Pesti Napló, 1875. október (26. évfolyam, 224-250. szám)
1875-10-09 / 231. szám
Ezenkívül a bajor forgalmi intézetek vezetése is nagy erélylyel mozdítja elő a czélt. A keleti vasút megszerzésénél a királyi kormány ura lett az összes forgalmi intézeteknek s azon helyzetben van, hogy a forgalom könyítésére az alkalmas intézkedéseket megtegye. A júniususs 3-án a délorosz-osztrák-svájczi gabnakivitel ügyében kötött egyezmény Bajorországot Dél-Oroszország belsejével közvetlen összeköttetésbe hozza. Most az a szándék, hogy az északorosz piacokkal s onnan Szászországon át Bajorországgal hasonló összeköttetés létesíttessék. A salzburgi vasúti értekezlet a magyar kivitelre is kiterjesztett bizonyos kedvezményeket. A jelentés kiemeli, hogy főleg a magyar kir. és osztrák államvasúttól függ az osztrák-magyar kivitelt emelni s az orosz verseny leküzdésére képesíteni. Az utolsó években az osztrák-magyar bevitel Bajorországba folyton apadt. A főpiaczok Münchenen kívül Nürnberg, Lindau, Augsburg, Würzburg; az utóbbi kettő kevésbé jelentékeny. Münchenbe 1871-ben86.000, 1872-ben 102.000, 1873-ban 40.200, 1874-ben 116.000 mázsa osztrák magyar áru érkezett. A többi városoknál a csökkenés szembetűnő. Lindauban 1871 óta az eladás 813.147 mázsáról 304.360, 381.346 és 1874-ben 277.390 mázsára csökkent, Nürnbergben pedig a magyar gabnaszállítás 1871 óta 82.600 mázsáról 24.000 mázsára csökkent. A bajor piaczokon eladott osztrák-magyar gabona 1871 óta évenként több mint egy fél millió mázsával apadt. Kedvezőbb a helyzet az osztrák-magyar lisztbevitelnél, noha az utolsó években az irány itten is hanyatló. Ezen iparág csökkenéséről a müncheni kereskedelmi és iparkamra így nyilatkozik : »Okai a magyar liszt magas árában, a kedvezőtlen agroviszonyokban s a bajor malmok nagy javulásában vannak, minek folytán csak a finomabb liszt, melynek fogyasztása aránylag csekély, nem pedig a nagyban fogyasztott középfajok kerestetnek. A magyar liszt minősége gyakori ingadozásoknak is van alávetve a magyar, búza vagy surrogatuma a szerb, oláh, galicziai vagy más búza jósága szerint.« A szóban forgó czikk bevitelének emelésére azt ajánlják, hogy liszt bizományi üzletek alkottassanak bajor piaczokon. A péküzlet Münchenben és Bajorországban nagyon kevéssé haladt elő s a legtöbb ottani pék az egészen szárazra őrölt lisztet feldolgozni nem tudja. Ennek folytán ügyes pékek is előmozdíthatnák a magyar liszt kivitelét. Török-bolgár gazdasági viszonyok. (Kutschera alconsul jelentéséből.) Kuscsuk, 1875. jun. 30. Ez a jelentés rendkívül érdekes adatokat tartalmaz a török gőzhajózási és vasútépítési viszonyokról, mely ügyek azonban hozzánk olyan távol állanak, hogy ismertetésekbe nem bocsátkozhatunk. Aki a török gazdálkodással meg akar ismerkedni, annak e jelentés igen jó szolgálatot teend. Egy török gőzhajó társulat sorsa és bukása, valamint a vasútépítés körüli visszaélések rajzoltatnak benne. Egy kőszénbánya furcsa története is el van benne mondva, s szomorú illustrátiójául szolgál a török gazdálkodásnak. A ruscsuki viszonyok ismertetésére térve át a jelentés azt mondja, hogy a magas kamatláb folytán nagyon ajánlatos lenne, ha valamely bécsi vagy budapesti bank Húsosukban fiókintézetet nyitna. Ez kereskedelmünknek is nagy szolgálatokat tehetne. Azon terv is felmerült, mely az osztrák-magyar kereskedésre igen fontos lenne, hogy Ruscsuk szabad kikötőnek nyilvánittassék. Az eszme valósítására azonban ma még nincs kilátás. Ellenben azon baj fenyeget, hogy a porta a berni szerződés következtében az idegen postahivatalokat meg akarja szüntetni s az egész postakezelést maga akarja átvenni. Jelenleg a Dunavilajetben, melynek Ruscsuk a főhelye, nyolcz osztrák postahivatal van. Bosznia viszonyai. (Theodorovics főconsul jelentéséből.) S e r a j e v o, 1875. junius. Bosznia és Herczegovina területe mintegy 1100 négyszögmértföld, melynek legnagyobb része erdős, kis része legelő és művelés alatt álló föld. Herczegovina éghajlati olyan, mint Dalmatiáé, Boszniáé a Száva tájékán olyan, mint nálunk a Száva partjain; az ország belseje hegyes s főleg baromtenyésztésre alkalmas. Szőlő csak a Narenta és a Száva partján tenyészik. A Száván a Duna gőzhajótársaság hajói