Pesti Napló, 1875. november (26. évfolyam, 250-274. szám)

1875-11-09 / 256. szám

csökkentené a­nélkül, hogy a kereskedelemre előnyös lenne, a leszállítás, tekintve a főváros pénzügyi viszo­nyait, nem eszközölhető. (Az­­Ecce hóm­o»­r­é­t) bérbeadása iránt az I. ker. elöljáróság által tartott árlejtés fölötte kedvezőtlenül ütött ki, minek oka a jún. 26-ki ziva­tarban rejlik, a midőn is nevezett rét termő talaja kövekkel és iszappal annyira be lön töltve, hogy régi állapotába való állítása tetemes kiadást igényelne, miért is a városmajorra felügyelő bizottság azon ja­vaslatot tette, hogy úgy gazdászati, mint közegész­ségi és szépészeti szempontból is, a kérdéses rét fa­iskolává alakíttassék át. Színház és művészet. (Nemzeti színház.) Tegnap Szigli­geti egy régibb darabját: »M­átyás király lesz« elevenítették föl a nemz. színpadon. A dráma — azonkívül, hogy érdekesen van írva s hatásos, ha­zafias jelenetekben nem szegény, fölötte látványos. Épen arra való, hogy a vasárnapi közönségnek ne­mes szórakozást adjon. Ily darabokra különös súlyt fektessen az igazgatóság, mert kettős igényt elégíte­nek ki: látványosságuk által vonzerőt gyakorolnak, s tartalmukban aestheticai élvezetet és erkölcsi tanú­ságot rejtegetnek. Fájdalom, kevés ilyen darabunk van,­­ de ép azért kell a meglevőket el nem hanya­golni. A tegnapi előadás jól összevágott, gyorsan és pontosan folyt le. Nem gyanúsítunk senkit, ha azt mondjuk, hogy a meiningeni társulat hatása meglát­szott a rendezésen. A tömegek és a magyar főurak az országgyűlésen derekasan agitáltak, s a trónte­remben (mely valamivel díszesebb lehetett volna) tüzes éljenzést hallottunk Mátyás lelkes beszédére. Csak azt az egy statistát taníthatták volna be job­ban, ki épen a szín elején bámészkodott a kard kirán­tás jelenetében. Mátyás királyt Náday játsza, s érdekesen mutatta be történetünk e nagy alakját. A sátorjelenetben, mikor Szilágyit elfogatja, hévvel szavalt s a trónterem monológját a meggyőződés igaz hangján mondta. Szigeti Imre Szilágyi daczos jellemét jól kidomborította, Bercsényi (Gara) sikerült maszkjáért érdemel dicséretet. A karzatnak a bevonulás annyira tetszett, hogy a fehér lovon ülő Mátyás királyt a függöny legördülte után lovastul kihitta. Magyar tudományos Akadémia. (Egy kedvencz­ tudomány. — A jégkorszak hazánkban. — Fo­lyam medre Debreczennél. — Vándor kövek.— A jégposta. — Magyar tudósok és a magyar tudományos irodalom. — A jövő ülés tárgyai.­ — nov 8. A mathem. és természettudományi osztály mai ülését Török József értekezése és Szabó József cri­ticai felszólalása tették érdekkessé. Ezt megelőzőleg H­u­n­y­a­d­y Jenő »adott kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének kü­lönböző alakjairól« értekezik, kimutatván a kúpszelet hat pontja közti összefüggést s ismertetvén azon tu­dományos tételeket, melyek ez összefüggést kifejezik. Török József debreczeni tanár érdekes dol­gozatát a magyarországi jégkorszaki maradványok­ról Szily Kálmán olvasta fel. A földtani tudományok, a­minek a dynamica, geogenia, történeti földtan szinte regényszerű vonzó­erőt gyakorolnak azokra is, kik szakképzettséggel nem bírnak. Innét van, hogy a földtani irodalom oly nagy olvasó­közönségnek örvend. Köztudo­mású, hogy a föld lassú fokozatos kihűlésének elméletével homlokegyenest ellenkezni látszó tapasz­talatokat tettek; azt találták, hogy a harmadik kor­szakot, melyben hazánkban tropicus égalj uralko­dott, hidegebb korszak követte, jégárak borították azon hegyeket, hol most jégtömegeket nem találunk. Ez a jég­korszak. Az új jelenség divat czikk lett, ku­tatták okait, eredményeit, történetét. Néhányan cos­­micus mások telluricus okoknak tulajdonították. Vol­tak, kik tavak medreinek kivájását is e jégárak ha­tásának tekintették. De most már tisztában vagyunk a jégárak hatásáral; lejtős sziklák felületének csi­­szolódása, barázdák létrehozása, kőtorlaszok (moré­nák) képződése, vándorkövek jelentkezése : ennyiből állnak a jégkorszak nyomai. A jégkorszak történetét illetőleg csak annyi bizonyos, hogy a harmadik kor­szak végére kell azt helyeznünk, a déli földgömbön is vannak nyomai. Hazánknak is volt ily jégkorszaka. Értekező idézi a bécsi geológiai intézet igazgatójának, Hauer Ferencznek e szavait: A Kárpátokban, ahol nincs jégár, szintén megtaláljuk a jégkornak nyomait, de eddig csak a Tátra lejtőjén találtak »morena-kép­­ződményeket.