Pesti Napló, 1884. január (35. évfolyam, 1-32. szám)

1884-01-01 / 1. szám

éppen különös szerencsével. 50 millió 6 száza­lékos rente lett ugyanis felmondva, de készfi­zetés helyett 4 százalékos kínáltatott, azon­ban oly csekély haszonnal, hogy a cserét aránylag nem nagy mérvben alkalmazták. Az év végéig javultak ugyan az árviszonyok, de a művelet újbóli megindítására távolról sem gondolhatni. A magyar állami értékek gyökeres emelkedésének útjában áll az, hogy a kormány ismét a pénzpiaczhoz kénytelen fordulni, s hogy folyvást más hitelművelete­ket is pengetnek, melyekhez az állam kezes­sége kívántatik. Sajnos, hogy a belső zavarok miatt lehetetlenné vált a konverziót folytatni, mert tény az, hogy voltak idők, midőn az európai üzleti életben elterjedt pangásnál fogva a kamatláb szokatlanul alacsony volt, és a franczia kormány ezt a kedvező­ alaku­lást, a politikai bizonytalanság dac­ára, fel tudta használni 7 milliárd 5 százalékos jára­déknak egyszerűen 4Ví százalékosra való le­szállítására a­nélkül, hogy csak szóra érdemes öss­zegeket kellett volna készpénzben kifizetni. A legnevezetesebb tevékenység a közle­kedési téren nyilvánult. Megnyílt az osztrák­magyar államva­sut tulajdonába bocsátott vág­­völgyi vasút utolsó szakasza, megnyílt végig a budapest-zimonyi vasút, folyamatba téte­tett a budapest-ujsző­nyi vasút építése, a for­galomnak átadatott néhány vic­inális és szárny vasút. Le­gfontosabb azonban a vasutak államosításában történt haladás. Az erdélyi s a duna-drávai vasút államosítása érdemileg befejezettnek tekinthető­; az alföldi vasút ál­lamosítása el van halasztva, de nem elejtve; az észak-keleti vasút körül a csoportosítás meg van indítva, mert a munkács-sztryi vas­út kiépítése elhatározott dolog és a magyar­­gácsországi pálya üzemével változásnak kell történni, tekintettel a galicziai tranzverzális vasút állami kezelésére.Említésre méltó a buda­­pest-pécsi vasútnak az év utolsó napjaiban tár­sasággá történt alakulása is. Végre a dunagő­z­­hajózási társasággal megindította a kormány a tárgyalásokat, melyek távol állanak még bizonyos eredménytől, de remélhető­leg le nem telnek a­nélkül, hogy a dunai hajózással ös­­­szefüggő nagy érdekek ki ne elégíttessenek, vagy ama társasággal, vagy ha kell, annak ellenére is. Nevezetes tény hazánk forgalmi érdekeit tekintve az arlhegyi alagútnak ez idén tör­tént áttörése is épp úgy, mint Fiume forgal­mának gyarapodása. Mindkét irányban mon­archiánk és különösen Magyarország kaput nyitott exportunknak a németországi ellensé­ges vasúti s vámpolitika lehető megkerülésére. Ha sikerül, mire az utóbbi napokban ismét javultak a kilátások, Francziaországgal vám­szerződést, még­pedig jó állategészségügyi konvenczióval együtt kötni, akkor az arihegyi vasút gazdasági haszna csak hatványozva lesz. Az ipar terén az adókedvezmények alap­ján létesültek ugyan újabb gyárak az ország­ban, de egészben az iparososztály helyzete nem javult. Az idén elhatározott 1885-diki országos kiállításra éppen az iparosok ké­szülnek leginkább, mert e téren szüksé­ges mindenekelőtt az ország termelőképes­ségét kimutatni, mert agkikol tekintetben jobban ismerik külföldön is erőinket, m­íg az ipar mezején mégis csak a kezdet elején állunk, kivált ha arra irányul törekvésünk, hogy a hazai ipari szükségletet lehetőleg a hazai termelés fedezze és keleten iparunknak tért hódítsunk. Erőink megismeréséhez hozzá fog járulni a most nem­rég megindított ipar­statisztikai felvétel is. A közgazdasági téren való törvényalko­tás túlnyomólag financziális természetű volt Az ipartörvénynek csak előadói javaslata ké­szü­lt még el, a vízjogi kódexet mostanában szó végezik, csak a tiszavölgyi társulat szerve­zéséről szóló javaslat került a képviselőház elé. A társadalmi erős akc­ióval megindított agrár­polit­kát semmivel sem mozdította elő a kormány. A föld feldarabolásának, jelzálogi megterhelésének és forgalmának statisztikai fölvételére csak az első lépéseket tette meg a kormány, de ha az egyéni birtokívek az új kataszteri munkálat alapján elkészültek és a telekkönyvi nyilvántartás