Pesti Napló, esti kiadás, 1876. július (27. évfolyam, 149-178. szám)

1876-07-01 / 149. szám

hogy Montenegro nem viseltethetik békés érzelmek­kel Törökország iránt, melynek hivatalnokai a szláv keresztényeket elnyomják. E mellett Montenegró je­lenlegi határai természetellenesek, s arra kárhoztat­ják ez ország lakóit, hogy örökös anyagi és szellemi szegénységben tengődjenek, így mondják legalább Montenegróban. Junius 24-ke óta a montenegrói csapatok kö­zött élénk mozgalom uralkodik. A csapatok nagyja az albániai határok felé van rendelve. Önkénytes igen kevés számmal s ezek a Duga-szoros környé­kére rendeltettek. A fejedelem csak nemzeti hadse­reggel akar hadakozni. Podgorizza felé 28 nagy űr­méretű ágyú állíttatott fel. Cettinjében orosz orvosok által, kiket a »vörös kereszt«-ről nevezett orosz társulat küldött ide, két kóroda állittatott fel, melyek mindegyikébe 450 em­ber fér. Rjekaban és Vussujenitzeben a­hol 11.500 ember van összpontosítva, ideiglenes tábori kórházak állíttatnak fel. Pétervárról 28 orvos jelentkezett. Horváth Lajos beszéde. Miskolczról vettük Horváth Lajos beszé­dét, melyet közlünk, fenntartva magunknak a hozzá­szólást, a­mint e beszéd egész szövege olvasóink előtt lesz. A beszéddel egyidejűleg Miskolczról, június 30-ról a következő levelet vettük : Miskolcz, június 30. Horváth Lajos országgyű­lési képviselő folyó hó 29-re délelőtti 10 órára esz­mecsere végett hívta össze választóit a korona­­vendéglő termébe. A választók igen nagy számmal jelentek meg, többen a déli kerületből is, melyet Lichtenstein József képvisel. Ott volt a város tekin­télyes értelmiségének nagy része. Horváth Lajos az ide mellékelt beszédet tartotta a közönség sokszor meg-megújuló helyeslése és éljenzése között. Beszé­dére Lévay József válaszolt, ecsetelvén a választók és képviselők közötti viszonyt , idézve különösen Stuart Mill nézeteit e tárgyban. Általános lelkesedés kíséretében biztosította Horváth Lajos képviselőt a választók folytonos ragaszkodásáról, a­mely bizalmi szavazat egyébiránt már több nappal ezelőtt 217 választó által sajátkezűleg aláírva (292 választó kö­zül) írásban nyújtatott által neki. A nagy­közönség e beszédek alatt lelkes éljen­zések között oszlott el. Remélhető, hogy a közel­jö­vőben nem fog talán e város polgárai között tovább terjedni azon izgalom, melyet felszínre vetett itt az ellentétes álláspont, melyre a város két képviselője a bécsi egyezmény megítélésénél helyezkedett. Jó kö­vetkezményeket az, se egyik, se másik irányba nem szülhetne. Horváth L. beszéde egész teljességében itt kö­vetkezik . Az 1875/8-ik országgyűlés 1. hó 17. bevégezte 1() havi működését. E 10 hó alatt a kormány és az országgyűlés se­rényen dolgozott. A kormány a vámszövetség, s ebből folyólag a vámtarifák, az adó visszatérítés, s a fogyasztási adó tárgyában és a bank­kérdésben megkezdte, s azon alapelvekre nézve, a­melyeken az alku tárgyát ké­pező kérdések egyetértelműleg lesznek megoldan­dók, be is fejezte a tárgyalásokat az osztrák kor­mánynyal. Az országgyűlés a közadministratió csaknem minden ágában jelentékeny törvényeket alkotott. E törvények sok kegyeletet, sok particuláris érdeket érintenek, s nem csoda, ha azok folyvást a legélénkebb érdeklődés tárgyai valának. Az ilyen érdeklődés s ebből folyólag a dolgok megbeszélése a sajtóban, a törvényhatósági zöld asz­talnál, s a társadalmi érintkezésekben nem csak nem veszedelmes, de sőt szükséges. Az országgyűlés alkotásai nem szólanak örök időkre, rendszerint a helyzet kívánalmaihoz idomul­nak, s nem igénylik az absolut tökély kiváltságát. Ha az élet kimutatja az egyes intézkedések gyar­lóságait, módosíthatók azok, sőt teljesen mellőzhetők. De szükség, hogy a sajtó s a politikai tényezők actiója, mely a napi­rendre került javaslat, vagy a megalkotott törvény módosítására irányul, ne menjen túl a tárgyilagos bírálat korlátain, ne rontsa meg a jelent, midőn előkészíti a jövőt, ne támadja meg a törvényhozás tekintélyét s a törvény iránti tiszteletet (igaz, helyes.) Nem állíthatom, hogy a sajtó és a politikai kö­rök és tényezők magatartása minden tekintetben ki­fogástalan volt, de nem mondanék igazat, ha azt állí­tanám, hogy az észlelt túlhajtás és személykedés nagy rombolásokat tett. A vitatott tárgyak termé­szete hozta magával, hogy az itt-ott viscenirozott ac­­tió nem verhetett nagy hullámokat. Nem így áll a dolog a kormány legújabb, s mert az ország vitális érdekeit öleli fel, kiváló fon­tosságú actiójára, az úgynevezett bécsi kiegyezésre nézve. Tudva van, hogy Bécsben csak elvi megállapo­dások történtek, csak az alap fogadtatott el a mon­archia két kormánya által, a­mely az egyes törvények megalkotásánál szabályozó lesz, de már maga az alap, maga az elvi megállapodás annyi szenvedély­­lyel támadtatott meg a