Pesti Napló, 1882. március (33. évfolyam, 61-89. szám)

s felfogásom szerint ugyanis ma lehetséges, t. i. ooztatnék át a regálejog a közik kizárólagos tulajdonul nyes' az államnak megtérítenék a jori kártalanítási összeget; ^'évekre történnék csupán a re. átruházása, — azon időre t. i. illető jogosult által az államtól .... “összegét az utóbbinak kamatostűlnék.ben a regálejog az iparfejlődés érképen meg sem váltatnék, — hanem ekha adatnék át, — aminek nem V^A második esetben azon hosszú g^zek eltelte után a mig a községek az £j0sultaknak előlegezendő váltsági tők megtéritenék, bekövetkeznék ugyan erős megváltása, de a minden esetre szoros következmények árának ugyanis ahhoz, hogy a váltságtól törleszthessék, 30 — 32 évet volnának íngbe venni — s mert a tartozás törtéb eszközök nem bocsáthatók, h a a regálék jövedelméből volnának eszjrt regálebér-jövedelmek azonban csak a képviselvén a tőke törléséhez megkiáláshonnan megszerezhető nem volna, sr regále jövedelmek mesterséges megolytán az italok árának hasonló arányemelése által, a mi pedig a földmivesk és napszámosok rovására történnék,viselik a fogyasztó közönség legnagyobb — ezen osztályok kénytelenitetnének perőkön át a megszokott és éltük fenyülözhetlen italokat a megdrágított ár- 1 — mi bizonyára általános elszegényüődnék. kardinális okok, melyek a regálefognak lőre, — akár pedig a váltsági tőkének s megtérítésének idejére, a községeknek fia ellen szólnak, felmerülnek azonban gályák, amelyeket ez esetben elhárítani íténhetnék például, hogy egy kis községek határa legnagyobbrészt a jogosultnak ;en jogosult a közteher arányához magatné a váltság összegét; de ennél sokkal s káros következményeiben ki nem szám gyűlhetnének meg, vendégek és idegessára szánt fürdők s egyéb közhasznú helyiségeiben, melyeknek tulajdonosai a tulajdonosai is, — s a kik a községek agy szeszélye folytán a vendégekkel, szemben és azok ellátása tekintetében zavarba ejtetnének, — a minek kikerütörvénynek kivételes intézkedésre volna ükségezen és ezekhez hasonló káros következszülnének, a valóságos czél pedig a kozák megfelelően akkor éreznék el, ha agváltásának kérdése a jobbágysági teherek elveire és módjára alapíttatnék s kamatozó kötvényekben az országos köztére szolgáló alapból nyernének a tényelmeiknek megfelelő tőkében kárpótlást, hogy ezáltal újabb adó nem terhelné az önt, de tekintettel arra, hogy ezen teher érezhető leen, ha a megváltása közséedik, mert a községek is csak az adózókra ki, de tekintettel különösen arra, hogy itt a teher gyümölcseit minden egyes átilvezi az által, hogy az eddigi korlátok kiki termékét szabadon értékesíthetvén, hezen bár, de szívesebben fogja elviselni, des ilyen megoldásánál nem maradhat túl azon felmerülhető kérdés, hogy az adószenvedne, az e jövedelmi ágtól szedett 10°/o ,ar-es adóösszegnek megfogyta miatt, — a törehozás azonban úgy segíthet e fogyatkozáson, ry a váltság-tőke kamatai vagy szelvényei után, >/„, s pedig 10°/o a jelenlegi adó kivetése fejében,/0 pedig ezen adónem adóalapjának a megvetésére szedetni, — s igy az országos adóalap nemcsak gy szenvedni nem fog, de az adóalapra szánt 10°/hlyes kezelése mellett állandó és biztos jövedelmi írást nyújtani a közterhek elemének jövendőbeli lezeteül is. Torsztránszky János, m. gr. Erdődy Ferencz ur f. uradalmában igazgató az országos borászati kormánybiztos jelentése erágos filloxera-bizotságban. Az őszén kifejtett erélyes intézkedéerül az országban levő filloxera-folyt apasztani és azokon a filloxeravészt ökeresen elfojtani, a mennyiben mindlyeknek irtását a t. bizottság javaiegészkor mérgeztettek és a kedvező rszersmind kivágatva, a tőkék a helyitektett a munka ezek szerint a követke- Szent-Endre község, Szent-György Márton puszta, Zombor város, Kenese, Ilonya és Kis-Keszi községekben, azott ezen irtási munkálatokkal hét köaáltatott a czél elérésére:-Endrén 75 métermázsa összesen 416110 métermázsa senkéneg. A befejezett irtás pontos és részletes felülvizsgálata a tavasz folytán fog eszközöltetni. Spólyban a gyéritési munkálat szintén foganatba vétetett és pedig az ottani hetvenhat hold inficziált területből kétszer gyérittetett 21 hold, egyszer gyérittetett 42 hold, nem gyérittetett 12 hold s 1315 □ öl, abból ki van irtva 2 hold, 1390 □ öl gyéritendő még ennélfogva 