Pesti Napló, 1879. április (30. évfolyam, 79-105. szám)

1879-04-04 / 82. szám

(Az első magyar ált. biz­t. társaság) Prágában megvette a gr. Kinski-palotát. Vételár 350.000 frt. (Az uzsorások ellen.) A legfelsőbb ka­tonai hatóságok erélyesen lépnek fel azon uzsorások ellen, kik a katonatiszteket teszik tönkre. A ka­tonatiszti karnál ugyanis a 300 frtot meghaladó tiszti fizetés foglalás alá vehető, most a nálunk ér­vényben levő eljárást fogják alkalmazni, mely szerint csak a 600 írton felüli fizetésnek egy­harmada von­ható foglalás alá. A katonai hatóságok továbbá meg akarják akadályozni azon nagy visszaélést, mely a katonatisztek és az uzsorások részéről elkövettetik, a tiszti becsületszó felhasználásával. Eddig ugyanis az a szokás volt gyakorlatban, hogy ha valamely adós­ság, melyre a tiszt becsületszavát írásban kötötte le, a katonai hatóságnál bepanaszoltatott, a tiszt kénytelen volt lemondani, és adósságát a tiszti kar fizette ki. Ezért volt oly becses az uzsorások előtt az írásban lekötött tiszti becsületszó. A hadügymi­nisztériumban most egy rendelet készül, melyben azon kötvények, melyekben a tiszti becsületszó leköt­tetik, a katonai hatóságok előtt érvényteleneknek nyilváníttatnak, s a hitelezők a rendes perútra utasít­­tatnak. Egyúttal azonban a hadügyminisztérium meg fogja tiltani, a rang elvesztésének büntetése alatt, a tiszti becsületszónak lekötését kölcsönügyleteknél. (Egy hírhedt uzsorás.) Reisz Dávid, országszerte ismert debreczeni uzsorás, ki százezre­ket és fogatokat szerzett uzsoráskodásaival, csalásai miatt a fenyítő törvényszéknek van átadva. Hogy miféle jómadár volt ő, arra következtetést vonha­tunk az erkölcsi bizonyítványból, melyet a katonai parancsnokság róla kiállított. A tudósítás szerint — mint a Debr. Ellenőrben olvastuk — Reisz Dávid a katonaságnál rendetlen, kicsapongó, rakonczátlan, garázda, engedetlen, hazug, rágalmazó, csaló, társait hazug tanúvallomásra, bűnre csábító, alávaló egyéni­ségnek mutatta magát. Bűnlajstroma végetlenre nyúl­nék. Büntetéseinek sorozata is ez: Kapott 6 ízben összesen 105 botot, 15 ízben összesen 94 napi bör­tönbüntetést s 12 ízben 444 órai kurtavasat. (A perjámosi járásból­ a következő so­rokat vettük: Több alföldi lap dicsérőleg emlékezik meg Torontál megye német ajkú lakosságának háza fiúi és emberbaráti áldozat készségéről, melylyel Sze­ged városa lakosai nyomora enyhitéséhez hozzájárul. De a perjámosi járás nagyobbára német ajkú közsé­gei közül mindenekelőtt kitűnik az alig 3500 lakost számláló Lovrin községe, mely már a vész utáni na­pon szekérszámra vitte az élelmet, s a járásbeli szol­­gabiró ur előtt 200 menekült eltartására önként ajánlkozott, és midőn dr. L­i­p­­­h­a­y Gizela urhölgy által adakozásra felszólittatok, készpénzben és élelmi­szerekben eddig már 2036 frt 50 krt adakozott. Ezen a perjámosi járás nagyobbára gazdagabb községei által, mint forrón reméljük, követendő szép eredmény­hez hozzájárultak : a jótékonysága miatt köztisztelet­ben álló báróné, a­ki bájos leányaival napokig házról házra járt kérve a könyöradományt, és különösen a hazafiiság és jótékonyság tetteiben ernyedetlenü­l buzgó Novák Károly káplán úr, a­ki szívreható szó­noklattal úgy hatott a népre, hogy a legszegényebb is örömmel áldozta utolsó filléreit. Nem tagadhatjuk, hogy a társadalom minden osztálya szívesen teljesíti emberbaráti kötelességét, de az igazságnak hódolunk, midőn különösen felemlítjük a katonaságot, melynek a vész napjaiban tanúsított nagylelkű önfel­áldozását nem győzik magasztalni a menekültek ezrei, — és melynek ma is a legnagyobb áldozatkészség bi­zonyítékait adja. így a 13-ik huszár ezred 4-ik szá­zadának derék kapitánya,Kovács ur, századában esz­közölt gyűjtés eredményeként,112 frt 10 krt küldött a segélyező bizottságnak. Hallottuk,midőn ezen való­ságos áldozatot magasztalólag szólott a lelkes bogá­­rosi főtanító Ferci ur a véletlenül egybegyült legény­séghez; ez éljenezte kapitányát, aki gyűjtést rendezve alkalmat nyújtott áldozatot hozni szenvedő honfitár­saikért. A perjámos-járási segélyező bizottságnak több tagja. (A moszkvai gyilkosságról) orosz hírlapokban