mindkét partot érintve, hetenkint kétszer közlekednek ; a többi vizek hegyi folyók jellemével bírnak. A mezőgazdaság a legprimitívebb fokon áll s kis mértékben űzetik s a parasztnak adója lefizetése után annyira is alig marad, hogy megéljen; a föld nem az övés javítása nem áll érdekében. A sújtó bérrendszerhez járulnak a sokféle adók s a tized, melynek törvény szerint csak a jövedelem egy nyolcadát kellene kitennie, de tényleg a beszedés módja folytán a végtelenig megy. Az erdők nagyban pusztáit kíván elérni a törvényhozó a választói törvényben? — kérdő. Nemde azt, hogy minden érdek képviselve és védve legyen. Ámde a kiváltságos osztályok eltörlése óta a társadalomban nincsenek különös érdekek: a 200.000 választó érdekei azonosak a többiekével. Nem szükség tehát ezen érdekek képviseletére külön védeket hívni, a választói testület jelen szervezetében is megfelel e czélnak.« Barr o t e fölfogásra azzal felelt, hogy »ott, hol a választások nem mindenkinek egyéni nézetét fejeznék ki, hanem pusztán bizonyos érdekek tolmácsolásai lennének, ott igaz értelemben politikai s parliamenti élet nem léteznék.« A parliamenti vitatkozás terén a küzdelem méltó volt s bizonyára inkább czélhoz vezetett volna, annál inkább, mert a reformok, melyeket a dynastikus ellenzék követelt, oly mélyrehatók nem voltak. Persze a forradalmi és socialistikus ellenzék, mely szintén ébren volt, mást szeretett érteni a »reform« alatt. Duchatel belügyminiszter nyilatkozata adott ürügyet arra, hogy az agitatió a parliamentből az utczákra vitessék. Azt mondotta, »hogy a nemzet a reform iránt egészen közönyös, mert boldog és virágzó.« Az ellenzék, elhatározta, hogy e nyilatkozatot megczáfolandja. A czáfolat be is következett, de nem a kívánt értelemben. A banquetek legelseje 1847. júliusban tartatott Páris első arrondissementjában. Több, mint ötven város követte a példát. Barrot, ahol csak tehette mindenütt jelen volt. Beszélt a corruptió és a megfélemlítés ellen, melyek a fennálló rendszer alapjait képezik. E mellett azonban mérséklőleg is hatott. Azon volt, hogy az »alkotmányos király« neve is megemlíttessék a felköszöntések közt. Előre látható volt, hogy a forradalmi és socialista párt is megragadja a kínálkozó alkalmat. Lille városában a radicális Ledru-Rollin is megjelent a banqueten és kifejté forradalmi és socialista tanait. Barrot azonban folyvást arra törekedett, hogy a reform embereit a revolutió híveitől megkülönböztesse. Az értelmes fők a különbséget megítélni képesek voltak, de a nagy tömeg , mely csak jelszót vár a mozgásra, ily distinctiókat lázas állapotában nem szokott ismerni (Vége köv.) fttatnak, noha értékesítésök a rosz közlekedési eszközök folytán lehetetlen. Az ásványok, főleg a kimeríthetetlen és kitűnő vas, az ásványvizek, kénforrások és savanyuvizek értékesítetlenül hagyatnak. A gyümölcstenyésztés egészen a természetre van bízva; a Száva vidékén Zvornik és Banyaluka kerületében tenyészik a hires boszniai szilva, mely 1874-ben rosz termést adott ugyan, de melynek szárított állapotban való kivitele a vidéki lakosság főjövedelmi forrását képezi. A baromtenyésztés épen ily nyomorúságos eredménnyel jár s a marhavész már tiz év óta pusztít. A juhtenyésztés annyira hanyatlik, hogy a kormány a bárányok levágását megtiltotta. Az ipar a legalsóbb fokon áll s a belföldi szükséglet kielégítésére szorítkozik. Durva fehérnemű, durva halmaposztó és bőrök feldolgozása s más egyszerűbb iparágak vannak csak. Valóságos ipar nincs, még a bányaipar is a legprimitívebb fokon áll. Fúriában évenkint vagy 1000 mázsa sót főznek. Egy pár igen közönséges sörfőzde, két jól berendezett vízi malom működik. Több kezdetleges fűrészmalom deszkák készítésére. Ilyenek az ország viszonyai. Noha a természet sok kincsesei ajándékozta meg, minden rendkívül elhanyagolt állapotban van. A lakosság mohamedán, katholikus és görög nem egyesült s folytonos ellenségeskedésben él. A tartományban egy mohamedán népiskola sincs. A földbirtok csaknem egészen mohamedánoké, de ezek is roppant műveletlenek s a tartomány egyedüli török lapja sohasem közöl egyebet hivatalos hirdetéseknél. A kath. és orthodox lakosság eddig szintén igy elhanyagolta szellemi érdekeit, de