Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)
1879-03-03 / 53. szám
atézió tartama lehetőleg megrövidíttessék, és így a katonai eszközök rendkívüli kifejtését minél előbb csökkenteni lehessen. Miután azonban a megszavazott 60 millió ezen hatalom kifejtésre nem volt elegendő, a közös kormány kényszerítve volt a még szükséges összegeket saját felelőssége mellett a monarchia két felének kormányával egyetértve beszerezni. Augusztus 20-án elrendeltetett a 13., 14., 31 és 33. gyalog hadosztály és a 14-ik lovasdandár mozgósítása, úgy, hogy a felvonulás befejeztével 11 hadosztály, összesen 145.000 főnyi harczképes gyalogság, 3600 lovas és 276 tábori és hegyi ágyú állott rendelkezésre. Ezen újabb mozgósítás is a kívánatos szabatossággal ment végbe, amit a békeidőben évenként tett előkészületeknek, a lakosság áldozatkészségének a polgári hatóságok odaadó támogatásának s az illető vasúti igazgatóságok és Dunagőzhajózási társulat rendkívüli — a béke menetrend fenntartása mellett eszközölt szolgálatainak köszönhetünk. Az expozé fejtegeti azután a hadsereg egy részének demobilizációját és erre nézve azt mondja, hogy a közös kormány a sikerek után, melyeket a második hadsereg szept. 15-től október 8-ig kivívott, és az akkori helyzethez képest első kötelességének tartotta a szükségből akcióba hozott jelentékeny haderőt tetemesen csökkenteni. A haderő tetemes redukciója — mondja az expozé — számba vette a katonai, nemzetgazdasági és pénzügyi érdekeket és az október közepe táján már aggodalom nélkül volt eszközölhető, mivel a gazdagabb területrészeket és közlekedési csomókat csapataink elfoglalták és igy a felkelők meg voltak fosztva gyülekező és támpontjaiktól, a határok őrizete pedig megnehezítette a kívülről jövő segélyt. Gazdasági szempontból a megszálló csapatokat kivált azért kellett leszállítani, hogy a hadkötelesek bizonyos kategóriáira nézve ismét érvényesüljenek a normális viszonyok közt törvényesen érvényes kedvezmények, és a hadsereg tagjainak egy része, kiknek hátrahagyott családjai közellátásra szorultak visszaadassanak a családi tűzhelynek. Tekintettel kellett lenni az állam pénzügyeire annál is inkább, mivel a viszonyok kényszere folytán életbe léptetett rendkívüli intézkedések miatt a delegációk által megszavazott hitel október végén már húsz millióval meg volt haladva, és a további kiadások csökkentését csak a csapatok, törzsek és intézetek csökkentése által lehetett eszközölni. Noha az utolsó komoly harc csak október 7-én történt, a demobilizációt mégis már október 20-án lehetett megkezdeni. És az oly gyorsan történt, hogy a demobilizálandó csapatok és intézetek túlnyomó része november közepén már megérkezett leszerelési állomásaira. Az expozé ezek után tüzetesen ismerteti a közlekedési viszonyokat, nevezetesen dálya-bródi és a banjaluka-dobrljeni vasutakat, az utak állapotát általában és nevezetesen a bród-szerajevói úton történt javításokat, felsorolja a nehézségeket és megjegyzi, hogy némileg kedvező időjárás mellett sikerülni fog a bród-szerajevói utat márczius végéig teljesen használható állapotba helyezni, habár nem is sikerül tökéletes műutat teremteni. A Bosna völgyi kekény vasutat illetőleg az exposé megjegyzi, hogy csak a hadsereg élelmezésének biztosítása volt a czél. A hadügyi kormány, kötelessége lévén a takarékosság, csak oly vasutat választhatott, mely a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket nem veszi túlságosan igénybe. Sajnos, hogy az építési határidőket nem lehetett megtartani. A doboji vasút megnyitását a novemberi roppant árvizek késleltették, de bizton várható, hogy 1879 ápr. végéig a keskeny vasút tovább lesz vezetve Zeniczáig és átadatik a forgalomnak. Igen behatóan szól az expozé a bródi vasúti híd és az összekötő vasút építéséről. A czél az, hogy a dálya-bródi vasút és a bródszerajevói keskeny vasút állandó híd és öszszekötő vasút segélyével közvetlen összeköttetésbe hozassák. Ez által adva van az állandó vasúti híd jellege, melyen a kocsiforgalom részére is lesz tér. Nemzetgazdasági indokok folytán úgy kellett intézkedni, hogy e híd a későbbi forgalom igényeinek is megfelelhessen. A hadügyi kormány elő akarta készíteni a közvetlen vasúti összeköttetést Szerajevéig és pedig oly formán, hogy ez év végéig, ha az idő csak némileg kedvez, a Száva hídja és Dobojig, vagy