részleteket találunk. A Golosznak Moszk­vából ezt táviratozták : »Márczius 28-án bál volt itt bizonyos Bortynszkinél, melyen egy Bajrazevszky nevű fiatal­ember is részt vett. Este 9 órakor megje­lent a bálon Kaczka kisasszony, ki egyenesen Péter­­várról jött. Kurtán üdvözölte a vendégeket, azután­­rögtön revolvert húzott ki zsebéből és elkezdte lő­­dözni Bajrazevszkyt, ki ott azonnal halva rogyott össze. A gyilkosság elkövetése után Kaczka kisasz­­szony hagyta elfogatni magát, átadta a revolvert s azt is bevallotta, hogy tervszerüleg hajtotta végre a gyilkosságot, de azt nem akarta megváltani, hogy mi késztette a gyilkosságra.­ A Novoszty szerint Kacz­ka kisasszony politikai okból lőtte meg Bajrazevszkyt. A merénylő alig 17 éves s rendkívü­li szépség. Az eset Moszkvában roppant szenzácziót kelt. Hire jár, hogy Bajrazevszky két nappal meggyilkoltatása előtt, fe­nyegető levelet kapott a forradalmi végrehajtó bi­zottságtól. (Vilmos császárról.) Berlinből jelentik, hogy az utóbbi napokban a császár fejbőrében levő sörétet kivették; a serét még Nobiling puskájából jött. Közvetlenül a merénylet után, midőn a többi­eket kiszedték, ezt az egy serétet, mely a fejbőrbe hatolt, az orvosok nem merték bolygatni, mert attól féltek, hogy lázat fognak okozni. Most azonban a test­ben levő azon sajátságos hajlam, hogy az idegen anyagokat kitaszítja magából, a sörétet mindinkább felszínre hozta; legutóbb az már egészen a bőr alatt fekvőnek mutatkozott s az orvosnak sikerült azt égé­ I szén kivenni. Ekkor kitűnt, hogy a sörét a császár koponyacsontján teljesen lapossá nyomódott. A sörét kivétele semmi fájdalmat nem okozott; a császár örö­mét fejezte ki, hogy végre kivették a sörétet, és­­most már ismét rendesen fésü­lködhetik.A legújabb. — 2 óra után érkezett. — Bécs, ápr.4. Az akóházban Suess Spizza bekeblezéséről szóló javaslat felett referál. Krona­­wetter kikel ellene, mert Spizza lakóit nem kér­dezték meg. A ház a javaslatot 2. és 3-ik olvasásban majdnem egyhangúlag elfogadta. Ezután folytattatik a budget vita. London, april 3. (A felső házból.) Salis­bury ezeket feleli Landsdowne kérdésére: E pilla­natban nem igen kedvezők a kilátások arra nézve, hogy a görög határt illetőleg egyez­mény fog létesülni. De ő nem esik kétségbe, hogy az alkudozások végre is eredményre fognak vezetni. Anglia ma épen olyan magatartást foglal el, mint a kongresszuson; most is azt ajánlja és ezentúl is ajánlani fogja a portának, hogy saját érdekében hallgasson a hatalmak tanácsára. A kormány hajlandó a portának felajánlani, hogy vezetni fogja, de az a határozott vezetés, mely­ről Landsdowne szól, salétromszagú. A kielégítő megoldásra nagyobb lesz a kilátás, ha a mostani nyomás Törökország határain meg fog szűnni. Görögország a halasztás által inkább nyer, sem mint veszít. Lord Beaconsfield Kimberle ellenvetésére megjegyzi, hogy Görögország a kongresszuson tett ajánló útmutatásokat a kongresszusi hatalmakra nézve kötelezőknek tekintette, pedig csak Francziaor­­szág nyilatkozatáról volt a szó, mely — mint Bis­marck az értekezlet végén hangsúlyozá, a hatalmak közvéleményét fejezi ki. Egyébiránt nem kell hinni, hogy semmi se tör­tént. Alkudozások folytak. Görög és Törökország a kongresszus szellemében cselekedtek. 4—5 határkér­dés van vita alatt, az egyiknek megoldása visszahat a többire. A helyzet nem oly szomorú , lehetségesnek tart egy méltányos egyezményt, mely megadja Gö­rögországnak, a mire annak joga van, a nélkül, hogy Törökország megaláztatnék. IRODALOM, MŰVÉSZET. Párisiból, márczius 31. (Saját tudósítónktól.) A szegedi szerencsétlenség, a­mely lesújtó ha­tással volt miránk, itt a távolban élő magyarokra is, szívünkben azon vágyat ébresztő, hogy ki-ki tehetsége szerint a baj enyhítéséhez hozzájárulhasson. Zichy és Munkácsy voltak az elsők, kik felhívták a franczia nemzet jótékonyságát; nemkülönben az osztrák-ma­gyar nagykövet Beust gróf — kik naponként bizony­ságát kapták a francziák részéről a magyarok iránt érzett sympathiának. Miután a művészvilág Párisban fölajánlá közreműködését a szegediek javára netalán tartandó hangversenyekre, Beust gróf a követség pa­lotájában