Pesti Napló, 1879. február (30. évfolyam, 28-51. szám)

1879-02-01 / 28. szám

28. szám. Budapest, 1879. szombat» február 1. 30. évi folyam. Szerkesztési iroda* Baritók-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz­ intézendők. ESTI KIADÁS: Előfizetési feltételek: Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 3 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint­os előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bár­­mái napján történik is, mindenkor a hó első napjától számítta­tik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a­­Pesti Napló kiadó­hivatalába Budapest, Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai. Pétervár, jan. 31. Az orosz hivatalos lap jan. 30-ai száma konstatálja, hogy Seletrenczében és környékén három új megbetegedés történt. A kormányzó elrendelte, hogy az illető hely szoros katonai kordonnal szigorúan elzá­­rassék. Charkovból egy kozák ezredet küldtek oda­ Január 30-ai hírek szerint Moszkvában gyanús meg­betegedési eset nem történt. Pária, február. 1. Számos hír kering a diplo­­mácziai testületben készülő személyváltozásokról. Edinburg, jan. 31. A glasgowi bank igazga­tóinak perében Potter igazgató, Stronach fő­titkár az ellenök felhozott összes vádakban bűnösök­nek nyilváníttattak. A többi igazgatók csak a bank­társulat mérlegének meghamisításában nyilváníttat­tak bűnösöknek. Az ítéletet holnap hirdetik ki. London, febr. 1. Hartington tegnap in­­stalláltatott mint az edinburgi egyetem lordigaz­gatója. A Times-nek oly egyéniség, ki ismeri a kor­mány szándéklatait Konstantinápolyból a következőket távírja : A porta legközelebb közzéteszi a tervet a tö­rök államadósság kamatainak fizetésére és a rendez­­kedésre, mely szerint a vámok nemzetközi bizottság ellenőrzése alá helyeztetnek. A vámok 8 millió font st. bevételt fognának szolgáltatni, mely a papírpénz amortizácziójára, a csendőrség s a törvényszékek szer­vezésére fordittatik. Midhát pasa fermant nyer, mely őt felhatal­mazza, hogy Syriában a csendőrséget külföldi taní­tókkal és tisztekkel szervezze; hasonló intézkedések történnek Anatoliában. Bécs, febr. 1. Az 1860-diki sorsjegyek mai kisorsolása alkalmával a következő sorozatszá­mok huzattak ki: 204 385 534 1170 1257 1432 1550 557 (?) 1727 1897 1930 2081 2389 2821 3102 4144 4484 4799 4916 4940 5112 5240 5539 5610 5809 5822 5650 (?) 6328 6329 6438 65599(?) 6788 6919 7053 7104 7252 7292 7329 7636 7978 8484 8494 8774 8819 8916 9235 9257 9290 9846 9982 10098 10192 10444 10901 11030 11140 11165 11047 11726 11556 12592 12732 12810 13060 13069 13081 13159 13349 13767 13875 13981 14138 14212 14545 14347 14487 15001 15060 15399 15634 15790 16065 16063 16196 16663 17126 17322 17603 18581 18659 18762 18812 19005 19391 19527 19550. Budapest, február 1. (A kormánypárti többség) nagyon megfogyatkozott. A képviselőház mai ülésében két­szer volt szavazás, első ízben 13, másodízben 12 volt a kormánypárti többség. (Az országgyűlés elnapolása.) A Magyarország a következőt közli: A kormány, mint a legjobb forrásból értesülünk, a külügyminisztérium­mal egyetértőleg megállapodott abban, hogy a kép­viselőházat ápril­ió végén királyi leirattal hazaküldi s az összehívásra nézve nem intézkedik. A czél, mely ezen intézkedés mögé rejtőzik, világos. Májusban le­jár a berlini szerződésben kijelölt határidő az orosz seregek ruméliai tartózkodására nézve s ugyanakkor az e kérdésből »támasztandó« komplikácziók szüksé­gessé fogják tenni, hogy hadaink megkezdjék a novi­­bazári expedícziót. A királyi leirattal hazaküldött országgyűlés 20 tag kívánatéra nem hívható össze