Zsepcséig az út át legyen adva a forgalomnak. A sínek fektetésénél és a híd építésénél a Száva közönséges árvízi állása vétetett tekintetbe. Hogy oly abnormis árvíz legyen, amilyen most volt és hogy november végén a víz még két méterrel magasabban álljon, mint az eddig észlelt legmagasabb árvíz idején — ez oly kalamitás volt, melyet nem lehetett előre látni. Újabb időben a munka teljes erélylyel és sikerrel foganatosíttatott és más részről is alkalmas lépések történtek, hogy az árvíz okozta károk a vágányok mentén a Száva két partján mielőbb elhárittassanak és a czél, az elemek rendkívül kedvezőtlen volta daczára, legcsekélyebb időveszteséggel eléressék. Az expozé szól még az ógradiskai hídról, a távírdáról, az elszállásolás körüli intézkedésekről, megjegyzi, hogy a katonai hatóságok teljes körültekintése és erélye volt szükséges, hogy az emberek és lovak a zord időjárás beállta előtt némi hajlékot kapjanak. Végül az élelmezési intézkedésekről, a szállítási eszközökről szól az expozé és arról, mikep láttattak el a csapatok meleg téli ruhával. Az utolsó fejezetben az expozé elmondja, hogy a foglyok a november 19-én kihirdetett általános amnesztiához képest különböző etappe-vonalakon biztos kíséret alatt hazaszállittattak. Különfélék. — márcz. 3. (A hivatalos lapból.) Ő Felsége az isztánczuposi és petrományi gör. kath. hitközségeknek iskolaépítésre egyenkint 120 irtot adományozott. — A közös külügyminiszter Kvassay István, lovag Mayr Alfréd, Müller László és Pauli Károly, a császári és királyi keleti akadémia végzett növendékeit konzuli növendékekké nevezte ki. — A közmunka - és közlekedésügyi magyar királyi miniszter Medvés Sándor irodatisztet segédhivatali aligazgatóvá és Divitkó Jenőt irodatisztté nevezte ki. — A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészethez a következőket nevezte ki: Hajókapitányokká: Giurcovich Jakabot, Abbáziából; Perussich Istvánt, Fiuméból. Hadnagyokká : Martinolich Antalt, Lussinpiccoloból; Martinolich Ernőt, Lussinpiccoloból; Ostoich Tamást, Brazza szigeti Bolól. (A királyné Izlandban.) Dublin város testülete múlt deczember elején magánülésen elhatározta, hogy a magyar királynénak Izlandban tartózkodása alatt illő ajándékkal kedveskedik. Abban egyeztek meg, hogy az ajándék kétfogatú equipage legyen. Kedden adták át a királyasszonynak az ajándékot Sumwerbill-houseban. Az equipage pompásan készített landauer a királyné czimereivel. Az ékitések, lámpák s a különböző veretek maszív ezüstből vannak és megaranyozvák. A királyné az utóbbi napokban szarvasvadászatokon vett részt Sumwerbill környékén. Az angol lapokba küldött jelentések a királyné merész lovaglásairól bámulattal szólnak. Az ír helyi lapok még azt is megírják, hogy a királyné a vadászat alkalmából megmérette magát és súlya 10 szonest és 2 fontot nyom. (Összesen 64 112 kiló.) (Tisza Kálmán) miniszterelnök a képviselőház mai ülése alkalmából számos szerencsekivánatot fogadott családi öröméhez. A miniszterelnök urat neje tegnap egészséges fiúgyermekkel örvendeztető meg. Hasonló családi öröme van Madarász Józsefnek, kit kollegái szintén meggratuláltak. (Udvari kihallgatáson) ma összesen kilenczvenegyen voltak. A kihallgatás 10 órakor vette kezdetét s körülbelül 12 óráig tartott. Kihallgatáson voltak a többek közt báró Pulz Antal s Sametz tábornokok, Pauer s Némethy püspökök. ..gróf Csáky s Szőgyényi László főispánok, Szirmay Ödön s Pulszky Gusztáv képviselő, Fraknói Vilmos s Holdváry kanonok stb. (Márczius 15-dikének megünneplée) tárgyában Kolozsvárott értekezlet tartatott, mely azt határozta, hogy az ünnepély alkalmával kezdeményeztessék az uniót s a márczius 15-diki eszméket kifejező szobormű létrehozása, mely Kolozsvár egyik közterén állíttatnék fel, lehetőleg a magyar honfoglalás ezredik évfordulója alkalmával. (A londoni magyarok.) Mint az angol lapokban olvassuk, gróf Károlyi Alajos nagykövet febr. 27-én fogadta a londoni magyar egylet küldöttségét. Duka Tivadar az egylet nevében üdvözölte a nagykövetet, köszönetet mondott neki, amiért elfogadta a tiszteletbeli elnökséget; felkérte, hogy az uralkodópár ezüst lakodalma alkalmából ápril 23-án rendezendő lakomán elnökölni szíveskedjék. A nagykövet elfogadta e meghívást. (Gyászjelentés.) Óvári és szt.