Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)

1879-03-03 / 53. szám

atézió tartama lehetőleg megrövidíttessék, és így a katonai eszközök rendkívüli kifejtését minél előbb csökkenteni lehessen. Miután azonban a megszava­zott 60 millió ezen hatalom kifejtésre nem volt ele­gendő, a közös kormány kényszerítve volt a még szükséges összegeket saját felelőssége mellett a mon­archia két felének kormányával egyetértve be­­szerezni. Augusztus 20-án elrendeltetett a 13., 14., 31 és 33. gyalog hadosztály és a 14-ik lovasdandár moz­gósítása, úgy, hogy a felvonulás befejeztével 11 had­osztály, összesen 145.000 főnyi harczképes gyalogság, 3600 lovas és 276 tábori és hegyi ágyú állott rendel­kezésre. Ezen újabb mozgósítás is a kívánatos szaba­tossággal ment végbe, a­mit a békeidőben évenként tett előkészületeknek, a lakosság áldozatkészségének a polgári hatóságok odaadó támogatásának s az illető vasúti igazgatóságok és Dunagőzhajózási társulat rendkívüli — a béke menetrend fenntartása mellett eszközölt szolgálatainak köszönhetünk. Az expozé fejtegeti azután a hadsereg egy ré­szének demobilizác­ióját és erre nézve azt mondja, hogy a közös kormány a sikerek után, me­lyeket a második hadsereg szept. 15-től október 8-ig kivívott, és az akkori helyzethez képest­ első köteles­ségének tartotta a szükségből akc­ióba hozott jelen­­tékeny haderőt tetemesen csökkenteni. A haderő te­temes redukc­iója — mondja az expozé — számba vette a katonai, nemzetgazdasági és pénzügyi érdeke­ket és az október közepe táján már aggodalom nél­kül volt eszközölhető, mivel a gazdagabb területré­szeket és közlekedési csomókat csapataink elfoglal­ták és igy a felkelők meg voltak fosztva gyülekező és támpontjaiktól, a határok őrizete pedig megnehe­zítette a kívülről jövő segélyt. Gazdasági szempontból a megszálló csapatoka­t kivált azért kellett leszállítani, hogy a hadkötelesek bizonyos kategóriáira nézve ismét érvényesüljenek a normális viszonyok közt törvényesen érvényes ked­vezmények, és a hadsereg tagjainak egy része, kik­nek hátrahagyott családjai közellátásra szorultak visszaadassanak a családi tűzhelynek. Tekintettel kellett lenni az állam pénzügyeire annál is inkább, mivel a viszonyok kényszere folytán életbe léptetett rendkívüli intézkedések miatt a dele­gációk által megszavazott hitel október végén már húsz millióval meg volt haladva, és a további kiadá­sok csökkentését csak a csapatok, törzsek és intéze­tek csökkentése által lehetett eszközölni. Noha az utolsó komoly harc­ csak október 7-én történt, a demobilizác­iót mégis már október 20-án lehetett megkezdeni. És az oly gyorsan történt, hogy a demobilizálandó csapatok és intézetek túlnyomó része november közepén már megérkezett leszerelési állomásaira. Az expozé ezek után tüzetesen ismerteti a közlekedési viszonyokat, nevezetesen dálya-bródi és a banjaluka-dobrljeni vasutakat, az utak állapotát általában és nevezetesen a bród-sze­­rajevói úton történt javításokat, felsorolja a nehéz­ségeket és megjegyzi, hogy némileg kedvező időjárás mellett sikerülni fog a bród-szerajevói utat már­­czius végéig teljesen használható állapotba he­lyezni, habár nem is sikerül tökéletes műutat te­remteni. A Bosna völgyi ke­kény vasutat illetőleg az exposé megjegyzi, hogy csak a hadsereg élelmezésé­nek biztosítása volt a czél. A hadügyi kormány, köte­lessége lévén a takarékosság, csak oly vasutat választ­hatott, mely a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket nem veszi túlságosan igénybe. Sajnos, hogy az építési határidőket nem lehetett megtartani. A d­o­b­o­j­i vasút megnyitását a novemberi roppant árvizek késleltették, de bizton várható, hogy 1879 ápr. végéig a keskeny vasút tovább lesz vezetve Zeniczáig és átadatik a forgalomnak. Igen behatóan szól az expozé a bródi va­súti híd és az összekötő vasút építéséről. A czél az, hogy a dálya-bródi vasút és a bród­­szerajevói keskeny vasút állandó híd és ösz­­szekötő vasút segélyével közvetlen összeköt­tetésbe hozassák. Ez által adva van az állandó vasúti híd jellege, melyen a kocsiforgalom részére is lesz tér. Nemzetgazdasági indokok folytán úgy kellett in­tézkedni, hogy e híd a későbbi forgalom igényeinek is megfelelhessen. A hadügyi kormány elő akarta ké­szíteni a közvetlen vasúti összeköttetést S­z­e­r­a­j­e­­véig és pedig oly formán, hogy ez év végéig, ha az idő csak némileg kedvez, a Száva hídja