Pesti Napló, 1878. május (29. évfolyam, 106-131. szám)

1878-05-01 / 106. szám

rancsolja így. Csak azon remény­nyel kecseg­tethetjük magunkat, hogy e visszavonulás nem fog soká tartani. Ha visszavonulásában politikai indokot is kereshetnénk (a­mire nincs jogunk,) azt mon­danék, hogy mai lemondása ép oly hibás lé­pés, mint a minő korábbi külön állás fogla­lása volt. Mindkettő Tisza Kálmánnak tett személyes szolgálat, a­melyet nem fog meg­köszönni sem Tisza Kálmán, sem az ország. De közéletünkben, a­hol az államférfiak oly gyorsan elkopnak s a­hol oly kevés ál­lamférfiunk van, az oly kiváló erő, a minő­s. Sennyey, nem maradhat soká a magánélet csöndjében. Ő vissza fog térni, tán a régi lo­bogóval, de más viszonyok közé. Ne keresse b. Sennyey hivatását abban, hogy ő a rendkívüli idők, az alkotmányos­ság szürkületének embere. A rendes idők­ben , az alkotmányosság verőfényében , a parl­amentben van az ő helye. Az el­lenzék egyesülése széttépett egy aggo­dalmat lenn s tán egy illusiót fenn. A conservativ párt, mint az egyesült ellenzék egyik részese, teljesen alkotmányos alapon áll, s a nemzet jogát, érdekeit védi a bécsi centralistákkal szemben. Ez nem a hátsó aj­tók s nem a félhomály pártja. Nyílt sisak­kal fog küzdeni a választások alatt, az egyesült ellenzék programmja alapján. Ezen a téren várják vissza­­. Sennyeyt azok, kik fényes tehetségeit nagyra becsülik, s kik nem ismernek el más conservativ irányt jogosultnak, mint a mely erős nemzeti ala­pon áll, s a nemzet színe előtt, alkotmányos parliamenti téren vivja csatáit. Erősödjék meg b. Sennyey egészsége, s vegyen minél előbb részt e csatákban. A kormány előterjesztéséből a gazd. tanintézetek fejlődése és álláséról. A minisztérium 1867-ben történt alakulásakor a következő gazdasági tanintézeteket találta műkö­désben : a magyar­óvári felsőbb gazdasági tanintézetet német tannyelvvel, a keszthelyi gazd. tanintézetet, a hozzá tartozó földműves iskolával; alakulóban volt ezeken kívül a debreczeni fel­sőbb gazd. tanintézet és földműves iskola. Az azóta lefolyt tíz év alatt a minisztérium mű­ködése a gazdasági tanügy terén a következő alko­tásokra terjedt ki: még 1867-ben a debreczeni intézet ügyei oda fejlődtek, hogy ez évben a földműves iskola, a követ­kezőkben már a felsőbb tanintézet is megnyitha­­tójon. 1869-ben a magyar­óvári belsőbb gazdasági tan­intézetnek az osztrák kormánytól lett átvétele — az erre vonatkozólag folytatott tárgyalások befejeztével — ténynyé válván, a német tanfolyam mellett magyar nyelvű párhuzamos folyam nyittatott. Ugyanezen évben az erdélyi részek számára fel­állítandó gazdasági tanintézet szervezésére czélzó tárgyalások befejeztetvén, a közvetlen Kolozsvár mellett fekvő kolos-monostori birtokon, mely az er­délyi kath. alapítványtól vétetett haszonbérbe, egy gazd. tanintézet állíttatott fel, az eddigiektől lénye­gesen elütő szervezettel. Míg ugyanis a magyar­óvári, keszthelyi és debreczeni felső­gazd. tanintézete­ken a belépő növendéktől nyolc­ gymnasiális vagy hat reáliskolai osztálynak megfelelő előképzettség és egy évi gyakorlat kimutatása követeltetett, két évre terjedő tanfolyam mellett, addig a kolos-monostori gazdasági tanintézeten a gazdasági gyakorlat el­sajátítására kiváló súly fektettetvén, a növendékektől csupán hat gymnasiális vagy négy reáliskolai osz­tálynak megfelelő képzettségi fok kivontatott, a tan­folyam egy, túlnyomólag a mezőgazdaság gyakorlá­sának szentelt évvel megtoldva — három évre emel­tetett, s a gyakorlati első tanév a növendéknek a gazdaság körül előforduló mindennemű eszközlés és kézimunkákba való tüzetes begyakorlását czélozván, ugyanazok — minden előforduló gazdasági munkák­ban, kezdve a haszon­állatok etetése, ápolása s fejő­sén, a szántás, vetés, aratás, a kaszálás és kapálás, a gabna magtári kezelése s a trágya kezelésén át a kertészség és a szőlő művelésig, sajátkezüleg felváltva résztvenni köteleztettek. Ez intézet a többitől eltérőleg szerveztetek any­­nyiban is, a­mennyiben az e czélra rendelkezésre álló erdélyi alapok segélyével, melyek 5900 frt nettó jö­vedelmet hoznak — évfolyamonként 12 — ösz­szesen 86 növendék nyert teljes ingyen ellátást; to­vábbi 24 növendék pedig — minden évfolyamból 8 — mérsékelt havonkinti tápdíj (17 frt) fizetése mel­lett részesült ellátásban. Megjegyzendő, hogy már az intézet alapítása­kor s fennállásának első éveiben — tekintettel arra, hogy az ő Felsége által szentesített szabályzat nyo­mán rendszeresített ösztöndíjakra fordítandott ki­adások az alapok fentebb kitett jövedelmét mintegy 700 forinttal túlhaladták — a minisztérium kényte­len volt ezen hiánylatot — a »gazdaság különböző ágai emelésére« czímű költségvetési tétel rovására pótolni; —­mi később különösen azon körülmény folytán, hogy az imént megjelölt budgettétel 100.000 írtról 50.000 írtra szállíttatott le — mind terheseb­bé válván : a minisztérium indíttatva érezte magát az ingyenes növendékek számát 36 ról 26-ra szállí­tani le, mely szám jelenig is érvényben áll. Ugyanazon évben (1869) megindittattak az előmunkálatok, egy az ország felső megyéi tót nyelvű lakossága érdekében felállítandó földműves iskola tárgyában, mely Liptó-Ujváron 1870-ben tényleg meg is nyittatott. Az intézet három évi tanfolyammal szerveztetett, a belépő növendéktől csupán az elemi iskolai ismeretek követ éltetvén. Huszonnégy növen­dék számára dij nélküli teljes ellátás biztosíttatott. Az intézet és a hozzá tartozó földbirtok a kincstár tulajdonát képezi. 1870-ben az országban nemzetgazdasági szem­pontból felette fontos borászat terén, az okszerű szőlőművelés és pinczekezelés elveinek terjesztése czéljából Biharmegyében, Erdiószegen, a megye által e czélra átengedett telek és épületben vinczellérké­­pezde állíttatott fel, melynek rendeltetési czéljául tű­zetett ki, hogy a növendékek e szőlőművelés, pincze­kezelés és kertészet körül előforduló munkákban folytonosan részt venni köteleztetvén, szakavatott vinczellérekké, pinczekezelőkké képeztessenek ki; a belépő növendékektől csupán elemi ismeretek köve­­teltetnek. A tanfolyam két évre állapíttatott ugyan meg, de tapasztaltatván egy harmadik évi tanfolyam­nak szüksége, a növendékek szabadságában áll még egy harmadik évet az intézetben tölteni,mely főleg a gyakorlatnak, de némi részben az ismétlésnek is szen­teltetik ;­­­hogy ezen harmadik évfolyam a tanrend­szerbe utólag, a növendékekre nézve kötelezőleg fel nem vétetett, ennek oka azon körülményben rejlik, hogy az eként emelkedendő kiadásokra a minisztérium amúgy is tülszűkre szabott dotatiójából fedezetet adni nem volt képes. Az intézetben 24 ingyenes állami hely van rendszeresítve. Gyakorlati térül Zichy Ferencz gróf nagy terjedelmű szőlő- és kerttelepeit és pinczéjét ajánlotta fel, ki egyúttal a növendékeket egyenruhá­val látja el sajátjából. Ezen intézetet követte 1873-ban a Zemplén megyében kebelezett Tarczal mezőváros határában fekvő kincstári birtokon felállított vinczellér-képezde megalapítása, az érdiószegi vinczellérképezdéhez ha­sonló szervezettel, de az érdiószegi tapasztalatok nyo­­mán már kötelező három éves tanfolyammal. Az új alkotások sorát 1874-ben a kassai gazd. tanintézet alapítása fejezte be, mely a kolosmonos­­tori gazd. tanintézetéhez hasonló tan­rendszer alap­ján terveztetett. Az intézeti épületek Kassa városa által adományozott birtokon állíttattak fel. A belépő növendéktől követelt előképzettségre nézve ugyanazon szabály vétetett irányadóul, mint Kolosmonostoron. A tanfolyam itt is három évre terjesztetett ki, melyek közül az első túlnyomóan a gazda­gyakorlat elsajátí­tására van szánva. Ez intézet szervezete azonban a kolosmonostoritól némileg eltér, a mennyiben a nö­vendékek itt megfelelő alap és helyiségek hiányában az intézetben nem laknak, ellátásban sem részesül­nek, hanem csak bejárók. A gazdasági intézetek­e— habár nagyobb rész­ben ott állíttattak fel, hol valamely intézet felállí­tása iránt egy-egy vidék vagy város érdeklődött s részben e czélra jelentékeny áldozatokat is ho­zott, a felállítás körül ekként nem követtetheti azon rendszeres eljárás, melyet — előleges számbevételé­vel az ország különböző vidékei idevágó igényeinek — különben követett volna a kormány, ha — melles­leg említve — úgy a volt helytartótanács, mint az alkotmányos minisztérium a pénzkérdésben teljesen függetlenül járhatott volna el; — azt mégis ki lehet mondanunk, hogy különösen az intézetek újjászerve­zése óta azok eléggé jól vannak elhelyezve, így pél­dául — míg a dunántúli kerületben M.