iránt most ké­szülő javaslat helyes alapon meg lesz alkot­va , akkor a földbirtoki viszonyok pozitív megítéléséhez bő anyagot fogunk nyerni s egyúttal biztosabb alapot a tervezett agrárius javaslatokhoz. S reméljük, hogy más kormányt kapunk, mely fel fogja ismerni e tekintetben feladatát. A financziális érdekből történt kormányt s törvényhozói lépések közt említendő minde­nek előtt az államjószágok gyorsított eladása. Kínos volt a sok adóemelés az elmúlt évben, nevezetesen a takarékpénztárakra, a biztosítá­sokra vetett adók és illetékek s az év végén érvényesített általános adóemelés a jövedelmi pótadó fokozása által. Ugyancsak a most be­záruló év financziális alkotásaihoz tartozik a földadónak az új szabályozás szerinti kirová­sa a holnapi naptól kezdve. Jót nem sokat mondhatunk tehát az el­múlt évről. Reméljük, hogy az 1884-iki jobb lesz; nem is sok kell hozzá, hogy jobb le­hessen. Ünnepélyek, Bécs városának a török ostrom alól való felszabadítása tárgyában, szep­. 13-án pedig az ág. hitv. evangélikusok m­indenfelé megünnepelték Luther Már­ton születésének négyszázados évfordulóját.Szeptember 16-án tartották meg a Margitszigeten a budapest­­i schiai ünnepélyt, mely daczára a kedvezőtlen időnek, elég jól sikerült ; szeptemberben járták be azután rendőrileg a sziget-kamara-sugatagi vasútvonalat, a budapesti tűzoltó egyesület pedig megtartotta tíz éves fennállásának ünnepét, melyen Széchenyi Ödön gr. pasa is jelen volt Szept. 24 én ment végbe Zilahon a "W­esselényi-ünnepély. Október havát a Majlá­k György gyilkosainak pere nyitotta meg, mely a három vádlott halálos íté­letével ért véget. Okt. 10-én nyílt meg a műcsarnok őszi kiállítása; okt. 10-én tartották az ág. hitv. evan­gélikusok egyetemes közgyűlésüket a pánszláv agitá­­czió tárgyában ; okt. 14-én kezdődtek a szegedi ünne­pélyek, a szegedi uj szinház megnyitása, mely alka­lommal a felség is jelen volt. Októberben történt a Batthyány-Rosenberg párbaj, mely Batthyány István gr­­­­alálával végződött. Okt. 28-án ünnepelte Eszter­gom városa a török uralom alól való felszabadításá­nak 200 éves évfordulóját, 29-én pedig a Kisfaludy­­társaság Arany János halálának évfordulóját. Októ­ber 30-án égett le a budapesti czirkusz, és októberben nyitották meg a trencsén-zsolnai vasutat. Nov­emberben megalakult a felső-magyarországi közművelődési egylet ;nov. 21-én megnyitották a nyit­­rai magyar és a prágai cseh színházakat. A műegye­temet felavatták. Az országos kaszinóban leleplezték Széchenyi arczképét, és Zichy Ágostot beiktatták a fiumei kormányzói székbe. Végre november 30-án J­ó­k­a­i­n­é asszony búcsúzott el a közönségtől, mely lelkesen ünnepelte meg a művésznő ötven éves művé­szi pályáját. Deczemberben a tisza­eszlári per került tárgya­lásra a kir. táblán, aztán pedig, úgy a­hogy, elcsende­sedett minden. Gr. Ráday miniszter halála a közrész­vétet keltette fel. A szeretet ünnepét, a karácsonyt megünnepeltük, s ha visszatekintünk a lefolyt moz­galmas esztendőre bizony kevés olyan eredményt ta­lálunk benne, a­mely örömmel tölthetne el. No de reméljünk jobb esztendőt, s boldogabb uj évet. Re­méljünk. . . reméljünk. . . Relle Iván: KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: január 1. Naptár: Kedd, 18S4. január 1. Róm­. kath. : Kis ka­rácsony. Prot.: Uj év napja. Görög-orosz : (de­czember 20.) Ig­­n­ácz. Zsidó : (tel. 3.) Enosz. — Nap kel 7 óra 30 perez, nyug­szik 4 óra 18 percz. — Hold kel 9 óra 1 perez délelőtt., nyug­szik 7 óra 49 percz este — Vénus esti csillag, de nagy­on mé­lyen áll. — Hars az oroszlánban hátrafelé mozog és este ke­let felől világít. — Szaturnus este a korábbi órákban dél felől a magasban ragyog. — Uranus egész évben a szűz csillagzat­ban tar­ózkodik és a hó kezdetén éji 10 órától, a hó végén pe­dig esti 9 órától fogva kelet felől csillámlik. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad délután 5—6. H­­orv­át miniszter fogad délelőtt­ 10—délután 2 óráig. A budapesti munkás­kör alakuló közgyűlése délután 8 órakor (Hunyady­ tér és Vörösmarty­ utcza sarkán.) Karácsonyi és újévi kiállítás a műcsar­nokban d. e. 9 —d. u. 4 óráig. Belépti dij 20 kr. Iparművészeti muzeum a műcsarnokban d. u. 2—5 óráig. Technológiai muzeum a kerepesi uton (Be­­leznay-kert) nyitva délelőtt 9—délután 1, és délután 3 — 5 óráig. Állandó gyümölcskiállitás, gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Egyetemi füvé­s­zkert az üllői­ uton délelőtt 8 — 12 és délután 2—4. Múzeumban: régiségtan délelőtt 9—délután 1. Állatkert nyitva egész nap. Lapunk legközelebbi száma — rendki­­v­üli kiadásban — szerdán reggel jelen meg. PP** Lapunk mai mellékletének tartalmát a kö­vetkező közlemények képezik: Tisza Lajos kir. biztos búcsúja Szeged váro­ától. — Irodalom. — Közgazda­ság. — Tárcza:A­hol olcsó az élet. — Feliratok Nabukadne­ar idejéből. — Rudolf trónörökös ma féltizenegy órakor Káln­oky gróf külügyminiszternél látogatást tett. A gróf a fenséges vendéget a lépcsőn várta s azután lak­osztályába kisérte. A trónörökös egy óráig időzött a külügymniszternél, — Petőfi és Arany a műegyetemen. Gyulai Pál egyetemi tanár a műegyetemi hallgatók számára »Pe­tőfi életéről és költészet­éről« szívességből rendezett előadásait a napokban fejezte be. Előadásai minden­kor igen látogatottak voltak s a jeles tanár nemcsak Petőfi életrajzát ismertette behatóan, hanem egé­s költészetét esztétikai és kritikai alapon végig tár­gyalta, különösen három jellemvonást emelve ki költe­ményeiből : a haza, a természet és szüleinek szeretetét. Igen eli­merőleg szólt Petőfinek egy eddig kevésbbé méltatott verséről, az »Anyám tyúkjá«-ról, melyet az anyaszeretet legszebb nyilatkozatának nevezett. Az utolsó előadáson jelen volt S­z­i­l­y Kálmán műegye­temi rektor is, s az előadás befejezése után meleg szavakban köszönte meg Gyulai szívességét, hogy al­kalmat nyújtott a műegyetemi ifjúságnak legnagyobb lírikus dalnokunkkal, a szabadság lánglelkű Tyrtaeu­­sával megismerkedni s felkérte, hogy tartson hasonló előadási cziklust a magyar Homér, Arany János életéről és költészetéről is. Gyulai megköszönte a szives meghivást, de kij­lentette, hogy Arany elvesz­tésének fájdalma még sokkal élénkebben él lelkében, hogysem róla és költészetéről egyetemi előadásokat tarthatna; de mihelyt ezt teheti és kellőleg elkészül reá, előadásainak a tudományegyetemen való befeje­zése után a műegyetem hallgatóit is meg fogja ismer­tetni Arany János költészetével. — A magyar földtani társulat január 2-án, szerdán d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia földszinti kistermében szakülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Dr. Szabó József jelentést tesz a nemzetközi geológiai bizottság zürichi megállapodá­sairól. 2. Dr. K­renn­er József Sándor: Ifjabb ás­ványok Tiszolczról. 3..Drr.Sschmidt Sándor: A Jordanit és aj Meneghinit izomorfiája.— A szakülést választmányi­ ülés fogja követni. — A szilveszteresti ájtatosságok ma a főváros templomaiban nagy áhítattal tartattak meg. A temp­lomok zsúfoltig telve voltak, mindenütt nagy közön­ség hallgatá az alkalmi egyházi beszédeket. A bel­városi plébánia-templomban R­o­m­e­i­s­e­r József pá­pai kamarás prédikált­ beszédéből, melynek ez volt a czime: »a felebaráti szeretet isteni parancsolata,« a következőket idézzük: »A mi századunk a mint távo­zik napról-napra az evangélium szellemétől, úgy távo­zik el mindinkább a szeretet szellemétől. Valamint erkölcsöt hit nélkül, morált vallás nélkül, úgy a sze­­retetet Lten nélkül akarja s azért neki nem kell az egyház kalauzolása. A tudomány s humanitás megte­remtik majdan, mint mondják, az emberiség szép jö­vőjét, a testvérületet. Itt az a kérdés, váljon a hitnél­küli felvilágositás vagy az Isten nélküli humanitás képes-e testvériséget teremteni az emberek között. A modern tudomány tagadja Istennek teremtő művét s vele az emberi nem egységét, különböztet ember em­ber között, az egyik fajt nemesebbnek mondja a másiknál s ez által elősegíti azon fajgyűlöle­tet , melynek tanúi vagyunk s mely népek s országok nyugalmát veszélyezteti. Az újvilág rab­szolgatartó gyarmatosai egyenesen a tudományra hivatkoznak s mintegy természettől