s igy a kormány az év őszén, ismét újabb »bevégzett tényekkel« lepheti meg a parl­amentet. elrendelt büntetések kegyelmi uton elengedhetők, föltéve, hogy az elitélt azért folyamodik. II. czikk. Ama pillanattól kedve, midőn az ille­tőnek a megkegyelmezés tudtára adatott, az elitélt ellen, a ki Francziaországba visszatért, a büntető el­járás 476 pontjában előirt minden további eljárás elesik. (Ez azt jelenti, hogy az elitélt nem kérhet perújítást.) III. czikk. Az 1871-ki lázadásban való részvé­telére akár a rendes perúton, akár in contumad­am kimondott büntetések következményei kegyelmi úton elengedhetők. (E következmények közé tartoznak az állampolgári jogok elvesztése s a rendőri felügyet alá helyezés.) A radikálisok a kormány e javaslatával tud­valevőleg nincsenek megelégedve. Louis Blanc a képviselőházban, Victor Hugo a szenátusban kü­lön javaslatot nyújtanak be, mely már 83 aláírással van ellátva. Escarguel külön javaslatot terjesztett elő, azon egyénekre nézve, kik 1870-ben Kelet-Py­­réne megyében hadi törvényszékileg elítéltettek. Vé­gül M­arcon képv. következő indítványt terjesz­tett elő: 1. Amnesztiát kap mindenki, a­ki az utolsó 1870 ki amnesztia óta politikai bűntettekért vagy vétségekért, valamint sajtóvétségekért elítéltetett. 2. Az amnesztia hatásai kiterjednek azon kö­zönséges bűntettekre és vétségekre is, melyek a tette­sek szándéka és politikai czélja folytán nyilvánvaló összefüggésben állanak az 1871-ki márcziusi, áprilisi és májusi eseményekkel; ide tartoznak : a közhiva­talok jogtalan birtokba vétele, törvénytelen elfoga­­tások, harácsolások stb. 3. A kormány három hó alatt jelentést tesz e rendszabály végrehajtásáról a kamráknak s előter­jeszti azon elítéltek név szerinti kimutatását, kiket ez amnesztiába be nem foglalni szükségesnek talált. 4. Hat képviselőből és hat szenátorból álló bizottság fogja megvizsgálni azon elítéltek panaszait, kik az amnesztiából való kizárás ellen felszólalnak. A kamra az összes ide vágó indítványokat sür­gősöknek nyilvánította s a bizottsághoz utasította. (Az amnesztia kérdése a franczia kamrában.) Az amnesztia-törvényjavaslat, melyet a Dufaure-kormány a kamra jan. 28-ki ülésében elő­terjesztett, igy hangzik : I. czikk. Azon cselekedetekért, melyek az 1871-diki lázadásra vonatkoznak, in contumaciam A Pesti Napló tárczája. A r­t női Franczia regény. Irta: Juliette Lumber. XII. (Folyt.) Egy merész terv, melynek kivitele a férfi elbi­zakodottságát megalázná, némely nőt veszélyesen felizgat. A vágy, bátraknak mutatkozni, mámorba ejti őket, és megesik, hogy az igazságszolgáltatást összetévesztik a visszatorló büntetéssel. Helén egész büszke volt tervére, melyet nemes­nek merésznek gondolt, pedig abban nem nyilvánult egyéb érzés, mint a harag a múlt miatt. A következő választ adta Romain Guynek: »Szegény testvér, a találkára, melyre kértél, nem fogok elmenni. Nem vagyok én már olyan nő, a­kit csak úgy elhívnak Olaszországba; valamikor egy imádóm fog oda kisérni édes, költői köjútra. Akár megengeded, akár nem, én már nem va­gyok amolyan utolsó menedék. Ha Párisba jösz, nem fogsz hozzám szólni. Te vagy az egyetlen hódoló, a­kinek megtiltom az udvarlást. Neked a szép nőkkel szemben olyan szokásaid vannak, hogy Romain Guynét még feleségi czíme sem óvná meg vállalkozásaidtól. Be fogod látni, hogy felesé­gednek nehezére esik téged kitiltani házából, ha, megfeledkezve házassági egyezségünkről, neki udva­rolni bátorkodnál. Deczember 15-én bemutatom szép személyemet a világnak, még ünnepélyesebben, mint a hogy most négy hónapja szép palotámat bemutattam. Ha ked­ved van távozni veronai herczegnődtől, hogy őt csak festményben lásd viszont, ám jer, ünnepélyemre meg vagy hiva vendégnek, de csak úgy mint a többi, Helén.