10 hold. A gyérítésre eddig felhasználtatott 51 métermázsa. Mindezeknél fogva az augusztus hó 1-től fogva Swosoviczéból hozott 610 mm. szénkénegből felhasználtatott eddig: 1. a fentebbiek szerint irtásra 416^2 mmázsa 2. gyérítésre 51 » összesen 4671/g mmázsa van még rendelkezésre: a tavaszi munkálat befejezésére rápfty vikén 120 mm. szénkéneg T Tótfalun 25 » » összesen 145 mm. szénkéneg Hasonlókép a tavasz megnyíltával fognak megindíttatni a többi filloxerás helyeken foganatosítandó mnkálatok, még pedig a következő beosztással ír Weny János vezetése alatt: a "tási munkálatok: Ver it Györgyben 65 » bíborban 25 * enesén 181 » újmáskéren *, 3 tonyán 31/« * skesziben 62 */, » issáa 11/* * Hasonlókép az Ő felügyelete alá helyeztettek: Pancsova, Branzfeld, Bavanistye, Jabuka és Titel II. Biró Lajos vezetése alatt: Peér, Pele, Pele-Szarvad, Tasnád-Szántó, Szinyér-Váralja, Apa, Nagy-Károly. III. Ifj. Erits József vezetése alatt: Szendrő, Szőlős-Ardó és Barczán. Felügyelete alá helyeztetnek : Kenderes, Kisújszállás és Gomba. IV. Árvay István vezetése alatt: Tahi-Tótfalu, Bogdány, Leányfalva, Székesfehérvár. V. Lehoczky Dezső vezetése alatt: Soóly, Litér, Szent-István, Papkeszi, Vörösberény, Adony és Bátorkeszi. Miután az immár befejezett irtási munkálatok alkalmával a kerületi filloxéra biztosok kellő tapasztalást szereztek, melyek alapján egy rendszeres munkáltatási utasítás kidolgozható lesz , ennélfogva czélszerűnek látszanék ennek szerkesztése s az irányadó elvek megállapítása czéljából mind az öt kerületi felügyelőt egy e végett tartandó értekezletre összehívni, melyben a filloxera kísérleti állomás főnöke, valamint a t. bizottság által kiküldendő két tag is részt vennének, s mely értekezlet fogná megállapítani a kiadandó utasítás szövegét. Fontos dolog lévén kellő tájékozást szerezni az iránt, várjon a zalatnai kohó — ha e tavaszszal működését megkezdi — képes lesz-e a havonkint 200 mázsára tehető anyagszükségletet szállítani ? e tekintetben a pénzügyminisztériumhoz kérdés létetett, s amennyiben a nevezett kohó ezen igényeknek egyelőre nem lenne képes megfelelni, a hiányzó mennyiség továbbra is Swosoviczéból fog megrendeltetni. Filloxerairtó szerek fölfedezése iránt, úgy látszik, a közönség hajlandósága — daczára a számtalan balsikernek — még mindig nem csökken, így csak nemrégiben azon kéréssel fordult a minisztériumhoz Tomasovszky nagybányai bányaiskolai tanító, hogy engedtessék meg neki a szinyérváralljai filloxérás szőlőkben irtószerével saját költségén kísérletet tenni. Nehogy hason irányú, esetleg némi sikerre vezethető tevékenységtől a közönség elriasztassék, kérvényezőnek a kért engedély megadatott. Több hasonló ajánlatok és javaslatok is érkeztek még a minisztériumhoz, melyek lényegéről a filloxera-kísérleti állomás fog jelentést tenni. Jász-Nagykun-Szolnok megye a következő kérdéssel fordult a minisztériumhoz: »Egy felmerült eset alkalmából a filloxera ellen kiadott körrendeletek bővebb magyarázatául kéri tudatni, vájjon az 1881. évi 7876. sz. rendelet 9. pontja miként értelmezendő. Szolnokon ugyan szőlős kertek nincsenek, hanem ilyeneket a Tiszán túl Pusztaszandán bir. Közigazgatásilag e puszta Szolnokhoz tartozik, de azért szorosan el van határolva. Megengedhető-e a városból a szandai szőlőbe tőkéket átvinni és viszont ? A város, valamint a szandai szőlők teljesen vészmentesek.« Ugyanezen pont értelmezése tárgyában Zemplén megye is kérdést tett az iránt: várjon a vesszőforgalom tilalmazása kiterjed-e a száraz szőlővesszőkre, tehát a venyigékre is. Békés megye közönsége pedig ajánlólag terjesztette fel Csorvás község következő kérvényét: »Csorvás község közlakossága 40. hold szőlőföldet óhajt az 1882. év tavaszán alakítani, melynek területét már véglegesen meg is vette. A szőlők alakítása különösen a szegényebb osztálynak van érdekében, a mennyiben a kora tavaszi időszakban munkát nyervén, adófizetési képessége nagyban fokozódik, de másrészről a tulajdonosokra is nem csekély vagyonosodási előnynyel jár. A község határában eddig a szőlőültetvények csak is gyümölcsös tanyai jellegűek voltak, s igy a szükséglendő vesszőanyag szükségletét fedezni nem bírják, de másrészt az 1859. évben megejtett tagosítás alkalmával helyesen megválasztva nem voltak, s igy az ezekből beszerzendő, de ki nem elégítő vesszők, az okszerű művelésnek alapját nem képezhetik. De másrészről Csorvás községének legtávolabbi szomszéd községei is filloxeramentesek, ezen új ültetvénybe a nevezett pusztító rovar behurczolható nem lehet, annálfogva kérése oda terjed, hogy ezen kivételes körülmények alapján, s kivételesen engedtessék meg, hogy Csaba, Gyula, Orosháza, Mezőberény és Kőrös-Tarcsa községek szőlőiből a szükségelt szőlővessző anyagokat beszereznie lehessen.