Pesti Napló, esti kiadás, 1876. április (27. évfolyam, 76-99. szám)

1876-04-01 / 76. szám

Különfélék. — ápril 1. (A m. tudom. akadémia) mathem. és természettudományi oszt­ályának április 3-án tartan­dó ülésén következendő tárgyak fordulnak elő: 1. Jendrassik Jenő 1. t. »Jelentés az egyetemi élettani intézet berendezéséről.« 2. Krenner Jó­zsef 1. t. a) »A Pliviu­ felett.« b) Szécsény István részéről »Krystálytani tanulmányok a betlesi Wolnynon.« Az osztály ülést rövid összes ülés előzi meg, melynek tárgya: »A gr. Karácsonyi pályázat el­döntése.« Az osztályülés után értekezlet. Budapest, 1876. ápril 1-én Szabó József osztálytitkár. (Tudori fela­vatás.) Ma délelőtt ment végbe az egyetem dísztermében s nagy számú hall­gatóság részvétele mellett ifjabb gróf Zichy Fe­­rencznek, Zichy Ferencz gróf konstantinápolyi nagy­követ harmadik fiának tudorrá felavatása. A fiatal gróf az egyházi pályának szentelte magát s a the­­ologia tudorává lön felavatva. A szokásos vitatétele­ket, melyek egy kis füzetben jelentek meg, a gróf ikertestvérnek, gróf Zichy Ágost jogtudornak aján­lotta. (Az árvíz Szegeden.) A »Szegedi Hír­adó« legújabb számából veszük át a következőket : A részbizottság a város pénztárában levő 12,000 frtot, továbbá a pénzügyminiszter által utalványozott 40,000 frtot elköltvén még 50,000 frtot kért a kor­mánytól, hogy a védelmi munkálatokat folytathassa. A kormány a kért pénzt kiutalványozta. 29 én a »Blocksberg« kis gőzös, ment a megye főispánjával 800 db kenyeret s 25 mázsa szalonnát vitt Csongrád városába. Hír szerint a városnak csak egyharmadát,a legalantabb fekvő és legszegényebb lakosságú ré­szét öntötte el az ár, de a csapás így is borzasztó. A föntnevezett gőzhajó kedden estefelé ért oda és akkor már körülbelül háromszáz ház volt romban, kétszáz pedig dűlő­térben, amelyek eddig már szintén romok, azon­kívül a tanyákon is körülbelül 200 épület omlott össze. De ezzel még koránt sincs vége a veszedelemnek: a városnak másik harmadrésze is — amelyet frissen hányt töltéssel mentegetnek — foly­ton fenyegetve van, s egypár szeles vagy esős nap a katasztrófa továbbterjedését idézheti elő. Az elön­tött városrésznél még szikrázóbb képet nyújt a vá­rosnak szárazon álló területe, amelyen körülbelül tízezer menekült van összezsúfolva, részben fedél nélkül, kétségbeesetten s a legnagyobb nyomorban. A szerencsétlenek legnagyobb részének mindene, még legszükségesebb ágyneműje is odaveszett.­­ Mártius 30-án reggel ismét új erővel folytak a véd­­munkálatok a Szeged alatti vonalon, különösen két ponton: a híd körül és a sóház előtt. Éjjel még egy hüvelyket áradt s a vizmagasság reggeli 6 órára már a 24' 4"-et érte el. 8 órakor azonban apadás állott be s ez oly gyors folyamatot von, hogy 10 órára a viz 2 hüvelykkel szállott alá. — Ez nagyobb izgatottságot szült, mintha az áradás megmaradt volna; mert bizonyosra lehetett venni, hogy a víz a közel­ben megint utat tört magának valahol. Csak­hamar el is terjedt a hir, hogy a g­y­á­r a­­ rétbe betört a víz, s a hir valónak bizo­nyult. Több ezer hold vetésföld ismét oda lett. A déli vonattal Szegedre érkezett Lukács György teljhatalmú kormánybiztos s részt vett a délután 4 órakor tartott részbizottsági ülésben. A tanácskozás egyedüli tárgyát az alföldi vasúttöltés megerősítésé­nek , illetve fölmagasításának kérdése képezte. Mint­hogy a megkezdett munkálat ellen már előbb erős támadás intéztetett és annak czélszerűsége kétségbe vonatott: a kormánybiztos a főispánnal s még egypár bizottsági taggal a helyszínére rándult, hogy a munkálatokat megszemlélje s aztán, a szakértők meghallgatása után, a döntő határozatot kimondja. Az ülés ennek folytán fölfüggesztetett s a királyi biztos visszatérte után folytattatni fog. Percsóráról újabb hir nem érkezett. A veszély, ott nem a munka­ , erő és tevékenység, hanem a töltésnek való föld-­­ hiánya miatt öltött komoly jelleget. A viz a gyulai kiöntés folytán egyre apadt s este 23' 10"-re szállott­­ le, az apadás tehát hat hüvelyk, s igy maradt esti tíz óráig. A vészbizottság az alföldi vasút ügyében­­ a határozathozatalt más­napra halasztó, minthogy­­ Lukács kormánybiztos Percsórára ment szemleútra. A veszély úgy látszik tegnap vagy ma érte el tető­pontját. (V­á­c z r ó 1) érkezett távsürgöny szerint a víz­állás 16 láb és 4 hüvelyk, e szerint ott is áradt a Duna, még pedig 24 órán át 1 hüvelyket. (M­a­k­r­a­y L­á­s­z­l­ó), volt orsz. képviselő, di­­­­cső emlékű 1848-diki honvéd Erdélyben meghalt. Elhunyténak szomorú hírét tegnap jelenté egy s távirat.­­ (Klinkowström atya,) a hires jezsui­ta egyházi­­szónok, ki Magyarországban is ismere­ t tes volt missió szónoklatairól, tegnap Sz. Andraeban,­­ Karinthiában, hosszas betegség után 63-ik évében­­ meghalt.