Pesti Napló, 1882. február (33. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-08 / 39. szám
Hiány részéről jelen van : Szász Károly miniszteri tanácsos. A jegyzőkönyv felolvasása és az elnöki bejelentések után: Szász Károly szót kérvén, kijelenti, hogy az albizottság első üléséről némely lapokban adott tudósításban neki tulajdonított nyilatkozatot, a kath. egyház képviselőinek meg vagy meg nem hívása tárgyában, nem úgy s nem azon összefüggésben mondotta, mint az szájába adatott és azt semmi tekintetben magáénak nem ismerve,az abból vont rosszakaratú következtetéseket határozottan visszautasítja, hivatkozva az albizottság jelen volt összes tagjaira. Haynald bibornok-érsek: A 11-ik órában kapta a parancsot a bibornok herczeg prímástól, hogy a t. bizottság előtt megjelenve, a kath. egyház igazait, követeléseit, jogait előadja. Azóta is el volt foglalva a delegáczióban s csak ma délután érkezett meg Bécsből. S bár ott éjjeleken át foglalkozott a törvényjavaslattal s ma még a vasúton is dolgozott előterjesztésén, s haza érkezve konferencziát tartott püspök társaival és a tanitórendek főnökeivel, de az idő rövidsége miatt nem tudott teljesen elkészülni. Hogy kellőleg képviselhesse anyaszentegyházát, mint kétségtelen iskolatartó testületet, melynek jogait megtartani, megvédeni elhatározott szándéka, szüksége volna még egy napra, de már holnap nyomtatásban benyújthatná a kath. egyház memorandumát. Különben az ellen sincs kifogása, hogy az felolvastassék a nála lévő impuzumból, mert azon lényeges változás nem eshetik, minthogy a püspökök által meg van állapítva s csupán formai tekintetben nem oly korrekt, hogy a t. bizottság tagjai magas miveltségének színvonalán álljon. B. Vay: Az eljárási módozatra nézve megjegyzi hogy váljon az általa beadott memorandumot felolvasottnak tekinti-e a bizottság, mert ennek konstatálásától függ az ő magatartása. Baross Gr. elnök: A beadványok kiosztottak tanulmányozás végett a bizottság tagjai közt, s azok mindnyájan felolvasottaknak tekintetnek. De különben is az albizottságnak nem czélja általános vitát kezdeni, hanem csak szakférfiak közreműködésével az anyagot összegyűjteni és a teljes bizottság elé vinni. Kéri a részletes tárgyalás megkezdését. Zay Adolf kérdi az elnöktől, hogy e szerint tehát hol szándékszik figyelembe venni az egyházak által emelt közjogi észrevételeket? Baross Gr. elnök : Hivatkozik arra, hogy a bizottság már korábban elhatározta, hogy nem fog általános vitába bocsátkozni s nem tartja helyesnek, hogy most újból kérdésbe tétessék valami, amit a bizottság már megállapított. Haynald bibornok-érsek : Méltányolja az elnök által kifejtett következetességet, de ismét megjegyzi, hogy nem rajta múlt, hogy a mai részletes tárgyalásra el nem készülhetett. Ő tisztában van azon állásponttal általában, amelyet a tanácskozás folyamában el kell foglalnia, de minden részletre nézve most nem tudna nyugodtan nyilatkozni, hanem holnap már abban a helyzetben lesz, hogy a részletes tárgyalásban részt vehet. Hegedűs László: Méltányolnunk kell ő eminencziája kívánságát, s így nem tehetünk egyebet, mint hogy most elhalaszszuk a tárgyalást. Ez a kérdés már oly komplikált lett, hogy a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk. Elnök: A kérdés nem komplikált, ha szándékosan nem teszszük azzá, de hogy azzá ne tétessék, arra gondja lesz. A bizottság vagy teljesítni fogja feladatát, s hozzálát a munkához, vagy belátja, hogy a feladat megoldására nem képes. Részéről is beleegyezik, hogy a tárgyalás még egyszer elhalasztassék, még pedig holnapután este 5 órára, s e szerint most az ülést bezárja. Haynald érsek köszönetet mond az elnöknek e kegyességéért. A helvét és ág. protestáns egyházaknak a tegnapi ülésen K. Vay Miklós által benyújtott emlékirata így hangzik: Tisztelt közoktatásügyi albizottság! A gimnáziumi és reáliskolai oktatásról legújabban előterjesztett törvényjavaslatra vonatkozólag, nyilatkozattételre szólíttatván fel, a helvét és ágostai hitv. evang. egyházak nevében következőkben terjesztjük elő nyilatkozatunkat. A magyarhoni helvét és ágostai hitv. evang. egyházak mindannyiszor, valahányszor a középtanodai oktatás törvényes rendezése szőnyegre került, teljes önérzettel hivatkoztak arra, hogy midőn azt egyházuk jogi állásának, benső életének s