. Lehet, hogy a most legkisebb ügykörrel bíró — lehet, hogy az, mely legnagyobb ügykörrel bír, de lehet az is, hogy a kettő vagy három közül egy sem, hanem egy negyedik hely lesz az, mely az új terület igényeinek megfelel. Itt van előttünk a legszembeszökőbb példa Ungvárnál, a­hol a panaszló ungváriak és az új ren­dezést védő miniszter egyaránt azt állítják, hogy sem Ungvár, sem Beregszász nem felel meg teljesen az újon alakított terület igényeinek, hanem megfelelne Munkács. Mi ez esetben minden habozás nélkül Mun­kács mellett szavaznánk. Másik példa azon terület, mely a megszünte­tett szolnoki törvényszék megszűntével Heves várme­gye és a Jászkerület által képeztetik. E területen ma három törvényszék áll, az egri, gyöngyösi és jászbe­rényi. Legnagyobb területtel bir ezek közül az egri, de ez Heves keleti határán fekszik, kisebbel bir a gyöngyösi, s legkisebbel a jászberényi, mely még ezen területnek nyugati szélén van. Mindhárom terület együtt 94 négyszög mértföldön 285 ezer lakossal bir. Kétségtelen az, hogy e területre három helyett egy tör­vényszék bőven elégséges, ha az helyesen válasz­­tatik, s e választás egy tekintettel a térképre Gyön­gyösre fog esni, holott a gyöngyösi törvényszék mai területe se nem a legnagyobb, se nem a legkisebb, de minden elfogulatlan szemlélő előtt az egyedüli, mely ezen új terület minden lakosára egyedül al­kalmas. Holott, ha de principio a legnagyobbhoz kellene csatoltatni a kisebbnek, akkor Eger lenne meghagyandó, mely e területnek egyáltalán se­hogy se felelne meg. Ilyen példa több van az or­szágban, s ezúttal többet nem is idézünk. Nem tehetünk róla, de mi azt hiszszük, hogy a most munkában lévő reductió folytán alakítandó 60 törvényszék székhelyének meghatározása szükségkép maga után fogja vonni a territoriális rendezés azon művét is, mely szerint ugyanazon helyek, melyek most eme 60 törvényszék helyesen választandó szék­helyeivé meghagyatnak és alkottatnak, egyszersmind a közigazgatás minden ágainak központjaivá kell, hogy váljanak, mert azt hiszszük, hogy mindazon te­kintetek, melyek mérvadók lesznek az igazságszol­gáltatás székhelyeinek kijelölésénél, a közigazgatás minden egyéb szakmáiban is érvényesülnek. Ugyan­azon indokok, melyek egy vagy két kisebb terület egybekapcsolását javasolják, fölmerülnek egyszers­mind a közigazgatás, perügyi kezelés szerte nyúló ügyeiben is, mert csak úgy képzelhető a közigatás helyes reformjainak egészséges keresztülvitele, ha azon eszmék, melyek az igazságszolgáltatás rende­zésénél életet nyernek, egyszersmind a közigazgatás minden egyéb ágaiban is alkalmazást nyernek. Karöltve kell tehát az igazságügyi rendezésnek járni a belügyér terveivel és szándékaival nem csak azért, mert az, a­mi territoriális tekintetben helyes az igazságszolgáltatás terén, helyes a közigazgatás terén is, hanem azért is, mert ha azon már-már az egész országban elfogadásnak örvendő eszme is, hogy az összes közigazgatás és kormányzat minden részletet egy-egy területen egy az állam kormánya által kinevezett, és a kormánynak felelős főfelügyelő­nek ellenőrzése alá helyeztessenek, csak úgy lesz a czélnak megfelelőleg kivihető, hogy ha a kormánynak ezen expositurája — nevezzük főispánnak — egy­­helyütt találja mindazon közkormányzati közegeket, melyek felett őrködnie lesz hivatása. Mert ha ezen főispán azon területen, melyen mint az államkormány felelős megbízottja és a közkormányzatnak szigorú és felelős, ellenőrző kö­zege azon területnek igazságszolgáltatását egyik, pénzügyi igazgatását a másik, közigazgatását a harmadik helyen kell, hogy keresse, úgy nemcsak meg lesz nehezítve a méltán reménylett szigorú ellen­őrzés, de másrészt képzelhetetlen az, hogy mindhá­rom dolog azon területnek igényeit kielégítse, mert hiszen ha az egyik