-miklósi gr. Pongrácz János, pápai kamarás és orosházi plébános, gróf Pongrácz Károly, m. k. honvéd-ezredes, dandárparancsnok — szomorodott szívvel jelentik szeretett testvérük óvári és szt-miklósi gróf Pongrácz István cs. k. kamarásnak hosszabb betegeskedés után éltének 51-dik évében f. é. márczius hó 1-én történt gyászos kimúltás. A boldogultnak hült tetemei f. hó 3-án délután 3 órakor Vágujhelyen a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetnek, Béke hamvaira! — Bokros Ádám életének 41-ik, boldog házasságának 12-ik évében, február 28-án tüdő lob következtében Kolozsvárt elhunyt. Ő Bokros orsz. képviselő testvére volt, igen kiváló kereskedő, kinek emlékét a kolozsvári lapok a legmelegebb hangú nekrológokban ünneplik. Béke poraival! (A Rábaszabályozáshoz), mint halljuk, Radó Kálmán fog kir. biztossá kineveztetni. Radó az illető érdeklett felek bizalmát a legteljesebben bírja, s e kitűnő választás ez ügyet bizonyára lényegesen előmozdítja. (A magyar »Vörös kereszt« társulat tegnap alakult meg. A központi segélyző nőegyesület változott át ily egyesületté, s mint ilyen, tegnap tartá alakuló gyűlését. E gyűlésben részt vettek gróf Teleki Sándorné, gr. Szapáryné, Bónis Samuné, Várady Gáborné, Bischitzné stb. urhölgyek. Mint kormánybiztos Ribáry József min. tanácsos volt jelen. Az uj alapszabályok lényege a következő: Az egylet Erzsébet királyné védnöksége alatt álló »Magyar országos segélyző nőegylet«, mely általában emberbaráti és közhasznú tevékenységre, különösen pedig azon főczélra alakul, hogy a háborúban megbetegedett vagy megsebzett harczosokat ápolja és segélyezze. Az egylet feladata tehát béke idején oly betegápolónők kitaníttatása, akik a sebesültek ápolására alkalmasak , továbbá rokkantak s elhalt katonák családjainak segélyzése, sebkötők, ágyneműek, fehérruha stb., javítása, gondozása, a készlet szaporítása, s az ezekre szükséges pénzgyűjtés. Ezeken kívül segélyezés árvíz, tűz vagy ínség esetén. Háborúban pedig mindennemű sebkötők stb. gyűjtése, vásárlása, készítése, élelmi czikk szerzése a beteg harczosoknak, betegápoló nők küldése s általában a katonai állami egészségügyi intézménynek és közegeinek támogatása s pénzgyűjtés. — Az egylet alapitó (egyszer s mindenkori 20 írt) rendes (évi 1 forint) s rendkívüli (foglalkozó) tagokból áll. — A kötelezettség 6 évi, s férfiak s nők egyiránt fölvétetnek kebelébe.Az egyletnek fiókegyletei, vidéki választmányai, központi választmánya sorsz. közgyűlése van. Ez körülbelül általános képet nyújthat az egyesület czélja és szervezetéről. Az alapszabályok felterjesztetnek a belügyminiszterhez; a választmány megalakítására egy más közgyűlés fog közelebb összehivatni. Bemutatták még a közgyűlésnek a pénztárnoki jelentést. A 486 db. kibocsátott gyűjtő ívből még künn van 201 db; az eddig benyújtott íveken bejött 3504 frt 13 kr és 6 db. arany készpénz és számos természetbeli adomány, mit a helybeli, valamint a gráczi, bródi, szerajevói stb. kórházakba küldtek el. A pénzből, mit a belügyminisztériumnak adtak át, még maradt 644 frt 9 kr, miből 600 frt takarékpénztárban tőkésíttetett, a közgyűlés 6 órakor ért véget. (Pázmándy Dénes) orsz. képviselőnek vasárnapi számunkban megjelent nyilatkozatában, alulról számítandó 15-dik sorban, e szó »függ« kihagyandó , a mit ezennel helyreigazítunk. (A kicsinyek bálja.) Cseperedő kisaszszonykák és a földből alig kilátszó urfiak fényes mulatságra gyűltek össze vasárnap este Bayer Karolina uriutczai növeldéjében, a volt Marczibányi-ház első emeletén. A jóhirű növelde tulajdonosnője évenként megszerzi ezt a mulatságot a piczinyeknek és ilyenkor van jókedv, mulatozás,táncz világos virradtig. A piczikék tegnap jelmezt viseltek, ép úgy, mint ahogy a nagyok szokták.Ötven-hatvan pár is kikerült belőlük a franczia négyesben s egyik kedvesebb volt mint a másik. Voltak köztük hajporos marquisnők. Trianonbeli pásztorleánykák, sorrentói halász leányok, alföldi parasztmenyecskék, tornyos fejkötős mamzellek a direktórium korából stb. A »férfiak« többnyire a marquis-osztályt képviselték. És a kis lábak a parányi csatlós czipőcskében úgy megkopogták a padlót mint annak a rendje, mikor a »czigány« ráhúzta a kopogós csárdást és a szubtilis ruhácskák, a könnyű fodrok csak úgy lengtek, mikor az apró dámák a babszem uraságokkal végig keringőztek a termen. Voltak a tánczolók közt felnőtt kisasszonyok is nagy számmal és válogatott