Pesti Napló, 1875. október (26. évfolyam, 224-250. szám)

1875-10-09 / 231. szám

Ezenkívül a bajor forgalmi intézetek vezetése is nagy erélylyel mozdítja elő a czélt. A keleti vasút megszerzésénél a királyi kormány ura lett az összes forgalmi intézeteknek s azon helyzetben van, hogy a forgalom könyítésére az alkalmas intézkedéseket megtegye. A június­uss 3-án a délorosz-osztrák-sváj­­czi gabnakivitel ügyében kötött egyezmény Bajoror­szágot Dél-Oroszország belsejével közvetlen össze­köttetésbe hozza. Most az a szándék, hogy az észak­orosz piac­okkal s onnan Szászországon át Bajoror­szággal hasonló összeköttetés létesíttessék. A salz­burgi vasúti értekezlet a magyar kivitelre is kiter­jesztett bizonyos kedvezményeket. A jelentés kiemeli, hogy főleg a magyar kir. és osztrák államvasúttól függ az osztrák-magyar kivitelt emelni s az orosz verseny leküzdésére képesíteni. Az utolsó években az osztrák-magyar bevitel Bajorországba folyton apadt. A főpiaczok Münche­nen kívül Nürnberg, Lindau, Augsburg, Würzburg; az utóbbi kettő kevésbé jelentékeny. Münchenbe 1871-ben­­86.000, 1872-ben 102.000, 1873-ban 40.200, 1874-ben 116.000 mázsa osztrák magyar áru érkezett. A többi városoknál a csökkenés szembetű­nő. Lindauban 1871 óta az eladás 813.147 mázsáról 304.360, 381.346 és 1874-ben 277.390 mázsára csök­kent, Nürnbergben pedig a magyar gabnaszállítás 1871 óta 82.600 mázsáról 24.000 mázsára csök­kent. A bajor piaczokon eladott osztrák-magyar ga­bona 1871 óta évenként több mint egy fél millió mázsával apadt. Kedvezőbb a helyzet az osztrák-magyar liszt­bevitelnél, noha az utolsó években az irány itten is hanyatló. Ezen iparág csökkenéséről a müncheni ke­reskedelmi és iparkamra így nyilatkozik : »Okai a magyar liszt magas árában, a kedvezőtlen agro­viszo­­nyokban s a bajor malmok nagy javulásában vannak, minek folytán csak a finomabb liszt, melynek fogyasz­tása aránylag csekély, nem pedig a nagyban fogyasz­tott középfajok kerestetnek. A magyar liszt minősége gyakori ingadozá­soknak is van alávetve a magyar, búza vagy surro­­gatuma a szerb, oláh, galicziai vagy más búza jósága szerint.« A szóban forgó czikk bevitelének emelésére azt ajánlják, hogy liszt bizományi üzletek alkottas­sanak bajor piaczokon. A péküzlet Münchenben és Bajorországban nagyon kevéssé haladt elő s a leg­több ottani pék az egészen szárazra őrölt lisztet fel­dolgozni nem tudja. Ennek folytán ügyes pékek is előmozdíthatnák a magyar liszt kivitelét. Török-bolgár gazdasági viszonyok. (Kutschera alconsul jelentéséből.) Kuscsuk, 1875. jun. 30. Ez a jelentés rendkívül érdekes adatokat tar­talmaz a török gőzhajózási és vasútépítési viszo­nyokról, mely ügyek azonban hozzánk olyan távol állanak, hogy ismertetésekbe nem bocsátkozhatunk. A­ki a török gazdálkodással meg akar ismerkedni, annak e jelentés igen jó szolgálatot teend. Egy tö­rök gőzhajó társulat sorsa és bukása, valamint a vasútépítés körüli visszaélések rajzoltatnak benne. Egy kőszénbánya furcsa története is el van benne mondva, s szomorú illustrátiójául szolgál a török gazdálkodásnak. A r­uscsuki viszonyok ismertetésére térve át a jelentés azt mondja, hogy a magas kamatláb folytán nagyon ajánlatos lenne, ha valamely bécsi vagy bu­dapesti bank Húsosukban fiókintézetet nyitna. Ez ke­reskedelmünknek is nagy szolgálatokat tehetne. Azon terv is felmerült, mely az osztrák-magyar kereske­désre igen fontos lenne, hogy Ruscsuk szabad kikö­tőnek nyilvánittassék. Az eszme valósítására azon­ban ma még nincs kilátás. Ellenben azon baj fenye­get, hogy a porta a berni szerződés következtében az idegen postahivatalokat meg akarja szüntetni s az egész postakezelést maga akarja átvenni. Jelen­leg a Dunavilajetben, melynek Ruscsuk a főhelye, nyolcz osztrák postahivatal van. Bosznia viszonyai. (Theodorovics főconsul jelentéséből.) S e r a j e v o, 1875. junius. Bosznia és Herczegovina területe mintegy 1100 négyszögmértföld, melynek legnagyobb része erdős, kis része legelő és művelés alatt álló föld. Her­czegovina éghajlati olyan, mint Dalmatiáé, Bosz­niáé a Száva tájékán olyan, mint nálunk a Száva partjain; az ország belseje hegyes s főleg baromte­nyésztésre alkalmas. Szőlő csak a Narenta és a Száva partján tenyészik. A Száván a Duna gőzhajótársa­­ság hajói