­­ (Ti­sza-Abádszal­ókról) mart. 28-ról ir-­­­ják. Két hét óta dolgozott a nép a község megmenté-­­­sén,de a víz egy perez alatt semmivé tette azt a bástyát,­­ melyet oly hangyazforgalommal állított össze a la­­­ kosság. Abádszalók lakosságának nincsen már háza, a fal fal után omlik össze s a népség a partok csúcsán, , a temetők mellett keresett menhelyet. Szalóknak fele, Abádnak egy harmada tönkrement, s a nyomor foly- *­tonosan nagyobb és nagyobb lesz, mert fogyatékán­­ van az élelem.­­ (A halasi gőzmalom elpusztulása.)­­ A halasi gőzmalom tegnap éjjel 2—3 óra között az olajkamrában keletkezett tűz folytán, teljesen leégett. (Szüret februárban.) Ki hinné,hogy­­ az idén már új bor is van? A hegyalján több szőlő­­birtokos a múlt őszszel rögtön beállott hideg és ha­vazás miatt a szüretet nem fejezhette be, úgy, hogy 20—30 akó szőlő maradt a tőkében. A szüretet ennélfogva csak február végén fejezhették be, mikor a hó elolvadt. (A nyilvános oltások) a m. kir. köz­ponti oltóintézetben ápril hótól kezdve hetenkint két­szer, vasárnap és csütörtökön délután 2—3 óráig a gyermekkórház épületben (ősz-utcza 2. sz.) a kapu alatt jobbra fognak tartatni.­­ (Szomorú menyegző.) Nagy-Váradon a­­ múlt héten egy háznál esküvőre készültek. Egyszerre a menyasszony hirtelen eltűnt, s csak sok keresés­e után találták meg a padláson, hol magát felakasz­totta. „ (x) C­s. é­s k­i­r. szab. o­s­z­t­r. vaspálya. XIII. pótlék a rajnai-thüringiai-osztrák egyleti ár­szabályhoz. F. évi ápril 1-jén az 1873. október 1-éről keltezett egyleti árszabály XIII. pótléka lép hatály­ba. E pótlék külön árszabályokat tartalmaz a követ­kező javak szállítására nézve: gabona és mindennemű vetemény, nyers-czukor, fa stb., nyers-vas stb., vas- és aczél stb.; gőzkazánok, kőszén és coaks; kénko­­vand; végre a vágómarha (szarvasmarha, sertés, bir­ka) — kocsirakományokban. Ezen pótlék által az 1873. október 1-jén kibocsátott fő árszabály és a hozzá tartozó pótlékok összes viteltételei a fent em­litett külön tariftákra nézve hatályon kívül téteznek. Példányok az illető igazgatóságoknál valamint az osztrák államvaspálya állomásainál találhatók. Helyi hírek. (A vízállás a fővárosban) ma délben 16 láb 8*8 hüvelyk­e 5,28 méter, s így 24 órán át ismét áradt fél hüvelykkel. A csatornák zsilipjeit e szerint még huzamosabb ideig nem fogják kinyit­hatni, s a gazdászati hivatal főnöke,Weinberger I. áldozatkészsége még továbbra is igénybe lesz véve annál is inkább, mert Reinbolth B. fővárosi gaz­da, ki már 5 hónapja beteg nem válthatja fel collegáját s ha meggondoljuk, hogy holnap lesz 12 hete, mióta a közgazdasági hivatal éjjel nappal nyitva van s az ő feladata 14 működő szivattyút szénnel, fával, olajjal, kóczczal stb. ellátni, a város különféle részeibe szük­ségelt anyagokat kiszolgáltatni, az árvízkárosultak részére beérkezett élelmiszereket, ruhadarabokat átvenni és a kerületi elöljáróságokhoz elszállittatni stb. kétséget sem szenved, hogy a gazdasági hivatal­nak ezen kifejtett buzgó tevékenysége szintén teljes eismerést érdemel. (Lóhusárulás a fővárosban.) Dr. P­a­t­­rubány tiszti főorvos úr a főv. tanács által a lóhus árulhatásának ügyében m­ekérdeztetvén, következő véleményes jelentést tett: Tekintve, hogy a lóhús is egészséges tápszer, lovaknak levágatását és húsoknak fogyasztás czéljából történő elárusítását megenged­hetőnek tartom, azonban a következő feltételek mel­lett : 1. Levágni csak teljesen egészséges lovat sza­bad. 2. A folyamodók által e czélra egy külön levá­­góhíd építendő. 3. A levágásra szánt lovak a le­vága­tás előtt evégből megbízott kér. állatorvos által meg­­vizsgálandók. 4. Csak azon lovakat szabad levágni, melyeket a kér. állatorvos egészségeseknek nyil­vánít, melyekről a kér. állatorvos jegyzéket vezet s azt a hatóságnak hetenkint beterjeszti. 5. A­­ levágott ló húsa és zsigerei az elárusitás előtt szintén állatorvosi vizsgálat tárgyát képezik, me­lyekről az állatorvos leletet vesz fel, melynek egyik példányát az elárusitás helyén a tulajdo­nossal kifüggesztett, mig a másikat a 4. pontban említett jegyzékkel a hatóságnak mutatja be. 6. A­­ lovak levágásánál oly eljárás követe­ndő, mint a szar­vas­marhák levágásánál s különösen ügyelendő arra,­­ hogy az állat jól kivérezzék. 7. Lóhust árulni szabad nemcsak boltokban, hanem állványokon is, azonban nem engedhető meg, hogy ily helyeken marhahús is árultassék. 8. Azon hely, hol lovak levágatnak s hol óhus árultatik, külön felirattal látandó el s egy­szersmind a lóhus árjegyzéke nyilvánosan kifüggesz­tendő. 