most már kezd népiskolákat állítani. A tartomány 1.359.179 főnyi lakosságából 542.000 mohamedán, 580.000 orthodox, 215.540 kath., 18.000 czigány, 3.639 zsidó. A mondottakból megítélhetni a kereskedést. Ez a legalacsonyabb fokon áll s lehetetlen emelkednie, mert az emelkedés minden tényezőjét nélkülözi. Budapest főváros Kiz. közgyűlése. — oct. 7. Ráth K. főpolgármester megnyitván a közgyűlést, felszólítja a jegyzőt, hogy a tegnap megejtett iskolatanácsi tag választásának eredményét olvassa fel. A szavazás következő eredményéyel folyt le: Feleki Miklós 76,Radocza János 25, Weisz B. F. 14 és Gebhard 4 szavazatot kapott; e szerint iskolaszéki tanácsi taggá nagy többséggel Feleki Miklós választatott meg. Szentkirályi M. a vízkárosultak részére tegnap megszavazott 5° 10-es 300.000 frt kölcsönre nézve minden bevezetés nélkül azt mondja, hogy azok, kik e kölcsönt megszavazták, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi felelősséget is vállaltak magukra stb. Elnök figyelmezteti szólót, hogy ez ügy ma többé a discussio tárgyát nem képezheti. — Tavaszi E. visszautasítja Szentkirályi szavait s tagadja, hogy a kölcsön ügyben igennel szavazók, akár erkölcsi, akár anyagi felelősséget vállaltak volna magukra. Ezután Béke únök előterjeszti Rákosy Jenő folyamodványát az újonnan megnyitandó népszínházban színi előadásokra kért engedély iránt. A tanács tudomásul kéri vétetni a kérelmet, s az engedélyt megadatni. Tavaszi E. csodálkozik azon, hogy ily engedély adásról itt a közgyűlésen még soha mit sem hallott, s ez okból helyén látja a polgármestert interpelálni, hogy hát az a sok szini-, dal- s egyéb társulat, mely a fővárosban létezik, bír-e ily engedélylyel ? s ha nem bír, intézkedik-e e tekintetben erélyesen a polgármester. Ráth Károly elnök figyelmezteti szólót, hogy a tárgyalások folyamán az interpellációnak nincs helye. A közgyűlés az engedélyt megadja. Jurgmann Irma városi tanítónőnek egészsége helyreállítása végett a kért hat havi szabadságidőt — melyre az orvosi bizonyítvány szerint okvetlenül szüksége van — a közgyűlés megadja. R tpp tanácsnok ezután felolvassa az általunk már ismertetett igazságügyminiszteri leiratot a törvénykezési palota építése czéljából felajánlandó telkek és pénzösszeg tárgyában. A hallatlan követeléseket magában foglaló leiratot a közgyűlés derült mosolylyal, helylyel-közel általános nevetéssel fogadta. — A tanács a leiratot egy bizottsághoz kívánja utasittatni, melyet az azután véleményével együtt a jövő közgyűlésen előterjesztene. Ma toa y E. Azon négyes bizottságot, mely ez ügyben kiküldetett, hogy a miniszter megbízottjaival érintkezzék, valami, ha mindjárt negatív utasításokkal kellett volna ellátni, akkor legalább talán — ha ugyan nem lettünk volna már erre elkészülve — most nem kellene e leirat felett bámulatunkat kifejezni. Szóló a dologgal rég tisztában van. (Helyeslés.) — A miniszter tőlünk legkevesebb egy milliót kíván. És miért e követelés ? Mert egyszer egy ígéretet tettünk. Ebben nincs következetesség. A város egykor 150 irtot ígért egy törvénykezési palota építési költségeire, minden egyéb anyagi áldozatot megtagadtatni kíván. A tanács véleményét pártolja. Szentkirály M. szintén azt mondja, hogy minden további áldozatot e tekintetben meg kell tagadni. A 150 ezer frtot akkor szavazta meg a hatóság, mikor a törvényszék még városi volt. Vecsey Sándor rövid, ügyes indokolással a leiratot a pénzügyi és gazdasági bizottmányhoz kívánja utasíttatni. Tavaszi E. elmondja a 150 ezer frt dotatio történetét. Midőn a kormány Pest városától az gazságszolgáltatást átvette, a törvény értelmében a város kárpótlással tartozott az államnak. Hosszas tárgyalások folytak ez ügyben akkor, végre a hatóság megajánlta az államnak az összeget, mit a kormány annak idején köszönettel fogadott a várostól. Ez ügy tehát befejeztetett.Egyébként a kormánynak elegendő telke van, adjon el azokból, s vegyen alkalmas telket magának. Máttyus A. szerint nem lehet a pénzügyi és gazdasági bizottsághoz küldeni, mert akkor a bizottságnak csak azt kellene utasításul adnunk, hogy a min. leirathoz szigorúan ragaszkodjék, ezt pedig — úgy hiszi szóló — egyetlen biz. tag sem akarja. Indítványozza, hogy