mindkét partot érintve, hetenkint kétszer közlekednek ; a többi vizek hegyi folyók jellemével bírnak. A mezőgazdaság a legprimitívebb fokon áll s kis mértékben űzetik s a parasztnak adója lefizetése után annyira is alig marad, hogy megéljen; a föld nem az övé­s javítása nem áll érdekében. A sújtó bérrendszerhez járulnak a sokféle adók s a tized, melynek törvény szerint csak a jövedelem egy nyol­­c­adát kellene kitennie, de tényleg a beszedés módja folytán a végtelenig megy. Az erdők nagyban pusz­táit kíván elérni a törvényhozó a választói törvény­ben? — kérdő. Nemde azt, hogy minden érdek kép­viselve és védve legyen. Ámde a kiváltságos osztá­lyok eltörlése óta a társadalomban nincsenek külö­nös érdekek: a 200.000 választó érdekei azonosak a többiekével. Nem szükség tehát ezen érdekek képvi­seletére külön védeket hívni, a választói testület je­len szervezetében is megfelel e czélnak.« B­a­r­r o t e fölfogásra azzal felelt, hogy »ott, hol a választások nem mindenkinek egyéni nézetét fejeznék ki, hanem pusztán bizonyos érdekek tolmácsolásai lennének, ott igaz értelemben politikai s parliamenti élet nem lé­teznék.« A parliamenti vitatkozás terén a küzdelem méltó volt s bizonyára inkább czélhoz vezetett volna, annál inkább, mert a reformok, melyeket a dynasti­­kus ellenzék követelt, oly mélyrehatók nem voltak. Persze a forradalmi és socialistikus ellenzék, mely szintén ébren volt, mást szeretett érteni a »reform« alatt. Duchatel belügyminiszter nyilatkozata adott ürügyet arra, hogy az agitatió a parliamentből az utczákra vitessék. Azt mondotta, »hogy a nem­zet a reform iránt egészen közönyös, mert boldog és virágzó.« Az ellenzék, el­határozta, hogy e nyilatkozatot megczáfolandja. A czáfolat be is következett, de nem a kívánt érte­lemben. A banquetek legelseje 1847. júliusban tarta­tott Páris első arrondissementjában. Több, mint ötven város követte a példát. Barrot, a­hol csak tehette mindenütt jelen volt. Beszélt a corruptió és a meg­félemlítés ellen, melyek a fennálló rendszer alapjait képezik. E mellett azonban mérséklőleg is hatott. Azon volt, hogy az »alkotmányos király« neve is megemlíttessék a felköszöntések közt. Előre látható volt, hogy a forradalmi és socialista párt is megra­gadja a kínálkozó alkalmat. Lille városában a radi­­cális Ledru-Rollin is megjelent a banqueten és ki­fejté forradalmi és socialista tanait. Barrot azonban folyvást arra törekedett, hogy a reform embereit a revolutió híveitől megkülönböztesse. Az értelmes fők a különbséget megítélni képesek voltak, de a nagy tömeg , mely csak jelszót vár a mozgásra, ily distinctiókat lázas állapotában nem szokott is­merni­ (Vége köv.) f­ttatnak, noha értékesítésök a rosz közlekedési esz­közök folytán lehetetlen. Az ásványok, főleg a kimeríthetetlen és kitűnő vas, az ásványvizek, kénforrások és savanyuvizek ér­­tékesítetlenül hagyatnak. A gyümölcstenyésztés egé­szen a természetre van bízva; a Száva vidékén Zvor­­nik és Banyaluka kerületében tenyészik a hires boszniai szilva, mely 1874-ben rosz termést adott ugyan, de melynek szárított állapotban való kivitele a vidéki lakosság főjövedelmi forrását képezi. A baromtenyésztés épen ily nyomorúságos ered­ménnyel jár s a marhavész már tiz év óta pusztít. A juhtenyésztés annyira hanyatlik, hogy a kormány a bárányok levágását megtiltotta. Az ipar a legalsóbb fokon áll s a belföldi szükséglet kielégítésére szorít­kozik. Durva fehérnemű, durva halm­aposztó és bő­rök feldolgozása s más egyszerűbb iparágak vannak csak. Valóságos ipar nincs, még a bányaipar is a legprimitívebb fokon áll. Fúriában évenkint vagy 1000 mázsa sót főznek. Egy pár igen közönséges sör­főzde, két jól berendezett vízi malom működik. Több kezdetleges fű­részmalom deszkák készítésére. Ilye­nek az ország viszonyai. Noha a természet sok kincs­esei ajándékozta meg, minden rendkívül elhanyagolt állapotban van. A lakosság mohamedán, katholikus és görög nem egyesült s folytonos ellenségeskedésben él. A tartományban egy mohamedán népiskola sincs. A földbirtok csaknem egészen mohamedánoké, de ezek is roppant műveletlenek s a tartomány egyedüli tö­rök lapja sohasem közöl egyebet hivatalos hirdeté­seknél. A kath. és orthodox lakosság eddig szintén igy elhanyagolta szellemi érdekeit, de most már kezd népiskolákat állítani. A tartomány 1.359.179 főnyi lakosságából 542.000 mohamedán, 580.000 ortho­dox, 215.540 kath., 18.000 czigány, 3.639 zsidó. A mondottakból megítélhetni a kereskedést. Ez a legalacsonyabb fokon áll s lehetetlen emel­kednie, mert az emelkedés minden tényezőjét nél­külözi. Budapest főváros Kiz. közgyűlése. — oct. 7. R­á­t­h K. főpolgármester megnyitván a köz­gyűlést, felszólítja a jegyzőt, hogy a tegnap megej­tett iskolatanácsi tag választásának eredményét ol­vassa fel.