hely jó központ a közigazgatásra, a másik hely már nem lehet oly jó a törvénykezésre, s annál kevésbé a harmadik a pénzügyi kormányzat­ra, mert a három közül csak egy hely lehet az, mely egyaránt kielégítse az összes terület méltó igényeit, s ha van oly hely, mely ezt egészen, vagy csak a többi­hez aránylag kielégíti, úgy ugyanazon hely igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi tekintetben is a legjobb központ mindkét oknál fogva, t. i. úgy a terület la­kosságának méltó igényeire nézve, mint a közkor­mányzat szigorú ellenőrizhetésére nézve is. Nézetünk szerint tehát nagy és nehéz feladat vár az igazságügyminiszterre. De nem kevesebb a belügyérre, is­mert olyan miniszter, ki e rende­zésével mindenkit s mindenkinek jogosult, vagy jo­gosultnak vélt ízlését és velleitásait kielégítse, olyan miniszterre elmondhatjuk, hogy »olyan nincs.« De igenis, és épen a fent érintett okoknál fogva vállvetve kell e két miniszternek meggondolni, megfontolni a munkának hátralévő nehezebb részét, mert az igazságszolgáltatási új rendezés lerakhatja egy jó és olcsó közkormányzatnak alapjait, ha helye­sen, megfelelően és együttesen halad, de megront­hatja, ha egymástól elváltan rendezkedik a justitia, s nem tarthat vele lépést a beligazgatás igényeit őrzeni, jobban mondva megalkotni hivatott belügyét. Hallgassák meg ideje korán az itt-ott már­is nyilvánuló közhangulat eldő szavát, hallgassák meg az igazságszolgáltatás és a közigazgatás fel-felszó­laló igényeit, s cselekedjenek legjobb belátásuk és tudomásuk szerint együtt, s ne egymás nélkül, vagy épen egymás ellenére. Mi ez okán nagyon helyeseljük a vidéki érde­kek mozgalmát, mert ez által fognak megvilágíttat­­ni mindazon tényezők és körülmények, melyek kor­­mányférfiaink elhatározásaira felvilágosítólag fognak hatni. Hallgassák meg a felszólalók érveit s méltá­nyolják azokat valódi értékük szerint, s akkor azután cselekedjenek bátran s határozottan. És ha a legnagyobb figyelemmel, körültekin­téssel és buzgalommal tanulmányozott e nehéz fel­adatnak megfelelnek, legyenek meggyőződve, hogy mégis lesz itt is, ott is, amott is elégedetlenség, fel­jajdulás és ellentmondás, vigasztalják magukat azzal, hogy tagadhatatlan igazság az, miszerint olyan in­téző, ki e nagy és nehéz feladatot úgy oldja meg,­­ hogy azzal mindenki meg legyen elégedve, akár hol­­ keressék is, és bármi népszerű egyén legyen is. • »olyan nincs.« Kovách László. Bécs, September 29. (Török segédcsapatok a harcztéren. — A helyzet Szerbiában. P. C. Konstantinápolyból jelentik nekünk f. hó 28-ikáról, hogy Hussein Avni basa hadügyi és Riza basa tengerészeti miniszterek szakadatlanul dolgoz­nak újabb hadcsapatok mozgósítása tárgyában. Né­hány napja a »Sachper« gőzösön Trapezunt és Sino­­peból több zászlóalj nizam érkezett ide, ezeket azonnal Boszniába küldték,a »Talia« és »Chania« gőzösökön pedig Kios szigetéről hoztak több zászlóalj redifet; ezeket Makro Chorionban partra szállították és ide­iglenesen a»Daut basa«­laktanyában helyezték el.Mi­helyt az »Ismail« és »Tervai« gőzösökön Kiosból meg­jönnek a többi redifek is, ami még ma fog megtörténni, ezek a csapatok is haladéktalanul Boszniába mennek.­­ A felkelés kitörése óta a nisi, herczegovinai és­­ albániai seregeket beleértve, összesen mintegy 35,000­­ katonát küldtek Boszniába; a jövő két héten még­­ 10—15,000 főnyi újabb segédcsapatokat küldenek. A Dervis basa végleg fel van mentve a herczegovinai­­ fővezénylettől és legközelebb Szambulba érkezik. Belgrádból jelentik nekünk, hogy Ale­­xinácz irányába mind nagyobb hadtestek indultak; a jagodini dandár már uton is van, holnap a belgrádi dandár kél útra. Azok, kik csak félig-meddig is ismerik azon viszonyt, mely a szerb kormány és a nagy­ha­talmak közt fennáll, még most