9. Vendéglősök s iparosok, kik lóhust fogyasz­tás alá bocsájtanak, tartoznak azt az étlapon külön rovatban megjegyezni. A felügyelő állatorvosnak a szükséges részletes utasítások az e tárgyban hozandó­­ tanácsi érdemleges határozat után a tiszti főorvos ál­tal meg fognak adatni. (A pesti jótékony nőegylet) a folyó évi ápril hs 1-től 30-ig terjedő­­ havi időközre méltó házi szegények között leendő kiosztásra összesen 739 frt o. é. utalványozott, és pedig havonként rend­szeres segélyezésben állóknak 393 frt egyszers min­­denkorra részesítetteinek 346 frt. Ugyanezen alka­lommal a választmányi nők 54 új — a szegények anyagi viszonyait tárgyazó — vizsgálatról is tettek jelentést. Egyúttal közhírré hozza a pesti jótékony nő­egylet,hogy f. é. apr. 1-vel ismét megnyitja s­z e m h­á - l­y­o­g gyógyintézetét, melybe az egész országból szár­mazó oly szegény betegek, kik szürke hályogban szen­vednek,ingyenes ellátás- és gyógykezelésre felvétetnek. Az illetők jelentkezhetnek Dr. Schulek Vilmos egyetemi szemészeti tanár urnál (hatvani­ utczában, az orvosi egyetem épületében.) A » Magyarország és a Nagyvilág«­0-ik száma megjelent a következő tartalommal . Szöveg: Könyves Tóth Kálmán. — Egy fáradt em­ber naplójából. Úfjabb közlemény. (Opitzky János.) Folyt. — Az emlékezetnek. (Költ. Székely Sándor.) — A sárga álar­cos. Elbeszélés. (Wilkie Collins.) Vége. — Házasság a va­dak közt. (Cs. J.) — A fővárosból. Tavasziana. (Porzó.) — I Freiligrath Ferdinánd. — A virágok boszuja. (Freiligrath költ. Szász Károly.) — Irodalmi levelek. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szerkesztői­ üzenetek. R­a­j­z­o­k : Könyves Tóth Kálmán. — Árvízi emlék­lapok. — Délszláv nők. — I Freiligrath Ferdinánd. — Struczfogat. A „Pesti Napló“ táviratai. Róma, mart. 31. A minisztériumnak államtit­kárai — kivéve a hadügyi, tengerészeti és közokta­tásügyieket — ma neveztettek ki. Bécs, ápril 1. Az 1854-iki sorsjegyek mai hú­zásán a 2245. sor. 38. sz. sorsjegy a főnyereményt, az 1670. sor. 16. sz. pedig 20,000 frtot nyert. Versailles, A kamara 223 szavazattal 216 ellenében semmisnek nyilvánította Laroche Jaquelin legitimista képviselő választását. Béva, április 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 157.—. Magyar földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 67.—. M. hitelrészvény 128 25. Franco-magyar —.—. Lom­bard —.—. Államvaspálya —.—. Béva, április 1. (Előbörze.) Hitelrészv. 157.50. Magy- Földhitel 48.75. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 68.10. M. hitelrészény 128.75. Franco-magy.—. Lombard 102.25. Államvasp. 269.50. Municipalbank —.—. Uniobank 68. — . Által. építő bank —.—. Angol építő bank —.— Magyar sors­­jegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napo­leonhor 9.80.— Rente —.—. Frankfurt, mart. 31. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre —.—. Osztrák bankrészvények —.—.— 1860-diki —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 86.“/* — Osztrák hitel­részvények 134.7/«.— Osztrák államvasutrészvények 234.»/8.— 1864-diki —.—. — Évjáruléki ezüst —. Galicziai —.— Magyar sorsj. —.—. London, mart. 31. Consol 945/re- Hamburg, mart. 31. Búza 203.—, 205.—. Rozs 150.—, 151.—. Olaj 61/­2, 581/2. Szesz csendes, 34,1/2, 341/2, 36.—. KÖZOKTATÁSÜGY. Baglad, mart. 24. (Levél a szerkesztőhez.) Folyó év mart. 10. Alsó Lendváról X. ur, e be­cses lapok 61-ik számában az a.-lendvai olvasó egy­letekről, ezeknek elhanyagoltatásáról, a művelődésre képes anyag hiányáról, a magasabb műveltségre vá­­gyakodók csekély számáról, az elemi iskolák rende­zetlen állapotáról panaszkodik és vádol. Czikke végén a cultus miniszternek azt taná­csolja, hogy az a lendvai polgári iskolát, mely sze­rinte is a művelődésre képes anyag beszerzésére itt meglevő egyik eszköz (szerintem a leghatalmasabb) zárja be, mert ily kicsiny 1650 lélekkel bíró városban nem áll arányban haszna a reá fordított és fordí­tandó költséggel, mert az idén csak 34—36 tanuló látogatja, ily csekély szám pedig a polgári iskolai intézmény jó hírének, nevének és jövőjének is derogál. Szépen kérlek, engedd meg, hogy mindezekről becses lapodban én is elmondhassam nézeteimet. Jogosítva nemcsak, de kötelezve érzem maga­mat nyilatkozni, mert bár nem merem állít­ai, de úgy rémlik előttem, mintha e vidék érdekében tettem is volna immár valamit. . I A­mi az olvasó-egyletet, vagy kört illeti : : I azon nézetben vagyok, hogy a polgári legré-I gibb olvasó egyletbe kell belépni A. Lendva minden I­ntelligens tagjának vallás és politikai hitre való te- I­kintet nélkül. Mindenki személyét tisztelni tudó és köteles társalgással, mindenki véleményét tisztelni tudó és­­ köteles eszmecserével kedveljék meg egymást, és az­­ olvasó egylet rögtön népes leend. Van A. Lendvának annyi intelligens tagja mai­­ nap is, hogy ha vállvetve törnek czél felé, a polgári­­ olvasó egylet be fogja tölteni hivatását, nem lesz szük- ' ség az ezt megbénító tűzoltói olvasókörre, — miért menjenek két helyre, mikor még ma egy helyen is­­ megférnek és nemes czéljukat csak is igy érhe- j tik el — az össze gyűjtött 60—80 forintot ru­házzák be a polgári egyletbe, keltsenek igy érde- ’ keltséget iránta és üres idejükben gyakran be­fognak rándulni a vidékbeliek is, hogy élvezve ta-­­­nuljanak, így lehet és kell ennek lenni manap, ha a czélt komolyan akarják.­­ A­mi a holnapot vagyis a művelődésre képes anyagnak, mely X. ur szerint ma nincs meg, beszer­zését, vagyis a jövőt illeti: ennek megalkotására X. úr szerint is bírnak eszközökkel két elemi és egy polgári iskolában A. Lendván. Én hozzá­teszem, hogy A.