és Dobojig, vagy Zsepcséig az út át legyen adva a forgalomnak. A sínek fektetésénél és a híd építésénél a Száva közönséges árvízi állása vétetett tekintetbe. Hogy oly abnormis árvíz legyen, a­milyen most volt és hogy november végén a víz még két méterrel magasabban álljon, mint az eddig észlelt legmagasabb árvíz ide­jén — ez oly kalamitás volt, melyet nem lehetett előre látni. Újabb időben a munka teljes erélylyel és siker­rel foganatosíttatott és más részről is alkalmas lépé­sek történtek, hogy az árvíz okozta károk a vágányok mentén a Száva két partján mielőbb elhárittassanak és a czél, az elemek rendkívül kedvezőtlen volta daczára, legcsekélyebb időveszteséggel eléressék. Az expozé szól még az ó­gradiskai hídról, a távírdáról, az elszállásolás körüli intézkedésekről, megjegyzi, hogy a katonai hatóságok teljes körülte­kintése és erélye volt szükséges, hogy az emberek és lovak a zord időjárás beállta előtt némi hajlékot kapjanak. Végül az élelmezési intézkedésekről, a szál­lítási eszközökről szól az expozé és arról, mikep lát­tattak el a csapatok meleg téli ruhával. Az utolsó fejezetben az expozé elmondja, hogy a foglyok a november 19-én kihirdetett általános amnesztiához képest különböző etappe-vonalakon biztos kíséret alatt hazaszállittattak. Különfélék. — márcz. 3. (A hivatalos lapból.) Ő Felsége az isztáncz­­uposi és petrományi gör. kath. hitközségeknek iskolaépítésre egyenkint 120 irtot adományozott. — A közös külügyminisz­ter Kvassay István, lovag Mayr Alfréd, Müller László és Pauli Károly, a császári és királyi keleti akadémia végzett növen­dékeit konzuli növendékekké nevezte ki. — A köz­­munka - és közlekedésügyi magyar királyi miniszter Medvés Sándor irodatisztet segédhivatali aligazgatóvá és Di­­vitkó Jenőt irodatisztté nevezte ki. — A fiumei m. kir. ten­gerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészethez a követke­zőket nevezte ki: Hajókapitányokká: Giurcovich Jakabot, Abbáziából; Perussich Istvánt, Fiuméból. Hadnagyokká : Martinolich Antalt, Lussinpiccoloból; Martinolich Ernőt, Lussinpiccoloból; Ostoich Tamást, Brazza szigeti Bol­ól. (A királyné Izlandban.) Dublin város testülete múlt deczember elején magán­ülésen elha­tározta, hogy a magyar királynénak Izlandban tar­tózkodása alatt illő ajándékkal kedveskedik. Abban egyeztek meg, hogy az ajándék kétfogatú equipage legyen. Kedden adták át a királyasszonynak az aján­dékot Sumwerbill-houseban. Az equipage pompásan készített landauer a királyné czimereivel. Az ékité­­sek, lámpák s a különböző veretek maszív ezüstből vannak és megaranyozvák.­­ A királyné az utóbbi napokban szarvasvadászatokon vett részt Sumwer­­bill környékén. Az angol lapokba küldött jelentések a királyné merész lovaglásairól bámulattal szólnak. Az ír helyi lapok még azt is megírják, hogy a ki­rályné a vadászat alkalmából megmérette magát és súlya 10 szonest és 2 fontot nyom. (Összesen 64 112 kiló.) (Tisza Kálmán) miniszterelnök a képvi­selőház mai ülése alkalmából számos szerencsekivá­­natot fogadott családi öröméhez. A miniszterelnök urat neje tegnap egészséges fiúgyermekkel örvendez­tető meg. Hasonló családi öröme van Madarász Jó­zsefnek, kit kollegái szintén meggratuláltak. (Udvari kihallgatáson) ma összesen kilenczvenegyen voltak. A kihallgatás 10 órakor vette kezdetét s körülbelül 12 óráig tartott. Kihall­gatáson voltak a többek közt báró Pulz Antal s Sa­­metz tábornokok, Pauer s Némethy püspökök. ..gróf Csáky s Szőgyényi László főispánok, Szirmay Ödön s Pulszky Gusztáv képviselő, Fraknói Vilmos s Holdváry kanonok stb. (Márczius 15-dikének megünneplé­­­­e) tárgyában Kolozsvárott értekezlet tartatott, mely azt határozta, hogy az ünnepély alkalmával kezde­­ményeztessék az uniót s a márczius 15-diki eszméket kifejező szobormű létrehozása, mely Kolozsvár egyik közterén állíttatnék fel, lehetőleg a magyar honfog­lalás ezredik évfordulója alkalmával. (A londoni magyarok.) Mint az angol lapokban olvassuk, gróf Károlyi Alajos nagykö­vet febr. 27-én fogadta a londoni magyar egylet kül­döttségét. Duka Tivadar az egylet nevében üdvö­zölte a nagykövetet, köszönetet mondott neki, amiért elfogadta a tiszteletbeli elnökséget; felkérte, hogy az uralkodópár ezüst lakodalma alkalmából ápril 23-án rendezendő lakomán elnökölni szíveskedjék. A nagykövet elfogadta e meghívást. (Gyászjelentés.) Óvári és szt.