« Mindhárom kérvény — mint elvi jelentőségű határozatokat igénylő — véleményének szíves nyilvánítása végett, a t. bizottsághoz utasíttatott. Végezetre még tisztelettel jelentem, hogy azon kérdés is intéztetett a kormányhoz, miszerint az — a filloxéra ellen való védekezést előmozdítandó — lássa el a közönséget az olasz kormány példájára amerikai szőlőmagokkal. Bátor vagyok e tekintetben megjegyezni, miszerint köztudomású dolog az — s ezt a kísérleti telepeken eddig tett tapasztalatok is igazolják — hogy úgy a szőlőnél, mint általában a gyümölcsfáknál magról nevelt növények az eredeti faj tulajdonságait nem viselik magukon, úgy, hogy föltehető, miszerint még a legellenállóbbnak ismert magokból termett szőlőtök is épen nem bizonyulnak kivétel nélkül ellenállóknak, sőt a faj egyéb jellegeit is elvesztik. Nehogy ezen előrelátható eredmény által a közönség azon balhitre vezettessék, hogy az általa teendő kísérletek eredménytelenségéhez hasonlóan amerikai szőlőfajok tenyésztése általán és bármiféle módon sikertelen, s ez által a védekezés egy hatalmas eszközétől a szőlőbirtokosság elidegeníttessék, ennélfogva a kormány, mielőtt e tekintetben határozna, a t. bizottság véleményét kéri ki. Ugyanezen kérdésre vonatkozólag van szerencsém jelenteni, hogy dr. Málnay Ignácz pest megyei filloxéra biztos amerikai szőlővesszőknek tanulmányozási czélokra leendő átengedése tárgyában, a következő felterjesztést tette: »Évek során át gyűjti a filloxérának ellentálló amerikai vad szőlőmagvakból kelesztett vadonczokat; eddigi tapasztalása azonban azon tudomásra vezette, miszerint némely fajnak elvetett magvaiból nem egyöntetű plánták kelnek, hanem több különböző válfajt eredményeznek; kételyben lévén ennélfogva, melyik válfaj az anyatőkének képviselője, valódi sarjadéka? tudományos kísérlet és tanulmány érdekében kéri az Amerikából hozatott fajokból néhány simavesszőt neki átengedni, hogy azokat a tahitótfalusi filloxeralepte szőlőjébe átültetve, magonczaival ugyanazon fajokból alkalma lenne összehasonlítani és csak a valódiakat szaporítani. Kérelmez a Vitis Solonis, Jaquez, Biparia és Herbemont fajokból egyenkint 5—10 vesszőt.« Ezen kérés engedélyezése vagy megtagadása tekintetében szintén bátor vagyok a t. bizottságot véleményadásra fölkérni, Budapest, 1882. febr. 7. Kiváló tisztelettel: Miklós Gyula, borászati kormánybiztos, mint bizottsági előadó, a t ági egyesület, 150 eg, mű a* »W "*’ Oszeszipar új fellendülése, a nélkül azonban, hogy ez által a nagy gyáripar veszélyeztetve lenne, avagy az államkincstár érdekei csorbát szenvednének. Szerző lehetőleg terjeszkedjék ki művében — a Lajthán túli államfél, Német-, Francziaország és Belgium szeszadó-rendszereinek fokozatos fejlesztésére irányzott eljárásokra, a különböző államok által nyújtott ipari kedvezményekre s azok hatásainak ismertetésére, különösen pedig a hazai szeszadó-rendszerek történelmi vázolására; emelje ki az egyes rendszereknél szerzett tapasztalatokat, s végre ajánljon a tapasztalatok figyelembe vételével oly adórendszert, mely a fent kifejezett igényeknek minden tekintetben megfelelne. A pályázat határideje 1883-ik évi junius 30-ika, mely ideig az idegen kézzel tisztán írott, lapszámozott és bekötött pályázatok a szerző nevét tartalmazó jeligés levélkével az országos magyar gazdasági egyesület titkári hivatalánál benyújtandók. A pályadíj csak abszolút becsű műnek adatik ki. Saját kézzel írott, úgyszintén a névtelenül, avagy álnév alatt benyújtott pályaműveknek a jutalom kiadatni nem fog. A határidőn túl érkezett pályaművek pedig egyátalán figyelembe sem fognak vétetni. A pályanyertes mű az iró tulajdona marad, ha ő azt egy év leforgása alatt kiadja, — ellenkező esetben a tulajdonjog az országos magyar gazdasági egyesületre fog átszállani. Budapest, 1882. február 28. Az