« Guy levelező barátja egy levélben, melyet kö­zös barátaik mind aláírtak, meghívta Guyt, de figyelmeztette, hogy csak éjfél után érkezzék meg. »Szigorú vigyázat lesz — így szólt a levél — hogy e feltétel megtartassék. Helén számos imádója elha­tározta meg nem engedni azt a botrányt, hogy Helén titokba lássa viszont férjét. Guyt oly nyilvánosan kell háztartásába beigtatni, mint amily nyilvánosan abból távozott.« Ezen ultimátumot harminczkét festő írta alá. A »kisérő lovag,« midőn megkapta Helén leve­lét és barátai közös nyilatkozatát, még inkább azt hitte, hogy misztifikálják. Tetszett neki ez a mulattató meghívás. Maga se szeretett volna feleségéhez, mint banális férj jönni, és örült, hogy barátai mulattató fogadtatásra készülnek. Unatkozott. Tetszett neki a gondolat, hogy visszatér Párisba, viszont látja barátait, atyját, Martialt, hogy lát egy franczia ünnepélyt, fényt, vigságot, viszont látja a nőt, akit szívesen vall feleségének, a­kit tán szebbé tehettek az eleganczia, az exczentriczitás, a nagyvilág­i élet sikerei. És könnyen vált meg unalmassá vált szerelmétől. A következő választ írta barátainak: »Bármivel készültök is meglepni, sejtem, hogy a meglepetés szellemes, párisias lesz. Készülök rá. Dec­ember 15 én éjjel pontban 12 órakor el fogom játszani a bűnbánóan hazatérő férj szerepét, ott le­szek kópé barátim közt.« Helén jókedvű volt, a közelgő viszontlátás gondolata nem hozta izgalomba, összes imádói segé­lyével oly estélyre készült, melyre a párisiak még tíz évvel később is visszaemlékeztek. A fehér salonba hajlékony ágú, kényes levelű mimózát állíttatott, melynek szárai görnyedeztek a tömérdek virág édes terhe alatt. A piros terem díszítését Martial vállalta el. A híres Helén-szobrot a szoba közepére állította, kis fáktól környezett emelvényre. Helén Dioszkár ezen szobra, mely Martial elhunyt feleségének képére al­kottatott, most Rómain Guinénak arczképe lett. Az étterem falait valóságos szőlőindák lepték el, melyek­re szőlőgerezdek valának aggatva. A képtárban a festmények helyébe exotikus virágok voltak felállítva, közbe velenczei lámpákkal. Csak a rózsaszín asszony — ahogy Romain nevezte — maradt meg a tánc­teremben, mintha ott a vásznon ő akarna a bálkirályné lenni. Helén, némi maliczia által vezéreltetve, Guy­­nak mindjárt hazaérkeztekor tudtul akarta adni, hogy olaszországi imádottját itt is megtalálja. Ez a kedvese ott fog maradni házában és szükség esetén kikergeti belőle. A Veronába hagyott marquisnő Pá­­risban is diadalmasan uralkodott. Romain Guyné elhatározta, hogy kétszínű at­laszruhát fog viselni, melynek színei, sárgás és vilá­gos fehér harmonikusan illenek össze. A corsaget és a ruhát természetes mimózia-gallyakkal és keresztbe helyezett redőkkel díszítette. Nyak­ára arany gyöngy­­lánczot tett, minőt a görög nők szoktak viselni. Midőn Helén a vendégeket a bondok­ban fo­gadta, melynek falát szintén mimóza virágok lep­ték el, rendkívüli benyomást keltett. Az ünnepély iránt, kivált a nőknél, nagy kíván­csiságot keltett Romain Guy visszatérése. Annak idejében közbeszéd tárgyát képezte Helén házassága, elhagyatása, betegsége, mindenki ismerte a történe­tet, annak minden részletét, még azt is tudták, hogy mit írt Guy, aki nejét még mindig rútnak hiszi és misztifikácziót vár megérkezése estéjére. Végnélküli viták folytak, sőt fogadások is lé­tettek. Helén minden vendége oly kiváncsi lett, hogy dec­ember 15-én 11 órakor már egy sem