a tanács mondjon a leiratról véleményt. Ráth K. (iparos) Vecsey indítványa mellett szól. Fabinyi T. megvallja, hogy csodálkozással hallotta azon követeléseket, miket a min. leirat magában foglal. Azt a kérdést, hogy a törvénykezési palota a Duna jobb- vagy balpartjára lesz-e építve, a városra nézve a legéletbevágóbbnak tartja, azért e tekintetben is a közgyűlésnek határozottan kell nyilatkoznia. Végül szólásra senki sem lévén már feljegyezve, elnök szavazás alá bocsátja Vecsey L. indítványát, mint a mely mellett a szónokok nagy többsége nyilatkozott — t. i. hogy a min. loirat a pénzügyi és gazdasági bizottmányhoz utasittassék; — a közgyűlés nagy többsége elfogadja Vécsey indítványát azon hozzáadással, hogy a pénzű, és gazdabizottság azon 4 bizottsági tagot is meghívja tanácskozásaira, kik a miniszter megbízottjaival is érintkeztek. A Széchenyi szobor helyének kitűzése kérdésében felolvastatott a közmunkatanács átirata. A főváros és közmunkatanács által kiküldött vegyes bizottság, — mint már ismeretes — a szobrot eddig kitűzött helyénél 4 öllel beljebb javasolja épitni, mely a symmetria és aesthetica igényeinek is jobban megfelel. Rövid vita után, — melyben M a to 1 a y, ki visszautasítani szeretné a javaslatot, hogy e szobor »az akadémia központjától derékszögre eső irányban állittassék fel.« Liptay Béla báró, kit megnyugtatnak, hogy az uj hely a közlekedésnek nem lesz hátrányára és Szentkirályi vettek részt — a többség elfogadja, s helyben hagyja a közmunkatanács átiratát. Ezzel a Széchenyi szobor helye fölötti viták végeket érték. Következett a kőolaj világítás és jégszesz világítás kiterjesztésének kérdése a Duna jobbpartjára, s azoknak a főváros egész területén leendő egyforma kezelésére vonatkozó előterjesztés. Elfogadtatott. Ennek értelmében házi kezelés Budán is létesíttetik, mert minden kőolaj lámpa 31 krba kerül a vállalkozók kezelése, s 30 krba a város házi kezelése mellett. A pesti részen a kőolaj lámpák eddig is házilag kezeltettek. A közvágóhídon építendő pénzügyi őrház építése 800 írttal többe került a megszavazott összegnél. A közgyűlés a nyolczszáz forintot utalványozza. Vita volt az iskolaépületeknél vállalkozók által letett biztosítékok felemelése, a kezességi határidő meghosszabbítása és a biztosíték kiszolgáltatása ügyében. A tanács előterjeszti, hogy a jelenlegi egy évi jótállás kevés, valamint a cautio sem fedezi sokszor a bekövetkezhető károkat. Ajánlja a cautio felemelését, az egy évi jótállásnak 3 évre kiterjesztését.Andreánszky és Weisz B. F. felszólalásai után a tanács előterjesztése, az építési anyagért öt évi biztosítással elfogadtatik. A szegényügy szabályozása tárgyában beadott tanácsi előterjesztés, nagy terjedelme miatt előbb kinyomatik, azután tanulmányozás végett a tagoknak kiosztatik s újra napirendre tűzetik. Eggenhofer Péter és neje uj vásártéri házuk felerészbeni községi 10 éves adómentessége iránti felfolyamodása a tanácsi előterjesztés szerint visszautasíttatik. Kiemelendő Kandi Samu felfolyamodványa a tanácsnak az ő pálinkamérését betiltó határozata ellen. A tanács határozata helybenhagyatik, de mert Kandi e felfolyamodványban a városi tisztviselők ellen durva és sértő kifejezéseket használt, ellene a közgyűlés zajos helyeslése mellett, vizsgálat fog indíttatni. Néhai Huszka András hagyatéka tárgyában elhatároztatott, hogy a főváros lemond egy telek iránti örökösödési jogáról, ha az örökösök a városnak 2000 frtot fizetnek. — A középitési osztály személyzete 3 hóra 3 műépitészszel fog szaporittatni 4 frt napi dij mellett. — Következik több városi szolgálatban volt egyén végkielégítése és nyugdíjazása tárgyában adott több tanácsi javaslat, melyek mind észrevétel nélkül elfogadtattak. Ezzel a közgyűlés befejeztetett. Különfélék. — oct. 8. (József főherczeg a székelyek közt.) József főherczeg f. hó 4-én reggel Maros-Vásárhelyre érkezett, jelen volt a király névnapja alkalmából tartott istentiszteleten. Templom után a hatóságok tisztelgését fogadta a főherczeg. Marosszék és Maros-Vásárhely tisztikarát a főispán, Béldy Gergely vezette, kinek szavaira a főherczeg szokott hazafias érzületével felelt, kifejezést adván örömének, hogy ismét a székelyföldön