Pesti Napló, esti kiadás, 1876. április (27. évfolyam, 76-99. szám)

1876-04-08 / 82. szám

(Részletes kimutatása) az árvizkáro­­sultak javára befolyt s főösszegében april 8­ki regg. számunk első oldalán közlött gyűjtésnek: — A szászvárosi magyar polgári olvasó-egylet adománya: a százvárosi m. polg. olvasó-egylet pénztára 5 frt, Kendeffy Pál 5 frt, Schenk József 5 frt, Keresztes Sándor 5 forint, dr. Lészay Lászlóné 3 frt, Fo­ray István 3 frt, Kapcza Gyula 2 frt, Grün Bernát 2 frt, Hochol János 2 frt, Incze János lelkész 2 frt 10 kr, Bocz Sámuel 1 frt, Gönczy Endre 1 frt, Fülöp György 1 frt, Barcsi László 1 frt, Nagy Lipót 1 frt, Pap Ádám 1 frt, Deák Gerő 1 frt, Dósa Dénes 1­ frt, Sándor János 1 frt, Müller Dániel 1 frt, Zudor Elek 1 frt, özv. Sá­­rosi Lászlóné 1 frt, Szigethi Sámuelné 1 frt, Székely Ferencz 1 frt, Kosztin György 1 frt, id. Litkey Fe­­rencz 1 frt, Vida Sámuel 1 frt, Theil Antal 1 forint, Dobál Antal 1 frt, Molnár György 1 frt, Pallos Ár­pád 60 kr, Gönczy Sándor 60 kr, Vitus Lajos 50 kr, Hegyi Sándor 50 kr, Lozsadi Márton 50 kr, ifj. Litkey Ferencz 50 kr, Makkay József 50 kr, Molnár Imre 50 kr, Kosztin Nándor 50 kr, Németh János 40 kr, Szeredi János 30 kr, D. A., B. 40 kr, J. B. F. 40 kr, K. F. 40 kr, N. N. 30 kr. Összesen 61 frt. Helyi hírek. (A lipótvárosi hölgyek áldozatkéz­sége.) A következő sorokat vettük: Mai reggeli lapjában az árvízkárosultak segélyezésére alakult hölgybizottság tevékenységéről egy közlemény jelent meg, mely tévedésből az én csekély érdemeimet emeli ki. Nagyon kérem, szíveskedjék e tévedést úgy hely­reigazítani, hogy Bohus Antónia asszony és Hochmeis­ter báróné eszközölték az én kíséretemben a gyűjtést a lipótvárosi bolthelyiségekben. Ha már egy nő sokol­dalú és körültekintő tevékenységét kiválóan kell ki­emelni, úgy ezt kétségtelenül Adler Hedvig asszony érdemli meg. Ismeretlen kérve e helyreigazítás köz­lését, maradok stb. Pirnitzer Johanna: Személyi hírek. (H y m e n.) Tassy Olga kisassonyt, Somogyme­­gye egyik legszebb leányát, közelebb jegyezte el Sza­káll Mihály gömörmegyei birtokos. (Halálozás.) Id. Hincz György ápril 6. 68 éves korában Kolozsvárit megszűnt élni. Ő a kolozsvári ev. lutherana egyház első papja, a kolozs­vári szabadelvű párt elnöke, az iparos önképző- és betegsegélyző-egylet elnöke, az erdélyi gazdasági­egylet igazgató-választmányának s a kolozsvári képvi­selőtestület egyik legmunkásabb tagja volt.Az elhunyt szász születésű volt s még sem volt nála magyarabb ember Kolozsvártt, még abban az időben sem, mikor vétek volt magyarnak lenni; szász létére az egész városért és saját hitsorsaiért fáradhatlanul buzgólko­­dott hosszú évtizedeken át. Béke poraira! A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) BéCS, apr. 8. (U P. Corr.c) A magyar miniszterek értekezlete gr. An­­drássy Gyulával, ki már korábban az osztrák miniszterekkel is behatóan értekezett, eltar­tott éjfél után *22-ig. Ma d. e. 10 órakor megkezdetett a kö­zös miniszteri értekezlet gr. Andrássy Gyula elnöklete alatt. Remélik, hogy az alkudozások gyorsabb tempóban fognak haladni, me­g csütörtökre szeretnének mindent befejezni. (Ered. sürg.) Bécs, ápr. 8. (A .Bud. Corr . sürgönye.) A kereskedelem politikai értekezletek ma d. e. 10 órakor a külügymi­nisztériumban Andrássy gróf jelenlétében (nem elnöklete alatt) ismét megkezdődtek.­­ A szakreferensek ez alatt a vámtarifa feletti tárgyalásokat folytatják. A miniszterek itt intézik el az elnöki ügyiratokat, melyeket Budapestről utánuk küldenek. Beretvás min. titkár ide érkezett, hogy a pénzügyminiszternek több ügyről jelentést tegyen. Több országgy. képviselő érkezett ide. (Er. sürg.) Fiume, apr. 8. A »Custozza» pánczélos hajóból, »Radeczky« fregattából, »Frundsberg« corvettából és »Nautilus« schoonerból álló osztrák-magyar hajóc­apat pár napra kikötőnkbe érkezett. London, april 7. A lapok egy levelet közöl­nek, melyet az itteni török nagykövet a »Deut Pal­mer «-czéghez intézett, kijelentvén, hogy az angol bank hajlandó nekik az 1854 és 1871-ki kölcsönök kamatok felét meg­fizetni, ha az 1858-as kölcsön tör­lesztésére készek bizonyos összeget áldozni. A czég visszautasította az ajánlatot. Róma, apr. 7. A pápa ma reggel consistoriu­­mot tartott, melyen hét püspököt nevezett ki, köztök Fosco, sebenicoi és Illich lesniai püspököket. Azután az apertura oris szertartását végezte Ledochovsky, dAvonzo és Franzelin­a bibornokkal és kiadta nekik a bibornoki czimet. Ledochovski a Santa Maria d’ Ara­coeli-i bibornok czimet kapta. Bécs, ápr. 8. A »N. Fr. P.«-nek sürgönyzik New-Yorkból, hogy a Hamburg és Amerika közt közlekedő csomagszállító társaság »Suevia« nevű gőzöse osztrák-magyarországi kiállítmányokkal sze­rencsésen New-Yorkba érkezett. London, ápr. 8. Az esküdtek Frankonia ka­pitányát vétkesnek nyilvánították; az ítélet kihirde­tése elhalasztatott addigra, mire a fellebbezési tör­vényszék eldönti az illetékességi kérdést. Berlin, ápril 7. (A tőzsdéről.) A hangulat lanyha, arbitrage-értékek folyvást nyomottak, vasút- és bankpapírok gyengébbek, iparértékek aránylag szilárdak, elsőbbségek keresettek, pénz 3°/0. Bécs, április 8. (Megnyitás.) Hitelrészvény 150.