hiányzott Romain Guyné termeiből. Sorfalat képeztek az elő­szoba ajtajától kezdve. Néhányan úgy vélekedtek, hogy ováczió lesz, mások meg azt ajánlották, hogy tüntető hidegséggel kell a férjet fogadni. Ismét má­sok a mellett voltak, hogy meg kell őt ragadni és térden csúsztatva vezetni felesége elé. Helén nevetett e terveken, tapsolt mindegyik­nek, de nem nyilatkozott egy mellett sem; barátjaira bízta, hogy a hűtlen férjjel bánjanak el a hogy akarnak. De Romain résen volt Kijátszotta a félté­­kenykedők ármányait. Az éjféli óra közeledtekor Helén kevésbé nyu­­godtnak érezte magát. Aggódni kezdett, majd meg hevesen dobogott a szíve. Az ünnepélyes perek közeledtekor a fiatal nő nyugtalannak, zavartnak érezte magát. A viszontlátás izgató benyomását nem vette számításba. Guy még­sem volt rá nézve közömbös. Azt tudta, hogy méltán haragszik Guyra, és hogy haragját, ha ugyan elfeledi, csak lassan, több meg­próbáltatás után fogja elfeledni,nem pedig a viszont­látás első pere­ében. Gyengesége meglepte, haragudott annak okozó­jára ; amint bejelentették férjét, a termeken át a képtárba menekült, az olasz hölgy arczképe alá; arra számított, hogy itt majd megint felbátorodik. Meg­nyugtatta a távolság, mely őt Guytól még elválasztja és a marquisnő szomszédsága­ visszanyerni igyekezett büszkeségét. Elhitette magával, hogy férje, majd ha viszont fogja látni, még nagyobb zavarban lesz mint ő. Feltette magában, hogy férjét ez arczkép mellett fogadja majd. Atyja utána ment és azon tanácsot adta neki, hogy ne maradjon mozdulatlanul az arcz­kép mellett, hanem tegyen néhány lépést a bűnös felé, mert Guy, a nagy festő fia bizonyára bámulni fogja a szobrász leányának nem csak szépségét, de olympi járását is. Bravók hangzottak fel, mind közelebb és kö­­zelebb elárulták Helénnek férje közeledését. A fiatal­ember még mindig azt képzelte, hogy próbára teszik, nem akarta elhinni hogy Helén, ki eleinte szép volt, majd rut lett, most ismét szép. Vi­dáman állított be barátaihoz. De amint a vendégek csoportján végig haladt, több csinos nő, aki őt üdvözölte, oly résztvevő arc­­­c­al fogadta, hogy némi kétely támadt benne, elsá­padt és felkiáltott: — De ha az igaz, hogy Helén csakugyan szép lett, akkor vigyázzatok, felindulásom igen erős lesz, mert nem vagyok eléggé előkészítve. — De ha mondom, hogy igaz! kiáltott fel Ro­main, akit azonban csakhamar eltuszkolt a fia mellől. A fiatal­embert barátai körül fogták és úgy­szólván vitték a piros terembe és odaállították Mar­tial szobra elé. — Itt van! kiáltottak fel a vendégek. — Pompás ! felelt Guy nevetve, most már értem. Gúnyos mosolylyal lépett Helén Dioszkár elé, kezet csókolt neki. — Nagyon szép, mondá, még egy menyegzőt tartok vele. Nem ez lesz az első márványszobor, a­kit férfi magáénak mondott, nemde barátim ? Jegy­gyűrűt tegyek tán az ujjára ? Ha kívánjátok, megte­szem azt is. — Még mit sem sejt! kiálták fel többen. No de most mindjárt meg lesz büntetve. Gyorsan­­ gyorsan­­ mutassuk meg neki a szépek legszebbjét. Guyt a képtár felé tuszkolták, a­hol Helén el­rejtőzött. De oly sokan fogták körül, hogy alig bírt előre haladni. Romain csel által oda furakodott fia mellé és karon fogta. — Téged is mulattat ez a komédia ? mondá Guy, a­ki némileg zavarba jött. — Komédia ? mondá Romain reszketve. Helén csábítóbb, gyönyörűbb, mint a legszebb azok közül, kik itt körül vesznek. Nézd csak hány gúnyos pillan­tás csügg rajtad. Kérlek fiam, ne kövess el esztelen­­séget. Helén ma nem csak szép, de gőgös is. Életünk boldogságát, de kivált a magadét biztosíthatja vagy tönkre teheti az első szó, mit