­­ A szavazás következő eredményéyel folyt le: Feleki Miklós 76,Radocza János 25, Weisz B. F. 14 és Gebhard 4 szavazatot kapott; e szerint iskolaszéki tanácsi­­ taggá nagy többséggel F­el­­­e­k­i Miklós választatott meg. Szentkirályi M. a vízkárosultak ré­szére tegnap megszavazott 5° 10-es 300.000 frt köl­csönre nézve minden bevezetés nélkül azt mondja, hogy azok, kik e kölcsönt megszavazták, nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi felelősséget is vállaltak ma­gukra stb. Elnök figyelmezteti szólót, hogy ez ügy ma többé a discussio tárgyát nem képezheti. — Tavaszi E. visszautasítja Szentkirályi szavait s tagadja, hogy a kölcsön ügyben igennel szavazók, akár erkölcsi, akár anyagi felelősséget vállaltak vol­na magukra. Ezután B­é­k­e ú­­nök előterjeszti Rákosy Jenő folyamodványát az újonnan megnyitandó nép­színházban színi előadásokra kért engedély iránt. A tanács tudomásul kéri vétetni a kérelmet, s az en­gedélyt megadatni. Tavaszi E. csodálkozik azon, hogy ily en­gedély adásról itt a közgyűlésen még soha mit sem hallott, s ez okból helyén látja a polgármestert interpelálni, hogy hát az a sok szini-, dal- s egyéb társulat, mely a fővárosban létezik, bír-e ily engedély­­lyel ? s ha nem bír, intézkedik-e e tekintetben erélye­sen a polgármester. R­á­t­h Károly elnök figyelmezteti szólót, hogy a tárgyalások folyamán az interpellációnak nincs helye. A közgyűlés az engedélyt megadja. Jurgmann Irma városi tanítónőnek egész­sége helyreállítása végett a kért hat havi szabadság­­időt — melyre az orvosi bizonyítvány szerint okvet­lenül szüksége van — a közgyűlés megadja. R t­p­p tanácsnok ezután felolvassa az általunk már ismertetett igazságügyminiszteri leiratot a tör­vénykezési palota építése czéljából felajánlandó telkek és pénzösszeg tárgyában. A hallatlan követeléseket magában foglaló leiratot a közgyűlés derült mosolylyal, helylyel-közel általános nevetéssel fogadta. — A tanács a leiratot egy bizottsághoz kívánja utasittatni, melyet az az­után véleményével együtt a jövő közgyűlésen előter­jesztene. M­a t­o­­­a y E. Azon négyes bizottságot, mely ez ügyben kiküldetett, hogy a miniszter megbízott­jaival érintkezzék, valami, ha mindjárt negatív utasí­tásokkal kellett volna ellátni, akkor legalább talán — ha ugyan nem lettünk volna már erre elkészülve — most nem kellene e leirat felett bámulatunkat kife­jezni. Szóló a dologgal rég tisztában van. (Helyes­lés.) — A miniszter tőlünk legkevesebb egy milliót kíván. És miért e követelés ? Mert egyszer egy ígé­retet tettünk. Ebben nincs következetesség. A város egykor 150 irtot ígért egy törvénykezési palota épí­tési költségeire, minden egyéb­ anyagi áldozatot meg­­tagadtatni kíván. A tanács véleményét pártolja. Szentkirály M. szintén azt mondja, hogy minden további áldozatot e tekintetben meg kell tagadni. A 150 ezer frtot akkor szavazta meg a hatóság, mikor a törvényszék még városi volt. V­e­c­s­e­y Sándor rövid, ügyes indokolással a leiratot a pénzügyi és gazdasági bizottmányhoz kí­vánja utasíttatni. Tavaszi E. elmondja a 150 ezer frt dotatio történetét. Midőn a kormány Pest városától az gaz­ságszolgáltatást átvette, a törvény értelmében a vá­ros kárpótlással tartozott az államnak. Hosszas tár­gyalások folytak ez ügyben akkor, végre a hatóság megajánlta az államnak az összeget, mit a kormány annak idején köszönettel fogadott a várostól. Ez ügy tehát befejeztetett.Egyébként a kormánynak elegendő telke van, adjon el azokból, s vegyen alkalmas tel­ket magának. Máttyus A. szerint nem lehet a pénzügyi és gazdasági bizottsághoz küldeni, mert akkor a bi­zottságnak csak azt kellene utasításul adnunk, hogy a min. leirathoz szigorúan ragaszkodjék, ezt pedig — úgy hiszi szóló — egyetlen biz. tag sem akarja. Indítványozza, hogy