néző közönség, mely a ritka látványban hosszan gyönyörködött. A szünóra alatt dúsan megrakott asztalok köré gyűltek kicsinyek és nagyok. Szünóra után még nagyobb kedvvel folytatták a tánczot, de megesett számtalanszor, hogy a cotillon alatt egy-egy bájos fejecske félrebillent az álmosságtól s egy-egy délczeg marquist föl kellett kelteni — a következő figurára. (Fegyvernekre.) A mai reggli vonattal 185 katona küldetett, hogy az árviz által beszabott töltést kijavítsák, bizottság Hegyi ajánlatát elfogadta. A VI-ik kerületben az aradi és Eötvös utcza sarkán levő városi üres telken Rosenbaum Mór tűzifa üzlete volt s évenkint 200 frt bért fizetett. A bérlet leteltével most már másodízben irt ki árverést a kerületi előjáróság, de most is csak Rosenbaum vállalkozó jelentkezett s igy a bizottság is pártolta a szerződésnek 200 frtnyi bérfizetés mellett további 3 évre való meghosszabbítását. A budai városházban Schenk Antonia egy boltot 700 frtnyi lakbér mellett kir. A bérlet ideje lejárván, szerződésének 3 évre való meghosszabbításáért folyamodott, mibe a bizottság beleegyezett. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. Jövőre az ülések i. e. 10 óra helyett 9 órakor kezdődnek. (A közraktárak építése tárgyában a gőzmalom-tulajdonosok által tett indítványt tegnap vitatták a lipótvárosi képviselők. Rövid vita után, melyben Gelléri Szabó János, Wahrmann, Busbach és Falk Miksa vettek részt, azt határozták, hogy e tárgyban általános városi képv. értekezlet hivassék egybe; — az összehívással Burián, Takács Lajos s Gelléri Szabó János bízatott meg. (Katonai verekedés nélkül nem múlhat el egy vasárnap sem, így természetesen tegnap is volt ily nagy verekedés a hírhedt bumbszi pinczében. Számosan megsebesültek, és a hatóságoknak nincs módjában az ily szénákat megakadályozni. (Rögtöni halál) Mangold Ágnes, dr. Mangold Henrik helybeli orvos 17 éves lánya tegnap szüleivel a József téren a »virágcsokor« czímű vendéglő felett levő »Haladás« szabadkőmives páholyban atyja egy felolvasását hallgatta meg. A fiatal szép lány egyszerre azonban hirtelen rosszul lett, 8 pár perc múlva halva volt. A színhelyen megjelent kerületi orvos már csak a halált konstatálhatta. Szívhüdés vetett véget az ifjú lány életének. Helyi hírek. (A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság) ma d. e. 10 órakor Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén Lindenbach János figyelmeztette az elnököt, hogy a budai oldalon a várban Buchwald által felállított padok nagyon meg vannak rongálva s hogy czélszerű volna helyökre másokat állíttatni. Elnök azzal nyugtatta meg a felszólalót, hogy ez ügyben a kerületi elöljáróság útján intézkedni fog. A kőművesi javítási munkákra megtartott árlejtésre öt vállalkozó adott le ajánlatot, ezek közt legelőnyesebb volt Hegyi Józsefé, ki 176/16 százalék árengedést ajánlott. A Közgazdaság. Az országos gazdasági egyesület márcz. 2-án a »Köztelken« gr. Szapáry Gyula elnöklete alatt évi közgyűlést tartott. A számosan megjelent tagok között jelen voltak: gróf Andrássy Aladár, gr. Apponyi Albert, gr. Dessewffy Aurél, gr. Festetich György, Korizmics László, Kenessey Kálmán, Lónyay Gábor, Mocsáry Lajos, Mailáth György országbíró, Podmaniczky Géza, Szontagh Pál (gömöri), gr. Széchenyi Pál, Somssich Pál, Tisza László, Zichy Ferdinánd stb. Az egyesület titoknoka, Morócz István felolvasta az egyesület évi jelentését, mely tudomásul vétetik. Számos új tagnak bejelentése után előterjesztetik az egyesületnek múlt évi számadása, valamint az 1870. évi költségvetés. Mindkét előterjesztés észrevétel nélkül helyben hagyatik.A közgyűlés magáévá teszi az igazgató választmánynak indítványát, mely szerint az egyesület 50 éves jubileuma a jelen év őszi hónapjaiban ünnepélyesen meg fog tartatni, valamint a választmánynak azon indítványát, mely szerint a felséges pár ezüst lakodalma alkalmával az egyesület testületileg fogja kifejezni hódolatát. Bemutattatott a közgyűlésnek az egyesület nevében Galgóczy Károly által szerkesztett emlékkönyvnek első része, melyben számos kitűnő hazafinak, ezek között Széchenyi István grófnak életrajza közöltetik. A közgyűlésnek egyik legkiválóbb tárgyát képezte gr. Károlyi Sándornak következő indítványa: »Indítvány. Tekintve, hogy az orsz. magy. gazd. egyesület, közgazdászai érdekeink fejlesztését, előmozdítását ismeri el fő feladatának, s tekintve, hogy a közvagyonosodás sülyedése és a kereskedelem általános pangása folytán immár égető szükséggé vált felderíteni elszegényedésünk okait és orvoslási módjait, tartson az egyesület gyakori nyilvános vitatkozásokat, melyekre az országban létező minden közhasznú társulat és minél több szakértő volna meghívandó. A megvitatandó és a választmánynyal közlendő kérdések kijelölésére és a vitatkozás eredményének összítésére, úgy mint az igazgató választmánynak adandó jelentés végett, küldjön ki az egyesület egy, az elnökséggel együttműködő három vagy négytagú bizottságot és egy jegyzőt.« Indítványozó meg van győződve, hogy valamint a gazdasági egyesület egykoron működését az egész országra kihatólag fejtette ki és az ország érdekeit nagy mérvben előmozdította, úgy ma is, bár változtak a politikai viszonyok, hasonló szolgálatokat tehet az ország gazda közönségének, ha működését oly általánossá és nagykevetűvé teszi, mint aminőt a mai nehéz körülmények sürgősen indokolnak. A gazdasági viszonyok — fájdalom — szomorú fordulatot kezdenek venni. Az ország gabnatermelés tekintetében eddig Európa éléskamrájának tekintette magát, most azonban ezen csillaga hanyatlani kezd és félő, hogy az egészen elhomályosul, amennyiben a magyar búzának az amerikai, a muszka és az oláh búzával kell nehéz versenyt vívni. Ehhez járul, hogy a német birodalom a búza keresztülvitelénél vasúti vámtarifáit felemelni szándékozik. Azon aggodalmas hír terjed el, hogy Budapest egyik nagy gyárának gépezetei, melyek eddig malmainknak szolgáltak, Amerikába fognak vitetni, úgyhogy nemcsak búzánk, hanem malomiparunk is, búzakereskedésünk ezen főtényezőjének viszonyait veszély fenyegeti. Hozzájárul ehhez az adók nagysága, a mostoha pénzviszonyok, a kamatláb emelkedése stb. Ezen szomorú fordulat arra kényszeríti a gazdaközönséget, hogy a cerealkák termelését megszorítva, a gazdaságot más irányban fejleszsze. Hogy mi teendő e téren, arra az orsz. gazda egyesület lenne hivatva, a bajok felismerése és a bajok orvoslása tekintetében a szakavatott erőket meghallgatva, a kérdést minden oldalról tisztázni, és egyrészt a gazdaközönséget tájékoztatni, másrészt a törvényhozásnál és a kormánynál a kellő lépéseket megtenni. A gazdasági egyesületnek, úgy látszik a közvélemény támogatására van szüksége s fennhangon kell szólnia, ha azt akarja, hogy a kormány és törvényhozás megértse szavát. Organizálni kell tehát enqueteket, melyekben részt vehetnének az ország gazdasági egyesületei, a lótenyésztési társulatok, a kereskedelmi kamarák, a vasúti igazgatóságok stb. mint megannyi szakavatott tényezők. (Helyeslés.) Korzmics László: Elvileg nincsen kifogása az eszme ellen, és csak annyiból szólal fel, nehogy az indítvány úgy magyaráztassék a tájékozatlanok által, mintha a gazd. egyesület eddig tétlen lett volna és csak most ébredne a tevékenységre. A gazd. egyesület története fényesen tanúskodik azon nagy szolgálatokról, melyeket az egylet az országnak eddig tett. Szóló maga is üdvösnek tartja, hogy az egyesület működése a jelzett irányban fokoztassék, de megvallja, hogy nem osztozik azon nézetben, mintha a gazda egyesület csak a fennhangon szólás és az alulról jövő tömeges pártolás által szerezhetne erőt szavának. A gazdasági egyes, értelmi erejét nem fokozhatja azon körülmény, hogy száz ember helyett ezer vagy tízezer ember hangsúlyoz valamit. Egyébiránt mindezeket csakis az indítvány indokolására nézve tartotta szükségesnek megjegyezni, mert magát az indítványt pártolja.] Tisza László elvileg szintén pártolja az indítványt, azonban kívánja, hogy a javaslatba hozott enquetek az egyesület organizmusához illeszkedve, annak keretén belül léttesíttessenek. Az igazgatósági választmányt tartja illetékesnek arra,hogy a kérdés vezetését vegye kezébe, különben szintén osztozik Korizmics véleményében, a tömeges pártolást illetőleg, mert nem akarná, hogy az egyesület, 50 éves jubileuma idejében, wedgewood parliamentté alakuljon s hogy az eddigi jó egyetértés a gazdaegyesületben a talán különböző politikai irányzatok által csorbát szenvedjen. Gr. Zichy Ferdinánd nem tartja alaposaknak a Korizmics és Tisza László által érintett aggodalmakat, melyek csakis a szóban levő indítvány indokolása egyes kifejezéseinek félreértéséből eredhettek. A tanácskozásokban nem az egyetértés, hanem az eszmék körül eltérő nézetek megvitatása az, ami az igazság felismerésére vezet. Szóló teljes mértékben pártolja az indítványt; szükségesnek tartja hogy a gazdaegyesület a létező bajok orvoslását feladatául tűzze ki, ami alaposan csak úgy történhetik, hogy a gazdaegyesület az ipart, a világkereskedést, a közlekedési eszközök, szóval minden idevágó tényezőt szélesebb körű tanácskozásban számba vesz, amely tényezők tökéletesen megváltoztatták a gazdasági viszonyokat. Az indítványozott tevékenység korántsem agitáczió, hanem csak az igazság felderítésére célzó működés. Lónyay Gábor sem osztja az aggodalmakat, és ha lehetne, országos kongresszussá kívánná alakítani az indítványozott enquéteket. Arra emlékeztet, hogy a 10 év előtt összehívott kongresszuson szintén sok üdvös kérdés vitattatott meg, melyek megvitatása a vidéki gazdáknak hasznára vált. Gróf Széchenyi Pál az indítványt melegen ajánlja és a felhozott aggodalmakat félreértéseken alapulóknak nyilvánítja. Somssich Pál szintén pártolja az indítványt, mely az egyesület üdvös működését felvillanyozni van hivatva, és azt tartja, hogy az egyesület körén kívül álló szakerőknek bevonása dolog fejleményének postulátuma. Míg vasutak nem léteztek, igen természetes, hogy azokat számba sem kellett venni. Mailáth György országbíró és Kenessey Kálmán úgy találják, hogy az indítvány az egyesület alapszabályainak és szervezetének tökéletesen megfelel. Szólották még Tisza László és Korizmics László, kik rektifikálták félreértett szavaikat, továbbá Galgóczy Károly és gr. Károlyi Sándor is, mindnyájan hangsúlyozván, hogy az indítvány értelmében kiküldendő bizottság az enquétekre kitűzendő kérdéseket az igazgatósági választmánynyal közölje. Mire az indítvány egyhangúlag elfogadtatott és a kiküldött bizottság a következő urakból alakíttatott meg: Gr. Károlyi Sándor, Zichy Nándor, Kenessey Kálmán, Tormai Béla és Mádai Izidor. Ezzel az ülés véget ért. Vegyes hírek. (A magyar általános hitelbank) 1878. évi mérlege 1,167.628 frt 05 krnyi tiszta nyerességet tüntet fel. A mérlegnek a felügyelő bizottság által leendő megvizsgálása után az igazgatóság a nyereség felosztása iránti javaslatait az igazgatósági tanácsnak márczius 10-én tartandó gyűlése elé fogja terjeszteni. Miként értesülünk, húsz és fél forint van részvényenként osztalékul kilátásba véve. (Az első magyar iparbank vasárnap tarta közgyűlését. A bank a múlt évben 11,068 frt 66 krral nagyobb eredményt ért el, mint a megelőző esztendőben. Az intézet összes üzletágaiban tetemes az emelkedés. Az 1878. év végével lezárt mérleg szerint a tiszta nyeremény 23,636 frt 43 kr. Ebből levonatik a hiteltulajdonosok tartalék alapja javára 228 frt 74 kr, az általános tartalék alapjavára 2363 frt 64 kr, az igazgatóság jutalmazására 4000 frt, marad 17,044 frt 05 kr. Ebből levonandó a hivatalnokok és szolgák nyugdijának alapja javára 4°/0-tóli 681 frt 76 kr, marad 16,362 frt 29 kr. Ezen összegből 16,000 frt mint osztalék 2,000 drb részvényre forditattik, melyeknek szelvényt 8 írttal váltatnak be, a még fennmaradó 362 frt 29 kr. pedig egy részvényes indítványa folytán a hivatalnokok között jutalom-dijkép osztatik szét. Az általános tetszéssel fogadott jelentések felolvasása után egyhangúlag megadatott a felmentvény s megejtetett az uj választás. Igazgatók lettek: Mandl Ferencz és Molnár Endre, választmányi tagok, Bachmayer György, Balitzky Sándor, Fabinyi János, ifj. Kern Ferencz, Kóbert János, Molnár József, Purmann József és Schneider Bernát. (A pesti molnárok és sütők) gőzmalomtársulata vasárnapon tarta közgyűlését. A malom a múlt évben őrölt 232.629 kilogr. gabonát, ebből 225.805 kilogr. különböző lisztet produkált Tiszta nyeremény, a tavalyi áthozatallal 135.938 frt 54 kr, egy-egy részvényre 45 frt jut. A jelentés kapcsán indítványozza az igazgatóság, hogy az üzlet kiterjesztése végett az alapszabályok által megengedett új malom építessék, amelyre 2000 db 200 írtra szóló részvény bocsátandó ki, melyből egyelőre csak 1500 db volna a piaczra viendő. A malom építése és felszerelése körülbelül 500.000 frtba kerülne. Két régi részvény helyett egy, és egy régi helyett fél új adatik. A befizetés ápril elsejétől kezdve 40 frtos havi részletekben eszközlendő. A jelentés tudomásul vétetvén, úgy a nyereség felosztás, mint az új malom építésére vontkozó javaslat elfogadtatott s a felmentvény köszönet szavazás mellett kiadatott. Végül a két kisorsolt igazgató s a felügyelő bizottság közfelkiáltás utján újra megválasztatott. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. Budapest márcz. 3. Már tegnap észre volt vehető, hogy a búza tulajdonosok készleteket eladni törekesznek. Ma pedig mivel a vevők tartózkodást mutattak, a kínálat még sürgősebb lett, úgy hogy engedő irányban finom búza 10, közönséges 15 és gyengébb fajta 20 krral olcsóbban volt kapható. A forgalom mind a két napon körülbelül 30.000 mm. Három hónapra fizetve, következő mennyiségek jutottak eladásra : Pestvidéki 76—77 k. 8.70—8.85, 77—78 k. 9 9.10, 74—75 k. 8.65—8.70. Tiszai 76—77 k. 9.20—9.40, 77—78 k. 9.60—9.80, 78—79 kilo 9.85—9.99. Becskereki 2500 métermázsa 74 kilo 8.70. Marosi 77—78 kilo 9.25—9.40. Aradi 77 kilo 9.25, 77 kilo 9.10-9.15. Bácskai 76 kilo 8.60 — 8.65, 73—74, 8.45 — 8.55. A többi gabnaneműek ára változatlanul maradt, csak tengeri javult. — Jobb kereslet mellett 10 krral. A határidőüzletben búza tavaszra 8.55—8.60, zab tavaszra 5.37 —5.42, tengeri, bánsági május—jun.-ra 4.95 — 5.00, káposztarepere aug.—szeptemberre 13.25 —13.50, bánsági szept.—októberre 1278—13, 5000 mm. búza 8.53, 856 és 2500 tengeri junius—júliusra 5.70 A budapesti értéktőzsdéről. Márczius 3. Ma a tőzsdén hivatalosan tudatták, hogy a magyar hitelrészvények szelvénye húsz és fél forinttal fog beváltatni. Ez jobb hangulatot keltett; a tőzsde az osztrák hitelrészvényekre nézve kedvező következtetést vont ebből és a két értékpapír árfolyama tetemesen emelkedett; a forgalom igen jelentékeny volt. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában Budapest barátok tere, Athenaeum épület. Zárlatkor azonban pestis-hirekeleztek Bécsből, ami az árfolyamokat csökkentette. A járadékok a múlt héthez képest keveset változtak. Helyi értékek közül egyes malompapirok keresettek voltak, mások ellenben olcsóbban kínáltattak. Egyéb értékek közül Ganz-féle és serfőzde részve jöttek forgalomba. Az előtőzsdén osztr. hitelr. 223.50 — 280.70-ig emelkedtek, de azután 230-an megáltak, magyar hitel részvények 226-on adattak, a hó közepére kötve 226—226.50-en. A déli tőzsdén új aranyjáradékok 84.45-en jegyeztettek, magyar hitel 224.50—225.75 , osztr. hitel 230-ról 231.50-ig emelkedtek, majd még 231-re mentek vissza; malmok közül Concordia 538, Erzsébet 284, közúti vasút 228 — 226 50, Ganz-félék 245—250. Valutákban és devizekben nem volt üzlet. A zárjegyzéseket alább közöljük. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, márcz. 3. Búza 9.25—930, tavaszra 9.40 — 9.45 ; rozs magyar 6.20—6.80 ; zab tavaszra 5.58 — 6.15, kész áru 6.07 — 6.10; tengeri m..jus —júniusra 5.35—5.40, régi 5.95—6.05, új 5.10—5.35; repczeolaj 33.75—34 00, őszre 34.75—35.25; szesz 27.75, —28.00. A bécsi értéktőzsdéről (Ered. sürg.) Béva, márcz. 3. Az irány lanyha volt, osztrák hitel kezdetben 230.80-on jegyeztett, hanem déli fél egykor— Oroszországból érkezett pestis-hirek következtében — 229,50-re csökkent az árfolyam; magyar hitelrészvények 224,50-en jegyeztettek. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunkban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (márczius 3.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötvál. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv. 81 .»/1 82. Vi frc. ezüstb.) 102.’/» 103.— M. földteherm. M. keleti v. el- kötv., temessőbbs. kötv. I. bánsági 771/2 78.7a kibocs. 63.'/ 64.— M. földteherm. M. keleti v. el- kötv.,1867 kisebbs. kötv. kiszsl. zárad. 75.50 76.50 II. kibocs. 75.'/« 76.“/, M. földteherm. M.államv. kötv. kötv., erdélyi 76.— 77.— 1877-töl, 100 Szőlődézsmvlts. star.-ban5°/o 66.— 66,>/2 kötv. (100 ft) 82.— 83.— M. díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 84.— 84.72 b. jegyekben 62.75 63.25 M. díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 50 ft d. —.— —.— ezüstben jan. M. áll.-kölcsön- jul. kamat 63.75 64.25 kötv. 1871-ről O. egys. áll.-ad. szerl. fontok, ezüstben ápr. ezüstben, 5°/o —.— —.— okt. kamat 64.75 64.80 M. állam-kölcs. O. egys. áll.-ad. kötv. 1872-ről 1860-ki kiszs. sterl. fontok, 500 ft 115.— 116.— ezüstben, 5°/» —•— —•— O. egys. áll.-ad. M.kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1873- ról sterl. 100 ft 115.— 116.— font. ez.-ben —.— —.—• O. egys. áll.-ad. M.kincst. utalv. 1864-ki kisrs. 1874- ről, H. 100 ft 145.— 146.— kib. szerl. fnt. O. egys. áll.-ad. ezüstben 118.7» 118.7a 1864-ki kisrs. M. ar.-járad. 60/150 ft 145.— 146.— adóm. földte- Pest város köles. term. kötv. 84.40 84.60 1871-ből 90.— —.— Részvények. Ált. m. munk. Lipótv. b. 100 ft 35.— 35.50 hitelintézet —.— —.— M. ált. földhitel M. ált. hitelb. 225.25 225.75 részv. társ. —.— —.— Fr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol. alatt) —.— —O. hitelintézet 230.80 231.— Ipar-bank 42.25 43.— Pesti iparbank —.— —.— Kisbirt. földlii- » keresked. b. —.— —.— telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 58.— 60.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2275.— —.— Pesti bizt. int. 105.— 105.50 Pann. viszont Unió visz.-bizt. bizt. intézet 595.— 605.— intézet 124.— 125.— Gőzmalmok, Concordia 535.— 540.— Lujza-malom 249.— 250.— I. budapesti 14.50 14.75 Moln. és sat. m. 358.— 360.— Erzsébet-mal. 284.— 186.— Pannónia 1650. —1675.—* Henger-malom 780.— 800.— Viktoria 483.— 486.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 120.— 121.— Győr - Sopron- Ar.-Körös v. —.— —.— Ebenfurti —.— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb. v. —.— —.— bev.-Zákányi —.—— —.— D. államvasp. —.— —.— Déli-vasút —. — —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 116.— 117.— Vágvölgyi —.— —.— Erdélyi vasút 99.— 100.— O. gőzh. társ. —.— —.— Pesti közúti v. 226.50 227.50 Takarékpénztárak. Orsz. központi 92.— 93.— Bpesti fővár. —.— —.— Pesti hazai I. —.— —.— Pest külvárosi —.— —.— Különf. vállalatok. Alagút 80.— 82.— S.-Tarj. kőszén 90.— 92.— Ganz és tsa. vas- » vasfinom. ——.— öntöde 249.— 250.— Schlick-féle vas- Gschwindt-féle öntöde 58.— 60.— szeszgyár 265.— 270.— I. m. serfőződe 420.— — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 135.— 140.— és bizom. 145.— —. — Sóskúti köb. —.— — Athenaeum Sped. és csontkönyvny. 330.— —liszt-gyár — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.társ. 530.— —mészégető 22.— 26.— Kőszén-és tégla- köb. téglaég. 68.— 69.— gyár —.— — Záloglevelek. M.földh.i.5«/2«/o 96.— 96.25 M. ált. földh. r. » » » 5% 88.50 89.— társ. 6% —.— —.— » » »ar. V. Kisb. fldh.i.7»/o 95.— —.— ezüstben 5% 104.— 104.50 » » »6°/o 85.— —.— » jelzőb. 53/,% 83.50 84.25 Elsőbbségek: Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi girasp. 5»/. —.— —.— vasút 5% —.— —.— O. áll. » 5°/» —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vastársulat 5»/o —.— —.— pálya 5% — Dunagőzhajóz. Vágvölgyi résztársulat 6®/o —.— —kötszv. 71/a% —.— — Északk. vp. 5®/o ——.— Bostilánch.6% —— .— » vasp. » malom 6% —.— —.— ar.-ban 5% —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 —.— —.— gyárt. 6%.— —.— I. érd. vasp. 5»/« —.— —Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5®/0 —.— —. -Ebenf. v. 5°/o —.— —.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 164.— 165.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.48 5.50 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8frtos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.27 9.30 jegylOOb.m. 57.30 57.40 Török ar.-lira — Váltók. Ném. bankpiacz. 56.60 56.80 Svajczipénzpia-Amsterdam 100 czoklOOfrk. 45.90 46.— Koll. ftért 96.25 96.50 Zürich 100 » 45.90 46.— Páris 100szk. 46.05 46.15 London 10 fnt stíl 6.50 116.75 Brüssel 100 » 46.— 46.10 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —.— —.__ Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Nemzeti szinház. Ma, márczius 3 én Harmadszor: Az ósdiak. Vígjáték 4 felvonásban. Sardou Victorieu »Le» Ganaches« czímű vígjátéka után fordította Huszár Imre. Személyek: De la Rochepéans herczeg Egressy De la Rochepéans marquis, fia Bercsényi Vaudin Léonidas Újházi Fromentel Vízvári Urbain Halmi De Valcreuse Benedek Cavalier Marcel Náday Barillon Hetényi Bourgogne Pintér Marguerite Márkus B. De Forbac B. Szathmáryné Népszínház. Ma, márczius 3-án A bácskai i rezervisták. Eredeti látványos népszinmű dalokkal, 4 felvonásban. Irta Varga János. Személyek: Varjú Ambrus Tihanyi Sándor Egri Böske Sziklai E. Barna Jánosné Lukácsyné Marczi, fia Tamássy Olcsó Áron Horváth Botos Gergely Kovács I. Tóti Márton V. Kovács Pavlás Jócza Solymossy Kazánbég Eőry Bukatov Padló Jány Kapitány Karikás Kajári Vasvári Öreg parasztasszony Alszegi