Pesti Napló, 1879. január (30. évfolyam, 2-27. szám)
1879-01-13 / 11. szám
11. szám. Budapest, hétfő január 13.1879. 30. évi folyam Szerkesiztetti iroda.* Bar&tok-tere, A.th«naeum-épfelet, A. t»p nelemi részére illte minden köztemélly& szerkesztőségin» intézendő. Bénaentettec levelek óta. Ismert kezektől fogadtatnak .S Kéziratuk nem adatnak vitezn. Eladás hivatal$ökrácha-tere, Athenaettia-épület A lap anyagi tévét illető közlemények (elötvetési pénz, kiadá# teltel panaszok, hirdetmények) a kledó-hivatalhoz fűtéseadOL ESTI KIADÁS, Előfizetési feltétele les Tortán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ét esti adás együtt: 1 hónapra 2 írt. — 3 hónapra 6 írt. — 6 hónapra 12 M. Az «S9 kiadás postai kfilönkbídéseért fel&lfintás dmegredűnként 1 ta'«.. Az IlSfizetés az év feletta iftiodea hónapban megkezűautó, íj essdtfe ’«rtjr napján Udénik is, mindedor a fel első napjától számíttat*!:, n j B||fi|561nekj Y |i udn fogy mint előfizetétek a Pesti ISTapló kiadió-hivatalából Mindapest, Barátok-tare. Athenaetuu-épület , küldendők A Pesti Napló táviratai — Mn!t éjjel érkezett. — Pária, jan. 12. A republikánus uniópárt tegnapi értekezletében kárhoztatták a minisztérium programmját, de formális határozatot még nem hoztak.Gambetta barátainak kérdéseire vonatkozva, akik a kabinetbe való belépését óhajtják, alkalmilag kinyilatkoztatta, hogy nem akar miniszter lenni. A mérsékelt balpárt nyilvánította, hogy a jelen minisztériumot fönn akarja tartani, de programmját elégtelennek tartja. Fázis, jan. 12. A programra olyan hatást tett a parliament köreiben, hogy a szenátusban biztos számára a többség, a képviselőházban pedig valószínű. Berlin, jan. 12. A tengerészeti tanácsot ös-szehívták a kikötői építkezések technikai kérdéseinek tárgyalására, így tehát semmi összefüggésben sincs a »Grosser Kurfüst« pánczélos hajó kérdésével. A hadi törvényszék tagjait bizalmas úton nevezték ki, a róluk keringő hírek tehát alaptalanok, csak annyi való, hogy a gárda parancsnoka a haditörvényszék elnöke. Kalkutta, jan. 12. Stewart hadteste megszállotta Kandahart, anélkül, hogy ellenállást talált volna. Konstantinápoly, január 12. Saviet pasa át fogja adni Mac Mahon tábornagynak a Medsidjerend nagy szalagját brilliantokban és a szultán egy sajátkezű levelét, mely kifejezi a szultán élénk rokonszenvét Francziaország iránt. Khalil Serif pasa, volt török párisi nagykövet meghalt. Birmingham, jan. 12. A Midland Institut, mely Shakespeare művének legnagyobb gyűjteményét tartalmazta, leégett. London, jan. 13. A Times írja : Okunk van hinni, hogy Jakub khánnal már hivatalosan közölték, hogy Anglia minő feltételek mellett hajlandó békét kötni. E feltételek kétségkívül olyanok, melyeket Jakub becsülettel elfogadhat. London, jan. 13. Maddent, kit pörbe fogtak, mert fenyegette a királynőt, tébolydába csukták. — Ma érkezett. — Budapest, január 13. (Az Olaszországgal megállapított vámügyi provizorum) tárgyában a kormány már több nappal ezelőtt kibocsátott egy újabb rendeletet, melylyel a m. é. deczember 31-én kiadott rendeletnek e lapokban föltüntetett hibáit helyreigazítja, s a hivatalos lapban azonban nem teszi közzé. Meglehet, hogy a kormány resteli az újabb rendelet közzétételét, de mi azt hiszszük, hogy szükséges annaktartalmáról nemcsak a vámhivatalokat, hanem a közöönséget is értesíteni. (A képv.ház pénzügyi bizottsága) holnapi ülésében a pénzügyminiszter be fogja terjeszteni a pénzügyminisztérium előirányzatához indokolását, melynek leglényegesebb részeit a következőkben közöljük: A 112. oldalra terjedő indokolás minden egyes, még oly csekély túlkiadást is részletesen indokol. Megemlítésre