feleségedhez intézni fogsz. Vigyázz magadra és ha megrendülsz, akkor inkább hallgass. — Atyám, esküdjék meg, hogy Helén csakugyan szép, nagyon szép ! Siessen a felelettel, mert egy-két pillanatig okvetlen szűk égés, hogy magamat össze­szedjem, rebegő Guy. — Becsületemre mondom, esküszöm! mondá az aggastyán. Guy behunyta szemét. A távol múlt halvány emlékei közt kereste gyermekkori barátnőjét.Kimond­­hatlan érzés fogta el a fiatal­embert. Félt, hogy elájul. — Nézze, ez az! kiáltott fel egyszerre a ven­dégsereg. — Nézz oda fiam ! mondá Romain. (Folyt köv, Országgyűlés. A képviselőház ülése február 1-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Baross Gábor. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál­mán, Szapáry Gyula gr., Kemény Gábor b., Pauler Tivadar, Péchy Tamás, Trefort Ágoston, Szende Bé­la és Bedekovics Kálmán b. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja Szeged város két feliratát a fényűzési adók eltörlése és a közigazgatási bírás­kodás életbe léptetése iránt. P­é­c­s város két felira­tát az illetékek kiszabása és beosztása körül elköve­tett visszaélések megszüntetése tárgyában és az adó­­mentességnek a köd által okozott károkra leendő kiterjesztése iránt; Arad megye föliratát az ille­tékek szabályozása és a földadó szabályozásáról szóló törvény módosítása iránt ;Budapest főváros két föliratát az illetékek és az azok után szedett késedelmi kamatok szabályozásáért; E­r­n­y­e­i Fe­­rencz budapesti lakos kérvényét a reá öt év óta tör­vénytelenül kivetett állami és községi adó törléséért. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. Bemutatja a horvát országgyűlés elnökének levelét, mely szerint a horvát képviselők megbízó leveleiben a törvény által használt és engedélyezett czím használtatott a közös országgyűlés megnevezé­sére, s mely egyúttal azon óhajt tartalmazza, melyet a horvát országgyűlés határozatilag fejezett ki, hogy a horvát képviselők megbízó levele ne szolgáljon a bizottságok tárgyalásának alapjául. A levél ki fog nyomatni, kiosztatni; napirendre tűzése iránt a ház később fog intézkedni. Voncsina Iván horvát képviselő megbízó levele az igazoló bizottságnak adatik ki. Szapáry Gyula gr. végleg igazoltatik. Felolvastatik a benyújtott határozati és tör­vényjavaslatokról, interpellácziókról és indítványok­ról szóló elnöki előterjesztés. Hegedűs Sándor bemutatja a pénzügyi bi­zottság jelenését a 79-ben hitelműveletek útján fe­dezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatról, s jelenti, hogy Lukács Béla és Bujanovics Sándor különvéleményt adtak be. A tárgyalás a szerdai ülés napirendjére tűzetik. Tisza Kálmán miniszterelnök bemutatja az Olaszországgal kötött szerződésről szóló törvényczik­­ket, mely kihirdettetik. Apponyi Albert gr. T. ház ! Azon interpel­­lácziómra akarom újból a t. ház és a t. miniszterel­nök úr figyelmét felhívni, melyet ma már majdnem két hete, hogy hozzá intézni szerencsés vagy inkább szerencsétlen voltam, mert a tárgy, melyről ezen in­­terpelláczió szól, csakugyan olyan, hogy nem lehet szerencsének nevezni,ha bármely alakban is a házban szóba hozatik. (Helyeslés balfelől.) Tudom, hogy a házszabályok minden minisz­ternek egy hónapot engednek, a­mely idő alatt kö­teles a hozzá intézett interpelláczióra nézve nyilat­kozni, tudom azt is, hogy ezen határidő eddig még nem telt le, de interpellác­ióm tárgya tulajdonkép arra vonatkozott: szándékozik-e a kormány egy fla­­gráns esetben alkotmány­ellenesen eljárni vagy nem ? Az erre vonatkozó válasz adásáról sokáig gon­dolkozni és tanácskozni és annyira nem szükséges, mint a­mennyire