a tanács mondjon a leiratról véleményt. R­á­t­h K. (iparos) Vecsey indítványa mel­lett szól. F­a­b­i­n­y­i T. megvallja, hogy csodálkozással hallotta azon követeléseket, miket a min. leirat ma­gában foglal. Azt a kérdést, hogy a törvénykezési palota a Duna jobb- vagy balpartjára lesz-e építve, a városra nézve a legéletbevágóbbnak tartja, azért e tekintetben is a közgyűlésnek határozottan kell nyi­latkoznia. Végül szólásra senki sem lévén már feljegyez­ve, elnök szavazás alá bocsátja Vecsey L. indítványát, mint a mely mellett a szónokok nagy többsége nyi­latkozott — t. i. hogy a min. loirat a pénzügyi és gazdasági bizottmányhoz utasittassék; — a közgyű­lés nagy többsége elfogadja Vécsey indítványát azon hozzáadással, hogy a pénzű, és gazda­bizottság azon 4 bizottsági tagot is meghívja tanácskozásaira, kik a miniszter megbízottjaival is érintkeztek. A Széchenyi szobor helyének kitűzése kérdésében felolvastatott a közmunka­­tanács átirata. A főváros és közmunkatanács által kiküldött vegyes bizottság, — mint már ismeretes — a szobrot eddig kitűzött helyénél 4 öllel beljebb ja­vasolja épitni, mely a symmetria és aesthetica igé­nyeinek is jobban megfelel. Rövid vita után, — mely­ben M a t­o 1 a y, ki visszautasítani szeretné a ja­vaslatot, hogy e szobor »az akadémia központjától derékszögre eső irányban állittassék fel.« L­i­p­­tay Béla báró, kit megnyugtatnak, hogy az uj hely a közlekedésnek nem lesz hátrányára és Szent­­királyi vettek részt — a többség elfogadja, s hely­ben hagyja a közmunkatanács átiratát. Ezzel a Szé­chenyi szobor helye fölötti viták végeket érték. Következett a kőolaj világítás és jégszesz világítás kiterjesztésének kér­dése a Duna jobbpartjára, s azoknak a főváros egész területén leendő egyforma kezelésére vonatkozó elő­terjesztés. Elfogadtatott. Ennek értelmében házi ke­zelés Budán is létesíttetik, mert minden kőolaj lám­pa 31 krba kerül a vállalkozók kezelése, s 30 krba a város házi kezelése mellett. A pesti részen a kőolaj lámpák eddig is házilag kezeltettek. A közvágóhídon építendő pénzügyi őrház építése 800 írttal többe került a megszavazott összegnél. A közgyűlés a nyolczszáz forintot utal­ványozza. Vita volt az iskola­épületeknél vállalkozók által letett biztosí­tékok felemelése, a kezességi határidő meg­hosszabbítása és a biztosíték kiszolgáltatása ügyében. A tanács előterjeszti, hogy a jelenlegi egy évi jótállás kevés, valamint a cautio sem fedezi sokszor a bekövet­kezhető károkat. Ajánlja a cautio felemelését, az egy évi jótállásnak 3 évre kiterjesztését.Andreánszky és Weisz B. F. felszólalásai után a tanács előterjesz­tése, az építési anyagért öt évi biztosítással elfo­­gadtatik. A szegényügy szabályozása tárgyában beadott tanácsi előterjesztés, nagy terje­delme miatt előbb kinyomatik, azután tanulmányozás végett a tagoknak kiosztatik s újra napirendre tű­zetik. Eggen­hofer Péter és neje uj­ vásártéri házuk felerészbeni községi 10 éves adómentessége iránti felfolyamodása a tanácsi előterjesztés szerint visszautasíttatik. Kiemelendő Kandi Samu felfolyamodvá­nya a tanácsnak az ő pálinkamérését betiltó határo­zata ellen. A tanács határozata helybenhagyatik, de mert Kandi e felfolyamodványban a városi tisztvi­selők ellen durva és sértő kifejezéseket használt, el­lene a közgyűlés zajos helyeslése mellett, vizsgálat fog indíttatni. Néhai H­u­s­z­k­a András hagyatéka tárgyá­ban elhatároztatott, hogy a főváros lemond egy te­lek iránti örökösödési jogáról, ha az örökösök a vá­rosnak 2000 frtot fizetnek. — A középitési osztály személyzete 3 hóra 3 műépitészszel fog szaporittatni 4 frt napi dij mellett. — Következik több városi szolgálatban volt egyén végkielégítése és nyugdíjazása tárgyában adott több tanácsi javaslat, melyek mind észrevétel nélkül elfogadtattak. Ezzel a közgyűlés befejeztetett. Különfélék. — oct. 8. (József főhe­rczeg a székelyek közt.) József főherczeg f. hó 4-én reggel Maros-Vá­sárhelyre érkezett, jelen volt a király névnapja al­kalmából tartott istentiszteleten. Templom után a hatóságok tisztelgését fogadta a főherczeg. Maros­szék és Maros-Vásárhely tisztikarát a főispán, Béldy Gergely vezette, kinek szavaira a főherczeg szokott hazafias érzületével felelt, kifejezést adván örömé­nek, hogy ismét