—. Magyar földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 86.70. M. hitelrészvény 129 50. f­ranco-magyar —.—. Lom­bard —.—. Államvaspálya —.—. Bécs, április 8. (Előbörze.) Hitelrészv. 150.—. Magy. Földhitel —. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 66.60. M. hitelrészény 129.50. Franco-magy.—.—. Lombard 100.—. Államvasp. 266.50. Municipalbank —. Uniobank 61.25. Által. épitö bank —. Angol épitö bank —.— Magyar sors­jegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —. Ezüst —.—.Napo­leondor 9.23.— Bente —.—. Berlin, april 6. Gab­oaüzlet. (Zárlat.) Búza apr.—májusra 200.50. sept.—oct. 208.—. Bors helyben 155.—, április—májusra 151.-----, junius—júliusra 149.—. September—octoberre 151.—. Zab april—májusra 162.—, junius—júliusra 61.—. — Repczeolaj helyben 62.—, április—májusra 61.90. sept.—oct. 65.30. — Szesz hely­ben 43.80, apr.—májusra 44.70 , május—júniusra 44.80, aug.—septemberre 48.20. Hamburg, april 7. Búza 203.—, 208.—. Bors 147.—, 151.—. Olaj 62‘ls, 00­2. Szesz csendes, 34—, 341/1, 36.»/*. KÖZOKTATÁSÜGY. A földraj­z­­i-oktatás ügyébe­n. Tanári körből a következő felszólalást vettük : Vallás és közoktatásügyi miniszter ur múlt 1875. évi 29681. sz. alatt a földrajzi oktatás tárgyá­ban egy nagy horderejű rendeletet bocsátott ki, melynek intenzióit sokfélekép értelmezték idáig s többnyire merőben indokolatlannak jelentették ki. E sorok írója szintén hibáztatja különösen az egyik passust, de általában tapasztalaton alapuló hiányok javítását reméli tőle, s minthogy a nagy közönségre nézve is érdekkel bírhatnak az efféle tanügyi moz­galmak, a »P. N.« hasábjain kívánja nézeteit ki­fejteni. A rendelet kiindulása kétségbevonhatatlan igaz­ságon alapul , mert a tudományos vívmányok egyes szaktárgyakban a lefolyt pár évtized alatt valóban oly nagy mérveket öltöttek, hogy középiskolai oktatá­sunk tananyagát ahhoz módosítani s a tanítási­­ eljá­rás fokozatait e szerint megállapítani létkérdéssé vált az életre való tanítást kedvencz axiómáját hangoztató iskoláinknál. Különösen szembeszökő előrehaladás történt a természettudományok terén, s így semmi kétséget nem szenved, hogy a legjelesebb tanerő is hasznavehetetlenné vált arra, ha szolgálati ideje alatt szaktárgyának továbbfejlődését s épen a sarkalatos törvények újabb alakulását evidentiában nem tartó, közmondásunk szerint , a tudománynyal lépést nem tartott. Ily körülmények között méltó elismeréssel fo­gadhatja a magyar tanári kar azt a lelkes buzgal­mat, melylyel közoktatásunk fenköltlelkű vezetője nemcsak a jelen követelményeihez igyekszik a köz­nevelés menetét alkalmazni, de a jövőt előkészítő rendeletek által épen a tanárképzés terén mindent elkövet, hogy a cultúrnépek nagy társadalmában Magyarország továbbra is teljes önérzettel elfoglal­hassa az őt megillető helyét. Miniszter úrnak ebbeli törekvéseit nemcsak a hazai közönség hálás elismerése jutalmazta, hanem a mivelt külföld is közhelyesléssel adózott tanárkép­zésünk újabb szervezete iránt, sőt egyben-másban követésre méltó előhaladást is tüntetett ki már abban. Semmi kétség tehát, hogy az uj tanári nemze­dék sokkal teljesebben fogja bírni mindjárt hivatali pályája kezdetén a jó tanárnak legalább szellemi kellékeit s csak buzgó kitartásától függ, hogy a ma­gyar közmivelődés niveaujának emelését oly mérv­ben is biztosítsa, a mint azt a tanárképzés jelenlegi szervezete s további alakulása folytán kormányunk és a közönség várja és reméli tőle. Az 1870 előtt kilépett tanári nemzedék bizo­nyára irigyléssel tekinti a mostani kor gyermekeinek kedvező helyzetét, s a 60 as évek előtt alkalmazásba jutottaknak még több okuk van elmondani, hogy a­mihez ők csak hosszú évek gyakorlata alatt is alig juthattak, azt a mai kortársak már útravalóul viszik ki az egyetemről. Ha azonban mi tanárok hajlandók is vagyunk mindezeket elismerni, de teljességgel nem oszthatjuk azt a felfogást, mely a tanári oklevél érvénytelensé­gét is hajlandó sanctionálni, s a tanári gyakorlatban nem mellőzhető haladás egyedüli módját ebben ta­lálja csak. Nemességet, érdemrendet, igenis veszíthet bárki egyes esetekben, sőt becstelenítő bűntény elkövetőinél a tanári diploma megsemmisítése is bekövetkezhetik, de általában a képesíttetési ok­levél sérthetlenségét annyira tiszteletben kívánom tartatni, hogy szerintem azt, időközben beiga­zolt személyi fogyatkozások, alkalmaza­tlanság esetei sem érinthetik s nagyobbrendű polgári bűn­tény kivételével a felmentett tanár sem foszt­ható meg attól. A állam törvénybe iktathatja, hogy 10—15 évi időközben a fizetési fokozatra igényt csak azok formálhatnak, kik a szaktudományok idő­közi változásait elsajátítván, ebbeli ismereteiket va­lamely bizottság előtt beigazolják; határozattá emel­heti, hogy a középiskolákból akadémiákra, egyete­mekre csupán előzetes vizsga alapján léphet át vala­­laki­, de ezen katonai rendszer behozatala esetén nem áll jogában még a fokozati vizsga követelmé­nyeinek eleget nem tevő egyéneknél