-miklósi gr. Pongrácz János, pápai kamarás és orosházi plébános, gróf Pongrácz Károly, m. k. honvéd-ezredes, dandár­­parancsnok — szomorodott szívvel jelentik szeretett testvérük óvári és szt-miklósi gróf Pongrácz István cs. k. kamarásnak hosszabb betegeskedés után élté­nek 51-dik évében f. é. márczius hó 1-én történt gyá­szos kimúltás. A boldogultnak hült tetemei f. hó 3-án délután 3 órakor Vágujhelyen a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetnek, Béke hamvaira! — Bokros Ádám életének 41-ik, boldog házasságá­nak 12-ik évében, február 28-án tüdő lob következté­ben Kolozsvárt elhunyt. Ő Bokros orsz. képviselő testvére volt, igen kiváló kereskedő, kinek emlékét a kolozsvári lapok a legmelegebb hangú nekrológok­ban ünneplik. Béke poraival! (A Rábaszabályozáshoz), mint halljuk, R­a­d­ó Kálmán fog kir. biztossá kineveztetni. Radó az illető érdeklett felek bizalmát a legteljesebben bírja, s e kitűnő választás ez ügyet bizonyára lényegesen előmozdítja. (A magyar »Vörös kereszt«­ társulat tegnap alakult meg. A központi segélyző nőegyesü­let változott át ily egyesületté, s mint ilyen, tegnap tartá alakuló gyűlését. E gyűlésben részt vettek gróf Teleki Sándorné, gr. Szapáryné, Bónis Samuné, Várady Gáborné, Bischitzné stb. urhölgyek. Mint kormánybiztos Ribáry József min. tanácsos volt jelen. Az uj alapszabályok lényege a következő: Az egylet Erzsébet királyné védnöksége alatt álló »Magyar országos segélyző nő­egylet«, mely általában emberbaráti és közhasznú tevékenységre, különösen pedig azon főczélra ala­kul, hogy a háborúban megbetegedett vagy meg­sebzett harczosokat ápolja és segélyezze. Az egy­let feladata tehát béke idején oly betegápoló­nők kitaníttatása, akik a sebesültek ápolására alkal­masak , továbbá rokkantak s elhalt katonák család­jainak segélyzése, sebkötők, ágyneműek, fehérruha stb., javítása, gondozása, a készlet szaporítása, s az ezekre szükséges pénzgyűjtés. Ezeken kí­vül segélyezés árvíz, tűz vagy ínség esetén. Hábo­rúban pedig mindennemű sebkötők stb. gyűjtése, vásárlása, készítése, élelmi czikk szerzése a beteg harczosoknak, betegápoló nők küldése s általában a katonai állami egészségügyi intézménynek és kö­zegeinek támogatása s pénzgyűjtés. — Az egy­let alapitó (egyszer s mindenkori 20 írt) rendes (évi 1 forint) s rendkívüli (foglalkozó) tagokból áll. — A kötelezettség 6 évi, s férfiak s nők egyiránt fölvétetnek kebelébe.Az egyletnek fiókegyle­tei, vidéki választmányai, központi választmánya s­orsz. közgyűlése van. Ez körülbelül általános képet nyújthat az egyesület czélja és szervezetéről. Az alap­­szabályok felterjesztetnek a belügyminiszterhez; a választmány megalakítására egy más közgyűlés fog közelebb összehivatni. Bemutatták még a közgyűlés­nek a pénztárnoki jelentést. A 486 db. ki­bocsátott gyűjtő ívből még künn van 201 db; az ed­dig benyújtott íveken bejött 3504 frt 13 kr és 6 db. arany készpénz és számos természetbeli adomány, mit a helybeli, valamint a gráczi, bródi, szerajevói stb. kórházakba küldtek el. A pénzből, mit a belügy­minisztériumnak adtak át, még maradt 644 frt 9 kr, miből 600 frt takarékpénztárban tőkésíttetett, a köz­gyűlés 6 órakor ért véget. (Pázmándy Dénes) orsz. képviselőnek vasárnapi számunkban megjelent nyilatkozatában, alulról számítandó 15-dik sorban, e szó »függ« kiha­gyandó , a mit ezennel helyreigazítunk. (A kicsinyek bálja.) Cseperedő kisasz­­szonykák és a földből alig kilátszó urfiak fényes mu­latságra gyűltek össze vasárnap este Bayer Karo­lina uriutczai növeldéjében, a volt Marczibányi-ház első emeletén. A jóhirű növelde tulajdonosnője éven­­ként megszerzi ezt a mulatságot a piczinyeknek és ilyenkor van jókedv, mulatozás,táncz világos virradtig. A piczikék tegnap j­e­lm­ezt viseltek, ép úgy, mint a­hogy a nagyok szokták.Ötven-hatvan pár is kikerült be­­lőlük a franczia négyesben s egyik kedvesebb volt mint a másik. Voltak köztük hajporos marquisnők. Tria­­nonbeli pásztorleánykák, sorrentói halász leányok, alföldi parasztmenyecskék, tornyos fejkötős mamzel­­lek a direktórium korából stb. A »férfiak« többnyire a marquis-osztályt képviselték. És a kis lábak a pa­rányi csatlós czipőcskében úgy megkopogták a padlót mint annak a rendje, mikor a »czigány« ráhúzta a ko­pogós csárdást és a szubtilis ruhácskák, a könnyű fod­rok csak úgy lengtek, mikor az apró dámák a bab­szem uraságokkal végig keringőztek a termen. Voltak a tánczolók közt felnőtt kisasszonyok is nagy szám­mal és válogatott néző közönség, mely a ritka lát­ványban hosszan gyönyörködött. A szünóra alatt dúsan megrakott asztalok köré gyűltek kicsinyek és nagyok. Szünóra után még nagyobb kedvvel folytat­ták a tánczot, de megesett számtalanszor, hogy a cotillon alatt egy-egy bájos fejecske félrebillent az álmosságtól s egy-egy délczeg marquist föl kellett kelteni — a következő figurára. (Fegyvernekre.) A mai regg­li vonattal 185 katona küldetett, hogy az árviz által beszabott töltést kijavítsák, bizottság Hegyi ajánlatát elfogadta.