méltó, hogy napidíjakra az indokolás nagyobb összeget ajánl azon okból, hogy a mozgósított tisztviselők helyett, nagyszámú díjnokot kellett alkalmazni. A bevételekre nézve az indokolás azt mondja, hogy a földadót illetőleg, miután a keresztülvitt kataszteri munkálatok hatálya már 1879-ben érvényesült, emelkedés nem remélhető. Házadóra hasonlóképen kevesebb van előirányozva, miután a házbérek az egész országban csökkentek. Kere setadó fejében kevesebb irányoztatott elő — habár az 1878 ki összeghez hasonló eredmény remélhető — miután a mozgósítás és számos elemi csapás következtében az egyesek keresetképessége hat,yátlott. Szeszadó fejében 1.100.000 írttal több irányoztatik elő,minthogy az 1878-as év folyamában nevezetesen a kisebb szesztermelőkkel szemben észlelt tapasztalatok erre alapot nyújtanak s ezenkívül az uj szeszadó-törvény hatálya is tekintetbe veendő, mivel továbbá Erdélyben a kedvezmény megszűnt s jó szilvatermés várható (?!) A beruházásokra nézve az indokolás azt mondja, hogy elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik dohányraktárakat felállítani, mivel ellenkező esetben a már 100,000 mázsányi tömegekben szabadban heverő dohány legnagyobb része elpusztul. Ezen okból Ér-Mihályfalván, Rakamazon és Temesvárott felállítandó dohányraktárakra 48,000 frt, továbbá a roskadozó budapest terézvárosi gyárépület átalakítására 50.000 főt irányoztatott elő. A ranki fürdő mindeddig nem talált vevőre, minek folytán az ottani épületek fenntartására megfelelő összeget kellene fordítani. (Katonai tanácskozások.) Ma január 13-án Bécsben Albrecht főherczeg elnöklete alatt egy bizottság ül össze, melynek állandó tagjaivá Wlassics báró vezérőrnagy, mint a hadügyminiszter helyettese, Schönfeld táborszernagy a vezérkar főnöke,Philippovics József,Bienerth báró és Tegetthoff báró tábornokok neveztettek ki. E bizottság feladata abban áll, hogy a Bosznia és Herczegovina megszállása alkalmával tett tapasztalatokat és észleleteket megrostálja, s azután megállapítsa, mely tapasztalatok érvényesek mindenféle háború alkalmával, s melyek Limák csak specziális, az okkupáczióhoz hasonló harcrokban jelentőséggel. Ezen munkájának befejezte után a bizottság a hadügyminiszternek javaslatokat teend, melyek alapján a szükséglethez képest a taktikai természetű szabályzatok a mozgósításra, a felszerelésre és élelmezésre, valamint az egészségügyi szolgálatra vonatkozó utasítások és intézmények kiegészíttessenek és tökéletesbittessenek. (A berlini szerződés s a törvényhozások joga.) Az osztrák reichsrath pár nap múlva fog határozni a berlini szerződés felett. A bizottság, melyhez a ház a szerződést utasította, tudvalevőleg a kormány felfogása, szerint a szerződés egyszerű tudomásvételét ajánlja. A N. Fr. Presse tegnap újra a leghatározottabban kikel a felfogás ellen; egyenként beható bírálat alá veszi a bizottsági javaslat érveit, melyekben a kormány felfogása tükröződik vissza s ellenükben a szerződés jóváhagyásának jogát vindikálja a törvényhozásnak. A lap e kívánság igazolására számos történeti praecedensesetet idéz. »A történelem tényei — mondja végül a czikk — lényegükben mind megcáfolják azon érveket, melyekkel a kormány a berlini szerződés elő nem terjesztését igazolni törekszik. Természetesen olyan országokban, hol a politikát a közvéleménynyel és nem annak ellenére csinálják, a kormányok nem szorultak arra, hogy a népképviseleteket mesterséges alkotmány-interpretácziókkal rekesszék ki a nagy politika kérdéseiben való törvényszerű közreműködésből.