közművelődési czéljai nélkülözhetlen feltételeinek szempontjából veszik vizsgálat alá, ezt egyszersmind azon meggyőződésben teszik, hogy a magyar protestáns egyházak czéljai s érdekei hazánk közművelődési érdekeivel azonosak. Valahány szót a középtanodai oktatásról törvényjavaslat terjesztetett elő, a hazai két protestáns egyház nyíltan és határozottan kifejtette és kiemelte azon sarkalatos elveket, melyeknek sértésébe vagy mellőzésébe semmi körülmények között bele nem nyughatik, és ráutalt a törvényjavaslatok azon intézkedéseire, melyek e sarkalatos elvekbe ütköztek. Jelen alkalommal is elsősorban azon főelveket emeljük ki, melyek a helvét és ágostai hitv. evang. egyházaknak ezen kérdésben megingathatlan szilárd jogi alapját képezik, s iskoláiknak ebből folyólag külön szempont alá helyezését követelik. A magyarhoni mindkét hitvallású evangélikusok iskolai autonóm szabadságának s az államhoz való viszonyának törvényes alapjai, nemzetközi szerződések erejével biró békekötésekben, az ezek beczikkelyezésével s az 179°/x. 26. törvényczikkel alaptörvényekben vannak lerakva. Ezekben a mindkét hitvallású evangélikusoknak a tanügy terén teljes és tökéletes autonómia, azaz semmi feltételhez nem kötött szabadság van biztosítva. Kimondatik határozottan, hogy: rationem, normum et ordinem docendi atque discendi ordinare futuris semper temporibus liceat evangelicis, ludimagistros, professores, rectores, subrectores vocare et dimittere, numerum eorum augere vei miniere; nec non Directores seu Curatores scholarum quarumvistam locales, quam superiores et supremos, e suae confessionis hominibus eligere futuris semper temporibus liceat.« E tanügyi autonómiát és szabadságot nem csorbítja a coordinatio literariae institutionis kiterjesztésének elrendelése, mert ennek, a minden jövendő időre a fennebbiek szerint biztosított intézkedési jogok mellett, más alkalmazása iskoláinkra lehetetlen, mint az, hogy a minden hazai iskolára törvényben megszabandó tantárgyakat a protestánsok is felvegyék ; az, ami ismételt feliratokban kiemeltetett, hogy az államnak joga van törvényben kijelölni a czélt, melyet az iskoláknak el kell érniök, tehát az adandó képzettség minimumát, de hogy ez mily mód és eszközök által éressék el, abba az állam nem avatkozik. Hogy az 1790/1. 26. t. czikkben említett coordinatio literariae institutionis-nak más értelme a biztosított autonómia mellett nem lehet, mutatja a budai zsinatnak, melyen sokan voltak jelen az 1790/1-iki országgyűlés tagjai közül, következő jegyzőkönyvi tétele: »ha csak a nevelésre szükséges tudományoknak nemeit fogja az országos küldöttség meghatározni, azoknak pedig taníttatásuk módja, a szükséges könyveknek választása s egyéb ilyféle rendelkezések a mi hatalmunkban maradnak — a mint ez iránt az illető törvényczikk kétkedni sem hagy — e szerint nekünk abból semmi sértésünk sem következik.« Igazolja ezt tovább az iskolai rendszer kidolgozásával megbízott említett küldöttségnek azon kívánsága is, hogy a prot. iskolák csak a tantárgyakra nézve alkalmazkodjanak a közoktatási rendszerhez. »Evangelici autem augustanae et helveticae confessioni addicti, in iis, quae pure sunt literaria studiorum argumentis huic normae sese conformare debeant«. Biztos alapon és a tanügy tekintetében is kétségbevonhatlan autonómiánk e sérthetetlensége elismertetett az 1843/4. országgyűlésen is, midőn az alsó tábla, a vallásügyben a főrendekhez intézett üzenetében azt nyilvánította, hogy a békekötések a közerkölcsiség pajzsa alatt állanak, melyeknek tehát érvénye és kötelező volta felül áll az időnként változható politikai nézeteken és pártárnyalatok felfogásain. Tanügyi autonómiánk s a középiskolai ügy rendezésének kérdése egyébiránt önmagában is szoros és elvárhatlan kapcsolatban van a protestáns egyház életével, e kérdésnél a protestáns egyházak életéről és biztos fenmaradásáról van szó. Vannak hitfelekezetek, melyeknek vallási szabadságuk nem érintetik a középiskolák rendezése által, míg a magyarhoni prot. egyházak életfája gyökerében támadtatik meg, ha elvonatik tőle szabadsága éltető levegője. Mert bizonyára nem a puszta esetlegesség szüleménye, hanem a belső összefüggés és öntudatos tevékenység tanúbizonysága, hogy a magyar protestáns egyház 30 fő és 27 nem teljes gimnáziumot, 13 hittani intézetet s ugyanannyi