nyert joguknál fogva vélik gyakorolhatni embertelen önkényüket a látszólag felszabadított, de még mindig társadalmi és politikai rabságban sínlődő fekete embertársaikén. Pe­dig az, kinek képére s hasonlatosságára vagyunk al­kotva mindnyájan — Isten tudhatja legjobban, hogy a szegény szerecsennek sokszor tisztább a lelke, mint a fehérképű czivilizátornak. Vannak, kik azt hiszik, hogy a humanitás kultusza fogja meghozni az ember­szeretet szebb jövőjét. Én is hiszem, hogy a humani­tás fogja azt előidézni egykor, de Istennel s nem Isten nélkül. Nekem úgy tetszik, hogy a mai kor humani­tása nem egyéb álczázott önzésnél. Az önző ember önmagának tömjénez, mikor mást magasztal; önma­gának keres előnyöket, mikor másnak tesz szolgálatot ; önmagát sajnálja, mikor mást sirat. A modern ember ledöntötte Isten képét az oltárról s önmagát állította oda Isten gyanánt. Ez önimádó ember a XIX. század humanitásának bálványa!« — A magyar történelmi társulat jan. 3-án, csü­törtökön d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termé­­ben közgyűlést tart. Tárgyai lesznek: választmányi tagok választása s a megürült helyek betöltése. Felol­vasásokat tartanak : l.Ballagi Aladár, A határőrvidék­­ legújabb monografusa. 2. A »Kalandosok« történe­téből, Majláth Béla. E közgyűlésen minden tag szava­zattal bírván, kéretnek a tagok mentül számosabban megjelenni. — Mennyit nő a nap januárban ? Január hó 1-én a nap 7 óra 50 perczkor kel és 4 óra 18 perczkor nyugszik le; 31-én felkel 7 óra 39 perczkor és le­nyugszik 4 óra 57 perczkor; vagyis 1-én a nap hossza 8 óra 28 percz s az éj hossza 15 óra 32 percz ; 31 én pedig a nap hossza 9 óra 18 percz s az éj hossza 14 óra 42 percz. Tehát a nap> január hóban 50 perczczel vagyis majdnem egy órával nő. — A fővárosi újévi megváltások első sorozata mai lapunkkal küldetik szét. A folytatás követ­kezni fog. — A kassai társalgási egylet dr.Verédy Károly tanfelügye­ő indítványára elhatározta, hogy jövőre közérdekű felolvasásokat fog rendezni. Juhász Mihály, dr. Ver­édy és dr. Klupathy, mint az e czélra kiküldött bizottság tagjai közvetítése következtében legközelebb­ről Szécsen Antal gróf, Pulszky Ferencz és Vámbéry Ármin fognak Kassán felolvasást tartani. Jókai Mórt a bizottság szintén meg fogja keresni felolvasás tar­tása végett. — Kalifornia volt helytartója Budapesten. Mr. L. Stanfor­d Kalifornia volt helytartója, az amerikai Pa­­ific­ Raibway­ Compagnie elnöke, ki jelenleg Eu­rópában körutat tesz, tegnap családjával Budapestre érkezett és az Európa szállóba szállt. Mr. Stan­­f­rd néhány napig marad Budapesten, hogy a város nevezetességeit megtekintse és aztán innen Konstan­­tinápolyba utazik. A család a saját vasúti szalonkocsi­jában utazik, melyet Amerikából hozott magával. — Lederer Sándor lovag a gölniczvölgyi vasút alelnökségéről s az Adria gőzhajó-társulat igazgatói állásáról is leköszönt.­­ A budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága e hó 29-én Weisz B. F. kir tanácsos elnök­lete alatt tartott ülésében, intézeti folyó ügyeken kí­vül, főkép az uj akadémiai épület létesítésének és az e végből szükséges adománygyűjtésnek kérdésével fog­lalkozott. Az építésre nézve behatóan tárgyaltattak a kiküldött albizottság jelentései és minden intézkedés megtörtént, hogy az előmunkálatok haladéktalanul meg legyenek kezdhetők. A bizottság örömmel vette tudomásul, hogy az intézet jövőjére nézve felette fon­tos ügy iránt a fővárosi kereskedő körökben meleg és áldozatkész érdeklődés mutatkoz­i. A bizottságnak számítani is kell ez áldozatkészségre, mely nélkül a nagy­vállalat minden takarékosság daczára alig vol­na sikerrel keresztülvihető. A segélyezésre szólító felhívások a szakoktatás iránt érdeklődő kereskedő körökben élénk visszhangra találtak, és a bizottság kötelességének tartja, hogy a nagylelkű adakozóknak a nyilvánosság előtt­­ kifejezze nagy köszönetét. Az ülésen Jónás János titkár a következő felajánlott adományokat jelentette be, melyek részben már ki is fizettettek: Dietzl József 100 frt, Heinrich A. és fiai 100 frt, Luczenbacher Pál utódai 