« (Bismarck herczeg legújabb törvényjavaslata, mely a parlamenti szólásszabadságra halálos csapást készül mérni, nagy zivatart keltett a berlini sajtó minden árnyalatában. Férfias elszántsággal szólalnak föl a lapok a merénylet ellen, melyet az egész parlamentáris rendszer megdöntésének, a nemzeti jogok önkényes konfiskácziójának tekintenek. Az indokolásban a javaslat védelmére felhozott éveket a lapok mindnyájan helyteleneknek mondják , pártkülönbség nélkül tagadják, hogy ama veszélyek, melyeket a javaslat állítólag el akar hárítani, egyltalán komolyan léteznének. Az oppozíció a Bismarck-féle javaslat ellen, mint említők, nem bír pártszínezettel; általános az, sőt a mérsékelt lapok, főleg a nemzeti szabadelvűek aránylag még élesebben kikelnek ellene, mint azok, melyek már régóta ellenzéki álláspontot foglalnak el a Bismarck-nera legutóbbi termékei ellen. Az összes alkotmányhű lapok a leghatározottabb alakban hívják fel a birodalmi gyűlést, hogy a törvényjavaslatot feltétlenül utasítsa vissza , ne ijedjen meg Bismarck semmiféle fenyegetésétől, hanem vegye föl bátran a küzdelmet a nemzet jogai védelmére; inkább oszlassa föl Bismarck a parlamentet, semhogy az utóbbi az ő bűntársává legyen. A lapok azt mondják, hogy hadd jöjjön ama reakczionárius parlament, melyet Bismarck remél s inkább ez teljesítse a kormány óhajait, mint az a parliament, mely a mostani német alkotmányt megteremtő s azt szabadelvű szellemben igyekezett fejleszteni. Sőt a Nat. org azt írja, hogy a diktátorság jobb volna, mint a parliamentarizmus oly meghamisítása, minőt a javaslat tartalmaz. Jól értesült levelezők azt állítják, hogy a a szóban forgó javaslatot egyenesen Vilmos császár legsajátabb kezdeményezésére kell visszavezetni. A császár már néhány évvel ezelőtt, akkor midőn Bebel szocziáldemokrata a német parlamentben a komune védelmére nagy beszédet tartott, Bismarck herczeghez levelet intézett, melyben azon intézkedések megtételét sürgeti, melyek a mostani javaslatban foglaltatnak. Természetes, hogy a német reakczió e vakmerő kísérletei általános ellenszenvet keltenek a szabadság minden barátai és minden alkotmányos nemzet körében. A franczia lapok kárörvendve csak keveset, de nem rokonszenvesen foglalkoznak a dologgal. De annál kérlelhetlenebbül ítélik el a javaslatot az angol lapok, melyek mindnyájan telték kárhoztató vezérczikkekkel. Németország mostani helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint azon tény, hogy a német lapoknak az angol sajtó ezen nyilatkozatait közölniük nem szabad s igy az angol lapok ide vágó czikkei német fordításban most kéziratilag terjesztetnek Berlinben. Bismarck herczeget azonban épen nem elégíti ki ;azon hajsz, melyet a német birodalom határain belől indított a szabadelvű eszmék ellen. A vaskanczellár a reakczió rendszerét, úgy látszik, a szomszéd államokra is ráerőszakolni készül. Ma legalább azt jelentik, hogy Bismarck herczeg kérdést intézett Andrássy grófhoz azon támadások ügyében, melyek a bécsi sajtóban ellene intéztetnek. Andrássy gróf azt felelte, hogy az osztrák sajtó törvényes szabadságot élvez, s hogy amint a támadások nem tőle erednek, úgy azok megakadályozása sem ő tőle függ. A szervezési statútum Bosznia részére. A Bosznia és Herczegovina számára készült, sokat emlegetett ideiglenes szervezési statútum szószerinti szövegezésében így hangzik : 1. Az országos kormánynak a közigazgatás élén álló főnöke alá van rendelve a közös minisztériumnak. 2. A tartományfőnök gondoskodik a rend, nyugalom és biztonság fentartásáról, felügyeltet a sajtóra és a nyilvános gyűlésekre és minden fontosabb eseményről jelentést tesz a közös minisztériumnak. 3. A tartományfőnök gondoskodik a törvények pontos végrehajtásáról és a hivatalnokok fölött gyakorolja a fegyelmi jogot. 