-Óvárt és Keszthelyen két egyenlő szervezetű felsőbb intézet állott, az egyik feleslegesnek volt mondható. Mióta azonban a m.­óvári intézet gazdasági akadémia rang­jára emeltetett s ez állásának megfelelő szervezetet nyert, — a keszthelyi intézet pedig közép­gazdasági intézetté szállíttatott le, — a két intézet túl a Dunán valódi szükséget pótol s egymást kiegészíti, — mint ezt mindkét intézet évről-évre gyarapodó hallgató száma — s mit ez alkalommal különösebben kell hangsúlyoznom — a keszthelyi intézet szembetűnő látogatottsága — teljesen igazol. Talán csakis a kas­sai intézetnél lehetne kívánatosnak tartani, hogy az feljebb és pedig Eperjesen, Késmárkon vagy Lőcsén nyert volna elhelyezést. Hogy ez nem így történt, az a minisztériumnak, be nem számítható. A debreczeni intézet teljesen megfelelő helyen áll, é­s a kolosmonostori intézet a királyhágón­­túli országrész igényeihez mérve, szintén elég jól van elhelyezve. Meghagyattak továbbá az érdiószegi és tar­­czali vinczellérképezdék, tisztán eredeti szerveze­tükben. Az intézeteknek újjászervezése után a követ­kező állami intézetek állanak ez idő szerint fenn: A magyar­óvári gazda­akadémia, a keszthelyi, a debreczeni, a kolosmonostori, a kassai gazdasági tanintézetek, a debreczeni, a liptó-ujvári földműves iskolák, az érdiószegi s a tarczali vinczellérképezdék. 1874. ősz óta, midőn az újjászervezés keresztül­vitetett, újabb intézet nem állíttatott, egyrészt azért, mert az erre szükséges pénzalap megszavazására az országgyűlés hajlandóságot nem mutatott, másrészt azért, miután a minisztérium fő törekvése odairányult, hogy a meglevő intézeteket az újjászervezés által alko­tott alapon, úgyszólván, belterjesen fejleszsze, s időt nyerjen arra, hogy az intézetek több évi működésé­nek észlelete útján, szervezetük helyességéről tájéko­zást nyerhessen. Az újjászervezés óta lefolyt három év határo­zottan kedvező eredményt mutatott fel, mely főkép a növendékek számának fokozatos szaporodásában nyerte kifejezését. A magyar­óvári gazdasági akadémia,— annak daczára, hogy a belépőtől követelt előképzettség az érettségi vizsga feltételével fokoztatott, — folyton növekedő s az intézet ötven éves fennállása óta elő nem fordult növendékszámmal dicsekedik.Ezen ered­mény világosan szól a mellett, hogy a minisztérium az úgynevezett felsőbbfokú gazdasági szakképzésre az akadémia felállítása által alkalmat nyújtván,ezzel valóságos szükségletet pótolt. Hasonló kedvező eredmény tapasztaltatott a négy gazdasági tanintézetnél is. Míg ugyanis a volt úgynevezett felsőbb gazdasági tanintézetekből kike­rült növendékek a gyakorlati élet által támasztott igényeknek kellően meg nem felelhettek s ezen hát­rányos körülmény kihatása alatt a felsőbb tanintéze­­tetek növendékeinek száma szembetűnően hanyat­lott, — a gyakorlati alapra állított gazdasági tan­intézeteken a növendékek alaposabb gyakorlati kiképzése már néhány év lefolyása alatt is bizalmat keltett a gazdaközönségben,mely ez intézetek fokoza­tosan emelkedő látogatottságában nyilvánul s bátran adhatok kifejezést azon meggyőződésnek, hogy né­hány év múlva, midőn ez intézetekből kikerült nö­vendékek rigorosumaikat az életben is megállották, ez intézetek szervezetének helyessége általánosan el fog ismertetni. Nem kevésbbé kedvező gyarapodást mutattak fel a lefolyt évben — az alsóbb szakiskolák, neveze­tesen a földmives iskolák és vinczellérképezdék. Míg ugyanis az elsőbb években még az ingyen ellátással szervezett helyekre is alig lehetett növendékeket kapni, addig ma már a helyek nemcsak mind betölt­­vék, hanem, mint az a debreczeni és liptóújvári föld­műves iskolánál történik, saját költségükön való el­látás melletti felvételért annyi tanuló jelentkezik, hogy ezek egy részét helyhiány miatt vissza kell uta­sítani ; — különösen örvendetes ezen körülmény a debreczeni földmives iskolánál, hol a növendékek te­temes tápdíjat fizetnek. A jelzett intézetekkel kapcsolatos földbirtok és az épületek következő csoportokra oszthatók — a tulajdonjogot, illetőleg használati jogot illetőleg. a) Az államkincstár