« Értekező Hauer e szavaira megjegyzi, hogy ta­lált más nyomokat is, vándorköveket talált a magyar rónaságban, Debreczen táján. Molnár Mihály ur birtokán, a futóhomok kö­zepette tündöklő fényű, ezüstfehér szinü kőzetet ta­láltak, melyet értekező csillám­ palának ismert fel. A pusztát Debreczentől széles völgy választja el, mely egy hajdani folyam eliszaposodott medre, most csak a Tóczó-folyás nevű kis patak folyik ott. — A talált kő nem a nagy folyam által hömpölygetett görgecs, mert a környéken nincs kavicsképzet; e szerint dilu­­vialis kővel van dolgunk. Egy nyirségi birtokon is találtak ily vándorkövet, mely a fekete agyagtalaj­ban igen feltűnik. A harmadik vándorkövet a tetét­­leni határban találták, ezen van kopás, súrlódás, de többi részein az élek és csúcsok sértetlenek. A negye­dik vándorkövet Nagy-Léta határán, a kokadi réten találta értekező. Az Apa-pusztán obsidiánra bukkan­tak, mely az eperjes-tokaji 30 mfldnyi trachyt-hegy­lánczról eredhetett. Mind a négy csillámpala lelet annyira eltér a környezettől, hogy csakis vándorköveknek mondha­tók, melyek a magyarországi jégkornak maradvá­nyául tekinthetők. Szabó József becseseknek találja az itt kö­zölt adatokat, de azok jelentősége iránt némileg el­térő véleményt fejez ki. Ő már 1855-ben ismertetett több ily kőtetet Békés- és Csanádmegyékből; a be­mutatott csillámpalánál jóval nagyobb példányt ta­lált, mely szintén a jégpostán jutott az alföldre; ez nagyon egyszerű tény, alluviális korszaki kis köve­csek a jégárral jutottak az alföldre. Hogy Török úr csak Hauer művét idézi arra nézve, hogy hazánkban is meg­vannak a jégkorszak maradványai, azt szóló sajnálja, azt hiszi, ha v­a­l­a­k­i ■Magyarországról ir, annak ismernie kell a magyar tudományos irodalmat i­s. Szóló a földtani társulat közlönyében már régeb­ben írt le egy mátrai moréna-képződményt, mely két­ségtelenné teszi,hogy a jég­korszak Magyarországban is megvolt; ama lelet határozottan a negyedik föld­tani korszakból ered. Az értekező által említett ob­­sidián leletet szóló bővebben kívánná leíratni, egyéb­iránt az értekezésről igen elismerőleg nyilatkozik. Végül Szily Kálmán felolvassa Réthy Mór értekezését a propeller-kérdésről. A jövő héten az I. osztály tart ülést: Ba­r t­a- t u s István folytatja székfoglaló értekezését a művé­szet és nemzetiségről; B­a­rt a g i Mór értekezni fog »Brassai és a nyelvtisztitás«-ról B­á 1­i­n­t­h pedig a mandsuk vallását és szertartásait ismerteti. Törvényszéki csarnok: Elsa István és társai bünpere. A b.-gyarmati kir. tvszék előtt mult October 25 — 28 napjain tartatott meg­ a hírhedt rablóbetyár, Sisa Benkó István és 46 társa ellen a bünfenyitó vég­tárgyalás, melynek­­eredményét táviratilag már kö­zöltük e lapokban. Érdekes lesz azonban röviden a tárgyalás folyamát is megismertetni. A megyeháza nagy terme, midőn a tárgyalás oct. 25-én megnyittatott,­ s az összes vádlottak — szuronyos börtönőrök között, s a nagyszámú tanuk és kárvallottak a terem közepén foglaltak helyet, fölöttébb komor szint öltött; fönt az emelvényen a bíróság tagjai: Frideczky Lajos tvszéki elnök, Bás­­thy Miklós s Demján Pál foglaltak helyet; oldalt a vádló kir. ügyész, Bérczy Lajos s a védő ügyvédek: Harmos Gábor, Bodnár­­István, Reményfy József Okolicsányi Pál, Reményi Károly, Pap Károly, Szabó János és Luby Mátyás. A kettős nagy karzat telve elegánsan öltözködött nőkkel; a terem hátsó részében a férfi hallgatóság. A vád, melylyel Sisa illettetett, röviden a kö­vetkezőkben foglalható egybe. 1872-ik évi nov. 24-én Sisa a balassa-gyarmati börtönből, hol lopás miatt 11/2 évre el volt ítélve, megszökvén, 1873. ápril 1-ig csak kisebb sertés-tolvajlásokat követett el: a zsunyi pusztán, Szőllősön s a garábi erdőn; továbbá néhány borpinczét tört fel Kozárdon. Majd elfogatván 1 hó­napig a sziráki járásbíróság által volt letartóztatva, mig­nem május 1-én sikerült neki onnan is megszök­nie, s rablásait és többi nagyobb bűntényeit ezután követte el rövid 8 hó alatt. Társaival mindenekelőtt Platthy József hasznosi pusztájáról elhajtott 16 ser­tést ; itt ugyan a n.-bárkányi juhász jelentést tévén, a csendbiztost és legényeit a betyárok nyomába ve­zette ; de amazok ügyetlensége az elfogatást meg­hiúsította. Majd a siseki erdőn követtek el orzást, s aztán az ecsegi völgyben kirabolták Botka József és Kési Antal molnárokat. Innen elmentek N.