4. A tartományfőnöknek kinevezési joga van oly állásokra, melyekkel nem jár több 1200 frt évi fizetésnél. A többi állások betöltésére nézve tartozik javaslatot tenni a közös minisztériumnál. A tartományfőnök az alatta álló hivatalnokokat egyik hivatalból a másikba teheti át. 5. A tartományfőnöknek jogában áll, hogy a közigazgatás fejlesztésére, ha szükségét látja, meghívhat szakembereket és bizalmi férfiakat. 6. A tartományfőnök saját iniciatívájából tartozik előterjeszteni a szükséges javaslatokat a közös minisztérium elé az ország béligazgatásáról. 7. A tartományfőnök a közös minisztertanács elnökéhez intézi jelentéseit és hozzáteszi: »A boszniai és herczegovinai bizottságnak a külügyminisztériumban.« 8. Az ügyeket, melyek Boszniának és Herczegovinának a külföldhöz való viszonyát — a monarchiát kivéve — illetik, a külügyminisztérium intézi és a tartományfőnök esetleg ebben az irányban csak utasítások alapján járhat el. 9. A »boszniai és herczegovinai országos kormány« székhelye Sarajevo. Az orsz. kormány a maga hatáskörében az ország legfelsőbb fóruma. 10. Az országos kormány három részből : 11: a) belügyi osztály, b) igazságügyi osztály és c) pénzügyi osztály. A teendőket a tartományfőnök jelöli ki. 11. A belügyi osztály gondoskodik a következőkről : a cs. k. csapatok tartása és elszállásolása; a közbiztonság fentartása, amennyiben ez nem a katonai hatóságok körébe tartozik; egészségügyi rendszabályok, jótékony intézetek, kereskedelmi viszonyok, mértékek és súlyok, közlekedés, földművelés vallási és iskolai ügyek, községi ügyek, közmunkák, telepítvény, kivándorlás ; végre gondoskodik a nép- számlálásról és az orsz. statisztikára vonatkozó mindennemű munkálatokról. 12. Az igazságügyi osztály gondoskodik a törvényszékek és fogházak igazgatásáról, ellenőrzi a büntető törvények alkalmazását, kegyelmezési előterjesztéseket tesz s eszközli a törvények és rendeletek összeállítását és kiadását. 13. A pénzügyi osztály összeállítja a rendes és rendkívüli évi költségvetést és azt kellő időben előterjeszti a közös minisztérium elé. A közös minisztérium aztán a két miniszterelnökkel egyetértve megvizsgálja a költségvetést és azt legfelsőbb jóváhagyás végett ő Felsége a császár elé terjeszti. A pénzügyi osztály gondoskodik továbbá a hivatalos pénzek és számadások, az államjavak és bevételek, az egyenes és közvetett adók, a kormánypénztárak, a posták és távírdák igazgatásáról. 14. A közös minisztérium teendői a következők: az országos bevételek hovafordítása, az államjavak főigazgatása, vétele, eladása vagy megterheltetése; az adók és vámok kivetése és behajtási módja; vasúti, gőzhajózási vagy másnemű forgalmi vállalatoknak, hitelintézetek és részvénytársulatoknak adandó engedélyek. A közös minisztérium teendői közé tartoznak továbbá: mindennemű kereskedelempolitikai ügyek, az egyedáru, a földbirtokos és bérlő közötti viszonyok szabályozása, a kolonizáczió, a gazdátlan földek használata, az állam-egyház és mecset-birtokok fölötti legfelsőbb felügyelet, a pénzügy elrendezése, mértékek és súlyok behozatala. A közös minisztérium minden ügyekben a két kormánynyal egyetértőleg fog eljárni. A szervezési statútum továbbá a fönálló viszonyok fejlesztésére, illetőleg új állapotok előkészítésére még a következő határozatokat tartalmazza: 1. Ha az országos kormány főnöke egyszersmind a Boszniában és Herczegovinában elhelyezett csapatoknak is főparancsnoka, mindamellett csak tartományfőnöki minőségében áll alatta a közös minisztériumnak. 