Pesti Napló, esti kiadás, 1876. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
1876-02-01 / 25. szám
szeti szakképzettség irodalmi fejlesztését czélzó alapítvány tétessék. Az igazgató választmány kijelenti, hogy az Országos Erdészeti Egyesület, a hazafias fájdalom legbensőbb és legsajgóbb érzésével osztozik a magyar nemzet nagy fiának, bölcsének és vezérének, Deák Ferencznek, folyó jan. hó 28-án történt elhunyta által Magyarországot ért nemzeti gyászban. Az egyesület a magyar nemzet jelen lesújtó fájdalmában való részvételét, s Deák Ferencz működése és emléke iránti legmélyebb tiszteletét és hálás elismerését a hazai erdészet körében és illetőleg az egyesület évlapjain is megörökíteni, és ennek az ifjú nemzedék és a jövőkor részére látható és az egyesület életével együtt örökké tartó jelét óhajtván adni, az igazgató-választmány egyhangúlag elhatározza, miszerint a legközelebbi rendes közgyűlésnek ajánlani fogja, hogy: az egyesület saját alapítványi pénztáránál »Deák Ferencz alapítvány« czimén 10.000, tízezer forintnyi alapítványt tesz azon rendeltetéssel, hogy ennek évenkénti kamatja érdezeti irodalmi pályadíjakra tűzessék ki. A »Deák Ferencz alapítvány« összege elsősorban az egyesület évi jövedelméből tőkésítendő s ennek első részletét az 1875. évi egyleti jövedelemből 1876-ra átjött felesleg illetőleg 3.000 frt képezi. Az ezen alapítványt illető további szabályokat az egyesület közelebbi rendes közgyűlése az egyleti alapszabályokba felveendő határozatokkal fogja megállapítani. Az igazgató választmány végül helyeslő elismeréssel fogadja az elnökség által tett intézkedéseket s elhatározza egyúttal, hogy nemzetünk áldott emlékű fiának, Deák Ferencznek folyó évi febr. hó 3-án tartandó temetésénél, valamint az 5-én tartandó engesztelő szt. mise áldozaton a végtisztességet tevők sorában a gyászszertartás ünnepélyénél az egyesület Wagner alelnök és Bedő egyesületi titkár által képviseltessék, s hogy a gyászmenetben a helybeli és Budapesthez közelebb lakó választmányi és rendes tagok küldöttségileg vegyenek részt, megbizatván egyszersmind a titkár azzal, hogy az illetőket erről levélben és hirlapilag is értesítse. Kiadta: Bedő Albert, egyleti titkár. Tudósítás az országos erdészeti egyesület tagjaihoz. Az egyesület azon helybeli és vidéki választmányi és rendes tagjai, kik Deák Ferencz végtisztességénél, a gyászmenetben résztvevő egyesületi küldöttséghez csatlakozni kívánnak, felkéretnek, miszerint az e czélra szolgáló jegyek átvétele és az együttes megjelenhetés végett, folyó ha 3dikán, legkésőbb reggeli 8 óráig a titkári hivatalnál (Várdisztér 12. szám I. emelet) jelentkezni szíveskedjenek. Az egyleti titkár. A körmöczbányai állami főreáltanoda tanárai rendkívüli értekezletre összeülvén az intézeti igazgató indítványára a következő határozatot hozták: Midőn a körmöczbányai állami főreáltanoda tanári testülete Deák Ferencz halála alkalmával ezen nagy államférfiu halhatatlan úgy a jelen, mint az utókor jólétére egyaránt kiható érdemei előtt a legmélyebb tisztelettel és legbensőbb hálával meghajol; midőn azon nemzetünk és hazánk legválságosabb időszakaiban bölcs vezérének halála felett a legmélyebb igaz fájdalmának jegyzőkönyvileg kifejezést ad, elhatározza: 1) hogy egy hét tartamára az intézeti épületen gyászlobogót fog kitüzelni. 2) hogy a tanuló ifjúságot egy külön rendezendő gyász- és emlékünnepélyen; felvilágosítani fogja hazánk ama veszteségének nagyságáról; 3) gyászisteni tiszteletet rendezend a tanuló ifuság számára m. p. egy időben külön-külön minden hitfelekezeti templomban; 4) a gyászünnepély valamint az isteni tisztelet idejének és módozatainak meghatározása az igazgatóra bizatik, végre Vizy tanár indítványára elhatároztatott : 5) hogy a tanári testület és tanuló ifjúság között gyűjtés rendeztessék, melynek eredményéből a a körmöczbányai főreáltanoda épületében egy »Deák Ferencz emlék« állíttassák fel. Deák Ferencz élete. (1803—1878.) IV. Szeptemberben küldöttség élén ment Deák Bécsbe, értekezni az ottani országgyűléssel; de egyesség nem jöhetett létre s az elkeseredés mind két részről csak növekedett. Szeptember elején kilépett a minisztériumból, de megtartá képviselői székét. Mikor Windischgrätz herczeg a győztes osztrák sereg élén Buda falaihoz közeledett, Batthyányi követség küldését inditványozá, mely a herczeggel a béke iránt alkudozásokba bocsátkozzék. Az országgyűlés elfogadta ez indítványt. Az év utolsó napján, 1848. decz. 31-én, sötét téli estén, indult el a küldöttség; oly férfiakból volt összeállítva, kikkel a bécsi udvar kiegyezkedhetett volna: az egri érsek, Majláth György és Antal, Batthyáni és Deák voltak tagjai. De Windischgrätzet az első diadalok mámora és a bécsi reactio eszeveszett gőgje megrészegítették, el sem fogadta