Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)
1879-03-26 / 74. szám
74 szám. Budapest, 1879. szerda, márczius 26. Szerkesztési iroda* Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bementetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak es Kéziratok nem adatnak vissza. Itradó-hivatal * Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. esti kiadás. 30. évi folyam. Ellefizetési feltételek* Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli á* Bit Lie adás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 8 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai külünküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forrint Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától snámítóatik. Hirdetései* Szintúgy mint előfizetések a Pesti ÜSTapló kiadó-liivatahi hu Budapest, Barátok tere, Athenaeum-épületi küldendők. A Pesti Napló táviratai. — Halt éjjel érkezett. — London, már ez. 25. Erzsébet királyné ma este 6 órakor Doverbe érkezett és 8 órakor folytatta útját Calaisbe. London, márcz. 24. Salisbury ezeket válaszolta a felsőházban Stratheden kérdésére: Az angol flotta hivatása, hogy védje Konstantinápolyt, de amint visszavonulnak az oroszok, szükségtelen jelenléte. Az oroszok továbbra halasztották ugyan Keleti-Rumélia kiürítését, mint várni lehetett, de ez azon ténynek tulajdonítandó, hogy a törökök is eltértek a szerződéstől, késleltetve Szpuz és Podgoricza átadását. Oroszországnak még más teljesítendő kötelezettségei is vannak, így Keleti-Rumélia, Bulgária és Románia kiürítése. Azon kérdést illetőleg, hogy minő biztosítéka van a kormánynak, hogy Oroszország csakugyan teljesíteni fogja ezen kötelezettségeit, azt válaszolta Salisbury, hogy a kormány vette Oroszország ígéreteit, amelyeket ez azóta is elismer. Az nem a kormány teendője, hogy kételkedjék azok teljesítésében. Ha nem hajtatnék végre a szerződés és azt hinné a szultán, hogy a flotta jelenléte a Márvány és a Fekete tengeren biztosítja annak végrehajtását, a szultán föl van hatalmazva segítségül hívni szövetségeseit. A kormány azonban bizonyára nem várja azt az eshetőséget, és így a flotta ottmaradása nemcsak nem tanácsos, hanem Anglia indokainak ellenséges megbízálására szolgáltatna alkalmat. A képviselőházban védelmezte Bourke Cziprus megszállását. Ő azt hiszi, hogy a külföldi kormányok nem fogják ellenezni e szigeten az angol igazságszolgáltatást. A sziget minden nagyobb költség nélkül erős fegyvertárul és szép kikötőül fog szolgálni. Harcourt és James kétségüket fejezték ki, hogy a hatalmak eltűrjék, hogy alattvalóik angol törvények szerint kormányoztassanak. Northcote azt vánszolja, hogy az természetes, ha a hatalmak törökországi alattvalóikat a konzuli törvényszékek által akarják védeni, de azok az okok megszűnnek, ha angol uralom alá jutnak alattvalóik. Cziprus átadásakor a porta nem tartotta fönn a más nemzeteket megillető jogokat. Szt-Pétervár, márcz. 25. Ma este a Neva partján Drentelen tábornokra lőtt egy ismeretlen ember. A tábornok nem sebesült meg, az ismeretlen elmenekült. London, márcz. 25. A Walesi herczeg üdvözölte Erzsébet királynét Londonon való átutazása alkalmával. Madrid, márcz. 24. Mária Krisztina herczegnőt, Montpensier herczeg leányát, makacs láz rohanta meg. A beteg állapota eléggé aggasztó. London, márcz. 25. A Daily News jelenti, hogy a birmai királynak nem szándékoznak ultimátumot küldeni, mert egyelőre a birmai csapatoknak a határon való mozdulatait akarják megfigyelni. A Times jelenti: hő 22-én és 23-án nagy károkat okozott a földrengés éjszaki Perzsia több helységében. Két falu elpusztult, és körülbelül 1100 emberélet veszett el. Midőn Drenthlen tábornok ma délután egy órakor a nyári kert mellett elkocsizott, hogy a minisztertanácsi ülésbe menjen, egy lóháton ülő fiatalember utolérte és revolverrel belőtt a kocsiba. A golyó átment a kocsi két ablakán. A tábornok sértetlenül maradt, nem veszte el lélekjelenlétét és a kocsisnak megparancsolta, hogy üldözze a menekülő gonosztevőt. Ez elhagyta a kocsit, de lebukván a léről, cserben hagyta azt és bérkocsin elmenekült. Pária, márcz. 