sajtóban, az országházban, a pártértekezletekben s a népgyűléseken, hogy itt-ott a hazaárulás vádjával állanak szemben még azok is, kik egész életüket a haza hű szolgálatában töltötték (igaz!) Ezen veszélyes áramlat elég ok arra, hogy megragadjam én is a legelső alkalmat arra, hogy önökkel tisztelt választóim a dolgok állását megbe­széljem s a fogalmak tisztázásának nehéz, de hazafias munkájában, csekély tehetségemhez képest én is részt vegyek. Ezért kérettem önöket a mai összejövetelre, s midőn kérelmemnek engedtek, csak növelték bennem a hála és ragaszkodás azon érzelmeit, melyek önök­höz kötnek, úgy is, mint a város polgárát, úgy is, mint az északi kerület országgyűlési képviselőjét. Beszédem, melyet elmondandó leszek, nem akar len­ni se beszámolás, se védelmezés, se capacitatió. A képviselő csak akkor van utalva arra, hogy tetteiről számot adjon, ha megbízatásának ideje, a 3. év letelt, s eljárása a maga teljességében meg­világítható s megbírálható. Ennek még nem jött el az ideje. A védekezésre és capacitatiora pedig nincs szük­ség az északi kerület azon választóival szemben, kik engem eléggé nem méltányolható bizalmukkal meg­ajándékoztak. (Igaz, helyes). Az én választóim, — s ez az én egyik büszke­ségem — értelmes férfiak és hű hazafiak. Nem vezé­reltetve a szenvedély gonosz tanácsai által, mindig felbirtak emelkedni a helyzet magaslatára, s azon momentumokat, melyek a politikai életet többé ke­­vésbbé uralják, nem csak megérteni, de méltatni is tudják. Beszédem csak rövid illustrátiója akar lenni a lefolyt eseményeknek, és azon álláspontoknak ,­me­lyeket a kormány egyes javaslataival s annak bécsi actiójával szemben elfoglaltam volt. Tehetem azt az öntudat teljes nyugalmával. Tehetem azt annak fölemlítése nélkül, hogy önök, midőn az északi kerület jelöltségével megkínál­tak, tőlem programmot nem követeltek, és én, midőn a jelöltséget elfogadtam, kötelező nyilat­­kozatokat s csábító ígéreteket nem tettem, sőt cse­lekvésem szabadságát ismételve, minden irányban fentartottam. (Igaz, zajos éljenzés.) Ezeket előrebocsátva áttérek most összejöve­telünk tulajdonképeni czéljára, az országgyűlés és a kormány viselt dolgainak megbeszélésére. Érintettem volt, hogy az országgyűlés tevé­kenysége kiterjedt a közadministratió csaknem min­den ágára, de úgy a kormány, mint annak kezdemé­nyezése folytán az országgyűlés törekvése főleg két irányban manifestálta magát, t. i. egyfelől az állam pénzügyeinek rendezésében, másfelől abban, hogy a szorosabb értelemben vett közigazgatás javít­tassák. Ismeretes önök előtt, hogy az ország pénzügyei aggasztólag ziláltak. Elmondtam már egy alkalommal, ismételnem kell ma is, hogy a 67-es kiegyezés nem rovott elvi­­selhetlen terheket az országra. Azon, körülbelül 60 millió forint, melyet a közös költségek s az elvállalt államadósság kamatai fejében évenként fizetnünk kell, nem támadta meg a polgárok adóképességét, s a ren­delkezésre fennmaradt 70—80 millió forint jövede­lemből, óvatos gazdálkodás mellett, tisztességesen fedezhettük volna az ország minden szükségletét s megtehettük volna fokozatosan a szükséges beruhá­zásokat. De megzavarta az intéző köröket egy­felől annak tudata, hogy százados mulasztásokat kell pó­tolnunk, s a minden tekintetben elmaradt országot a nyűgat európai civilizatió magaslatára kell mielőbb fölemelnünk, más­felől azon hit, hogy az ország fej­lődési képessége úgy anyagi, mint szellemi tekintet­ben a fokozott erőfeszítést nem csak megbírja, de követeli. Költöttünk tehát sokat, alkottunk nagy dimensiókban, mindig jó­hiszemmel, mindig a legjobb akarattal, de a politikai pártállás, a közvélemény és azon aggodalom nyomása alatt, hogy bizonyos esélyek magát a 67-ki kiegyezést veszélyeztetnék sokszor tévesztett irányukban az anyagi és szellemi erők kellő méltatása nélkül. Meghozza idővel a sok investitio a maga ka­matját, s az utókor áldani fogja a jelen nemzedék törekvéseit; de nem lehet tagadni, hogy a túlkölte­kezés megzavarta államháztartásunk súlyegyenét, s azon hazafias törekvés, hogy a megzavart súlyegyent helyre kell állítani minden áron, súlyos áldozatokat mért az ország adózó polgáraira. E törekvés éles vonásokban domborodott ki az országgyűlés első ülésszakában. A folyó 1876. év rendes és rendkívüli költség­­vetése, az utólagosan megszavazott póthitelekkel és hitelátruházásokkal, körülbelül 14 millió hiányt mu­tat ki, míg a múlt évi hiány, ha csak magát a költ­­ségvetésileg előirányzott összeget veszem is, 21 mil­lió 665,557 irtot tett ki. E javulást egyfelől a kiadásoknak minden irányban apasztása, másfelől a jövedelmek foko­zása eredményezte. Az országgyűlés megszavazta az általános jövedelmi pótadót, módosította a fogyasz­tási adókról szóló törvényeket, reformálta a közadók kezelését, s megszavazta a 