lehet a székelyek közt, kikben, mint mondá, a magyar nemzet összes szép és jó tulajdonai egyesülve vannak. A főherczeget Gráf tábornok, Henneberg lovassági főparancsnok, Fehérvári államtitkár sat. kisérik. (A magyar delegatio tagjai) f. hó 11-kére gróf Andrássy Gyulához ebédre hivatalosak. (Tormássy Mihály orsz. képviselő) mint sajnálattal halljuk, veszélyesen beteg; már négy hete van az ágyhoz szegezve és állapota mind roszabbra fordul. (Ábránd és vaó.) A »Hon« ma arról közöl képzeletdús czikket, hogy mily roppantul haragudnék a »Napló«, ha a delegátióba belépett baloldaliak törölnék a sok milliót, aminek eredménye még az is lehetne, hogy lemond a hadügyminiszter. Természetesen, ettől roppantul megijednénk. Hanem mit gondol a »Hon« ? A való nem ijesztőbb-e, mint ábrándjai? Mert hisz a való csak az, hogy a »Hon« nyolcz esztendőn át nem szavazott meg semmit, s hogy most a delegátióba jutott, annyit szavaz meg, mintha mindazt ki akarná pótolni, amit nyolcz éven át mulasztott. Mi ehhez képest a »Hon« ábrándja? (A történelmi társulat) oct. 7-ki vál. ülésében Thaly Kálmán társtitkár úr ezen állásáról, a fővárosból egészségi szempontok folytán történendő eltávozása miatt, lemondván és alulírott helyette titkárrá választatván, ezentúl a társulati ügyekben a levelek és küldemények alulírotthoz (Budavár úri utcza 22. sz. I. em.) keretnek intéztetni. Szilágyi Sándor a történelmi társulat titkára. (Magyar tudományos akadémia.) A néh. dr. Ed Kálmán által Holzer Miklós nevére tett alapitványból i. é. julius 25-kére hirdetett pályázat kellő eredményre nem vezetvén, az ezennel újra kihirdettetik. 1. A Holzer Miklós nevét viselő ösztöndíj, egy polytechnikumi növendék számára, évi háromszáz o. é. fzt. 2. Az alapító akarata szerint, csak a tanfolyam két utolsó évében levő és csak katholikus vagy helvét hitvallású nyerheti el. Egyenlő képzettségű és érdemű folyamodók közt elsőbbsége van a katholikusnak. 3. A díjazott tartozik a tanfolyam ezen két utolsó évét Zürichben a polytechnicumon végezni, s ez idő alatt a bírálatot kiálló két értekezést írni valamelymathematikai vagy természettudományi tárgyról,s azokat egy megfelelő pesti magyar szaklapban közzé tenni. 4. Ha a díjazott megfelel kötelezettségeinek is, a tanfolyam végével magát valami szaktudományban külön akarja kiképezni, az akadémia az ösztöndíj élvezetét részére még egy évre meghosszabbítja. 5. Ellenben, ha kötelezettségének meg nem felel, időközben is elesik az ösztöndíjtól. 6. A folyamodás az akadémia főtitkári hivatalához folyó évi oct. 15-éig beküldendő. Mellékelni kell az iskolai bizonyítványt (könyvecskét) a lefolyt iskolai évről. 7. Az illető bizottság által az ösztöndíjra érdemesnek talált egyén az akadémiai főtitkártól értesittetni fog, hogy az összeg felét még oct. hóban megkaphassa. Másik fele a jövő iskolai félév kezdetén a nyert bizonyítvány (könyvecske) alapján adatik ki. Kelt Budapesten a m. tud. akadémia 1875. oct. 4-én tartott összes üléséből. Arany János főtitkár. (A jogakadémiákról.)A nagyszebeni jogakadémián tartott Il-ik alapvizsgán megvizsgáltatott 6, ebből visszautasittatott 1, képesittetett 5. A sárospataki bírói államvizsgálati bizottság előtt az 1874/5-ik tanévben megvizsgáltatott 37, ebből megbukott 8, képesittetett 29. (A budapesti ügyvédi kamara) közhírré teszi, hogy Szekeres Miklós czeglédi ügyvéd és kamarai tag önkéntes lemondása folytán, Dulovits Ernő budapesti ügyvéd és kamarai tag, továbbá Jánosi Pál gödöllői ügyvéd és kamarai tag kir. közjegyzőkké lett kineveztetésük nyomán történt önkéntes lemondásuk folytán a kamara lajstromából kitörültettek. Harsányi Ignácz ügyvéd és kamarai tag gyógyithatlan szembaja miatt az ügyvédkedésről f. évi October hó végével önként lemondván, a kamara lajstromából akkorra kitörültetett. (October hatodika Aradon és Nagykikindán.) Arad város polgársága az aradi gyásznap évfordulóját nagy kegyelettel ünnepelte. Oct. 6-án reggel féltízkor már zsúfolásig megtelt a minoriták egyháza a hazafias kegyeletét leróni sietett közönséggel; a városi összes hatóság, a kir. törvényszék összes tagjai, a megye több tisztviselője, a kir. pénzügyőrség igazgatója, a magyar kir. honvédség tisztikarából egy