Pesti Napló, 1875. november (26. évfolyam, 250-274. szám)

1875-11-02 / 250. szám, Esti kiadás

Visszautasítjuk mindkét állítást, úgy azt, hogy azon mozgalom, mely a székhelynek és törvényszék­nek Gyöngyösre helyezését sürgeti, jogosulatlan, va­lamint azt is, hogy e mozgalom Heves megye közön­sége legnagyobb részének ismert érdekei ellen tör­ténnék. Jogosult azon mozgalom, mely nézetünk szerint a megye nagyobb részének épen érdekében történik, mely oly czélból folytattatok, hogy a megye székhelye a határszélről végre vala­­hára most a rendezés idején elhozassék ille­tékes régi helyére. Jogosult régióhaj­tás ez, melynek a megye karai és ren­dei annak idején többször adtak kife­jezést, de soha ezért érni nem bírtak. Miért? mert a megyének örökös főispánjai, a egri püspökök és érsekek s az itt akkor oly hatal­mas clerus befolyása ellen akkori időkben ilyesmit kivinni lehetetlen volt. De meg aztán jogosult azon kívánság, mely a megye székhelyét nem új helyre, hanem a megye ha­társzéléről azon helyre akarja vissza vitetni, ahon­nan közjó rovására elítéltetett. Igen, Gyöngyösön volt azelőtt a megye szék­helye, s ott áll mai napság is, jó karban tartott de­rék megyeházunk, mely nagyobb, tágasabb mint az egri, melyből az egri főpap-főispán, saját kényel­mére és a szabadelvűségnek rovására, oda édesgette a teke rendeket.De­ h­át ki tagadná, hogy a főkáptalan vendégszerető kanonokjai jó szállással és ellátással kellemessé tudták tenni az Egerbe jövetelt és tar­tózkodást, így van ez mai napság is, s azért esik zokon sokaknak e jó szállásokat, ebédeket és vacso­rákat nélkülözni Gyöngyösön, a­hol bizony saját költségünkön fogunk élni, mert ott bizony se érseki pompás ebéd, se 16 fényesen bútorzott és terített asztallal kínálkozó kanonoki palota nem lesz. Gyöngyösön volt a megye székhelye mindaddig, míg a karok­ és rendeket nem sikerült egy megyeház­nak való terület, később épület stb. ajándékozásával a főpap-főispánnak oda csábítani, hogy eleinte ottan tartsanak felváltva közgyűléseket, végre egé­szen áttegyék a megye székhelyét,az akkor még fele­részben Borsod megyéhez tartozott határszélen fekvő Egerbe, melynek alsó s felső végén csak úgy juthatni ma is be, ha Borsodmegye két községén átal kocsi­­kocsikázunk t. i. az alsó részen: via Andornak-Kis- Tálya, a felsőn via: felső Tárkány. így van-e t. kérelmezők, vagy nem? Már most ezen tényállással szem­ben azt állítani, hogy ezen moz­galom jogosulatlan, valóban nem felel meg a lejalitás mértékének, melyet minden tisztes­séges vitánál kívánni, sőt követelni jogunk van. De így van ez az egész kérvénynek (kevés kivétel­lel­ minden állításával , és azért tisztelettel kérünk még egy kis helyet és türelmet, hogy röviden elmond­hassuk azt, amit elhallgathatónak nem hiszünk. Az első pontban az állíttatik, hogy a megye székhelye századok óta Egerben van. Ez lehet a kér­vényezők jóhiszemű nézete, de a valósággal nem egye­zik meg. Heves megye székhelye Egerbe mintegy 120—130 év óta van áthelyezve, tehát nem száza­dok óta. A kérvény nagy súlyt fektet arra, hogy azon három törvényszék közül, melyről szó van, s mely közül csak egy maradhat fenn, azért kellene Egert megtartani, mert Egernek osztatott a rendezés első alkalmával a három közül legnagyobb hatáskörbeli terület, ergo ezt kell meghagyni. Ezen theória jogosulatlansága ellen írtuk mi a »Pesti Napló«-ba czikkünket, s épen e tétel bizo­nyítására hoztuk fel a jelen kérdést mint példát, mondván : egyenlő esélyek és viszonyok között ajánljuk e tételt, de nem minden esetben, s nem mint dönthetlen elvet. Igaz, hogy most Eger, Gyöngyös és Jászberény törvényszékei mindhárom együtt 96 négy­­szögmértföldön 280—290 ezer ember igazságszol­gáltatását eszközük. Kétségtelen igaz, hogy e há­rom törvényszék területe oly csekély, s e mellett oly jó alakú, hogy ennek bőven elégségese lesz egy tör­vényszék, s így kettő eltörülhető. És miután ezen, mostan­i törvényszékkel biró területnek Eger fek­szik keleti határszélén, Jászberény a délnyugati határhoz közel, igen természetes, hogy a kettő között fekvő Gyöngyös van egye­dül hivatva arra, hogy benne — mint e terület központján — törvényszék hagyassák, min­dig föltéve, hogy a közigazgatás helyes rendezése az elérendő kitűzött czél. Egy pillantás a térképre, mindenkit szembe­­szökőleg meggyőz arról, hogy e három hely közül csak Gyöngyös alkalmas arra, hogy központtá tétes­sék. Ezzel szemben azt állítani, hogy : nem lehet, mert elv az, hogy a három közül a két kisebbet kell megszüntetni és a nagyobbikba kebelezni. Ez, t. kér­vényezők, oly logika, oly állítás, oly elv, a­melyet érteni ugyan lehet, de azoknak, kik az ország sorsát intézik, érvényre juttatni nem szabad. A kérvény második, harmadik és valamennyi pontja azt beszéli, hogy Egerben van megyeház, van pompás 3 emeletes börtön, van lakás bőven elég a hivatalnokoknak, van iskola az úgy is roszul fizetett hivatalnokok gyermekei részére,és mindez Gyöngyö­sön nincsen, vagy ha van, hát kevés, s beszél végre arról, hogy a megye