25. A városi képviselőtestület zárt ülésben elhatározta, hogy ragaszkodik azon határozatához, mely szerint az amnesztiát nyert kommunisták részére 100.000 frankot tesz folyóvá. A senatus sürgősnek nyilváníta Peyrat indítványát a kongresszus egybehívása iránt. De ez nem praejudikál a végeredménynek, mert a balközép, mely ellenzi a visszatérést Párisba, kijelenti, hogy egyelőre a sürgősség mellett szavaz, mert a kérdést gyorsan akarja eldönteni. A szenátusi baloldal elhatározta, hogy ha a kongresszus egybehivatik, azon csak egy kérdést enged tárgyalni, hogy t. i. a kamara visszatérjen-e Párisba. A kamarában Le pére hiteljavaslatot terjeszt elő az amnesztiáit kommunisták részére. — Ma érkezett. — (Ered. sürg.) Ó-Kanizsa, márcz. 26. Ó-Kanizsa mezőváros képviselői gyűlése mai napon szomszéd Szeged városa s egyéb tiszavidéki árvízkárosultak javára a községi pénztárból ötezer fitot adományozott. Jelenleg van városunkban 649 menekült, kik ingyen lakást kapnak, közülök 446 a község által élelmeztetik. London, márcz. 25. A felsőház ma tárgyalta a z uru-háború ügyében benyújtott rosszulási indítványt. A terem és a karzatok zsúfolva voltak, a hallgatóság közt valának a belga király, Connaught és az edinburgi herczegek leányai. Landsdowne előterjeszti ismert rosszalási indítványát és ezeket mondja: Angolország provokálta a zuluk királyát és a legalkalmatlanabb pillanatban idézte elő a háborút. A háború nem védelmi, hanem kizárólag támadó jellegű volt. A kormány ismerte sir Bartle Frere szándékait, meg kellett volna azokat akadályoznia, most pedig, hogy rosszalja az eljárását, vissza kellett volna őt hívni. Cranbrook ez indítvány elvetését javasolja, ő is sajnálja a történteket. Sir Bartle Fréret csak azért kell ccáfolni, hogy a kormány szentesítése nélkül adta át az ultimátumot. A háború elháríthatlan lehetett, de nem kellett volna azt elhamarkodni. Habár tehát az ócsárlás jogosult, a visszahívás, amennyiben az állástól való megfosztást jelenti, még nem jogosult. Bartle Frere értelmes és becsületes tehetség, az országnak több ízben nagy szolgálatokat tett. Lord Beaconsfield nem akarja a kormány politikáját vitatni; e politika czélja a szövetkezés, nem az annexió. Bartle Frére ott lenn egészen helyén van, arra való ember; csak azért ócsárolták eljárását, mert oly hatalmat tulajdonított magának, mely csak a legmagasabb hatóságot illeti meg, t. i. a béke és háború feletti hatalmat. A felsőház ezután 156 szavazattal 61 ellenében elvetette Landsdowne rosszulási indítványát, a kormány többsége e szerint 95 szavazat. Az alsóházban Campbell kérdésére Northcote miniszter azt feleli, hogy a legújabb egyptomi válság iránt a tárgyalások még folyamatban vannak, és így arról nem lehet közléseket tenni. A kormány Francziaországgal teljes egyetértésben van. Cherbourg, márcz. 26. Az angol királyné tegnap este 6 órakor ide érkezett, ma reggel 10 órakor partra száll és este Párisba érkezik. A királyné a legszigorúbb inkognitóban utazik. Berlin, márcz. 26. A marhavész behurcolása elleni intézkedések elégtelensége folytán a szövetségtanácsnál indítvány létetett, hogy az élő marhák behozatala és átvitele, a friss marha, juh és kecskehús behozatala Ausztria-Magyarországból egyelőre megtiltassék,de az az egyes államok a kétségkívül vészmentes vidékekből származó és nem kereskedésre, hanem a német határon belül legeltetésre szánt tenyészmarhákra nézve bizonyos garancziák mellett kivételeket tehessenek. Szt-Pétervár, márcz. 