Országos m. gazdasági egyesület. Vegyes hírek. A Rothschild-hitelbank-konzorczium azon esetre, ha a jelenleg uralkodó kedvező tőzsdehangulat megtart, a 6°/0-os magyar aranyjáradék konverzióműveletét legközelebb folytatni szándékozik. A külföldi részvénytársaságok ellen Francziaországban mozgalom indult meg. Naquet Alfréd a napokban a képviselőházban indítványt tett, hogy az ide vágó 1867-es törvény nem nyújtván biztosítékot azon külföldi biztosító s egyéb üzleti társaságok ellen, amelyek a franczia tőkét igénybe veszik, vagy Francziaországban üzletetet folytatnak: bocsásson ki a kormány az államtanács meghallgatása után az ily társulatokra vonatkozó szabályzatot. A képviselőház kezdeményező bizottsága tárgyalta az indítványt és elfogadásra ajánlotta a háznak. A dunai kérdés megoldása diplomácziai tárgyalások szubsztrátumát képezi jelenleg az osztrák-magyar és a német kormány között. E tárgyalások vezetésére Wolkenstein gróf külügyminiszteri osztályfőnök küldetett Berlinbe. Mielőtt a kiküldetés megtörtént volna, a külügyi kormány felszólította Cassian lovagot, a Dunagőzhajózási társulat vezérigazgatóját, terjesztené elő nézeteit az ügy megoldására vonatkozólag. Cassian emlékiratba foglalta a dunai kérdés fejlődését és ezen emlékiratot átnyújtotta úgy a külügyminiszternek, mint az osztrák kereskedelmi miniszternek. A tengerészeti hitelbank koncessziójának megtagadása az osztrák pénzügyminiszter részéről volt tudtevőleg az első szembetűnőbb inczidens a franczia tőzsdeválság siettetésére. Mikor ténynyé vált, hogy a koncessziót a Banque de Lyon et de la Loire-nak nem adják meg, ama 25 millió frankot, mely biztosítékul az osztr. hitelintézetnél volt letéve, útnak indították Lyonba, de nem készpénzben, hanem Londonra és Párisra szóló váltókban. Az alapításra alakult szindikátus ezeket a pénzértékű váltókat saját birtokának tekintette, de az időközben csődbe került Banque de Lyon et de la Loire gondnoka zárlatot eszközölt ki, állítva, hogy ez is csődvagyon. Ebből per keletkezett, melyben jövő szerdán fog dönteni a lyoni törvényszék. Szerb vasutak. Az osztrák tartományi bank és a Banque d’Escompte között véglegesen megköttetett a szerb vasúti üzlet átvételére vonatkozó szerződés a skupstina helybenhagyásának fentartása mellett. Az új társulat, melyről már szólottunk, tizenöt millió frank erejéig részvényeket és tizenöt millió frank erejéig kötvényeket fog kibocsátani. Az üzletben a Comptoir d’Escompte 10 százalékkal, a Credit Industriel tíz százalékkal, az osztrák tartományi bank 25 százalékkal participál. A többi üzlettársak részvételi hányadáról még bizonyosat nem tudni. A veszteség, melyet az Union Générale bukása a szerb vasúti üzletben előidézett, 24 millió frankra rúg. Nagy a csodálkozás a fölött, hogy a vasútépítési társulatban a Banque d’Escompte is részt vesz, noha ezen intézet rendszerint nem szokott efféle vállalkozásokba bocsátkozni. Sokféle kombinácziót fűznek e tényhez és egyebek között azt, hogy az osztrák kormány működött közre a Banque d’Escomptenél, kilátásba helyezve az új társulatnak némely osztrák pénzüzletek megszerzését is. A tőzsdeválasztási mozgalmak, Steiner József tőzsdei tag a maga és elvtársai nevében a közgyűlésen leendő megvitatás végett indítványt adott be a tőzsde választmányához, mely lényegileg a körül forog, hogy a tőzsdebíróság tagjai ne viselhessék a közraktári vállalat igazgatói tisztségét. Az indítvány abból a szempontból indul ki, hogy a tőzsdebíróságnak egy hatodrésze egyszersmind igazgatótanácsos lévén a közraktári vállalatnál, ekként, ha megengedtetik az, hogy e két állás összeférhető, de úgy, hogy az illető tagok a közraktári vállalat pereiben nem bíráskodnak, mégis akadályozva van a bíróság rendes működésében, mivel igen gyakran tagjainak egyhatod részét kénytelen nélkülözni. Ezért az alapszabályok 15. §-hoz, mely meghatározza, hogy kik lehetnek a tőzsdei választott bíróság tagjai, a következő bővítést ajánlja: »— és nem igazgatósági tagjai oly közraktári vállalatnak, mely raktározási, kezelési és előlegezési üzleteken kívül az áruk eladásával és bevásárlásával is foglalkozik, ha ezen kereskedelmi ügyletekből felmerülő peres kérdések eldöntésére a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetősége köttetik ki.