tanítóképezdét és 6 jogakadémiát tart fenn önerejéből, az állam legkisebb megterheltetése nélkül. Vérrel szerzett szent erősségek ezek, melyekre önérzettel tekinthet a két prot. felekezet, mert nagy feladatot teljesítettek azok és kétségtelen érdemök van magyar nemzetiségi tekintetben is. A szabad szellem és szabad eszméknek voltak azok menhelyei s igen sokszor az alkotmányos szabadságnak s igaz hazafiságnak védvárai. Igazolták tanintézeteik által a protestánsok, hogy a teljes szabadságot, melyet a tanügy terén biztosítottak számukra békekötések és törvények, hasznosítani s értékesíteni tudták. Nem volt áldozat nagy és drága, melyet ennek érdekében meghozni ne siettek volna. Mutatják e tények azt is, hogy őseink az autonómiát épen nem valami szűkkeblű felekezeti szempontból, hanem a nemzeti művelődés szempontjából fogták fel s annak érdekében használták. Egyházi iskola a legbensőbb és elvárhatlan kapcsolatban voltak a hazai két protestáns egyháznál és kell, hogy legyenek jövőre is, ha biztosan fenmaradni s élni akar. Ez együvétartozást igazolta az 1790/1. országgyűlés is, mely a prot. autonómiáról s államjogi viszonyairól is tüzetesen szóló törvényczikknek cziméül elfogadta: »de negotio religionis« s az 1848. 20.cz., melynek czime egyszerűen: »a vallás dolgában.« A magyarhoni protestáns egyházak teljes autonóm jogaik mellett természetesen mindenkor elismerték és tiszteletben tartották az állam legfőbb felügyeleti jogát, de viszont azt mindig természetes jelntősége és tartalma szerint fogták fel. Az autonómia valódi jelentősége és fogalma mellett, ez nem lehet más, mint közvetett ellenőrzési jog és hatalom, mely fogalmilag kizár magából minden pozitív intézkedést, mert nem volna mire ügyelni, mit inspicziálni, ha szabad cselekvési tért nem engedne, hanem rendelkeznék a helyett, beavatkoznék annak cselekvési körébe, kit a működés megillet. A felügyelet ily módon átlépné körét s az autonómia illuzóriásá tétetnék. A legfelsőbb felügyeletnek a múltban is s a hosszas gyakorlat által folytonosan ezen értelem adatott, s annak egyedül ez azon jelentősége, mely a tanügy terén is az autonóm szabadsággal megfér. Előadtuk ezekben és tüzetesen kifejtettük azon alapelveket, melyekhez a középtanodai oktatás rendezése kérdésében mindenkor szilárdan ragaszkodunk. És ha már most tekintjük, hogy a legutóbb előterjesztett törvényjavaslatban mennyiben vétettek ezen sérthetlen törvényes alapok figyelembe, menynyiben teljesültek azon kívánalmak, melyeket ezen elvek alapján a hazai helvét és ágostai hitvallású evang. egyházak a korábbi hasontárgyú törvényjavaslatok alkalmával kifejeztek és részben formuláztak is, ki kell jelentenünk azon sajnos tapasztalatunkat, hogy a javaslat azokat ismét sérelmesen mellőzte. A magyarországi helvét és ágost. hitv. egyházakat illetőleg a javaslat intézkedései a fentebb előadottakkal legnagyobb részt elvi ellentétben állanak. Ugyanezért nem is tekintjük helyénvalónak és feladatunknak, hogy a javaslattal szemben részletekbe bocsátkozzunk, hanem még csak némely ily elvi ellentétben álló s a prot. egyházak ismételt felszólalásai daczára fentartott intézkedéseknek főbb vonásokban való megjelölésére szorítkozunk, így ki kell emelnünk, hogy mellőztetett a magyarországi helvét és ágost. hitvallású evang. egyházak történelmileg kifejlett, békekötések s alaptörvények által biztosított jogi állásának követelménye, hogy középtanodáinkról a fennebb megjelölt alapokon külön fejezetben rendelkezzék a törvény. Autonómiánknak érintetlen megőrzése s ennek a törvényben való kifejezése és tovább valósítása nem felekezeti kiváltság, hanem jogfolytonosság követelménye s ehhez ragaszkodni a protestáns egyházaknak önfentartási jogukból folyó kötelessége, mert fájdalom, hazánkban a felekezetek közti jogegyenlőség és viszonosság nagy elve még testet nem öltött. Míg legalább tényleg gyakorlatban létezik uralkodó vallás, mely hatalmas intéző karjait társadalmi életünk minden rétegébe, a törvényhozás asztalától kezdve kiterjesztheti, addig a létért való küzdelemnél nem nélkülözhetjük azon palládiumunkat, melyet kivívott jogaink törvényes biztosítékában bízunk. A törvényjavaslatban egy vonalba helyeztetnek iskoláink és sok tekintetben egyenlő intézkedések alá vonatnak még magánosok által állított iskolákkal