sem tudják elhinni, hogy Szerbia hadkészületeinek támadó jellegük le­hetne. A higgadtabbak most is azt tartják, hogy Risz­­tics e hadi tüntetésekkel csak a szerbekkel szem­ben akarja állását megerősíteni. A határ mentén eszközölt katonai gyülekezéseket máskép is magya­rázzák , azt állítják ugyanis, hogy a szerb kormány így akarja beváltani a nagyhatalmaknak és a por­tának tett ígéretét, mely szerint meg kell gátolnia, hogy újabb önkénytes csapatok menjenek át a lá­zadó tartományokba. Ezen értelmezést azzal akar­ják plausibilissé tenni, hogy az összes fegyverfog­ható lakosságot összeírták, és megszüntették az útle­velek kiadását. Ennyire megy azok felfogása, akik részben tudják, hogy a hatalmak diplomatiai képviselői mennyire sürgetik a szerb kormányt a semlegesség szigorú megőrzésére. E felfogást, melyet igaz, csak igen csekély kisebbség vall, újabban csak egy tény támogatja, az, hogy Milán fejedelem állító­lag már 12 nap múlva tartja meg az esküvőjét. A békepártiak nem igen tartják lehetségesnek, hogy a fejedelmi menyegző a csaták ágyúdöreje közt men­jen végbe. Ezen elpusztíthatlan béke­reményekkel szemben a háborúpártiak azon állítólagos tényre utalnak, hogy a kormány intézkedést tett, mely sze­rint fegyveres erővel fog ellentállni, ha a porta csak­ugyan meg akarná szállni a Drina-szigetet. Ha hivatalosan meg lesz erősítve, hogy a porta csakugyan meg akarja szállni a Drina-szigetet, akkor az ügyek veszélyes lejtőre jutnak. Az orvosok nemzetközi gyűlése Brüsselben. II. (Dr. K­. d.) A közegészségügyi törvénykezés megállapítása után, a közegészségügyi osz­tály két más kérdéssel lépett a közgyűlés elé, mint az elhagyatott szegény munkások védője. Az első kérdés: hogyan kell egészsé­gesebbé tenni azon műhelyeket, a­me­lyekben vilanynyal (phosphor) foglal­koznak a munkások? A második kérdés tárgyát képezi a sör ké­sz­i­t­é­s­i módja. A munka az emberi természet szent törvénye; munka nélkül az emberiség a régi barbarismusba esnék vissza. Századunk, a gőz s vegytan korszaka, oly átalakuláson vezette át az ipart s oly kiterjedést adott neki, a­milyent az elmúlt kor nem is sejthetett. Az őskor cyklopesei s gygasai mesés ereje csak játék ahhoz képest, amilyen erőt képes ma az ember kifej­teni a gőz erejével: az őskori Aegyptom varázslóinak csodatettei csak gyenge sym­boluma annak, amilyen csodákat teremt ma az ember a vegyi retortán ke­resztül. S bármily szédelgő magasságra vitte a tudo­mány haladása az embert,te a munkásember mindig csak ember maradt, emberi természete nem változott ! A XIX. században Lassalle­s Mary mun­kásai ugyanazok, a­milyenek voltak a római néptri­­bunok emberei! Az emberi természet életfeltételei: jó levegő, világosság s jó tápszer. Ha a munkástól áldozatot kíván foglalkozása szerencsét­len eshetőségek által, ezt a balsorsnak lehet felróni, hanem számtalan foglalkozás van, mely közvetlenül káros befolyással van az emberi szervezetre s lassan lassan ezt egészen tönkre teszi. Ilyen borzasztó roncsolásokat visz véghez a vilany (phosphor) oly gyárakban, ahol a munkások phosphorral foglalkoznak­; a szájon keresztül beszitt phosphorgőzök folytán az arczsszájcsontok elhalnak s igy számos munkás munkája végered­ményéül kínos nyomor és ínségre jut. A phosphor-ipar e káros hatányai csökkenté­sére a gyűlés következő megállapodásra jutott: 1. Az orvosi tudomány óhaja, hogy az amorph vörös phosphor helyettesítse a közönséges phosphort valamennyi gyufagyárban. 2. A­midőn elvárja, hogy a fentebbi pontban említett óhajok általánosíttassanak, a phosphormér­­gezés következményeinek elhárítására — milyenek az arczcsontok, különösen az állkapocs elhalása — ajánlja minden gyár számára jó ventiláló készülékek felállítását. Benső szerelésül a phosphor méreg hatá­sának csökkentésére therpentin-essentiát. 