szükséges volna szerintem az iránt minden haladék nélkül megnyugtatni. (Helyeslés balfelöl.) Tudom, hogy nem áll hatalmomban semmi esz­köz, sem a t. háznak nem áll hatalmában egyéb esz­köz, mint a presszió erkölcsi eszköze arra nézve, hogy a miniszterelnök urat nyilatkozatra szolítsa. De felhívom a t. házat, és felhívom a t. miniszterel­nök urat, méltóztassék tekintetbe venni, hogy ha ily hírek terjednek el az országban , az esetre vonat­kozó kérdésre két hétig válasz nem adatik, a­mi vilá­gos jele annak, hogy e válasz megállapítása fölött még tárgyalásokat és tanácskozásokat kell folytatni, ez csak a nyugtalanságot fokozhatja és az alkotmány biztonsága iránti érzetet csak csökkentheti, a­mi úgy hiszem sem a kormánynak, sem az országnak érdeké­ben nem áll. Azért kérem a t. miniszterelnök urat, méltóztassék mindnyájunk megnyugtatása érdekében kérdésemre mielőbb válaszolni. (Élénk helyeslés balfelől.) Tisza Kálmán miniszterelnök : T. ház! A vá­laszmegadásnak sürgős volta s az erkölcsi presszió érzete attól is függ, hogy a felhívás minő modorban történik. (Mozgás balfelől.) Sokkal inkább érzem én, legalább erkölcsi pressziók alatt magamat, ha valaki a kérdésére adott felelet megadása után vádol, mint ha már akkor, midőn kérdez, vádol és el is ítél. Azonban biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy a felelet megadása végett semmiféle tanácskozásra szükség nincs, és biztosíthatom a t. képv. urat, ha ma­gán­úton megkérdezett volna, vagy ha nem kérdezett volna is meg sem magánúton,sem úgy, a­mint ezt most tette, szándékom volt ma bejelenteni, hogy a jövő hét valamelyik ülésében okvetlenül válaszolni fogok in­­terpellác­iójára. Hogy ezt eddig nem tettem, oka az, mert a válaszra határnapot kitűzni nem lehetett, minthogy nem voltam bizonyos benne, nem kell-e néhány napra a fővárosból távoznom és nem akar­tam oly határnapot kitűzni, melyen esetleg nem le­hetvén jelen, a t. képviselő úr talán azt mondta vol­na, hogy megszöktem a válasz elől. Kemény Gábor b. kereskedelmi miniszter je­lenti, hogy Boross Béni interpellácziójára a mon­archiánkból Szerbiába bevitt borokat illetőleg a leg­közelebbi ülésben fog felelni. Az interpellácziós könyvbe Németh Albert jegyezte be interpelláczióját a dohánykultúra eme­lése , R­á­t­h Károly a bankfiókok felállítása és Mar­­k­u­s István a pestis tárgyában. Az ülés végén terjesztetnek elő. Simonyi Ernő a pestis tárgyában jelentett be egy indítványt, mely így hangzik: Indítvány. Tekintve, hogy az orosz birodalom némely ré­szeiben kiütött ragályos természetű járvány a tudó­sok általános véleménye szerint a keleti pestis; tekintve, hogy a tapasztalás által eddigelé ezen veszedelmes ragály terjedésének hathatós korlátot csak a teljes elzárás volt képes vetni; tekintve, hogy más, távolabb fekvő államok is oly rendszabályok megtételéről gondoskodnak, me­lyek folytán a teljes határzárlat behozatala is kilá­tásba van helyezve; tekintve, hogy Ausztria és Magyarország kö­zös külügyi kormánya, a német birodalmi kormány kezdményezése folytán, már­is szükségesnek tartott bizonyos részleges évrendszabályok iránt intézkedé­seket tenni, ez­által elismervén nemcsak a ragály léte­zését, hanem egyszersmind annak veszélyes voltát; tekintve végre, hogy fél­rendszabályok által a veszélyt hazánk határaitól elhárítani nem lehet, s Magyarország lakosaira nézve tökéletesen mindegy, hogy miféle áru, utazó, vagy annak málkája által ho­zatik be esetleg a ragály. T­alálk­ottak indítványozzuk: utasítsa a ház a kormányt, hogy egy teljes és tökéletes zárvonal felállítása által Magyar- és Orosz­ország