intelligenciájának központja Eger. Röviden szólunk e merész állításokhoz. Először: igaz hogy Egerben van megyeház és börtön, de hát Gyöngyösön nincsen-e ? A megyeház Gyöngyösön különb, de már a börtön meg Egerben jobb s több. De van ám valami Gyöngyösön a mi meg Egerben nincsen, de erről bölcsen hallgat Eger kérelme. Van t.i. abban a szerény s végre és semmiféle érsek vagy káptalan ál­tal nem kegyelt Gyöngyösön a város által e czélra ajándékozott emeletes palotája a királyi törvényszéknek, ho­lott Egerben a kir. törvényszék magán­házaknál van bérlet útján elhelyezve. Igaz-e ez vagy nem? Igaz, hogy Egerben van főiskola is a clerusnak az egri inteligentia által mindenkor nemesen meg­hálált bőkezűsége folytán, de ki meri tagadni, hogy Gyöngyösön nincsen bőven sok és jó iskola a városi lakosok­­ filléreiből, kiknek hazaszeretete és a közmű­velődés iránt áldozatokkal bebizonyított erős hajla­mai azt sem tartják lehetetlenek, hogy ők is állításá­nak annak idején főiskolát. Igaz, hogy Egerben lyceum, Gyöngyösön most csak 8 oszt. gymnasium van, s igy a központi hiva­talnok turista fiainak előnyösebb, ha a székhely Egerben marad. Éhez nem kell commentár. Intelagentia van Egerben is Gyöngyösön is, kereskedelem, ipar, iparűző kereskedő egyenlően bőven van itt és ott is, de, hogy a »megye intelligen­ciájának« központja lenne, vagy lett volna valaha Eger, azt valóban nem tudtuk, s e tudósításra egy kis mosolynál egyébbel nem felelnénk most sem, ha ez állítás nem lenne oly igen öndicséret-szaga. Eger­nek szereplése a megye terén soha sem volt egyéb, mint vagy a papság uralmának kalodája, vagy a túl­zások fészke. Ez is historicum. Ez az igazság uraim! s ma már nálunk sokkal hatalmasabban lüktet a megyebeli közvélemény ily értelemben, mint akár csak akkor is, mikor a szék­helykérdésben az Egerben tartott megyei közgyűlé alkalmával oly kitünően viselte magát az egri intel­­ligentia,atclique által­ rendezett fáklyás zene alkalmá­val midőn azok, kik a székhelynek Gyöngyösre való visszahelyezését merték kivánni akkint terrorizáltat­­tak, hogy egy érdemes polgártárs jónak látta azt in­dítványozni, hogy ha közelebb e kérdés ismét sző­nyegre kerül, a gyűlés centrális helyre például Aszódra hivassék egybe, a­hol nem kellene tartani az egri intellgentia demonstrátióitól. Ne bosszantsuk tehát soká türelmes nagy kö­zönséget esetlen állításokkal, polémiákkal s effélékkel; ott van a térkép, ott van a statisztika, ezek nem ha­zudnak, bízzuk kérdésünket ezekre, bizonyára jobban eligazodik ezeken a közönség, nép és a kormány, mely hivatva lesz ítélni és cselekedni. Mi nyugodtan bízzuk ezen azeopágia ügyünket. Kovách László: Különfélét — nov. 2. (Kinevezések.) A m. kir. pénzügyminiszter a selmeczi bányászati akadémián üresedésben levő tanársegédi állomásokra, három évi tanfolyam tartamára. Karl Béla, Schelle Róbert, Wie­zner Ottó, Hermann Hugó, Kremnitzky Amandus, Gólián Károly és Wanschada Károly bányagyakor­nokokat nevezte ki. A nagy-szebeni m. kir. pénzügyigazgató­ság Lubrik Lajos dijnokot és Gollián Demeter adóvégrehajtót VII. osztályú adóhivatali tisztekké ideiglenes minőségben ki­nevezte. (Személyi hírek) Hohenlohe herczeg főudvarmester Bécsből, P­é­c­s­y Tamás Nagyváradról Budapestre érkeztek. — Tisza Kálmán miniszterelnök Bécsbe, s K­o­b­u­r­g Fülöp herczeg Ebenthalba utaztak.Hohenlohe tegnap 1-én visszautazott Bécsbe. — Báró Wenckheim Béla miniszter és M­a­j­l­á­t­h György országbíró tegnap este Bécsből Budapestre érkeztek. (Halottak napját a temetőben) teg­nap szokott kegyelettel ünnepelte meg a főváros kö­zönsége. Egész délután tömérdek nép özönlött ki ko­csikon és gyalog a temetőbe; legalább is 30 — 40000- re mehetett a tömeg, mely ott hullámzott. Az ifjúság igen nagy számban fekete zászlóval, kivonult a nem­zet nagy halottainak sírjaihoz és szónoki lelkes be­szédekben emlékeztek meg nagyjainkról. Az egyes sírokat csinosan díszítette fel a kegyelet, de az idők szomorúságát visszatükröztette a temető is; az idén nem lehetett oly drága ékítményeket és díszítéseket látni, mint a múlt években, kiki lehető egyszerűen diszíte fel kedvesei hantjait. A kivilágítás igen meg­ragadó látványt nyújtott. (A pesti izraelita hitközségnek­ tegnap délelőtt 11 órakor tartott választmányi ülésé­ben dr. G­o­­­d­z­­­e­h e­r Ignácz túlnyomó többséggel községi titkárnak választatott. A megválasztott fiatal tudós jelleme és szelleme által a község reputatióját emelni és ismert hazafiságánál fogva az e községben uralgó nemzeti szellemet megóvni fogja. (A magyar kir. álla­m­v­a­s­u­t­a­k­ igazgatósága köztudomásra hozza, hogy budapesti állomásán az utánvételek kifizetése f. évi nov.