­Lendva 120.000 lakossal bíró nagy vidékén Letenye, Regede és Zala-Lövőn belül van még 3 ál­lami, és igen sok felekezeti iskola. Az elemi iskolákban kell megkezdeni megte­remteni a művelődésre képes anyagot, ezeket kell gyökeresen megjavítani, 6. osztályunkká berendezni, és ha A. Lendván gyökeresen orvosolni nem akarja, vagy nem tudja más senki, mert áldozni a legtöbb javító csak szájával tud, mint X. ur állítja, ragadja meg X. úr a kezdeményezést a tényleges áldozat te­rén, agitáljon e nemes czélra az olvasó egyletben na­ponkint, ha minden áldozatkészségük daczára egyes hitfelekezetek a gyökeres orvoslásra nem képesek, álljanak össze, segítsenek a bajon közös erővel, mert ily állapotban, mint ma vannak az elemi iskolák, az­­ állam úgy sem fogja megtűrni, így kell, s csak is igy lehet a művelődésre ké­pes anyagot megteremteni. De X. úr a polgári iskolát akarja cassálni. Ha az elemi iskoláknak ily rendezetlen állapotá­ban az A.-Lendvai polgári iskolának 34, 36. tanu­lója van, ugyan kérem X. urat nem hiszi e, hogy az elemi iskolák szabályszerű berendezésével az A.-Lend­­vai polgári iskola termei a zsúfolásig meg fognak telni ? És mit gondol, elegendő volna-e az, hogy az­­ elemi iskolák berendezésével a művelődésre képes anyag nagyban előteremtetik, de az anyagot a ma­gasabb művelődésre kiképezni hivatott polgári iskola bezáratnék? hány családot ismer­t.-Lendván és nagy vidékén, mely képes volna a mostani anyagi kö­rülmények mellett az elemi iskolákat jól végzett gyer­mekét messzebb városba vinni, hogy a magasabb mű­veltségre képes anyagot benne kifejtsék ? Nem ván­dorolna-e a polgári iskolának mostani 34, 36. tanulója közül 30 szegény szülei házához, kényszerülvén fel­hagyni a továbbtanulással, mert a felsőbb isko­lák ajtai előttük bezárattak X. úr tanácsára! Meg vagyok győződve, hogy e szerencsétlenek láttára X. úr szíve elszorulna. A polgári iskolai intézmény jó hírének, nevének és jövőjének az ártana, ha a polgári iskolában nem képeztetnének ki a tanulók úgy, mint az intézmény hivatása, de, nem a tanulók kisebb vagy nagyobb száma. Ezekből világos, hogy én az a.-lendvai polgári iskola fentartását A.-Lendva és nagy vidéke élet­szükségének tartom. Nem a polgári iskolát kell lerombolni, hanem az elemi iskolákat berendezni. Ezek után kérve­ kérem X. urat mindenre, a­mi előtte szent, kérem A.-Lendva és nagy vidéke lako­­sainak jól felfogott érdekében tekintsen a jövőbe, s legyen kegyes gyilkoló tanácsát a cultusminisztertől visszakérni. Ismerem jó szívét, ő vissza fogja szol­gáltatni. Kérje őt, ne rombolja le az ú­-lendvai pol­gári iskolát, mert ha lerombolná e nagy vidék szel­lemi és anyagi felvirágzása lehetőségét is hazánk nagy kárára romjai alá temetné. Kérje meg, hogy kegyeskedjék hatalmát érvé­nyesíteni a f. elemi iskolák berendeztetésénél — és akkor — az a­-lendvai polgári iskolának nem 34—­ 36, de igen nagy számu látogatója leend, és az ol­vasó egyletek is megnépesednek. E nagy vidék joggal megkívánja, hogy polgári iskolája, melynek birtokába anyagi és szellemi jobb­létének minden reményét helyezi, mint egyedüli és leghasznosabb gyümölcsöző beruházás mindenkoron fenntartassék. Fogadd stb. Molnár Pál: A fővárosi tanügy érdekében. A fővárosi iskolatanácsról elmondhatni, hogy kez­dettől fogva mindvégig emberül teljesítette hiva­tásszerű kötelességét és nem élt haszon nélkül, mint a legtöbb társa. Lerakta az alapnak legnagyobb részét, melyen a budapesti iskolaügy lendületet véve, szép virágzást érhet el a jövőben. Az isk. tanács által létesített in­tézkedéseknek túlnyomó száma az iskolaügy külszer­­vezetére vonatkozik ugyan, de ha eltörültetése nem következik be oly rögtönösen, valószínű, hogy ezen­túl az iskolaügy belszervezetére terjesztette volna ki figyelmét, mert itt még mindig igen hálás térre talál a szakértelemmel párosult tevékenység. Azon számos teendők közül, melyek e téren elintézésre várnak, csak kettőt említek föl ezúttal; mindkettő valóságos életkérdése a fővárosi népisko­lák ügyének, melyek nélkül alig képzelhető a tanügy mielőbbi felvirágzása, s melyeket még ezen iskolata­nácsnak kell elintéznie, ha a jövő legközelebbi iskolai évet s a következő éveket áldásdúsabbakká óhajtjuk tenni. Ezen ügyek egyike:a részletes tanterv megállapítása a fővárosi iskolák szá­mára; a másik pedig: a tanítási naplók behozatala az iskoláknál. Szerfelett érezhető hiány a fővárosi iskoláknál, hogy nincs részletes tanterv. A közoktatásügyi minisztérium által kibocsá­tott tanterv felsorolja ugyan általánosságban a tan­tárgyak anyagát az egyes osztályok szerint, de ezt, a­mi nagyon természetes dolog csak általánosságban s csupán főbb pontjaiban eszközli, mindig szem előtt tartva az egész ország viszonyait. A részletes tan­tervnek nemcsak kellőképen detaillírozni kell azt, hanem a helyi viszonyok követelményeit is szükséges tekintetbe vennie. Ily részletes tanterv hiánya