80 milliós járadék­köl­­csönt, melynek fele már realizálva van. Én hozzá­járultam szavazatommal e törvények megalkotásához. Tudom, hogy minden új adófillér új sebet fa­kaszt fel, tudom, hogy az ország polgárait az 1873-ki romlás, az elemi csapások, s a folytonos üzlet­pangás miatt az önfenntartás súlyos gondjai gyötrik; de tu­dom azt is, hogy a mai nemzedék felelős az ország hiteléért, becsületéért, s hogy az or­szág minden pol­gárának, s első­sorban az államalkotó magyar faj­nak el kell mennie az áldozat­készség legvégső hatá­ráig (igaz, helyes). Meg fog-e felelni a folyó évi költségvetés a tényleges eredménynek, nem lesz-e több a folyó évi kiadás, nem lesz-e kevesebb a folyó évi bevétel, ma megmondani nem lehet. Azon körülmény, hogy az 1875-re előirányzott hiány, az előirányzott jövedelem csökkenése miatt, mintegy 12 millióval növekedett, s azon másik körülmény, hogy a folyó év első negye­dének kezelési kimutatása a tavalival szemben, csak mintegy fél milliónyi jövedelmi­ töbletet mutat ki, azon föltevésnek ad igazat, hogy a folyó évi tényleges hiány jóval nagyobb lesz az előirányzott hiánynál, s hogy a súlyegyen helyreállításának esélyei ma ked­vezőtlenebbek, mint voltak javai, midőn a költségve­tést megállapítottuk. De ez ne ejtsen bennünket kétségbe. A­ki nem remél, az félig lemondott az életről, a kétségbeesés pedig már maga a halál. Egyesek átengedhetik magukat a fásult semmittevés gyönyöreinek, s a hideg közöny érzelmeinek, a nemzet soha. Voltak más nemzetek is hasonló nyomasztó viszonyok kö­zött. Szívós kitartással, az erők fokozásával s áldo­zatkészséggel legyőzték azokat. Legyőzhetjük mi is, ha végre-valahára megszűnik a mostoha idő­járás, s ha hűen teljesíti kötelességét mindenki, a kormány, az országgyűlés, az állami autonóm köze­gek, s a nép zöme, mely a midőn a munka, szorga­lom és takarékosság által helyre állítja a bevételek és kiadások közötti súlyegyént saját háztartásában, meg­menti magát, s meg­menti a hazát (éljenzés). Az országgyűlés további tevékenysége a köz­­igazgatás rendszerében nyilvánult. Egész sorozata alkottatott meg a törvényeknek, melyek a községi, városi és megyei közigazgatás ja­vítását czélozzák. Immár van törvényünk a községi törvény mó­dosításáról, a közigazgatási bizottságról, a fegyelmi eljárásról, a közegészség­ügy rendezéséről, a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a népis­kolai hatóságokról, a Királyföld rendezéséről, a ki­sebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről, s né­mely törvényhatóság terület rendezéséről. E törvényeket követni fogják a házi adóról, a rendőrségről, a közmunka szabályozásáról szóló tör­vények, s a miniszter által kom­binált reform egyelőre be lesz fejezve. A hozott törvények egy vezéreszme körül fo­rognak. Elhárítani a községi és törvényhatósági ön­­kormányzat akadályait minden irányban, ebből fo­lyólag ; rendezni a közigazgatást az intézmények ja­vítása, a területi viszonyok rendezése, a viszonyoknak megfelelő közigazgatási törvények alkotása, s a köz­­igazgatási közegek kellő ellenőrzése által. Noha minden párt és minden számba vehető ember évek óta hangoztatja, sőt követeli a köz­­igazgatás rendezését, mindamellett némely törvény­­javaslat nem várt ellenzésre talált, s csak hosszú vajúdás, és élénk eszmecsere után születhetett meg. A közigazgatási tanácsról, s a területi rende­zésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál culminált a vita ereje. Amaz lényegesen megváltoztatja a me­gyei önkormányzat mai rendszerét, emez sok particu­láris érdeket sért. Nézetem szerint a kormány helyes alapelvből indul ki, s alkotásai egy átgondolt tervnek szükség­szerű folyományai. De helyes volt a kormány takti­kája is t.­i. hogy a területi rendezést ez­úttal csak részben valósítja. Mint minden reformnak, úgy a közigazgatási reformnak a mérveit is az opportuni­­tás szabja meg. Nem lehet, nem kell többet tenni, mint a­mennyit a közigazgatás javítása szempontjából az állam érdeke eminentel követel. Semmi kétség, hogy elesik a területi rendezésről szóló törvényjavas­lat, s meghiúsul a Királyföld rendezése, s a közigaz­gatási törvények végrehajtása, ha a kormány a terü­leti rendezés kérdését a maga teljességében egyszerre kívánja megoldani. (Igaz, úgy van!) Ismétlem, én a kormány intenziáit és taktiká­ját helyeselvén, megszavaztam a hozott törvényeket, egynek t. i. a közig, bizottságról szóló javaslatnak a kivételével. Nézeteimet e tekintetben önök ismerik. Én azon czélt, melyet a belügyminiszter elérni akar, elérhetőnek hittem és hiszem más módon is a­nélkül, hogy egyes bizottsági tagoknak a közigazgatás veze­tésében gyakorolt, sokszor igen értékes befolyása nullifi­áltassék. De ezen túl vagyunk. A törvény meg van, s végrehajtásra vár. Az élet fogja megmutatni, hogy