­­ tól kezdve köznapokon reggeli 8 és 12 óra közt történik. Ünnep- és vasárnapokon a nevezett pénztár egész nap zárva marad. (Halálozás.) N­a­v r­a t­y i 1 1 György, a 49-ki trencséni honvédzászlóalj őrnagyja, a magyar I. rendű érdemjel tulajdonosa, f. hó 28-án M­e­d­n­é­n jobb létre szenderü­lt. A boldogult nagybátyja volt N­á­d­a­y Ferencz színművészünknek. (A budapesti kereskedelmi akadé­miánál­ és a kereskedő-testület vasárnapi iskolá­jánál, folyó évi október hó 1-jével rendeztettek be Laurent F. után az iskolai takarékpénztárak. Ezek eddigi eredménye következő : Az előbbibe járó ifjak közös betéteket hozott 225 növendék, az ezek részéről betett pénzösszeg 892 irtot fokrt tesz. Utóbbiban be­téteket hozott 106 ifjú, kiknek e czélra befizetett pénzösszege 118 frt és 30 krból áll. E meglepő ered­mény okvetlenül azon alapszik, hogy a tanév első ha­vára esik, midőn a tanulók legnagyobb részt szüleik részéről több pénzzel ellátva — ide érnek; a beté­tek ezentúl kétségkívül csökkenni fognak, mind­azonáltal az eddigi eredmény ténylegesen bizonyítja, mily fogékony az ifjúság minden jó, s hasznos iránt, ha őt arra csak megfelő módon, és meggyőzőleg buz­dítják. Teljesen fölöslegesnek találjuk itt a takaré­kosság fontosságáról,vagy ama szükségről szólani,hogy a jövő nemzedékben az eziránti érzék felébresztes­­sék és tápláltassék, — az egész mostani gyászos hely­zetünk, a számtalan naponta a lapokban közölt min­dennemű bűntett, vétség, és áthágás,melyek majd kivé­tel nélkül a könnyelműségben, a takarékosság iránti teljes érzéktelenségben, és a tényleges bevételekkel vagy a becsületes munka által szerzett jövedelemmel való meg nem elégedésben gyökereznek, oly világo­san bizonyítják a takarékosság feltétlen szükségét, hogy azt csak az nem látja be, a­ki ezt belátni épen nem akarja, az ellen pedig érv nem létezik. A­kik azonban e hasznos berendezést, s annak emberies és jó­tékony czélját elismerik, s foganatosítani akarják,azok­nak ajánljuk, hogy a helybeli keresk.­akadémiához forduljanak, mely mindenkor a legnagyobb készség­gel ad utasításokat, s a szükségelt mintákat in­gyen kiszolgáltatja. Helyi hírek. (A pénzügyi és gazdasági bizott­mány) mai ülésében a Széchényi-sétány már többször említett ügye újra előfordult. Bizottság volt kiküldve, mely a bérlővel érintkezésbe lépjen. E bizottság jelenti most, hogy a bérlő egyezkedésről mit sem akar tudni, azt mondván, hogy a sétány el­hanyagolt állapotának egyedül a város az oka, mert midőn a csatornázás történt ott, akkor a város há­rom évig folyton igazíttatott egyet-mást, azóta azon­­ban egészen elhanyagolta a tért. E a­­ a felvilágosi­­sításkép erre azt mondja, hogy midőn a csatornázás történt, a város helyreállitá a sétányt s három éven át gondozta az uj ültetvényeket, a bérlő állításai te­hát teljesen alaptalanok. A bizottmány elhatározá, hogy a bérlő az alpolgármesterhez hivassék fel s ez az ügyet vele tisztába hozza. A város a kiszabott kövezési vámadóilletékszabályzatot a belügyminisz­ternek felterjesztette. Ez utóbbi azt most visszakül­dő, kijelentvén, hogy a kiszabott illeték igen ma­gas, ennek leszállítását óhajtja. A város e díjszabály­zat szerint minden gabnagámmázsáért 1 */2 krt köve­tel, a miniszter azt 1 krra óhajtja leszállíttatni; to­vábbá a burgonya és só után 2 krt, hagyma, hüvelyes vetemények, káposzta, köles, liszt után 3 krt, mészkő után só, 6 krt, tégla után egy krt és egy tűzifa elétt 3210 krt követel; a miniszter mindezen tételeknél kisebb árakat kíván kiszabatni. A min. rendelet albizottságnak adatván ki, ez jelenti, hogy ha e le­szállítás történnék, a város évenként 60—70 ezer forintot vesztene. E dij­különbözet azonban oly csekély, hogy azt a felek nem érzik meg, a város pedig nagy veszteségeket szenvedne.­­ Azon esetben, ha ezen dijleszállítás meg­történnék, az csak az illető vállalkozóknak, de nem a közönségnek válnék hasz­nára.­­ A bizottmány nincs egy véleményben a mi­­niszterrel, ki azt állítja, hogy ezen díjszabályzat az ipar és kereskedelemre káros hatással lesz; ezen le­szállítás által nem fog emelkedni a­z ipar és kereske­delem, de igenis emelkedni fog az összekötő vasúti híd s a közraktárak által. A bizottmány az albizott­ság jelentését elfogadja s az ügy ily alakban terjesz­tetik a közgyűlés elé. (Egy jogász öngyilkossága) Fé­nyes Lajos, aradi születésű rom. kath. 20 éves jo­gász, tegnap délelőtt 9 órakor József­ utcza 3. szám alatti lakásán revolverrel, melynek mind a­ hat csöve töltve volt, főbe lőtte magát. A lövést a szerencsét­len fiatal­ember homlokának irányozta, s ámbár még élve szállíttatott a kórházba, felgyógyulásához még sincs remény. A „Pesti Napló” táviratai, (Ered. sürg.) Jászberény, nov. 1. Csernátony Lajos és Babics országgyűlési képviselők­­ tegnap ér­keztek ide külön vonaton. 