két matinée musicale-t tervezett, melyek a múlt szombat és vasárnapon meg is tartottak, a pá­risi magas rangú körök rendkívüli érdeklődése mel­lett , sőt még a khinaiak sem maradtak el, teljes szám­ban jelenvén meg a khinai követség. A hangversenyek mind művészileg, mind anya­gilag sikerülteknek mondhatók. Az elsőben különö­sen Krause k. a. (bécsi nő) a párisi nagy opera első primadonnája vívott ki nagy sikert, Beust gróf egy pár nagyon csinos dalával, nemkülönben Got­ur és Bianchi kisasszony, a Francais első rendű ünne­pelt tagjai. A másodikban Gueymard asszony, szin­tén a nagy opera első rendű művésznője, valamint Préziosi, Nachaud és M. Vois a Théatre des Nou­­veautés tagjai szintén nagy tetszésben részesültek. Bertha Sándor, a kitűnő magyar zeneköltő rendkívüli tevékenységet fejtett ki a zongorán; az összes kíséreteket magára vállalta, és azonkívül gróf Beusttól és saját szerzeményeiből apróságokat ját­szott. A gróf indulóját különösen nagy tűzzel adta elő. Huber Jenő és Aggházy több magyar darabot játszott, részint Huber József, részint Huber Jenő szerzeményeit, a­melyekkel elért lelkesült tetszés a darabok magyarságának, a kitűnő játéknak, meg a művészek, mint magyarok iránt érzett rokonszenvnek tulajdonítható. A 2-ik hangverseny alkalmára a nagykövet­zeneszerző Aggházyra bízott egy saját szerzeményű keringőt, mely Erzsébet királynőnek van ajánlva. A keringőben előforduló dallamokban fölis­mervén az életerőt, Aggházy azt egy hatásos Con­­certpiece­ szé dolgozta át, daczára a rövid időnek — (szerdától szombatig) — s vele a zongorajátszók kö­zött a legnagyobb sikert vívta ki, úgy, hogy a gróf meleg szavakban nyilvánitá neki köszönetét. A darab különben meg fog jelenni Párisban. Egyszersmind fölemlítem, hogy Huber Jenő és Aggházy ifjú művész hazánkfiai április 20-án adják Párisban második hangversenyöket. Ezenkívül a Salle Herzben még egyszer játszanak, azután Wies­­badenben, a hesseni herczegnő személyes meghívására adnak hangversenyt, s visszatérnek Budapestre. Ifjú művészeink a párisi sikerrel a legteljesben meg le­hetnek elégedve; mondhatni, európai nevet vívtak ki. * * * legifjabb költői nemzedéknek egyik alaphibája, e költeményekben is feltűnően nyilatkozik. Néhol a versek egészen rosz és íztelen prózává lesznek. Mind­járt az első versben, az »Ajánlás«-ban, következő üres közhelyszerű versszak fordul elő: De e hosszú szenvedésért kárpótolt a végzet engem : Mikor ilyen barátokat Mint ti vagytok, adott nékem ! Vannak a gyűjteményben sikerültebb darabok is, de szerzőnek azt tanácsoljuk, hogy minél szigo­rúbb kritikát gyakoroljon saját költeményein s job­ban megválogassa azt, a mivel a közönség elé lép. A füzet ára 1 frt. Megjelent továbbá: A kamara haszna (lucrum camerae) tör­ténete, kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fej­lődésével. Irta dr. Thallóczy Lajos. Budapest Weiszmann testvérek bizománya, 1879. Az igen dí­szesen kiállított munkában szerző, az ifjabb magyar írói nemzedék egyik legszorgalmasabb tagja, a hazai pénzügy és adózás történetének egyik érdekes részét, a kamara hasznának nevezett magyar egyenesadó történetét keletkezésétől megszűnéséig, eredeti kuta­tások és nagyobbára ismeretlen adatok alapján adja elő. Szerző a magyar adózás átalános fejlődését is folytonos figyelemmel kiséri, sőt tekintettel van a kül­föld analóg intézményeire is. A nagyérdekű s Pemff­­linger Márk rézmetszetü arczképével díszített mun­­kára közelebb még visszatérünk. Magyar családélet és háztartás a XVI és XVII. században. Irta báró Rad­ván­szky Béla. Budapest 1879. Knoll Károly akad. könyvárusnál. Művelődési történetünk a jelen három nagykötetre tervezett munkában, az érdekes és új adalékok nagy tárházát fogja nyerni. A munka a 16 és 17-ik század magyar művelődési állapotait, kezdve a keresztelésen és végezve a temetési szertartásokon, vá­zolja. Egyelőre a munkából csak a II. és III. kötet jelent meg, a II. kötet 26 évre terjed és a magyar nyelvű adalékokból az ingóságokat és női hozományo­kat tartalmazza. A III. kötet 28 ívből áll és szintén magyar nyelven lakodalmi, keresztelési szertartáso­kat, étkezési dolgokat — köztük egy XVI. század­beli magyar szakácskönyvet stb. közöl. Az I. kötet, mely a két utóbbi kötet nyers adathalmazát rendsze­resen feldolgozza s kimerítő képet fog nyújtani az említett két század társadalmi és családi életéről, május havában jelenik meg. A három kötet előfize­tési ára hét forint. Kapható Knoll Károly aka­démia könyvárusnál. Ezúttal csak jelezni akartuk a nagybecsű munka egy részének megjelenését. Alkal­milag még hosszasabban visszatérünk reá. Német olvasó­könyv a középlanodák, polgári és leányiskolák alsó osztályai, valamint a ta­­nítóképezdék használatára, szerkesztette T­a­u­s­z György, a soproni felső leányiskola igazgatója. Szá­mos képpel: Budapest Aigner Lajos. A jelen olvasó könyv igen gondosan van összeállítva. Szerző figye­lemmel volt az olvasmányok kiszemelésében a termé­szettudományokra, a földrajzra s a hazai történe­lemre, a m­int munkáját átalában magyar hazafias szellemben igyekezett szerkeszteni. Az olvasmányok nagy része csinos fametszetü képekkel van illusztrál­va. A 448 oldalra terjedő könyv ára 90 kr, kötve 1 forint. A föld-és térkép készítésről. Segéd­könyv középiskolák használatára. Irta Xantus Já­nos. Budapest, Aigner Lajos, ára 40 kr. A füzetes vállalatok sorából megjelentek : K­o­­s­z­o­r­u. A Petőfi-társaság havi közlönye. 1879. ápril. I. kötet IV. füzet. A ritka elegancziával kiállított füzet tartalma : Gr. Zichy Géza Liszt Ferenczhez. Ábrányi Emil: Liszt Ferenczről. Tolnay Lajos : A kapuvári kastély. Komócsy József: A csalódás dalaiból. György Aladár : Festészetünk az Anjouk korában. Balázs Sándor : A házi gyógyszer, vagy hogy csinálhat a bősz asszony egy bölcsészből is bar­bárt? Lauka Gusztáv: Vahot Imre. Dr. Wagner Lajos : Petőfi a cseheknél. Irodalmi szemle. A jelen füzethez két igen szép műmelléklet van csatolva. Az egyik Liszt Ferencz sikerült kőnyomatu arczképe, a másik Liszt Ferencz egy kótakézirata. A tartalmas füzet ára 80 kr. Történelmi tár. Évnegyedes folyóirat, ki­adja a magy. történelmi társulat. 1879. év­folyam. Második — april—júniusi füzet. A jelen fü­zet ismét rendkívü­li becses és tömeges anyagot nyújt a hazai történetirodalomnak. Főleg a Bethlen Gá­borra vonatkozó közlések, melyek a fejedelemnek leg­közelebb megjelent magyar leveleihez pótlékul szol­gálnak, érdemelnek figyelmet. A testes kötet tartal­ma : Bethlen Gábornak és nejének, Károlyi Zsuzsán­­nának levelezése. Közli: Szabó Károly. Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának történetéhez. I. Közli: Szilágyi Sándor. Adatok Szomolány váro­­s uradal­mának történetéhez. Közli: Jedlicska Pál. Liptó­­vármegyei levéltári kutatások eredményei I. Közli: Majláth Béla. Fráter György levelezése és egyéb őt illető iratok, III. Közli: Károlyi Árpád. Bratus Já­nos Mihály életéhez. Közli: Fabritius Károly. Újabb regesták a külföldi levéltárakból I. Közli: dr. Mar­­czali Henrik. Két verses krónika a XVI-ik század­ból. Közli: Szinnyei József. Vegyes közlések,melyek­ben Szerémitől, Gyárfás Istvántól, Thaly Kálmán­tól találunk apróbb, de érdekes adalékokat. A könyv ára 1 írt 30 kr. A Ludovika Akadémia közlönye, 1879. márcziusi füzet. Tartalma: Az alparancsnokok­­nak háború idején való önállóságáról és tevékenysé­géről. A székesfehérvári m. kir. honvéd tisztikar előtt Forinyák Gyula ezredes által 1879. febr. hó 20-ikán tartott előadás. Magyarország bensejének és Szla­vóniának hadszinhelye. (III.) Irta Terstyánszky Ágost, tábornok. Mózes és Józsue. Hadtörténeti ta­nulmány (egy térképpel.) (Hoffmeister Edmund cs. kir. őrnagynak a bécsi »Organ der mil. wiss. Vereine« folyóiratban megjelent műve után.) A jelenlegi fran­czia és német hadszervezet összehasonlítása. Közli G. J. honvédszázados. Az országos középtanodai tanár­egylet közlönye. 1878/9. 14. sz. Tartalma: A középiskolák ügye az országházban. Nagy Z. — A műszók, különösen az ábrázoló geometriai műszók kérdéséhez. Suppán Vilmos.— Az irodalmi oktatás­ról. Névy László. — Irodalom. — Egyleti élet. — Vegyesek. Magyar protestáns egyházi és isk. figyelő. Szerkeszti és kiadja Czelder Márton Nagybányán. 