2. A tartományfőnek a lehető legrövidebb idő alatt új javaslatokat terjeszt a külügyminiszter elé az ország közigazgatási beosztására, a hatóságok, bíróságok hatáskörére és a hivatalnokok illetékére vonatkozólag. Legfőbb elvül tekintendő, hogy Bosznia és Herczegovina a közigazgatás és beruházás költségeit saját bevételeikből fedezzék. Eszerint rendezendő be az ország közigazgatási apparátusa és különös figyelem fordítandó arra, hogy az osztrák-magyar birodalom követelései, elsősorban az okkupáczió s a menekültek tartására és repatriálására fordított költségek lassanként beszereztessenek. 3. A fönálló hatóságok és bíróságok egyelőre megmaradnak, de a tartományfőnöknek jogában áll elkerülhetlenül szükséges ideiglenes változtatásokat eszközölni, ezekről azonban köteles értesíteni a közös minisztériumot. Főkép arról tartozik nyilatkozni a tartományfőnek mihamarább: miképen rendezendők azok az ügyek, melyek eddig a konstantinápolyi kormány közvetlen befolyása alatt állottak. 4. Az eddigi hivatalnokok, amennyiben használhatóságuk és az ország érdekei engedik, megmaradnak hivatalukban.A tartományfőnök e részben a fentebbi statútum 4-ik paragrafusa szerint intézkedik. 5. A monarchiából meghívott hivatalnokokra, újabb módozatok megjelentéig, azon fegyelmi rendszabályok alkalmazandók, melyek alatt eddig állottak. 6. Újabb törvények és rendszabályok megjelentéig az eddigiek érvényben maradnak. A tartományfőnöknek joga van a felebbi statútum 9 és 14. §. értelmében változtatásokat eszközölni, ha az ország java vagy az osztrák-magyar birodalom érdekei úgy kívánják. 7. A tartományfőnök az igazságügy javítása végett a monarchiából meghívott igazságügyi hivatalnokokat alkalmazhatja a kerületi és kereskedelmi bíróságoknál. Egyszersmind előterjesztheti a szükséges javaslatokat a Szerajevóban fölállítandó legfőbb illetőségű törvényszék iránt. 8. A kegyelmezési jog, amennyiben ez a fönti statútum 12-ik §-nak keretében megfér, a tartományfőnököt illeti. 9. Az 1878. évi július 29-átől szerzett jogok és engedélyek, amennyiben a fönti statútum 14. §-ban foglalt teendőket érintik, a közös miniszterium utólagos jóváhagyását igénylik. 10. A tartományfőnök tartozik haladéktalanul összegyűjteni, biztosítani, illetőleg bekönyvezni, a korábbi kormányzat alatt állott pénzeket és naturáliákat. Ezekről kimutatás adandó; a naturáliákat leszámolás mellett közczélokra lehet fordítani. 11. 1878. végén az 1878-ik év julius 28-tól decz. 31-ig terjedő időre vonatkozólag kimutatás állítandó össze és terjesztendő elő a polgári közigazgatás eddigi bevételeiről és kiadásairól. E"1 .....111 A Pesti Napló tárczája. A rt nő* Franczia regény. Irta: Juliette Lumber. III. (Folyt.) — Hát azt hitted, folytatá Helén, hogy ingyen szentelek neked gondos barátságot, háládért vonzalmat, hogy csak magadért szerettelek jobban, semmint atyámat és a te atyádat ? Szeretlek testvér, mert gyűlölöm a szép nőket, a kiket megszenvedtetsz és a kiket, mentül szebbek, annál erősebben gyűlölök ! Haladj tovább pályádon, ha szövetségesem, ne érzékenyülj el, ne gyengülj, ne győzesd le magad soha! Te aki a meghódítottakat feltétlen megadásra kényszeríted, te most kapitulálnál! Ne mutasd magad gyávának előttem, ki tíz éve tisztellek, bámullak és dicsőítelek! A festők, kik idehozták szép hölgyeik arczképeit, meglepetve néztek e rut hölgyre, ki önmaga festi le magát, feszült figyelemmel hallgatták. — íme barátaim — szólt Helén tovább — amazok bírják az adományt, melyet nem keres meg az akarat ereje, sem a lassú türelem, se láz, se munka, se erény, se vagyon, se szenvedély, se lelki nagyság, se hősiesség, se lángész: bírják a szépséget, mely a legnagyobb művészet, a remek mű, mely önmaga élvezi tökélyét! Oly kincset bírnak, mely