3. A gyárosok köteleztessenek, hogy oly mun­kásokat be nem fogadnak, akik rosz odvas fogain már előre lehet látni, hogy testi állapotuk csak ked­vezni fog a phosphor káros hatásának. 4. Legyen tilos gyermekek alkalmazása a gyu­fagyárakban. 5. Ha valamely hatóság engedélyt ad egy gyárra, melyben phosphorral foglalkoznak, az emlí­tett évszabályokat tegye a gyár kötelességévé, s őr­ködjék ezek pontos teljesítése fölött; a gyáros felelős minden szerencsétlenségért, mely a munkásokat éri a gyáros gondatlansága folytán. Ha ezen említett évszabályok nem is lesznek képesek a phosphor-ipar káros hatásait egyszerre tökéletesen megszüntetni, mindenesetre csökkenteni fogják. Különösen üdvös lesz azon rendszabály, hogy a gyermekkor egyáltalán ki lesz zárva ezen iparágból. Kétségkívül a szegény ember gyermekeinek munkája könnyíti az iparos család fönntartását, s van is szá­mos iparág, a­hol a gyengébb gyermekkor munkája is alkalmazható haszonnal, s ilyen iparágaknál is kénytelen volt már a műveltebb állam a törvény­­hozással pártfogása alá venni a szülők tudat­lansága , s a gyárosok lelkiismeretlen kapzsisá­ga ellen;­­• mennyivel inkább szükséges a tör­vényhozásnak a gyermekkort oly iparág ellenében pártfogás alá venni, mely a zsenge gyermekéletet még kifejlődésében elöli. Nálunk száz meg ezer, meg nem számlált gyer­mekélet esik évenkint áldozatul ezen az utón s nem csak a különféle városi munkálatok folytán, ha­nem magán a vidéken a mezei gazdaság mel­lett. Hányszor nem láttam elszomorodott szívvel a mezei gazdaságban, aratásnál, szántásnál oly mun­kára szorítva a kifejletlen gyenge gyermeket, melyre csaknem jól kifejlődött férfikorú szükséges. Kis 5—6 éves gyermekek nem ritkán mint lóőrzők a hideg nedves őszi éjeket a szabad ég alatt kénytele­nek tölteni. Csoda, ha ily gondtalanságban fogy a népünk ? Hogy miként jöhetett a sörfőzés az or­vosi nemzetközi gyűléseié — ezt első pillanatban furcsának tarthatja a felületes szem­lélő , hanem ha tekintetbe veszszük, mily nagy szere­pet játszik a sör, mint ital s csaknem mint tápszer, különösen a munkások között, csakhamar belátható, hogy az orvosok nemzetközi gyűlése nemcsak a sze­gényebb munkásoknak tett szolgálatot, a­kik nem ké­pesek johannisbergit, tokajt, vagy bakatort inni, ha­nem a nagy műveit társadalomnak tett szolgálatot, midőn szükségesnek látta a sörfőzést tör­vényesen szabályozni s az eltéréseket mint csalást megtorolni. Ha számban fejezzük ki a sörmennyiség fogyasz­tását az egyes országokban, akkor látjuk csak, mily nagy szerepet játszik a sör az emberi háztartásban. Angolország, mint a legnagyobb sörfogyasztó állam évenkint 60 millió adó sört producál. Német­országban — Bajorban egyedül 8,800.000 akót; Po­roszország 9 milliót.­­ Egész Németország körülbe­lül 30 millió akó sört főz. Ausztriában készül évenkint 111/2 millió akó; Francziaországban 111/4 millió akó; Belgiumban 5­­3 millió akó. Maga a kis Svájcé évenkint 650.000 akó sört főz. Még inkább kitűnik, mily fontos a sörfőzés el­lenőrzése, ha tekintetbe veszszük a személyenkénti fo­gyasztást. Angolországban fogyaszt évenkint egy személy 120 quart sört, Belgiumban 64 quartot, egész Németországban minden főre körülbelül 48 quart esik, Ausztriában 20 quart, Magyar- és Fran­­cziaországban körülbelül 18 quart, s a Svájczban egy főre 16 quart esik. E számok eléggé mutatják, mennyire igazolva van a brüsseli orvosi nemzetközi gyűlés óhaja , hogy a sör egészséges, amennyire le­het, tápláló ital maradjon, s e czélból következő hatá­rozatot hozott: 1- ször. Sör nevezete alatt csak oly szeszes italt szabad készíteni, melynek főalkatrészei a gabnane­­mek (cerealiák) s a komló képezik. 2- szor. Semmi más anyaggal nem helyettesíthe­tők ez említett alkatrészek sem részben sem egészben. 