100 frt, Kanitz Ig­­nácz 100 frt, Modern és Breitner 100 frt, Neruda Nándor 50 frt, Vajda Lajos 180 frt, Vak M. és fiai 50 frt, Gomperz testvérek 100 frt, Schnitzer és Weisz 25 frt, Kreische Antal 500 frt, Oetl Antal 20 frt, Reitter József 25 frt, Krausz Mayer és fiai 200 frt, Molnár Endre 50 frt, Loser testvérek 20 frt, Bieber Antal 100 frt, Herz Ármin 100 frt, Győri Gschwindt Mihály 500 frt. — Tennyson, az angol koszorús költő, elfogadta a pairi czimet. Teljes czime most így hangzik: Tenny­son, Sussex grófságban fekvő aldworthi és Whigt szigetén levő freshwalesi báró. — A bécsi udvari opera volt főfelügyelője, Levy Rikhárd, hires hornista művész, ma reggel 56 éves korában meghalt. — Nagykanizsán decz. 26. óta 32 korcsmáros striked. A munkabeszüntetés oka a következő: A haszonbérlők könyvelője decz. 24-én jelentette, hogy a korcsmárosok, kik a múlt évben minden hektoliter után 4 irtot fizettek, a jövő évben öt frtot tartoznak fizetni. A korcsmárosok, kik különben is meg vannak terhelve, 26-án bezárták üzletüket. Kiegyezés csak úgy létesülhet, ha a korcsmárosoktól csak 3 frtot kí­vánnak hektoliterenkint. A kanizsai polgárok a stri­­keolók részén vannak s kiváló izr. lakosok kitartásra buzdítják őket. Ha szükség lesz, gyűjtést indítanak számukra. Eddig nem létesült megegyezés. Esetleg a korcsmárosok zárva tartják üzlet­üket mindaddig, míg a mostani bérlők szerződése le nem jár. — Nagy pénzhamisító banda nyomára jutott Galicziában a hatóság. Bobrkában két egyént fogtak be, kik üzletszerűen folytatták a hamis papírrubelek forgalomba hozatalát s egy konzorczium megbízásá­ból egész Londonig kiterjedő utazásokat tettek Euró­pában. Lembergben szintén fogtak el két bűntársat, kik nemrég kaptak egy nagy csomag papirrubelt. — Fogságba került herczeg, Calvino herczeg ki Sziczilia szigetén Trapaniban lakik, e hó 7-én ke­rült elő a rablók fogságából és érdekes részleteket be­szél elraboltatásáról. A brigantik november 3-án este tartóztatták le és egész éjjel gyalogoltatták, míg egy elhagyott tanyáig értek, hol a következő napot töl­tötték. Innen íratták vele az első levelet családjához. Este megint útnak indultak. Szemeit gondosan bekö­tötték és fejére durva vászonból készült zsákot tettek, mert erősen esett. Nem sok idő múlva egy barlang­hoz értek, ahová azonban a rablók nem mentek be. A harmadik éjjel elvezették a herczeget a számára kijelölt helyre egy barlangba, hová csúszva kellett be­jutnia. Az első barlangból egy mélyebben fekvő üregbe bocsátották, hol bármin­cz napig tartózkodott, anélkül, hogy napvilágot látott volna. Fekhelye szalmazsák volt, mely a harmincz nap alatt egészen megrothadt; táplálékul kenyeret, sajtot és vizet adtak neki. Fehér­neműt nem válthatott ezen idő alatt. Miután a bar­langban a herczeget elhelyezték, a rablók eltávoztak és csak akkor tértek vissza, midőn ételt hoztak. Egy ízben két napig voltak távol. Midőn levelet akartak vele íratni, lámpát bocsátottak le hozzá és a szöveget fölülről mondták tollba. Csak hosszas tárgyalások és alkudozások után húzták ki a barlangból és bocsá­tották szabadon. — A pap által megzavart prédikáczió. Szt-Pé­­tervárról írják decz. 26-i ketettel: Az itteni kath. Katalin-templom vasárnap kellemetlen jelenetnek volt színhelye, melyet a lengyel lelkész idézett elő gyűlö­letből német kartársa iránt, kinek az egész évre tör­tént megállapodások szerint a hitszónoklatot kell vala e vasárnap tartania. Közepe táján lehe­tett prédiká­­cziójának, midőn a lengyel pap megjelent az oltárnál, hogy minden tekintet nélkül a folyamatban levő hit­szónoklatra, misét mondjon. A megzavaró­i szándék oly nyilvánvaló volt, hogy a prédikáló lelkész kényte­len volt félbeszakítani beszédét s odahagyni a szószé­ket. Éppen e nap sok német volt a templomban; mél­y haragra gyuladltak, zajongás támadt, heves kitöréseket lehetett hallani, melyekre gúnyosan válaszoltak a győzelem által elkapatott lengyelek. A botrány elő­idézésének kétségkívül az volt a czélja, hogy kiszorít­sák a németeket a Sz.