különb a dicsőségnél, ragyogásuk vakítóbb mint a nap fénye, tulajdonságaikat olykor jobban bámulják, mint egy magasztos tettet! Látható, imádott istenségek egyesítik magukban a költészet minden varázsát, a vonzó természet minden hatalmát, a formák, színek, körvonalak teljes báját! Hatalmuknál fogva uralkodnak a világ felett és ennyi örömük mellett ne legyen irigyük, ne legyen féltékeny ellenségük? Nem! nem! Vannak dán Juanok, Lovelaceok, szkeptikusok, rovék, bírák! így beszélt Heléne művészeknek, ezen értelmes kör előtt, mely bizonyára megértette őt, melyet eredetisége által akart magához bilincselni, mivel bájaival el nem csábíthatja! Egy vonással jellemezte, hogy milyen akar lenni. Ilyen nyilatkozat után nem lehetett tőle várni, hogy szalonjába csinos nőket fog bocsátani, pedig ezek kedvéért iparkodnak a férfiak a szalonokba bejutni. Utolsó szavainak mély, contrálto hangjai elrezgettek. És valamint szelleme jóakarókat vívott ki, úgy most barátokat szerzett őszinteségével. E jellemz e kecstelenség, melyben semmi köznapiság, meglepte nem egy vendégét, akik hű ragaszkodást fogadtak neki. Guy álmélkodva gondolkozott Helén nyilvános vallomásai felett. E nő, aki elnéző volt az ő apró bűneivel szemben, voltakép kérlelhetlen ellensége barátja imádottainak ? Ez a váratlan felfedezés meghökkentő a blazirt ifjút és Helén iránt érzett testvéries vonzalmának új zamatot kölcsönzött. A háziasszony felkelt az asztal mellől és a társaság a török szalonba ment kávézni. A kupolát felemelték és a vendégeknek megengedtetett a dohányzás. A fiatal festők, miután eleget csevegtek a szerelemről, most a művészetről tanakodtak. Még mindig a marquise arczképét dicsérgették és Romain szemére lobbantotta fiának, hogy lusta és ezt nem menti ki a tehetség hiánya. A fiatal ember, atyja élénk tiltakozásai daczára, a következő sajátszerű elméletet fejté ki: — A híres emberek fiait szükségkép gyengíti atyáik túlságos munkássága; ezek kimerítik alkotó erejüket, számítás nélkül pazarolnak minden ihletet, lefoglalják, absorbeáják személyiségük részére. A szegény gyermekek öröksége el van prédálva, még mielőtt a világra jöttek, el vannak választva, még mielőtt szoptak volna, kimerültek, még mielőtt elgyengültek, még mielőtt dolgoztak, meg van bennük atyáik beteges érzékenysége, fáradsága, anélkül, hogy bírnák ezek hatalmát, akaraterejét. Lusták, mert híressé vált atyáik babérain pihennek. A híres ember fiának végzete az, hogy középszerű ember legyen, hacsak olyan tehetséget nem fedez fel magában, melyet dicső apja még nem aknázott ki. Ha nem volnék kalandor, akkor semmi se volnék és köszönettel tartozom Romainnek, hogy erényes volt és igy nekem fenntartotta a korhelység pályáját. A fiatal emberek, felbiztatva Guy által, mindenféle merész tréfákkal támadtak rá az öreg festtőre, ki azonban kedélyesen védte magát. Gyermekeim, mondá, midőn a társalgás komolyabb jelleget öltött, nektek nem kell a munka alatt görnyednetek. Benneteket nagyon is megkímélnek az egészséges és izgató nehézségektől! Mestereitek nem oly titkolózók és önzők, mint mint a mieink voltak, nem haboznak sikereik titkait veletek közölni. Kétségkívül igazuk van, mert a művészet több, mint puszta mesterség. De bányán vannak, akik festőknek tartják magukat, mert tudnak festeni, akik légiónkat csak mennyiséggel szaporítják, nem minőséggel! Van köztetek nem egy, aki beéri az első ötlettel, holott jobban gondozza vala, tovább várakozik, lassúbb kivitelt szentel neki, ha kevésbbé gyorsan, kevésbbé könnyen tanult volna rajzolni és festeni. Attól tartok, hogy a tanítás ezen új rendszere nem növelni, hanem csak terjeszteni