3- szor. A gabnanemek s a komló helyettesítése más anyag által, habár nem is káros,a hamisításnak nyilványítandó s büntetés alá essék, mint káros elede­lek árusítása. Tiszta anyagok, melyeknek czélja a sört éde­sebbé, kellemesebbé tenni, vagy tartósságát emelni, a színét szépíteni — alkalmazhatók, ha különben az egészségre semmi káros befolyással nincsenek. Különfélék. September 30. (OkrOsS Bálint) közjegyző, a mai hiv. lap szerint, »a jogirodalom terén kifejtett tevékeny­ségének elismeréséül« a kir. tanácsosi czimet nyerte. (Thianics Mihály), a zágrábi államfő­­pénztár főnöke, a mai hiv. lap szerint, a Ferencz- József-rend lovagkeresztjével jön kitüntetve. (A magyar gazdasszonyok­ orsz. egyesülete száz árvaleány részére a Damjanich-ut­­czában már évek előtt menhelyet állított fel, mely a fölkarolt árvák neveltetését czélozza. Az intézet lé­tesítésére az 1863-iki országos szárazság szolgált in­dokul, minthogy az ország legtöbb vidéke oly­anségre jutott, hogy a legvagyonosabb gazdák is könyörado­­mányból voltak kénytelenek tengődni. A magyar gazdasszonyok orsz. egyesülete 60 ezer forintnál töb­bet gyűjtött a sújtott családok részére, de a legna­gyobb gond az árvák fölkarolására fordíttatott, s az egyesület nyolcz árva fölvételével megnyitotta intéze­­tét, s abban ma már 62 növendék élvezi az emberbaráti ápolást. Minthogy azonban a fölvételi kérvények évről­­évre szaporodnak, az egyesület, feladatának magasla­tán állva, elhatározta,hogy árvaházát 100 árva befoga­dására fogja berendeztetni. — Midőn az egyesületet, mint a valódi jótékonyság egyik mintaképét lapunk t. olvasóinak bemutatjuk, egyúttal azon kérelemmel teszszük azt, hogy az egyesületet áldásos működé­sében bármily csekély összeggel gyámolítani szíves­kedj­enek. (A budai vízkárosultak­ javára a berlini nemzeti színházban az ott játszó bécsi udv. színészek még aug. havában előadást rendeztek, mely 1010 markát eredményezett. Az ő Felsége személye körüli minisztérium a főudvarmesteri hivatal utján ezért dr. Förster és Hartmann uraknak, valamint Hartmann és Walbeck asszonyoknak köszönetet nyilvánított. (A margitszigeti hid­ balparti fel­járatának egy része a fővárosnak mai napon átada­tott s az épitési munkák miatt ott jó idő óta fenn­akadt közlekedés ismét helyreállt. A feljárat e része egészen kész, ki van kövezve és korlátokkal ellátva. A híd balparti feljárata 180 méter hosszú lesz, s a lejtősödés 36 ölre 1 ölet teszen. Budán a főúton a lóvonatú vasút vágánya áthelyeztetett a támfalak közti feljárókra. Ezek feltöltését a Holzspach c­ég eszközli, s a munka itt is annyira előre haladt, hogy a híd a közlekedésnek jövő tavaszszal bizonynyal át­adható lesz. A hídfő falazata kész a gránittáblák ma­gasságáig, valamint a rakodó part áthidalására szol­gáló vasszerkezet nagyobb része is. E vasszerkezet a magyar államvasutak műhelyében készül Zimmer­mann igazgató vezetése alatt, tisztán magyar erők közreműködése mellett. Ez az első ily nemű mű, me­lyet hazai erők hoztak nálunk létre. (Tanodai értesítés.) Az V. ker. (Lipót­város) hold- és hajnal-utcza sarkán levő vár­­elemi népiskolánál a beiratások az 1875—6-ki tanévre oct. 1-jétől bezárólag 5-ikéig eszközöltetnek. (A franczia nyelvvel foglalkozók­ részére érdekes és hasznos munkát irt és adott ki Rákosy Sándor, a franczia nyelv és irodalom ta­nára. A munka czime : »Gallicismusok és synony­­mák. Nélkülözhetlen segédkönyv bármely franczia nyelvtanhoz.