150 lovas és beláthatlan ko­csisor várta őket. Este nagyszámú választók előbb Csernátonynál azután Babicsnál fáklyás­ zenével tisz­telegtek ; mindkettő beszéde nagy lelkesedéssel fogad­tatott. Csernátonynak ma adatott át a díszpolgári oklevél Pinthér polgármester által nagy választói gyűlésben. Itt Babics is beszélt. Tiszának és a kor­mánynak bizalom szavaztatott. (Ered. sürg.) Ungvár oct. 31. Az igazságügymi­niszterhez a következő távirat intéztetett: Ma tartott ügyvédi egyleti gyűlésben egyhangúlag constatálta­­tott, hogy Ung megye egész területére telekkönyvi hatósággal felruházott, de most épen úgy, mint az előtt csak két bíróval ellátott ungvári járásbíróság­nál a mai napig 25418. számra rugó ügyekben elin­­tézketési szünet állott be. Kegyeskedjék rögtön intéz­kedni, mert a baj igen nagy. Az egylet megbízásából: dr. Iváncsy László, elnök. Cologna, oct. 31. Ma választói lakoma volt, melyen a királyra s a királyi családra mondott fel­köszöntők után szót emelt Minghetti miniszter­­elnök. A miniszterelnök mindenekelőtt megköszönte a fogadtatást, helyeselte azt, hogy a választók gyű­léseket tartanak, majd fejtegetésekbe bocsátkozott Olaszország helyzetéről, szólott a külviszonyokról, az állam s egyház közti viszonyról, az egyházvagyon szervezéséről, a közbiztonságról belföldön, a közmun­kák, a közigazgatási és adóügyi reformokról. Áttérve a pénzügyi viszonyokra, constatálta, hogy az ő számí­tásai helyesek voltak. Az 1876. évi első, ideiglenes előirányzat 24 milliónyi deficitet eredményezett; eh­hez járultak a hadügyi kiadások, az uta s kikötő építési költségek, a vasutak bevételeinek csökkenése hét millióval, minek okait a miniszter elő is adja. E hiánynyal a miniszter szembe állítja a már realizált bevételek nagyobb eredményeit, a fogyasz­tási adókat, és a kamara által helybenhagyott pénz­ügyi intézkedések eredményeit. E változtatások ered­ménye az, hogy az 1876. évi hiány 16 millió lesz. A miniszter azt mondja továbbá, hogy a kereső.­szerződések folytán és a dolog természetéből eredő vámbevételi szaporodás a jövő szükségletek fedezé­sére szolgál. De az egyensúly helyreállítása után is bajos lesz a pénzügyi helyzet a lebegő adósság és a kényszer­árfolyam miatt. A miniszter ezután a vasúti egyezményekről s a vámszerződésekről szól, visszautasítja azon szem­rehányást, hogy a kormány az új szerződések meg­kötésénél védvámi tendenciákat követ. A miniszter jelzi, hogy a statistikai adó meg lesz szüntetve, a tengeri illetékek módosíttatnak, reméli hogy a gab­­nabeviteli és borkiviteli vámok meg fognak szün­tettetek A miniszter végül arra utal, hogy Olaszor­szág mily erőfeszítéseket tesz pénzügyeinek rendezé­sére, reméli, hogy a nagy kérdésekre nézve tömör többség fog akadni. A beszéd több helyen élénk tet­széssel fogadtatott. Moszkva, oct. 31. A keresk. bank igazgatóta­nácsának néhány tagja újabban elfogatott. Az itteni birodalmi bank a magán­bankok hosszú lejáratú vál­tóit leszámítolja. Paris, oct. 31. A szélsőbaloldal Gambetta in­dítványára egyhangúlag elhatározta, hogy Buffet fel­hívását elfogadva, bebocsátkozik a választási törvény tárgyalásába és elnapolja az interpellációt. A balol­dal ugyanily nézetet nyilvánított, de nem hozott ha­tározatot, mert előbb tanácskozni akar a balközép­pel. A három baloldali p­árt küldöttei holnap gyűlnek össze. Toulouse, oct. 1. Ma­ éjjel egy órakor a »Ma­genta« tengernagyi hajón tűz támadt. Az oltási kí­sérletek sikertelenek maradtak, a legénység ott hagyta a hajót, mely 124 órakor levegőbe repült, mivel a lő­porkamarákat még nem juttatták teljesen víz alá.­­ Néhány ember könnyű sebet kapott, emberélet nem veszett el. Madrid, oct. 31. Az alfonzisták tegnap 600 carlistát kényszerítettek franczia területre lépni. Bécs, nov. 2. Az 1860-iki sorsjegyek mai hú­zásán a következő nyerőszámok huzattak: 13778 s. 7. sz. nyert 300,000 frtot, 15796 s. 11 sz. nyert 50,000 frtot, 3703 s. 19 sz. és 1764 s. 12 sz. nyertek 10,000—10,000 forintot. Konstantinápoly, oct. 31. Egy tegnapi ke­let alatt kibocsátott törvény elrendeli, hogy 35 mil­lió font st. erejéig ötszázalékos kötvények bocsáttat­nak ki, melyek 1887. jan. 31-től fogva évi egyszáza­lékos törlesztés mellett alpalt fognak beváltatni és a szelvényérték felérért fizetésül adatnak. Azon hir, hogy a nagyvezéri hivatalban személyváltozás lesz, egyelőre nem bizonyul valónak. Belgrád, oct. 31. A mai hiv. lap fejedelmi rendeletet közöl, mely a skupstina megnyitását no­vember 30-ra tűzi ki. Legelsőbben az 1875. és 1876. évi költségvetések fognak tárgyaltatni. Róma, november 1. A colognai választói la­komán Minghetti miniszterelnök a politikai helyzet­ről így nyilatkozott: Olaszország egysége két aggályt idézett elő, egyet Európa békéje, a másikat a pápa­ság szabadsága iránt. A tények azt bizonyítják, hogy ez aggodalmak alaptalanok. Az osztrák s a német császárok látogatásai azt bizonyítják, hogy Európa kormányai és népei is ezen nézeten vannak. Néhányan azt állítják, hogy a német császár látogatása alkalmat adhatott egyház-politi­kánkat megváltoztatni, ez feltétlenül téves állítás. Po­litikánk alapja az egyház és állam különválása. Az elért eredmények nem indítanak arra, hogy a politi­kát megváltoztassuk. Csak arról kell gondolkodnunk, hogy az alpapság meg legyen védve a felsőpapság visszaélései ellen és, hogy a lak­osok beleszólhassanak az egyházközségek kezelési ügyeibe. A kormány er­ről a garantiatörvény 18-ik szakasza értelmében tör­vényjavaslatot fog előterjeszteni. London, november 1. A »Times« mostani közleménye szerint, a nagyhatalmak consuljai azon nézeten vannak, hogy a porta most nem