-Bár­­kányba, s az ottani korcsmárostól elraboltak 35 frtot, fölkeresvén egyszersmind a juhászt is, kinek eláru­lása imént a pandúrokat nyomukba vezetés e miatt úgy Sisa, mint főczinkostársa Hagymás, rá­lőttek a juhászra, de csak a Sisa dupla puskája talált, örökre bénává tévén a juhász balkarját. Ezután a bárnai mol­nárt s a kocsin ülő otttani tanítót rabolták ki, elvévén emettől 20 sajáts kettős fegyverét. Vádoltattak továb­bá a bokori kormosmárosok megrablásával s ugyan­ott a községi adópénztár (20 írt) kirablásával. Bo­korból a sz.-jakabi pusztára mentek, hol lakmározás közben lepték meg őket a pandúrok, de ismét min­den eredmény nélkül : Sisa és társainak sikerült egy szalmakazalra rejtőzni, hol 3 napig tartózkodtak.­­ Ezután Gután Beimel S. bérlőtől 39 db birkát haj­tottak el. Rablási kísérletet tettek Szurdok-Püspöki­ben a korcsmárosnál, de a faluba szaladt szolgáló lármájára megugrottak. Sept. 30-án megrabolták az ilinyi korcsmárost, elvévén tőle 92 frtot, 4 arany gyű­rűt és 2 fülbevalót. Következett a csitári korcsmá­­ros kirablása; 60 frtot, 2 arany fülbevalót, ugyan­annyi gyűrűt, egy arany órát lánczostól és ruhane­­műeket vettek el tőle ; aug 31-én a kutasói korcsmá­rostól raboltak 46 frtot és élelmi­szereket; okt. 31-én Szurdok-Püspökiben Pilinyi Jánostól 135 frtot. Zsa­rolási szándékból nem eredmény nélkül fenyegető le­veleket irt Sisa az ottani lelkészhez és kasznárhoz.Nov. 5-én Sipeken Policza Antal juhásznál jött össze Sisa Balázs Sándor ottani lakos s egykori pandúrral, s sze­mére veté ennek, hogy őt még gyermek korában egy lo­pásért kegyetlenül megkinozta. Balázs feledést aján­lott, s állítólag hálásra magához hívta a rablót,ki azon­ban midőn hajnal felé együtt menének, leteritette s el­vágta nyakát Balázsnak. E gyilkosságot Sisa sohsem habozott bevallani. Ezután ismételve rabolt 25 frtot a kutatói, nov. 25-én pedig 47 frtot a varaszói korcsmárosnál, s ké­sőbb a szentmarjai korcsmárostól 80 frtot, kávéhoz való czukrot, s férfi-ingeket; nevezetes, hogy ezen rablásokat Sisa, bár fegyveres kézzel, de általában minden erőszakoskodás nélkül, áldozataival úgy­szól­ván tréfálódzva hajtotta végre, oly nagy volt tőle a félelem, hogy áldozatai egy szavára megadták ma­gukat ; fortélyt is csak ritkán alkalmazott. Végül miután az erdőkövesdi erdőből elhajtott s Egerben és vidékén orgazdáknak eladott 18 sertést, 1873. de­­czember 26-án a baktai korcsmában az egri érsek egyik erdőkerülője, Mataipacs Mátyás, üres kézzel elfogta a már nagy hírre vergődött rabló betyárt.­­ Kívüle néhány önálló rablást és tolvajlást követtek még el főbb társai: Szabó, Hagymás János, Tőzsér István, Dudás István stb. A bizonyítási eljárás teljes két napot vett igénybe, s az orgazdákat kivéve, a vádlottak legna­gyobbrészt önkényt beismerték az elkövetett bűntet­teket. Sisa elejétől végig, de főleg a szembesítések alkalmával ritka éles eszének s elbizakodott vakme­rőségének adta tanujelét. Főczinkostársa, Hagymás, saját bűntetteit szerette volna reá tolni. A többi vád­lott elenyészett e kettő mellett, fele pedig a vádlottak­nak alig bizonyult be egyébnek, mint öntudatlan esz­köznek Sisa és főbb társai kezében. Harmadik nap reggelén előbb a tanuk, és kár­vallottak megesketése s azután a vád- és védbeszédek következtek. A kir. ügyész igen részletesen s közvád­lói állásának megfelelőleg szárazon adta elő a ténye­ket, melyek alapján Sisát a gyilkosság, egy gyilkos­sági kísérlet, 14 rablás és 9 tolvajlás bűne miatt kö­tél általi halálra, Hagymást pedig 10 évi börtönre kérte ítélni; a többiekre kisebb-nagyobb büntetés kiszabását s a vádlottak egy részének szabadon bo­­csájtását kívánta. Utána Harmos Gábor fiatal ügyvédé volt a szó, ő védelmezvén a fővádlottat. Beszéde, mely csaknem egy teljes óráig tartott, roppant figyelmet keltett: felhasználta a szónoklat, a jogbölcselet s a helyzet minden előnyét. Itt-ott kitöréseivel, és táma­dásaival sérté ugyan a törvényszék s a kir. ügyész­ség tekintélyét, de az elkapatott hév a védő fiatalsá­ga által menthető. A­mit pedig rendőri közegeink nyomorultságáról felhozott, azt legnagyobb részt hajlandók vagyunk magunk is aláírni. A Sisa által elkövetett gyilkosságot emberöléssé, rablásait fegyve­res tolvajlássá törekedett minősíteni. Védbeszéde egyébiránt külön nyomtatásban is megjelent s igy a magyar jogászvilág azt olvashatja. Hosszabb be­szédben védte utána Reményi Károly ügyvéd a bünrészességgel vádlottakat, a többi védőügyvéd pedig