­­ A VI-ik kerületben az aradi és Eötvös utcza sarkán levő vá­rosi üres telken Rosenbaum Mór tűzifa üzlete volt s évenkint 200 frt bért fizetett. A bérlet letelté­vel most már másodízben irt ki árverést a kerületi előjáróság, de most is csak Rosenbaum vállalkozó jelentkezett s igy a bizottság is pártolta a szerződés­nek 200 frtnyi bérfizetés mellett további 3 évre való meghosszabbítását. A budai városházban Schenk Antonia egy boltot 700 frtnyi lakbér mellett kir. A bérlet ideje lejárván, szerződésének 3 évre való meghosszabbításáért folyamodott, mibe a bizottság beleegyezett. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. Jövőre az ülések i. e. 10 óra helyett 9 órakor kezdődnek. (A közraktárak építése­ tárgyában a gőzmalom-tulajdonosok által tett indítványt tegnap vitatták a lipótvárosi képviselők. Rövid vita után, melyben Gelléri Szabó János, Wahrmann, Busbach és Falk Miksa vettek részt, azt határozták, hogy e tárgyban általános városi képv. értekez­let hivassék egybe; — az összehívással Burián, Ta­kács Lajos s Gelléri Szabó János bízatott meg. (Katonai verekedés­ nélkül nem múl­hat el egy vasárnap sem, így természetesen tegnap is volt ily nagy verekedés a hírhedt bumbszi­ pinczében. Számosan megsebesültek, é­s a hatóságoknak nincs módjában az ily s­zénákat megakadályozni. (Rögtöni halál) Mangold Ágnes, dr. Mangold Henrik helybeli orvos 17 éves lánya tegnap szüleivel a József téren a »virág­csokor« czímű ven­déglő felett levő »Haladás« szabadkőmives páholy­ban atyja egy felolvasását hallgatta meg. A fiatal szép lány egyszerre azonban hirtelen rosszul lett, 8 pár perc­ múlva halva volt. A színhelyen megjelent kerületi orvos már csak a halált konstatálhatta. Szív­­hüdés vetett véget az ifjú lány életének. Helyi hírek. (A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság) ma d. e. 10 órakor Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén L­i­n­­denbach János figyelmeztette az elnököt, hogy a budai oldalon a várban Buchwald által felállított padok nagyon meg vannak rongálva s hogy czélszerű volna helyökre másokat állíttatni. Elnök azzal nyug­tatta meg a felszólalót, hogy ez ügyben a kerületi elöljáróság útján intézkedni fog. A kőmű­vesi javítási munkákra megtartott árlejtésre öt vállalkozó adott le ajánlatot, ezek közt legelőnyesebb volt Hegyi Józsefé, ki 176/16 százalék árengedést ajánlott. A Közgazdaság. Az országos gazdasági egyesület márcz. 2-án a »Köztelken« gr. Szapáry Gyula el­nöklete alatt évi közgyűlést tartott. A számosan megjelent tagok között jelen vol­tak: gróf Andrássy Aladár, gr. Apponyi Albert, gr. Dessewffy Aurél, gr. Festetich György, Korizm­ics László, Kenessey Kálmán, Lónyay Gábor, Mocsáry Lajos, Mailáth György országbíró, Podmaniczky Géza, Szontagh Pál (gömöri), gr. Széchenyi Pál, Somssich Pál, Tisza László, Zichy Ferdinánd stb. Az egyesület titoknoka, M­o­r­ó­cz István fel­olvasta az egyesület évi jelentését, mely tudomásul vétetik. Számos új tagnak bejelentése után előterjesz­tetik az egyesületnek múlt évi számadása, valamint az 1870. évi költségvetés. Mindkét előterjesztés ész­revétel nélkül helyben hagyatik.A közgyűlés magáévá teszi az igazgató választmánynak indítványát, mely szerint az egyesület 50 éves jubileuma a jelen év őszi hónapjaiban ünnepélyesen meg fog tartatni, valamint a választmánynak azon indítványát, mely szerint a felséges pár ezüst lakodalma alkalmával az egyesület testületileg fogja kifejezni hódolatát. Bemutattatott a közgyűlésnek az egyesület nevében Galgóczy Károly által szerkesztett emlék­könyvnek első része, melyben számos kitűnő hazafi­nak, ezek között Széchenyi István grófnak életrajza közöltetik. A közgyűlésnek egyik legkiválóbb tárgyát ké­pezte gr. Károlyi Sándornak következő indítványa: »Indítvány. Tekintve, hogy az orsz. magy. gazd. egyesület, közgazdászai