-Katalin templom hitközsé­géből. — A Hatos Sándor őre. Hatos Sándor, ki az év tavaszán Nagy-Kanizsáról, ezredétől megszökve, több rablógyilkosságot követett el, s kit azért a katonai törvényszék halálra ítélt s fel is akasztatott, tudvale­vőleg vizsgálati fogságából, az új épületből egy ízben megszökött. A szerencsétlen katonát, ki a szökés alatt Hatos mellé őrül volt kirendelve, tegnap a katonai törvényszék négy évi szigorú fogságra ítélte. Rémjelenet egy templomban. Az iszonyú je­lenetekről, a­melyek vasárnap a bécsi Favoriten vá­rosrész új templomában lefolytak, a bécsi lapok szá­mos újabb részleteket közölnek. Kétségtelen, hogy a zavar előidézői nem azért követték el gaztettüket, hogy a zűrzavarban a közönséget kirabolják. Minden azt mutatja, hogy a tüntetés, mely sok száz ember életét olyan veszélynek tette ki, tisztán az egyházi szónok ellen irányult. Hammerle hitszónok már egyik előbbi prédikácziójában erősen kikelt a munkások ellen, e támadásra feleltek tegnap a munkások, kik közül többen elfogattak. Páter Hammerle András a bécsi érsek engedélyével decz. 26-án beszélt először az említett templomban, élesen megróva azokat a mun­kásokat, kik keresetüket a korcsmákban verik el. Teg­nap a páter »a szegénység dicsőségéről« beszélt Nem sokáig beszélt, midőn a templom ajtajából a szabadon álló szószékhez valami husz munkás tolon­gott s fütyülni, kiáltozni kezdett. Dühösen rohantak a szószék felé s fenyegetve kiásták : »Le a jezsuita fajzattal! Le a jezsuita térítőkkel!« A jelenet, mely erre következett, rettenetes volt. A munkások tojás nagyságú köveket dobáltak a szószékre s ugyanekkor vette kezdetét a pánikszerű futás, az őrült tolongás az ajtók felő s több oldalról hangzott a kiáltás: »Tűz van a templomban.« Az összeszorítottak nyögése és jajga­tása, a nők és gyermekek segélykiáltása, kik mind azt hitték, nincs menekvés, rettenetes volt. A határtalan rémül­etről, mely sok száz embert elfogott, tanúskodik az is, hogy számos ruhadarab, kendő, felöltő, czipő, kalap, melyet a kirohanók eldobtak, maradt a temp­lomban. Csak a rendőrség erélyes közbelépésének kö­szönhető, hogy a baj nagyobb arányokat nem öltött. Turi Jánosnak több bordáját betörték, a 60 éves Bracky Mária kulcscsontja tört el s egy kilencz éves fiú karját törte. Többen kisebb sérülést szenved­tek. Egy lánykát egy kődarab homlokán sebesített meg. Eddig négy elfogatás történt; elfogták O­c­b­o­r­s­­k­y Eduárd 22 éves napszámost, G­r­o­u 1­i­g Venczel 27 éves szabólegényt, Stich Adalbert 30 éves asztalost és Kollovai Mihály 30 éves la­katost. Különösen Groulig van kompromittálva; is­­tentiszteletháboritás miatt indítanak ellenök fe­­nyítő pert. A templom körül ma is sok ember állt; a templom belsejében csak a feldöntött padok mutat­ják a rémületet. Rombolásnak sehol sincs nyoma. A főbejárástól jobbra két kis ajtó van, mely rendesen be van zárva. Midőn a tűzoltók megérkez­tek, ott akartak behatolni, s baltával próbálták az ajtókat betörni. Ez azon hírre adott okot, hogy a templomot kívülről megrohanták. Egész éjjel nem történt rendzavarás. A törvényszéki vizsgáló bizottság ma délelőtt 10 és fél órakor volt a templomban. Ez konstatálta, hogy a gázvezeték meg van rongálva, miből azt következtetik, hogy a gázt is el akarták a tüntetők oltani. Ez a pánikot természetesen még inkább fokozta volna. A kí­sérlet azonban nem sikerült s egy gázlángot sem tud­tak eloltani. Egy lámpát is összetörtek. A templom ma egész nap be volt zárva s rendőrök őrködtek kö­rülötte. A vizsgálat ké­tségtelenül kiderítette, hogy a merénylet jól átgondolt s előre tervezett összeesküvés műve. A tüzőrség is megjelent a pánik folyamán ; a sekrestyében három nőt elájultan talált. Ezenkívül volt ott egy 14 éves leány sebesülten. A sekrestyé­ben nagy kődarabot találtak, mel­lyel kívül­ről verték be az ablakot. A tüzérség megnézve a helyiséget konstatálta, hogy a templom­ban nincs veszély, mire azután a kint álló közönséget igyekezett megnyugtatni, mely csakhamar el is osz­lott. Minthogy a tegnapi események a templomot megszentségtelenítették, dr. Angerer püspök elrendel­te, hogy a templomot egész csöndben újra