foly­tán szó sem lehet tervszerű és összhangzatos műkö­désről s mindig elő fog fordulni azon eset, mely az utóbbi iskolatanácsban élénk vitát keltet, hogy t. i. ugyanazon iskola hatósága alatt álló, ugyanazon fokú iskolái közül egyike oly tantárgyakat is tanít, melyeket a törvény nem rendel el; másik na­gyobb terjedelemben ad elő egy tantárgyat, mint egy harmadik, szóval: tervnélküliség tapasztal­ható itt a legnagyobb fokban, melyet mielőbb meg kell szüntetni a részletes tanterv életbelépteté­se által. Részletes tantervet készíteni nem könnyű munka. Legilletékesebb a munkának elvégzésére a tantestület maga, mely ki is küldött már a múlt év­ben e czélból egy bizottságot, de e bizottság műkö­déséről ez ideig még vajmi kevés tudatik! Hozzá kell, tehát fogni a dologhoz, annál is inkább, mivel az iskolatanács csak azért nem intézkedett eddig is, mivel arra vár, hogy a tantestület terjesztene be ez ügyben munkálatot. Az iskolatanácsnak e munkálatot azonnal fe­lül kellene vizsgálni, helybenhagyni s alkalmazását már a legközelebbi évre nézve elrendel­ni, mert ha ezt nem teszi, az a közigazgatási bizott­ság, melyhez ezentúl a tanügy is tartozik, isten tudja mikor foglalkozand a dologgal, melyet pedig többé egy évre sem lehet elodázni az iskolák végtelen hát­ránya nélkül. A másik ügy szintén nagyon fontos oly iskolá­ra nézve, melynek zászlójára a fejlődés elve van írva. Ha minden saját érdekét jól felfogni képes­ üz­letember, naplójába bejegyzi az oda vonatkozó dol­gokat, mennyivel inkább szükséges ezt tennie a taní­tónak és tanárnak, ha úgy a saját, valamint az ügynek jól felfogott érdeke lebeg szemei előtt. Ha a tanító bejegyzi naplójába minden napról minden óráról,­­ hogy mit vesz elő ezen és ezen tantárgyból, hogy mennyit vett elő, mily föladatot adott a növendékek- - nek, mily fegyelmezési esetek fordultak elő a nap tanóráiban stb., csak ezen esetben fog e valóban üd­­­­vös működést fölmutathatni. Egész iskolai működése nyitott könyv lesz akkor mindenki számára, melyből­­ önmaga okulhat leginkább. Van azonban a tanítási naplóknak még egy­­ különös gyakorlati nagy hasznuk, melyet felhozok , ezúttal, mert épen kapóra jön, midőn a férjezett taní­tónők alkalmazásának buzgó ellenesei fontos érv gyak­í­ránt fölhozzák, az évenkint rendesen előfordulható mulasztásokat, melyek a férjezett nőtanító állapota­­i­ból önkényt bekövetkezhetnek s melyek az iskolának e nagy hátrányára, kárára vannak.­­ Hiszen, mondhatná valaki, vannak kellően a qualifikált helyettesek, tehát a mulasztás még­sem­­ járhat oly nagy kárral! Igaz, vannak ilyen helyettesek. De általános a panasz és nem is jogosulatlan, hogy az úgynevezett beteghelyettesítőknek iskolai szereplése (a helyette­sítéseknél) alig több a zérusnál, sőt sokszor ennyi­nél is csekélyebb, mert kezek alatt az osztály, előha­­ladás tekintetében hanyatlani szokott. Sokan azt adják okul, hogy a helyettes azért nem dolgozik kel­lően, mivel a felelősség nem őt terheli. Lehetnek ilyenek is, de nem merném mindnyájukat ily lelkiis­meretleneknek tartani. Van az említett jelenségnek egyéb oka is. A hivatalno­z ügybuzgó helyettes szeret­ne eleget tenni feladatának, de minden nemes törek­vése mellett sem felelhet meg annak. És miért ? Egyes­­egyedül csak azért, mert ismeretlen osztályba jött be, melyben előbb tájékoznia kelle magát. Kutat tehát a növendékek értelmi előhaladása után s mire kiis­meri magát, mire kipuhatolta volna, hogy pl. mennyire vannak a nyelvtanban, azt mily rendben találják stb. szóval mikor már fölismerné magát az osztályban, akkor rendszerint vége szabad működésének s azt mondják utána: nem tett semmit. Pedig valósággal, nem tehetett, mert napokat, heteket kellett neki a saját maga tájékozására fordítani, mely fáradozása elmarad, ha a rendes osztálytanító naplójába bete­kinthetett volna, melyből egy óra alatt is teljesen tá­jékozhatja magát. A tanítási naplókat tehát okvetlenül be kell hozni. Ezek által nem csak hogy az osztálytanító megszakított működése fog a lehető legcsekélyebb hátránynyal járni, s a helyettesítések eredmé­nyessé fognak tétetni, mi­által a férjezett nőtanítók elleneseinek egyik érve dől dugába, de egyáltalában az egész tanítás sikerteljesbbé való esz­közlése czéljából szükséges ezeket elrendelni. A li­pótvárosi iskolánál működő tanerők közül négyen be­hozták ez intézményt s a legszebb siker koronázza máris fáradozásukat. A felemlített két fontos ügyet a legmelegebben ajánljuk az iskolatanács becses figyelmébe ! Ezeknek érvényre juttatása volna sikerdus működésének leg­­méltóbb befejezése. Szetvizer Lajos: Tanügyi hírek. (Az orsz. középt. tanáregylet) I. szakosztálya, hó 4. kedden d. u. 5 órakor havi ülést tart. Az ülés tárgyai: Herbert »Spenzer az összeha­sonlító psychologiát illető nézeteiről« dr. Lechner Lászlótól 2. Békési Gyula »Görög-római s hun-ma­gyar mondáit« bírálják: Névy László s dr. Erődi Bé­la. 3. Schwiedland Fr. franczia nyelvtanát bírálják : Tölgyi Gyula és dr. Margalics Ede. Adv« Tartva Adva Tartva BÉCSI TŐZSDE. Franco-magyar 200 frt •• 1 —J 35 —|| jl Haza életbiztosító és hitel 200 frt.................................... — — — — Osztrák- Lloyd 5% . .............................................................................. Magy. árt. municipalis 200 frt 40......................................... 