25. A hivatalos lap külön kiadása jelenti. Budapest, márcz. 26. (A képv. ház pénzügyi bizottsága) kedden d. u. 5 órakor az 1879. évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, és azt részletes felülvizsgálat után néhány kevésbé fontos észrevétel mellett elfogadta. Ezután a mezőtúr-szarvasi II. rendű vasút kiépítéséről szóló tvjavaslat tárgyaltatott. A kérdéses vasút garancziáját az érdekelt Szarvas város vállalja el; e vonal az állam terheltetése nélkül építtetik ki, s igen fontos összeköttetést létesít a tiszai vasúttal. A közlekedési bizottság elfogadásra ajánlja. Rövid tárgyalás után a pénzügyi bizottság is elfogadja a tvjavaslatot, annál is inkább, mert ha e vasút kiépítése a tavaszszal megkezdőtik, Szeged és vidéke árvízkárosultjai jelentékeny munkához jutnak, s csupán az engedélyokmányon tett a közlekedési bizottság javaslata alapján néhány lényegtelen irályi módosítást. (A képviselőház közlekedési bizottsága) kedden d. e. 9/210-kor tartott ülésében, melyen a kormány részéről Pécsy Tamás közlekedési miniszter és Szabó Jenő mint tanácsos voltak jelen, folytatta és el is végezte a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről szóló tvjavaslatot. Az ülés megnyíltával szót emelt Lichtenstein József, ki a törvényjavaslat ellenében a vasútnak az állam általi megvásárlását javasolta, ezt hoszszabb beszédben indokolván s illetőleg Ráth Károlysal együtt a törvényjavaslat ellenében külön véleményt nyújtott be. Ivánka Imre a törvényjavaslat mellett szólal fel, s mellékesen a tiszavidéki vasútnak az állam által megvásárlásának szükséges voltát hangsúlyozza. Egyszersmind határozati javaslatot nyújt be, melynek értelmében addig is, míg a tiszavidéki vasút az állam birtokába jutna, a kassa-oderbergi pálya vonatai Miskolczig közlekedhessenek. Ráday Gedeon (ifj.) gr. az eperjes-tarnovi vasút fúziója ellen tesz kifogást, melyet csak fentartással fogad el. Forgách Antal gr. objektíve előadja a társulat és kormány közt folyó egyezkedés történetét. György Endre az okmányokból összeállítván a vasútépítés történetére és a költségekre vonatkozó adatokat, azokat felolvassa és a törvényjavaslat mellett szólalván fel, előadja azon hátrányokat, melyek annak mellőzése folytán föltámadhatnának. Ráth Károly különvélemény mellett szólal fel. Erre a bizottság többsége a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadván, megkezdődik a részletes tárgyalás, melynek folytán a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatik, a három első §§. jelentéktelenebb módosítása után egy új 4. §. fogadtatván el, György Endre indítványára, mely szerint póthitel nyittatik a múlt 3 év alatt kifizetendett összegekre, úgy hogy abból elsősorban az állam viszonykövetelése elégittessék ki, miáltal a kölcsönös követelések kielégittetnek. (A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása iránt érdekelt országgyűlési képviselők II. értekezlete kedden d. u. 5 órakor tartatott meg a képviselőház társalgó termében. Lónyay Menyhért gr. elnök az ülést megnyitván, bejelenti, hogy a 7-es bizottság küldetésében eljárt s a pénzügyminiszternél megjelenvén, ott az értekezlet megállapodásait tolmácsolta. A pénzügyminiszter a küldöttségnek kijelenti, hogy maga is belátja szükségét annak, hogy a szabályozási társulatok által felveendő és állami garanciával biztosított kölcsön fölvételéről szóló törvényjavaslat az Országgyűlés elé terjesztessék. Határozottan megígérte a bizottságnak, hogy úgy neki, mint a kormánynak az a szándéka, hogy e törvényjavaslat még április havában előterjesztessék, úgy hogy