beszentel­jék. Mint páter Hammerle mondja, eleinte maga sem tudta, mi történik a templomban. Minthogy senkit sem bántott, nem sejtette, hogy a tüntetés ő ellene irányul. Igyekezett a híveket megnyugtatni, de szava elveszett a rengeteg zajban. Végre egy középtermetű ember egy­­ padra állt s a néphez szólt, de nem lehetett hallani, mit. Tag­lejtéseiből azonban Hammerle kivette, hogy azt akar­ja, hagyja el a szószéket. Ekkor tudta meg a hitszó­nok, hogy a tüntetés ellene irányul s rögtön eltávo­zott a szószékről. Azt, hogy köveket dobáltak feléje, észre sem vette. Hammerle 46 éves ember, tiroli születésű s négy év óta van Bécsben, mint a redemp­­toristák provincziálisa. * Hammerle jezsuita hitszónok, mint Bécsből távírják, ma délután ugyanabban az egyházban, hol tegnap kihágás történt, a legcsekélyebb rendzavarás nélkül a közönség tömeges részvétele mellett szónok­latot tartott és folytatta a megkezdett tárgy fölötti elmélkedését A karácsony Londonban. London, decz. 27. Szomorú karácsonyi időjárásunk volt. Mogor­ván kelt fel a nap s mielőtt elérte volna delel­őj­ét, egé­szen elborita a vastag füstfelhőkből képződött téli köd. Szerencsésnek érezhette magát, ki barátságos falak között gazdagon terített asztalnál fogyaszthatta a plumpuddingot! Megfelenkez a CWv. szóról, megérthette örvendetes jelentőségét a nap. Nem így a szegények, az éhezők, a­kik ki­lesték a nap derültebb sugarát. A londoni karácso reájuk nézve csak fokozása a mindennapi nyomorat S fájdalom, légió a számuk. Sorsuknak nyomoz divatkérdés egy idő óta az angol politikában. E n­yozások pedig az utolsó három hónap alatt hangos kürtölik az egész világ előtt azon keserű igazság hogy mindaz, a­mit más városok szükölködőinek új moráról tudunk, gyermekjáték a londoni proletariát helyzetéhez képest Viktória királynénak dicső uralko­da alatt. »Horrible London,« igy nevezi ezen állapo­tát a sajtó. E proletariátusra nézve nincs se karács­nyi, se húsvéti ünnep, csak az ünnep nekik, ha várt­lanul egy sillinghez jutnak, a­mel­lyel dorbézolbi­nak a legközelebbi csapszékben. Régente másként volt. A­­ Merry old England­nek éppen az ünnepnapokon leginkább kitörő vidá­sága bizonyára sok keserű óráért kárpótolta a szer nyékét s elfojtotta neheztelésüket a rang és vagy óriási különbsége fölött. Ma az ünnepnap is csak hozza a kölcsönös elkeseredést; csak szembeszökőb teszi a London ke­lti és nyugati része közt lappan ellenséges viszonyt. London szegényeire nézve nem létezik karács­nyi ünnep. Ha lenne, nem decz. 25- re esnék, hane az e napot megelőző hétre. Elbarangolhatnak t. i.­kor a forgalom egy központjai,a s az Oxfon és Regent Street kirakatai előtt oly látványba gyönyörködhetnek, a minőnek nincs párja egy­ben más városban. A párisi boltok elegánsabb­ lehetnek, de a londoniak aránytalanul nagyob szerűek.­­ A Regent­, és Bond Street keresk­eői dicsekedhetnek vele, hogy vevőik közé tartozna az egész világ nábobjai, hogy szolgálatukban ál­l: az egész világ munkásai. A Salamon tündérszőnyeg sőt a mozlimok paradicsomfája is csak halvány mito­logiai sejtJme a modern keresked­lem azon óriá fejlődésének, mely Londonban halmozza fel az égő világ kincseit«, jegyzi meg találóan a Pall Mall G zette egyik czikkében, mely e feliratot viseli: » és hol vásároljunk?« A ki tájékozást óhajtott ez iránt, nagyon­­ teszi vala, ha átlapozza az említettük lap e számi Érdekes dolgokat lehet belőle megtudni. A ki an kiváncsi, mely bútorokat kedvel a siami császá menjen az Oxford-Streetre Jackson és Grakat­hoz, aki látni óhajtja, milyenek lesznek a ja­páni Mikadó hálószobájának függönyei, keresse­­ fel Schoolbredet a Tottenham-Court-Roadon. Bond-Streeten megtudhatni,milyen órára fog nézege­ni legközelebb, minden oroszok czárja, milyen vadas késsel ajándékozza meg az exkhedivesz olasz király az Oxford­ Streeten, hogy milyen zsebkést rendelt me Csetevája 2500 frtért Angliából való elutazása előt A világ legóriásibb bazárja kétségkívül Whiteleyé a Westbourne Grotree-ben. Ha bejárjuk, mihez legalább is egy órányi idő szükséges, fogaim: szerezhetünk róla, mi