« A »Kisbirtokosok országos földhitelintézete 1882. február hónapban 202 félnek összesen 182,350 frt záloglevélkölcsönt engedélyezett. A külföldi gabnapiaczról. A múlt héten a gabnaüzletben fordulat állott be, melyet az amerikai piaczok árcsökkenése idézett elő. Az újabb jelentések ugyan kétségtelenné teszik, hogy az amerikai piacok az árcsökkenés lehető határáig mentek, de ami a nyugateurópai fogyasztó államokra nagyobb jelentőséggel bír, az ama körülmény, hogy az északamerikai kikötőkkel versenyző más termelő helyek, minek Kalifornia, Kelet-India és Déloroszország, szintén leszállították a gabnaárukat. Északamerika atlanti tenger kikötőiből a múlt héten 185.000 quarter búzát exportáltak. Az ellenőrizhető állomány 18millió bushelre rúg. Angliában az árak ha* ' ^-adlottak, a fogalom pedig mérsékelt volt, mivel^, ■ melék hozatalával, kényelmesen ellátja Anglia szükségletét, sőt gyarapítja az ott lévő készleteket is. Francziaországban nyomott hangulat uralkodott ; a belföldi termelők alacsonyabb árakon kínálták termésüket, csakhogy versenyezhessenek a külföldi búzával. Marseilleben újabban tetemes mennyiségű keletindiai búza készletek halmozódtak fel. Belgiumban lanyha volt az üzlet irányzata. E mellett a forgalom szünetelt. Még kedvezőtlenebbek voltak a viszonyok Hollandiában, ahol a tetemes árengedmények sem voltak képesek élénkíteni az üzletet. A Rajnavidéken is lanyha volt a hangulat, a baisse azonban nem öltött nagyobb mérveket a kínálat csekély voltánál fogva. A Délnémet piacokon a gabnaüzlet igen csendes, mivel a jelentékeny bukások nyomott hangulatot keltettek. Uj czukoranyag. Nemrégiben egy Amerikából származó új cserző anyag versenyére tettük figyelmessé olvasóinkat, most meg a Magd. Ztg. szerint a czukorgyárosokat fenyegeti az amerikai verseny. Ugyanis az angol kormányhoz juttatott jelentésekben említtetik, hogy a zöld tengeri kóróból igen jó minőségű czukor állítható elő igen olcsó áron, hasonlókép előállítható a cukor, sőt még nagyobb mennyiségben, mint a tengeriből, a czirokból, mely növény Khina és Japánban honos és az Egyesült Államokban mintegy 15 év óta termeltetik. E növény ép oly jól megterem, mint a tengeri, habár az utóbbinál valamivel több meleget igényel. A czukor nyerése nevezett növényekből egyszerűbb, mint a czukorrépából nyert czukor gyártása. A czirokezukor igen édes és szépen kristályosodott. Fontos továbbá azon tapasztalat, hogy a tengeri és czirok nedvének megegyezősége folytán mindkét növénynél ugyanazon eljárás alkalmazható , hogy a czirok és tengeriből nyert czukor semmit se különbözik a czukornád vagy czukorrépából nyert középminőségű czukortól. A czukorfélék között azok bizonyultak legjobbaknak, melyek eddig nyers szirup készítésére használtattak. Eddigi kísérletek szerint a közönséges khinai czirok 200 gallon szirupot szolgáltat egy acre termése után és hogy egy gallon tengeri- és czirokszirupból 8—10 font czukor nyerhető. Ha ezen kísérletek valóknak bizonyulnak, akkor az egész czukorgyártás rövid időn át nagy változáson menend át, a czukornád, mely csak a déli tartományokban művelhető; a czukorrépa, mely csak sok munka, jó mivelés mellett és csakis jó talajon, mérsékelt klíma alatt terem, mihamarabb ki fog szorittatni a sokkal többféle körülmények között megtermő tengeri és czirok által. Iparügyek. Az orsz. magyar iparegyesület szállításügyi bizottsága csütörtökön, jövő hó 2-án délután 1/25 órakor ülést tart. Fontosabb tárgyak: 1. A honvédelmi minisztérium leirata az idei lábbeli szükségletek szállítása tárgyában. 2. A pénzügyminisztérium leirata. 3. A postai és távirdai szükségletek fedezése. 4. Szállításügyi beadványok és folyó ügyek. A fővárosi szatócsipartársulat kölcsönös hitel- és segélyszövetkezet évi rendes közgyűlését ma tartotta meg Weiller J. S. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről előterjesztett üzleti jelentés szerint a társulatnak 1881. év végén 748 törzsbetéte volt 2781 részessel. Az intézet vagyona 1880. év végén 36.352 frt 95 kr, 1881. év végén 51.075 frt 63 kr volt, e szerint a tőke 14.722 frt 68 krral gyarapodott. A hitelegyletnek 1881. év végén 465 tagja volt, 114.010 frt hitellel. A hitelváltótárczában 373 db váltó marad 52.981 frt 50 kr értékben. A mérleg szerint a tiszta nyereség 5214 frt 34 krt tesz, levonva ebből a tisztviselők 1042 forint 86 krajezár jutalékát, a marad osztaléknak 4171 forint 48 krajezár, ami a részvénytőke 9 százalékos kamatoztatásának felel meg. A jelentés tudomásul vétetett s az igazgatóságnak a felmentvény megadatott. Dr. Gráf Zsigmond indítványára az intézet 20 frtot szavazott meg a hírlapírók nyugdíjintézete számára. Ezután a módosított alapszabályok olvastattak fel, s némi hozzászólások után elfogadtattak. Következtek a választások az igazgatóságba: Weiller J. S., Berteller Ladislaus, Herzog D., Grünwald Mór, Reich Ignácz, Kohn Adolf, dr. Graf Sigm., dr. Goldstein Ignácz, Weisz D., Holländer Manó, Fischer Ignácz, Lang Ignácz lettek megválasztva. Ezzel a közgyűlés véget ért. Részvény-társulatok üzleteredményei. A nagy-károlyi önsegélyző népbank 1881. évi zárszámadásai 3.980,295.08 frtnyi összforgalmat tüntetnek fel. A váltótárcza 2.393,236 frtot, a betétek 276,260.80 frtot tettek ki. A nyeremény 25,848,05 frtra rúg. Ezen összegből jutalékokra fordittatik 15°/0 vagyis 3877.20 frt, osztalékra 965*/6 részvény után 12 frtjával 11,589.60 frt, a tartaléktőkéhez 10,000 frt, jótékony czélokra 250 frt, szolga-ösztöndíjra 51.25 frt és a folyó évi nyereményátvitelre 80 frt. A balassa-gyarmati takarékpénztár 1881. évi zárszámadásai 2.372.199.77 frtnyi forgalmat tüntetnek föl, ami 1880-hoz képest 131.270.91 frtnyi gyarapodást jelent. Hasonlóan a tiszta jövedelem is, mely ezúttal 27.074.90 frtra rúg, a múlt esztendőhöz képest 9.742.20 frtnyi szaporulatot mutat. A részvényeseknek ebből 16,660.50 frt marad rendelkezésükre, miből a 300 db. részvény után 50 frtjával 15,000 frt osztatik fel, a fennmaradó 1660.51 frt pedig a f. évi nyereményszámlára átiratik. Üzleti hírek. A budapesti gabonatőzsdéről. (Esti forgalom.) — febr. 28. A délutáni üzletben határidők nem változtak. Köttetett: 5000 mm, búza tavaszra 12.06— 12.01 frton, búza őszre 10.98 frton. Esti jegyzés. Szokványbúza tavaszra 12.06—12.08—. Szokványbúza őszre 10.93—10.96. Bánsági tengeri május—júniusra 7.32.— 7.34.Szokványzat tavaszra 8.08—8.10. A budapesti értéktőzsdéről. — február 28. Délutáni utótőzsde. A délutáni üzletben a szilárd hangulat továbbra is érvényben maradt. Osztrák hitelrészvény 300.50 frton indult meg, és emelkedett 303 frtra; magyar leszámítoló bank 96—96.50 frton került forgalomba; magyar 4°/0-os aranyjáradék 85.65—85.75 frton; magyar papírjáradék 86.45—85.60 frton köttetett. Esti tőzsde. Az esti tőzsdén az irányzat nem változott. Osztrák hitelrészvény 303.50 frtig emelkedett, majd hammvatlott 303 frtig; magyar hitelrészvény 295 frton vült forgalomba, ma gy. 4°/0-os aranyjáradték 85.70 85.80 frton köttetett. Zárlati árfolyamok 6 órakor : Magyar 4°/0-os v*-v*dék 85 f rt—85.80, osztrák ,hiitelrészvény Szelvény-kamattábla febr. 28-tól márcz. 6-ig. Államadósság. ,8‘ 02~ 3‘ db Magyar vasúti....................„ 0.9500 l'OOOO 1.0167 1 0333 1 0500 1 0667 1 0833 Gömöri.............................„ 0 5625 0*6250 0*6458 0*6667 0'6875 0 7083 0'7292 Keleti vasút els. 2*3750 2*5000 2*5417 2*5833 2 6250 2*8667 2.7083 Keleti vasúti kötv. ar. „ 0*7917 0*8333 0 8472 0*8611 0*8750 0*8609 0 9028 Tisza-szegedi kölcsön „ 1.6333 1.6667 1.6778 1*6889 1*7000 1*7111 1*7222 Magyar papirjáradék . . 1*2083 1*2500 1*2639 1*2778 1*2917 1*3056 1*3194 Magy. aranyj. a) 100 frt 0*9500 1*0000 1*0167 1*0833 1.0500 1*0667 1*0833 Magy. aranyj. b) 100 frt 0*6333 0 6667 0*6778 0*6889 0.7000 0.7111 1o*7222 Magyar földteherm. „ 1 * 5868 1 * 6275 1 * 6411 1 * 6546 1 * 6682 1 * 681811 * 6953 Erdélyi földteherm. „ 0*7731 0*8138 0 8273 0* 8409 0*8544 0 *8680 0* 8816 Sz811é váltsági . . 0*7363 0*7750 0*7879 0*8008 0*8138 0*8267 0*8396 Osztr. államadós. papír . 1*3650 1*4000 1*4117 1*4233 1*4350 1*4467 1*4583 „ „ ezüst jan.—juh 0*6650 0*7000 0*7117 0*7233 0*7350 0*7467 0*7538 „ „ ápr.—okt. . . 1*7150 1*7500 1*7617 1*7733 1*7850 1*7967 1 8033 „ osztr. papirjáradék 2*4583 2*5000 0*0139 0*0278 0*0417 0*0556 0 0694 „ aranyjáradék . . . 1*6333 1 *6667 1*6778 1.6889 1*7000 1*7111 1.7222 1860. egész sorsjegy . . .*5000 6*6667 6 7222 6*7778 6*8333 6*8889 6*9444 „ ötöd sorsjegy . . . 1.3000 1*3333 1*3444 1*4556 1*8667 1*3778 1*3889 1854. sorsjegy. . . . drb 7*6533 7*7000 7*7233 7*7467 7*7700 7 7933 7.8167 Pest városi kölcsön 6%*/„ „ 0 9500 1*0000 1*0167 1*0333 1*0500 1*0667 1*0833 „ „ „ 5%. 