egyeseket. Mire az elnök összegezvén a kifejtetteket, s védelmük iránt még külön is megkérdezvén a vádlot­takat , az ítélet kihirdetését másnap délutáni 5 órára tűzte ki. Sajnos azonban, hogy ez az idő pontosan megtartható nem volt, mert másnap (oct. 28-án) a megyei közgyűlés után a nagy teremben 5 órakor még szólt a zene és folytak a toasztok a főispáni ebéd alatt. — Lön aztán nagy tolongás s az ítélet kihirde­tésére roppant számban megjelent közönségnek egyik teremből a másik terembe való hajszolása, míg végre nagy nehezen rendbe hozták a nagy termet, s az íté­let 61­* órakor az ételgőzös és dohányfüstös terem­ben kihirdettetett. Sajnálattal kell e körülményt felemlítenünk, mert az illetőknek, kik erre befolyással bírhattak, t. i. a megye urainak a közigazságszolgáltatás közös érdekében mindent el kellett volna követniök, hogy a végtárgyalás legünnepélyesebb momentuma, az ítélethirdetés, semmi által se profanizáltassék. Az ítélet Sisára nézve,mint azt táviratilag már közöltük, szándékos emberölés, súlyos testi sértés, rablás és tolvajlás miatt 20 évi súlyos börtönt, Hagy­másra 10, Kis Csóka Józsefre 5, Tőzsér Istvánra 3, Dudás Istvánra 2 évi súlyos börtönt mondott ki; ki­sebb büntetést kaptak még néhányan, 3 orgazda is, a bűnrészesek pedig többnyire felmentettek. A kir. ügyész s az elítélt vádlottak Tőzsér kivételével az ítélet ellen fölebbeztek. Szerkesztői üzenetek: Csíkszereda. Nagy érdekű levelét a közgazd. mellékleten közöljük. Sopron. A czikkírót nem nevezhetjük meg. A „Pesti Napló” táviratai. (Ered. sürg.) N.­Kikinda, nov. 8. Hertelendy József főkapitány beiktatása a közönség nagy lelke­sedése között ment végbe. Bécs, nov. 8. A költségv.­bizottságban a p. v. miniszter kijelente, hogy javaslatot fog benyújtani a tisztviselők özvegyeinek nyugdíjazásáról. — A cen­trum­párt hozzájárult azon interpellációhoz, melyet az alkotmánypárti clubok bizalmi férfiai a vám és kereskedelmi kérdésben a kormányhoz intézni elha­tározták. A baloldal clubja azt alkalmasint a ma esti ülésben fogja megállapítani. Bécs, november 8. A Ferencz­ József-vasút igazgatósága közzé teszi, hogy a kisiklott vonat gépét már annyira emelték, hogy Colom­ sütő holttestét ki lehetett alóla húzni. Más holttestet a gép alatt nem találtak. Az özvegyek és árvák állandó ellátásáról az igazg.­tanács szerdán fog határozni. Bécs, nov. 8. »A »Polit. Corr.« arról értesül, hogy a bécsi török nagykövetnek Rasid basa helyébe­n a r i­f­i basa fog kineveztetni. Berlin, nov. 8. A császár tegnap a bi­rodalmi gyűlés elnökségét fogadva, behatóan nyilat­kozott a birodalmi gyűlés teendőiről és a politi­kai helyzetről, leírta, hogy Milanóban mily lelkesedéssel fogadták; kiemelte, hogy mily jelentő­sége van e politikai ténynek, mely újból megpecsé­telte, a baráti frigyet a két uralkodó és a népek közt, melyek egymással és egymás által érték el az egységet. A császár hangsúlyozta, hogy az európai helyzet kiválóan békés jelleget öjtött, megjegyzi, hogy a függőben levő boszniai kérdés — igaz — még nem jutott megoldásra; kifejte az itt szemközt álló néppontokat, az ezekből folyó ne­hézségeket és kifejezte teljes bizalmát e nehézségek békés kiegyenlítése iránt. Berlin, nov. 8. A »Germania« a centrum-párt elnökségétől levelet vett, melyben ki van jelentve, hogy a centrum­párt nincs feljogosítva tárgyalásokat kezdeni az egyház-politikai viszály kiegyenlítésére. Zágráb, november 8. Makanecz egy, a Száva­­határon épített híd tárgyában interpellál. Zsivkovics osztályfőnök és Sztankovics osztálytanácsos interpel­­látiókra felelnek. Tárgyaltatik az igazoló bizottság jelentése. Délután az ülés folytattatik. Zágráb, nov. 8. A tartomány­gyűlés délutáni ülésében Inkey báró és Kubanovics virilisták és Ro­­gulics, Parcsetics képviselők végleg igazoltattak, Borovecski indítványára elhatároztatott, hogy a kor­mánynak sürgősen fogják ajánlani, hogy az állatte­nyésztést a jövő költségvetésben kiváló mérvben ve­gye figyelembe. Ezután a ház határozatlan időre el­napolta magát. London, nov. 8. Alexandriából jelentik a »Times«-nak . A khedive hivatalosan megkereste a britt kormányt, hogy az egyptomi pénzügykezelés átvételére küldjön neki két pénzügyi hivatalnokot, egyúttal megígéri, hogy megad ezeknek minden fel­világosítást és a szükséges hivatali hatalmat. Berlin, nov. 8. (A tőzsdéről.) Mérsékelt üzlet, a hangulat meglehetősen szilárd, üzérkedő értékek javultak, de utóbb alacsony külföldi jegyzések folytán meggyengültek; vasutak szilárdak, bankok kereset­tebbek, külföldi papírok jobbára nyomottak voltak. Béva, nov. 8. (Zárlat.) Hitelrészvény 192.—. Gali­­cziai 194.25. Államvasut 276.—. — Kente 69.65.— 1860-as 110.50. — 1864-es 132.50. Ezüst 104.70. — London 113.80. — Unió­bank 70.—. Általános épitőbank 8.25. Angol-osztrák 90.—. Lombard 102.50. — Tramway 80.—. — Hitelsorsjegy 162.—. Napoleond’or 9.11—. Arany 5.39—. Frankfurt 55.55 — Porosz pénzutalvány 169.—. Török sorsjegy 33.25. Angol épitőbank 20.50. Municipalis bank —.—. Magyar földhitel —.—. Szilárd, Bécs, nov. 8. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 81.75. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 188.75.— Magyar záloglevél 86.10. Erdélyi—.—. Magyar ker. vasút 38.—. — Magyar sorsjegy 77.50. Magyar földhitel 63.—. — Magyar vasúti kölcsön 99.75. Angol-magyar 34.—. Franco­­magyar bank —.—. Alföld 117.50. Magyar északkeleti vasút 112.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 63.—. Tiszai v. 180.—. Municipalis bank 17.—. Berlin, nov. 8. (Kezdet.) Galicziai —.—. — Lom­­bardok 182.—— Ezüst jövedék —.—. — 1860-as —.—. — Bécs —.------Romániai —.—. — Államvasut 485.—. — Pa­pír-jövedék —.—. — Hitelsorsjegy —.—. — 1864-es —.—. — Hitelrészvény 331.—. — Magyar sorsjegy —.—. Berlin, nov. 8. (Zárlat.) Galicziai 85.—. Lombard 182.50. Ezüst jöv. 64.40. — 1860-as 109.—. — Bécs 175.70. — Romániai 29.70. — Államvasut 484.50. — Papir-jövedék 61.25. — Hitelsorsjegy 331.—. — 1864-es 300.—. — Hitel­részvény 331.—.— Magyar sorsjegy —.—. Frankfurt, nov. 8. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre — . — Osztr. bankrészvény —.—. — 1860-ki —.—. Évjáruléki papír —.—. — Lombardok 90.3/4. — Magyar sorsjegyek —.—. — Osztrák hitelrészv. 163.3/4. — Osztrák államvasp. részv. 241.3/4. — 1864-ki —.—. — Évjáruléki ezüst —.—. — Gali­cziai —.—. — Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, nov. 8. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 176.80. Osztrák bankrészvény 807.—. 1860-diki 108.3/4. — Évjáruléki papír 61.1/4. — Lombardok 92.—­ Magyar sors­jegyek 166.80. Osztrák hitelrészvény 163.3/4. — Osztrák állam­­vaspályarészvény 241.3/4. 1864-diki 297.80. Évjáruléki ezüst 64.1/g. — Galicziai 167.3/4. — Győr-gráczi —.—. Utóbörze 183.zs, 241.Zs. Berlin, novemb. 8. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza oct.—novemberre 195.—, apr.—május 208.50. Rozs helyben 153.—, oct.—novemberre 151.50, nov.—decz. 154.—, apr.— májusra 157.—. — Zab octoberre 165.—, apr.—májusra 171.—. Árpa helyben —.—.—. Repczeolaj helyben 68.—, oct.—novemberre 68.—, apr.—májusra 69.40. Szesz helyben 46.30, octoberre 47.40, november—decemberre 48.—, apr.—májusra 50.80. Stettin, nov. 8­. Búza 198.50, 209.50. — Rozs 147.—, 153.50. Olaj 64.50, 68.—. Szesz 46.—, 46.50 49.70. R­e­p­c­z­e 324.8. Antwerpen, november 8. A petroleum üzlete szi­lárd, 28*/7. New-York, nov. 7. Liszt 5.95. hírek. A gabubtőzsdéről. (Esti üzlet.) Budapest, nov. 8. A délután folyamában 5000 vm. búza köttetett tavaszra 5.03­­jával, az árak azonosak az esti lapunkban jegyzettekkel. Különféle termények: Heremag csendess ( (100 font) Luzerni magyar 25—27 á., franczia—p.—.— á. olasz •— p. —.— á. vörös szíriai bánáti. Repczeolaj szilárd , (100 font ingy. hordó, t. s.) nyers, azonnali szállitás p. kétszer finomított 2174 p. 2 U/s á. özselkétszer finomított p. Lenmag­olaj lanyha; 25 bip. 26 á. Olajpogácsa lanyha, (100 f.) repcze egyszerű prés. 3.25 p. 3.30 á.; kenderpogácsa 1.85 p. 1.90 á. Disznózsír szilárd,(100 font ingy.hordó, t. s.) pesti 38*/i—383/* p. 40 á. Szalonna szilárd, (100 font) m. la légszáraz áru minő­ség szerint á., városi lég­száraz 35—36 p., füstölt, azon­nal 38—39 p. Fagygyu szilárd, (100 font) olvasztott 28 p. 281/* á. Szilva lanyha ; (ingy. hordó, t. s. hordóban, zsákban) bosnya hordó uj 9 p. — á. Oct. Nov. 1F/1 P- 97* á. Zsákban szerb. 73/4 p. á. Zsákban. Szilvasz szilárdabb; (ingyen hordó, burok 10%) szlavóniai la 71/* P- 7’/1 á. Dió lanyha, (netto 100 font) magyar, minőség szerint 9 p. 10 á. szerb 7 p. 9 á. Gubacs szilárd ; (burok nélkül) magyar la uj 20 p. 21 á szerb. — p. — á. Hamuzsir keresetlen ; (100 font ingy. hor­dó, t. s.) magyar, fehér 18 p. kékes 14'/2—15, kék házi 12­/2 p. 1372 á. illyt. erdélyi—.