is. Középiskolák felállítása, melyre az 1790/1-ik évi 26. t. sz. feltétlen jogot biztosit, feltételekhez köttetni terveztetik. Az egész javaslaton keresztülvonul bizonyos egyenlősítési irány és oly részletezés, melyek mindegyike a haladást biztosító szabad verseny és a szabad fejlődés kárára van. Törvény általi megszorítás és korlátozás terveztetik, igy p. o. a tanárképesítési vizsgákra, osztályösszevonásokra, tanárok és tanórák számára és még több oly tárgyra nézve, melyben egyházainknak szerzett s minden jövendő időre biztosított joga a szabad rendelkezés. A főfelügyeleti jog, kivéve valódi értelméből, rendelkezéssé és közvetlen intézkedéssé alakíttatik át. Több intézkedésnél pedig kapcsolatba hozva a részletekig menő határozmányokkal, p. o. tantermek, felszerelésre vonatkozókkal, ezen önmagában sérelmes és helytelen korlátozásokhoz még a beavatkozás és súrlódás veszélyét csatolja. Különösen ki kell emelnünk, hogy még e javaslat is fentartja a nyilvánosság elvonását, holott a nyilvánossági joggal a protestáns egyházak minden tanintézete a biztosított autonómia alapján feltétlenül bír és attól kormányintézkedés útján meg nem fosztható, és sarkalatos jogok egyenes csorbítása nélkül magánintézetek sorába semmi körülmények közt nem helyezhető. Hasonlókép tiltakoznunk kell a törvényjavaslatban nyilvánuló minden oly törekvés ellen, mely alapítványaink tekintetében bárminő intézkedési jogot adna a kormánynak, valamint azt sem ismerhetjük el, hogy a bezárt iskolák vagyona felett a rendelkezési jog ne magát az autonom prot. egyházat illetné, mert az 1791. 23. t.-cz. ő Felségét, mint legfőbb patrónust említi, ez pedig csak a kath. egyházra vonatkozik. Ily intézkedéseket s átalában olyanokat, melyek jelen nyilatkozatunk elején kifejtett elvi álláspontunkkal ellenkező alapokon nyugszanak, a magyarországi helvét és ágostai hitv. evang. egyházak mindenkor elleneztek s elleneznek, és soha megnyugvással fogadniok nem lehet. Ugyanazért szilárdan ragaszkodva az említett, egyházunk korábbi előterjesztéseiben is folytonosan fentartott és megőrzött álláspontjához és sarkalatos elveihez, azon reménynyel és kéréssel zárjuk be jelen nyilatkozatunkat, hogy a biztosított jogok sértetlen fentartása, a közművelődés sikeres előmozdítására szükséges szabadságunk érdekében, és megemlékezve azon szolgálatokról, melyeket tanügyi szabadságunk alapján alkotott tanintézeteink a hazának tettek, az egyházaink nevében előadottak figyelembe vételét s a törvényjavaslatnak azokhoz alkalmazását a mélyen tisztelt képviselőháznak ajánlani méltóztassék. Tisztelettel, Budapest 1882. febr. 4. A magyarországi helvét és ágostai hitvallású evang. egyházak nevében és megbízásából: id. Vay Miklós főgondnok. B. Radvánszky Antal, egyetemes felügyelő. A lázadás. A II. Wiener Abendblattnak a következőket írják a lázadás színhelyéről: Trebinje, jan. 27. A szoláczi, bileki, gaczkói, nevesinyei és korjaniczai kerületeket számos banda barangolja be. Azelőtt csak egyes őröket vagy őrjáratokat támadtak meg, most már nagyobb csapatosztályokat is megtámadnak. A fölkelők, akiket nemrég is hivatalosan rablóknak czímeztek, a guerilla harczot oly mesterien űzik, mint a török uralom és az okkupáczió alatt. Herczegovinában csak Trebinje vidéke, a Korjanicza, valamint a Popove-Polje maradt nyugodtan. Mokrine, jan. 28. Egy este sem múlik el, hogy őrségeinket fel ne riasztanák. Azért történik ez leginkább, hogy katonáinkat kifáraszszák, vagy pedig kicsalják őket szállásukról, és igy megismerjék erejüket. Oravaczban, Grob mellett tegnapelőtt is felriasztották a 16. sz. varasdi Wetzlár-ezredet s megkisérlették Kokotjesics ezredest elfogni, illetőleg lakását megrohanni. A fáradalmak igen nagyok; a katonák és tisztek is rettentő sokat szenvednek. Dorlitz, a Wetzlárezrednek Trebinjében meghalt alezredese, az őrvonalon betegedett meg. A fölkelők támadásai nem mindenütt oly meglehetős ártalmatlanok, mint itt. Legközelebb Kruseviczát támadták meg s az ott levő kilencz csendőrt elhurczolták. A segítségre siető csapat a Wetzlárezredből hét csendőr lenyakazott hulláját találta meg. A szerencsétlenek lemészárlása nem messze a katonai állomástól történhetett. Bilek, jan. 29. A bátortalanság napról-napra nő; a katonák ki sem léphetnek a faluból, hogy rájuk ne lőjenek, ha vizet hoznak a