a követséget. Azt szente, hogy lázadókkal nem alkudozik. E szó sokjába került Ausztriának. Azon megaláztatásba, hogy először legyőzetett a magyaroktól s azon még veszélyesebb megaláztatásba, hogy az orosz által mentessék meg. Ma e »lázadók« uralkodnak Pesten s a király, a nemzeti zászló előtt meghajolva lovagolt föl a koronázási dombra. Mi más lett volna Ausztriának s fiatal császárjának sorsa, ha elejétől fogva kezet nyújtott volna ama legyőzhetlen istennőnek, ki századunkon csöndesen lépdel végig, ledöntve mindent, mi diadalútja előtt gátul emelkedik a szabadságnak. A végszakítás és a kiontott vér súlyos felelőssége mily halálosan esik azok fejére, ki azt előidézték! A magyarok előtt nem maradt más választás, mint vagy a feltétlen megalázkodás, vagy a fegyver. Készebbek voltak a Bethlenek és Rákóczyak kardját kivonni hüvelyéből. Bizonyára nem lehet ezt bűnül tulajdonitni nekik ; a nemzeti jog és a történeti jog részökön volt. De Deáknak, a törvényesség emberének, nem volt többé mit keresnie oly téren, hol a csaták szerencséjének kell dönteni. Politikai pályájának első fele e szomorú Szilveszter-éjjel záródott be, midőn az osztrák vezér táborából, a békés kiegyenlítés utolsó reményszálának szakadásával tért vissza. Az országgyűlésDebreczenbe helyezte át magát. Ő nem követte oda. Míg az országot az osztrák hadak foglalták el, Deák elvonulva, de nem rejtőzködve, élt kehidai birtokán. Mikor a magyarok, a hadiszerencse fordultával, visszafoglalták Pestet és Budát, ő akkor sem lépett ki elvonultságából. Forradalomban sem jellemével, sem eszméivel, nem használhatott hazájának , jobb szeretett homályban maradni. A világosi fegyverletételt követett véres kivégzések élénk emlékezetben vannak még; gróf Batthyány, gróf Leiningen, Nagy Sándor, Damjanich, Török, Aulich, Láner, Kiss, felakasztottak vagy főbe lövettek. Ez is téves politika volt. Soha egy kormány sem tartotta fenn magát a boszu politikája által. Akiket megölnek, martyrokká lesznek, és nem halnak meg. Föltámadnak, boszut állani biráikon. 1867-ben Magyarországon jártamban, a kirakatokhoz mindenütt az 1848 diki áldozatok arczképeit láttam, gyászfátyollal környezve. Míg volt tiszttársai önkénytes száműzetés által menekültek az üldözések elől, Deák nyugodtan maradt; kihallgatás elébe sem idézték. Jellemének tisztasága tiszteletet látszott kelteni iránta még az ellenségben is. Lassankint visszatért régi szokott életéhez, megfordult Pesten, meg Bécsben is, ha épen valami dolga volt. Ismét hévvel fordult régi kedvencz tanulmányaihoz , de semmi munkát sem bocsátott közre, a miben véleményét hallatta volna a helyzetről, melybe hazája jutott. Míg Eötvös, Somssich Pál, Zsedényi, gróf Széchen Antal nyomatékos iratokat adtak ki, melyekben visszakövetelték hazájok jogait, melylyel a hatalom úgy bánt, mint meghódított országgal, addig Deák hallgatott. Hallgatása tiz évig tartott. Különös, hogy ez idő alatt mind nagyobbá lett az emberek szemében s befolyása határtalanná lett. Ez idő alatt emelkedett azon páratlan állásra, mely őt Magyarország sorsának eldöntőjévé tette. Miképp senki sem tudná megmondani. Soha nem vette magának a kezdeményező szót a közügyekben. Ha kérdezték, kevés szóval felelt. Gondolatait nem titkolta el, de nem is kereste az alkalmat, hogy azokat nyilvánítsa. Tudta, hogy a nyomásra a visszahatásnak kell következni. Csöndesen, s látszólagos közönynyel nézte végig Bach miniszter centralizáló kísérleteit. Előre látta, hogy azok nyomorultul meg fognak bukni. E pillanatot várta. Addig minden erőfeszítést haszontalannak, minden panaszt gyermekesnek tartott. Elvonultan élt. Eladván kehidai birtokát, Pesten lakott. Legnagyobb örömét a jótékonyságban találta. Szerény jövedelmeinek tetemes részét évenkint szegény ismerősei vagy szűkölködő családok fölsegítésére fordította. Visszanyerte csöndes vidámságát is, s esténkint, munkában töltött nap után, néhány meghitt barátja társaságában, szivarfüst és sör mellett adomázni szeretett. E magatartás megmagyarázhatatlannak látszott; tán ingerelte is azokat, kiknek hevesebb kedélye nem bírta nyugodtan szemlélni a haza rabigába hajtatását. Hajdani minisztertársa, az akkor száműzetésben élő Szemere, azt írta róla: »Deák, magányában olyan, mint egy elátkozott völgybe rejtett orákulum, akihez senki sem mer közelítni, hogy tőle a jövendőt megkérdezze.