hadnagy! Az első önkénytes polg. tűzoltókar díszruhában, zenekar és zászlóval, a városi tanítói kar, a színtársulat számos tagja, a honvédegylet majdnem összes tagjai. Az oltár előtt koszorúk s virágokkal díszesen fölékitett katafalk volt felállítva, számtalan viaszgyertya fényözönétől ragyogva, melynek oltár felőli végében a magyar koronás czimer s egy tábla volt fölállítva, következő felirattal: »Meghaltak a hazáért October 6-án, középen a tizenhárom vértanú megkoszorúzott arczképcsoportozata díszlett, mindkét oldalt a honvédegylet képezett sorfalat. A gyászmisét Lakatos Ottó, a hazafias érzületű zárdafőnök szolgáltatta fényes segédlettel, a mise végével pedig a polgári iskola énekkara gyászdalt énekelt. A gyász-istentisztelet befejezte után a közönség a honvédegylettel a tűzoltókar zenéje mellett a kivégzés gyászhelyére vonult ki, itt virágokból emelt diszes oltárt pillantottak meg, melyet ama terület hazafias haszonbérlője, Fuchs Antal emeltetett. A csend beálltával a tűzoltói zenekar a szózatot játszta, Vertán István honvédegyleti alelnöknek zajos éljenzéssel fogadott beszéde után pedig a magyar hymnust játszta. — Nagykikindáról írják: »Nemzetünk nagy vértanúi iránti hálás érzelmeinknek gyászmise által ma kifejezést adánk. A részvét nagy volt. Dalárdánk a Kölcsey-hymnusz énekelé; tornyunkon tizenhárom halálfővel díszített gyászlobogó leng. (Az Alemann nevü 43. gyalogsorezred.) Péterváradról ma érkezett be Budapestre s itt magánházakba szállásoltatott. Egy napi itt pihenés után az ezred holnap délután 3 órakor rendes állomáshelyére, felső Ausztriába Tullnba vonul. (Védkötelesek házassága.) A magyar korona területén 1874. év folyama alatt nősülési engedélyért folyamodó védköteles egyénekről szerkesztett statistikai kimutatás a honvédelmi minisztérium kebelében már elkészült, ennek eredményét következőkben közöljük : Folyamodott összesen 9154 védköteles, ezekből 8625-nek a házassági engedély megadatott, míg 529 kérelmező elutasító választ nyert. (Bécs város szerencséje.) A bécsi községi sorsjegyek öt húzásán egymásután Bécs városa maga nyerte meg a főnyereményt. Fortuna az idén is hű maradt Bécs városához. A minapi húzáson — mely a szerencsekeréken történt kis baleset miatt csak 24 órai félbeszakítás után fejeztetett be — Bécs városa ismét megnyerte a főnyereményt, és azonfelül még néhány mellék nyereményt. Bécs nyereményei együttvéve egy millió négyszázezer forintra rúgnak. (A magyar hitelbank főnyereménye) pertárgyát fogja képezni. A nyertes sorsjegy tudvalevőleg »Fortuna Fischer« váltó üzletéből ered és a magyar hitelbank tárczájában van. Most azt jelentik, hogy a kérdéses sorsjegyet egy bonyhádi kereskedő vette meg régebben Fischertől, be is fizette a részleteket; mikor Fischer megbukott, hasztalan járt utána, a sorsjegyet nem kapta meg. Most hogy megtudta, hogy ez az ő sorsjegye megnyerte a főnyereményt, táviratot intézett a bécsi osztrák hitelintézethez, hogy a főnyereményt egyelőre ne fizessék ki. Az érdekes pert— hír szerint— egy előkelő budapesti ügyvéd vállalta el, — hanem hát fáradozásának nem igen lehet más sikere — mint igényper Fischer, s nem a hitelbank ellen. (Nyilatkozat.) Megkeresés folytán közöljük a következő sorokat: T. Szerkesztőség ! A »Pesti Napló« tegnapi számában foglalt, reám vonatkozó újdonságra nézve kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a honvédelmi miniszteri osztálytanácsosságról távolról sem jutott eszembe lemondani. Hogy évek óta tartó betegeskedésem következtében, többszörös szakavatott orvosi véleményhez képest, a fővárosnak reám nézve kártékony hatású levegőjét kényteleníttetem más, egészségesebb égaljjal — legalább egy időre — felcserélni , az a fönntebbitől egészen különböző dolog. Az újdonság többi részére nézve pedig méltóztassék megengedni abbeli megjegyzésemet, hogy magánviszonyaim a nyilvánosság elé nem tartozhatnak; mindazáltal, akiket csekély személyem netalán érdekelne, azok számára kinyilatkoztatom, hogy valamint kora ifjúságomtól kezdve mostanáig az irodalomnak, s közelebbről teljes buzgalommal a hazai történetirodalomnak éltem , úgy ezentúl is minden meggazdálkodható időmet ezen nemes ügy előmozdítására szentelni hazafius