Trebenjukáról, a kiküldött csapatot egy század kiséri. Tegnapelőtt innen egy félórányira az után megtámadtak egy szerb kereskedőt s levágták az orrát meg fülét. Scecovitza faluba ma éjjel betört egy 300 főből álló banda: kifosztotta a noelavov lakását, elvitte marháját és 4000 frtját. A poglavárt nagyon gyűlölték a fölkelők, mivel nem akart csatlakozni hozzájuk. A bilek-trebinjei távirót megint szétrombolták, azaz a fölkelők néhány távirópóznát ledöntöttek, abban a hitben,hogy most már szétrombolták a táviró-vezetéket. * A szegedi ezred mozgósítása is kilátásban van, ha ítélni lehet az előkészületekből. A 46-ik Szász-Meiningen-ezred szegedi tartalék-parancsnokságához — mint a Szegedi Napló írja — ugyanis a minap rendelet érkezett, mely szerint a tisztek mielőbb kötelesek magukat tábori bőröndökkel ellátni, minthogy az ezred mozgósítása — mint a rendelet mondja — legrövidebb idő alatt bekövetkezhetik. A 46. ezred 1878-ban is volt Boszniában és sok veszteséget szenvedett. Különfélék. Napirend február 8. Naptár: Szerda, február 8. E. kath. : Mattai János , protestáns : Salamon; görög-orosz: (jan. 27.) Krizosztóm ; izraelita : (serat 19.) — Nap kel 7 óra 19 perez,nyugszik 5 óra 9 perez. — Hold kel 10 óra 56 perez este, nyugszik 9 óra 1 perez reggel. — Merkur a nap közelében. A Kisfaludy-társaság tagválasztó ülése d. u. 5 órakor az akadémiában. A magyarhoni földtani társulat szűkülése d. u. 5 órakor. Értekezők : Matyasovszky Jakab, Halaváts Gyula és Schafarzik Ferencz. A fővárosi törvényhatósági képviselő bizottság ülése d. u. 4 órakor. A budapesti népnevelők bálja. Makart »Öt érzék« képcziklusa a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9-től d. u. 5-ig. Belépti dij 50 kr. P®“ Lapunk mai mellékletének tartalmát a következő közlemények képezik : Közoktatásügy: A gimnáziumi törvényjavaslat és nemzetiségi érdekeink. — Értekezlet a középiskolai törvényjavaslat tárgyában. — Irodalom. — Lapszemle. — Vegyesek. — Törvényszéki csarnok. — A tárczában: Pridényi bankja. (28.) — Közgazdaság: A Dunagőzhajózási társaság és Magyarország. — Vegyes hírek. — Üzleti hírek: A budapesti gabona- és értéktőzsdékről. — A budapest-kőbányai sertéskeresk. csarnok távirata. — Bécsi szarvasmarha- és sertésvásár. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Meghaltak Budapesten febr. 6-án. — Nyilttér. — A szent István-szoborra ma négyfélét vettünk hazafias adományt. A bajai főgimnázium tegnap kimutatott jelentékeny gyűjtéséhez pótlólag Nemes Tivadar tanár úr további 4 frt 2 frt küldött be hozzánk. Egy másik derék tanintézet, a kegyesrendiek debreczeni gimnáziuma szintén letette adományát a kegyeletes czél oltárára. Sőt. Harmath Gergely igazgató úr, az érdemes tanférfiú, meleg kisérő levélben 21 frtot küldött be hozzánk, melyből 19 frt 20 ki a hazafias tantestület és a tanuló ifjúság, a többi pedig Beér Kálmán rendőrkapitány ur adománya. Pancsováról Zsitkovszky Gizella urhölgy 22 frtot küldött be hozzánk, melyet egy hazafias zártkörű mulatságon gyűjtött. Végül Szinyérszegről, Temes megyéből 5 frtnyi adományt vettünk. Őszinte köszönetet mondunk hazafias buzgalmakért a derék gyűjtőknek és adományozóknak. Különös elismeréssel kell megemlékeznünk arról, hogy egy lelkes hölgy is magáévá tette az eszmét s buzgón fáradozott a kegyeletes czél érdekében. Szép példáját ajánljuk a magyar hölgyvilág szíves figyelmébe. Minél jobban felkarolják magyar nők a szobor eszmét, annál gyorsabban nyerhet az valósítást. A gyűjtés eredménye következő : Zsitkovszky Gizella gyűjtése (Pancsova)........................................ 22 frt — kr. Főtiszt. Harmath Gergely igazgató gyűjtése (Debreczen) .... 21 » — » Névtelen adomány (Szinyerszeg) . 5 » — » Nemes Tivadar gyűjtése (Baja) . 4 » 02 » Eddig begyült.............................. 