sem a tanári diplomát semmisnek declarálni. De a rendelet soknem­ű veszélyei közt még ennél is félelmesebbnek tartom azt a passust, hol az igazga­tóságok kötelességévé tétetik két év eltelte után be­jelenteni, azon földrajzi és természetrajzi tanárokat, kik e tan­terv változása következtében felmerült köte­lességük teljesítésében, a földrajz és természetrajz megosztásának megfelelő szakképzettség kiegészíté­sében hanyagoknak mutatkoznak. Beláthatatlan vi­szály és egyenetlenség sárkányfogai vannak ebben is­koláink tantermeibe elvetve, mert ugyan melyik igaz­gató veszi magára azt az odios­us szerepet, hogy min­den bizottság közbejötte nélkül önkényesen tanár­társának létkérdésében döntő szavazattal határozzon s melyik tanár nem venné a bizalom meglazulásának avagy épen megsemmisítésére irányuló törekvésnek az igazgató informátióját ? S ha történetesen maga az igazgató tartoznék figyelembe venni, mint gyakor­ló szaktanár a földrajz és természetrajz egyesítése folytán felmerülő kívánalmakat, ugyan histéli meg huzamos együttlét, folytonos figyelem nélkül az ő fo­gyatkozásait ? A tankerületi főigazgatók igen tisz­teletre méltó kormányközegek, sőt egyben-másban alapos szaktudósok is lehetnek, de egyszeri látoga­tás után csak nem vindh­álnak maguknak akkora csalhatatlanságot, mely ilyen kétes kérdésben lel­kiismeretüket bármely irányban megnyugtassa. S így minden prophetizáló képesség nélkül előre ki­­mondhatjuk, hogy a kijelölt két év leteltével egy­két megtűrhetetlen kortárson kívül alig érezi meg valaki ezen rendelet hatását, a tanítási elvek tisz­­tázásásához pedig a semminél édes-kevesebbel fog járulni. Magyarország középiskolai tanárai már csak a véglegesítést kiérdemlő szolgálat után is adtak minden bizonynyal annyi biztosítékot tö­rekvésük, igyekezetük felől, hogy igen szigorú rendszabály mellőzésével módját lehessen ejteni az érintett tárgyak módszerénél tagadhatlanul nél­külözhetetlen pótismeretek megszerezhetésének és saját testületi méltóságuk érdekében is kívánatosnak tartják minden bizonynyal, hogyha volnának olyan közömbös, minden haladás iránt fogékonyság nél­küli tagtársak, kiknek eddigi múltja ilyen eljárást igazol, inkább izgalom nélkül mentessenek fel azok szolgálatuk alól, mintsem ország-világ előtt con­­statáltassék, hogy ilyen, utoljára is néhány alap­munka elsajátításában álló követelményt a közos­­közoktatási kormány csupán kényszerrendszabálylyal s a tanári oklevél érvényességének felfüggesztésével tudott megvalósulni. A magyar középiskolai tanárok sokkal szigo­rúbb önbirálattal ítélik meg eljárásukat, hogysem is­meretük hézagait, gyakorlatuk téveteg voltát helylyel­­közzel fel ne ismernék, s magukat a tökély absolut magaslatán szeretnék láttatni. Én legalább, mint középiskolai gyakorló tanár közvetlen tapasztalatból hozatnék fel eseteket, melyekben az illető tanár sa­ját önképzésének eszközeit vagyoni helyzetét túlha­ladó költségekkel is kész volt megszerezni, s mégis a kezdő tanoda szegényes gyűjteményei , a vállaira nehehezedő heterogén tárgyak mellett Végtére is elzsibbadt akaratereje, s tudományos buvárlatok iránt táplált hővágyának lángjait lelo­hasztá a hétköznapi közönséges teendők gőzköre. Mert épen azon tudományágak terén, (vegytan, physika, természetrajz) melyek gyors előhaladásáról a minisz­teri rende­t megemlékezik, lehetetlenség költséges apparátusok s czélszerű felszerelés nélkül a folytonos előrehaladás. De tekinthetjük-e mi tanáraink képessé­gét az egyetemi oktatás jelenlegi színvonaláról s nem köztudomású dolog­­, hogy épen a követelt szaktár­gyak tervszerű oktatása egészen az újabb alkotmá­nyos időszak eredménye. És tanáraink hány száza­léka került ki ebből a korból, mely voltakép a tanári képzést illetőleg még nem is 68-al, hanem 1870-es, sőt a földrajz újabb módszerét illetőleg csak 1873-as veszi kezdetét ? Mennyi és mennyiféle oka van tehát a tanári körök tagadhatatlan visszamaradásának s hány esetben okolhatjuk az illető egyént csupán, vagy hány helyen volna képes a legbuzgóbb törek­vésű is mindenben eleget tenni az újabb vegytani, physikai,természetrajzi oktatás kívánalmainak ? Tanári körökben igen is eleven érzetével bír­nak azért az önképzés követelményeinek, sőt erős elhatározás és szent akarat tüzeli nem egy kortársun­kat a hiányzók kipótlására; de közönségesen fel van ismerve, hogy iskoláink felszerelése és elhelyezése miatt, ha a szaktárgyaktól néha nagyon elütő hete­rogén foglalkozást nem is említjük, lehetetlenség az illető tanodák székhelyein épen a természettudomá­nyok rohamos haladását pontos figyelemmel kisérni s abból a tanításra alkalmas részeket összeválo­gatni. Meggyőződésünk szerint itt a kormány sem az igazgatói, sem a főigazgatói inspiriálás­ok által czért nem ér, s a tanárok közös óhaja kielégítve nem lesz. Itt legtöbbet valamely központon s nevezetesen az egyetemnek székhelyén időnként rendezendő kiállítá­sok hatnának, mint a melyekben az időközi vívmá­nyok az oktatás czéljaihoz alkalmazva paedagogiai felfogással rendezetten volnának bemutatva s az illető szaknak