Ő így tett Brutus a Tarquiniusok alatt, csakhogy Deák nem volt összeesküvő. Mikor a bécsi kabinet Magyarország alkotmányának visszaállításáról kezdett gondoskodni, megkísérlette értekezni Deákkal. Ekkor intézte Schmerlinghez, az akkori igazságügyi miniszterhez azon levelet, melyet akkor minden lap közölt, s melyben a meggyőződés szilárdságával nyilvánította, hogy ő mit sem tehet, mert a mód, melylyel a kormány a magyar ügyeket rendezni akarja, homlokegyenest ellenkezik az ő meggyőződésével. Azország bölcsének« ellenállása azonban teljességgel nem gátolta Bach minisztert, hogy ő is meg ne próbálja »néhány okos szót szólani« vele. A centralisatio híveinek terve igen könnyen érthető. Mit akartak ők ? Egyszerűen egy osztrák államot alkotni, mint van franczia, angol, spanyol állam, a birodalom különböző tartományainak, saját belügyeik rendezésére, a lehető legszélesb hatáskört adni, de a központi hatalom kezébe adni mindazon eszközöket, melyek az államegység fenntartására szükségesek. Hogy Ausztria létezni meg ne szűnjék, nem szabad elvonni létezhetése föltételeit. Deák talán soha sem is látta ugyan Bachot, de némi érintkezés, egy harmadik által s üzengetésekkel, mégis volt közöttök. Midőn Bachnak azon kérdése ismételtetett Deák előtt, hogy hát mi kellene most már csinálni, a kezdetre csak visszamenni s mindent elején kezdeni nem lehet. — Deák azt mondta: »Bizony, ha az ember a kabátját begombolta s mikor be van, akkor veszi észre, hogy egy gombbal feljebb kezdte a gomblyukakat, nincs más mód mint végig kigombolni s újra kezdeni az egészet.« Mikor Deák e mondását Bachnak megvitték, ő azt felelte: — »na, wir werden die Knöpfe abschneiden« — s erre Deák: »Azzal nem lesz ám begombolva, sőt ellenkezőleg!« A bécsi kabinet úgy alkudozván Deákkal, mint a magyar nemzet képviselőjével, ez még növelte tekintélyét s erkölcsi súlyát. Egy honfitársának levele, melyet 1860 tájt irt, meglehetősen megmagyarázza óriási befolyásának eredetét. — Deáknak, úgymond, az igazság felül áll minden politikai érdeken,még hazájáén is, ha az ellentétben állhatna a joggal és igazsággal. Mondják, hogy a jóféle gyöngy elveszti fényét, ha az a ki viseli, megbetegszik. Deák megszűnnék maga lenni, ha valaha segédkezet nyújtana ahoz, amit jogtalannak tartana, még ha hazáját menthetné is meg azzal az elnyomástól. Ő nem tesz semmit, ami lelkiismeretével ellenkeznék, s e tekintetben senki sem mondhatná meg, mennyire megy aggályossága. Tekintete mély beható, ítéletének helyessége és biztossága páratlan; de tenni habot mindaddig, mig fél, hogy nem tenne helyesen. Innen van, hogy sokan, nyugodtan maradni látva őt akkor, mikor türelmetlenségükben azt várták hogy előre menjen, bátorság hiányával vádolják, de a nép bámulattal tekinti életének egyszerűségét, jellemének tisztaságát, politikai pályájának következetessségét, mely negyven év óta semmit sem változott. Tudja, hogy Deák megvesztegethetetlen, hogy sem ígéret sem fenyegetés őt meg nem tántoríthatja, hogy sem az udvar befolyása, sem a tömeg zúgásai, sem barátainak szemrehányásai, sem a halál félelme, sőt még a hazafi érzés föllángolása, sem téríthetik ki a maga útjából. Emberfölötti bölcseséget, eszélyt és oly előrelátást tulajdonít neki, mely minden tért és minden veszélyt képes kikerülni. Deák a nép szemében az igazság megtestesülése, a jog próbaköve. Lelkesedést nem gyújt, mert soha nem igyekezett elragadni beszédével vagy írásaival, de azért az egész nemzet meg van győződve, hogy tőle kell várni a vezényszót. Egy párt sem volna képes magával ragadni a nemzetet, Deák beleegyezése nélkül, mert mindenki azt hiszi, hogy csak ő tudja megmondani, mikor ütött a cselekvés órája. A száműzöttek, bármily népszerűek legyenek is, nem találnának visszhangra az országban, ha Deák hallgatna, de ha ő fölkel, megszólal, és jelt ad, egész Magyarország mint egy ember fog engedelmeskedni szavának. — E jellemzés, melynek itt főbb vonásait adtuk, megmagyarázza, miért nem használták föl a magyarok sem az 1859-iki olasz, sem az 1866-diki német háborút, egy gyűlölt járom lerázására. Mert »a haza bölcse«, aki nem akarta Ausztria megsemmisülését, nem adott jelt reá. Nemsokára tevékenyebb szerep várta. Az 1860. october 20-diki császári diploma, legalább papíron, alkotmányos kormányzatot alapított meg, mert Ferencz József császár kijelentette abban, hogy jövőre semmi törvény nem fog hozatni, változtattatni, vagy elterültetni a birodalmi tanács (összparliament) hozzájárulása nélkül. Ennek hatáskörébe tartozókat jelöltettek ki a közösen érdeklő ügyek : a küldiplomatia, pénz- és hadügy; egyebek az egyes tartománygyűlések elintézésére hagyattak. A diploma először kedvező hatást tett Magyarországon. De mikép egyezhetnék bele, hogy követeket küldjön a Reichsrathba, s egy központi parliamentre ruházza a pénzéről és katonáiról való rendelkezés jogát ? mikép egyezhetnék bele, hogy ne legyen több, mint a birodalom egyik tartománya, Szent István független királysága helyett ? Ebben volt a nehézség. Deák remélte, hogy mind a két fél által elfogadható egyességre lehetne jutni, ha elismertetik a magyar országgyűlés joga a kiegyenlítés feltételeinek megvitatására. E pontban nem ismert alkut. A magyarok