kötelességemnek ismerendőm. Azont. szerkesztőségeket, melyeknek lapjai a személyemre vonatkozó, föntebb érintett újdonságot szintén közölték, tisztelettel fölkérem a jelen vagy hason értelmű helyreigazítás fölvételére. Budapest, 1875. oct. 8. Thaly Kálmán, in. tud. akadémiai tag. (E nyilatkozatra némi megjegyzésünk van. A protectio nélküli, szegény alsóbbrendű hivatalnoknak egy évre terjedhető szabadságidőt szoktak adni egészségi tekintetekből, s ha egy év múlva a hivatalban nem foglalja el helyét, »szabályszerű elbánás« alá esik. Azt hittük, hogy az osztálytanácsosokra is érvényes ez a rendelet,s ha Thaly úr lemond a történelmi társulat titkárságáról azért, mert Budapestről el kell távoznia, úgy lemond az osztálytanácsosi állásról is. A szerk.) (x) A »Kis Lap« 28. sz. tartalma a következő. A más ködmöne. Elbeszélés. (Folytatás.) — Szent hajdanból. Föladvány.— A tudós elefánt. (Vers, képpel.) — Az első vasút. (Képpel.) — Bérezi, a művész, vagy a szülői ház emléke. Beszélyke. (Két képpel.) — A beteg oroszlán és a róka. Aesop meséje. (Képpel.) — A jó öreg kalauz. Rejtett rímekkel. — A madarász és a csóka. Aesop meséje. (Képpel.) — Az eltört játékszer. (Vers. képpel.) — Képtalány. Helyi hírek. (A polgármester.) a legutóbbi közgyűlés határozatához képest, az újonnan megválasztott iskolaszéki tagokat, a törvényes fogadalom letétele végett f. évi október 9-kén délelőtti tiz órára a régi városház tanácstermébe hívta meg. Tekintettel az izraelita nagy ünnepre, mely épen holnapra esik, az illető izr. iskolaszéki tagok később kijelölendő napon fogják a fogadalmat letenni. (Az i z r. t a n i tó k) szomorú anyagi helyzetük javítását czélzó értekezlet vasárnap, f. hó 10. d. e. 10 órakor a Tigris szálloda termében (Nádorutcza) fog tartatni. (A VIII. ker. reáliskolánál) a magyar nyelv és mértani rajz tanítására két póttanár szükségeltetvén , a kik ezen állomásokat elfoglalni óhajtanák, az intézet igazgatójához fordulhatnak. Szerkesztői üzenetek: Mezőtúr. Közölni fogjuk. Török-Szent-Mikló s. A mint helyünk engedi. Budapest. F. J. Az ily közleményeket nem vehetjük föl. A „Pesti Napló” táviratai. (Ered. sürg.) Bécs, oct. 8. A hadügyi bizottság, mai ülésében elhatározta, hogy a három póthitelt megszavazza, s a kérvényeket a minisztériumhoz utasítja. — A külügyi bizottság holnap valószínűleg elintézi a kérvényeket. Milánó, oct. 8. A városi tanács megszavazott egy napirendet melyben azt mondja, hogy szerencsésnek érzi magát, hogy az első német császár Milanóba jön kezet szorítani az első olasz királylyal. Páris, oct. 8. Mostárból érkezett hír szerint Server basa megígérte a felkelőknek azt is, hogy a török mellett a szláv nyelv is hivatalos nyelv lesz és hogy titkos ellenőrizetet fog behozni. München, oct. 8. A »Südd. Pr.« szerint a király az oggersheimi ügy alkalmából levelet intézett a kultuszminiszterhez és ezt utasította, hogy a speyeri püspököt vonja felelősségre és szükség esetén lépjen fel a törvény teljes szigorával. London, oct. 8. Az ottomán bank hirdetménye szerint a porta elhatározása a szelvények beváltását, és a törlesztést illetőleg f. hó 6 dikán lép életbe. London, oct. 8. A lord-mayor lakomáján Derby beszédet mondott, melyben kiemeli, hogy Anglia fő érdeke a béke fennmaradása; a herczegovinai ügy nehézségeit túlzással írják le; egy hatalom sem gondol arra, hogy a felkelőket támogassa; nem igen politikus eljárás volna Herczegovinának teljes autonómiát engedélyezni; nem igen valószínű, hogy a bajok gyökeresen fognak orvosoltatni, de a porta czélszerű reformok által enyhítheti a rosz hangulatot. Belgrád, oct. 8. Állítólagos hír szerint a nagyhatalmak diplomatiai lépésének, mely tegnap jelentetett, az volt czélja, hogy Szerbiát újból óvják a kihívó magatartástól. Cettinje, oct. 8. A bagnani és rudinebeli felkelők megtámadták Ljubinjét, megverték a törököket, és sok lovat ejtettek zsákmányul; a felkelők a popovci síkon elsánczolt állást foglaltak el. Bécs, oct. 8. (Zárlat,.) Hitelvászvány 209.80. Galicziai 216.25. Államvasut 279.50. — Kente 70.05.— 1860-as 111.80. — 1864-es 133.75. Ezüst 102.10. — London 112.25. — Uniobank 90.—. Általános ápitóbank 10.—. Angol-osztrák 107.50. Lombard 108.75. — Tramway 90.