képes a fel­lázadt tartományokban a nyugalmat helyreállítani , elkerülhetlennek látszik a hatalmak támogatása. E közlemény más oldalról még nincs megerősítve. Berlin, november 1. A »Reichsanzeiger« ar­ról értesül, hogy a német császár milánói látogatá­sakor előlegesen megbeszélték azt, hogy a Német é­s Olaszország közti viszonynak kiválóbb feltüntetésére a kölcsönös követségek nagykövetségi rangra emel­tetnének. Aden, nov. 1. A walesi herczeg ma ide érke­zett, a hatóságok, küldöttségek, kereskedők, benn­szülöttek ünnepélyesen fogadták. London, nov. 1. A »Times« a conferentiáról szóló hírekre azt jegyzi meg, hogy Angolország most nyugodtabban fogadja e tervet, mint 20 évvel ezelőtt; illúziók és alkalmatlan kötelezettségektől menten várja az eseményeket. Paris, oct. 31. A »Journal Officiel« rendele­tet tesz közzé, mely tudtul adja a berni egyetemes postaszerződés értelmében megállapított vitelbéreket külföldre szánt levél küldemények után. New-York, nov. 1. Az Egyesült­ Államok kormánya madridi követének emlékiratot küldött, melyben utasításokat ad nek­i a cubai kérdésről. Az emlékirat tartalma ismeretlen. A lapok jelentései sze­rint az emlékirat Grant nézeteit a cubai kérdés vég­leges megoldásáról, úgy praecisirozza, hogy Cuba függetlenné válik, szabad köztársasággá alakul, és a rabszolgák szabadon bocsáttatnak. Toulouse, nov. 1. A folytonos esőzés miatt attól tartanak, hogy a Garonne ismét kiárad. Ver­vier«, nov. 1. Az itteni gyapjúfonó gyár teljesen leégett, egy személy megöletett, többen meg­sebesültek , a kár igen tetemes. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (Strousberg és a vágvölgyi vasút) viszonyáról a »West ung. Grenzbote« a következőket jelenti: A vágvölgyi vasút igazgatósága Strousberggel tudvalevőleg szerződést kötött, mely szerint Strousberg átveszi a nagy­szombat-vágújhely­­nemsova-tepliczi vonal kiépítését a magyar határig (Vlára-szoros). Strousberg arra kötelezte magát, hogy az építési költséget 6.480.000 frt erejéig elő­legezi a társulatnak és a vonalat ugyanakkora áta­lányért kiépíti. A pénzbeszerzési egyezmény szerint az igazgatótanács által kiállítandó érdembizonyítvá­nyok alapján történik a fizetés,az építési munkálatok haladásának mérveihez képest; minden részlet­­fizetésnél, mely az építési vállakozónak kifizet­tetik, öt száz­­a­lék levonatok az óvadéki alap részé­re. A kölcsö­­n összegéről főkötlével állittatik , mely a vágviligyi vasút telekkönyvében első helye tábláztatik be. Ezen főkötlevélből az előleget számára a társulat részleges kötleveleket állít k a tényleg megtörtént építkezésekhez képest; e rész­leges kötleveleket az előlegezőnek csak az építés vállalkozó által nyugtázott érdembizonyítványok alap­ján adják ki. E részleges kötlevelek a kiállítást kö­vető naptól fogva 7112 °­ C -ot kamatoznak és legké­sőbb 1878 mártius 1-én készpénzben beváltandó! Ezeken kívül az engedményesek közül gr. Breuner I­­d. gróf Zichy József és gróf Erdődy Ferencz három milliónyi óvadékot tettek le a nemzeti banknál, Strous­bergnek való nagyobb biztosítékul. A szerződés határozmányaiból kitűnik, hog Strousberg a vágvölgyi vasúttól az eddig kiépítet részekért csak papírokat kapott; e köt­leveleket a vasút­i rész pénzügyi helyzete folytá bizonyára nem váltotta be a lejárati határidő előtt a társulat tehát nem adott Strousbergnek készpénz, de ez az építéshez adandó 6.480.000 írtból szintén nem adott a társulatnak egy krajcrárt sem, hanem a társulat könyveiben ez összeg Strousberg terhét van bevezetve, másrészről pedig az építés által meg­rongált rész leíratott. A szerződésben bizonyára előr van látva az eset, hogy az építés be nem fejezése ese­tére a vállalkozó bírságot fizet. Az igazgató­tanác azt mondhatja, hogy igénybe veszi a kikötött bírsá­got és Strousberg, illetőleg a csődtömeg az építés folytán eredő követeléseket csak a bírság levo­nása után kapja meg. De meglehet, hogy a bíró­ság más nézeten lesz és azt fogja mondani, hogy a társulat fizesse meg Strousberg illetőleg a csőd­tömegnek, a­mit Strousberg a vasúttól követelhet; a vasút pedig a maga követeléseit illetőleg tartsa ma­gát Strousberghez, de ez fizetésképtelen. Ha azon­ban e kérdés a társulat felfogása szerint intéztetik is el, még mindig tetemes lesz a kár, mert az a fájdalom kétségtelen, hogy a társulat maga nem képes az épí­tést folytatni, más vállalkozót pedig aligha kap ka­marjában. A kár annál nagyobb, mert télen a befe­jezetlen művek romlanak, enyésznek. Üsleti hírek. A garinatőzsdéről. Budapest, nov. 2. Vasár­nap, hétfőn és ma haza meglehetősen volt kínálva, de a vétel­kedv gyenge, úgy hogy a forgalom e három nap alatt alig volt több mint 60.000 vmms; finom fajok árai szilárdak. Átlagárak készfiz. vmmkint: 81 fns 4.30—4.40, 82 fn 4.45—4.55, 83 fns 4.65-4.75, 84 fns 4.85—4.95, 85 fonto­s—5.10, 86 fns 5.15 — 5.20. Rozs élénken kerestetett, ára 10 krral javult, elada­tott, 77—78 fns 3.15, 77—79 fns 3.25, 78 fns 3.20 készf. Árpa ára szilárd, maláta 72 fs min. sz. 2.70—3.30 etetésre 72 fontja 2.35—2.40 