között a közlekedést a járvány tartamára be­szüntesse és ez által a lehetőségig a v­szélyt hazánk határaitól elhárítsa egyrészt és elejét vegye más részt annak, hogy más államok netán Magyarország irányá­ban hasonló intézkedések foganatba vételére legye­nek utalva. Bedadják: Simonyi Ernő, Csávolszky Lajos, Verhovay Gyula, Semberi István, Kaszap Bertalan, Orbán Balázs, Turgonyi Lajos, Bakai Nándor, Duka Ferencz, Tors Kálmán. Az indítvány indokolása a jövő keddi ülésben fog megtörténni. Ezután Fröhlich Gusztáv indokolja általunk közölt indítványát, melynek czélja az, hogy az ország a pénzügyi helyzetet a maga teljes valóságában is­merje meg, s azért az indítványában foglalt pontok szerint készítendő részletes kimutatás készítésének elhatározására kéri a házat. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter kijelen­ti, hogy nincs ellenvetése az indítvány ellen. Az el­járás könnnyebb volna ugyan, ha a kimutatást a számszék készítené el, de nincs kifogása az ellen sem, ha a zárszámadási bizottság vállalkoznék e munkára. Csupán azon részt kívánja az indítványból kihagyatni, mely a jelentés előterjesztését a budget tárgyalás megkezdése előtt kívánja, mert ezt kivihetetlennek tartja. Zay Adolf arra figyelmeztet, hogy az indít­ványban különben is benne vannak azon szavak, »a­mennyire lehetséges«, s így az indítvány eredeti szö­vegében elfogadható. Lukács Béla azon indítványt terjeszti elő, hogy a bizottság ne csak a kölcsönök­ből, hanem a »vagyonfogyasztásból« befolyt összegek kimutatására is utasíttassék. Szapáry Gyula pénzügyminiszter előre tudja, hogy a kérdéses munkálat elkészítése a kiszabott rövid idő alatt nem lehetséges. (Zaj: Ellenmondás a baloldalon.) Egy hang: Ohó! (Hosszas zaj.) Szapáry Gyula pénzügyminiszter: Van elég türelmem ahhoz, hogy megvárjam, míg a t. képviselő urak kilármázzák magukat. (Mozgás.) Eötvös Károly: Kérem a t. elnök urat, tes­sék rendre utasítani a pénzügyminiszter urat. (Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak csendben lenni és a pénzügyminiszter urat meghallgatni. Szapáry Gyula pénzügyminiszter folytatva beszédét, kijelenti, hogy nem fogadhatja el az indít­ványt a jelenlegi szövegben, mert teljes lehetetlen­ség a kimutatásnak a kívánt rövid idő alatti elké­szítése. Helfy Ignácz elfogadja Fröhlich Gusztáv in­dítványát Lukács Béla képviselő módosításával; a miniszterelnök a tegnapi értekezleten azt jegyezte meg, hogy minden egyes képviselő maga is megcsi­nálhatja magának a kimutatást; ha ez olyan könnyű akkor a bizottság is elkészítheti két hét alatt. Ivánka Imre nézete szerint a munka oly nagy horderejű, hogy tökéletesen alaposnak kell lennie; ő kimutatást kíván arról is, hogy mennyivel gyarapo­dott az állam vagyona, mily befolyásuk volt a vas­­utaknak adott kamatbiztosítások az építés alatt és azóta az államháztartás évi mérlegére és mily mér­tékben növekedett azo­n tőkevagyon, mely a garan­­tírozott vasutak által visszafizetendő összegekből alakult. Nyáry Jenő báró a főrendiház jegyzője át­hozza a főrendiház üzenetét a Francziaországgal kö­tött keresk. egyezményekől szóló javaslat elfogadá­sát illetőleg, jelenti további, hogy a felsőház a hor­vát pénzügyi kiegyezés megállapítására és a Deák­emlék tárgyában kiküldendő orsz. bizottság tag­jait megválasztotta. A franczia keresk. szerződésről szóló tvjavas­lat, melyet immár mind a két ház elfogadott, jégi szentesítés alá fog terjesztetni. Az üzenet kapcsán elhatározza a ház, hogy a Deák-emlékü­gyi bizottságba a képviselőház a maga részéről a keddi ülésben tíz tagot fog választani, egy­úttal Jakics Antal