kizárólagos tulajdonát ké­pezik : A liptó-ujvári­­földműves iskola és a tarczali borászati intézet összes fekvőségei és épületei. — A debreczeni gazdasági tanintézetnél a belső intézeti épület és kert (25300 frt értékben.) — A magyar­óvári gazdasági akadémiánál az összes majorsági épületek, ezenfelül az egész 359 hold földterületből 261 holdnyi részlet. — A keszthelyi intézetnél az az egész szőlőbirtok, a rajta levő épülettel; a földmű­ves iskolai s az összes majorsági épületek. — A ko­­los-mostori intézetnél a főépület és a gazdasági ma­jorbeli épületek. — A kassai intézetnél az összes épületek. — A debreczeni földműves iskolánál az összes lakházak és majorsági épületek. — Az érdió­szegi képezdénél egy újonnan beszerzett kis háztelek (1100 frt értékben.) b) Használati joggal örök időre bérfizetés nél­kül az intézetek birtokában van. A keszthelyi intézetnél a belső és külső inté­zeti épület s a magtár, mindhárom állami költségen újból felépítve, illetőleg átalakítva. — A debreczeni intézet földbirtokából 400 hold területű szántó­föld. — A kassai intézet egész földbirtoka — 272 hold szántóföld, 200 hold erdő. c) Örökös használatra befizetéssel az intézetek birtokában. A keszthelyi intézet 293 hold területű föld­birtoka. — A debreczeni földmivelés iskolánál 200 hold területű legelő. — A magyar-óvári akadémiá­nál a főherczegi uradalomtól bérelt circa 54 hold szántóföld és az intézeti helyiségekül és lakásul szol­gáló ugynevezettt »kastélyház.« d) Időhöz kötött bérlet alapján használatban tartatik . A magyar-óvári akadémiánál mintegy 45 hold területű földbirtok. — A kolos-monostori gazdasági tanintézet egész földbirtoka s a nem állami költsé­gen létesített összes épületek. — Az érdiószegi ké­pezdénél az intézeti lakház, mely után az eddigi 100 frt haszonbér 1876. év óta megszűnt. Az intézetek állami javadalmazása — a ma­gyar államháztartás önállósítása, azaz 1868. január 1-től kezdve bezárólag 1877. év végéig, tehát 10 évi kezelési idő alatt — az alább következő eredményt tünteti elő, megjegyezvén, hogy az 1868. és 1869. években az intézetek részére nettó budget volt meg­állapítva, azaz csak a saját jövedelmeikből nem fe­dezhető költség erejéig nyertek javadalmazást a kincstártól s ennek megfelelőleg van a tényleges ke­zelési eredmény is az alábbiakban kimutatva. Az intézetek fentartására és létesítésére szol­gáló rendes és rendkívüli hitelt s annak mikénti fel­­használását az alábbi részletezés mutatja. I. Rendes kiadás. Költségvetés Kezelési eredmény 1868. év 30.!i00 frt 29.923 frt 16 kr. 1869. » 74.600 » 71.842 » 62 » 1870. » 178.4*1 » 171.249 » 90>|s » 1871. » 187.350 » 185.289 » 62'/» » 1872. » 193.085 » 187.574 » 30»/2 » 1873. » 217.764 » 213.289 » 88»/2 » 1874. » 218.534 » 217.680 » 50>/2 » 1875. » 200.884 » 200.621 »20 » 1876. » 227.750 » 227.747 »39 » 1877. » 235.7 50 »______235.749 » 03/, » Összesen: 1,763.908 frt 1,740.967 frt 69 kr. Megtakarítás 22.940 frt 31 kr. II Rendkivü­li kiadás. Költségvetés Kezelési eredmény 1868. év 29.000 frt 29.000 frt — kr. 1871. » 27.000 » 25.000 » — » 1872. » *) 225.766 » 207.472 » 42 » 1873. » 244.510 » 240.074 »11 » 1874. » 25.000 » 24.999 »75 » 1875. » 20.000 » 19.998 » 83­/1 » Az 1868. évi költségvetés szerint, az ezen évre engedélyezett 29.000 frt rendkívüli hitel összegen felül a tanintézetek felszerelésére s különösen a ko­losmonostori intézet létesítésére kirendeltetett a vár­építési alapnak akkori egész vagyon értéke 77.347 frt 11 kr. Ezen alap gyümölcsözőleg lévén elhelyezve s jelenleg is még 2100 frt tőkével rendelkezvén, 1868 egész 1877. év végéig begyült kamat fejében s ez itt költségvetési hitel gyanánt számba vétetik, 15.791 frt 52 kr. Ezen alapból a tanintézetek berendezésére for­­dittatott 1868—1877. években 91.038 frt 63 kr. Összesen: költségvetési 604.404 frt 63 kr, kezelési eredmény 637.583 frt 74*^ kr. Megtakarítás 26.830 frt 88 kr. Rendes bevétel Költségvetés Tényleges eredmény 1870. év 41.766 frt 50.176 frt 22‡/1 kr. 1871. » 49.300 » 60.033 »41 » 1872. » 61.000 » 64.293 » 31·12 » 1873. » 68.290 » 64.181 ̋ 26‡/2 ‡ 1874. » 64.633 » 63.219 » 76­/2 » 1875. » 70.611 » 67.763 »55 » 1876. » 95.990 » 87.768 » 85‡/2 » 1877. » 93.624 » 