készf. Zab után jó kereslet volt, ára 5 krral javult 50 fontra 2.30—2.40. Tengeri ára múlt hét óta nem változott. Határidőre vasárnap­­ a következő kötések tör­téntek : 10.000 m. búza tavaszra 4.97*/2 , 10.000 m. zab táv 2.50, 5000 mázsa tengeri bánsági m­ájusra 2.60-jával zár­latkor búza nov. decz. 4.45—4.47, tavaszra 4.95—4.97,2 zab nov. 2.32—2.34, tavaszra 2.47—2.49, tengeri bánsági má­jus—júniusra 2.61 — 2.63, egyéb vidéki 2.47—2.50. Az érték tőzs­d­é­r­e 1. Budapest, nov. 2. A ma forgalmat megélénkítette az, hogy a magyar földhitel társult részvényei vásároltattak ; feltűnő volt, hogy ezen részvények noha az irány egyéb értékekre nézve lanyha volt, lényegesen emelkedtek. Befektetési értékekben némi kereslet mutatkozott külföldi váltók és valuták változatlan árfolyamokon keltek Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 198,30-ig vásároltattak zárlatkor pedig 197.10-re csökkentek, magyar földhitel részv. ellenben 62.25-ről 63.25-ig emelkedtek. A déli tőzsdén osztr. hitel részvények 197.10 — 197.30-on, nem változtak, magy. hitel részv. 195-ön, magy foianiscoi infliv. op.25—op.&v-el, municipalis részv. 17—17.50-e vásároltattak, magy. iparbank részvények 222-ig javulva ma­radtak. Ganzféle részv. 172-et kínálva Gschwindt félék pedig 212-et keresve voltak, Luiza gőzmalom részvényekből 96-at eszközöltetett kötés. Haza életbiztosító részv. 55-ig emelkedtek, szőlőváltsá­­gi kötvények 7­53/4-et vásároltak. Külföldi váltók és valutákban előfordult kötések: London 112.85-el, Páris 44.65-el, m. k. aranyak 5.35-el és 5.33­/1-el, német pénztári jegyek 55.00-el. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) 1803. nov. 2. Búza november és deczemberre 4.72—4.75 , tavaszra 5.05—5.07. Rozs nov.—deczemberre 3.45—3.50, ma­gyar rozs 78—80 fontos 3.65—3.70. Zab nov.—deczember 4.95—4.99, tavaszra 5.24—5.26, tengeri azonnal 2.55—2.70. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, nov. 2. Az előbörze kezdetben szilárd, később azonban ismét lanyha volt]: osztr. hitel 195.80, anglo 97.50, magyar hitel 194.80, lombard vasút részv. 101.50. Magyar földhitel rész­vények, budapesti vásárlási megbízások folytán 63-ig emel­kedtek. Felelős szerkesztő : Orsáry Lajos. I A­­ÍV» Tartv» Adv» Tar»» | BÉCSI TŐZSDE || Franco magyar 200 frt 3 1 - j 3) 6 áj Haza életbiztosító és hitel 200 frt ••••... . - Osztrák- Llovi 0%................................................................. — ■ — ___ | Magy. AU. imunicipalia 200 frt 40........ • - - Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% .... 10 50 91 — gj Oct. 29 Nationalbank............................................................................ V30 132 — Rudolf pálya, 300 frt, 5%........................................................ 813' «1 8'1 8 ’ Unicbank 200 frt.................................................................. 81 «0 84 30 „ 1860 ........................................................ I j '•(, 7» .­­ J . __________ , 1S72................................................................. a S. 7? 75 K .......... | Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ... 1...................... 00 (5 zt) 25. 1 ...... Et Közlekedési vállalatok részvényei. Allampár a bog frank s°/n................................................... us 1 . ( n i . f., . ! » 1857-iki 3„...................................................131 St 139 20* A. Államadósság 1O0frt.--------------------------Alföld-flumel pálya 200 frt................................................... 1­0 - 171 - 1­­ 200 frt 5%........................................................ — - -- - Albrechtpálya 200 frt............................................................­­• — - Déli vasút Januar- Juli 3% 500 fr............................... U'1 Sb­­o* sr, ■ Ecvséves járadék legyekben mái.—nov. 5 pro. . . . 61 80­0“9 9 Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. .......................... 3S0­­ si2~ , april.—okt. 3% 500 ..................................... 102 5" l.1 7* 87 8 1­1 febr.—aug. 5 pro. ... *97­ 65» Erasébet-p.Uya 200 frt p. ................................................... '05 64 „ 200 frt ez. 5% ........................................ 89 75 90 •­” ezüstben ian.—jul. 5 pro. ... 8 t* 5‰ Eperjea-tarnovi 260 frt............................................................ — ------ a 1875—1870 6% 500 fr................................... — - ------­’ ” april—oct 5 pro. . . . 13 30 S Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst............................... 1714 171­ : „ 1877—1878 6% 500 .....................................................— Sorsolással 1839-ből egész­­őrsi. p. ...................................... *68 Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst . . .......................... ló?-- 15/ f,C Tiszavidéki...................................5%............................. —81 E0| Sorsolással 1839 ool ego»* .orsj. p. p •••••• S47 - pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . •...............................1 - Tramway 22 év kispr....................5%...........................................................