országosan elismert képviselője egy­szersmind próbatanítás alakjában tájékoztatná is azok alkalmazása felől az egybegyült tanárokat. E taní­tások irányelvei s az alapul veendő segédeszközök szer­kezete aztán az egybegyülő tanárok teljes ülésében tétetnék vita tárgyává,mely alkalommal minden egyéb mellékkörülmény is beható tanácskozmány alá jön­ne, s a megállapodásokról felvett jegyzőkönyvek min­den intézetnek megküldetnének miheztartás vé­gett. A tanítás sikerei ugyanis nem mindig függnek az illető előadó képességétől, hanem sok tekintetben a tanítás illustrálását megkövetelő eszközök s kitű­nően a tantermek, gyűjtemények czélszerű, és közel lévő berendezésétől. Két vagy három decenniummal ezelőtt pedig vajmi kevés horderőt tulajdonítottak az esélének, s tanártár­saink javadalmaztatása,közlekedési hálózatunk tökély­­telensége hány tanárnak tette lehetővé a nagyobb központok mintaszerű gyűjteményeit,iskoláit tanulmá­nyozni. De ilyen központok sem igen voltak, s még fővárosunk sem dicsekedhetett példányszerű berende­zéssel egész a legújabb időig. Kevés alkalom volt az általánosan érzett ismereti fogyatkozások czélsze­­rűtlen gyakorlati utánpótlására. S várjon nem bir-e fontossággal, jelentőséggel a tanárképzés módjának a hely­színén leendő szemlélése is mireánk, ideértve még azokat is, kik 3—4 évvel a képzőintézet újjá­szervezése előtt kerültek cathedrára. Nézetem szerint tehát a tanári állás méltósá­gával is leginkább az volna összeegyeztethető, ha kormányunk módot nyújtana úgy a földrajz, mint a természettudományok újabb tanítási módszerének Budapesten leendő elsajátítására s e végből már ez idén teremtene alapot, jövőre pedig a költségvetés előirányzatába akkora összeget venne fel, mely a 3—4 hétig tartó országos póttanfolyam költségeit és a résztvevő tanárok ellátását fedezze. Alig szorul bizonyitgatásra, hogy épen középis­kolai oktatásunk képezi terjesztését a nemzet szelle­mi tőkéjének s ha módot nem nyújtunk a középiskolák tanárainak feladatuk teljes betöltésére nincs az a de­ficit, melyet párhuzamba állíthassunk az ily módon keletkezhető szellemi veszteséggel. Ha a kormány több középszerű, vagy az újabb haladás iránt tájékozatlan társunkat valósággal tanerőkké szándékozik tenni s fel­adatául tűzte ki, hogy iskoláiban a tudományos bu­várlatok eredményeinek figyelembevételével alkotott tanterv összhangzatosan, s a végczél koc­káztatása nélkül életbe lépjen, akkor nem szabad a tanárok ön­képzését saját tanulmányaik erélyére, s a rendelke­zésükre álló eszközök s­elejtes voltára bízni, hanem ha kell áldozattal is oda kell emelni őket, hol leg­alább a kívánt látkört megszerezhetik maguknak. Középtanodai tanáregyletünk gyűlésein idáig­­ is fordultak elő gyakorlati útmutatások, a tanítás kö­­­­réből vett tudományos értekezések, de oly rövid idő már magában koc­káztatja az ilyen mutatványok sikerét,s egyébként is testületünknek csak igen csekély százaléka veheti hasznát. Huzamos, kellő nyugalom­mal eszközölt, tervszerű mutatványok, példaszerűleg felszerelt iskolahelyiségek tanulmányozása nélkül ezért nem igen várhatunk e téren, s ha régibb gene­rálónk szakképzettségét minden irányban pótolni kívánjuk, nem szabad őket tájékozatlanul hagyni a tanárképzés módja és eszközei felől sem. Minthogy pedig az ilyen oktatás kizárólag a nyári szünidő folyamában történhetik , ez alkalomra előre benn kellene tartani az ösztöndíjas tanárjelöltek egy részét is, míg a gyakorló­iskola tanévének egy hónappal tovább terjesztése különös nehézségeket nem vonna maga után. Egyébként a tanév bezárása után is lehetne gyűjteni néhány ügybuzgó család közreműködésével annyi tanulót, hány a tanítás eredménye felől nyújtandó tájékoztatáshoz megki­­vántatnék. Ekkor aztán a földrajz tanárai mellett a ter­mészetrajz, chemia, physica tanárai is kötelezhetők volnának a megjelenésre s ismerve a tanárok han­gulatát, minden bizonynyal népes részvétre számít­hatna a tanfolyam. A tanítási gyakorlat mellett aztán fő-fő figyel­­met kellene fordítni a tanodai épületek terveinek meg­ismertetésére az elméleti,­s gyakorlati tanítás eszkö­zeinek felállítására. E látszólag rövid idő alatt nem­csak szükséges szakismeretekben nyernénk útmuta­tást, hanem a tudományos buvárlat változott, vagy egészen új módszerét is elsajátítnák, s bevezettet­nénk a tanításhoz szükséges készítmények olcsó elő­állítási módjába is, miből az iskolákra ismét tetemes anyagi haszon háramlana vissza. Minthogy pedig a tudományos buvárlat soha nem szűnik meg, s a ma legtökéletesebbnek ismert irányelveket idővel még gyakorlatibbak válthatják fel, hogy a gyakorlati tanárok ne legyenek csupán egy két szaklap közleményeire utalva, hanem alkalmuk nyíljék a főtanodákon eszközölt vívmányok eredményeit is hasznukra fordítni, s igy a korral folyvást versenyt tartani, időnként felette ajánlatos volna a hasonló összejöveteleket ismételni is. E közben a könyvpia­­c­okon, vagy tanszerkereskedőknél felmerült jelesebb művek lajstromát szakértői közegek segélyével évről­­évre s nem szakadozva közölni kellene az összes ha­zai