100.191 » 25‡/1 » Összesen: 540.114 frt 547.627 frt 74 kr. A tényleges eredmény a költségvetésnél kedve­zőbb 7.513 frt 74 krral. Hozzáadva ezen összeghez a fentebb kimuta­tott hitel megtakarításokat, melyek tesznek a rendes kiadásoknál 22.940 frt 31 krt. A rendkívüli kiadásoknál pedig, ha a várépí­tési alap időközi kamatai figyelmen kívül hagyatná­nak, 42.622 frt 401/1 krt, ha pedig, mint fenntebb is történt, ezen kamat jövedelem külön költségvetési fedezet gyanánt vézetik, a megtakarítás tesz 26.830 frt 881/1 krt. Összesen 49.771 frt 19*/2 krt. S e szerint az egész 10 évi időköz alatt az ál­lamkincstárra nézve a gazdasági tanintézetek ke­zelése a költségvetésnél kedvezőbb volt 57.284 frt 931/2 krtal. törvényhatósága is sietett eleget tenni a kormány kívánalmának. A tanács egyik közelebbi ülésén már intézkedett s az évrendszabályokat megfontolás s ne­­táni kiegészítés végett a közegészségi bizottság elé terjesztette. A közegészségi bizottság e végből ma este ülést tartott, melyen Havas Pál elnök elő­adta az ülés tárgyát. A lényegükben közölt évrend­­szabályok szerint a tanács utasította az elöljárósá­gokat, hogy a nyilvános helyek tisztántartására két­szeres erőt fordítsanak; a talaj és jég megfertőztetése­­ elleni rendszabályok javaslatba hozásával P­a t­r­u- A­bá­ny főorvos és W­ein vízvezetéki igazgató bízat­­­­tak meg. A kér­­orvosok, vásárigazgatóság és fel­ügyelők az ételek és italok szigorú ellenőrzésére hivattak föl. A városi kórházak orvosi kara utasít­­tatott, hogy ha járványos betegségek jeleit észlelnék, haladéktalanul tegyenek jelentést. A gazdasági hi­vatal pedig oly rendeletet kapott, hogy a fertőtlení­­tési szereket tartsa készletben. Ezzel kapcsolatban felolvastatott még néhány kórházi jelentés az anyag­­készletekről és betegelhelyezésre kész helyiségekről. Dr. Patrubány szólt először s kiemelte, hogy az itt elősorolt hatósági intézkedések fel­ölelnek mindent, a­mit ily eshetőleges járvány ellen tenni kell. Csak annyiban kívánná pótolni a tanács rendszabályait, hogy a lakossághoz fölhívás intéztessék, hogy a köztisztaság föntartása tekinte­tében kezet nyújtson a hatóságnak; szükségesnek látná még azon városrészekben, hol a lakosság szü­retien Dunavizet iszik, a viz szűrését ajánlani s a gyermekeknek csak ilyen vizet adni. Dr. Tatay ajánlja, hogy miután a küteges hagymáztól lehet félni legjobban, a zsúfolt lak­helyiségek ritkításáról történjék gondoskodás, és pe­dig ne a kerületi elöljáróságok útján, hanem hatósági közegek közbenjárásával. Ajánlja a kisebb rendű szállodák és mesterlegény »szállók« orvosi felügye­let alá helyezését, végre az első betegek ruháinak mo­sására való fertőtlenítési konyha életbeléptetését, per­sze csak szükség esetén. Dr. B­ó­k­a­y azt javasolja, hogy a tanács in­tézkedjék, miszerint a nap bizonyos órájában tiszta vizet juttasson a vízvezetőség a lakosságnak, mert észleletei szerint a nap bizonyos részében mindig lehet mocsoktalan vizet nyerni. Dr. Poór szintén a jó vizre kívánja a fősulyt fektetni. A csatornák nagyobb és bővebb folyása té­tessék lehetővé, mert ezek bűzét kell eltávolítani — talán jó lenne e czélra az artézi kút vizét igénybe venni. A lakások szellőztetése is elrendelendő, mert — úgymond szóló — a járvány nem az utczá­­kon, hanem benn a lakásokban támad. Az árnyék­székek 6—7 óra közt nagyobb vizmennyiséggel öb­­littessenek, mert ez­által nagy áramlat támad s a fertőtlenítés fél sikerét ez hordja magában. Ezután a bizottság helyeslő tudomásul vette a tanács intézkedéseit és a tiszti főorvos azon indít­ványát is magáévá tette, hogy a lakossághoz figyel­meztetés intéztessék az indítvány értelmében. Poór és Bókay javaslatai szintén befoglalandók lesznek a figyelmeztetésbe s a tanács föl fog keretni, hogy a vízvezetéki igazgatóság figyelmét irányozza a Poór által felhozottakra. A zsúfolt lakások kiürítését ille­tőleg a tanács hasonlóan hivatva lesz ellenőrzést gya­korolni. Dr. L­ö­b­­­i­n indítványára pótlólag még az is határozatba ment, hogy a tanács kérjen jelentést az elöljáróságoktól, mennyiben teljesítették az egész­ségtelen pinczelakások kiürítésére vonatkozó rende­leteket. A kórházi tervek megbírálására a bi­zottság a maga