kik tévedtek s kiknek volt igazuk. Azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a kormány és a többség jó­hi­szemmel hozta létre e törvényt. Számított és számít a közigazgatási tényezők őszinte közreműködésére. Tartok tőle, hogy ha e közreműködés elmarad s mes­terséges akadályok emeltetnek a végrehajtás elé, az önkormányzat ellenségei nem a törvény rosszaságát, de a közigazgatási tényezők megbízhatlanságát fog­ják constatálni. A feladat tehát az, hogy a törvény által megalkotott keretet, a közigazgatás vezetésére hivatott autonóm és állami közegek lelkismeretes közreműködése minél jobban töltse be. Ha megteszi mindenki kötelességét, nagy lendületet nyer az oly sokszor méltatlanul gúnyolt magyar közigazgatás. Erre kell törekednünk. A megyei és községi önkor­mányzat s a választott tisztviselők reputatióját te­szik koc­kára azok, a­kik csak azért, hogy a concep­­tio hiányait kimutassák, oda törekesznek, hogy a törvény holt betű maradjon. (Úgy van, helyes.) A kormány és törvényhozás tevékenységét a pénzügyi és közigazgatási törvények megalkotása nem merítette ki. Üdvös törekvés jelenségeivel találkozunk más irányban is. Csak a nagyobb jelentőségű törvényeket eme­lem ki. Megköttetett a szomszéd Romániával a keres­­delmi szerződés, hosszú alkudozás és erős parlamenti viták után. A szerződés nemzetgazdászati hatását, ma még a maga teljességében meghatározni nem le­het. Talán ennek tudata, vagy az a körülmény, hogy a szerződés szövegéből se a román, se az osztrák, se a magyar a maga részére szembeszökő előnyöket kiolvasni nem tudott, okozta azt, hogy egyik parla­ment se bírt a szerződésért lelkesülni. Megszavaz­ták itt is, amott is, vontatva és nem nagy szótöbb­séggel. Megalkottatott a némettel azonos új magyar váltótörvény. Törvény állapítja meg a végrendeletek kül­­kellékeit, egyenlően Magyarország egész területén. Törvény alkottatott a jelzálog-intézetekről, s a jelzáloglevelek biztosításáról, a választási törvény módosításáról, a fizetések lefoglalásának korlátozá­sáról s a Brassó-tömösi vonal kiépítéséről. Ezenkívül a ház jogügyi bizottsága bevégezte az úgynevezett bagatel-eljárásról s az uzsora­tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, s megkezdte tanácskozásait a jogász-körök által méltó elismeréssel fogadott magyar büntető törvény­­könyv felett. (Folyt köv.) Különfélék. — jul. 1. (Tárczaközleménye­ink.) Wilkie Collins­­nak általunk hirdetett regénye egy magyar szép­­irodalmi lapban jelenvén meg, lemondtunk a regény közléséről, s e helyett mai számunkban más, szintén nagyérdekű s a modern társas életből vett regény közlését kezdjük meg. A »föld utolsó napjai« czimü közleményeink a reggeli lapban közelebb veszik kez­detüket. (Joannovits Kornél agitátor) f. hó 17-dikén a n.-becskereki kir. törvényszéknek adatott át. A Bakálovits szolgabiró és a n.-becskereki városi kapitány által ellene vezetett vizsgálat jegyzőkönyve, az összes vizs­gálati iratokkal együtt, szintén a tör­vényszékhez tétettek át. (A budapesti tanítótestület) f. hó 2-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor, a »fővárosi ipa­rosok köre« helyiségében (belváros, hatvani­ utcza régi postaépület I. emelet) rendes közgyűlését tart, melyre a tantestület tagjai s a tanügybarátok tiszte­lettel meghivatnak.— Tárgyak: 1) A tantestület 1875/6. évi működéséről szóló elnöki jelentés. 2) A pályamunkák feletti bírálat felolvasása. Bój­a Ger­gely, tantestületi elnök. (Nyári mulatság.) A magyar tisztviselők országos egyesülete 1. évi július hó 4-én a svábhegyi »Eötvös«-féle nyaralóban zártkörű tánczvigalmat rendez. Jegyek a meghívó előmutatása mellett kap­hatók július hó 1-től kezdve az egyesület helyiségé­ben (Hungária szálloda) 5 és 7 óra közt, és a bi­zottsági tagoknál. Jegyek ára: Az egyesület férfi­tagjai részére személyenkint 1 forint. Férfi vendég részére 1 frt 50 kr. Nők részére kivétel nélkül 60 kr. A jegy árába a budai közúti- és svábhegyi fogaske­rekű pálya szállítási díja (az oda- és visszamenetelre) bennfoglaltatik, és érvényes minden ezen napon köz­lekedő rendes, valamint az éjjeli rendkívüli vonatra. A táncz 7 órakor veszi kezdetét. Visszajövet a fo­gaskerekű vasúton éjfél után 2 órakor. (Méhner Vilmos kiadásában) Buda­pesten megjelent: Dumas Sándor: »Bragelonne gróf, vagy : Tíz évvel később« (a »Három testőr és »Húsz év múlva« cz. regények folytatása és vége). Francziából fordította Ásványi Ferencz. 