az májusban törvényerőre emelhető legyen. Az értekezlet elnök jelentését örvendetes tudomásul vette. Ezután hosszabb eszmecsere fejlődött ki a további teendők iránt s az elnök inditványára a 7-es bizottság megbizatott azzal: eszközölje ki a kormánynál, hogy a kormány ezen ügyre vonatkozó javaslatait, mielőtt azokat a képviselőház elé terjesztené, a bizottsággal közölje, mely azokra teendő észrevételeit a kormányhoz való felterjesztés előtt egy összehívandó értekezlet tudomására juttassa.Ezzel az ülés véget ért. (Azon országgyűlési képviselők,akik a szegedi katasztrófa idején a mentésben részt vettek, kedden d. u. 7 órakor értekezletre gyűltek össze a képviselőház társalgó termében, a segélyek állandósítása, a kiosztás módozatai s a város jövő fejlődése körüli teendők iránti tanácskozásra. Jelen voltak: Beöthy Algernon, Krajcsik Ferencz, Verhovay Gyula, Kende Tibor, Sváb Károly, Horváth Gyula, Bakay Nándor, György Endre, Ugron Gábor, Országgyűlés. A képviselőhöz ülése márczius 25-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Molnár Aladár, Horváth Gyula. A kormány részéről jelen vannak: Tisza K., Szapáry Gyula gr., Trefort A., Pauler T., Kemény G. K., Péchy T., Szende B., Bedekovich K. Elnök az ülést délelőtt 11 órakor megnyitván, bemutatja Pécs sz. kir. város közönségének feliratát, melyben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyének feliratát pártolván, a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránt mielőbb törvény alkotását kéri. Ezen felirat előzetes tárgyalása végett a kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Bemutatja továbbá a miniszterelnök levelét, mely szerint az ő Felségeik ezüstmenyegzőjére verendő ezüst emlékérmek a képviselők által két forint lefizetése mellett megszerezhetők. Elnök: Az iv az elnöki szobában le van téve, melyre azon képviselő urak, kik az érmet megszerezni kívánják, magokat beírhatják s egyszersmind azt is, hogy hány példányban óhajtják azt. Simonyi Ernő: Elhatároztatott-e az már a törvényhozás által ? Elnök: Hisz kérem ezek nem pénzek, hanem érmek. Simonyi Ernő: A státus költségén állíttatnak ki ? Elnök: Egy érem ára két forint. Zichy Ágost gr. bemutatja a kérvényibizottság jelentését a 13-dik sorjegyzékben foglalt kérvényekre nézve. A szombati ülésben fognak tárgyaltatni. Ezután folytattatott a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Orbán Balázs nem fogadja el a törvényjavaslatot, amelylyel a kormány el akarja fedni a testvérgyilkosságot és azon iszonyú vértengert, melyet haini roszlelkűség okozott. Eötvös Károly határozati javaslatát fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) Apáthy István szavazatának indokolása czéljából a nemzetközi szerződések természetéről és jelentőségéről és a paritásról kíván szólni, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tekintetéből. Az alkotmányos államok gyakorlata azt tanúsítja, hogy a regulatív természetű szerződések érvényességéhez szükséges a képviselőtestület jóváhagyása, de a konstitutív jellegű nemzetközi szerződések kötésének joga a korona souverain hatalmi körébe tartozik. Az északamerikai államokban e jog az elnököt és a szenátust illeti , nincs oly alkotmányos állam, mely ezen szerződések érvényét a képviselőtestület jóváhagyásától függeszti fel. Ugyanezen értelemben magyarázza szóló az 1867-ki törvényeket is, s azt hiszi, hogy ellenkező magyarázat mellett a monarchia diplomácziája nem volna képes a nemzetközi viszonyokban őt megillető helyet elfoglalni. Ami a paritást illeti, e tekintetben sajátságos nézete van, s meggyőződése szerint a paritás nem abban áll, hogy a birodalom két felében a képviselőtestületek jogai minden irányban egészen egyenlően szabályoztassanak, hanem