—. — Hitelsorsjegy 163.25. Napoleond’or 8.96—. Arany 5.35—. Frankfurt 54.6,5 — Porosz pénzutalvány 66.50. Török sorsjegy 40.’/a. Angol épitőbank 1925. Municipalis bank —.—. Magyar földhitel —.—. Szilárd. Bécs, oct. 8. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 81-30. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 208.20.— Magyar záloglevél 86.60. Erdélyi —.—. Magyar kel. vasút 46.—. — Magyar sorsjegy 79.80. Magyar földhitel 60.—. — Magyar vasúti kölcsön 101.25. Angol-magyar 34.50. Francomagyar bank 39.25. Alföld 123.—. Magyar északkeleti vasút 115.75. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 64.30. Tiszai v. 182.75. Municipalis bank 22.50. Páris, octob. 8. Lisztüzlet. (Kezdet.) Liszt 8 márka, e hó folyamára 59.75, novemb.—deczemberre 60.75.— novemembertöl 4 hóra 61.— . — 1876 név első hónapjára 62.—. Baisse. Boroszló, oct. 8. Búza 21.80. Rozs 16.80. — Árpa—.—. Zab 17.60. Olaj 61.—, határidőre 60.—. Szesz 45.20, 46.10, 46.50. New-York, oct. 7. Liszt 5.95. Legújabb. (Éjjel érkezett.) A magyar delegatió VII. ülése. Bécs, oct. 8-án. Elnök: Szögyény Marich László. Jegyzők : Szeniczey Ödön, Zichy F. Victor. A kormány részéről jelen vannak: Pékh Frigyes altornagy, Orczy Béla dr., Szentgyörgyi Gyula, Mérey Sándor, Gál Jenő sorhajóhadnagy. Az utóbbi üléskönyvének hitelesítése után Elnök jelenti, hogy a birodalmi tanács bizottságától érkezett egy üzenet a közös külügyminisztériumnak 1876. évi előirányzata tárgyában, mely az alakulandó VII-es bizottságnak adatott ki; jelenti továbbá, hogy Ürményi Miksa végleges felmentetését kéri, — helyette Fabricius Károly hivatik be. Végre jelenti, hogy Eszterházy herczeg négy napi szabadságot kér. (Megadatik.) Éber Nándor benyújtja az 1873. évi zárszámadások megvizsgálására kiküldött albizottság jelentését. A már napirendre tűzött tárgyak után fog felvétetni. Következik a közös pénzügyi és közös külügyi minisztériumok költségvetésének végleges megszavazása. (Észrevétel nélkül megszavaztatnak.) Következik a haditengerészeti osztálynak költségvetése. Zichy Ferraris Victor gr. előadó : T. országos bizottság! A tengerészeti albizottság jelentése a t. országos bizottság tagjai közt kiosztva lévén,engedjék meg, hogy röviden és egybevontan előadjam azon álláspontot, melyet az albizottság a költségvetési előirányzat vizsgálata körül a maga részéről követett. Irányadóul tűzte ki magának az albizottság azon elvet, hogy miután a haditengerészet az egész haderőnek egyik fontos és kiegészítő részét képezi, szükséges, hogy az nemcsak saját hivatásának, hanem egyúttal a monarchia nagyhatalmi állásának megfelelni képes legyen, mindazon eszközök megadassanak, melyek annak biztosítására szolgálnak. Lehet, hogy egyes czímek és tételek, melyeket az albizottság megszavazásra ajánl, magasaknak tűnnek fel, de amint a következőkben szerencsés leszek előterjeszteni, úgy hiszem a tisztelt Orsz. bizottság meg lesz győződve arról, hogy a számok összesítése és a megszavazásra ajánlott összegek igen örvendetes eredményt mutatnak ahhoz képest, ami ugyanezen költségvetésben a múlt évre megszavaztatott. Mielőtt az egyes tételek felsorolására áttérnék, engedje a T. Orsz. bizottság, hogy figyelmét egy körülményre hívjam fel, mely az albizottság tárgyalásainak egyik fő mozzanata volt, s ez az, hogy a tengerészeti albizottság az előirányzat vizsgálása alkalmával meggyőződött, hogy az előirányzat készítésénél nem létezik egy bizonyos, minden évben ismétlődő, következetes, a szükségleteknek megfelelő eljárás, ami onnan ered, hogy a haditengerészet tehát a hajók, és legénység létszáma törvény által még eddig nincs biztosítva, azért szükségesnek tartotta az albizottság a maga részéről az országos bizottság figyelmébe ajánlani azt, hogy a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályának vezetője utasíttassék mindazon adatok egybegyűjtésére, melyek alapján akkor, midőn a véderőről szóló törvény megváltoztatása fog a napirendre kerülni, a haditengerészet tehát a hajók és legénység létszáma törvényben megállapíttatassék. (Helyeslés.) Magokra a számokra áttérve, van szerencsém jelenteni, hogy az albizottság által megszavazásra ajánlott öszeget összehasonlítva a múlt évben meg-