2*4583 2 5000 2*0139 2*0278 2*0417 2*0556 2.0694 Bécs városi kölcsön . . „ 0*7917 0 8333 0*8422 0*8611 0*8750 0*8880 0.9028 Vasútrészv. db. Alföld-fiumei vasút . Bátt.-dombóvári v. . 1 Északkeleti vaspálya | Erdélyi vaspálya . . 1.5883 1.6667 1.6944 1.7222 1.7500 1.7778 1.8056 Osztrák államvasut . / Pécs-barcsi vasút . . I Tiszai vasút . ... I Magyar nyugati v. . / Kassa-oderbergi vasút . 1.2667 1.3333 1.3556 1.3778 1.4000 1.4222 1.4444 Déli vaspálya................ 3.2500 3.3333 3.3611 3.3889 3.4167 3.4444 3.4722 Bankrészv. db. Földhitel m. á. társulat 0*1083 0*1667 1*1821 1*2056 1 *2250 1*2444 1*2639 Pesti m. keresk. bank . . 3*9583 4*1667 4*2361 4*3056 4*3750 4*4444 4.5189 Magyar ált. hitelbank . . 1*5833 1*6667 1*6944 1*7222 1*7500 1*7778 1*8056 Osztr. hitelintézet. . . . 1*2667 1*3333 1*3556 1*3778 1 4000 1*4222 1*4444 M. leszám. és váltóbank 0*7917 0*8333 0*8472 0*8611 0*6750 0.8889 0*9028 Magyar jelzálogbank . . 0*4750 0*5000 0*5083 0*5167 0*5250 0.5334 0*5417 Magy. municip. hitelbank 1.5833 1.6667 1*6944 1*7222 1*7500 1*7778 1*8056 Osztrák-magyar bank . . 5*7500 5*0000 5*0833 1*1667 5*2500 5*3333 5*4167 Záloglevelek 100 frt. M. földhit. papírért. 5‰/1 °/p 1.7875 1*8333 1*8483 1*8639 1*8792 1*8944 1.9097 M. földhit. papírért. 5% . 1*6250 1*6667 1*6806 1*6944 1.7083 1*7222 1*7361 M. földhit. papírért. 40/.% 11*8375 1*8750 1*8875 1*9000 1 9125 1 9250 1*9375 M. földhit. a. v.ez. 6°/e . 2 9500 3*0000 0 0167 0*0333 0.0500 0 0667 0 0333 Magyar jelzálog 57.%. . 0*8703 0*9167 0*9319 0*9472 0*9625 0*9978 0*9931 Magyar jelzálog 5% . . 0*7917 0 8333 0*8472 0*8611 0*8750 0*8889 0.4028 M. á. földh.-iny.-társ. 6% 1*4550 1*5060 1 5167 1*5333 1*5500 1*5667 1 5833 M. ált. földh.-részv. ny,1/0 1*3292 1*3750 1*3903 1.4056 1*4208 1*4361 1*4514 Ausztr.-magyar bank 5%. 0*7917 0.8333 0*8472 0*8611 0*3750 0*8889 0.9028 Pesti magy. keresk.b. 6% 0*4500 0*5000 0*5167 0*5333 0*5500 0*5667 0*5833 Pesti m. keresk. b. 57,70 0*4125 0*4583 0*4736 0*4889 0*5042 0*5194 0 5347 Elsőbbségek db. Alföld-fiumei.....................4.9167 5.0000 0.0278 0.0556 0.0833 0.1111 0.1389 Báttasz.-domb.-zák. v. . I Pécs-barcsi vasút ... I 4.0833 4.1667 4.1944 4.2222 4.2560 4.2778 4.3056 Első erdélyi vasút. . . Magyar nyugati vasút . Kassa-oderbergi v. 5% . 15833 1*6667 16944 1.7222 1 7500 1*7778 1 8056 Osztr. állami vasút 5% . 3*2500 3*3333 3*3611 3*3889 3*4167 3*4414 3*4722 Déli vasút 5%................. 1*5833 1*6667 1*6944 1*4722 1.7500 1*7778 1*8056 Tiszai vasút..................... 3.2500 3*3333 3*3611 8*3880 3*4167 3.4444 3*4722 Magy.-galicziai vasút . .4.916715*0000 0 0278 0 0546 0*0833 0*1111 0*1383 Északkeleti vasút . . . . 6.125016.2500 6*2917 6*8338 6*3750 6*4167 6.4589 A budapest-kőbányai sertés-kereskedelmi csarnok távirata. Febr. 28. Az üzlet változatlan. M. öreg neh. 61-----62.—, fiatal nehéz 63—63.50, közép 62.50, könnyű 62, szedett nehéz 60.—61.50, közép 60.—61—, könnyű —.----románia bakonyi közép 60.—61.— átmeneti, könnyű 59.----60.— átmeneti, szerbiai neh. —átmeneti, közép —.----.— átmeneti, könnyű — átmeneti. Hízó, éves, élősúly 54—57 4°/s. Az árak páronkint 45 kiló és 4% levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerb sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 4 írt aranyban vám fejében téríttetik meg. Bécsi sertésvásár, Bécs, febr. 28. Felhajtatott 3544 db sertés, és pedig 966 db nehéz, 1135 db könnyű bakonyi, 1445 db süldő. E között volt 1761 magyar, 1443 lengyelorosz, 340 szerb fajtájú sertés. Nehéz bakonyi 56— 58 írttal, könnyebb bakonyi 52—55 frttal, süldő 37.50—44 frttal fizettetett métermázsánkint. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Febr. 28-án. Árverések Budapesten: Márcz. 10. Wenetianer L. (Zsigmond) ingós. (IV. ker. Ferencziek bazárja.) 725 frt. — Márcz 11. ifj. Tauser Mihály ingós. (VIli. ker. Madáchutcza 13. sz.) 371 frt. — Márcz. 8. Kuntschner Ede ingatl. (Svábhegyi ház és rét) 1843 frt. — Márcz. 13. Seymann Antal ingós. (II. ker. lánczhid u. 2. sz.) 1116 frt. Árverések a vidéken: Bez (Győr) márcz. 28. Szakál János ingatl 3997 frt. — Szap (Győr) márcz. 30. Lusztig Ábrahám ingatl. 6000 frt. — Farád (Sopron) márcz. 31. Szilvásy Lajos ingatl. 727 frt. — Vámos (Veszprém) márcz. 11. Dohai (Perkátai) János ingatl. 