kebeléből dr. Poór, Patrubány, Geb­hardt és Bókay urakat küldte ki. Végül megemlítjük, hogy dr. R­e­i­n­i­t­z inter­pellált az első magyar szeszfinomító gyárból kikerülő egészségtelen mocsok és trágya eltávolítása iránt. A főorvos constatálta, hogy a nevezett gyár udvara közegészségellenes állapotú, a fölhalmozott trágya és pocsolyák a levegőt rontják, s fedetlen csatornában szabadon folyik a lé. Történt már több hatósági in­tézkedés a kér­­orvos, s a főorvosi hivatal részéről is, hanem elégteleneknek bizonyultak, de a tanács ma gyökeresen intézkedett, a­mennyiben kiküldött Ger-­­­ó­c­z­y elnöklete alatt egy bizottságot, mely födött csatorna létesítését fogja kivitelre ajánlani. Az elő­terjesztések beadása után rögtön megteszik a kellő lépéseket: nagy idealista borong az anyag elhatalmasodása s bizonyos tények brutalitása fölött. Reméljük, hogy az Akadémia is a leghelyesebb szempontból fogja mérlegelni Renan legújabb művét s mihelyt alkalom kerül rá, átadja neki Thiers örö­két a halhatatlanok közt. Nevezetes, sőt curiózus do­­log, hogy Thiers utódjának — bárki legyen is az — szükségkép Ollivier Emil fog válaszolni; ő fog csat­lakozni a Thiers emlékének adott hódolatteljes bó­kokhoz. — Ó, Ollivier Emil! »Le pauvre Emile a passé comme une ombre« dalolja Béranger a szabadság egyik fennkölt dalno­káról, Debvaux Emilről, ki szive vérével írta dalait a népnek és meghalt — elfeledve. Ollivier is úgy járt, hogy elfeledték, de árnyéka még mindig ki­sért — az akadémiában. Uram isten! mi lett ebből az Ollivierből, kire húsz éves korában Bortuna ra­gyogva mosolygott! A minapában láttam egy régi levelet. M­é­r­y, az elhunyt költő irta s intézte m­a­­gához Ollivier Emilhez, a leghitelkedőbb modorban festve le azt a kedvező véleményt, mely­­lyel a marseilleiek róla nyilatkoztak, mikor mint kormánybiztos 1848-ban Marseilleben megjelent. A levél nagyon pikáns : »Kedves Emilem! A köztársaság biztosa diadallal vonult be Mar­­seillebe. Huszonkét éves fiatal­ember, okos, mint Ulysses és erényes, mint Telemach. Mikor a főtéren megjelent, a leányok elragadtatva kiáltot­ták: angyali szépség! És valóban dicskör övezte fe­jét —­s két azúrkék szárny vállait. Jelképe volt ifjú köztársaságunknak. Az öné M é­r­y.« »Florida« szerzője hires volt hizelkedései­­ről s arról, hogy sok embernek mondott bókokat. Ollivier után Cavaignacnak, Cavaignac után Napó­leonnak a köztársaság elnökének, a köztársaság el­nöke után Napóleonnak a császárnak, s Napoleon bukása után — Thiersnek! Intézkedések a keleti járvány ellen. — ápr. 30. A keleti háború vészes egészségtani következ­ményeinek elhárítása, hazánktól távoltársa czél­jából a kormány a törvényhatóságoknál évrend­­szabályok foganatosítását rendelvén el: a főváros Különfélék. — ápril 30 (Gr. Zichy Ferencz) Bécsben tegnap fo­gadtatott ő Felsége által. (M­r. Volf,) angol parliamenti tag, ki jelen­leg Budapesten időzik, ma jelen volt a képviselő­ház írói karzatán, a­hova Pulszky Ferencz kíséretében jött. (Victoria angol királynő) oroszelle­nes érzelmeit nagy őszinteséggel szokta kifejezésre juttatni. A napokban a királynő sir. T. M. Beddulph tábornok által Williams énekeshez levelet intézett, melyet az összes angol lapok közölték s melyben a királynő köszönetét fejezi ki egy csatadal beküldéséért, mely dal »indokait ő felsége teljesen méltányolja.« E dal fölötte jellemző; egyik része prózában igy hangzik : »Maczkó, a medve azt hitte, hogy alszunk. De ébren őrködünk. Mert szavai értékét ismertük nagyon jól. Furfangos hazugságaival sok szemet kápráztatott, míg hatalmasan föl nem állt az orosz­lán. Immár minden brit ember szivében amaz óhaj ég, hogy ott legyen, ha az orosz hazugságokat visz­­szadobják a képmutatók szeme közé. Hadd tapasz­talják, hogy a brit szivek mint hajdan, ma is bátor­sággal telvék s a halálba tudnak rohanni, hogy ha­­zájokat a szégyentől megmentsék.