középiskolákkal, mit valamelyik közlöny is igen könnyen eszközölhetne. Miniszter úrnak a képviselőházban kiosztott újabb középiskolai törvényjavaslata már ki is jelöli az általam javasolt összejövetelek alkalmát, mennyi­ben a 43. és 44. §-ok az egyes iskolai értekezletek mellett még tankerületi és országos tanácskozmányo­­kat is praeliminálnak. Mi szolgálhatna pedig a kö­zépiskolák tökéletes­ítésére jobban, s mi áll a közép­tanodai oktatást érdeklő kérdésekkel szorosabb kap­csolatban, mint a helyes paedagogiai elvekre fekte­tett s a tudományos búvárlatok színvonalán álló tanítási módszer ? Én azért nem is kívánnám mindjárt a folyó tanév lejártával az ajánlottam összejövetelt megtar­tatni, mert arra financziális lehetőség alig kínálko­zik már , de a törvényjavaslat jogerőre emelése után bekövetkező első országos tanácskozmány kapcsola­tában a mondottak kivitelét, minő közoktatásügyünk legégetőbb kérdése okvetlenül napirendre óhajta­nám tűzetni. Meddő szóviták, elméleti okoskodások igen sok üdvös eszmét hozhatnak a törvényben kö­vetelt összejöveteleken felszínre, de gyökeres orvos­lás, a módszer átalakítása nélkül merő lehetetlenség. Azt pedig a legszellemdúsabb értekező sem fogja iskoláinkba átvarázsolni s nincs miért bizonyít­gatnom, hogy rövid mutatvány többet javit félszeg el­járásunkon, mint napokig tartó, talán Salamon-böl­­cseséggel folytatott dissertatio. E tanfolyamot azonban a világért sem képzelem valamely szigorlattal befejezendőnek. Nem ifjú, min­den formalitást könnyen vevő emberekkel lesz ott bajunk, hanem a közélet legszebb pályáján évek so­rán át kiérdemesült, meglett férfiakkal, kiket a vizsga kitűzése által fenyegetni vagy saját hivatá­suk tudományos kellékeinek megszerzésére kény­szergetni nem lehet. Mint fennebb is jelzem, járjon el kormányunk nagyobb szigorral, több körültekin­téssel a véglegesítés körül, s a­kit egy egész tes­tület az igazgató és főigazgató összhangzó véle­ménye valóban képtelennek ítél a díszes palczra, ne gyötörtessék azzal az ifjúságot, hanem minden tekin­tet és irgalom nélkül vegyék végelbánás alá. De a­kik már megették kenyerük jó részét, a­kik már hosszú időn közbizalom mellett szolgáltak , azokat ne vessük újabb tortúrák alá. Önérzetes, hivatását fel­fogni képes tanárt úgysem a vizsga kényszere fogja hajtani, hanem a belső kötelességérzet; míg a megfá­sult­­ protectiók, nexusok szövegeivel tanári székre emelt egyének a vizsga kitűzése mellett sem fognak pályájukért jobban lelkesülni. Ha valahol, itt van szükség az ideális álláspontra törekvő tisztviselőkre s vajmi kevés köszönet van külső kényszer után hajló, a fennsőbbség intő ujját rettegő tanárok mun­kájában. Egyébként a rendelet azon pontjához is sok szó fér, mely felső osztályokban a természetrajz, alsó osztályokban meg a történelem tanárára kívánja ru­házni a földrajz tanítását. Saját tapasztalatom után épen megfordítva tartom szükségesnek a rendelke­zést, mert tantervünk követelményeit az alsó osztá­lyokban, ha már arról van szó, a természetrajz ta­nára jobban betöltheti, mint akárki más. Mi tanárok mindazonáltal hálás köszönettel vehetjük Trefort miniszter úrnak a tanítás minden ágára kiterjedő sürgős gondját , csak örülhetünk, ha a gyakorlat rendén felmerült tapasztalatokat újabb meg újabb rendeletek anyagául kívánja fel­használni ; ha azonban a tanári reputatiot féltékeny gonddal őrizzük és beismert fogyatkozásaink pót­lásánál is fenn kivánjuk tartani a tisztességet, ne ve­gye tőlünk senki rész néven, mert a jó tanítás egyik kelléke a sértetlen tanári tekintély is, mely nem zárja ugyan ki az egyesek ellen foganatositandó rendszabályokat, de midőn országosan, testületileg emlékezünk meg gyermekeink oktatóiról mindig és minden körülmények közt figyelemben tartandó. Tanügyi hírek. (A debreczeni ref. collegium) hitta­nárai az utrechti egyetem hittanáraihoz a magyar protestáns hitvallók gályarabságból szabadulása két­száz éves emlékünnepe alkalmából, i. e. február 23-án latin üdvözlő levelet írtak, melyből idézzük a kö­vetkező részt: Cum igitur nobis etiam infrascriptis professoribus bene notum sit, quod duobus antebac saeculis — Pastores Hungarici protestantes e capti­­vitate neapolitana, supplices libellos ad professorem theologiae nominis immortalis Leusden dirigentes, facultas quoque theologica academiae rheno-trajec­­tinae propensionem et benevolentiam erga confesso­­res fidei nostrae contestata sít, cum porro Ecclesia quoque Re­formator­um hungarica, et precipue Colle­gium hocce nostrum, gratam beneficiorum foverit re­­cordationem, quae juvenes nostri theologiae candi­date in Academia theologica Rheno-trajectina de tempore ad tempus acceperunt et hodiedum adhuc accipiunt, occasionem banc diei festi aniversarii du­­centesimi a parte quoque nostra haud intermitten­­dam duximus, ad exprimendos animi nostri sensus gratissimos. (Az a.