«­­Kapható Kókai budapesti könyvkeres­kedése által. Ara­d­írt 20 kr. (Sajátságos n e c r o l o g.) A kolozs­vári »Kelet« a következő necrologot vette Gerend­­ről: Azon t. ez. uraságnak, a ki f. hó 20-án d. e. Gerenden 4 lovas kocsijával átmenve, egy 80 éves nyomorult aggnőt legázolt, s azt vérében hagyva — megcsapott lovakkal tovább robogott, — tudomására kívánjuk hozni, hogy a legázolt nő hatod napra ki­szenvedett, — s ha szintén tanuk nem lévén, nincs, ki ezen inhumánus eljárás ellen földi bíróság előtt vádat emeljen, — van egy mennyei biró, ki előtt földi tanú és politiális §-ok nem szükségeltetnek. Gerenden, 1875. sept. 27-én. — A »megboldogult nyomorának örökösei.« A beküldők még a »Kelet« szerkesztősége számára sem nevezték meg ez ura­­ságot. (Katonákból lett rablók.) Egy vidéki lap nyomán mi is említettük, hogy e hó elején a sziráki határbeli korcsmárost két, még akkor isme­retlen rabló halálos sebekkel borította, és fegyverei­ket, kalapjaikat hátrahagyva elmenekültek, most a szatmári kir. ügyészség tudatja a debreczeni rendőr­séggel, hogy e rablók nevei: Sándor Gyula és nógrá­­di Dancs János. Ezen egyének a múlt aug. hó utolsó napján a Debreczenben állomásozó cs. kir. 16. hu­szár­ezredből szöktek meg. A szatmári ügyészség azt hiszi, hogy e rablók most Debreczen város hatá­rába menekültek. (Melékletességi egylet) alakult — egy felvidéki hírlap szerint — valami Poprocs nevű helyiségben. — Ez egylet főczélul a pálinkától való tartózkodást tűzte ki. — Hogy e czélt el­érjék, a poprocsiak megfogadták a régi jó Mei­­dinger ismeretes tanácsát; az egylet tagjai egyen­lő nagyságú pálinkás üvegekkel bírnak, s min­den reggel egy-egy fehér sima kövecset tesznek azokba, mely által az üveg tartalma naponkint s észrevétlenül fogy. Végre egy csepp pálinkának sem lesz helye az üvegben, s a czél teljesen el lesz érve! (Helyben hagyott ítélet.) A »Gö­­mör« cz. lapból csak fenntartással veszszük át a kö­vetkező sorokat: »Gömörmegye egyik bíróságához­­ e napokban a kir. Ítélő táblától egy ügy érkezett le,­­ mely bár »indokaiból helyben hagyatott«, mégis a csomagon az alsó bíróság pecsétet sértetleneknek ismertettek fel. (A Schul­hof-Freystädtler-f­éle perben­ ma délelőtt hirdettetett ki a legfőbb íté­­lőszék ítélete. A budapesti kir. törvényszék, mint an­nak idején lapunkban említettük, Freystädtlert­­a hamis eskü vádja alól bizonyítékok elégtelensége miatt mentette fel. A királyi tábla tényálladék hely­re nem állíthatása okából mentette fel vádlottat, s ezen ítéletet a legfőbb ítélőszék is megerősítette. (Stanley, az aerikai hírlapíró), ki Livingstone felfedezése által nevét oly ismertté tette, most Afrika belső részeiben utazik; a »Daily Telegraph« mart. 1-éről és május 15-ről kelt leveleket kapott tőle. Ezekben Stanley elbeszéli, hogy március elején a Victoria Nyanzatóhoz érkezett, miután 103 nap alatt 720 angol mfdnyi utat tett. Egész ismeret­len vidékeket járt be, sűrű nádasokon utazott, sok nélkülözést kellett szenvednie, a naturák vad, alat­tomos fajával több nap heves harczot folytatott, mely­ben kísérői közül 21 elesett, Pocok Edward és Bar­ker Frigyes nevű európai útitársait a sárgaláz ra­gadta el. A Victoria Nyanzához érve felmérte a nagy tó víztükrét. (Lucca Paulináról), ki a tavaszszal Bécsben fog az olasz operában vendégszerepelni, az a hír érkezett, hogy a Wagner-operák betanulásához fogott, s a télen énekli majd Elsát a Lohengrinben. (M u r s k a Ilma) asszony Ausztrá­liába érkezett, hol a télen át vendégszerepelni fog. Az ottani angol lapok úgy üdvözlik őt, mint a magyar művésznőt.« (U­j könyvek.) Lafitte és Elsner kiadá­sában megjelent : »A kereskedők kézi­­kön­y­v­e,« a kereskedelmi tudományok vezérfonala; szerkesztette dr. H­e­r­i­c­h Károly, miniszteri osz­tálytanácsos, egyetemi magántanár s rendes tanár a budapesti keresk. akadémiánál. A ma dogmatikus módszer szerint, 483 kérdés és feleletben ismerteti a nemzetgazdaságtan alapelemeit,a vízi közlekedésre pos­ta, távirda,vasúti és vámkezelésre vonatkozó fontosabb szabványokat, a házalási, vásári, ipar, csőd és váltójog nevezetesebb részét, a bank, tőzsde, biztosítási, consu­­laris és mértékügyet,valamint a keresk.