fogja a művészi tehetséget, hogy feleslegessé téve jó részben a fáradozást, inkább sokszoros alkotásra tanítunk benneteket, mintsem arra, hogy tehetségteket kevesebb, de hatalmasabb festményekben összpontosítsátok. — A görögök közt annyi volt a festő és szobrász, annyi a műterem és iskola, hogy Görögországban mindenki értett a művészethez, mondá Martiak És ha egy nemzetben sokan értik a szépet, akkor több kiváló egyén emelkedik a tömeg fölé. Oly országban, ahol nem oktatják a művészetet, ott kevés a művész, és ezek is középszerűek. A lángész, valamint a természet minden szép alkotása, előkészített talajban terem. Barátom, ne ejtsen kétségbe a jelen, mert minden a művészeti fénykor felfedezésén működik közre. A jelek már láthatók. És e fénykor lesz olyan, mint az, mely hátunk mögött áll, mert a művészet elemei újra élednek az emberi elmében. Igen, igen, én csüggedés nélkül nézek a jövő elé. Elmondjam nektek gyermekeim, hogy milyennek látom a jövő művészetének sorsát ? — Figyelünk mester, felelek a fiatal emberek és Martial köré gyülekeztek, mint az ókorban, ő a dórus a hős köré, ki mesét kezd mondani — úgy látom, hogy az az iskola, melyet háziasnak, bizalmasnak nevezünk, tűnőben van. A hollandiak, az angolok, a tájképfestők, a házi tűzhely és természettagok festői — bocsánatot kérek mai kiállítástoktól — korrajzfestők, kik a renaissance és a jövő festészete közti űrt kitöltők — lejárták magukat. Három század óta, hogy csak a festészetről szóljak, festettek elég árnyékot, félhomályt, házi tűzhelyet és északi eget. A fiatal iskola, mely a jövőt rejti magában, a kelet felé fordul, a verőfény országa felé, melynek minden tengeri és száraz útja Görögország felé vezet. A modern rennaissance, ép úgy mint ama másik, ott fog megszülemleni, melynek vonalai megteremtették a formát, napfénye a színeket! Ti figyeltek, gyermekeim és én örvendek e figyelmeteknek, mert értéketek bizonysága. Húsz évvel ezelőtt kinevettek, ha valakinek a görögökről beszéltem. Ma megértenek , szavaimat helyeslik, biztatnak és tapsolnak nekem. Az első renaissance úgy támadt, hogy csodálni kezdték a régieket, aztán jött az utánzás és Michel Angelonál a majdnem páratlan ihlettség. Guy az imént paradoxnak látszó igazságot mondott. A népek olyanok, mint a híres emberek fiai. Megunják azt, amit apáik alkottak és kutatnak oly tehetséget, melyet elődeik még nem aknáztak ki. Az eltérésben keresik az óvszert a teljes kimerülés ellen. A felületes szemlélő ezt heves reakcziónak tekinti, pedig ez csak előkészítése az első tehetségek felébresztésének. Például idézem a régi görögöket, mert mindig ezekhez kell visszatérnem. Midőn eljutottak odáig, hogy a forma szépségét tökéletesen megvalósították, akkor kifáradtak és renyhén az idealizmus ábrándjainak adták oda magukat. A XV. században az emberi elme, miután elviselte a scholasticisms terhét, a sophistákat, Savanarola mystikus utópiáit, egyszerre egész szenvedélylyel a pogány művészet felé fordult. Azóta a Spiritualismus ismét legyőzte a formaszeretetet, de az absztrakció kimegy a divatból és a bölcsészek felforgatják a metafizikát és helyébe állítják a művészet főéltető forrását, a természetet. Martial már korán vívott ki nagy hírnevet és noha még alig volt hatvan éves, még a vele egykorú művészek is mint régi embert tisztelték, a fiatalok pedig pályatörőnek tekintették. Vitatkoztak a mester szavai felett, azután többen felbátorodtak és megkérték Helént, fogadja el őket minden héten. Találkát adtak egymásnak ide jövő szombatra. — De ne csak csevegni jöjjünk, mondá Martial, legyen valami közös eszménk, keressünk indokot arra, hogy szövetséget