18 kötet. Ára 10 frt 80 kr. (Megszökött az adó elől.) Nemes Jó­zsef, köveskállai volt postamester, ki a kincstárnak 188 frt 35 krral adósa, már régebben Zala-Egerszeg­­ről eltávozott és jelenlegi tartózkodási helye ismeret­len. A belügyminiszter felhívja a törvényhatóságo­kat, hogy Nemes József kipuhatolása iránt a kellő intézkedéseket tegyék meg. Valószínű, hogy a posta­mester úr a szerb felkelőkhöz csatlakozott. (Rablás egy plébánosnál.) Múlt hó 25-én este 8—9 órakor Baranya megyének Viszló községében Belleváry Ferencz lelkészhez 5 ismeretlen rabló betört s őt kirabolták. Elvittek tőle 40 frtnyi készpénzt bankjegyekben, 80 frtnyi ezüst húszast és egy pár tallért, egy font sterlinget egy darabban, 1­ 2 font sterlinget, 5 shillinget, egy 20 franknyi aranyat, egy 1/2 és egy Vi­napoleondort, úgy több aprópénzt belga pénznemben; ezeken kívül egy kétcsövű fegy­vert, egy négylövetű revolvert és egy rövid gyilok­­kész tokban. A rablók közül ketten kétcsövű fegy­verrel, hárman baltákkal felfegyverkezve és álar­­czozva voltak. Mind az öt fehér patyolat gatyát, ki­fordított szürgallért, csizmát és fekete pörge kalapot viseltek. (Dunából kifogott szekerész hul­­lája.) Tegnap délután 3 óra tájban, a tabóczi szesz­gyár irányában egy cs. és k. szekerész-katona hullája teljes egyenruhában fogatott ki a Dunából. A tetem fején sérülések voltak észlelhetők. A hulla dr. Loeb­­len utalványa folytán a Rókus-kórházba szállíttatott, a katonai hatóság pedig a szükséges intézkedések megtétele végett rögtön értesíttetett. (Öngyilkos­ság.) Tegnap este fél 10 óra­kor az Eötvös­ utcza végén az osztrák államvaspálya indóháza mellett, egy ismeretlen, mintegy 30 éves férfi kettős csövű pisztolylyal öngyilkossági szándék­ból szájába lőtt. A sérülés nem volt halálos, mivel az illető a kórházban még saját lábán is járt, de a vér­zés miatt beszélni nem tudott. Irónnal irt levélke találtatott nála, mely szerint őt S­o­m­m­e­r György­nek hívják s Betti nevű kedvesétől búcsúzott el. (Hirtelen halál.) Bugyi, pestmegyei köz­ségnél a Sándorhalmi szőlőhegy árkában f. hó 17-én délután egy ismeretlen 32—34 éves férfi hullát ta­láltak. Öltözete: fehér gyolcs, bőszáju ing és gyolcs gatya, ócska fekete rips mellény, ócska szűr és ilyen kalap. Mellénye zsebében volt egy r. kath. katekiz­mus, melyben T. Gizony János név és 7388/5 van bejegyezve. Halálát nagymérvű vértódulás okozta. (Ó-B­u­d­á­n) a kecskék közt a száj- és körömfá­jás megszűnt, de ezen betegség a szarvasmarhák és sertések között még folyvást tart. Ugyanezen beteg­ség legújabban a Jászkun-kerületekben, Kis-Kun- Laczházán, Majsán és Jász-felső-Pálos pusztán is kiütött. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Belgrád, jan. 30. este 10 ó 45 p. (»Bud. C.«) Milán fejedelmet nagy néptömeg kisérte midőn hajóra szállt; az orosz és a német consul is ott voltak; a fejedelem melegen kezet szorított velük ; a miniszterek a fejedelmet Szendrőig követik és azu­tán a hadügyminisztert kivéve, mind visszatérnek Belgrádba. Szerdán futárt küldtek Konstantinápolyba az ultimátummal. Magazinovics ügynök adta át az ira­tot, melyben az kívántatik, hogy a török sereg azon­nal vonuljon vissza a határtól és Szerbiának enged­tessék meg benyomulni Boszniába, hogy öt rendet helyreállíth­assa. Magazinovics ma elhagyja Konstan­tinápolyt. A harertéri tudósítóknak csak oly feltétel alatt szabad a főhadiszállást kisérniök, ha összes tudósítá­saikat, mielőtt elküldik, előterjesztik a parancs­noknak. A hadi proclamáció már készen van és bemu­tattatott Andrássynak és Gorcsakoffnak; vasárnap reggel közzé fog tétetni. Ma küldik el az utolsó zászlóalji zászlót, a 81-ik zászlóaljét. A második korosztály Belgrádban még nincs behiva. A Belgrád és Zimony közti helyi közlekedés beszüntetése kellemetlenül érintett. (Ered. sürg.) Belgrád, jul. 1. (»P.C.») A fejedelem manifestuma holnap jelen meg. Azzal egyidejűleg a hadi actió is kezdetét veszi. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, jul. 1. Szer­bia ultimátuma Bosznia s Ó-Szerbiának átadását kí­vánja, a­mit a török kormány annál inkább visszauta­sít, mert a boszniai keresztények is tiltakoznak a szerb uralom ellen. — Midhat pasa a kormányból kiválni készül. B 03, jul. 1. Bécsi lapok táviratai szerint a herczegovinai fölkelő-parancsnokok torpedókat kap­tak, hogy azokkal a törökök újabb kiszállását Klock­­nál megakadályozzák. A torpedók Fiuméban vétet­tek egy ottani angol gyárából. — Montenegro ulti­mátuma ma adatik át a török hadparancsnokoknak. Athén, jun. 30. A kormány, békepolitikájá­hoz híven, a határon elfogatott több ügynököt, kik a török tartományokat fellázítani és itt katonákat to­­borzani akartak. London, június 30. Az alsóházban Wladimir nagyherczeget illetőleg kérdést intéztek a kormány­hoz . Bourke ezt felelte: A­mennyire a kormány ér­tesülve van, elvárja, hogy a hír, mely szerint Wladi­mir nagyherczeg a szerb hadsereggel a török határ­hoz ment, alaptalan legyen. Lemberg, jun. 30. wierzehleski érsek jubileu­ma nagy egyházi diszszel ünnepeltetett. Jelen voltak a metropolita, a tarnowi és przemysli püspökök és számos küldöttség. Üdvözlő táviratok érkeztek Auers­perg hy miniszterelnöktől (az összes kormány nevé­ben) Kutschker herczegérsektől) Jacobini nuntiustól, gróf Potocky helytartótól. — Probuzna városka Hus­­siatyn mellett leégett. Bécs, jul. 1. Az 1854-iki sorsjegyek mai húzá­sán a következő sorozatszámok huzattak: 53 136 289 368 437 539 608 736 799 864 955 1093 1266 1307 1682 1825 1869 2199 2310 2481 2580 2874 3214 3241 3277 3404 3474 3499 3530 3588 3633 3987. Bécs, július 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 136.