5778 » 34 » Összesen : 5830 frt 36 kr. ** * * Főtiszt. Harmath Gergely igazg. gyűjtéséhez a róm. kath. kegyesrendi gimnáziumban Debreczenben járultak : Harmath Gergely gimn. igazgató 2 frt, Véber Antal, Vas Károly, Varjú János, Haraszthy Gyula, Nemesszeghy Kálmán, Zvér Ferencz gimn. tanárok egyenkint 1 frt, a IV. oszt. növendékei 2 frt, m. oszt. növendékei 3 frt 30 kr, II. oszt. növendékei 1 frt 89 kr, I. oszt. növendékei 1 frt 61 kr, dr. Cseh Ferencz k. r. u. 2 frt, dr. Kardhordó Ambrus 1 frt, Boér Kálmán városi rendőrkapitány 1 frt 20 kr, összesen 21 frt. — Az állami középipartanoda, Matlekovits államtitkár személyesen nyitotta meg tegnap a középipartanodában a gépkezelők és fűtők tanfolyamát, amelyre 140 hallgató iratkozott be; az előadások parallel osztályokban naponkint este 7 órától 9-ig tartatnak. — Új lap. Vas megyében mind a kormánypárt, mind a függetlenségi párt megalakulván, érdekei képviseletére mindegyik saját közlönyt fog kiadni. A kormánypárt lapja a Vasmegyei Lapok lesz; a függetlenségi párt Dunántúl czim alatt új lapot ad ki, melynek első száma február 16-án jelenik meg. Szerkesztője Latky Károly lesz. — Természettudományi estély. A természettunányi társulat legközelebbi estélye febr. 1- én, pénteken esti 6 órakor fog megtartatni a vegytani intézetben (múzeumkörút 4.), melyre a t. közönség ezennel meghivatik. Ez alkalommal dr. Thanhoffer Lajos fog mutatványokkal egybekapcsolt előadást tartania nagyítókról és a mikroszkópról a tudományban és a közéletben.« Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában adatnak ki a társulat tagjainak csütörtökön d. u. 4-től 6 óráig és nem társulati tagoknak pénteken d. e. 10-től 12 óráig. — Az országos középiskolai tanáregyesület választmánya f. hó 8-án d. u. 5 órakor az állami felsőbb leányiskolában a gimnáziumi és reáliskolai törvényjavaslat tárgyában ülést tart, melyre az egyesület budapesti tagjai ezennel meghivatnak. Berecz Antal elnök. — Dr. Lueger leleplezései, melyekről reggelijj lapunkban kimerítően megemlékeztünk, foglalkoztatják most Bécs város egész közvéleményét. Mindenki kíváncsian leste a tegnapi városi bizottsági ülést, mely tisztán e szenzácziós ügy folytán hivatott össze. Noha a meghívások későn küldettek szét, csaknem az öszszes bizottsági tagok megjelentek. A gyűlés roppant izgatottság közt vette kezdetét. A h 1 polgármesteri helyettes mély csöndben mondta el, hogy azért hívta össze az ülést, hogy dr. Lueger ismert levelét s a vele összefüggő iratokat előterjeszsze. Erre felolvasta Lueger úr levelét. A levél bevezetése igy hangzik: »Nagyságos úr! Állásomban mint a vasúti bizottság elnöke, sajnálatomra kénytelennek érzem magamat, hogy nagyságodnak, mint a polgármester ez időszerinti helyettesének, értésére adtam azon tényt, hogy a Bunton és Fogerty vállalat részéről a községtanács s különösen a vasúti bizottság tagjainál kísérletek léteznek, hogy őket jól dotált állások vagy nagyobb pénzösszegek biztosításával megnyerjék a terv támogatásának.A Lueger azután egészen úgy adja elő a nála tett vesztegetési kísérletet, amint szóban elmondá választói előtt. Azután igy folytatja: »A bizalmi személy, kit, a Fogerty vállalat a velem való alkudozással megbizott, Buchwald Alajos fB’’ rln»> ? -—w' MuwvL. o v/1 A A —„ ~ - Ki , évek óta barátságban van velem s a kiről joggal állíthatom, hogy a mit nekem mondott, az teljes hitelt érdemel. Buchwald Tivadar pedig az első négy szem közt folyt beszélgetésben egész határozottan kijelentette, hogy három községi tanácsosnak, köztük Gunesch Rudolf lovagnak és Goldschmidt lovagnak igazgatói állás van biztosítva s hogy ezenkívül Gunesch lovag 1000 font sterlinget is kap, mihelyt a végleges engedély megadatott. A levél fölemlíti, hogy Buchwald később a harmadik községi tanácsost is megnevezte, kit szintén meg akarnak nyerni, de hozzátette, hogy erre nézve nincs teljes bizonyossága, miért is most a levél azt a nevet nem említi. Lueger Károly levelét így végezi: »Midőn bátorságot veszek magamnak a Bécs városáról szóló törvény 95. §-ra utalni, kérem nagyságodat, tegye meg a lépéseket,melyeket szükségeseknek tart.« Uhl polgármester-helyettes erre bejelenti, hogy ugyanezen ügyben Gunesch és Goldschmidt lovagoktól írásbeli nyilatkozatokat vett. Fel is olvasta azokat. Gunesch az összes állításokat alaptalanoknak nyilvánítja s jelenti, hogy Lueger ellen megteszi a törvényes lépéseket. Goldschmidt Tivadar lovag az összes vádakat »hazugság«-nak nyilvánítja. A levelek felolvasása után az elnök jelenti, hogy Lueger levelét még tegnap délelőtt átadta a kir. ügyésznek s felkérte, indítsa meg a vizsgálatot. Ezzel a rendkívüli közgyűlés minden további eszmecsere nélkül berekesztetett. Tegnap a Bécs városi vasúti bizottság ülést tartott. Itt felolvasták Goldschmidt lovag levelét, melyben azt írja, hogy becsületsértés és