köthessünk, csoportot képezhessünk. Alakítsunk ligát, mely propagandát csinál a második renaissancenak. — Én nem tartok veletek! kiáltott fel Romain. — Bebocsátunk profanokat is, mondá Martial, hanem a liga tagjai arra kötelezik magukat, hogy Homert elolvassák minden évben legalább egyszer. A javaslat általános tetszést aratott és Martialt kikiáltották a liga fejének. Helén szalonja megnyittatott , egy rut ne és a szépbe szerelmes művészek egyesülése hozta létre. Búcsúzáskor Guy megkérte Helént, hívja meg holnapra ebédre. — Egyedül jösz, vagy atyáddal? kérdé Helén. — Egyedül jövök, komoly dolgokról akarott veled beszélni. — Üzleti dolgokról ? — Nem. — Érzelmekről ? — Arról még kevésbé. — Hát miről ? — Meg akarom beszélni kettőnk viszonyát. (Folyt, köv.) A fővárosi közigazgatási bizottság ülése. — jan. 11. A fővárosi közigazgatási bizottság mai ülésén bejelentetett az újonnan választott bizottsági tagok lemondása. A nagyérdekű ülésről következő tudósítást közölhetünk : A fővárosi közigazgatási bizottság mai ülésén, mielőtt az érdemleges tárgyalás megkezdődött volna, hosszas vitára adott alkalmat Ráth főpolgármester azon kijelentése, hogy az újonnan megválasztott öt bizottsági tag közül senki sem jelent meg. Elnök egyszersmind előadja, hogy Steiger Gyula, Mend István, Paulovits és Gombár Tivadar beadták lemondásukat, Burghardt István azonban eddig elé nem nyilatkozott. Szóló ezen körülményt sajnos tudomásul veszi, de ebben nem lát akadályt, hogy a gyűlés meg ne tartassék. Busbach a tárgyalás elhalasztását indítványozza, s a tanácskozások felfüggesztését tartja mindaddig legczélszerűbbnek, míg a bizottság teljesen ki nem lesz egészítve. Ez ellen felszólaltak Ráth főpolgármester Hozmann, Ludvig és Selley kir. ügyész. A bizottság többsége a tárgyalása megtartását határozta el, s Busbach elhalasztó indítványának jegyzőkönyvbevételét. Erre felolvastatott a félévi jelentésre vonatkozó albizottsági vélemény, melynek legfontosabb része Busbach Péter következő felirati indítványa: Nagyméltóságú miniszter úr! Az elmondottak előrebocsátása után, kötelességünknek tartjuk ez alkalomból nagyméltóságod előtt működésünk tettleges eredményei, valamint ezeket illetőleg a működés jövőben várható gyakorlati hasznossága felett észrevételeinket tiszteletteljesen kifejezni. Két éve, hogy az 1876. évi VI. t. sz. alapján közigazg. bizottság a fővárosban működik, két éve, hogy a kötelességérzet egész teljével iparkodtunk ez új intézmény munkásságát és hatását úgy az állami, mint a fővárosi érdekek fejlesztése és javítása érdekében értékesíteni; megkísérlettük a törvény hiányait jóakarattal pótolni — határozatlan átalánosságainak a gyakorlati alkalmazásban konkrét értelmet adni, pozitív intézkedéseit teljesítettük, s teljesítését megköveteltük ; kezdeményeztünk úgy a nagyméltóságú minisztérium, mint a tetóvárosi hatóságnál, ha a közigazgatás érdeke akár új intézkedések tételét, akár új hivatalok felállítását, akár létezők kiegészítését vagy jobb szervezését szükségesnek mutatta; felírtunk, indítványoztunk, felvilágosítottunk és kérelmeztünk; megtettük, mit hatáskörünkben tennünk lehetett, tennünk kellett. Azonban sajnos , ép e hatáskör minden közigazgatási bizottság tekintetében anyira érthetetlen, és ahol megérthető volna, annyira lehetetlen, hogy majd minden mozdulatnál attól kell tartanunk, hogy vagy egyik vagy másik irányban idegen hatáskörbe ütközünk, vagy tevékenységünk az egyes bizottsági tagok egyéni nézetének a bizottságé mellett azzal ellentétben felfelé ható működése által teljesen meghiusittatik. Az 1876. évi VI. t. czikk a bizottság hatáskörét a 12. §-ban három irányban