érdekeink fej­lesztését, előmozdítását ismeri el fő feladatának, s te­kintve, hogy a közvagyonosodás sülyedése és a keres­kedelem általános pangása folytán immár égető szükséggé vált felderíteni elszegényedésünk okait és orvoslási módjait, tartson az egyesület gyakori nyilvános vitatkozásokat, melyekre az országban létező minden közhasznú társulat és minél több szakértő volna meghívandó. A megvitatandó és a választmány­nyal közlendő kérdések kijelölésére és a vitatkozás eredményének összítésére, úgy mint az igazgató vá­lasztmánynak adandó jelentés végett, küldjön ki az egyesület egy, az elnökséggel együtt­működő három vagy négytagú bizottságot és egy jegyzőt.« Indítványozó meg van győződve, hogy valamint a gazdasági egyesület egykoron működését az egész országra kihatólag fejtette ki és az ország érdekeit nagy mérvben előmozdította, úgy ma is, bár változtak a politikai viszonyok, hasonló szolgálatokat tehet az ország gazda­ közönségének, ha működését oly általá­nossá és nagykevetűvé teszi, mint a­minőt a mai ne­héz körülmények sürgősen indokolnak. A gazdasági viszonyok — fájdalom — szomorú fordulatot kezde­nek venni. Az ország gabnatermelés tekintetében ed­dig Európa éléskamrájának tekintette magát, most azonban ezen csillaga hanyatlani kezd és félő, hogy az egészen elhomályosul, a­mennyiben a magyar bú­zának az amerikai, a muszka és az oláh búzával kell nehéz versenyt vívni. Ehhez járul, hogy a német bi­rodalom a búza keresztülvitelénél vasúti vámtarifáit felemelni szándékozik. Azon aggodalmas hír terjed el, hogy Budapest egyik nagy gyárának gépezetei, melyek eddig malmainknak szolgáltak, Amerikába fognak vitetni, úgy­hogy nemcsak búzánk, hanem ma­lomiparunk is, búzakereskedésünk ezen főtényezőjé­nek viszonyait veszély fenyegeti. Hozzájárul ehhez az adók nagysága, a mostoha pénzviszonyok, a kamat­láb emelkedése stb. Ezen szomorú fordulat arra kényszeríti a gaz­daközönséget, hogy a cerealk­ák termelését megszo­rítva, a gazdaságot más irányban fejleszsze. Hogy mi teendő e téren, arra az orsz. gazda egyesület lenne hivatva, a bajok felismerése és a bajok orvoslása te­kintetében a szakavatott erőket meghallgatva, a kér­dést minden oldalról tisztázni, és egyrészt a gazda­közönséget tájékoztatni, másrészt a törvényhozásnál és a kormánynál a kellő lépéseket megtenni. A gaz­dasági egyesületnek, úgy látszik a közvélemény tá­mogatására van szüksége s fennhangon kell szólnia, ha azt akarja, hogy a kormány és törvényhozás meg­értse szavát. Organizálni kell tehát enqueteket, melyekben részt vehetnének az ország gazdasági egyesületei, a lótenyésztési társulatok, a keres­kedelmi kamarák, a vasúti igazgatóságok stb. mint megannyi szakavatott tényezők. (Helyeslés.) K­o­r­­­z­m­i­c­s László: Elvileg nincsen kifogása az eszme ellen, és csak annyiból szólal fel, nehogy az indítvány úgy magyaráztassék a tájékozatlanok által, mintha a gazd. egyesület eddig tétlen lett volna és csak most ébredne a tevékenységre. A gazd. egyesü­let története fényesen tanúskodik azon nagy szolgá­latokról, melyeket az egylet az országnak eddig tett. Szóló maga is üdvösnek tartja, hogy az egyesület működése a jelzett irányban fokoztassék, de megvall­­ja, hogy nem osztozik azon nézetben, mintha a gazda egyesület csak a fennhangon­ szólás és az alulról jövő tömeges pártolás által szerezhetne erőt szavának. A gazdasági egyes, értelmi erejét nem fokozhatja azon körülmény, hogy száz ember helyett ezer vagy tízezer ember hangsúlyoz valamit. Egyébiránt mindezeket csakis az indítvány indokolására nézve tartotta szük­ségesnek megjegyezni, mert magát az indítványt pártolja.] Tisza László elvileg szintén pártolja az in­dítványt, azonban kívánja, hogy a javaslatba hozott enquetek az egyesület organizmusához illeszkedve, annak keretén belül léttesíttessenek. Az igazgatósági választmányt tartja illetékesnek arra,hogy a kérdés ve­zetését vegye kezébe, különben szintén osztozik Ko­­rizmics véleményében, a tömeges pártolást illetőleg, mert nem akarná, hogy az egyesület, 50 éves jubileu­ma idejében, wedgewood parliamentté alakuljon s hogy az eddigi jó egyetértés a gazda­egyesületben a talán különböző politikai irányzatok által csorbát szenvedjen. Gr. Zichy Ferdinánd nem tartja alaposak­nak a Korizmics és Tisza László által érintett aggo­dalmakat, melyek csakis a szóban levő indítvány in­dokolása egyes kifejezéseinek