a székelyföldön lehet a székelyek közt, kikben, mint mondá, a magyar nemzet összes szép és jó tulajdonai egyesülve vannak. A főhercze­­get Gráf tábornok, Henneberg lovassági főparancs­nok, Fehérvári államtitkár sat. kisérik. (A magyar delegatio tagjai) f. hó 11-kére gróf Andrássy Gyulához ebédre hiva­talosak. (Tormássy Mihály ors­z. képvi­selő) mint sajnálattal halljuk, veszélyesen beteg; már négy hete van az ágyhoz szegezve és állapota mind roszabbra fordul. (Ábránd és v­a­­­ó.) A »Hon« ma arról közöl képzeletdús czikket, hogy mily roppantul ha­ragudnék a »Napló«, ha a delegátióba belépett bal­oldaliak törölnék a sok milliót, a­minek eredménye még az is lehetne, hogy lemond a hadügyminiszter. Természetesen, ettől roppantul megijednénk. Hanem mit gondol a »Hon« ? A való nem ijesztőbb-e, mint ábrándjai? Mert hisz a való csak az, hogy a »Hon« nyolcz esztendőn át nem szavazott meg semmit, s hogy most a delegátióba jutott, annyit szavaz meg, mintha mindazt ki akarná pótolni, a­mit nyolcz éven át mulasztott. Mi ehhez képest a »Hon« ábrándja? (A történelmi társulat) oct. 7-ki vál. ülésében Thaly Kálmán társ­­titkár úr ezen állásáról, a fővárosból egészségi szempontok folytán történendő eltávozása miatt, lemondván és alulírott helyette titkárrá választatván, ezentúl a társulati ügyekben a levelek és küldemények alulírotthoz (Bu­davár úri utcza 22. sz. I. em.) keretnek intéztetni. Szilágyi Sándor a történelmi társulat titkára. (Magyar tudományos akadémia.) A néh. dr. E­d­­ Kálmán által Holzer Miklós ne­vére tett alapitványból i. é. julius 25-kére hirdetett pá­lyázat kellő eredményre nem vezetvén, az ezennel újra kihirdettetik. 1. A Holzer Miklós nevét viselő ösztöndíj, egy polytechnikumi növendék szá­mára, évi h­á­r­o­m­s­z­á­z o. é. fzt. 2. Az alapító aka­rata szerint, csak a tanfolyam két utolsó évé­ben levő és csak katholikus vagy helvét hitvallású nyerheti el. Egyenlő képzettségű és érdemű folyamo­dók közt elsőbbsége van a katholikusnak. 3. A díja­zott tartozik a tanfolyam ezen két utolsó évét Z­ü­­richben a polytechnicumon végezni, s ez idő alatt a bírálatot kiálló két értekezést írni valamely­­ma­­thematikai vagy természettudományi tárgyról,s azokat egy megfelelő pesti magyar szaklapban közzé tenni. 4. Ha a díjazott megfelel kötelezettségeinek i­s, a tan­folyam végével magát valami szaktudományban kü­lön akarja kiképezni, az akadémia az ösztöndíj élve­zetét részére még egy évre meghosszabbítja. 5. El­lenben, ha kötelezettségének meg nem felel, időköz­ben is elesik az ösztöndíjtól. 6. A folyamodás az akadémia főtitkári hivatalához folyó évi oct. 15-éig beküldendő. Mellékelni kell az iskolai bizonyítványt (könyvecskét) a lefolyt iskolai évről. 7. Az illető bi­zottság által az ösztöndíjra érdemesnek talált egyén az akadémiai főtitkártól értesittetni fog, hogy az összeg felét még oct. hóban megkaphassa. Másik fele a jövő iskolai félév kezdetén a nyert bizonyítvány (könyvecske) alapján adatik ki. Kelt Budapesten a m. tud. akadémia 1875. oct. 4-én tartott összes ülé­séből. Arany János főtitkár. (A j­ogakadémiákról.)A nagyszebeni jogakadémián tartott Il-ik alapvizsgán megvizsgálta­tott 6, ebből visszautasittatott 1, képesittetett 5. A sárospataki bírói államvizsgálati bizottság előtt az 1874/5-ik tanévben­ megvizsgáltatott 37, ebből meg­bukott 8, képesittetett 29. (A budapesti ügyvédi kamara) közhírré teszi, hogy Szekeres Miklós czeglédi ügyvéd és kamarai tag önkéntes lemondása folytán, Dulo­­vits Ernő budapesti ügyvéd­ és kamarai tag, továbbá Jánosi Pál gödöllői ügyvéd és kamarai tag kir. köz­jegyzőkké lett kineveztetésük nyomán történt önkén­tes lemondásuk folytán a kamara lajstromából kitö­­rültettek. Harsányi Ignácz ügyvéd és kamarai tag gyógyithatlan szembaja miatt az ügyvédkedésről f. évi October hó végével önként lemondván, a kamara lajstromából akkorra kitörü­ltetett. (October hatodika Aradon és Nagykikindán.) Arad város polgársága az aradi gyásznap évfordulóját nagy kegyelettel ünne­pelte. Oct. 6-án reggel féltízkor már zsúfolásig meg­telt a minoriták egyháza a hazafias kegyeletét leróni sietett közönséggel; a városi összes hatóság, a kir. törvényszék összes tagjai, a megye több tisztviselője, a kir. pénzügyőrség igazgatója, a magyar kir. hon­védség