-lendvai polgári iskolára) vonatkozó lapunkban megjelent levelet nem Csókás György írta, a­mit ezennel a nevezett ár kivonatára jelentünk ki. KÖZGAZDASÁG. Üxlsti há­rak. A gabnatozsdáról. Budapest, ápril 8. Mint­egy 3.000 mm. búza kelt el szilárd árakon meglehetősen nyu­godt hangulat mellett. A forgalom általában véve az izr. ün­nepek miatt gyenge volt, rozs, árpa és zab ára szilárd, tengeri hiányzik, 10 krral drágábban volt fizetve, 72.­ klgri­mmja 5.20—5.25. A határidő üzletben az árak tartják magu­kat, búza tavaszra 10.15—10.20 ; zab tavaszra 9.14—9.20 ; tengeri, bánsági május—júniusra 5.34—5.40-re. Az értéktőzsdéről: Budapest, ápril 8. Az előtőzsdén a forgalomban kizárólag osztrák és magyar hitel­részvények fordultak elő. Osztrák hitel 150-ről 149-ig, ma­gyar hitel 130-ról 129-ig csökkent. A déli tőzsdén azon Bécsből megerősített pári­si hir, hogy az egyptomi kölcsöntárgyal­ások hajótörést szen­vedtek s ennek folytán az egyptomi áprilisi szelvény beváltása felfüggesztetek még inkább ellanyhitotta a hangulatot. Osztrák hitel részv. állandóan 149.80-on maradt, magy. hitel részvények 129.50-en, pesti közúti vasút részvények 203-on, központi takarékpénzt, részvények 75.50-en, dijsors­­jegy kölcsön 7­1.55-ön, fővárosi takarékpénztár 97-en, kereske­delmi bank záloglevelek 89.50—89.25-en. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, ápril 8. Az előtőzsdén párisi kedvezőtlen hírekre lanyha han­gulat uralkodik: osztrák hitel 150, anglo 66.75, osztrák ál­­lamvasut 267. Győr, april 5. Üzleti tudósítás. Tiszta búza 8 frt 50 krtól 8 frt 90 krig. Közönséges búza 7 frt 50 krtól 7 frt 90 krig. Bors 5 frt 40 krtól 5 frt 90 krig. Árpa 5 frt 30 krtól 5 frt 70 krig. Zab 4 frt 30 krtól 4 frt 60 krig. Kukoricza 4 frt 20 krtól 4 frt 50 krig. Köles 3 frt 20 krtól 3 frt 70 krig. Bab 5 frt. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. Adva Tartva Adva Tartva BÉCSI TŐZSDE. I Franco-magyar *00 frt . . . . 1 1 1 1 1 || 3* — 32 SO] I I 1 Haza életbiztosító és hitel 200 frt.................................... — — -------| Osztrák- Lloyd 6% .... ................................................................................. Magy. árt. municipal!, 200 frt ............................................. 13 — 16 50 Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% .... 83 — 83 50 April 7. Nationalbank............................................................................. 809 — 871 — Rudolfpálya, 300 frt, 5%......................................................... 80 75 81 — 1 Unicbank 200 frt................................................................... 62 — 62 25 , 1869 79 — 79 50 _______________________________________________________________ . 1879.............................. 77 50 78 — Alsó erdélyi pálya *00 frt ezfllt ... I .... . 86 — 66 50 Adva Tartva El Közlekedési Vállalatok részvényei« Allampálya 50 frank 8%.................................................... 146 --------------­A­­llmnilideaelff KlAfrt " 1867-lkl 1....................................... 139 76 100 fl A. Államadósság lOOfrt.-----------------------Alföld-flum.I pálya 200 frt..................................................... 109 - 110 - ■ ,900 frt 5/. ... .................................................... - - - -Albrecht pálya 200 frt............................................................. *1 — 4*­­ Déli vasut Januar-juli 3% 500 fr................................. 110 50 111 — 1 Egységes Járadék, Jegyekben máj.—nov. 6 pro. ... 66 70 86 80 Osztrák dunagőzhajózási társulat 600 p. p....................... 329 — 331 — „ april.—okt. 3% 500 ........................................ 110 — 111 — „ . , febr.—aug. 5 prc. ... 66 95 67 00 Erzsébet-pálya 200 frt p. ................................................... 155 50 156 —­­ 200 frt ez. 5% ......................................... 92 50 93­­„ , ezüstben jan.—inl. 5 prc. ... 70 15 70 25 Eperjes-tarnovi 200 frt..................................................................................................— 1875—1876 6% 500 fr................................ — —------­, l­a april oct. 5 pro. ... 70 15 70 25 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... 1793 1797 ”, 1877-1878 s% 500 ».................................................................. Sorsolással 1839-ból egész sorsj. p. p.................................... 238 — 239 — Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst . 4­­ .... . 135 25 136 — Tiszavidéki......................... 5%.......................... -- — 8150 . 1839-ból ötöd .................................................... 235­­ 236 - Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . .......................................................................Tramway 22 év kisor.......................50/................................................................... , 1854-böl 250 frtps *%„................ 104 75 105 - Lajos-Károly pálya 200 frt­p. ............................................... 188 75 ,89 -- , Magya­­scsországi 200 frt .. . 5%.......................... 66 75 67 25 , 1860-ból 500 , 5%. ...................................... 109 90 110 20 Kassa-oderbergi pálya 200 frt........................................... 109 25 109 75 Magy. északkeleti 300 frt. .. 