« — Hogy a király­nő ilyen dalokban leli kedvét, az fényes tanúsága oroszellenes érzelmeinek. (Az erdélyrészi református taná­rok) ápr. 15-én és 16-án Szászvároson értekezletet tartottak. Értekezletekből kiemeljük, hogy gr. Kun Kocsárd, e derék hitbuzgó és áldozatra kész protes­táns főúr 40 db aranyat ajánlott föl pályadíjul. Az Erdélyi Protestáns Lap szerint a levél a következőleg hangzik : »Tiszteletes és tekintetes tanári értekez­let! Kétségtelen, hogy a közelebbi évtized alatt úgy a felekezeti, mint az állami tanintézetekben igen sok történt az oktatás és tanulhatás érdekében, s tagadhatatlan, hogy annak következtében örven­deztető sikert látunk a kimivelt eszü, sőt szaktudós egyének szaporodása által. — De miután meggyő­ződésem szerint egy nemzet és egy állam nemcsak a tudományokban búvárkodó és a tudás tulajdo­naival felruházott hazafiak sokasága, hanem egy­szersmind jellemesek hasonmértékű befolyása és közreműködése által emelkedhetik a tökély és belső erő felső fokára és szilárdulhat meg örök fenmara­­dásra , szükségesnek, sőt elmaradhatatlannak íté­lem, módot és eszközöket találni az ifjúságnak még az iskolai élet folyama alatt, erkölcsi és szellemi világa olyszerű nemesítésére, mely által meg legyen vetve azon alap és megteremtve azon irány, a melyen és a melyet követve, az iskola körét elhagyván, künn az életben buzgó, vallásos és erkölcsös, józan és becsületes ember, mint polgár pedig a jelen sajnálatos s csak önérdeket hajhászó vi­lágnézetek között önmegtagadó, a közjóért min­dig áldozni kész s kötelességét teljesíteni szerető lehessen. Ezen czél megközelítéséhez, hogy mily eszközök által juthatnánk, jelen előterjesztésem által egy e végre készülendő pályamunkára kívá­nok alkalmat nyújtani, melyet a tanári értekezlet tisztelt tagjai becses figyelmébe ajánlok. A pály­a­­műveket kérem a jövő tanári értekezletre, a közre­működő tisztelt urak által, nem sajátkezűleg írva, pecsét alatt beadatni, hogy a jövő tanári érte­kezlet bírálatot téve a beadott munkák fölött, a viszonyainkhoz képest jó, elfogadható és czélra is vezető eszközöket fölmutató legkimerítőbb művet — a többi pályamunkákat is beterjesztve — ajánló­­lag tehesse át azon bizottságnak, mely a tanári érte­kezletre következő egyház­kerületi közgyűlésen, egy főgondnok elnöklete alatt, hat tanárból és hat vilá­giból alakulólag fog kineveztetni.Ezen bizottság lesz feljogosítva az általam ezennel felajánlandó 40 darab arany odaítélésére, s a jutalmat nyert munka pe­csétje feltörésére. Ha pedig egyik pályamunka sem ütné meg a mértéket, továbbra is fenntartani óhaj­tom a pályázat folyamát mindaddig, míg oly mn ke­rülhet felszínre, mely a kitűzött kérdésre adott fele­letével méltó leend­ő pályadij elnyerésére. — Tisz­telettel maradtam a tiszteletes és tekintetes tanári értekezletnek. Algyógyon, 1878. ápr. 14. elkötelezett szolgája: gr. Kun Kocsárd.« Az értekezlet tagjai ez ajánlatot lelkesült óvatióval fogadták, s azt örvende­tes tudomásul véve, a grófnak jegyzőkönyvileg hálás köszönetet szavaztak. A pályakérdésnek s a pá­lyázati feltételeknek formulázásával bizottság biza­­tik meg. (Hymen.) Gróf Cavriani Miklós dra­­gonyos főhadnagy Bécsben csütörtökön tartja eskü­vőjét Vécsey Auguszta grófnővel.­­ Gróf Eszterházy Móricz leányát, Eszterházy Mária Anna Berta grófnőt tegnap vezette oltárhoz Bécsben O­e­tfingen-Spielberg Emil herczeg. (A rákospalotai iskola.) Tóth József, pestmegyei tanfelügyelő legközelebb meglátogatá a rákospalotai iskolákat, s ezek között a dr. Szabó Alajos tanár úr magán fiúintézetét is. Ez utóbbiban — mint nekünk írják — minden tekintetben kitűnő rendet talált. Az egyes tantárgyakban oly meglepő eredményt mutatott fel az intézetben működő tanító Wagner úr, hogy valóban­­csak gratulálni lehet a budai állami tanítóképezdének, melyből ily kitűnő tanerő került ki. Az intézet kies, egészséges helyen fekszik a főváros közvetlen közelében, s mondhatni, hogy minden kívánalomnak megfelel. (A Szigligeti Ede síre­ml­éke és s­z­o­b­r­a) javára rendezett műelőadás rendező bi­zottsága vasárnap délután báró Podmaniczky Fri­gyes elnöklete alatt ülést tartott a nemzeti színház­nál. Az ülésen először is a sikeres előadás jövedel­méről tett jelentést a bizottságnak az elnök. A nem­zeti színház pénztári kimutatása szerint a húsvét első ünnepén rendezett előadás bruttó bevétele 1180 forint 10 krajezár. A kiadás, beleszámítva az 53 frt 92 krajezár napi költséget, Erkel Ferencz 39 forint 33 krajezárnyi, Szigligeti Ede özvegyének a »Perényi« után járó 131 frt 12 krajezárnyi irói tiszteletdiját s a nemzeti színházi szabályrendelet XIV. t. sz. 3 ik pontjában megnevezett jótékony czélokra levont 500 forintot, úgy a nyugdíj­intézetre levont 2°/0-ot s a nyugta-bélyeg kiadást — összesen 735 frt 99 kr. Ezt levonva a bevételből, marad 444 frt 11 krajczár. Ehez a következő ajándékok járultak: A nemzeti színház igazgatósága 121 frt 87 kr, Szigli­­ligeti Edéné 129 frt 17 kr, Erkel Ferencz 38 forint 81 kr, Csiky Gergely 25 frt, Vadnai Károly 4 frt, Tóth Kálmán 2 frt, báró Podmaniczky Frigyes 10 frt, dr. Várady Béla 10 frt, Paulay Ede 2 frt, Ráth Károly főpolgármester 10 frt, Toldy István 5 frt, Nagy Imre 10 frt, összesen 367 frt 85 kr, így a sír­emlék és szobor javára tiszta eredmény 811 frt 96 krajczár maradt. A rendező bizottság az ajándéko­kat ezennel hirlapilag nyugtázza s köszönetét fejezi ki a szives adakozóknak. A jótékony czélra előadott művek szerzőinek és előadóinak levélben fogja kife­jezni köszönetét, s végül maga a bizottság elnökének, báró Podmaniczky Frigyesnek köszönte meg az elő­adás létrehozása körül tett szíves fáradságait és buz­­góságát. A bizottság különben nem oszlott föl, ha­nem átalakult Szigligeti-emlékbizottsággá s addig fog működni, mig az emléket létre nem hozza. (A nemzetközi kiállítás.) Párisból, f. hó 28-ikáról írják : Páris város községtanácsa teg­nap a következő határozatot hozta : Tekintve, hogy Páris városának hozzá kell járulnia a kiállítás meg­nyitási ünnepélyéhez, mely a látogatók óriási árada­tát fogja ide vonzani, a községtanács felszólítja a praefecteket következő intézkedések megtételére: Máj. 1-én minden városi épület fel lesz lobogózva, este pe­dig kivilágítva. A polgárok felszólíttatnak, lobogóz­zák fel és világítsák ki házaik homlokzatait. A kivi­lágításra az 1878. évi költségvetés tartalékalapjából 50.000 frank utalványoztatik. A nap megünneplésére a köztársaság elnöke május 1-én az idegen fejedel­mek és nagykövetek tiszteletére az Elyséeben ebédet rendez, este pedig elfogadási estélyt. Május 2-án tánczestély a kereskedelmi és földművelési minisz­ternél ; 4-én az Elyseében ebéd assisi Ferencz ki­rály tiszteletére és estély; 5-én a walesi herczeg tiszteletére a kereskedelmi miniszternél estély és hangverseny. — Ma (ápr. 28-án) délelőtt először tet­tek kísérletet a Trocadero nagy vízművével; ez egy vízesés, melyben a víz fokozatosan hat kis medenczébe majd egy nagy bassinbe esik 9113 méternyi magas­ságról ; a vízesést monumentális övezet díszíti. A kí­sérlet teljesen sikerült. A hat kis medencze tizenkét percz alatt, az 1800 méter térfogatú nagy bassin hu­szonöt percz alatt megtelt. Azután a nagy vízsugár középen nyílként szökött fel, majdnem húsz méter magasságra. (Halálozás.) Kugler Antalné, szül. Leimberger Borbála ápril 29-én, élte 75-dik és bol­dog házassága 51. évében, végelgyengülés következ­tében Budapesten meghalt. Béke poraira! (A fővárosi polgárok) által a pestme­gyei árvízkárosultak javára ápril hs 6-án rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 1620 frt és 1 db cs. arany, melyben a felülfizetett összeg tesz 1100 irtot­. Felülfizettek : ő Felsége a király 500 frtot, ő felsége József főherczeg 100 frtot, Ráth Károlyné 100 frtot. (A népszínházi alap­ javára engedélye­zett sorshúzás megtartásának határideje a mai napra, azaz ápril hó 30-ikára volt kitűzve. A pénzügymi­niszter úr azonban tekintettel arra, hogy a sorsje­gyeknek igen tekintélyes része még a közönség kezei között van, s a kinnlevő sorsjegyek értéke, avagy a meg nem tartott sorsjegyek a mai napig a bizo­tt­­mányhoz be nem küldettek, a népszínházi bizottmány kérelmére megengedte, hogy a sor­shúzás f. é. június hó 17-dikére elhalasztathassék. A népszínházi bi­zottmány. (Az általános munkásbetegsegély­ző és rokkantpénztár,­ mely jótékonysági fir­mája daczára csodálatos összefüggésben látszik lenni a magyarországi socialista mozgalmakkal, — évről­­évre izmosodik, gazdagodik, pénzben, s tagokban. A múlt 1877-iki évben is 8192 tag lépett be, a­kik közül a fele rész elmaradt ugyan a befizetések elha­­ryagolása miatt, hanem azért az év végén az egylet­nek 15.791 tagja volt. Működése kiterjed az egész

Next