tisztikarából egy hadnagy! Az első önkénytes polg. tűzoltókar díszruhában, zenekar és zászlóval, a városi tanítói kar, a színtársulat számos tagja, a honvédegylet majdnem összes tagjai. Az oltár előtt koszorúk s virágokkal díszesen fölékitett katafalk volt felállítva, számtalan viaszgyertya fény­­özönétől ragyogva, melynek oltár felőli végében a magyar koronás czimer s egy tábla volt fölállítva, következő felirattal: »Meghaltak a hazáért October 6-án­, középen a tizenhárom vértanú megkoszorú­zott arczképcsoportozata díszlett, mindkét oldalt a honvédegylet képezett sorfalat. A gyászmisét Laka­tos Ottó, a hazafias érzületű zárdafőnök szolgáltatta fényes segédlettel, a mise végével pedig a polgári is­kola énekkara gyászdalt énekelt. A gyász-istentiszte­let befejezte után a közönség a honvédegylettel a tűzoltókar zenéje mellett a kivégzés gyászhelyére vonult ki, itt virágokból emelt diszes oltárt pillan­tottak meg, melyet ama terület hazafias haszonbér­lője, Fuchs Antal emeltetett. A csend beálltával a tűzoltói zenekar a szózatot játszta, Vertán István honvédegyleti alelnöknek zajos éljenzéssel fogadott beszéde után pedig a magyar hymnust játszta. — Nagykikindáról írják: »Nemzetünk nagy vértanúi iránti hálás érzelmeinknek gyászmise által ma kifejezést adánk. A részvét nagy volt. Dalárdánk a Kölcsey-hymnusz énekelé; tornyunkon tizenhárom halálfővel díszített gyászlobogó leng. (Az Alemann nevü 43. gyalogsor­­ezred.) Péterváradról ma érkezett be Budapestre s itt magánházakba szállásoltatott. Egy napi itt pihe­nés után az ezred holnap délután 3 órakor rendes állomás­helyére, felső Ausztriába Tullnba vonul. (Védkötelesek házassága.) A magyar korona területén 1874. év folyama alatt nő­­sülési engedélyért folyamodó védköteles egyénekről szerkesztett statistikai kimutatás a honvédelmi mi­nisztérium kebelében már elkészült, ennek eredmé­nyét következőkben közöljük : Folyamodott összesen 9154 védköteles, ezekből 8625-nek a házassági en­gedély megadatott, míg 529 kérelmező elutasító vá­laszt nyert. (Bécs város szerencséje.) A bécsi köz­ségi sorsjegyek öt húzásán egymásután Bécs városa maga nyerte meg a főnyereményt. Fortuna az idén is hű maradt Bécs városához. A minapi húzáson — mely a szerencsekeréken történt kis baleset miatt csak 24 órai félbeszakítás után fejeztetett be — Bécs városa ismét megnyerte a főnyereményt, és azonfelül még néhány mellék nyereményt. Bécs nyereményei együttvéve egy millió négyszázezer forintra rúgnak. (A magyar hitelbank főnyeremé­nye) pertárgyát fogja képezni. A nyertes sorsjegy tudvalevőleg »Fortuna Fischer« váltó üzletéből ered és a magyar hitelbank tárczájában van. Most azt jelentik, hogy a kérdéses sorsjegyet egy bonyhádi kereskedő vette meg régebben Fischertől, be is fizette a részleteket; mikor Fischer megbukott, hasztalan járt utána, a sorsjegyet nem kapta meg. Most hogy megtudta, hogy ez az ő sorsjegye megnyerte a főnye­reményt, táviratot intézett a bécsi osztrák hitelinté­zethez, hogy a főnyereményt egyelőre ne fizessék ki. Az érdekes pert— hír szerint— egy előkelő budapesti ügyvéd vállalta el, — hanem hát fáradozásának nem igen lehet más sikere — mint igényper Fischer, s nem a hitelbank ellen. (Nyilatkozat.) Megkeresés folytán kö­zöljük a következő sorokat: T. Szerkesztőség ! A »Pesti Napló« tegnapi számában foglalt, reám vo­natkozó újdonságra nézve kénytelen vagyok megje­gyezni, hogy a honvédelmi miniszteri osztálytaná­­csosságról távolról sem jutott eszembe lemonda­­n­i. Hogy évek óta tartó betegeskedésem következté­ben, többszörös szakavatott orvosi véleményhez ké­pest, a fővárosnak reám nézve kártékony hatású le­vegőjét kényteleníttetem más, egészségesebb égaljjal — legalább egy időre — felcserélni , az a fönnteb­­bitől egészen különböző dolog. Az újdonság többi részére nézve pedig méltóztassék megengedni abbeli megjegyzésemet, hogy magánviszonyaim a nyilvánosság elé nem tartozhatnak; mindazáltal, a­kiket csekély személyem netalán érdekelne, azok számára kinyilatkoztatom, hogy valamint kora ifjú­ságomtól kezdve mostanáig az irodalomnak, s köze­lebbről teljes buzgalommal a hazai történetirodalom­nak éltem , úgy ezentúl is minden meggazdálkodható időmet ezen nemes ügy előmozdítására szentelni ha­­zafius kötelességemnek