­­” 1854-b51 250 frt psV/. . ..................... 104 50 104— Lajos­ Károly pálya 200 frt pt ..........................................1­1­­S 199­­• Magya­gácsországi 200 frt .. .5%.......................... 73 - 78 2a ’ 1860-ból 500 5»/,„ ..................... 1117 » 112- Kassa-oderbergi pálya 200 frt.........................................[ 110 117 -­ Magy. északkeleti 300 frt. . .5%.......................... «8 — 88 4// ” 1860-ból 100 ' 60/„ . . . . 117 21» 117 41. Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt...............................­­Sz W 138­­ . Magyar keleti 300 frt . . 5%.......................... a* T. 83 25 * 1864-böl 100 ” ' M4 1b 134 5( Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. ...................................... Sig .48- Magy. keleti II. kib. 300 frt . . 6%..................... . -Comot járadékjegy 42 lira ..................... .90 S4 - Osztrák-északnyugati 200 frt.............................................. UU­­0 Hl -­­ Magyar nyugati 200 frt . .. 5% . . . . « 76 ff. 76 a K )ÄTÄ“ev61 120 frt 50/«, . >*«- K*tt , „ (Lit. B.) 200 frt............................... --- -­J Rudolf palya, 200 frt.. . .•••••••• 325 - 125 5ü Felsü erdélyi pálya 200 frt ezüst ....................................| - - j k, Mn'áHSor«if»Mrt.fr­t . Állam pálya 200 frt p. p......................................................... «78­ »7» to­­a. aiugum»ur»jegyBK. B. Folitehermentes. 100 frt p. p. Déli pálya 200 frt .............................................................1­1 - _ 133 .... Tiszai pálya 200 frt......................................... • • . . l,.j 50 t /p , Hitelintézet 100 frt............................................. 182 75 163­­­Csehországi 5%....................................................................... ,¥!j ~ ,7,0 Bécsi Tramway 200 frt . . .............................................. _ - , Clary 40 frt p. p . ........................................................ 3­­7, M fu Bukovinai 5­....................................................................... 87 -- - Magyar-gácsországi elsü pálya 200 frt ..... . . . — | Dunagőzhajózási 100 frt p. .................................................. »0­­j Gácsországi ........................................................................ 7ft . észak-keleti „ 200 frt ezüst............................... v­­f. 116 -1 Simabrocki városi 20 frt.................................................... 18 41, 18 81 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%......................... ~ - keleti­ pálya 200 frt. . ......................................... 4154 41­ Keglevich 10 frt • • • • ........................................* 12- 1175 Horvát-fétországi 50/0 . ...................................................... 14 ~ 1 . nyugati székesfehérvár-gracz 200 frt...................... _ __ Krakkói_ sorsjegy kölcsön 20 frt........................................ Hl! n Morvaországi 5%............................................................. ! | V"°A k“k­”' 40 frt................................................... »4M 20 7«. I" ■ '■ •’ • ' •’ ' • . * 1 ’■ • F. Záloglevelek. '. ! ! ! i ! * ! • * . «» Im­aju? 5 ................................................................... 95 db 99 s Salzburgi dissorsj. 20 frt................................................... ?» “ L ............................................................. 7» - 79 7 . Osztrák földhitelintézet sorsa. 5'/0.................................... St. Genois 40 frt. p. .............................................................. . . ,, L" fi5 /°............................................................. 95 - k8- „ 33 éves visszafizetés 5%....................................... ” ' *' Stanislau városi 21 frt ......... Stájerországi 5......................................................... . ^ jel,ilogb. 5% . ■ ........................................... ** * £ . Triest város 100 p. ........................ . . . ° , ál Temés, Bánság 5% ! ! ! ! ’. '. ! ! i ! . i - « r P“ .......................................... ~ - wild,tei»n 20 I°t PD ....................................................... M * -K 12Mlk,,0r'“'i,,,‘”ama'............................... 81 70 Magyar földhiteltársa/ÁV év 5W,‘. - «•« Lity » frt”' *. .* j j j j j j j j .* I »'ált » td "Tiii-.i~-v.-u::::::: «» «■† . SSfflStMv:::::::: ‘ . . | , jelzalogbank ................................................... 7g' 79 fr Váltók (három lióra). C. Más közkölcsönök. 1 G. Elsőbbségi kötvények* Amsterdamra 100 frt hollandi .... C/i . 93 30 91 4. Dana szabályozási 6% 100 frtos . .................................... 105 - 104 15 Augsburgra 100 bír. mark délnémet . . 5“/c. ■ ■ ' - ~ Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%............................... 100 74 11 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5%................................ gp 4.1 .­, g 1 Berlin 100 bír. márk..................................5% . . . Gömöri záloglevél 5% 150 frt....................­ . . . . - - — - Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%.................................... . . . .. Boroszló 100 kir. márk.............................5% . . . B ~ Magyar nyeremény 100 frt.................................................. 7­­6" 78 "f Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt......................... .... . Brüssel 100 frt............................................t'/i) . . . J 50 frt................................................... 78 80 78 8/ Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt .. .................................. ....................Frankfurti 100 bír. márk délnémet. . . t'/.'L. . Iu r'° Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6%..................... ......... ......... z » s»°M e- 5%............................... ... 1 ____Hamburgra 100 b. mark...................................**/p • • • „‘I 1871-ki 3 mii. 5%........................................................................ Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.............................................. R 1 7 „ Londonra 10 font sterling........................4“/0‘/.. . . . 112 8» „ 1873-iki 5.4 mii. 5%............................................. 104 60 ll 4 7 „ „ 1862-iki........................................................ ■> . j, Lyonra 100 frank.......................................4% . . . ------------------­ _ szőlődézsma-váltság 100 frtos............................................................... „ „ 1809-iki....................................................... ' ,, , Milano 100 lira............................................ 5«/c ...­­y Pest városi 6«/c........................................................................... 89 7*. »'/ 2’ , „ 200 frtos................................................... " ^Marseille 100 frank .................................4% . . .--------------------’ T5r6k vasúti 400 frank....................................................... 36 3» 31 •• Eperjestarnovl 300 frt........................................................ Müncheni 100 frank..................................5V«Vv • • ~ « . 145frank befiz.........................................................................— Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. ............................................. ~ ~ ~ ~ Paris 100 frank .......................................4»/0 . . . *4 7.'­­4 7o * * „ , „ 100 frt 0. .................................. 99 80 -- • Pétervár, 100 rubel..................................t% . . ,----------------- ~t a­­ . 100 „ ezüst 50/0..................... , ? ® j 1 fürich 100 frank.......................................t'Va ...---------------- ~ vv n a w , g , Ferencz József - 200 .............................................. * ' * , S D. Bankok részvényei: pécs-barcsi . 200 „ ezüst.......................... 9'kU 7 [­­ Károly-Lajos „ 300 A • ■ • • • ( « • PODza1i árfolyamfl Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés .... 9rj flf' ^9 80 „ r H. kib....................................................... ~ ~ . i ^ * Angol-magyar bank 200 frt, 40% »...*• 35 60 35 7 » » tH- n • • 1861............................... d­ q n . „ e Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40.......................... - - •- - r r VI. „ ... 300 .............................. ~ Cs. arany................................................................ • * * , 33 * 34 J Magyar földhitelintézet 200 frt. 60.................................... fl. 1 60 Mc Kassa oderbergi 200 frt....................................................... ~ frka­? arany............................................. 901 9 Ut.| Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt........................................... 20.9 2­ 3 Lembergi-üzern.-jassyi pálya 300 frt ezüst..................... 77 *’u 72 7 1Orosz imperiale ^...................................................................................“*—18 Magyar ált. hitelint. 200 frt................................................... 195 f.u 198 1f • * » * I. kib. 1865 .... ~ ~ Mana-Terézia-tallér............................................................ “ ~ Pesti kereskedelmi bank 500 frt..................................... — — — - * n n n H. n 1867 .... TM * *................................................ 10S6N 103 85 s Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .......................... 675 — 686 — • » n n Dl. „ 1868 .... J ~ ' |Egyleti tallér . • • • • .............................................»j ~7 ~ "7 .T 1 Franco-osztrák-magy. 500 frank 00% ....... — n „ „ n IV. n 1872 .... 73 f- 14 Porosz pénztári utalvány • Franco-osztrák 100 frt ••••••••••••. 81 S0 2* J — _ — — n Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomd­ai részvény társulat nyomdájában. Budapest, barátok tere, Athenaeum épület 7 sz. 1875.

Next