helyébe is választ majd egy tagot a zárszámadási bizottságba. Lónyay Menyhért felszólalása folytán hosszú vita indul meg a felett, hogy Fröhlich indítványa ál­talánosságban elfogadtatván, lehet-e még általános­ságban hozzászólni. A ház elhatározza, hogy az álta­lános vitát befejezettnek tekinti és áttér az indítvány pontonkénti tárgyalására. A részletes tárgyalásnál elfogadtatik Lukács Bélának a vagyonfogyasztás felvételére vonatkozó indítványa. Elfogadtatott továbbá Ivánka Imre in­dítványára az, hogy kimutattassék, mennyivel gyara­podott az államvagyon ingóságokban és ingatla­nokban. Ivánka Imre ezután azt indítványozza, hogy a kimutatásban tüntettessék ki egyszersmind az is, hogy mily befolyással voltak a vasutaknak adott ka­matbiztosítások az építés alatt és azután az állam­­háztartás évi mérlegére és mily mértékben növeke­dett azon tőkevagyon, mely a garantírozott vasutak által visszafizetendő összegekből alakult ? Rövid eszmecsere után a ház a képviselők fejen­kénti megszámlálása útján, 123 szavazattal 110 elle­nében elfogadta Ivánka indítványát. Tárgyalás alá vétetett az indítvány záradéka, mely szerint a zárszámadási bizottság lehetőleg a budgettárgyalás megkezdése előtt terjeszsze be a ház­nak munkálatát. Lónyay Menyhért gr. azt hiszi, hogy a pénz­ügyminiszter és a kormány szempontjából kiváló fontossággal bír, hogy a tíz évi pénzgazdálkodás eredményei a ház előtt feküdjenek a budget tárgya­lása alkalmával. A jelenlegi súlyos körülmények között semmi sem oly kívánatos, mint a teljes világosság, hogy a ház teljes megnyugvással és a helyzet teljes felisme­résével szavazhassa meg a budgetet. (Helyeslés balról.) Kéri az indítvány záradékának elfogadását; ha az a pénzügyminiszter indítványa értelmében ki­hagyatnék, ebben bizonyos utasítás rejlenék a bizott­ságnak és a számszék részére. A feladat nem oly ne­héz, teljesíthető s hiszi is, hogy oly nagy organizmus, mint az államszámszék, mely több mint 100.000 fo­rintba kerül, teljesíteni fogja a kellő időben a meg­bízást. Tisza Kálmán miniszterelnök teljesen lehetet­lennek tartja a kimutatás elkészítését az indítvány­ban jelzett időre; a sietség által oly kimutatás ké­szülhetne, mely magán hordaná a megbízhatlanság bélyegét. Ajánlja a záradék kihagyását. A maga ré­széről kijelenti készségét, hogy közreműködik a szó­ban forgó kimutatás hű és megbízható elkészítésére , a munka gyorsítására. Simonyi Ernő elfogadja az indítvány erede­ti szövegét, mert azt hiszi, a kimutatás elkészülhet a budgettárgyalás megkezdéséig. Szilágyi Dezső sajnálja, hogy a miniszterel­nök már előre a megbízhatlanság bélyegét sütötte azon munkálatra, melyet esetleg a zárszámadási bizottság a budget tárgyalás előtt beadna.­­ Elfogadja az indítványban foglalt utasítást, a­mennyiben az a lehetőségről szól, s így nem pr­ejudikál annak, hogy hű és megbízható kimutatás készíttessék. Azoknak kik komolyan azt akarják, hogy a ház világosan lássa a helyzetet, el kell fogadniok az indítvány záradékát. (Helyeslés balról.) A ház,­­ ismét a képviselők megszámlálása útján,­­ 124 szóval 112 ellen elveti az indítvány záradékát. A határozat a zárszámadási bizottsághoz té­tetett át. Ezután a horvát pénzügyi egyezmény létesítése tárgyában kiküldendő országos bizottság tagjaira adatnak be a szavazati jegyek. * * A szavazás után a ház áttért az interpellá­­cziókra. Németh Albert interpellálta a minisztert szándékozik-e a dohánytermesztés emelésére szüksé­ges intézkedéseket megtenni. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter kije­lenti, hogy úgy ezen interpelláczióra, mint Rakovszky

Next