— Magy. Földhitel —.—. Angol-Magyar —.—. Angol-Osztrák 66.—. M. hitelrészv. 113.75 Franco-Magyar —.—. Lombard 81.50. Államvasp. —.—. Municipalbank —.—. Unio-bank —.—. Által. épitő-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1868-as —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleon d’or 9.86. Rente —.—. Batiff, julius 1. (filebörze.) Hitelrész?. 13. 80. Magy. Földhitel —. —. Angol-magyar —.— Angol-osztrák 66.40. M. hitel ré­szvény 114 —. Franco-magy 28 —. Lombard 82.50. Államvasp. 265 50. Municipalbank —.—. Iniobank —. —. Által. építő bank —.—. Angol épitő bank------Magyar sors­jegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napo­leondor 10­02.Vs Bente —.—. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hirek. A gabnatőzsdéről. Budapest július 1. Ke­reslet és kínálat ma egyaránt nagyon jelentéktelen volt; a hangulat általában lanyha, az irány, s az árak hanyatlók. Búza ára névleg változatlan, rozs olcsóbb 70—72 kgrs 7.92 — 8.15, árpa nem fordult elő, zab olcsóbb 36.2—40­, kgrs 8 92— 8.36, tengeri lanyha, bánáti 74.8 kgrs 5.60 — 5.65, magyar 72.8 kgrs 5.50—5.69. Búza őszre javuló 10.0—10.10, rozs csöndes 7.92 -8 04, zab lanyha 6.82—6.92, tengeri, bánsági julius—augustusra 5.62—5.75. Az értéktőzsdéről. Budapest, julius 1. A mai forgalomban gőzmalmok részvényeit élénken és emelkedve keresték, eladók csakis magasabb árfolyamok mellett és akkor is gyéren jelentkeztek. Üzérkedő papírok és befektetési érté­kek csaknem üzlet nélkül maradtak, az irány lanyha volt, mindamellett eladó nem igen akadt. Valuták és érczváltók emelkedve vásároltattak. Az előtőzsdén osztrák hitel-részvények 135 en, Victoria-gőzmalom részvények 202-en, markjegyek 61.50-en vásárolt­attak. A déli tőzsdén oszt. hitel-részvények 134.20-on fordult elő 1—2 kötés, magyar hitel-részvények névlegesen 113 — 114- en maradt. Erzsébet gőzm. részvényekből 136,­­Victoria részv. (30 frtos szelvény nélkül) 175-et­ vásároltattak, Luiza-gőzm. részvények 116-ig emelkedtek. Váltók Londonra 123,25-ön, Párisra 49,80-on, markje­gyek 62-en keltek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, julius 1. Az előtőzsdén értékpapírokban gyér forgalom volt, valutákban élénk kereslet és emelkedő irány . — osztrák hitel 135.50, angol 65.25, m. hitel 113.50, osztrák államvasut 265, 20 frankos arany 10.08. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. J Adva Tartva Adva Tartv-­­ BÉCSI TŐZSDE. woI . 1 i . . *s - w - .... . , 1 ; . - -------­T , SSÄS.'Ä:::::::: =- — ! ; 5» Junius 28. Magy Hxilogi *00 frt 50%................................ * * ! «7 ~ „77 Rudolfpálya, *00 frt, 5/. . .••••...--------74 -I Osztr. nemi. bank...................................... . . 4 » « I 8|? — 889 ~ * 187. ......-------- 78 50 ............................................---------- -•••••------ ........................===== 200 frt W/'......................*................................ M _ 53 60 El.« erdélyi pálya joo’frt' aaO* .’ ................................. . - - «1­50 Állampilva 50« frank t%....................................................... 152 — -------­A. Államadósság lOOfrt. JÜ 00 E. Közlekedés, vállalatok részvény.L . »«M*. j i! ! *. *. H I ! 148­­­­ . Járadék, javakban máj.-n.». 5 p. . fi 60 94 TM SJjiSföVX W. \ \ Wi W ' ' - - - \ ToVem i£ °V. *. *. *. *. *. i *. 9“ 50 91-I III °. 1i " 1954-b«l»í°frto»W/ .......................................... 24»- *44 Fardinánd északi pálya 1000 frt ............................................ 1800 1810 I Magy. gápaoraz­ági »00 frt a. . 5°/............................ «3 -* 1MOM500 5»/ ................................ -- -1„ Ferencz-JCMef pálya »00 frt aadat........................................ .33 ~ 130 50 fdlagy. északkeleti 300 frt. . . 5%............................ -- 68-• Jam KAMon ,Jr'................................... 109 - 109 60 Péc8.barcal p4iy. *oo frt eatiat . .................................. ........--------1 Magyar keleti S00 frt . . 5%............................ 58 - 69-’ 1864-1,51 100 " ........................................... 11- 7« Ha 50 Vajoa-Király pálya 200 frt .. ................................................. 191 25 1‘7 75 Magy. keleti 11. klb. 300 frt . . 6%................................................................. Come,' Járadéki «Ura' ! ! ! ! .’ .* .* *. .' '. H ‘Ji « K^a-oder/.rSt pálya *00 frt ............................................ 83 “ 84 ~ Magy« eyng.d »0*1* . .«»/... i 4 • . -ellamjó.r.ig!­jtósámgVvél 1*0 frt 5%............................ .?9 M 140 »5 t­emberg-caemovk­ai pálya 100 frt................................... »S3 _ 1« — Caatr. klnc.tArl Jegyek 1% ......... \ „ _ „ H 0»r.tr*k-magyar Llyod 600 frt p. .......................................... »S3 - 33, -1 . -- -- 1. Magánsorsjegyek. B. Földtehermentes. 104 frt p. n. Rudolf pálya, *oo frt ... ............................................ 106 76 107 50 glg erdélyi pálya *00 frt esuat ...............................................................................Esta­nténet 100 frt......................................................i i • 156 — 156 60 _ . . . . ... _____AllamDálva *00 frt p. ................................................................... 866 — 867 — Clary 40 frt p. ....................................................................... 29 96 29 75 BnWinff' * *............................................................................. Bt 50 86 — Déli pálya *00 frt ........................... 12 60 83 — 1 •imagSihajcaást 100 frt p. p. 4% .................................. - —--------­Bukovinai *............................................................* • ^ 8« Tiszai ollva *00 frt........................................... • • • . 172 — 175­­• Innsbrucki városi 20 frt............................................. •. . 18 — 19 — Qácaor.zAgl . • • - - ■ . . . • ..... 50_____Tramway *00 frt....................................................... 102 — 103 — Keglevieb 10 frt ....................................................................... 13 — 13 50 Krajnai, karinthiai és tengermellék 1­5 /*............................. 91 __Magyar-gác.oraaágl­el.« pálya *00 frt............................. 85 — 05 50 Krakkói sorsjegy kBle.Bn »0 frt............................................... 14 60 15 — «fr i AT m*............................................................ on fin 106 •­­ T csaak-kelért „ *00 frt a.n.t.................................. 93 75 91 60 Buda váró. kBlea. 4« frt....................................................... 26 - 28 -Alse-ausatrial ....................................................... ~ _ . nyugati aiékerifehé­rvár-gráca 200 frt..................... 93 — 95 — Rudolf-alapitvány 10 «............................................................ 13 50 14 — ier t. J| rU ?.................................................................... fl~ __ Balm «0 frt p. p. . . •.................................• . . . 40ti _ n «25. f..............................................................­­ 11 Z 97 au Salzburgi dijuersi. *0 frt........................................................ 17 25 17 75 IH'ír r1 5,;.............................................................. 98 so 97 so p. Záloglevelek. st. cieeoi. to m. p. .................................................................... 24 75 29 25 5%............................................................ n - 73 - ” Stunmlau «ároai 90 frt . ................................................. 17 66 18 60 Stajeroraaagi 5.................................................................... 96 60 Owtrak f«ldWteUntéaet sora. 5%.................................. • 108 50 104 — Triest város 100 p. p. 4'/,%................................................. 113 — 119 ?lr® 1 „ , 8. 1............................................................ 99 — . S3 eve. vifi.eafizete. 5%....................................... 88 — 88 25 . „ 50 p. p. 40 /.......................................................... 68 - 69 T»me»i B*usAg ft/ft .. . . . ................................ 72 • ~ C«eb jelzálogb. 5%....................................... 98 — 93 -• 'Waldfstein 80 frt p. .................................... *3 50 24 — Tomesi 1967-al­ki tored­isi záradékkal *•••-•• 70 — ** Nemauti bank p. p- «orad­áa ...«••••«-------— — Windiachgru­s S0 frt 23 25 23 7^ Magyar 5%................................................................................... 72 - 73 - 6. 4. 5% - • -............................................ 97 35 97 f16 „ 1807«diki apraoUat járadékkal............................ 70 60 71 50 földhitel társulati 34 év 51/,*/».................................. 85 — 35 50 „ földhitelintézeti 51/*0/«­ ............................................ 86 50 85 Váltók illáróm hóra)« C. Más kézkö­rjöttők. • ..............................................* • ^ BorA* , kereskedelmi bank 13 év............................ . 88 75 89 25 ,ona asabilyozáal 5% *00 frtos ...•«••• 102 — 103 — , jelzálogbank 61/»0/® • ................................. • • . 