15— 16 —J Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 57»' . .’ ' ' 86 — 85 25 Mart. 31 Nationalbank....................................................................... . 869 — 871 — Rudolf pálya, 300 frt, 5%.................................................... 78 60 79 — Unicbank 200 frt.................................... 66 25 66 50 „ 1869 ........................................................ J 76 — 76 15 i „ ............. I „ 1872........................................................---------------------------------­Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ...­.......................................................... Adva Tartva E: Közlekedési vállalatok részvényei. Állampálya 500 frank 8%.................................................... 141 50------­A. Államadósság 1OOfrt.-------------------------Alfeld-aumei pálya 200 frt........................................................ 106 - 107 - ” look's»/* \ \ l \ ‘0! Z . .................. .. . Albrechtpálya 200 frt............................................................. 35 50 38 — Déli vasút Január-Juli­e% 500 fr..................................... 109 — 109 20 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. • • • 66 ló 66 30 Osztrák dunagőzhajózási társulat 600 p. p....................... 328 — 831 — » april.—okt. 8°/0 500 „.....................* , 110 25 — — I I» n I» febr. aug. 5 prc. . • . 66 15 66 30 Erzsébet-palya 200 frt p. p. ••..*••••• 1^1 — 152 — * 200 frt ez. 5°/o •••••..., 90 75 91 25 ( i) i> ezüstben Jan.—JuL 5 prc. « * . 69 50 69 75 Eperjes-tamovi 200 frt. ........................................................ 106 — 108 — * 1875—1876 6% 500 fr..................................... — —------­ n n n april oct. 6 prc. ... 69 50 69 75 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst.......................... • 1792 1797 » 1877—1878 &'/0 500 „ .......--------— — Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p................................... 237 — 239 — Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst . « ........................... 133 50 134 50 Tisza vidéki....................................50 1/0............................. .......... 81 75 ■ »» . » » ....... 235 — 237 — Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst --------------------| Tramway 22 év kisor.....................5%.................................................................. • 1854-ből 250 frtos 4%„ „ . .......................... 103 75 104 2.* Lajos­ Károly pálya 200 frt p. .............................................. 186 25 186 75 Magy.­gácsországi 200 frt e. .5%............................................................. . 1860-ból 500 „ 500/0n ............................. 109 50 110 — Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................................... 103 — 164 — Magy. északkeleti 300 frt. . . 5%..............................................67­­„ 1860-ból 100 „ 5%* „ . .......................... 116 25 116 75 Lemberg-czemoviczi pálya 200 frt................................ 122 50 123 50 Magyar keleti 300 frt . . 5%.......................... 64 1 5 65 25 , 1864-ből 100 .......................................................... 130 50 131 — Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. ........................................ 331 — 334 — Magy. keleti II. kib. 800 frt .. 5%........................... — —------­1 Compt Jaradékjegy 42 líra.....................21 50 22 —1 Osztrák-északnyugati 200 frt ......... . 133 — 134 — Magyar nyugati 200 frt . . 5% . . . . . . — _ 70 — A­ lamjsnzági jelzáloglevél 120 frt 5%................................ 134 75 135 — „ „ (Lit. B.) 200 frt............................... 50 — 52 — Rudolf pálya, 200 frt............................... 115 50 116 — Első erdélyi pálya 200 frt ezüst.................................... 99 — 100 — T MaffAnsm­allArrv*l­ B. Földtehermentes. 100 frt p. Allampálya 200 frt .. .......................................................... 267 50 268 no F F Déli pálya 200 frt .............................................................. 100 50 100 75 , __ Tiszai pálya 200 frt................................................. 196 — 198 —1 Hitelintézet 100 frt.................................................................. ipo 50 161 — Csehországi 6/0........................................................................ 12? ^ 85 _ Bécsi Tramway 200 frt......................................... 98 50 99 50', Clary t°Jfrt P. .......................................................................... 