1879. A jelen III. füzet Czelder Már­tontól, dr. Heiszler Józseftől, Gulyás Lajostól, File Lajostól közöl értekezéseket. (Jókai legújabb regénye), a Bab B­aby, amelynek az Üstökös mellékleteként megjelent részei méltán feltűnést keltettek, illusztrált füzetes kiadásban Pozsonyban Stampfelnél jelen meg. Az első füzet, melyet a szerző arczképe is hiszít, már kiadatott. Ara 50 kr. vendégszerepelt benne utoljára. A dalmű egyik fősze­repét, a kecses Zerlinát ezúttal Nádainé fogja éne­kelni; a czímszerepet Pauli, a lordot Zajonghy és a ladyt Szaxlebner Emma. A két rablógyilkos typikus alakját Kőszeghi és Tallián fogják képviselni. A »Fra Diavolo« után a Fehérnőre kerül a sor, mely régebben kedves műsordarab volt. Vonzerejét bizonyosan megtartotta mind a kettő, mert mind az Auber, mind a Boieldieu költészete halhatatlan kellemmel van megáldva. Az új franczia opera­­comique gazdagabb hangszerelése mellett az ő mo­doruk bizonynyal igen egyszerű, de ebben az egysze­rűségben oly tartalom rejlik, mely el nem avulhat soha. B­ott­er Irma k. u. ápr. elsején tényleg nyugalomba lépett. A mondott napon vette fel első illeték­részét a nyugdíj­egyleti pénztárból. A kisasszony csakugyan nem készül külföldre menni vendégszerepekre, ha­nem itthon marad és bevárja, míg esetleg újra szer­ződtetik, a­mi nem valószínűtlen, tekintve azt, hogy a prima ballerikák — kivált a külföldről importál­tak — drága pénzbe kerülnek. Úgy halljuk, hogy legközelebb Linda k. a. fog vendégszerepelni ná­lunk, ki a bécsi opera-színháztól megvált. E vendég­­szerepeltetésből sokan azt kombinálják, hogy Pod­­maniczky báró szerződtetni kívánja Linda K.­a-t, de ismerve a körülményeket és ismerve a prima balleri­­nák nagy igényeit, bátran kételkedhetünk a kombi­­náczió alaposságában. — Ellinger, a veterán, kiérdemült tenorista április elsején megszűnt a nem­zeti színház tagja lenni. Feltűnő, hogy ily régi tagja a nemz.­színháznak minden búcsú nélkül távozik. E csöndes »sans adieu« okául hiteles forrásból a követ­kezőket halljuk emlegettetni. Az igazgatóság felszólí­totta Ellingert, hogy búcsúzzék el a közönségtől annak rendje és módja szerint, s válaszszon operát búcsú­­felléptéül. Ellinger kijelentette, hogy három búcsú­fellépést kíván. Az igazgatóság ebben nem egyezett meg, és ez az oka, hogy Ellinger nem háromszor, de egyszer sem búcsúzik a közönségtől. A veterán teno­rista, mint értesülünk, Németországba megy, s talán Darmstadtban vagy Manheimban vállal szerződést. Színházi körökben beszélik, hogy az igazgatóság El­linger helyét Glatz-Gassi hazánkfiával kívánja betöl­teni. — P­er­otti május 1-én kezdi meg négy havi szabadságidejét. (Liszt Ferencz) tegnap érkezett meg Bécsbe s a Schottenhofban vett szállást. Az indó­­házban a bécsi zenekedvelők egyletének igazgatósági tagjai : Bösendorfer, Standhartner és Zellner vár­ták. A szegediek javára az ő közreműködése mellett tervben levő hangverseny hétfőn tartatik meg, esti 1/­9 órakor Andrássy grófnő szalonjában. Két rend­beli jegyek adatnak el: 20 és 15 írtért. A programm még nincs megállapítva, de az eddigi tervek után ítélve, kétségtelen, hogy fényes zenei estélyt fog a programm nyújtani. A Liszt Bécsben most próbákat tart a nagypénteken saját vezetése alatt előadandó esztergomi nagymisére. A magánénekesekkel és ze­nészekkel s a karral is már a legközelebbi napokban megtartatnak a próbák. Kauzer Bertát, Gerster Etelka nővérét mára várják Bécsben. A többi szó­listák : Gomperz-Bettelheim asszony, továbbá Wal­ter, Bignio és Kokitansky urak. A gradualeban a hegedű­szólót ifj. Vellmesberger játsza. Bécsből és környékéről egymást érik a jelentkezések az előadás­ra váltandó jegyekre. (Lucca asszony) az ápril 9-én tartandó budapesti filharmóniai hangversenyen Figaro zárdallamát (Susanne), april 1- én pedig a Bűvös vadászből Agatha több dalát fogja énekelni. (A franczia köztársaság megszóla­lása a színház érdekében.) A franczia szép­­művészeti minisztérium államtitkára, Turquet, a következő hatalmas köriratot intézte a színház­­felügyelőkhöz: »Uraim! A köztársaságnak sok teendője van a színház körül, és mikor önökre bízom a felügyelőség terhes hivatalát, egyszersmind jelzem, mily támogatást várok önöktől a regeneráczió