5%........................... 66 — 66 50 . 1860-ból 100 , 5%. ...................................... 117.. 97 50 Lemberg-czemoviczi pálya 200 frt................................. 128 - 129­­]­ Magyar keleti 300 frt .. 5%........................... 63 50 64 50 . 1864-ból 100 . 131 50 132 — Osztrák-magyar Llyod 500 frt s. a. ...... . 331 —• 332 —. Magy. keleti IL kib. 300 frt . • 6% ...... — — — — Comot Járadékjegy 42 Ura......................................... 21 50 22 — Osztrák-északnyugati 200 frt . ......................................... 130 — 132 — Magyar nyugati 200 frt .. 5% -------70 — Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5%............................... 135 75 136 25 . „ (Lit. B.) 200 frt............................... 44 — 45 —­ Rudolf pálya, 200 frt..........................«•».••• 115 75 116 25' Első erdélyi pálya 200 frt ezüst....................... 100 — 101 —I T Mairang Arslevreh B. Földtehermentes. 100 frt p. p. »Ä P' P\ ! I : ! ! *. » » S L°j H)t „ „ t ia# W _ . ____Tiszai pálya 200 frt................................................................. 196 50 797 _­­ffltelintézet 100 frt........................................................... 157 — 157 60 Csehországi 6% . . . ................................................... . 100 — Bécsi Tramway 200 frt........................................................ 111 50 112 50' £'“7 80 frt p. p. . . . . . ......................................... 29 75 30 25­­ Bukovinai 5 ............................................................................... 84 50 Magyar-gácsországi alsó pálya 200 frt.......................... 87 25 87 75 Dunagőzhajózási 100 frt .. .................................................. 95 75 96 26 . Gicsorazagi...................................... ............................... 84 75 95 26 észak,kelali j£0 frt eaust............................... .05 - 105 50 InnsbruckiváTM.1­00 frt ....................................................... 19 26 19 76 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%.......................... 90— ~ keleti­ pálya 200 frt................................................... 36­­ 36 60 Keglevich 10 frt . . ........................................................ 14 50 15 60 Horvát-tótországi 5°/0 ................................................................................. nyugati Székesfehérvár-grácz 206 frt.... . 105 25 105 75 f­rt........ . 1*75 1525 Morvaország 1­6%.............................................................. 99 — 100 — " Buda váron köles. 40 frt................................................... 30 — 30 60 Alsó-ausztriai 5.............................................................. 100 50 101 — Pálffy *0 frt p. .........................................................................­ 29 — 29 50 Felső-ausztriai 6................................................................... 96—------- p /dWlflVAlnic Rudolf-alapitvány 10 frt......................................................... 13 — 13 50 Salzburgi 5................................................... 97— ~~ T "* ”J“106 le'eleB.- Salm 40 frt p. p. . . •................................ . , 38 15 38 75 Sziléziai 5 ..................................................................... 96 50 97 56 Salzburgi dljsorsj. *0 frt.................................................... 17 _ 17 50 Erdélyi 6%............................................................... 74 — 75 — Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% ........ mt 25 101 60 St. Genois 40 frt. .. ................................ 27 75 28 50 Stájerországi 5..................................... 95 — 96 — „ 33 éves visszafizetés 5% ........ . 1­0­8) 50 városi 20 fit .......... . . 19 50 20 — Th­oU 5 ..................................................................... 99— — — c,ei, jelzálogb. 5%.............................................................. 92 — 93 — Trle,t T*ros 100 p. ................................................................. 777 _ _ _ Temesi Bánság 5%............................................................. 74 — 75 — Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . ...............................................................» „ 50 p. p. ........................................................ 57 60 58 50 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal............................... 74­­ 74 50 2­0. .. 5%........................................................ 9730 Waldstein 20 frt p. p. . ................................................... »8 -- 23 50 Magyar 6%.................................................................................. 74 — 75 — Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/«%............................... ... _ Windisobgrítz »0 frt ......................................................... »3 — 23 60 1867­ dlkl sorsolási záradékkal ....... 74 — 74 50 földhitelintézet! 