a paritás azt követeli, hogy azon kérdésekben, amelyek közöseknek tekintendők és amelyekre nézve közös orgánum van a delegáczióban szervezve, Magyarországot ugyanazon befolyás illesse, amely illeti a lajthántúli tartományokat. Tehát ezen szempontból sem tartja szükségesnek a szerződés jóváhagyását. Áttér ezután Szilágyi Dezső beszédének taglalására. Elfogadja a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nyáry Jenő b, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a főrendek a Párisban 1878. évi június 1-én kötött átalános posta-egyesületi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadták. A törvényjavaslat szentesítés végett ő Felségéhez fog felterjesztetni. Joannovics György részletesen foglalkozik az okkupáczióval. Azt hiszi, hogy ahelyett, hogy más országba mentünk rendet csinálni, sokkal jobb lett volna csendesen, de ébren és tettre készen itthon maradni, kímélni népünk vérét és pénzét, és akkorra tartani fenn harczi kedvünket, mikor annak parancsoló szüksége előállott volna. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az európai nagyhatalmaknak, ha erők osztrákmagyar monarchiát akarnak, nem kellett volna olyasmit határozniok, ami ugyan nagy megtiszteltetés a monarchiára nézve, de a mi utóvégre mégsem más, mint a monarchiának adott fényes meghatalmazás, önmaga meggyöngítésére. (Helyeslés. Ügy van! A baloldalon.) Azt hiszi, hogy a monarchia ezzel oly útra lépett, melyen meg nem állhat. »Igen uraim, — úgymond — mihelyt egyszer megindultunk ezen az ösvényen, okvetetlenül alávetettük magunkat e puskaporos akciót szakadatlanul kisérő viszonyok szeszélyes uralmának. (Helyeslés a szélső balon.) Tudjuk pozitívet, hát, hogy akaratunk ellenére acquiráltunk. De nem helyesen fejeztem ki magamat, mi iem vagyunk acquizitorok. Mik vagyunk tehát ? Talán zálogbirtokosok ? Ezt el kell utasítanunk magunktól, nehogy úgy tűnjük fel, mint az uzsorás, aki arra számít, hogy a birtok tulajdonosa nem lesz képes az invesztíciók roppant költségeit kifizetni és kiváltani a zálogot. Tehát usufruktuariusok, haszonélvezők vagyunk? (Derültség a baloldalon.) Nagyon szabados kifejezés, de annyira ellenkezik a valósággal, hogy már azért sem fogadhatjuk el. Bosznia okkupácziója és haszonélvezete hogyan fér ez össze ? (Derültség a baloldalon.) Biztatnak ugyan több oldalról, hogy Bosznia nem sokára fog annyit jövedelmezni, hogy fedezhesse a közigazgatás költségeit, és hogy az okkupáczió e szerint megtörni a maga gyümölcsét. Én csak egy gyümölcsöt látok érni a monarchia népei számára, és ez Eris almája. Nézete szerint a berlini szerződés egy csonka mű, oly intézkedés, amelynek befejező része hiányzik; egy be nem fejezett mondat az, melynek ki nem írt részét gondolatjelek töltik ki, a végén pedig nagy kérdőjel áll. Ezt kívánja a kormány inartikuláltatni ? Ezt a be nem végzett mondatot czikkelyezzük be ? Most oly tárgy terjesztetett a képviselőház elé, mely az ország érdekeit legközelebbről érinti. A berlini szerződés, illetőleg a berlini szerződésnek az okkupáczióra vonatkozó 25. czikke a nemzet törvényhozásának bírálata és ítélete alá van bocsátva. Mondjuk ki — úgymond — az ítéletet felette. Ha azt találja a képviselőház, hogy a szóban forgó lépés szükséges volt, ám mondja ki határozottan helyeslését; ha azt találja, hogy nem volt szükséges, hogy az ország érdekeivel ellenkező lépés az, mondja ki fölötte helytelenítő ítéletét. Én az utóbbit tartom kimondandónak. (Élénk helyeslés a baloldalon) és minden magyarázatot kizáró értelemben és formában kívánom nyilváníttatni. Elfogadja Szilágyi Dezső határozati javaslatát. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Szederkényi Nándor a magyar közjogra utal, mely szerint a magyar nemzet ősidőktől fogva befolyást gyakorolt a békeszerződések megkötésére, és kifejteni igyekszik, hogy e jogát a Habsburgokkal kötött szerződés által nem vesztette el. Nem fogadja el a törvényjavaslatot (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Pulszky Ágost nem tartja indokoltnak a miniszterelnök azon megjegyzését, hogy Szilágyi beszédében és az ellenzék eljárásában inkonzequencziák mutatkoznak. Az inkonzequenczia a kormány eljárásában van, amely ezen egész ügyben oly sajátságos következetlenségeket és inkorrektségeket tüntet fel, amelyek lehetetlenné tették, hogy azok, akik egy premisszából indultak ki, a kormányt az egész eljárás bármely stádiumában támogathassák. (Halljuk! Halljuk !) Hivatkozik azokra, akik állandóan és a tárgyalás bármely stádiumában épen úgy, amint ez a kiegyezési tárgyalásoknál történt, az egész bosnyák kérdés bármely pillanatában határozott álláspontot foglaltak, vajjon nem voltak-e egymásután kénytelenek támogatásukat ezen kormánytól megvonni, amely lépésről-lépésre, esetről-esetre, helyzetrőlhelyzetre önmagával folyton inkonzequencziába jött ? (ügy van a baloldalon.) Áttérve Apáthy beszédére, megjegyzi, hogy az északamerikai státusokban minden nemzetközi szerződések különbség nélkül a kongresszus által hagyatnak jóvá. E mellett számos európai alkotmánytörvény, minő a belga, dán stb. ugyanazon jogokat mondja ki, melyeket nálunk az ellenzék követel. Apáthynak a paritásra vonatkozó nézete ellenkezik nem csak a miniszterelnök álláspontjával, hanem a tényleges helyzettel is. Pártolja Szilágyi indítványát. (Élénk helyeslés balfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház! (A miniszterelnök és több képviselő a teremből távoznak.) Megjegyzem, mielőtt a miniszterelnök úr a teremből kimegy, azt az egyet, hogy máskor, mikor a házban valamit proponál ő legyen első, aki megtartsa. Ő proponálta, hogy az ülések három óráig tartsanak,ügy van balfelől. Felkiáltások balfelől: Holnap! Jobbfe- 161': Ma!) Elnök: Miniszterelnök úr nem ment el, csak rövid időre kiment. (Zaj: Felkiáltások balfelől: Holnap!) Helly folytatva beszédét, kijelenti, hogy Eötvös javaslatát fogadja el. Tisza rövid válasza után, melyben azt is ajánlja, hogy a ház holnap elsősorban az indemnitásról szóló javaslatot tárgyalja, az ülés 3 órakor véget ért. II. A képviselőház ülése márczius 26-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Horváth Gyula, Baross Gábor, Molnár Aladár. A kormány részéről jelen vannak : Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr., KeményGábor b., Pauler Tivadar, Péchy Tamás, Trefort Ágoston, Szende Béla, Bedekovich Kálmán b. Az ülés kezdődik d. e. 10/2 órakor. Az utóbbi ülés jegyzőkönyve felolvastatlan, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Az elnökségnek előterjesztése ez alkalommal nincs. Hegedűs Sándor előadó bemutatja a pénzügyi és közlekedési bizottság jelentését a mezőtúrszarvasi másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A törvényjavaslat az osztálytárgyalások mellőzésével fog napirendre kitüzetni. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós könyvbe Vidlicskay József jegyzett be egy interpellácziót a honvédelmi miniszterhez, a megnevezett védkötelezetteknek a honvédség kötelékében a törvényes időn túl való visszatartása iránt. Az ülés végén fog előterjesztetni. Következik a napirend. Az indemnitásról szóló törvényjavaslat, miután Madarász József kijelenti, hogy azt elvi álláspontjánál fogva nem fogadhatja el, s Csanády Sándor azon megjegyzése után, hogy Szapáry Gyula gr. ily törvényjavaslatok aláírásánál pénzügyminiszteri minőségét is tüntesse ki, elfogadtatott. Folytattatott ezután a berlini szerződés tárgyalása. Hódossy Imre nem