és iparkamarák intézményét, és nevezetesen az új kereskedelmi tör­vény fontosabb intézkedéseit. A világosan írt, czélsze­­űen berendezett művet több kereskedelmi tanoda már elfogadta kézi­könyvül; ára 1 forint 20 kr. — Megjelent továbbá Eggenberger kiadásában: »Föld­rajzi tankönyv« polgári iskolák, továbbá felső nép-, ipar- és kereskedelmi iskolák számára; a minisz­teri tanterv nyomán, különös tekintettel az ipar és kereskedésre irta, B­e­r­é­n­y­i Salamon tanár; I. és II. rész, ára 70 kr. A III. rész legközelebb fog megjelenni. (Párisi apróságok.) Arséne Houssaye a New-York­ Tribune-ba ezeket írja: »Páris oly gyorsan változik, különösen a nővi­lágot illetőleg, hogy a történész csakhamar elveszti tájékozottságát. Dumas húsz évvel ezelőtt a »félvi­lág« czimű művet irt. Micsoda ma a »fél-világ« , va­lamivel kevesebb, mint az emberiség »szép fele.« A »fél-világ« már csak az idegeneknél létezik. Dumas azt mondta tegnap, hogy új színdarabot irt, mely folytatása lesz a »félvilág«-nak, czime ez lesz: »Az idegen nő.«,— Dumas megtehetné. Wy el v. este egy názamban eljátszat»* * »fel-világ«-ot, és az »idegen nő«-t; hadd lássa a közönség, mily gyorsan változik a párisi társadalom. * A boulogne-i erdőben elegáns fogat vonja magára a közfigyelmet, nemcsak azért, mert most a szép fogat még ritkán fordul elő, hanem mert a benne ülő ame­rikai házaspár, mint beszélik, furcsa módon került össze. Körülbelül fél éve történt, hogy egy előkelő phi­ladelphiai bankház pénztárnoka megszökött és mint­egy két milliót vitt magával. A rendőrség nagy haj­tóvadászatot rendez, ekkor a c­ég főnöke a következő levelet kapja: »Uram! Én szerelemből követtem el a balgaságot. — Adja nekem nőül leányát, és én visszahozom a pénzt; adjon belőle hozománynak annyit, amennyi teszik. Ha nem teszi, elverem mind a pénzt, még mielőtt elfognak. Tisztelettel, ex-pénztár­­noka. Feleljen a hírlapokban.« A bankár elgondolkozik, magához hívja leányát és ketten azt határozzák, hogy legokosabb lesz a sik­­kasztót visszahívni. A fiatal házaspár Párisban tölti a mézes he­teket. * * * »Nézd csak, mondja egy úr barátjának, de zsí­ros a hajad. — Furcsa, pedig soha sem kenem a hajamat. — De nini, ha közelről nézem, úgy látszik ne­kem, mintha gyapjú volna a fejeden. Igen , volt a hanyagul odavetett válasz; meg­lehet, na, tudod, ma reggel bárányhús-cotelette­ t ettem.* * * Valami új gyufanemet hoztak forgalomba. Az illető gyár ügynöke egy társaságban igen buzgón vé­di a gyufákat. — Hogy lehet azt állítani, hogy ez a gyufa nem jó ? végzi az argumentátiót. — De hiszen nem gyűl meg, jegyzi meg valaki. — fogadjunk, hogy meggyül! — Áll a fogadás ! — Nohát, nézzen ide! végzi az ügynök és dia­dalmasan odatartja a gyufát a­­ gyertya lángjához. Helyi hírek. (Tömeges tanító- és tanítónő-vá­l­asz­­tás) történt a fővárosi tanács mai ülésében a fővár, iskolatanács előterjesztései szerint. Megválasztottak : a lipótvárosi elemi leányiskolánál igazgató-taní­tói állomásra: Kafka Károly, 20 he­l­y. a t­a­­ni­tói állomásra: Krammer Gusztáv, Wayand Béla, Zsengeri Samu, Walló Mihály, Gyurkovics Béla, Dániel Gizella, Károlyi Clementin, Bakics Janka, Schuszter Emma, Rónai Paula, Göth Ilka, Rózsavölgyi Mari, Tolnafy Irén, Büchl Matild, Hentaller Mária, Fürst Emma, Márky Ida, Illésy Aranka, Bayer Hedvig, Singer Janka, Vanyek Emilia. 