régi és büszke jelszavára utalt :nihildenobis, sínen ob is. Bécsben világért sem voltak hajlandók ez útra lépni. A németek, kik erősebb központosítás alatt éltek, azt vetették az octoberi diploma szemére, hogy igen sokat enged a foederalismus elvének. A február 26 diki pátens még kiterjesztette a központi hatalom jogkörét: azt határozta, hogy Magyarország 85 követe által legyen képviselve a birodalmi tanácsban s külön képviseletet adott Erdélynek és Horvátországnak , ami azon magyarázatot látszott megengedni, hogy Szent István koronájának e kiegészítő, illetőleg kapcsolt részei, Pestre ne küldjenek követeket. Ez Magyarország területi épsége ellen intézett támadás volt. Minő állást foglalt el Deák e nevezetes változásokkal szemben ? Mikor a magyar ó-conservativek kieszközölték az octoberi diplomát, báró Vay kanczellár, ki annak kihirdetésével volt megbízva, szükségesnek látta Deákhoz fordulni. Támogatását kérte, vagy legalább annyit, hogy ne támadja meg az octrogált alkotmány elvét. Deák nem ígért semmit. Ellenséges izgatásokba elegyedni nem akart ugyan. Csak mikor a bécsi lapok mind jobban és jobban sürgették, hogy nyilatkozzék, kijelenté, hogy szerinte az egyetlen alap, melyen békés kiegyenlítés jöhet létre: az 1848-diki törvények. Honfitársainak pedig azt mondta, hogy hamarabb czélhoz érnek szilárdul folytatott alkudozásokkal, mint rögtöni és erőszakos szakítással. Deczemberben, barátja, Eötvös kíséretében, hoszas magán kihallgatásra rendeltetett föl Bécsbe a császárhoz. Kétségkívül azon meggyőződéssel jött el onnan, hogy a kiegyenlítés lehetséges, mert Magyarországra visszatérve teljesen megváltoztatta magatartását, tizenkét évi tartózkodó visszavonultság után elhatározottan s egész tevékenységgel lépett ismét a közélet pályaterére. A cselekvés persze megérkezettnek látszik. Az átmenet módozatairól volt szó, az absolut kormányzatról az alkotmányosra. O,szokott mérsékletével és szilárdságával szólt e kérdésekhez. Egyfelől nem helyeselte a radikálok túlköveteléseit, de másfelől erélyesen visszautasította az osztrák büntető- és sajtótörvényt, mint a magyar törvényekkel s az alkotmányos szellemmel ellenkezőket. Az 1861. január 16 -i királyi leiratra Pest városa fölirattal felelt a törvényes ellenzék szellemében. Az országgyűlési választások az 1848-diki választási törvény szerint történtek. Ez már engedmény volt. Deák 1861. márczius 11-dikén választatott meg Pest belvárosában. Az első napokban már kitűnt a túlnyomó szerep, melyet játszani fog. A bizalmatlanság minden iránt, ami Bécsből jó, a gyűlölet a kormány iránt oly nagy volt, hogy már az országgyűlés megnyitása előtt összeütközés történt. Az 1848 diki törvény azt rendelte, hogy az országgyűlések mindig Pesten tartassanak. A minisztérium, nehogy a Pestre való összehívással a 48-as törvények alaki érvényét már előzetesen elismerni látszassák, Budára hívta össze az országgyűlést. A követek öszszegyűltek, tanácskozni, mit tegyenek. A mérsékeltek azt ajánlották : menjenek át az ünnepélyes megnyitásra Budára, s azután Pestre tegyék át a rendes üléseket. E megoldás azonban nem elégítette ki a baloldaliakat. Ők mindjárt egyszerre kényszeríteni akarták a kormányt, hogy az 1848-at kivétel nélkül tiszteletben tartsa; e pontban semmit sem akartak engedni, még ha csak külsőség lett volna is. Azt mondogatták, hogy hazaárulónak kellene azokat nyilvánítani, akik a megnyitásra Budán megjelennek. Deák azonban nyilvánította, hogy bár híven ragaszkodik az 1848-diki törvényekhez, s a hivatalos ceremóniáknak nem barátja, el fog menni Budára, ha egymaga lesz is. A szélsőbb ellenzék többségben volt, mégis a mérsékelt párt tanácsa fogadtatott el. Deáknak volt bátorsága, hogy kimondja , s a balpártnak elég józansága, hogy kövesse azt, ami eszélyes volt. Alig ült össze Pesten az országgyűlés, első kérdés volt, mely alakban terjeszsze elő az ország sérelmeit s követeléseit. A baloldal, mely gróf Telekit ismerte fejéül, »határozat«-ot akart Ez megsértette volna a fejedelmet, s minden további alkudozás útját elmetszette volna. Deák azt indítványozta, hogy azon elvek, melyeket az országgyűlés ki akar fejteni, »fölirat« alakjában adassanak elő. Erősen, határozottan lehet benne kifejezni a mit akarnak, de miért kikerülhetlenné tenni a forma miatt az összeütközést. S ha mégis kikerülhetlen volna, mondá Deák, essék felelőssége az udvar é s nem az országgyűlés fejére. Engedni a mellékes dolgokban, hogy elérje a lényegest, ez volt mindig az ő elve. Míg Deák, barátjával a publicista Csengeryvel, a fölirati javaslaton dolgozott, melyet az országgyűlés elé akart terjeszteni, az ellenzék mindent elkövetett pártja erősbítésére. Az osztrák kormány iránt átalános volt a gyűlölet; a választások alkalmával csaknem minden követ a februári pátens