ismerendőm. Azon­t. szerkesz­tőségeket, melyeknek lapjai a személyemre vonatkozó, föntebb érintett újdonságot szintén közölték, tisztelet­tel fölkérem a jelen vagy hason értelmű helyreigazítás fölvételére. Budapest, 1875. oct. 8. Thaly Kálmán, in. tud. akadémiai tag. (E nyilatkozatra némi meg­jegyzésünk van. A protectio nélküli, szegény alsóbb­rendű hivatalnoknak egy évre terjedhető szabadság­­időt szoktak adni egészségi tekintetekből, s ha egy év múlva a hivatalban nem foglalja el helyét, »sza­bályszerű elbánás« alá esik. Azt hittük, hogy az osz­tálytanácsosokra is érvényes ez a rendel­et,s ha Thaly úr lemond a történelmi társulat titkárságáról azért, mert Budapestről el kell távoznia, úgy lemond az osztálytanácsosi állásról is. A szerk.) (x) A »K­is Lap« 28. sz. tartalma a követ­kező. A más ködmöne. Elbeszélés. (Folytatás.) — Szent hajdanból. Föladvány.­­— A tudós elefánt. (Vers, képpel.) — Az első vasút. (Képpel.) — Bér­ezi, a művész, vagy a szülői ház emléke. Beszélyke. (Két képpel.) — A beteg oroszlán és a róka. Aesop meséje. (Képpel.) — A jó öreg kalauz. Rejtett rí­mekkel. — A madarász és a csóka. Aesop meséje. (Képpel.) — Az eltört játékszer. (Vers. képpel.) — Képtalány. Helyi hírek. (A polgármester.) a legutóbbi köz­gyűlés határozatához képest, az újonnan megválasz­tott iskolaszéki tagokat, a törvényes fogadalom leté­tele végett f. évi október 9-kén délelőtti tiz órára a régi városház tanácstermébe hívta meg. Tekintettel az izraelita nagy ünnepre, mely épen holnapra esik, az illető izr. iskolaszéki tagok később kijelölendő napon fogják a fogadalmat letenni. (Az i z r. t a n i t­ó k) szomorú anyagi hely­zetük javítását czélzó értekezlet vasárnap, f. hó 10. d. e. 10 órakor a Tigris szálloda termében (Nádor­­utcza) fog tartatni. (A VIII. ker. reáliskolánál) a magyar nyelv és mértani rajz tanítására két pótta­nár szükségeltetvén , a kik ezen állomásokat el­foglalni óhajtanák, az intézet igazgatójához fordul­hatnak. Szerkesztői üzenetek: Mezőtúr. Közölni fogjuk. Törö­k-S­zen­t-M­i­k­l­ó s. A mint helyünk engedi. Budapest. F. J. Az ily közleményeket nem vehet­jük föl. A „Pesti Napló” táviratai. (Ered. sürg.) Bécs, oct. 8. A hadügyi bizott­ság, mai ülésében elhatározta, hogy a három póthi­telt megszavazza, s a kérvényeket a minisztériumhoz utasítja. — A külügyi bizottság holnap valószínűleg elintézi a kérvényeket. Milánó, oct. 8. A városi tanács megszavazott egy napirendet melyben azt mondja, hogy szeren­csésnek érzi magát, hogy az első német császár Mi­lanóba jön kezet szorítani az első olasz királylyal. Páris, oct. 8. Mostárból érkezett hír szerint Server basa megígérte a felkelőknek azt is, hogy a török mellett a szláv nyelv is hivatalos nyelv lesz és hogy titkos ellenőrizetet fog behozni. München, oct. 8. A »Südd. Pr.« szerint a király az oggersheimi ügy alkalmából levelet intézett a kultuszminiszterhez és ezt utasította, hogy a speye­­ri püspököt vonja felelősségre és szükség esetén lép­jen fel a törvény teljes szigorával. London, oct. 8. Az ottomán bank hirdetmé­nye szerint a porta elhatározása a szelvények bevál­tását, és a törlesztést illetőleg f. hó 6­ dikán lép életbe. London, oct. 8. A lord-mayor lakomáján Derby beszédet mondott, melyben kiemeli, hogy An­glia fő érdeke a béke fennmaradása; a herczegovinai ügy nehézségeit túlzással írják le; egy hatalom sem gondol arra, hogy a felkelőket támogassa; nem igen politikus eljárás volna Herczegovinának teljes auto­nómiát engedélyezni; nem igen valószínű, hogy a bajok gyökeresen fognak orvosoltatni, de a porta czélszerű reformok által enyhítheti a rosz han­gulatot. Belgrád, oct. 8. Állítólagos hír szerint a nagyhatalmak diplomatiai lépésének, mely tegnap jelentetett, az volt czélja, hogy Szerbiát újból óvják a kihívó magatartástól. Cettinje, oct. 8. A bagnani és rudinebeli fel­kelők megtámadták Ljubinjé­t, megverték a törökö­ket, és sok lovat ejtettek zsákmányul; a felkelők a popovci síkon elsánczolt állást foglaltak el. Bécs, oct. 8. (Zárlat,.) Hitelvászvány 209.80. Gali­­cziai 216.25. Állam­vasut 279.50. — Kente 70.05.— 1860-as 111.80. — 1864-es 133.75. Ezüst 102.10. — London 112.25. — Unio­bank 90.—. Általános ápitóbank 10.—. Angol-osztrák 107.50. Lombard 108.75. — Tramway 90.