félreértéséből eredhet­tek. A tanácskozásokban nem az egyetértés, hanem az eszmék körül eltérő nézetek megvitatása az, ami az igazság felismerésére vezet. Szóló teljes mértékben pártolja az indítványt; szükségesnek tartja hogy a gazda­egyesület a létező bajok orvoslását feladatául tűzze ki, a­mi alaposan csak úgy történhetik, hogy a gazda­egyesület az ipart, a világkereskedést, a közle­kedési eszközök, szóval minden idevágó tényezőt szé­lesebb körű tanácskozásban számba vesz, amely té­nyezők tökéletesen megváltoztatták a gazdasági vi­szonyokat. Az indítványozott tevékenység korántsem agitáczió, hanem csak az igazság felderítésére c­élzó működés. Lónyay Gábor sem osztja az aggodalmakat, és ha lehetne, országos kongresszussá kívánná ala­kítani az indítványozott enquéteket. Arra emlékez­tet, hogy a 10 év előtt összehívott kongresszuson szin­tén sok üdvös kérdés vitattatott meg, melyek meg­vitatása a vidéki gazdáknak hasznára vált. Gróf Széchenyi Pál az indítványt melegen ajánlja és a felhozott aggodalmakat félreértéseken alapulóknak nyilvánítja. Somssich Pál szintén pártolja az indítványt, mely az egyesület üdvös működését felvillanyozni van hivatva, és azt tartja, hogy az egyesület körén kívül álló szakerőknek bevonása dolog fejlemé­nyének postulátuma. Míg vasutak nem léteztek, igen természetes, hogy azokat számba sem kellett venni. Mailáth György országbíró és Kenessey Kálmán úgy találják, hogy az indítvány az egyesü­let alapszabályainak és szervezetének tökéletesen megfelel. Szólották még Tisza László és Korizmics László, kik rektifikálták félreértett szavaikat, továbbá Galgóczy Károly és gr. Károlyi Sándor is, mindnyájan hangsúlyozván, hogy az indítvány értel­mében kiküldendő bizottság az enquétekre kitűzendő kérdéseket az igazgatósági választmánynyal közölje. Mire az indítvány egyhangúlag elfogadtatott és a ki­küldött bizottság a következő urakból alakíttatott meg: Gr. Károlyi Sándor, Zichy Nándor, K­e­­n­e­s­s­e­y Kálmán, T­o­r­m­a­i Béla és M­á­d­a­i Izidor. Ezzel az ülés véget ért. Vegyes hírek. (A magyar általános hitelbank) 1878. évi mérlege 1,167.628 frt 05 krnyi tiszta nye­­rességet tüntet fel. A mérlegnek a felügyelő bizottság által leendő megvizsgálása után az igazgatóság a nyereség felosztása iránti javaslatait az igazgatósági tanácsnak márczius 10-én tartandó gyűlése elé fogja terjeszteni.­­ Miként értesülünk, húsz és fél forint van részvényenként osztalékul kilátásba véve. (Az első magyar iparbank­ vasárnap tarta közgyűlését. A bank a múlt évben 11,068 frt 66 krral nagyobb eredményt ért el, mint a megelőző esztendőben. Az intézet összes üzletágaiban tetemes­ az emelkedés. Az 1878. év végével lezárt mérleg sze­rint a tiszta nyeremény 23,636 frt 43 kr. Ebből levonatik a hiteltulajdonosok tartalék alap­ja javára 228 frt 74 kr, az általános tartalék alapja­vára 2363 frt 64 kr, az igazgatóság jutalmazására 4000 frt, marad 17,044 frt 05 kr. Ebből levonandó a hivatalnokok és szolgák nyugdijának alapja javára 4°/0-tóli 681 frt 76 kr, marad 16,362 frt 29 kr. Ezen összegből 16,000 frt mint osztalék 2,000 drb részvényre forditattik, melyeknek szelvényt 8 írttal váltatnak be, a még fennmaradó 362 frt 29 kr. pedig egy részvényes indítványa folytán a hivatalnokok között jutalom-dijkép osztatik szét. Az általános tetszéssel fogadott jelentések felolvasása után egy­hangúlag megadatott a felmentvény s megejtetett az uj választás. Igazgatók lettek: Mandl Ferencz és Molnár Endre, választmányi tagok, Bachmayer György, Balitzky Sándor, Fabinyi János, ifj. Kern Ferencz, Kóbert János, Molnár József, Purmann Jó­zsef és Schneider Bernát. (A pesti molnárok és sütők) gőzma­lomtársulata vasárnapon tarta közgyűlését. A malom a múlt évben őrölt 232.629 kilogr. gabonát, ebből 225.805 kilogr. különböző lisztet produkált Tiszta nyeremény, a tavalyi áthozatallal 135.938 frt 54 kr, egy-egy részvényre 45 frt jut. A jelentés kapcsán in­dítványozza az igazgatóság, hogy az üzlet kiterjesz­tése végett az alapszabályok által megengedett új malom építessék, a­melyre 2000 db 200 írtra szóló részvény bocsátandó ki, melyből egyelőre csak 1500 db volna a piaczra viendő. A malom építése és fel­szerelése körülbelül 500.000 frtba kerülne. Két régi részvény helyett egy, és egy régi helyett fél új ada­tik. A befizetés ápril elsejétől kezdve 40 frtos havi részletekben eszközlendő. A jelentés tudomásul vétet­vén, úgy a nyereség felosztás, mint az új malom építé­­sére von­tkozó javaslat elfogadtatott s a felmentvény köszönet szavazás mellett kiadatott. Végül a két ki­sorsolt igazgató s a felügyelő bizottság közfelkiáltás utján újra megválasztatott. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. Budapest márcz. 3. Már tegnap észre volt vehető, hogy a búza tulajdonosok készleteket eladni törekesznek. Ma pedig mivel a vevők tartózkodást mutattak, a kínálat még sürgő­sebb lett, úgy hogy engedő irányban finom búza 10, közönsé­ges 15 és gyengébb fajta 20 krral olcsóbban volt kapható. A forgalom mind a két napon körülbelül 30.000 mm. Három hónapra fizetve, következő mennyiségek jutottak eladásra : Pestvidéki 76—77 k. 8.70—8.85, 77­—78 k. 9­ 9.10, 74—75 k. 8.65—8.70. Tiszai 76—77 k. 9.20—9.40, 77—78 k. 9.60—9.80, 78—79 kilo 9.85—9.99. Becskereki 2500 mé­termázsa 74 kilo 8.70. Marosi 77—78 kilo 9.25—9.40. Aradi 77­ kilo 9.25, 77 kilo 9.10-9.15. Bácskai 76 kilo 8.60 — 8.65, 73—74, 8.45 — 8.55. A többi gabnaneműek ára változat­lanul maradt, csak tengeri javult. — Jobb kereslet mellett 10 krral. A határidőüzletben búza tavaszra 8.55—8.60, zab tavaszra 5.37 —5.42, tengeri, bánsági május—jun.-ra 4.95 — 5.00, káposztarepere aug.—szeptemberre 13.25 —13.50, bán­sági szept.—októberre 127­8—13, 5000 mm. búza 8.53, 8­56 és 2500 tengeri junius—júliusra 5.70 A budapesti értéktőzsdéről. Márczius 3. Ma a tőzsdén hivatalosan tudatták, hogy a magyar hitelrészvények szelvénye húsz és fél forinttal fog beváltatni. Ez jobb hangulatot keltett; a tőzsde az osztrák hitelrészvényekre nézve kedvező következ­tetést vont ebből és a két értékpapír ár­folyama tetemesen emelkedett; a forgalom igen jelentékeny volt. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény­társulat könyvnyomdájában Budapest barátok­ tere, Athenaeum épület. Zárlatkor azonban pesti­s-h­i­r­e­k­e­­­­­leztek Bécs­­ből, ami az árfolyamokat csökkentette. A járadékok a múlt héthez képest keveset változtak. Helyi értékek közül egyes malompapirok keresettek vol­tak, mások ellenben olcsóbban kínáltattak. Egyéb értékek kö­zül Ganz-féle és serfőzde­ részve jöttek forgalomba. Az előtőzsdén osztr. hitelr. 223.50 — 280.70-ig emelkedtek, de azután 230-an megáltak, magyar hitel rész­vények 226-on adattak, a hó közepére kötve 226—226.50-en. A déli tőzsdén új aranyjáradékok 84.45-en je­gyeztettek, magyar hitel 224.50—225.75 , o­sztr. hitel 230-ról 231.50-ig emelkedtek, majd még 231-re mentek vissza; mal­mok közül Concordia 538, Erzsébet 284, közúti vasút 228 — 226 50, Ganz-félék 245—250. Valutákban és devizekben nem volt üzlet. A zárjegyzéseket alább közöljük. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, márcz. 3. Búza 9.25—930, ta­vaszra 9.40 — 9.45 ; rozs magyar 6.20—6.80 ; zab ta­vaszra 5.58 — 6.15, kész áru 6.07 — 6.10; tengeri m..jus —júniusra 5.35—5.40, régi 5.95—6.05, új 5.10—5.35; rep­­czeolaj 33.75—34 00, őszre 34.75—35.25; szesz 27.75, —28.00. A bécsi értéktőzsdéről (Ered. sürg.) Béva, márcz. 3. Az irány lanyha volt­, osztrák hitel kezdetben 230.80-on jegyeztett, hanem déli fél egykor— Oroszországból érkezett p­e­s­t­i­s-h­i­r­e­k követ­keztében — 229,50-re csökkent az árfolyam; magyar hitelrész­vények 224,50-en jegyeztettek. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (már­czius 3.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv­­á­l. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv. 81 .»/1 82. Vi frc. ezüstb.) 102.’/» 103.— M. földteherm. M. keleti v. el- kötv., temes­sőbbs. kötv. I. bánsági 771/2 78.7a kibocs. 63.'/­ 64.— M. földteherm. M. keleti v. el- kötv.,1867­ ki­sebbs. kötv. kiszsl. zárad. 75.50 76.50 II. kibocs. 75.'/« 76.“/, M. földteherm. M.államv. kötv. kötv., erdélyi 76.— 77.— 1877-töl, 100 Szőlődézsmvlts. star.-ban5°/o 66.— 66,>/2 kötv. (100 ft) 82.— 83.— M. díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 84.— 84.72 b. jegyekben 62.75 63.25 M. díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 50 ft d. —.— —.— ezüstben jan. M. áll.-kölcsön- jul. kamat 63.75 64.25 kötv. 1871-ről O. egys. áll.-ad. szerl. fontok, ezüstben ápr. ezüstben, 5°/o —.— —.— okt. kamat 64.75 64.80 M. állam-kölcs. O. egys. áll.-ad. kötv. 1872-ről 1860-ki kiszs. sterl. fontok, 500 ft 115.— 116.— ezüstben, 5°/» —•— —•— O. egys. áll.-ad. M.kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1873- ról sterl. 