ellen nyilatkozott. Különfélék. — febr. 1. (Deák Ferencz rokonai.) Az alább közölt családi gyászjelentés szerint hibás volt azon, több lapban felmerült állítás, hogy Deák Ferencznek valódi vérrokonai nem maradtak. A nemeskéri Kiss család által kiállított családi gyászjelentésen felsoroltak Deák Ferencz nővérének Josephának néhai Kiss Józsefnénak gyermekei és unokái. A felemlitetteken kívül anyai ágon rokonok még a Nedeczky család néhai Kiss Emma és a Szeniczey család, Kiss Katalin után. A gyászjelentés igy hangzik : A legmélyebb fájdalomérzettől sújtva jelentjük szeretve tisztelt felejthetlen nagybátyánknak kehidai Deák Ferencznek !. évi január 28-án esti hal1 órakor élte 73 ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak hilt tetemei f. é. február 3-án fognak a kerepesi úti sírkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise áldozat pedig f. é. február 5-én fog a mindenhatónak bemutattatni Áldás hamvaira! Budapest, 1876. évi január hó 31-dikén A megboldogultnak unokaöcscsei ésunokahugai, mint nővérének Josephának gyermekei és unokái: Nemeskéri Kiss Ede, s neje Bátor Constanczia, és gyermekeik : József s neje : Andrássy Alexandra; Erzsébet s férje : Zsarkó Antal, Emma, s férje : Kelemen Kajetan, Gizella, s férje : dr. Szeremley Mihály, Ida, Pongrácz, Constanczia, és Ilona. Nemeskéri Kiss Zsigmond s neje Raab Auguszta és gyermekeik: Eleonóra s férje: Jeszenszky Kálmán, Carolina s férje: Perczel Kálmán, Jenő, Vilmos, Cornelia és Dénes, Nemeskéri Kis Vincze özvegye szül. Takáts Mária, és leánya Róza, férj. Miklós Józsefné. (Rendjelviselési engedély.) Ő Felsége megengedte, hogy Thay Kálmán honvédelmi miniszteri osztálytanácsos az olasz királyi szt. Lázár és Móricz rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. (Legfelsőbb adományok.) Ő Felsége a budapesti szegények segélyezésére újabban 1200 forintnyi összeget adományozott; továbbá a budapesti bölcsőde-egyletnek 150, a protestáns árvaház s az izralita nőegylet tápintézete s leányárvaháza részére 100—100, a Szent-György czimü betegsegélyző egylet részére pedig 50 forintnyi öszszeget küldött — az ezen intézetek javára tartandó tánczvigalmakra történt meghivatása folytán. — (Az árvízveszély) megszűntnek tekinthető, a víz egyre apad, ma délben már csak 14'2"-en állott A szakértők úgy nyilatkoznak, hogy a zsilipek elzárása, mely két hét óta naponként 600 forintba került, felesleges volt, csak akkor lett volna ajánlatos, mikor a víz 17'-en áll; ily magasan a víz egyszer sem állott a panique e napjaiban. Rosz csatornák okozta pinczerészek ejtették a lakosságot rémületbe. (Halálozás.) A következő gyászjelentést vettük. Szent Mártonyi Radó Lajos maga és Kálmán fia nevében, Szent-Mártonyi Radó Josefa özvegy Mesterházy, Mesterházy Ferenczné és Szent-Mártonyi Radó Dániel szomorodott szívvel tudatják, szeretett testvérüknek, illetőleg nagybátyjának Szent- Mártonyi báró Radó Gedeon, cs. kir. nyug. tábornoknak, a vaskorona és Lipót rendek középkeresztesének, úgy több katonai vitéz rendek tulajdonossának hoszszabb betegeskedés után folyó hó 28-án d. e. 11 órakor, élete 65-ik évében történt gyászos halálát. A megboldogultnak hilt tetemei folyó évi Február 1-én d. u. 2 órakor fognak a Répcze-Laki családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Kelt Répcze-Lakon, Január 28 án 1876. (Törvénykezési ügy.) Kálbor község törvénykezési tekintetben, a brassói kir. törvényszék területén lévő fogarasi kir. járásbíróságtól — a segesvári kir. törvényszékhez tartozó nagy-sinki kir. járásbírósághoz osztatott be. (S z i v a r o z ó k n a k). A hivatalos lap közzé teszi, hogy a G. betű finom virginiai szivarok ára i. é. február 1-től kezdve 100 darab után 4 frt. 10 krról 4 frt. 60 krra és 1 darab után 41 krról 5 krra emeltetik. (Vásári ügy.) Biharmegye Csökmő községe ezentúl minden szombaton hetivásárt fog tarthatni helypénz szedési jog nélkül. (A székelyudvarhelyi mulatságok.) A »Kelet« 14 ik számából olvassuk, hogy Ugrón Gábor egy sz.udvarhelyi, közbecsülésben álló ügyvédet, a bizottsági tagok választása alkalmával, az utczán megrugdosodott. Megjegyzés nélkül adjuk e hírt, s csak az Ugrón Gábor lapjának múlt évi 2 ik számára utalunk, melyben ezen nyilatkozat áll: »az ököljog alkalmazását mindig brutalitásnak valljuk.« A „Pesti Janló“ táviratai ú szottak a közönség soraiban, mely a _Billantá. Hajdúkéi .