sürgős munkájában. A drámai művészet hanyatl­­­i­k, mert Francziaország hosszú évek során át gyám­ság alatt állott és politikai szabadságától megfosztva látta magát. Gyanús volt a színpadon minden nemes és nevezetes mű; száműzve mindaz, a mi emberek méltóságáról, szabadságáról és kötelességeiről be­szélt. A színpadot erkölcsrontó művészet foglalta le s a féktelenség szégyenpk­ nélkül tombolt rajta. — A művészetnek már csak egy feladata volt: mulattatni a közönséget, — és hogy mulattas­sák, lesülyedtek a mihasznaságig, lesülyedtek egé­szen a korrupczióig. Mi a drámai művészetet büszkébb és férfiasabb eszményhez akarjuk visszave­zetni, a színházat a műveltség templomává akarjuk avatni. Az a művészet, melyre mi tekintünk, nem ál­jáért le, hanem fölemel. A­mit mi kedvelünk, az a mit nem roncsol, hanem üdít. A színházak hatalmas befolyását segítségünkre hívjuk abbeli fáradozásaink­ban, hogy a népet oktassuk, erősítsük s mindinkább képessé tegyük a hatalom gyakorlatára, mely kezé­be adja a köztársaságot és hogy Francziaországot az erkölcsi nagyság ama talapzatára helyezzük, mely a demokrácziát megilleti. Erre nézve politikai szem­pontból megengedünk minden szabadságot, mely a köznyugalom fentartásával összeegyeztethető s teljes szigorunkat éreztetjük az illetlen kouplet-kkal és er­kölcstelen darabokkal, szóval megemlékezünk arról, hogy a köztársaság két főoszlopa: méltóság és szó-A föntebbi levél írója szives volt nekünk meg­küldeni a gr. Beust által rendezett két hangverseny programmját. A programm aranyos keretű papírra, magyar nemzeti színben, nagy elegancziával van ki­állítva. Tartalma a következő: Ambassade d’Autriche-Hongrie. Matinéé Musi­cale au profit des victimes de l’Inondation de Szege­din. Le Samedi 29 Mars 1879. á 3 heures. 1. Marche Kákóczi pour piano et violon composée par M. Hu­ber et executée par MM. Huber et Aggházy. 2. Dormi pure, mélodie composée par Scudero et chantée par M. Nouvelli. 3. Air bongrois varié pour le piano, composé et executé par M. A.-de Bertha. 4. A. Ab­schied von Wien. B. Am Meerestrand. Lieder, paro­les et musique par le comte de Beust et chantés par Mile Kraus. 5. Marche funébre de F. Chopin. B. Etude de bravour de Liszt, pour le piano, exő­­cutée par Mme Escudier, (Kosa Kästner). 6. Airs russes, pour le violon, executés par Mile Haft. 7. Air de Freyschütz de Weber, chanté par Mile Krauss. 8. A. Yalse. B. Tarantelle, dediées a Mme la princesse Brancovano, composées par le comte de Beust et éxécutées par Mme Escudier (Eosa Kastuer). 9. Fantaisie hongroise, pour piano et violon exécutées par MM. Huber et Aggházy. 10. Poésie de Victor Hugo, dite par M. Got. 11. Scéne de Democrite, de Eegnard. M. Got et Mile Bianchi. 12. Trio de Fatinitza de Suppő, chanté par Miles Nadaud, Preziozi et M. Yois. A második, márczius 30-diki hangverseny 14 számból,részint az előbbeniek­­ből fellőtt. Uj volt Szarvady asszony zongorajátéka, Gueymard asszony és Ciampi ur éneke, s Biot k. a. hárfujátéka. Huber ur ÖDállólag adta elő magyar fantáziáját, Bertha ur játszotta a zongorán gróf Beust Marche militaire-ját, s Aggházy szintén zongorán gróf Beust következő keringő szerze­ményét: Welcome in England, dediée S. M. lTm­­peratiice d’ Autriche. Irodalmi hírek. (U­j k­ö­n­y v­e­k.) A héten több nagybecsű mun­kát vettünk a hazai történelem teréről. Ezeken kívül vettük a következő versgyűjteményt: Ibolyák. Irta Hevesi József. Budapest 1879. Az Ízléssel kiállított füzet tartalma három részre oszlik: csókdalok, a fájdalom dalai és vegyes költe­mények. Úgy látszik, szerzőben van tehetség, van ér­zés és hangulat, csakhogy sokszor a legprózaiabb alak­ban fejezi ki azokat. A forma iránti közöny, mely a Művészeti hírek. (A nemzeti színház köréből.) Az opera-igazgatóság több régi játékdalművet készül föleleveníteni még a szünidők előtt, első­sorban Auber egyik legkitűnőbb daljátékát, a FraDiavolót, mely már évek óta nincs műsoron. Hauck Minnie Közgazdaság. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. Budapest, ápril 4. Gyér kínálat és kevés vásárlási kedv mellett a búza forgalom jelentéktelen volt, kis kötések jöttek létre, finom falú hiányzott és ezért szilárd áron kelt, közöns. búza elég készlet mellett lanyha irányban csak nyomott áron volt eladható. Bors, zab és tengeri ára szilárd, árpáé lanyhán­ak mondható kevés üzlet mellett. A határidőüzletben búza tavaszra 8.55—8.80, őszre 9.15—9.25, zab tavaszra 5.52—5.60, őszre 5.85—5.90, tengeri május—júniusra 4.90—4.95, káposztarepcze 13.25— 13.50, bánsági 13—18.25. A budapesti értéktőzsdéről. Ma a tőzsdén terjedelmes nyeremény értékesítések tör­téntek, a­mi jelentékeny árfolyam hullámzásokat okozott. A tőzsde hangulata szilárd volt nevezetesen defekt. papirok és m. aranyjáradékok iránt, mely utóbbiak főszerepet játszottak. Záloglevelek keresettek és zárlatkor magasabban jegyeztettek. Helyi értékek szilárdak, valuták keveset változtak. Az előtőzsdén osztr. int. 250—249.50, 250.20, 249.30, magyar aranyjáradék 89—89.10-en köttettek. A déli tőzsdén határozottan szilárd irány ural­kodott. A következő kötések fordultak elő : magyar aranyjára­­dék 89—88.90, osztr. hitel 249—247.80, Concordia malom 535, molnárok és sütők malma 348, pesti közúti vasút 266.25, I. hazai tkptár 2415, 2410, 2425, orsz. törp. 96, kőszén és téglagyár 41, 41.50, német valuta 52.272­­/,. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, ápril 4. Búza tavaszra 9.30— 9.35, őszre 9.40 — 9.45 ; rozs magyar 6.40—6.95 ; z­a­b tavaszra 8.50—8.55; kész áru 6.10 —6.15 ; tengeri május —júniusra 5.20—5.25, régi 5.90—6.25, új 5.65 — 5.50 ; s­z e 8 z 28.25—28.50; repczeolaj 34.25—34.75, őszre 85.50 — 36.00. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület, A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, apr. 4. A mai tőzsdén kedvező han­gulat mellett az árfolyamok szilárdan tartották magukat. Bécs, april 4. (Megnyitás.) Hitelrászvény 248,75. M. hitelrészv. 230.75. Lombard —. 1864-es —. Ezüst —. Járadék —.—. M. földhit —.lb. —.—. Angol-osztrák —. Államvasut —. 1860-as —. Magyar sorsjegy —Napoleond’or 9.29.— Arany járadék 89 —. Unió-Bank —.— Hangulat : igen szilárd. Bécs, ápril 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 348 40. M. hitelrészv. 280 20 Lombard 68.—. 1864-diki —.— Ezüst ------• Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 105.—. Államvasut 256 75. 1860-as —. Magyar sorsjegy 98 15. Napoleond’or 9.30—. Aranyjáradék 83.— . Unio­bank 75.40. Hangulat: szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (ápril 4.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv­­á­g. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv. 84.­ 84.50 ftc. ezüstb.) 104.75 105.25 M. földteherm. M. keleti v. el-­kötv., temes­főbbs. kötv.I. bánsági 79.50 80.50 kibocs. 66.75 67.— M. földteherm. M. keleti v. el- kötv., 1867-ki­sebbs. kötv. kiszsl. zárad. 79.50 80.25 n. kibocs. 78.— 78.25 M. földteherm. M.államv. kötv. kötv., erdélyi 76. - 77.— 1877-ről, 100 Szőlődézsmvlts. star.-ban58/o 68.— 69.— kötv. (100 ft) 85.-* 85.25 M- díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 98.— 98.50 b. jegyekben 65.50 65.75 M- díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 50 ft d. 97.75 98.25 ezüstben jan. M. áll.-kölcsön- jul. kamat 65.50 65.75 kötv. 1871-től O. egys. áll.-ad. szerl. fontok, ezüstben ápr. ezüstben, 5% —.— —.— okt. kamat 66.— 66.25 M. állam-köles. O. egys. áll.-ad. kötv. 1872-ről 1860-ki kisrs. sterl. fontok, 500 ft 117.50 118.50 ezüstben, 5%/. —.— —— O. egys. áll.-ad. M. kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1873- ról szerl. 100 ft 127.— 123.— font. ez.-ben —.— —.— O. egys. áll.-ad. M. kincst. utalv. 1864-ki kiszs. 1874- ről, H. 100 ft 152.— 153.— kib. szerl. fat. O. egys. áll.­ad. ezüstben 119.50 119.75 1864-ki kiszs. M. ur.­járad. 6­ 50 ft 150.— 151.— adóm. földje­ Pest város köles. herm. kötv. 88.80 89.— 1871-ből 93.— 93.50 Részvények. Áll. m. munk­. Lipótv.h. 100 ft 32.— 34.— hitelintézet —.— —M. ált. földhitel M. ált. hitelv. 230.25 230.75 részv. társ. —.— — Pr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— számol.alatt) —.— —.— O.hitelintézet*) 248.— 248.25 Ipar-bank 40.— 42.— Pesti iparbank 120.— 130.— Kisbirt. földhi- » keresked. b. 563.— 568.— telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 66.