tartja helyesnek a miniszterelnök azon nézetét, hogy a berlini szerződés beczikkelyezése nem szükséges, csak czélszerű; utal e tekintetben régibb törvényeinkre, melyek a nemzetközi szerződések jóváhagyását tartalmazzák. Nemcsak ebből, de későbbi törvényeinkből is kétségtelenül kiderül, hogy a magyar országgyűlésnek van joga arra, hogy a nemzetközi szerződések jogérvényre ne emelkedhessenek az ő hozzájárulása nélkül. Idézi több állam alkotmánytörvényét, melyek hasonló elvet mondanak ki. De azt sem tartja az alkotmányos szellemmel megegyeztethetőnek, hogy e szerződés végre is hajtatott a kormány által, mielőtt az az országgyűlés által jóváhagyatott volna. Ha előbb terjesztetett volna be, az lett volna a kérdés, hogy e szerződés 25 ik czikke reánk nézve helyes, elfogadható-e úgy, a mint fogalmazva van ? Ma a helybenhagyás nem e szövegre kéretik, hanem arra, amint e szöveg értelmeztetett a végrehajtásban. A végrehajtás előtt szóló maga is elfogadta volna a 25-ik czikket, mert azt úgy magyarázta, hogy ez által Magyarország és Törökország közös egyetértéssel fognak működni a muszkm hatalom túlterjeszkedése ellen. A végrehajtás által azonban ellenkezője történt annak, amit a 25-ik czikk szövegéből várni és remélni lehetett. Békés megszállásból lett hódító hadjárat, Törökországgal való egyetértésből lett ellenségeskedés azon néppel, melylyel nekünk egyetértve kellett volna működnünk egy harmadik ellen. (Élénk tetszés a baloldalon.) Így végrehajtva, nincs kedva elfogadni a szerződést, melyet igy értelmezve, károsnak tart. (Helyeslés a baloldalon.) Így a berlini szerződésből erősség helyett lett Achilles-sark, melyen könnyebben vagyunk sebezhetők, mint Lombardiában és Velenczében. (Helyeslés a baloldalon.) Minthogy nem lát garancziát arra nézve, hogy a szerződés az eddigitől eltérő szellemben, fog végrehajtatni, elfogadja Szilágyi Dezső határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök nem fogadhatja el, hogy mi a törökökkel háborút viseltünk s azok ellenzése mellett hajtatott végre a berlini szerződés 25-ik czikkelye. A török meghatalmazott aláírta a berlini szerződést, az a szultán által ratifikáltatott háború hogy nem volt, abból is kiderül, hogy egyik hatalom sem hívta vissza nagykövetét. Abból, hogy a török kormánynak saját alattvalói nem engedelmeskedtek, nem lehet azon következtetést vonni, melyet Hódossy kifejtett. Régibb törvényeink is azt bizonyítják, hogy az azok által beczikkelyezett békekötések már előbb tényleg végrehajtottak, így különösen az 1808-iki mely területátengedést is tartalmaz. Hivatkozik Angliára, hol senkinek sem jutott eszébe tagadni a korona azon jogát, hogy nemzetközi szerződéseket köthessen s azokat végrehajthassa. Amely állam ellenkező theóriát követ, azzal senki sem fog szerződésre lépni. Azon okoskodást épen nem érti, midőn valaki a szerződések törvénybeigtatását kívánja, de ezen törvényjavaslatot, mely e kívánatnak megfelel, nem fogadja el. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Hódossy Imre megjegyzi, hogy azt fejtegette, hogy szükséges ezen szerződés törvénybeigtatása, s épen azt találja furcsa logikának, ha a miniszterelnök azt mondja, hogy nem szükséges a szerződés törvénybeigtatása s azt mégis javasolja, nem pedig azt, midőn valaki azt mondja, jogom van a szerződést törvénybe igtatni, de ezt nem teszem. (Helyes,lés a baloldalon.) Mocsáry Lajos hosszabb beszédben Eötvös határozati javaslatát pártolja. Jókai Mór a közönséges észjárású polgárember gyakorlati nézeteit adja elő a helyzetről. Érti azt, ha valaki károsnak tartja a berlini szerződésben foglalt politikát; érti azokat is, kik azt fejtegetik, hogy más politika helyesebb lett volna. De sajátságosnak tartja azok