^vtt.nauyezetése alatt küldöttség fog Deák Ferencz temetésén megjelenni. A kerületi székházon gyászlobogó leng. Bécs, február 1. Mint a »Fremdenblatt« értesül, király ő Felsége Deák temetésén báró Mendel első szárnysegéd által lesz képviselve. A képviselőház lengyel klubja azzal akarja részvétét Deák halála felett kimutatni, hogy a klubot külön képviselteti a temetésen Budapesten. A bécsi községtanács mai Ülő- Bében nagy számú tag által aláirt következő indítvány fog előterjeszteni: Bécs városa képviselői Budapest városának részvétüket fejezik ki Deák a nagy hazafi halála fölött. — Majdnem minden lap meleg szavakban nyilatkozik ama kézirat lélekemelő benyomásáról s nagy jelentőségéről, melyet a császárkirály Deák kimúlta alkalmából Tisza miniszterelnökhöz intézett. Bécs, február 1. Az osztrák katholikus politikai népegylet tegnapi igen látogatott gyűlésén resolutiot fogadott el a kolostortörvény ellen, mint amely a kath. szerzetrendek lételét és terjeszkedését Ausztriában részint akadályozni, részint lehetetlenné tenni alkalmas. Bécs, február 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 191.60. Angol-osztrák 91.75. M. hitelrészvény —.—. Bécs, febr. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 191.80. Magy. Földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 91.—. M. hitelrészény 177.25. Franco-magy.—.—.Lombard 113.50. Államvasp. 294.—. Municipalbank —.—. Uniobank —.—. Által. építő bank —.—. Angol építő bank —Magyar sorsjegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleondor 9,16.‘/o Kenter... KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéröl. Budapest, febr. 1. Csekély kínálat és mérsékelt vásárlási kedv mellett ma 7.000 mm. búza adatott el a tegnap jelzett árakon. Tengeri kész ára 10 krral szilárdabb , a többi fajok változatlanul szilárdak. Határidőüzletben a jegyzések: búza tavaszra 9.90—9.95 ; zab 8.96—9.03 ; tengeri, bánáti május — júniusra 5.24 — 5.30. Az értéktőzsdéről. Budapest, febr. 1. A mai börze csaknem forgalom nélkül maradt. Befektetési értékekben, szilárdabb volt a hangulat, valuták pedig hanyatlottak. Az előtőzsdén osztrák hitel részv. 191.40— 191.70-en vásároltattak. A déli tőzsdén magy. hitel részv. 177-en, magy. földhitel részv. 49-en vásároltattak. Széllőváltsági kötvények 74-en, magy. földhitelintézeti záloglevelek 86-an, magy. sorsjegyek 75.75-en keltek. Váltók: Londonra 114.30-on, Frankfurtra 55.90-en, Porosz pénztári jegyek pedig 56.50-en kerültek eladásra. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, február 1. Búza 9.95 — 9.99, tavaszra 9.90—9.99. Zab 9.19—9.26, tavaszra ,9.25—9.30. Tengeri azonnal 5.30—5.35, tavaszra 5.30 — 5.35. Rozs 7.75 — 7.85, magyar 71 kilogrammos min. 7.95 — 8.05. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béct, február 1. Az előtőzsdén alig néhány kötés eszközöltetett, az irány inkább lanyha volt: osztrák hitel 191.70, anglo 91, magyar hitel 177, osztr. államvasut 294, lombardvasut 113.50. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. « §5 6 "3 Minőség I 100 kilogr., Gabnafaj Irány .£ 10 kilogram-vagyis 2 vm. S jjj 2 2 romokban jára Búza tiszai I.m. emelk. 1 80 1 72.8/io I 8 95— 915 » a 1 81 1 73.7,0 1 925— 945 » » 1 82 1 74.6/io I 9*55— 9*75 » » 1 83 1 75.7,0 9*95—10*15 » » 1 84 1 76.7io 10*35 — 10*55 » » 1 85 1 77.7)o 10*65 — 10*85 » » 1 86 1 78.3/,o 10*95 — 11*05 Rozs nyug. 1 (77—80 1 70—72 7*10— 7*30 Árpa maláta » 1 68—70 1 62—63.7 6*65— 8*15 Árpa etetésre » 166—68 1 60—62 — 5.90— 6*40 Zab szilárd 1 45—48 11 *41—43.7 8*40 8*48 Tengeri szilárd 1 80 1 72 „ 4*50— 4*55 » » 1 82 1 ,74.6 — — Adv» Tartva ! Adva Tartva BECSI TŐZSDE* Planeo-magyar »00 frt l l ! ? !-------------------- Haza életbiztosító és hitel *00 Mi.......____________, Osztrák- Lloyd 5%......................................... ,-------------------Magy. ált. municipalis 100 frt 40 ........ .____________| Osztrák észak-nyugati vaspálya, 100 frt, 5% .... 04 20 91 40 .Tan 31 Nationalbank.............................................................. . 881 — 881 — Rodolfpálya, 100 frt, 5%.................................................. . 82 75 83 25. 1 Unicbank *00 frt................................................................. 7* _ 7425 •869 .................................................................. 81 — 81 50 I . . 187*................................................................ 80 25 80 751 ===========-------------■*- -|-................ 1 * '** * fis* erdélyi pálya *00 frt aafist. . ...................... 68 20 60 — Adva Tartva E. Közlekedési vállalatok rOMTényel. ill.mpil.. 50, frank s% ........ . . . 145 50 --| A« Államadósság 1OOfrt. . --------------- Alföld-fiumei pálya 200 frt.................................................... 114 - 114 50 n... » *00 « 6% • • • • ••••..*.’1-------------------Albrechtpálya 200 frt............................................................. 35 50 36 50, Déli T*,at Januar-jull 8% 500 fr................................ 107 30 107 60, Egységes Járadék, Jegyekben máj.nov. 5 pro. . . . 68 70 68 80, Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p........................ 334 - 336 -1 » VT0“* 699...................................... 