rágalom miatt fenyitő pert indított Lueger ellen s azért nem maradhat azon bizottság tagja, melynek elnöke Lueger. Bejelenti tehát kilépését a bizottságból. Ekkor Luegert felszólították, mondjon le az elnökségről. Minthogy ezt tenni nem akarta, még tizenhárom más bizottsági tag köszönt le, úgy, hogy összesen csak öt tag maradt a bizottságban. Ez tehát most szét van ugrasztva és a legközelebbi községtanácsi ülésben újjá fog alakíttatni. — Három selyemtenyésztési felügyelői állomásra hirdet pályázatot Bezerédj Pál szegzárdi miniszteri meghatalmazott. Az állomások Pancsován, Zsablyán és Nagy-Czenken létesíttetnek; mindegyikével 600 frt fizetés, természetben lakás, esetleg 100 frt házbér van összekötve. A pályázóktól a magyar nyelv tökéletes ismeretén kívül megkivántatik, hogy németül, esetleg szerbül is tudjanak beszélni, feddhetetlen erkölcsüek legyenek, igazolniok kell, hogy katonai kötelezettségüknek eleget tettek s kellő jártassággal kell birniok kisebb irodai munkálatokban. — Az orosz nagykövet elleni merénylet. Tegnap délután tárgyalták Bécsben a belvárosi járásbíróságnál annak a merénylőnek ügyét, ki i. é. január 19-én délután 4 órakor követ dobott Dubril orosz nagykövet kocsijába. A kő, mint ismeretes, csak a kocsi ablakát zúzta be. A vádlott zord külsejű, 45 éves ember; neve Zseh János, Csehországban, Zamrskban született ; volt egy kis birtoka is, de tönkrement s 1877-ben mint önkénytes beállt az orosz hadseregbe. Harczolt a Sipka-szorosban is , bal karján most is megvan a sebje. Nemrég Bécsbe jött, s mivel csak száraz kenyere volt, elment az orosz követséghez, abban a reményben, hogy ott kap segítséget. De semmit sem adtak neki. Boszuból bedobta a kocsi ablakát. Elfogatásakor több követ is találtak zsebében. Ezekkel, mint valló, a követségi palota ablakait akarta bezúzni. Haragudott, hogy úgy bántak vele — úgymond — a nagykövetségnél. Nem tudom, mért tettem, amit tettem, — de azt tudom, hogy azt akartam, csukjanak be, hogy legyen enni valóm. Ziehet, tekintettel arra, hogy 1877-ben a Sipka-szorosban harczolt, Dubril nagykövet kérelmére csak 8 napra ítélték el. A vádlott belenyugodott. — Molnár István miniszteri tanácsos helyett, ki főispánná neveztetett ki, a honvédelmi minisztérium 6. és 7. ügyosztályainak vezetését — Bénárd Lajos miniszteri tanácsos vette át. — Gambetta Nizzából átrándult Monte-Carloba is. Mikor Monaco herczegségbe lépett, Wagatha és Judas, a játszó bank igazgatói üdvözölték. A zeneteremben hangversenyt rendeztek tiszteletére. A zeneteremből a játszóterembe ment, ahol egy Lajosaranyat tett pirosra, de vesztett. Többször nem is próbált szerencsét és visszatért Nizzába. — A franczia kormány és külügyi kormányunk közt tegnap szerződés cseréltetett ki, mely a holnap lejáró, legfőbb kedvezményt biztositó vámszerződést 1882. évi május 15-éig meghosszabbítja. — Váltóhamisítás. Fuchs Mór kerepesi ut 10. sz. a. lakó ékszerész ma d. e. jelentést tett a rendőrségnél, hogy szombaton este beállított üzletébe egy elegáns külsejű fiatalember, ki Kőnig Frigyes győri ügyvédnek adta ki magát és egy 100 forintos arany remontaire órát vásárolt nála váltóra és egyszersmind azt mondotta, hogy Wimmer Miksa, a Strasser és König elég utazó ügynöke kezességet vállal érette. Fuchs beleegyezett az alkuba, mire az ügyvéd elment és nemsokára visszatért Max Wimmer által aláirt váltóval, saját nevét, Fritz König, ott a helyszínen irta alá és az összegre 10 forintot azonnal törlesztett is. Tegnap Fuchs a váltó valódiságáról meggyőződést akart szerezni, s e végett elment AVimmerhez. Mily nagy volt itt meglepetése, midőn AVimmer és neje a váltót hamisnak nyilvánították. Fuchs azonnal a rendőrségre sietett és az esetet feljelentette. Az állítólagos váltóhamisító-ügyvéd a vételnél azt mondotta Fuchsnak, hogy legközelebb Orosházán szándékozik ügyvédi irodát nyitni. A rendőrség ez ügyben szigorú vizsgálatot indított meg. A meggyilkolt bécsi uzsorásról, Streinsbergről igazán elrémítő adatok kerülnek nyilvánosságra. Ő havi 10—12 százalékra, tehát mintegy 130 százlékra adott kölcsön s ezenkívül adósainak mesés öszszegű másik váltót kellett aláirnuok, mely ha az eredeti váltó nem fizettetett ki, általa szintén bepereltetett, így megtörtént, hogy egy kereskedő, ki tőle 80 frtot kért kölcsön, másfél év alatt 5000 