841 frt. — Csali (Ipolyság) ápr. 13. Petroch Katalin örökösei ingatl. 862 frt. — Szécheny (Sopron) márcz. 9. Szekendy István ingatl. 1000 frt. — S.-A.Ujhely, márcz. 27. Weinberger Józsefné ingatl. 47,245 frt. — Széles Lonka (M.-Sziget) márcz. 13. Tancsinecz Andru Hyásu ingatl. 538 frt. — N.-Kikinda, márcz. 28. Tyirety Draga ingtl. 701 frt. — Szatmár, márcz. 30. Blum Sámuel ingatl. 3120 frt. — Göncz (Kassa) márcz. 20. Franko János ingatl. 35,600 frt. — Pancsova, márczius 4. Krisadinácz Mihály és társai ingatlanai 1740 forint. — Suur (Veszprém) márczius 1. ifj. Kuty István ingdl. 615 frt. —Deménd (Eger) márcz. 15. Helli Józsefné ingd. 650 frt. — Pancsova, márcz. 15. Holecius József ingd. 1426 frt. — Vaál, márcz. 17. Szakolczai Sándor ingdl. 600 frt. — Debreczen, jun. 2. br. Balassa István ingtt. 159,540 frt. — Tóti (Margitta) márcz. 2. ifjj Kovács János ingdl. 2535 frt. — Bellus (Trencaén) márcz. 31. Bucsek János ingdl. 886 frt. — Merczifalva (Vinga) márcz. 15. Stoffel Claudius ingd. 659 frt. — Saár (Sárvár) ápr. 4. Német Istvánná ingt. 7653 frt. Kolozsvár, márcz. 1. Sófalvi Árpád ingt. 399 frt. — Orosháza, márcz. 30. Dénes Mihályné ingt. 2000 frt. — Derecske (Debreczen) márcz. 6. Friedmann Ábrahám ingd. 400 frt. — Magyar-Goroszló (Sz -Somlyó) márcz. 13. Lukács László ingd. 3612 frt. — Csatalia (Baja) márcz. 17. Götz János ingd. 756 frt. — N.Kikinda, márcz. 17. Deutsch Ignácz ingóságai 3483 frt. Csődök: Spitzer testvérek belletinczi kereskezés ellen , bej. máczius 28, csődbiztos Mihalovics Károly (Zala- Egerszeg.) — Fischer és Schwarcz aradi bejegyz. keresk. ezég ellen ; bej. márcz. 18 . csődb. Paguba Vazul. — Friedrich Ferdinánd goricsáni szatócs ellen; bej. márcz. 29. csődb. Gulyás Jenő (N.-Kanizsa.) — H. és L. Kratochwill temesvári bejegyz. keresk. ezég ellen ; bej. ápr. 13. csődb. Capdebó Lajos. A Wintner Mór tokaji lakos elleni csődben dr. Papp László (S.-A.-Ujhely) a Bosán Károly v.-bulkeszi lakos elleniben Alexich György (Újvidék), az Atlasz Ignácz kunhegyesi keresk. ellenében Bárány Károly (Karczag), a Deutsch Mór n.-szt.-miklósi bejegyz. keresk. ellenében Rácz Gyula (Nagy- Kikinda) a dr. Discher János budapesti nyug. egyetemi tanár ellenében Chira Elek, a Kuhinka István és fia rimaszombati kereskezés ellenében Holló Dénes neveztetett ki csődbiztosul. Pályázatok: A budai p. v. igazg. kerületében Hl. oszt. p. u. őri biztosi állomásra márcz. 20-ig. — Nagyidán postamesteri állomásra 8 h. a. Meghaltak Budapesten. Febr. 27-én. Hans Róza 21 é. hajadon, VH. k. dobutcza 19., tüdővész. Pélter Teréz lé. rendőr leánya VH. k. Klauzál u. 31., bélhurut. Nick Károly 2 é. napszámos fia IH. k. kórház-u. 7., vörheny. Bognár Jakab 57 é. kormányos IQ. k., lakástalan, tüdőlégdag. Gebhart Bozina 3 ó. szőlős leánya IH. k. daru-u. 14., tüdőlob. Becske Mór 76 é. alkusz VI. k. király-u. 44., agykérlob. Dürnmayer Arnold 7 é. cukrász fa VI. k. gyár-u. 41., agykérlob. Banyovszky Irma 2 é. czipész leánya VI. k. r.-árok-u. 68., kanyaró. Pölczl János 35 é. házmester VI. Szondy-u. 15., tüdővész. Zalai Regina 29 é. ügynök neje dob-u. 21., tüdővész. Kovács Mária 3 é. magánzó leánya, VI. k. rákosárok-u. 55. roncsoló toroklob. Bille Mária 3 é. napszámos leánya, IX k. gyepu. 17. aggláb. Sánta Ferencz 63 é. napszámos IX. k. üllői ut 31. tüdőláb. Krösel Zsuzsánna 67 é. szabó leánya, IX. k. Knézics-u. 14. végelgyengülés, Vercsimárk József 3 é. munkás fia, IX. k. páva-u. 17. sorvadás. Ondrika Gizella 2 é. czipész leánya, IX. ker. tűzoltó-utcza 59. kanyaró. Libák Béla 3 é. kovács fia, IX. kerület, czukor utcza 5. bélhurut. Neumann Elza 4 éves, napszámos leánya, IX. kerület, mester-utcza 28. hökhurut. Sarlósi Anna 2 ó. munkás leánya, IX. k. remete-utcza 1. körglob. Tomenka Anna, 21 ó. cseléd, VI. k. Izabella utcza 68. tüdővész. Gralovitz Imre, 56 é. zongoramester, VII. k. német-u. 5. agyguta. Demszky Mária, 70 é. napszámosnő, VIli. k. kisfuvaros-u. 7. hashártyaláb. Tompa Zsuzsánna, 38 é. magányzónő, VII. k. Orczy-ház, agyguta. Plancsek Katalin, 38 ó. napszámos neje, VII. k. nagy-templom-u. 22. tüdővész. Pischek Teréz, 4 é. szabó leánya, IX. k. páva-u. 14. roncsoló torokláb. Szabó József, 33 é. kocsis, VH. VIH. k. Eszterházi-u. 8. veselob. Leleczky Ádám, 73 é. napszámos, lakástalan, tüdövész. Donneftig Jakab, ity é. " * k. s?jv*utcza 24.