29 75 30 25 Bukovinai 6 ............................................................................. 10 r? 50 Magyar-gácsországi első pálya 200 frt ...... 85 25 85 75 Pályagőzhajózási 100 frt .. .................................................. 95 75 gg 25 Gácsországi . . . . .................................... 85-­­ észak-keleti „ 200 frt ezüst................................ 106 - 107 - Innsbrucki városi 20 frt..................................................... 19 25 19 75 Krajnai, karinthiaiés tengermellék 5%.......................... 90 - 92“ „ keleti­ pálya 200 frt......................................... . ] 36 50 37 _|Keglevich 10 frt .................................................................. 14 50 15 50 *6/“............................................................. qu aii 100 — " “V«*8« Székesfehérvár gráca 208 frt.................... 10* 50 105 50 fr“kkl5‘ 80rf'P k,31c?8n 20 fr‘......................................... 14 75 15 25 1 Morvaországi 5% ............ . 99 50 Buda város köles. 40 frt ... . 3fi _ 3r, an Alsó-ausztriai 6 ..................................................................... 100 60 101­­ Pálffy 40 frt p. ................................* ].......................... m _ t gp Felso-ausztrái 5............................................................... 96 — 1. 74m­p-1 nyolnk Rudolf-alapitvány 10 frt.....................................* ' 18 60 14 Salzburgi 6............................................................... »7— — “ * * «'»logieVeleb. Salm 40 frt p. p. . . •................................... 88 65 38 75 Sziléziai 5 ..................................................................... 96 50 97 50 Salzburgi dijsoray. 20 frt......................­­ .7­5 17 50 Erdélyi 5%.............................................................. 75 — 75 70 Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% ,ni tga mi va st- Genois 40 frt. p. p...............................11'’’’ 27 7a 98 50 Stájerországi 5............................................... 95 — 96 — 33 éves visszafizetés 5%..................................... 99 95 99 7a Stanislau várost 20 frt . . . . .... ' _ Tirol 1 5..................................................................... 99--------Cseh Jelzálogb. 5% . . . ................................................. .. _ TM Triest város 100 p. p. ..................... _ __ Temesi Bánság 5%................................................... 75 50 76 — Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ■ . .­­..................... „ „ 50 p. p. . . ... 57 re aa an Temesi 1867-dikt sorsolást záradékkal ....... 74 60 75 — „ p. o. 5%......................................................... or on 07 in Waldstein 20 frt p. p. . . .............................................. jo­os an Magyar 5%.................................................................................. 7575 76 50 Magyar földhiteltársulati 84 év 5'/,%............................... Tr, su se Windiachgrätz 20 frt ..................... ...... „ 1867.diki sorsolási záradékkal ....... 75 - 75 50 „ földhitelintézeti 50/s%.............................................. fi “ oa an ..................................... .­1 „ kereskedelmi bank 23 év......................... • .____89 —­» jelzálogbank 6’/aVo ••••••••*•• 79 50 fto vail/l­í\ a i a \ C. Más közkölcsönök. “ Váltók Oidrom hóm). Dana szabályozási 5% 100 ................................. 102 50 103 - G. Elsőbbségi kötvények. C"ir“sémei ' ’ S ' I" “ · S­ áfelV«U(3mofmnk)6%............................... 89 50 160­­ Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 50/a . ...... __ fiz _ Refun­l^ bfr mkrk ! ! 4« “ “ ««70 ff?“”? *fl0gleTél « .................................................... r “I Báttaszék-Dombovár 200 frt e. S% .... . . . . .. ^ 50 Boroszló 100 kir. márk...............................is/„ . . . ““ Magyar nyeremény 100 frt . . .......................................... 71 - 71 25 Egyes. magyar gőzhajózási 100 és 200 frt............................................................a Brüssel 100 frt..............................................3% . . . 77 ~ 7 ~ Acs is r mi' * • • • • 71— 71 25 osztrák dunagőzhajózási 1000 frt .. ....................................................................Frankfurti 100 kir. márk délnémet . . .4•/. . . TM JTM *0 Magyar kincstári utalvány 1878 10 L. 676..................... _­­ “ _ „ „1 300 frt e. 6«/“. . . . . . . __ I­I Hamburgra 100 b. márk.................................4°/“... 22 TM ” taraiki aumn .........................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................................. 87 50 88 50 Lentiori* 10 fTMt sterling..........................40­0 . . 1,640 11670 * S-4 mA. . ......................................... 99 50 100 50 1­1862-iki.................... .......................... o, po Lyonia 100 frank ..........................................4»/­ . .