5Vj°/o.............................. 05 an­gb an . kereskedelmi bank 23 év..................................... "g TM ^ _ C. Més közkölcsönök. * «ank5.tf/o................................................... 79 5 30­ Vélték (hétO» hér.).­­ G. Elsőbbségi kötvények: AiwttodMfcm 100 frt hollandi , k . . s°/0 • -* - i Dana stabilyoziai 5% WO frto« ••••••••• 103 — 103 60 Augsburgra 100 Mi. mirk délnémet • • 4% . . M Rz in i “S vasua m frt (300 frank) 5%............................... 99 40 99 60 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5­/o................................ 66­­ 66 50 ....................................• • • _ 1 Gömöri záloglevél 5/p 150 frt.....................• . . . ------------------------------Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%....................................... — — 63 50 Boroszló 100 bír. raárk . ..........................% . ._____________ Magyar nyeremény 100 frt................................................... 72 30 72 70 Egyes. magyar gőzhajózási 100­0. 200 frt . . . . __ __frt..«lW°f . . . . 3»/0 .. „ 1#| „ ” ». . . ?0frt . . . . ............................... 72 30 72 70 Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt .. .......................................................................Rankfund­ 100 Mr. mark délnémet ...*•/„ . . _ M 10 Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 8%..................... 101 25 101 75 „ „ 300 frt e. 5«/„ . . . . . . . ____________Hamburgra 100 b. márk...................................*“/«... .fi „5 7^ 95 ■ ,89773 iki Rimi?%60/...................................................... -- - - Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ...“.. 8" 25 89 76 ^“dom­. 10 font sterling..........................tVs% .. *ü ü ü „ 1873-iki 5.4 mii. 5%............................................. ........................... igco-iki oo oo ot Lyonia 100 frank..........................................% • • * , szőlődézsma-váltság 100 frtos.....................................................................” " i869-lkf ’ ............................... on an 89 *6 Milano 100 Ura................................................5»/1 . . ------- 3 Pest városi 6%............................................................................ __ __ ” ” MOfrtos ‘ ............................... 60 ~ ~ Marseille 100 frank ................................4«°0 . . .--------------­Török vasúti 400 frank • •*••••••••. 18 6y 19 — Eperjestarnovi 300 frt .......Ilii!____________frank •••••»•* JJVo • 30 4g 40 • • ^ank befiz..........................................................................................Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. .... ^ _ 7 _ Wrt-­­°0 ,^ank t *.....................• « • 1 _ 11 , too frto. e. S- ll- ....................................■ • • i- -­. . . . 100 „ ezüst 5%..................... 108 — 102 50 Bflrich 100 frank........................................ *Vs • • • D. Bankok részvényei. Ferencz József , 200 .............................................. 93 20 »3 75 Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst ...... 68 10 69 — ’­ ... ' I Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés .... __ «7 20 ^ ............................................... — — 94 — Pénzek árfolyama. Angol-magyar bank 200 frt, *0% ............................. ____” " • • • • • ............................... 91 60 9£ — ' Osztrák földhitelintézet 200 frt, es. 40.......................... _ __________" " ví' ” ' ' 9m­ ' * * * *-------»0 — Os. arany . .....................................................................al. 6 *° 8 51 Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 .................................... 61 50 52 - Kassa oderbergi 200 'frt” ! ! ! - - I I I * i J f Z. ZZTM frko,‘ •'' .................................................................. 2 ^ 1 2 1 an f............................................ 181 30 151 50 Lembergl-azera.-jassyi pálya 300 frt ezüst..................... I_ 2 — - lTJf!ílal!ii*,­.................................................................................................. Magyar ált. hitelint. 200 frt .e#.....».. iqi_» iqi *»o­­­uh iaaa Mona-Terézia-tallér Pesti kereskedelmi bank 500 frt......................................... 131-13150. . . . . I. kib. 865 .... 77 60 78 - Ezüst............................................................................................ 102 *5 102 *0 | Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .......................... _ ” " ” ” " ,?!?/ • * • ‘ 81 50 —­­ Egyleti tallér ................................................................................................................( Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% .......____________" " * " tv’" ,«?» • • • • 70 —-------Porosz pénztári utalvány ..................................................... — — — — Franco-osztrák 100 frt..................................... ]5 _ 1524 " ’ • * y‘ " 1871 ••«•-------------------- | I ........ I A. Államadósság 1OOfrt. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épü­let 7. sz.

Next