100 ft 115.— 116.— font. ez.-ben —.— —.—• O. egys. áll.-ad. M.kincst. utalv. 1864-ki kisrs. 1874- ről, H. 100 ft 145.— 146.— kib. szerl. fnt. O. egys. áll.-ad. ezüstben 118.7» 118.7a 1864-ki kisrs. M. ar.-járad. 60/1­50 ft 145.— 146.— adóm. földte- Pest város köles. term. kötv. 84.40 84.60 1871-ből 90.— —.— Részvények. Ált. m. munk­. Lipótv. b. 100 ft 35.— 35.50 hitelintézet —.— —.— M. ált. földhitel M. ált. hitelb. 225.25 225.75 részv. társ. —.— —.— Fr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol. alatt) —.— —O. hitelintézet 230.80 231.— Ipar-bank 42.25 43.— Pesti iparbank —.— —.— Kisbirt. földlii- » keresked. b. —.— —.— telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 58.— 60.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2275.— —.— Pesti bizt. int. 105.— 105.50 Pann. viszont­ Unió visz.-bizt. bizt. intézet 595.— 605.— intézet 124.— 125.— Gőzmalmok, Concordia 535.— 540.— Lujza-malom 249.— 250.— I. budapesti 14.50 14.75 Moln. és sat. m. 358.— 360.— Erzsébet-mal. 284.— 186.— Pannónia 1650. —1675.—* Henger-malom 780.— 800.— Viktoria 483.— 486.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 120.— 121.— Győr - Sopron- Ar.-Körös v.­­ —.— —.— Ebenfurti —.— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb. v. —.— —.— bev.-Zákányi —.—— —.— D. államvasp. —.— —.— Déli-vasút —. — —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 116.— 117.— Vágvölgyi —.— —.— Erdélyi vasút 99.— 100.— O. gőzh. társ. —.— —.— Pesti közúti v. 226.50 227.50 Takarékpénztárak. Orsz. központi 92.— 93.— Bpesti fővár. —.— —.— Pesti hazai I. —.— —.— Pest külvárosi —.— —.— Különf. vállalatok. Alagút 80.— 82.— S.-Tarj. kőszén 90.— 92.— Ganz és tsa. vas- » vasfinom. ——.— öntöde 249.— 250.— Schlick-féle vas- Gschwindt-féle öntöde 58.— 60.— szeszgyár 265.— 270.— I. m. serfőződe 420.— — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 135.— 140.— és bizom. 145.— —. — Sóskúti köb. —.— — Athenaeum Sped. és csont­könyvny. 330.— —liszt-gyár — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.­társ. 530.— —mészégető 22.— 26.— Kőszén-és tégla- köb. téglaég. 68.— 69.— gyár —.— — Záloglevelek. M.földh.i.5«/2«/o 96.— 96.25 M. ált. földh. r. » » » 5% 88.50 89.— társ. 6% —.— —.— » » »ar. V. Kisb. fldh.i.7»/o 95.— —.— ezüstben 5% 104.— 104.50 » » »6°/o 85.— —.— » jelzőb. 53/,% 83.50 84.25 Elsőbbségek: Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi girasp. 5»/. —.— —.— vasút 5% —.— —.— O. áll. » 5°/» —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vas­társulat 5»/o —.— —.— pálya 5% — Dunagőzhajóz. Vágvölgyi rész­társulat 6®/o —.— —kötszv. 71/a% —.— — Északk. vp. 5®/o ——.— Bostilánch.6% —— .— » vasp. » malom 6% —.— —.— ar.-ban 5% —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 —.— —.— gyár­t. 6%­­.— —.— I. érd. vasp. 5»/« —.— —Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5®/0 —.— —. -Ebenf. v. 5°/o —.— —.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 164.— 165.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.48 5.50 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8frtos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.27 9.30 jegylOOb.m. 57.30 57.40 Török ar.-lira — Váltók. Ném. bankpiacz. 56.60 56.80 Svajczipénzpia-Amsterdam 100 czoklOOfrk. 45.90 46.— Koll. ftért 96.25 96.50 Zürich 100 » 45.90 46.— Páris 100szk. 46.05 46.15 London 10 fnt stíl 6.50 116.75 Brüssel 100 » 46.— 46.10 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —.— —.__ Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Nemzeti szinház. Ma, márczius 3 én Harmadszor: Az ósdiak. Vígjáték 4 felvonásban. Sar­­dou Victorieu »Le» Ganaches« czímű vígjátéka után fordí­totta Huszár Imre. Személyek: De la Rochepéans herczeg Egressy De la Rochepéans marquis, fia Bercsényi Vaud­in Léonidas Újházi Fromentel Vízvári Urbain Halmi De Valcreuse Benedek Cavalier Marcel Náday Barillon Hetényi Bourgogne Pintér Marguerite Márkus B. De Forbac B. Szathmáryné Népszínház. Ma, márczius 3-án A bácskai i rezervi­st­á­k. Eredeti látványos népszinmű dalokkal, 4 felvonásban. Irta Varga János. Személyek: Varjú Ambrus Tihanyi Sándor Egri Böske Sziklai E. Barna Jánosné Lukácsyné Marczi, fia Tamássy Olcsó Áron Horváth Botos Gergely Kovács I. Tóti Márton V. Kovács Pavlás Jócza Solymossy Kazánbég Eőry Bukatov Padló Jány Kapitány Karikás Kajári Vasvári Öreg parasztasszony Alszegi

Next