12 női kézimunka ta­nítónői állomásra : Slenio Gabriella, Croisberl Má­ria, Perlaky Vilma, Reményi Aranka, Kimnach Clotild, Drumár Irma, Burian Mari, Hodoly Laura, Moser Anna, Sauersitz Péterné, Zuber Ilka, Grega Anna, Geppel Vilma. Polgári iskoláknál I. ker. mennyiség- és természettan segédtanári állo­másra egy évi próbaidőre Schmidt Károly, magyar nyelv, irodalom, és történet rendes tanári állomásá­ra Irmey Ferencz, énektanári állomásra Zólyomi János. II. ker. leányiskolánál mennyiség- és termé­szettan rendes tanári állomásra Horváth Miklós, rajz és szépírás tanítói állomásra Löschinger Zsig­­mond. Ének segédtanítói állomásra Ernyey József, III. ker. polg. fiúiskolánál magyar nyelv és irodalom és történet rendes tanári állomásra Tanos, IV. ker. polgári leányiskolánál, menyiségben is ter­mészettan rendes tanári állomásra Hab­o­­­k­y Sán­dor. Német nyelv tanári állomásra Halász Gyula. Német nyelv s irodalom segédtanári állomásra Hentaller Elma; rajz s szépírás tanári állomás­ra 1 évi próbaidőre Hochrein Lajos. VI. ker. polgári fiúiskolánál. Történet és földrajz rendes tanári állomásra F­e­e­s­z Já­nos. Német nyelv rendes tanári állomásra G­o­tf János, mennyiségtan segédtanári állomásra Hubacsek Alajos. VII. ker. polgári le­ány­iskolánál: rajz és szépírás rendes tanári állomásra: Szentes Gyula. Mennyiségtan s könyvviteltan, rendes tanári állomásra: W­­ 1i­­­n­­ger János. Ének segdtanári állomásra: Vaj­da­fi Béla. Német nyelv és történet ideiglenes tanári állo­másra I­g­ó Julia. — VHI. ker. reál tanodá­nál: magyar és német nyelv és irodalmi segéd­ta­nári állomásra Német József. — Franczia nyelv­tan ideigl. állomásra további intézkedésig T­ö­l­g­y­i Gyula; központi főrajztanodai műszaki főtanitói ál­lomásra Szoltsányi Ferencz. — A VII. ker. polg. leányiskolánál terményrajzi se­­gédtanári állomásra ideiglenes minőségben kine­veztetik Szetskay István. (A kávésok iparegyesülete) ma d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Kammon Flóris elnöklete alatt. Jelen volt 28 tag. A múlt közgyűlés, mely nem volt határozatképes, kimondotta, hogy a legközelebbi közgyűlés minden­esetre határozatképes lesz. A választmány azon ja­vaslatot tette, hogy a pénzügyminiszterhez kérvény intéztessék aziránt, hogy a kávésokra rótt magas játék-adót leszállítsa. E kérvény ma felolvastatott s egy küldöttség neveztetett ki, mely az elnök vezetése alatt e kérvényt a pénzügyminiszternek át fogja nyúj­tani. Napirendre volt kitűzve az elnök, jegyző, pénz­tárnok stb. választása, miután a jelenlegiek leköszön­tek. A közgyűlés Kammon Flórist egyhangúlag vá­lasztja meg tiszteletbeli elnökké. Elnökké V­alter Ferencz 19 szavazattal választatott­ jogtanácsossá dr. Hauer Sándor, pénztárnokká Hargl Márk vá­lasztatott. Elnök jelenti, hogy a társaság a budai vizkárosultak részére 100 frtot ajánlott fel, mi he­lyesléssel tudomásul vétetik. (A törvényszék helyiségei Bu­­d­á­n.) A budai I. és II. kerületbeli kir. járásbiróság helyiségei a polgári és kihágási ügyekre (viziváros fő-utcza 142. szám alatt), a telekkönyvi ügyekre nézve pedig a várban a »Fortunához« czimzett épü­letben — vagyis az eddigi telekhivatalban —■ ren­­deztettek be ; a polgári és kihágási beadványok tehát a viziváros fő-utcza 142. sz. alatt, a telekkönyvi be­adványok pedig a várban, a »Fortuná«-hoz czimzett épületben levő iktató­hivatalban nyújtandók be. (Születések és halálozások.) Budapesten a lefolyt héten élve született 256 gyer­mek, elhalt 212 személy, a születések tehát 44 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élve szülöttek közt 178 törvényes, 78 törvénytelen; nemre nézve 130 fiú, 126 leány. — Halva született 8 gyermek, köztük 7 törvényes, 1 törvénytelen. — A halottak közt volt 121 férfi, 91 nő, egy éven aluli gyermek 66. (A budapesti lengyel segélyző egylet) i. é. October hó 3 án délután 3 órakor a Deák­ Ferencz utczai 9 számú helyiségben tartandja évi rendes közgyűlését, melyre az egyleti tagok meg­hivatnak. A napirend tárgyát képezik : az alapsza­bályok módosítása, az 1874-5 évi számadás előter­jesztése és az egyleti választmányi tagok megvá­lasztása.

Next