írttal tartozott neki s ez adósság fejében az uzsorás elliczitáltatta a kereskedő minden holmiját. Igen valószinü, hogy valamely adósa állt boszul rajta, de a tettest még nem ismerik. Az uzsorás hátrahagyott irományai között sok fenyegető levelet találtak, melyeket egyes adósok írtak hozzája. Helyi hírek. — Az adókivető bizottságok. A III. és IV. oszt. kereseti adó, továbbá a tőkekamat-járadék adó s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója kivetésére hivatott bizottságokba a pénzügyminiszter a maga részéről a következőket küldte ki: I. (Vár, Tabán, Krisztinaváros, Ország-ut) elnök: Jekelfalusy József min. számtanácsos, rendes tagok : Mandl Ferencz magánzó, Wlassek Ede gyógyszerész; póttagok: Zehetner Mihály háztal., Peringer Ferencz mészáros. II. (Újlak és Ó-Buda) elnök : Szt.-Gerizei Nagy Sándor nyugalm. számtanácsos, rendes tagok Varga András építőmester, Prósz József háztulajdonos, póttagok Prohászka András és Stern Mihály nézs no "f xxx. (sótírváros) elnök, Ottner Ferencz czim. p. n. tanácsos, rendes tagok Rácz Pál ügyvéd, Anderlik Ede szűcs, póttagok Báthory Mihály kávés, Schmelcz Károly szappanos. IV. (Lipótváros 1. rész) elnök: id. Szebeni Pál nyug. p. v. titkár, r. t. Deutsch Samu kereskedő, Adler Lajos fbirtokos, pl. Frey József házt. Hüttl Tivadar kereskedő. V. (Lipótváros 2. rész) elnök: Szuper László P. ü. minisz. segédhivatali igazgató, r. t. Keppich Ármin keresk., Halbauer Rezső magánzó, pótt. Nagel Ármin házt., Havas Sándor gyáros. VI. (Terézváros) elnök, Baintner Imre ügyvéd, r. t. Kern István házt., Winter S. kőnyomdász, pótt. Hulibis Károly magánzó, Jeszenszky Lajos asztalos. VII. (Erzsébetváros) elnök : Tölgyesi Ferencz nyug. p. n. titkár: Kuklay János házt., Steinitz Ad. ügynök, pótt. Blazovics Mihály házt., Silber Antal magánzó. VIII. (Józsefváros) elnök: Pásztory Károly házt., r. t. id. Komáromy Ignácz czipész, Hirschl József ügyvéd, pótt. Oswald Pál házt., Petz Ármin ügyvéd. IX. (Ferenczváros és Kőbánya) elnök, Ballagi Mór háztal. tőkés és ker.t. Fáczányi Ármin gyógyszerész, Prückler Ignácz gyáros, pótt. Stéger Tamás majoros, Vidacs István gyáros. Bizalmi férfiakul a tanács a következőket ajánlja: I-II. ker. Mauks János és Freiberger Pál; III. kér. Krisztofon Fortunáté; IV. ker. Miksics Károly és Jári Károly; V. kerület 1-ső bizottságba: Wahrmann Sándor és Szubsziványi Károly; 2-ik bizottságba: Beiwinkler Károly és Wuk Mihály; VI. ker. ifj. Heidelberg Mór és Sebestyén Géza; VII. ker. Morzsányi Károly és Kasnir Gyula; VIII. ker. Csepreghy János és Bőhm Sámuel; IX—X. ker. Lehes Mihály és Fesz Frigyes. A felszólamlási bizottságba a város részéről kiküldendő tagokat a tanács ajánlani fogja a közgyűlésnek rendes tagokat: Havas Sándort és Takácsy Miklóst,póttagokul dr. Halász Gézát és dr. Fülöp Károlyt. — A terézvárosi VI. kerületi klubban f. hó 11-én este 71/2 órakor Lauka Gusztáv fog felolvasást tartani. Felolvassa Alczibiád és Angelovig elbeszélését. A felolvasás után társas vacsora lesz. — A színházi tűzrendőri bizottság ma délután négy órakor meg fogja vizsgálni a várszínházát, holnap délelőtt pedig a gyapjú utczai német színházat. A bizottság vizsgálata arra fog kiterjedni, hogy várjon megtették-e a színházak igazgatói a tűzbiztosság szempontjából amaz intézkedéseket, melyeket a bizottság a Ring-színházi katasztrófa után tett vizsgálata alkalmával számukra kijelölt. — Felfüggesztett kapitányi biztos. Nagy Pál kapitányi biztost ma délután a főkapitány állásától felfüggesztette. Az eset oka egy két év előtti ügyre vezethető vissza. Nagy Pál kapitányi biztos mintegy két év előtt a rendőri rapport alkalmával észrevette a letartóztatottak közt Csokonai Gyula volt gépész helyszerző korcsmárost, ismerősét. Odament hozzá és kérdezte, miért van letartóztatva. Csokonai elbeszélte, hogy bizonyos özv. Palkovics Francziska nővel közös üzletet akart nyitni Egerben, minek folytán a nő átadott neki egy ládát, hogy azt küldje Egerbe. Ő azt a maga ládájával együtt elküldte; másnap odaérkezvén, csak a magáét váltotta ki. A nő panaszt tett ellene, hogy az ő ládáját elsikkasztotta. Ez alkalommal Cs. felkérte Nagy Pált, hogy mivel ő fogva van, járjon utána ügyének, tisztázza a dolgot és költségekre 10 frtot adott át Nagynak. Nagy azonnal felment Engelbach alkapitányhozés Egyed tollnak-