—. — Hitelsorsjegy 163.25. Napoleond’or 8.96—. Arany 5.35—. Frankfurt 54.6,5 — Porosz pénzutalvány 66.50. Török sorsjegy 40.’/a. Angol épitőbank 19­25. Municipalis bank —.—. Magyar földhitel —.—. Szilárd. Bécs, oct. 8. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteh­erm. kötvény 81-30. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 208.20.— Magyar záloglevél 86.60. Erdélyi —.—. Magyar kel. vasút 46.—. — Magyar sorsjegy 79.80. Magyar földhitel 60.—. — Magyar vasúti kölcsön 101.25. Angol-magyar 34.50. Franco­­magyar bank 39.25. Alföld 123.—. Magyar északkeleti vasút 115.75. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 64.30. Tiszai v. 182.75. Municipalis bank 22.50. Páris, octob. 8. Li­sztüzlet. (Kezdet.) Liszt 8 márka, e hó folyamára 59.75, novemb.—deczemberre 60.75.— novemembertöl 4 hóra 61.— . — 1876 né­v első hónapjára 62.—. Baisse. Boroszló, oct. 8. Búza 21.80. Rozs 16.80. — Árpa—.—. Zab 17.60. Olaj 61.—, határidőre 60.—. Szesz 45.20, 46.10, 46.50. New-York, oct. 7. Liszt 5.95. Legújabb. (Éjjel érkezett.) A magyar delegatió VII. ülése. Bécs, oct. 8-án. Elnök: Szögyény Marich László. Jegyzők : Szeniczey Ödön, Zichy F. Victor. A kormány részéről jelen vannak: Pékh Fri­gyes altornagy, Orczy Béla dr., Szentgyörgyi Gyula, Mérey Sándor, Gál Jenő sorhajóhadnagy. Az utóbbi ülés­­könyvének hitelesítése után Elnök jelenti, hogy a birodalmi tanács bi­zottságától érkezett egy üzenet a közös külügymi­nisztériumnak 1876. évi előirányzata tárgyában, mely az alakulandó VII-es bizottságnak adatott ki; jelenti továbbá, hogy Ürményi Miksa végleges felmenteté­­sét kéri, — helyette Fabricius Károly hivatik be. Végre jelenti, hogy Eszterházy herczeg négy napi szabadságot kér. (Megadatik.) Éber Nándor benyújtja az 1873. évi zárszá­madások megvizsgálására kiküldött albizottság je­lentését. A már napirendre tűzött tárgyak után fog fel­vétetni. Következik a közös pénzügyi és közös külügyi minisztériumok költségvetésének végleges megsza­vazása. (Észrevétel nélkül megszavaztatnak.) Követ­kezik a hadi­tengerészeti osztálynak költségvetése. Zichy Ferraris Victor gr. előadó : T. orszá­gos bizottság! A tengerészeti albizottság jelentése a t. országos bizottság tagjai közt kiosztva lévén,enged­jék meg, hogy röviden és egybevontan előadjam azon álláspontot, melyet az albizottság a költségvetési előirányzat vizsgálata körül a maga részéről köve­tett. Irányadóul tűzte ki magának az albizottság azon elvet, hogy miután a hadi­tengerészet az egész had­erőnek egyik fontos és kiegészítő részét képezi, szükséges, hogy az nemcsak saját hivatásának, hanem egyúttal a monarchia nagyhatalmi állásá­nak megfelelni képes legyen, mindazon eszközök meg­adassanak, melyek annak biztosítására szolgálnak. Lehet, hogy egyes czímek és tételek, melyeket az al­bizottság megszavazásra ajánl, magasaknak tűnnek fel, de a­mint a következőkben szerencsés leszek elő­terjeszteni, úgy hiszem a tisztelt Orsz. bizottság meg lesz győződve arról, hogy a számok összesítése és a megszavazásra ajánlott összegek igen örvendetes eredményt mutatnak ah­hoz képest, a­mi ugyanezen költségvetésben a múlt évre megszavaztatott. Mielőtt az egyes tételek felsorolására áttérnék, engedje a T. Orsz. bizottság, hogy figyelmét egy kö­rülményre hívjam fel, mely az albizottság tárgyalá­sainak egyik fő mozzanata volt, s ez az, hogy a ten­gerészeti albizottság az előirányzat vizsgálása alkal­mával meggyőződött, hogy az előirányzat készítésénél nem létezik egy bizonyos, minden évben ismétlődő, következetes, a szükségleteknek megfelelő eljárás, a­mi onnan ered, hogy a hadi­tengerészet tehát a hajók, és legénység létszáma törvény által még eddig nincs biztosítva, azért szükségesnek tartotta az albizottság a maga részéről az országos bizottság figyelmébe ajánlani azt, hogy a közös hadügyminisztérium ten­gerészeti osztályának vezetője utas­íttassék mindazon adatok egybe­gyűjtésére, melyek alapján akkor, mi­dőn a véderőről szóló törvény megváltoztatása fog a napi­rendre kerülni, a hadi­tengerészet tehát a hajók és legénység létszáma törvényben megállapíttatassék. (Helyeslés.) Magokra a számokra áttérve, van szerencsém jelenteni, hogy az albizottság által megszavazásra ajánlott öszeget összehasonlítva a múlt évben meg-

Next