— 70.___ Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2175.— —.— Pesti bizt. int. 104.— 104.50 Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 600.— —.— intézet 136.— 138.— Gőzmalmok. Concordia* 532.— 535.— Lujza-malom 273.— 275.— I. budapesti —.— —.— Moln.és sat.m.*348.— 350.— Erzsébet-mal. —.— —.— Pannónia 1460.—1470.— Henger-malom —.— —.— Viktoria 458.— 460.— Köziek, vállalatok. Alf.-fiúm. vasp. 124.50 125.50 Győr - Sopron- Ar.-Körös v.­­ —.— —.— Ebenfurti —.— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb. v.108.— 109.— bev.-Zákányi —.— —.— O. államvasp. 256.— 257.— Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Érsz.-keleti v. 120.50 121.50 Vágvölgyi __. . Erdélyi vasút 96.— 98.— O. gőzb. társ. —. .— Helyi vasút 74.— 75.— Pesti közúti v. 262.— 264.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 95.75 96.25 Bpesti fővár. 375.__ —._ Pesti hazai I. 2420.—2425.— Pest külvárosi* —.— —. . Különf. vállalatok. Alagút 85.— —.— S.-Tarj. kőszén 90.— 92.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. —.— t . öntöde*) 262.— 264.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 76.__ 73._ szeszgyár*) 238.— 242.— I. m. serfőződe 445.— —.— L m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bizom. —.— —. — Sóskúti köb. ——.— Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 385.— —liszt-gyár 224.— —.— Pesti könyvny.­ Újlaki tégla- és részv.-társ. —.— —.— mészégető 25.— 28.— Kőszén-és tégla- köb. téglaég. 81.— 82.—A gyár 41.— 42.— Záloglevelek. M.földh.i.5­/2% 97.25 / 97.75 Pesti keresk. b. 98.— —.— » » » 5% 88.50 —.— M. ált. földh. i. » » » ar.v. társ. 6»/, 79.— 80.— » ezüstben 5»/„ 107.— —.— Kisb. fldh.i.7»/, 95.— —.— jelzőb. 53/«% 85.— 86.— » » »6°/o 85.— — Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% 72.50 73.— vasút 5»/0 65.— 66.— O. áll. » 5»/. —.— —.— Dunagőzbajóz. Vágvölgyi vas­társulat 5°/„ —.— —.— pálya 5% —.— —.— Dunagőzbajóz. Vágvölgyi rész­társulat 6°/» —.— —.— kötszv. 71/«./o —.— —.— Északk. vp. 5% 68.50 69.— Bostilánch.6°/o 95.— —.— » vasp.­­ malom 6% —.— —.— ar.-ban 5“/0 —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 —.— —gyár­t. 6»/o 87.— —.— I. érd. vasp. 5°/o —•— —.— Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5°/0 76.— — Ebenf. v. 5°/« —.— —.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 164.50 165.50 Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.50 5.55­/, O. m. ezüst 100.— 100.10­0. m. 8frtos ar. 9.29 9.30 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.29 9.30 jegylOOb.m.] 57.30 57.40 Török ar.-lira —.— — .— Váltók. Ném.bankpiac­. 56.95 56.95 Svájc­ipénzpia-Amsterdam 100 c­oklO0frk. 46.05 46.10 holl. ftért 96.35 96.55 Zürich 100 — 46.— 46.10 Páris 100frk. 46.10 46.20 Londonl0fntstll6.80 117.10 Brüssel 100 » 46.15 46.25 Milánó 100 Marseille 100 » —.— —.— olasz 1. —.— —.— *) Szelvény nélkül. Üzleti táviratok. Frankfurt, april 3. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre —.—, Osztr. bankr. —.—, Osztr. hitelr. 216.*/8, Osztr. államv. részv. 223.»/«, Lombard 59.5/«, Galicziai 203.3/4, Papír járadék 56.75, Ezüst járadék 57.18, Osztr. arany járadék 67.43, Magy. aranyjáradék 77.18. Hamburg, april 3. Búza csendes 179.—, 185.—, rozs szilárd 116.—, 122 repczeolaj csendes 60.50 60.—, szesz lanyha 39.—, 39.—,— 89.75. Pária, ápril 3. (7 A r­­­a t.) L­i­s­z­t folyó bóra 60.—, májusra 60.—, májustól 4 bóra 60.25, julius—augusztusra 60.50. Búza folyó bóra 27.23, májusra 27.25, májustól 4 bóra 27.50, julius—augusztusra 27.59. Bors folyó bóra 17.25 májusra 17.25, májustól 4 bóra 17.50, julius—aug.-ra 17.50. Olaj folyó hóra 82.50, májusra 82.75, májustól 4 hóra 83.5, a négy utolsó hóra 84.50. Szesz folyó hóra 55.50, májusra 55.75, májustól 4 hóra 56.75, a négy utolsó hóra 56.75. Fedezve: Olaj baisse, szesz szilárd, többies csendesek. Felelős szerkesztő: Urvéry Lajos. ST - 11 t-t é­r. Császárfürdő gyógyintézet. Az újonnan berendezett és tornaeszközökkel ellátott PFC női uszoda vasárnap f. hó 6-án megnyittatik és pedig­­ délelőtt nők, délután férfiak számára. 666 A.X Igazgatóság.­­Utánnyomás nem díjaztatik.

Next