mindent állítanak elő az ég és föld kerekén. Whiteley mindent árul: pánczélos ha­jókat, házakat koporsókat, férjet, feleséget, fogadó gyermeket, tigrist, oroszlánt, stb. stb. Egy szóval rs emlékeztet azon angol czég vállalkozási szellemér mely a krimi háború alatt szerződésileg kötelezi akarta magát Sebastopol bevételére. Karácsony táján természetesen a legnagyob tevékenységet­­ ejtik ki mindezen üzletek, mert, mit egyebütt, Annában is évről-évre nagyobb mérvek v ölt a karácsony ajándékosztogatás szokása. Az ide emberek még emlékeznek arra az időre, a­mikor család boldog volt, ba­roastbeefet és plumpudding l­ehetett, ma azaiban már üdvözlőkártyák is vannak, melyekből egy-egy példány többe kerül, mint a leg­nagyobb martysült vagy plumpudding. Nagy szeren­cse a pénztárcákra nézve, hogy a bonbonnierek fran­czia szokása­it még nem kapott lábra. Az angi ajándékoknak italában praktikus czéljuk van ; a­ki­nek van egy te praktikus tálén­um­a, az úgy rendel­heti be a szok­os ajándékokat, hogy az ajándéko kapása és nása által egyrészről a saját igénye elégítheti ki m­ásrészről a »jókedvű adakozó« biréb is kerülhet. Haszntalan dolgok az üdvözlő kártyák, nem mondhatók gyan pazarlásnak azok az egyszerű kár­tyák, a­melyi nagyobbára Németországból származ­nak, de az e­stből és elefántcsontból készült üdvözi kártyákat báro, ottan pazarlásnak kell tartani. A szegény eisernek természetesen mindennél csak puszta nézőterep jut, és pedig az angol ködös kará­csony kietli napján. Alig írható le az elégedetle tömeg­vágynak és kívánalmainak izgatottsága. La­kásaiknak elkeresése, melyről fentebb beszéltünk nem békitti őket sorsukkal. Mindannyian rémesnél biznak abte, hogy sorsuk javulni fog, hiszik, hogy gazdagok támolitani fogják őket. S ha ez csakugyan megtörtén, azt nem jótéteménynek, hanem régi adós­ság beváltának tekintik. A háladatosság nem tartozi a radikáli programmba. Senki sem veszi számb azt az állá, amelyet neki az isten adott, és senki sem csókolja le azt a kezet,amely őt a magasba emeli. A jövő ülésükban a radikálisok mindazt, amit kaphat­nak, részifizetésre fogadják el« mondja a »Béke é jó akarathirnöke« mely olvasóinak jó kivánatoka küld. »Albiszszük, — folytatja tovább az idézett bir lap — h«y a korona és a királyi család igen sokbi kerülnek­ or­zágnak. Nem akarunk tar évenkint­ 000 livresterlingnél a A lap ezán a felsőház és az áll­ a nagy l­ok megsemmisítését állami klásokat 20 millió fon­tani, me! összeg kizárólag az öröcusoues­ adóból bizonyos állami bevételekből volna fedezendő. Ez hangsuhra a radikális programm vidám hirnöke. A pozialista programm alaposabban s gyor­sabban rejthető. Azt javasolja, hogy a gazdagot vagyon egyszerűen oszlassák fel a szegények közt Ez a szény ember politikája. A lefolyt vasárnap hal­lottam­y szoczialista szónokot, aki egy szegény em­ber töltetét beszélte el. Ez a s­egény ember az utolsó ennyj­én megborotváltatta magát, mielőtt: Thempe ugrott volna. »Ezt tartom gentleman-nel — szc a szónok. Ha egykor elfoglaljuk a gazdagok helyét ha ők lesznek oly szegények, mint mi, akkor fogad, hogy egy ilyen gazdagból lett szegény ficzkó sokk szükmarkubb lesz, hogysem leberetváltatná í­szakát, mielőtt az úristen előtt megjelenik.« A kö­zöm nevetett és örült, mert ez az állás és sz­rep cseríz­ő egyedüli reménye. Helyi hírek. — Szegény gyermekek felruházása. A budapest­­i kisvárosi 2. sz. tankerületi szegény tanulókat se­­géő egylet a bérkocsis-utczai elemi népiskola tanu­ló közül eddig 60 tanulót látott el ruhaneművel. Bikivül a Schulteisz Rezső elnöklete alatt e czélra aiult egyesület a nevezett iskola 11 tanulóját látta ruhával s vendégelte meg jó ozsonnával a kiosztás­­] a gyermekeket. A nagyfuvaros-utczában a Schiller- 4 vendéglőben egy asztaltársaság négy tanulót ru­­zott fel teljesen, Mad­ári Gábor pedig kettőt lá­­t el meleg ruhával. A tantestület ez után is köszö­­ntét fejezi ki a nagylelkű adakozóknak. — Budapest főváros közegészségi állapota no­­imber hóban. A főváros közegészségi állapota e ha­vi, viszonyítva a múlt havihoz, kedvezőnek mond-

Next