73 — 79 —Amsterdamra 100 frt hollandi • . . • 50/o « • ^ ^ Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5. • • • • . 98 —-------- Angaburgia 100 bir. m­árk 3*/*% « • 60 80 61 90 Dömöri sitorilevél 5% 150 frt............................................ — —-------- . „ , ^ Berlin 100 bir. m­árk .......................................3«/e% . * ««90 “ Magyar nyeremény 100 frt ...•••••• • 35 50 86 — 14« Elsőbbségi két­él­yek« Boroszló­ 100 kir. márk « • 60 90 61 — • „ * 60 frt................................................. 65 — 65 50 . - rn Brü.isol 100 fra ^ ... * . • ... * • *gt% • » -------------------­Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% . . • . 95 — 95 50 Alföld-fiumei pálya 100 frt eadst 5°/a.................................. “ ~ Frankfurti 100 bi­. mark............................31/,0/® ,­­ 60 90 61 —­­ IA74-0 10 L. 6°/a................................................. — -_____Albrechtp. 300 frt 5%. . • • • 61* *5 50 Hamburgra 100 b. márk....................................3*/e0/© • • • 60 90 61 “ k.Heson 1871. 30 mii.................................. .­­ ______________Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%........................................... Londonra 10 font sterling .......................*% . . 123 25 123 60 - 1S73-iki 64 tall. 5% ...................................... . ---------------------Osztrák dmnago*hajózáal 1000 frt­p. ......................................... — — — - Lyonia 100 frank............................................°/o • • »-------------------­„ sarlödézama-váltóág 100 frtot. «••••• __ — — — * » frt e. 5 /9 .«•••• . 96 ^ 94 Milano 100 lira.................................. • . • 6o/t ... — - — -Past városi 6%.....................................................................................................................Biasériat-pálya ean.1 100 frt . . . ............................ .......... »6 50 Marteille 100 ,rank . . ......................40/. . . . ------- — -T5f&k »a.nd­ 400 frank....................................................... u 75 15 ti » » • - - - -.................................. ~ 88 Müncheni 100 ft. d ..........................................3"/„ . . ------­. . 146 frank befli........................................................................................... . a 1869-lkl ............................................................ 85— »5 50 p4rtg 100 (rank ............................................s„/() . . . 1230 4*40 „ „ *00 frto. ............................. Pétervár, 100 ruhái •••• ..«« 6°/0 ... — — Eperje.-tarnovi SOO fr«.................................................................................«I 50 Zurich 100 frank ................................................... SV, . --------------------­M. Bankok részvényei. Crdmund é.r.akt .-á'y. 1« P- * , j ; ► . .. ll - 198 ~ Angol-owtrik bank *00 frtoa 120 frt bafiaeta. ... „5 26 «6 50 Ferenci J«r,.1 " *00 l . ^ J * 1 , *89— '89 60 1 eu­ZOk árfolyama. i S'Äwr.,...,;.',,i: r- r8- ............................ „z SS*-«-»...........................................................................v 8 99 899 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ex. 40....................... ^ _ 5 1 L * n"vib " * ............................ ^ 20 rikoa arany......................................................................» • 992 9 94 Magyar földhitelintézet 200 frt. ..»•••• ,­•» * * iti ’ ................................ .... .... .... Sovereign ••*••••• • i » e i • i * 12 21 12 281 Keresk. és iparhitelinté*. 160 frt........................................ itr ,or ’ " IV* " * 300 ........................................................................Orosz imperiale................................................................................................................ Magyar árt. hitelint. 200 frt.................................................. „ g„,s­od^rberai 200‘frt" ! .­­ . . a *. ! * * * *_____ Mária-Terézia-taller.................................................................. — ~ - -Festi kerankodelmi bank 500 frt ^ ^....................... _ Lembargi-c*ara.-j»a«yi paiy.' 300 frt eifiat . ----------------------.i„L.................................................................................................... 101 3 1' 1,1150 Franco-osztrák.magy. 500 frank 50%............................ 640 — 650 “ * • * • J* * ...» — 77 — Poro81 peM­iri­ntal­ány............................................................................................ Praneo-oattrák ,90 frt............................................................ ~ = ~ ~ ■ .* .* nli .* 1868 i ! ! ! Z 1 86 . a . . ÍV. . W* ....--------1-------- Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület 7. sz.

Next