------------------­„ szelídézsma-váltság 100 frtos .......____________” " IXTM Jr: • .............................................. 87 — 88 — Milano inn HTM ..........................................ao, ------------------­Pest városi 6% .................................................... " » 1869-iki........................................................ 87 60 88 50 “u«10100 líra ...............................................5% . . ____________ Török vasúti 400 frank ................................................... 20 - 20 50 Eperjestarnovi 300 frt......................................................... __ " Müncheni 100 frank....................................5% . ~~ ~ ~ • • 145 frank defiz...........................................................................................Ferdinánd északi pálya 200 frt­p. ....................................... gg _ 18 Pária 100 frank ..........................................4°/0 . . . 46 — 46 10 „ „ „ 100 fit o. ................................... 94 50 95 60 ' *%» raCel....................................f/o ... II II „ „ , „ „ 100 „ ezüst 57...................... .02 _ 102 50 ZuriCh 100 fr*nk........................................ 87. ...------­D. Bankok részvényei. Joiaef » *oo „.......................................... so 10, 7° Pecs-barcsi „ 200 „ ezüst..............................................?] _ Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetée . . . . fi7 __ B7­3a KAroly'LaiM rUtm00 ............................................... 93 75 94 25 Pénzek árfolyama. Angol-magyar bank 200 frt, 40% ..................................................................." ” kI“' ' • •. .................................... 91 50 9£ — Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 ................................................................I " ” vr’ ” ' ' aTM............................... — — 89 — Cs. arany . . - - 5 46 5 47 Magyar földhitelintézet 200 frt. 60 ..................................... 48 25 48 76 Kassa odelbergi 200 frt” .......................... — “ 20 frkpe arany. . . 1 9,9 930 frt 'Inte­nt SOO fil60 f............................................ 155 25 155 50 Lembergi-üzem.-jassyi pálya 300 frt ezüst ..**"* — 70 — Orosz imperial............................................................................................................... pAresUelm ftaS coo’frt .' .* .* I ! '. .' *. *. “ • - » » *• ki0- 1906 • • • « « Mária-Terézia-tallér.............................................................. “ 6~ ^ ~0 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ........................... _ " " ” ” " 1667 • • • • 78 25 78 75 Egy heti tallér .­­............................................................................................. Franco-osztrák-magy. 500 frank 60%............................... *“ I ^ ”, ■ ” " JJg ” 7 • • 67 - 67 50 p^osl uU'Win/ .* j ; ”, _ Franco-osztrák 100 frt.......................... ,6__ ,6M " * * * 1Y- » ....-------------------- r 1 .................................... Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. as. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, april 1. Kész búza gyengén volt kínálva, a vételkedv javult és jobb irányt registrálhatunk; az árak minkint 5 krral emelkedtek, de a forgalom csak mintegy 2.000 mm.-ra rúgott. Rozs, árpa és zab árai tartják magukat, ellenben ten­geri iránt lanyha volt a hangulat. Búza határidőre jobb á­rn jegyeztetett; ta­vaszi búza 10.20—10.30 ; zab tavaszra 9.07—9.14 ; tengeri, bánsági május—júniusra 5.32—5.36. Az értéktőzsdéről: Budapest, ápril 1. A mai forgalomban szilárd volt a hangulat, az üzlet azonban igen csekély terjedelmű maradt. Befektetési értékek tökéletesen figyelmen kívül hagyattak, egyes malmok emelkedtek. Az előtőzsdén osztr. hitel­ részv. 155,70-től 157-ig, magyar hitelrészvények 129 —130-ig, municipális rész­vények 15­2—155/*-ig vásároltattak A déli tőzsdén osztrák hitel részv. 156.80— kezdve 155.50-ig lanyhultak, magyar hitel részvények 130— 131-en, municipális részvények 16-on és takarék- és hitel rész­vények 19-en szilárdak maradtak. Schlik részvényekből 94 és 93-at eszközöltek kötéseket zárlatkor 92-en kínálva voltak. Luizia gőzm­. részv. 112— 118-on, I. Budapesti gőzmalom részvények 710-en vásárol­tattak. Pesti biztositó részvények 46-on keltek, pesti közúti vasút részvények 193-an keresettek voltak, magy. sorsjegyek 711­,­71­­2-en jegyeztettek. Váltók: Párisra 46.15-ön, m. k. aranyak 5.45-ön, 20 frankos aranyak 9.30-on adattak el. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, ápril 1. Az előtőzsdén kedvező szilárd hangulat uralkodott, az összes értékpapírok lényegesen javultak : osztrák hitel 157.75, anglo 68.50, magyar hitel 130, osztrák államvasut 269.50, ma­gyar gácsországi vasút 85.50. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.

Next