197 20 197 40 V . „ febr.-aug. 5 pro. ... 68 70 68 80 Erzsébet-pálya *00 frt p. p................................................... 163 25 163 75 • £,»/, . ................................... 02 75 93. , ezüstben Jen—Jul. 5 pro. . . . 73 70 73 80 Eperjes-tarnovi 200 frt......................................... . . -------------------------------1 999 fr.................................... .......................... . . april-pct. 5 pro. ... 73 80 74 90 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ......................................... 1807 1812 i T)„ 77-1878 6% 500 .............................. - - — — Soraolánal 1839-b5l egész .-orst. p. p.................................... 238 — 240 — Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . .i..................... 144 — 144 50 I'*“’1'®1“ * • . *.....................*%............................. 82 75 83 — , 1839-ból ötöd „ . ...................................... 234 50 235 50. Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • . .......................... 117 —-------1 22 ®T. ki*°^ * * • • ..............................................~ ~r . 1854-ből »50 frtps 4%. ...................................... 106 80 107 20 Lajos-Károly pálya 200 frtp. .............................................. 106 196 50 JJJ*J* 208 rJ\ "• -6%..............................................69 50 ■ 1860-ból 500 , 5%1 , ------- -- Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................................... 115- 115 50 399 £* * * 5%.......................... 70 25 70 50 „ 1860-ból 100 „ 6%. ....................................... 121 — 122 — Lemberg-pzemoviezi pálya 200 frt............................... 136 75 137 25 kdSS^rt kik innrV ' ‘ .......................... 66 — 66 35 . 1864-b51100 , . . ......................................... 133 75 134 50 Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. ...................................... 345- 347 - 5^*'““ * “* klb* SMr* ■ * 5%..............................................Compt járadékjegy 4» líra................................................... 20 50 21 50 Osztrák-északnyugati »00 frt.................................... 1 . 140 50 141 — nyugati »00 frt . . 5%..............................................76 — Alamronzági Jelzáloglevél 100 frt 5%............................... 132 25 132 50 , „ (Ut. B.) 200 frt............................-----------------------1 Rudolf pálya, 200 frt..........................124 25 124 75 B FfildtehArmAiitas mofrt« „ MA”""“. .* .* .* ! I ! I I ,« >1 »üraj L »Sorsjegyek. B. Foldtehermentes. 100 frt p. p. Déli pilA »00 frt .............................................................. mis m 25 mt„n„té».t io« «vt , Csehországi 5%........................................................................ »00 »“» — Bécsi Tramway *00 frt.................................... . . . i 90 - 91—1 STirLMwS?ai.P inn frt......................................... 28 25 28 75 Bukovinai 5 ........................................................................ «« 23 86 75 Mw„.gieaországi elsí pálya 100 fH......................... 89 _ 89 50 i^rfi^kíjároVl P' .................................................. 95 73 g&ÄntW, éi tengerin.,léklóv; ! ! ! ! i ! ~ ~ ~ ! ! .* I .* .* j SS Í gfÄ, kólc.én ,0 L* * ‘ * * * *• '• '' » 2 í !o SSSSB*1»:!:::::::::*.: Äs “3 * ‘ • i f >« » •■* >• SÄSTÜE.Ä*" ::;;;; ss 88 Alsó-ausztriai 5„............................................................. 10° — Rudolf*l*.n!t£nS tó frt..........................•••••• 28 25 28 75 Felső-ausztrál 5..................................................................... 95 50 - - F. Záloglevelek. SA : • 39 a 39 56 Artrézid 5 ..................................................................... 96 50 97 50 Salzburgi dijsorsj. 10 frt..........................................” ) k 50 17 _ Erdélyi V*A 1 75 — 7« — Osztrák fildhíreintézet sorsj. 5% ... ,0, 7- St. Genois 40 ftt. p. ............................................................... 32 50 33 50 Stájerországi 6 . . 95 - 96 - „ 35 éve. visszafizetés 5»/...................................... 194 25 pj 50 Si”:1 1", TÍr°"‘ *° M......................................................... 19 60 20 -Tirín 5. ... 9» - — p..hei.aiogb. 5%............................................................... 11 7 3 _Tre,t Tír°*199 p* ................................................................. m 50 — Temesi Bánság 5%............................................................. 74 25 75 — Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ........................ _ _____^ P* ...................................................................................... 