— p. Borkő természetes szilárd; (100 font burok nélkül) fehér la 38 p. — á. II. p. 32 á., pi­ros la 35 p. II. 30 p. Méz szilárd ; (100 font ingy. hordó, t. s. ) piros minőség szerint 18 l/a—19 p. sárga csurgatott 20— 21 á. fehér — á., apró hordóban. Viasz keresetlen ; (100 font) rozsnyói 82 p. 84 á. bánsági 700 á. Szesz lanyhább ; (Leg­alább 30 fokú fokonkint) régi módú élesztő, hordó nélkül 4672 p- 47 á., ujmódu burgonya, azonnal 34 p. n­­/1 á. Az értéktőzsdéről. Budapest nov. 8. Az esti tőzsde ismét ellanyhult, osztr. hitel részvények 192,80-ra, magy. földhitel részvények 6372-re csökkentek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, nov. 8. A déli tőzsde külföldi kedvezőtlen börze hírek foly­tán ellanyhult és az emelkedés, mely az összes értékpapírok­ban az előbörzén, beállott ismét elveszett. Küföldi váltók és valuták kedvező politikai hírek következtében néhány tized 76-al hanyatlottak. Zárlat: osztr. hitel 192.25,­anglo 90, magy. hitel 188.50, magy. földhitel 63.25, osztr. államvasut 276, lom­bard vasút 102.50, tiszavidéki 179.50, alföldi 117, magy. sors­jegyek 78, magyar vasúti kölcsön 99.75, török sorsjegyek 33.25, papirjáradék 69.65, ezüstjáradék 73.50, 20 frankos arany 9.11, ezüst 104.65, Berlin 56.35, Kecskemét nov. 5. piaczi árak ! Tisztabuza pozs. m. 4. —4.50, elegyesbuza pozs. m. 3.40—3.70, rozs pozsonyi m. 2.80 — 3.10, árpa pozs. m. 1.70—2.10, zab pozs. m. 1.60—1.80, köles pozs. m. 1.70—2, kukoricza pozs. m. 1.60 —1.90, burgo­­nya 50—1 frt. KÖZGAZDASÁG. Vegyes Sík­ek. (Uj marhalevelek.) A pénzügyminisz­ter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz; eszerint január 1-től fogva kincstári bélyeges űrlapo­kat kell marhalevelekre használni; ha nem kincstári űrlapon lesz a marhalevél kiállítva, bélyegtelennek fog tekintetni, ha rajta is lesz a bélyegjegy; a kiállító közeget bélyegcsonkítás miatt bírságban fogják el­marasztalni. A hatóságok felszólíttatnak, hogy meg­felelő számú 3—5 kros bélyegű űrlapokat rendelje­nek meg; kötelességük lesz azt is nyilvántartani, hogy az egyes űrlapokat kinek állították ki. A lo­vakra nézve különalakú, eltérő szövegű lólevél-űrla­­pok lesznek kiállítva. A rendelet aztán megállapítja, hogy a törvényhatóságok mily módon szerezhetik meg az űrlapokat. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai m. k. központi intézet időjárási távirati inté­zet jelentései 1875. évi nov. 8-ról, reggel 7 ór. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A légnyomás még részint sülyedett, Orsován 1.8 m. m.-rel, részint kevéssel emelkedett Csáktornyán 1.6 m. m.-rel. A hőmérsék többnyire kevéssel emelkeedett, Szegeden 4.2 fokkal. Eső: Budapesti, Sopron 2, Fiume 41, Zágráb 20, Orsova 5, Szeged 6, Debre­czen 2, Csáktornyán 24, Ungvár 3, Bregenz 1, Póla 19 m­m. Ózonmérő Budapesten nappal 0, éjjel 0. A tenger Póla mellett fodros. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Árverések, árlejtések. Budapesten. — A túszéknél decz. 1-én Kosznits Frigyes gyeputczai háza 3814 ft. Vidéken: Hosszufalván (Szombathely) decz. 7- én Farkas Imre telke 2142 frt. — Pálfalván (M.-Óvár) decz. 21-én Frankl Katalin háza 2709 frt. — Gyógyban (Pestv.) decz. 4-én Kaszala György ingatlanai. — Munkácson nov. 26-án Danes Tamás belsősége 2730 forint és klacsanói szőlője 800 forint. — Heréden (Balassa-Gyarmat) november 25-én Weisz Sámuel birtoka 3205 forint. — Halászon (Magyar­óvár) decz. 4-én Szitás Gábor háza, telke 4600 frt. — Ung- S3 A .g o Szél Észlelési állomás §1 „ 83c___________„_ Felhőzet g, a § I ” U­T 5» W b­ányajerőssége Budapest 754.71+ 4.0­­ — — köd Beszterczeb. 745.3 + 3.0; — — borult Soprony 752.0 + 4.4 NDK 2 felhős Fiume 755.0+ 9.1 E 2 borult Zágráb 754.9­+ 2.2 DK 1 köd Orsova 767.2 + 6.2 — — derült Szeged 754.9+ 5.9 — — köd Debreczen 7­5­6.8­­+ 5.0 K 1 borult Csáktornya 754.1­­+ 0.3 ENy 1 borult Trencsén 752.1+ 6.2 E 1 köd Nagy-Szeben — -j-----— — — Ungvár 754.6 + 5.2 DK 3 köd Durazzó — j-f-----— — — Magyar-Óvár 754.9 + 1.1 DK 1 derült Bécs 751.8 + 1.4 DNy 1 felhős Prága 748.3 + 5.2­­DNyTM 3 felhős Bregenz 746.6 + 3.1 E 1 borult Póla 753.5­+ 9.4 D 1 borult vártt nov. 12-én Bodnár András ingatlanai 1839 frt. Bánfal­ván (M.-Óvár) decz. 10-én Fleischacker Anna háza 2235 frt. — Verseczen decz. 4-én Stefanovics Torna ház- és szőlőrésze 2200 frt. — Ugyanott decz. 7-én Demetrovits József háza 6150 frt. — Szombathelyen decz. 1-én Szalay Jánosné hagya­téki belsősége 8000 frt. — M.-Szigeten nov. 26-án Ábrahám Ferencz gyapjukészlete 13.440 frt. — Baranyavártt decz. 3-án Menzán Józsa telke 3929 frt. — Tevelen (Szegzárd) jan. 10-én Dőry Géza nemesi birtoka 29.982 frt. Pályázatok: Ungvárit, telekkönyvvezető 4. h. a. Kecskeméten törvényszéki szolga decz. 16-ig. Nagy-Szeben­­ben II. oszt. pénzügyi titkár 3. h. a. — B.-Gyulán, Csabán, Szarvason, egy-egy joggyakornok 15 n. a. — N.-Kanizsán tör­vényszéki biró 28 nap a. — Kis-Kőrösön bírósági végrehajtó 4 hónap alatt. Vízállás november hóban. Felelős szerkesztő : Urvéry Lajos. NYILT-TÉR. T. dr. Kiss György urnak, Szabadka városa szemorvosának, ki két évig csaknem egészen vak leá­nyomat kigyógyitotta, ezen mesteri gyógymiveletéért nyilvánosan is örömmel fejezem ki elismerésemet. Kalocsán, 1875. évi november hó 7-kén. Klossy Péter, tornatanár, 1465. Kwizda Ferencz J. urnák Korneuburgban. Az ön cs. kir. szab. üditő-folyadéka a lo­­vak köszvényes és csúzos bajai, vala­mint a lábak megbénulása és merevedése eseteiben tapasztalt kitűnő hatásánál fogva már nélkülözhetetlenné lett a lótulajdono­sokra nézve, és azt lehet mondani, hogy e készít­mény Toscanában már tökéletesen meg­­honosodott. Szíveskedjék nekünk az ön cs. kir. szab. üditő-folyadékból újabb 500 üveggel küldeni, hogy az igen élénk keresletnek gyorsan megfelel­hessünk. Livorno, 1875. jul. 26. Duna R. és Malatesta E. A cs. kir. szab. üditő-folyadék eladó helyei a mai hirdetménynél vannak elsorolva. 1339. Helykégváltoztatás. Üzletem mai naptól az Akadémia-utczai Ganz­­féle házban található. Hoffmann József, gyarmat-áruk raktára. Nemzeti színház. Ma, nov. 9-én, A végzet hatalma Opera 4 felv. Irta Piave F. M. Zenéjét szerzette Verdi. Calatravai Tallián Donna Leonora Nagyné B. I. Don Carlo Láng F. Don Alvaro Ellinger Preziosilla, Tannerné Pater quardián Odry L. Frater Melitone Kőszegi Curra, Vidmár Erzsi Trabuco, Szalai Házaló Vizváry Tábori sebész Széphegyi Várszínház. Ma, nov. 9-én. A párbaj. Dráma 5 felv. Irta Ferrari Pál. Olaszból fordította Cse­­pregi Lajos. Népszínház. Huszonegyedik előadás kedden, nov. 9-én. Soldosné Luiza asszony, mint vendég. DUNANAN, Operette 3 felvonásban, írták Sirodin és Monneaux,fordította Tarnay Pál. Zenéjét szerző Of­fenbach Jakab. Dunanan, rézöntő Tihanyi Patrokius, da Karikás Tympanon Solymosi Lespingot Kápolnai Astrakán Zádor Vendéglős Hunfi Pamela, Soldosné Leokadia, Darai K. Agatha, Szigethi L. 1- ső leány Kertész I. 2- ik leány Horváth P. 0 fölött 0 alatt , Napja Hol? -------­--------------1------- időjárás láb | hüv. láb | hüv._________ 3 -Budapesten 6 8 — — ködös 8 Pozsonyban 5 0 — — » 8 IM.-Szigeten 2 10 — — felhős 8 Szatmáron 2 1 0 — — » 8­­Tokajban 5 1 0 — — » 8 Szolnokon 7 6 — — ködös 8 Szegeden 9 3 — — » 7 Aradon — — 1 3 felhős 7­­N.-Becskerek 0 2 — — » — Bezdán (Fer. cs.) — — — — * — 1 Verbászon — — — — — — Barcson — — — — — 8 Eszéken 4 1 — — » 7 Mitroviczon 11 6 — — » 7 Sziszeken — — — — * 7 Zimonyban 13 1 — — » 7 (C-Orsován 9 10 — — » A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei nov. 8 -------------------------^—7 ■ —r • ■■ '. -- ' ------------ ■ —■ 'T r ~T~.^Tz:+,:-T-— «gl Érté­kpap!r adv» tart?» « J Értékpapír adva tartva | § Értékpapír adva tart? £ 11A mm A A»«*»­­t°0 86a ka­ti kőbánya . . 80 — 85 — Alamauoszag. 500 Spvdium ca­ssontUaii. 180- 185 — S.110 Magyar vasúti kölcsön . 100 - 100 bO jg # Buda-Obudai nb fcl — SOI* 200 Szear­­r I. magyar . 180 — 105 — 100 „ gömöri áll. zálogl.57,------—— 100 . Iparbank . . 67 60 £8­0 105 Köss. és téglagy. (Draaehe) 05— 100 — , keleti vaant 9. kib. 72*' 70 76 jen „ Budai kér.bank 119 — 148— 800 Alagút.............................. 60 — 63 -s­„ sorsjegykulcs8n • 76 - 78 fo gyp Festi kér.bank s.M — 80S— 800 Téglagyár Szt.-Endrei . — — —— „ 10 frt db 78-- 78 60 „gq Pesti iparbank 824 — 826 — 800 Téglagyár Buda­pesti . — — — — 1871-ki magy. állatukét».— — 109 . Fest-budai kéz- 800 Tégla és mészég. éjlaki 48 — 45 — 1878-ki „ „ -------— - mu­ceabank . 61— SI 60 800 Téglagyár Kébányfi . 50 — 55 — 1878-ki m. kir. kínost. n­­.-----------------------50 . Bir.t.e. m. b.int. ------------------1874-ki „ „ „ 104 - 106 - 40 , Bárány, t. és h­it.-----------------­­?'á.!1­8rlőV!!t Sí?, Földteherra. katv. magy. 81 66 88 180 , t­ebr. ker.bank-----------------­. , 1887.ZrI. 80 50 81 — 100 , I. Erdélyi bank----------------­­Magy. földhitelint. 5*/«’/• 6612 86 Jb . , temps! 80 75 81 60 4. Diharm. ker.- Ip .----------------­­« arany »agy ezüst 92 75 98 . , „ 1887.aur.------— — term.-hbank • jelzálogbank 5*/.% 78 76 79 — , „horv.pre.-------— — 100 Vas-Zalai nb.Béssjegy. ----------------­­Nyug.mh. lab. Sopr. 9«/.-----------— — „ „ erdélyi 7»-- 79 40 Takpénz., Félegyházi . ----------------­­Kagy. ált. fdb. rvt. 6% 87 50 87 75 Magy. jola.arb.válts. k5tv.------— — go . GödöllSI . . 40— 45— s e e s 57, 69 — 89 60 Sac­ddézsma válts. kBtv. 75 — 76 *5 100 . Országos k5np. 84 50 85 60 Pestvárosi takar.ptr. 6«.»o 87 50 83 . Osstrák áll.­adós. pap.6% 88 60 99 5,0 jooo . Pesti I. hazai. 2438 - 8460 — Pesti keresk.bank . 88 , 88 „I „ „ „esüit kam. 10o „ Fest-Budai fév. Is6 00 138 - Sieben! f51db.int. 57,7,-----­Jan.jul.57n 7S 76 74 . 50 , Pisti külvárosi 50 — 50 50 Sisbirt.f31db.int. 77, 89 50 90 , , • „ezüst kam. í0 Pakrae-Darnvir.----------------­­„„ . apr.okt.5Vo 73 Tí 74 - . Szent-Endrei 44 — 46 — Kisors. 1880-ból 4 500 frt 112 60 11» _ 10 Erdélyi . . *6 — ---------------­„ 1880-ból i 100 frt 11» — 117 gr. 50 „ alpesti . . 31 — 38 — -­­«iszakk. vasp. , 6»). — — — ~ „ 1894-ból i 100 frt 133 V m bt 60 „ ált. budai Polg.----------------- 300 M. ker. vasút 1. kib. . — - — -„ 1884-ból á 60 frt 18* 50 1.3 .. 60 . Osegl. tkp. 887------------------m Magy. gaL vssp. . 6% ----------------­Pestvi kSles. 1871-ból 87» 89 60 911 E.200 1. Érd. vaep. fi 100----------------600 Malmok: Aradi gea­­. ------------­­*0» Győr-sopron-ebenfutd­ ----------------------­BesSvéjSF8&. 500 . Concordia . 148 — 1'-0 — *®n Vagvölgyi vasp. . . -----­­— 590 Borsod-Mish. -----------------— Fost-budai láncok 8% 86 75 86 -­•nn p.rrBihot 11Q__ ifi — 100 Borsod-Miak. maion? — — — — 100 Bist tári.i Atlas, vigsbiat« 7 — Jqo " Luiza .­­ . 9/ 75 98- iOu Buda­pesti malom 6«/, 182- 184 — 8­6 . . I. magyar 1046 - l01. J _ * Temesvári gó* ----------------­­«0 Pannónia gőzmalon « 7 ,------------- -800 ’ " i,' • ‘ .11 ~ 900 . Moln. éa tűzök *60-- *85- 100 Kész. és téglái, kőt. --------------100 * " ■ I ' ~ 600 I Hengermalom 730- 751-800 ’ " nemi ' ‘ ■ i?8 XI ~ SO® , Victoria . . 167- 168- FeMBOmek, ?nn * " E, • • • ■ 08-‘ D" * goo , l. Btsda-pcutl. 675 - «85 -, « Tiaza . . . . — — .no Bndai gyártelep —­— — Osáazáil arany . . . 3.78 SS9 — *00 Vasp.: Pest-Barcsi . . — — -------10fr„ * p“nnoío . . 4i<l — 500- Osatr.-magy. 8 frlos arsny 9.09 911-TM : Indái Ä : : »= *!»•_ 80 ÄpuWsnUt Pest,. • 1 1 --­­Ul . % : K Ä T ! :: : p o r M a 1 -83” 20^ * Magyar^k­^Jeil * * L. ^ ” 200 Könyviry. „AfchenaotLu* IitJí p­r­I­mit&k, I 500 ’ I. Erdélyi . . -----------------500 „ Pi-fanKl..Társ.« C'U— 175-■ Ad­gsb. ICO cémn. írt u­tán ------— WO ' ‘ ~ ~ ------500 hang, és zárásaiért» vasönt. 198-17*­­Barlini 1°0 rn«k után ... -Jl/0 n Vágvölgyi . . • QueeLfloindt-förfi 1)8_ fis — Franki, a. M. 100 da. mark SU M 4­1 100 „ Budr.i hegypálya . 69 - 67 _ otó^intézet 1. marv ____________ Hamb. 100 da. b. Mark u. 65 *5 51 44* s T g s r r iív «S “ r ! == - M s » “ ^ w E1M ’ MMÜfis’fci,,­­«47: 3 ” ~ « S S Ä 'ÜS&rtta. 4900- — N.m-hivalilo« ré»z. «r " ' 900 Gyapju-mosé és biz. I. m. 123-­1*5- A . .. k . 60 „ Magy. feli. hitelb. 34— 30 _ afiJS1 Tarjánt­artanín 98— 8b— Arad! kor. bank besz. . — — — 80 „ Kisb. feldholtaUnt. 88- S8 _ »algó-Tarjáni kószén . « _ 10# Hotel részvttárs. *00 _ 10Ji * 75 Vjt.° 1(" Schlick-féle vasöntöde. 11S— 118— 390 3*koritan ... 809 -------— — aSS : Tibink -I II *00 Soa.ésvegy-irn-gyir. --- -­font­­ar váramé- font­­ár vámmá­­, „ , _ fo+ kelybeiu ár »ammnjb Termény nji .sánkint nyi csánk!­nt Termény nyi szokás * «sánkint Buia bánsági . 8rag 81 4*0—4 30 8* 4 34—4 45 ao*»..................................... 78—7* 80 font S 25 -8 85 — — ; l l : ’ ll S?°I^Ve 8« síisítső Árpa malátának . . . 68-70 7» , 1 70-8 80 ----------­* tiszavidéki uj S3 4 70—4 80 84 4 90—5 — „ takarmány . . . 10—98 7* , * 36—» 66 -— — . . . * &1 l&“ 81 6^15,6 Zab üreg......................... »C 7 35 ----------­1 pest-vidéki • ', 81 4 15—4 26 8* 4 SJ—4 40 Tengeri bánáti . . . 45—48 50 , -----*' ’1 , „ „ n) S3 4 50-4 65 84 4 75-4 85 * " , nj 85 4 9 5-6 06 86 5 10-5 16 c mámoma „ . . . 81 mk­6 - ----------­» « ■ nj 87 —— - * — „e | _ „ fehérmegy. , „ — -----— -­­• * . . . 81 435-445 R* 460-4 80 83 4 71—4 80 84 4 9‘i —6 — Kapers kSpolita oj . . — 75 font ----- -­­—”’ — I­­ . „ 85 5 05—6 46 88 5 90­ 6*5 | „ bácskai „ „ 81 — - — --------­­« kinia * • “ ~ ■ I ~ I l I ; ; 88 II I 84 II I KOlos nj. . . 5 , . - I 8* . I *--* ----­­I ... ■

Next