álláspontját, kik azt mondják, hogy ezen szerződésnek utólagos pertraktációja által alkotmányunkon részztetik.Vajjon ha a berlini szerződésben az mondatott volna ki,hogy Romániába vonuljunk be, akkor is az előleges petraktáczió kivántatott volna? és várjon ha létrejönne Anglia és a monarchiánk között a Balkán félszigetre nézve a véd- és daczszövetség, akkor is azt kívánná az ellenzék, hogy e szerződés a házban kinyomassék, kiosztassék és napirendre tűzessék. (Élénk tetszés és derültség a jobboldalon.) név szerinti szavazás utján a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassék és ismét szakaszonkint megmagyaráztassék és a miniszterelnöktől itt minden gondolat, melyet jó az ellenségnek megtudni, kisrófoltassék. (Élénk derültség a jobboldalon, zaj a baloldalon), harmadszor megszavaztassék, a főrendekhez átküldessék, ott tárgyaltassék és ő Felségéhez szentesítés végett felterjesztessék ? És várjon azon idő alatt, míg ezen sok tassék-tessék végbemenne, az a hatalom, melynek az a szokása, hogy 3 nappal a hadüzenet előtt lépi át a határt, hol állana? Ha csupán az osztrák-magyar monarchia uralkodója volna igy megkötve, akkor az a másik hatalom, melyet meg akar támadni, bizonyára azt mondaná: én előbb szétverem parliamentedet, elfoglalom fővárosodat s csak azután kérdem meg a parliamenti, beleegyezik-e ebbe ? (Zajos tetszés a jobboldalon. Mozgás a balon.) Nem akar nevetséget csinálni azon nagy eszméből, hogy a népek befolyással bírjanak a béke és háború intézésére, mert ez létrehozná az örök békét, melyért egész életében küzdött. Meg van győződve, hogy ha a parlamentet megkérdeznék, 10 eset közölében nem volna háború. De ha csak a mi monarchiánk akarná megkötni az uralkodó kezét, akkor mindannyiszor kiszolgáltatná monarchiánkat egy autokrata hatalomnak, mely meg akar bennünket támadni. Bízik különben ezen eszme jövőjében, de azt hiszi, hogy azt ne mi kezdjük először érvényesíteni, kiknek helyzete legveszélyesebb. Ha más nagy állam megkezdi, legyünk mi ám a második. Ezért a törvényjavaslatot most elfogadja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Hegedűs László és Csanády Sándor Eötvös határozati javaslatát pártolják, és Rohonczy Gedeon. Hosszabb eszmecsere után abban állapodott meg az értekezlet, hogy a teendőkre nézve javaslat készítésre albizottságot küld ki s annak tagjaivá megválasztotta: Bakay Nándort, Horváth Gyulát és Verhovay Gyulát. Különfélék. — márcz. 26. (Rudolf trónörökös felolvasása.) Rudolf trónörökös a prágai katonai tudegyletben szombaton este tartotta második felolvasását a spichereni csatáról. A főhig igen kimerítően vázolta a nagy csata kezdetét és egész lefolyását. A felolvasás végén a főhig az elmondottakhoz érdekes reflexiókat fűzött, főleg a gyalogság jelentőségéről és szervezetéről, s különösen megdicsérte a porosz gyalogságot. Amint mondá, a epichereni csata kiválóan a gyalogság csatája volt, melyben a porosz gyalogság fölénye a franczia felett vívta ki a diadalt. A főlig nagy eismeréssel szólt Frossard tábornokról, a franczia sereg főparancsnokáról is, kit, mint kiemelte, Bazaine tábornagy nem eléggé támogatott. (A szegedi gátak helyreállítása ügyében a közlekedési minisztériumban f. hó 23-án értekezlet volt Tisza miniszterelnök elnöklete alatt. Jelen voltak a közlekedési és pénzügyminiszterek, a közlekedési minisztérium szakértői, az alföldi és az osztrák államvasút képviselői. Herrich mint tanácsos azt javasolta, hogy Szegednek külső és belső árterét az alföldi vasút gátszakadásainak betömése által különítsék el egymástól, 34 000 köbméter föld kellene hozzá. Herz műszaki tanácsos kifejti, hogy ezen munkának semmi eredménye se lesz. Hieronymi államtitkár kijelenti, hogy akkor a körtöltést