60 25 60 75 Mw*r $/„7’dikl ,0r*°,1'1 ,ir*d®kk*1 ••••••• ” 75 76 50- Magyar fMdhiui társulatl'st'ev 5V,V„ '. . *. 96 89 96 95 WtadUehgrlt. *0 frt ‘ '. .* [ ‘ f* ' 2325 23 75 “7 1867-dikl sorsolási járadékkal .* .* ,‘ .* 1 *. 79 75 76 50 , ; ; ; ; ; ; . fii S llt . jelzálogbank 5W/................................................... 79 50 80-1 Váltók (három hóra). C. Más közkölcsönök. 6. Elsnbháéfrt kötvények. Amsterdamra 100 frt hollandi .... . "S Duna szabályozás 15% 100 frtos 105 - 105 50 B 7 » 1°° Nr. mirk délnémet . . 5% . . . ^ 1 _ Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%............................... 98 75 99 - AlfMd-flumel pálya 200 frt ezüst 5% . ...... 25 60 50 u . k, w...............................5% - - -______________ Gömöri záloglevél 6%150 frt .--------------------Bátraszék-Dombovár 200 frt e. 5%. ...... . _ _ _ _ !°!®“ 4499 bir* mkk...............................»% • • •____________ Magyar nyeremény 100 frt............................................ . 75 50 75 75. Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt..........................................................imhtL * * * 55 95 56 15 „ , 50 frt................................................... 75 25 75 75 Osztrák dunagízhajózást 1000 frt .. .................................. _ 199 b‘r* “*ik «ülémet • • . i. ,% . . ““ L Bg 15 Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6%................................................„ „ J LOO frt e.V/5 ...... .--------------------HamburgralOO b mirk.................4% . . . .V) 35 )u 65 V 1871-ki 3 mii. 57......................V........................ __ - - Era n.ébet-pálya ."züst lOO frt . . ." . . . 1 . ! I “ ..........................%’/• •• _ - -„ 1873-iki 6.4 mii* 6%............................................. 104 50 105 — „ „ 1862-iki................................... 91 _ 0, iJi \íü°./ k.........................................4°/o • ■ .____________ * szólódé asmariltság 100 frtos.....................................................................in 1869-iki.................................................... 91 qi •*•••••••• 5% . . ____ Pest várost 6%.................................................................................................__ . *00 frtos . .. . . . . . . . . ~~ 94 60 MaraMDo lOO fr»«k ...... . . 4% . . . ~~ __ T8r8k vasúti 400 frank........................................................ 24 25 24 75 Eperjestarnovi 300 frt.................................................. . ¥!““'* 190 ........................................ • * *’/•°/p • 46 ,5 45 55 • ■ ..................................................... -- -- Ferdinánd északi pálya 2M frt. p. p. ...J!. £ £ dn^v^Ari l \ l l \ \ \ ] Pp ' ' ' -’ * 100 «6.1 59/..................... 95 50 -------Wfrieh 100 frank ■ 41 . ■ ■------------------p. .,4 » 199 » ..................... 105 - 105 75 ^ • • • D. Bankok részvényei. rtSEi ,* too .. .zu.t' 1 . . . . . 93 - ^ Károly Lajos , 300 ............................................... 10 ... Pénzek árfolyama. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés . . . 91 60 91 80 % , II. klb.................................................. , 99 99 13 Angol-magyar bank 200 frt, 40% ............................. 39 —-------. „ III. „ . . 1861............................... « Rgf . . ...... 5 39 g 40 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40................................................................, „ VI.................... 500 ............................... 95 10 95 49 „.V1*7, ....................................................................... • „ 9,7 Magyar földhitelintézet *00 frt. 60 .................................... 48 50 49 - Kassa oderbergi *00 frt........................................................ ~~ ~ ~ .................................................................................................. __ Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt............................................ 192 — 192 20 Lembergi-ezern.-Jassyl pálya 800 frt ezüst..................... 73 71 74 2 tSKs. ttni/.............................................................. ......... Magyarért, hiteltet 200 frt................................................... 177 25 177 50 . . . . I. klb. 1865 . . ~~ ^ mtl ....................................................\ ‘ 1M 30 104 50 Alaó-anaztriai leazámitoló bank 500 frt .......................... 672 — 677 — ■ » . , in. „ 1868 .... 82 71 sn pErI? nSllítávIétaiván* * * ' * ’ * ' - ' * *____________ Frmnoo-os*trák.magy. 600 frank 50%......................... . --------------------, , t . ív. , 1871 m , , 74 — 74 50 r««i JMMnlfl tttATOBJ • ••••••«»« Franco-osztrák 100 frt. *••••••••••, 28 75 29 — ------------------- Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz.