Pesti Napló, 1884. március (35. évfolyam, 60-90. szám)

1884-03-24 / 83. szám

mérettel adhatjuk át az utánunk jövő nemzedéknek azon feladat művelését, a­melyet elődeinktől átvet­tünk. (Helyeslés.) És ha oly buzgón felkaroljuk teen­dőinket, a­mint elhunyt jeles tagjaink tették, akkor azt hiszem, legméltóbban tartjuk fenn emléküket, és legméltóbban követjük hazafias példáját azoknak, kik ez egyesületet alapították és annak működésében min­dig tevékeny részt vettek. (Élénk helyeslés.) Azon reményben, hogy feladataink e magasla­tára emelkedve, az egyesület ezentúl is ily szellemben fog működni, valamint hogy a jövő évben is sikeres eredményt és haladást leszünk képesek felmutatni, a mai napra egybehívott közgyűlést ezennel megnyitott­­nak nyilvánítom. Ez éljenzéssel kísért beszéd után O­r­d­ó­dy Lajos első titkár olvasta fel az elnökség jelentését az egyesület múlt évi működéséről. A jelentés a múlt évben elhunyt kitűnő tagok, számszerint 16-nak ér­demeiről megemlékezve, tudatta, hogy mindig többen és többen érzik annak szükségét, hogy szellemi és anyagi hozzájárulásukkal az egyesület üdvös tevé­kenységét az ország mezőgazdaságának érdekében fokozzák. Ami az egyesület múlt évi tevékenységét il­leti, a rendelkezésére álló erőket és eszközöket sok irányban sikeresen felhasználta. Mindenek előtt a jószágrendezés kérdésében fej­tett ki munkásságot s az eszmék gazdag anyagát »Eszmecserék a jószágrendezés kérdésében« czim alatt kinyomatta s a tagok közt szétosztotta. A múlt évi működés egyik örvendetes sikere a gazdasági könyvkiadó vállalat létrehozatala. Figyelmet érdemel a »Magyar állattenyésztők kalauzának« megjelenése, melyben össze vannak gyűjtve rövid tájékoztató le­írásban a hazai tenyészetek, összesen 327. Élénk te­vékenységet fejtett ki az egyesület a hazai gyümölcs­­termelés érdekében is, keresve az eszközöket, melyek a gyümölcsészet országos felkarolását lehetővé tennék. A mezőgazdaság előmenetelére nézve nagy hord­erejű intézkedést tett az egyesület, midőn a kisebb gazdasági gépek versenyének egymásutáni rend­szeres megtartását elhatározta. Két üdvös kezde­ményezés történt: a rizstermelés meghonosítása s a hazai gazdasági építkezés tekintetében nyújtandó útmutatás érdekében. Az egyesület szerves részét képező Gazdakör hivatásszerű feladatát dicséretesen betöltötte. A szeszadó ügyében kiírt pályázat kedvező eredményt tüntetett fel, mert 3 pályamű érkezett be, melyek közül a 150 db aranyat Wolf Gyula bécsi közgazdasági író munkája nyerte el. Az egyesület védszárnyai alatt fejlődtek továbbá a tejszövetkezet s az iskolatakarékpénztárak is. Tanácskozásokat foly­tatott továbbá a marhasó, a főváros élelmezése és a budapesti marhavásár újjászervezése kérdésében. Te­vékeny részt vett az egyesület a tenyészállatvásárok rendező és bíráló bizottságaiban s a szövetségbe lépett egyesületek III-dik nagygyűlésén. r­észt vett továbbá a nagyváradi ekeversenyen, a békés-gyulai méhészeti kiállításon, a lepsényi ekever­­senyen, a kolozsvári tenyészállat -kiállításon, az eper­jesi kiállításon, a nagyenyedi vándorgyűlésen, a kapu­vári kiállításon, a bécsi hizómarha-kiállítás bíráló bi­zottságában és a gráczi gazda­egylet közgyűlésén. Egy­szóval az egyesület iparkodott az ország mezőgazda­­sági előmenetelének minden irányban való előmozdí­tásához hozzájárulni. Ez elnöki jelentés után dr. Szabó Ferencz másodtitkár tett jelentést a pénztár állapotáról s az egyesület vagyonáról. A múlt évben a rendes bevéte­lek 24944 frt 26 krra, a rendes kiadások 19,835 frt 62 krra rúgtak; a rendkívüli bevételek 23,590 frt 90 krt, a rendkívüli kiadások pedig 26,807 frt 19 krt tettek. Az egyesület vagyona 417,349 frt 66 kr. A jövő évi költségvetés 28,289 frt 47 krban állapítta­tott meg. A közgyűlés úgy a pénztári jelentést,­­mint az 1884-ki költségvetést jóváhagyta. Végül az üresedésben lévő négy választmányi tag helyébe ejtetett meg a választás. Megválasztattak S­z­a­p­á­r­y Géza gr., Batthyány Géza gr., T­ü­r­r István és Földváry Mihály. Ezzel a közgyűlés véget ért­ tárgyaltatni s azért azt indítványozza, hogy a választ­mány tanulmányozásának tárgyává tegye a tisztvise­lői állások tiszteleti állásokká való változtatásának kérdését s erről a legközelebbi rendes közgyűlésnek tegyen jelentést. Szólották még e kérdéshez Deli’Adami Rezső, kit az elnök egy kifejezése miatt rendre utasított, s utána Polónyi Géza. Ekkor kellett volna a szavazás­nak kezdődnie. Az elnök, tekintettel arra, hogy név­szerinti szavazás követett s már délután 1 óra volt, a szavazás megejtését a közgyűlés belenyugvásával a d. u. 4 órakor folytatandó közgyűlésre halasztotta. Délután 4 órakor újból megnyittatván az ülés, kezdetét vette a névszerinti szavazás. Szavazott összesen 232 tag. Ebből igennel, vagyis a fizetés mellett sza­vazott 147, ellene 85. E szerint Jerlinek indítványát nem fogadták el. Tarnaynak indítványát, hogy a választmány a tisztviselői állások tiszteletbeliekké való átalakítását tanulmányozva, erről a legközelebbi köz­gyűlésnek tegyen jelentést, — a közgyűlés elfogadta. Ezután a választmány nevében Mezey Mór azt in­dítványozta, hogy a tisztviselők fizetése három évre — megválasztatásuk tartamára — szavaztassák meg. Az indítvány élénk vitára adott alkalmat, mely­ben részt vettek dr. Jelinek Arthur, dr. Robitsek József, dr. Virava József, dr. Rosenberg Gyula s dr. Dell’Adami Rezső. — Az utóbbi beszéde folyamán »ipolysági győzelem«-nek nevezte a tisztviselők fizeté­sére nézve a lefolyt szavazás eredményét, mi óriási zajt idézett elő. Elnök: Felhívom a szónokot, hogy nyilatkozzék, mit ért ipolysági győzelem alatt. Dell’ Adam­i Rezső: Azt, hogy délelőtt ellenkező eredménye lett volna a szavazásnak, ha a közgyűlés el nem oszlattatok. (Hosszantartó zaj és ellenmondás.) Elnök: Én délelőtt nem hallottam erre nézve óhajt kifejezni, hogy a gyűlést folytassuk s a szava­zást még délelőtt ejtsük meg. Ennélfogva kénytelen vagyok szónokot rendreutasítani, s szavait mint mél­tatlan inszinuácziót, visszautasítom. (Hosszas taps és éljen.) Az idő már nagyon előrehaladván, elnök a vá­lasztmány indítványát nem bocsátja szavazásra, ha­nem a közgyűlés folytatását f. hó 25-én, kedden d. e. 10 órára tűzi ki. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A fővárosi ügyvédi kamara ma délelőtt 10 óra­kor tartotta évi közgyűlését a megyeház nagytermé­ben, melyen a tagok szokatlanul nagy számban jelen­tek meg. Hodossy Imre, a kamara elnöke, megnyitván a közgyűlést, miután annak határozatképességét kon­statálta, bemutatja a választmány évi jelentését, me­lyet a közgyűlés felolvasottnak tekintett. E jelentés lényegesebb részeit lapunkban közöltük. A jelentés bemutatása után Del’Adami Rezső felemlíti, hogy a segédalap és a bűnvádi tervezet tár­gyában a kamara választmánya részéről eddig a várt intézkedések nem történtek meg. Elnök megjegyzi, hogy mind a két tárgyra nézve bizottság lett kiküldve, melyek munkálataikat csak pár nappal ezelőtt terjesztették be.­­ A választmány tehát csak most jutott abba a helyzetbe, hogy foglal­kozzék az ügygyel s a majdan összehívandó rendkívüli közgyűlésnek az említett tárgyakban előterjesztést fog tenni. Jellinek Arthur a kamara tétlenségét hozza fel a legfontosabb kodifikáczionális munkálatoknál. Sem a házassági jog reformjánál, sem az írói és művészi tulajdonjogról szóló törvényjavaslatnál a kamara nem hallatta szavát, pedig egyike a legilletékesebb testüle­teknek ilyen kérdések megbírálásában. Nem helyesli, hogy a kamarai választmányban mindig ugyanazon tagok szerepelnek. Tért kell engedni másoknak is szellemi tehetségek érvényesítésére. Még kevesebb történt a kamarai tagok anyagi helyzetének javítása tárgyában. A javadalmazások, mint csődök stb. még most is olyan aránytalanul osztatnak ki, mint azelőtt. Erélyes akc­iót kér a kar igazságos érdekeinek érvé­nyesítésére. Neskovics Döme az 1883-ik évi választmányi jelentést jóváhagyás előtt egy 6 tagú bizottságnak indítványozza kiadni bővebb megvizsgálás végett. Még egyéb indítványai is vannak, de ezeket, — nem lévén kellőleg bejelentve — elnök nem engedi tár­gyaltatni. Rozgonyi Jakab a lapokból értesült, hogy az igazságügyminiszter a kamara jelentésére egy leiratot intézett a kamarához. Kérdi, vájjon igaz-e ez s ha igen, miért nem tűzetett ez a leirat a napirendre. Ő ezt a leiratot szemfényvesztésnek tartja, mert ellenke­zik a tényleges viszonyokkal. Elnök megjegyzi, hogy miniszteri leiratokat nem szokás tárgyalni a közgyűlésen; a szóban forgó min. leirat különben akkor érkezett a kamarához, mi­kor a közgyűlés már ki volt tűzve. Szavazás alá kerülvén a kérdés : várjon tudo­másul veszi-e a közgyűlés a választmány jelentését? a nagy többség a jelentést tudomásul vette s igy Nes­kovics indítványa elesett. Ezután Mezey Mór a pénztári jelentést terjeszti elő, melyet a közgyűlés szintén tudomásul vett. A költségelőirányzat tárgyalásánál Pártos Béla azt indítványozza, hogy a titkár fizetése 2000 írt­ról 1500 írtra, az ügyészé pedig 1500 írtról 1000 írtra szállíttassák le. Jellinek Arthur ezzel szemben hosszabb indo­kolás kíséretében azon indítványt terjeszti elő, hogy a kamarai tisztviselők fizetése beszüntettessék. Tarnay János nem akarja ezt a kérdést most A ref. egyház egyetemes gyűlése. (VI-dik nap.) — márcz. 22. A konvent ma befejezte tanácskozásait. Az ülést 11 órakor délelőtt nyitotta meg báró Vay Miklós. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése után a közigazgatási bizottság tett vélemé­­nyes jelentést a belső-somogyi egyházmegye egyik hit­községének ügyében s az egyházi peres ügyek megbi­­rálása körüli eljárás s a dékánságok tárgyában. A javaslatok elfogadtattak. Körmendy Sándor a misszió-ügyi bizottság nevében a galaczi ref. magyar egyházban egy Molnár Zsigmond nevű ember ál­tal támasztott zavarok dolgában tett javaslatot. Mol­nár Zsigmond rakonczátlankodásai az erdélyi püspök­ségnek már sok kellemetlenséget szereztek. Jellemző különben ez arra nézve, a­mit egy levelében ő maga mond, hogy ha őt ártalmatlanná akarják tenni, sze­rezzenek neki egy 3000 frtos hivatalt. A konvent el­fogadta a misszióügyi bizottság javaslatát, hogy az er­délyi püspökség egy küldöttség menesztése által, vagy esetleg más módon a galaczi állapotokról meggyőző­dést szerezzen. A bukaresti ref. magyar egyház elöljáróinak kérvényét tárgyalta ezután a konvent. Bukarestben körülbelül 25.000-re megy a református magyarok száma. Ezeknek egy nagy része azonban nem áll az ott megalakult magyar ref. egyház kötelékében. A tanköteles gyermekek száma mintegy 1500. A most meglevő iskola legfeljebb 100 tanulót képes magába fogadni. Az egyházi elöljáróság 15.000 frt segélyt kér a konventtől, arra a czélra, hogy iskoláját a viszo­nyoknak megfelelően kibővíthesse. A konvent, mint­hogy a kérvény az illetékes erdélyi püspökség elkerü­lésével, egyenesen a konventhez küldetett be, az egész ügyet az erdélyi püspökséghez áttenni hatá­rozta. E kérdés kapcsolatában K­i­s­s Áron indítvá­nyára kimondta a konvent, hogy az egyházak segély­­gyűjtésre a maguk körén kívül fel nem hatalmazha­tók, hanem ily kéréseikkel a közalaphoz utasítandók. E határozat tudomásvétel végett fel fog terjesztetni a belügyminisztériumhoz is. Révész Bálint püspöknek a konvent tegnapi ülésén tett indítványa értelmében megválasztatott tit­kos szavazattal az a bizottság, mely hivatva lesz a kerületek által a középiskolák anyagi viszonyaira vo­natkozó adatokat megvizsgálni s ezek alapján vélemé­­nyes jelentést tenni az államsegély ügyében. A konvent ezután egy személyes ügyben zárt ülést tartott, melynek elintézése után báró Vay Miklós a következő beszéddel az egyetemes gyűlést berekesztette. »Méltóságos és főtisztelendő egyetemes konvent! Nem tagadhatom meg magamtól, hogy tanácskozá­saink berekesztése alkalmából hő köszönetet ne mond­jak, valamint a méltóságos és főtisztelendő konvent tagjainak irántam tanúsított kegyességekért, úgy tisz­telt elnöktársamnak is, közös teendőink legnagyobb részének vállaira tett vételéért, de — s ezt, azt hi­szem — mindnyájunk nevében tehetem­­— elisme­résünket is ne nyilatkoztassam ki, működéseinket megkönnyített szakbizottságainknak s a nagytiszteletű jegyző uraknak. Egyébiránt a ki működésünket figyelemmel kisérte, meggyőződhetett róla, miként a magyar re­formátus egyetemes egyház, kisebb apparátussal ugyan, kevesebb füsttel és tüntetéssel és kivált csekélyebb anyagi erővel, de ősei példáját kö­vetve nem szűnt meg s nem is fog megszűnni soha, szives-lélekkel fejleszteni, nemzetiségünk érde­kében is, szellemi erejét, s rajta lesz mindig, hogy ér­vényesítse, a fölvilágosultság szövetnöke segélyével, minden erre kínálkozó alkalommal, csak is szeretett hazája javát, dicsőségét szeme előtt tartó befolyását! A­minthogy ez okból melegen fog mindig, minden körülmények között s bárminő helyzetében is a pro­testantizmus alapelveihez ragaszkodni, a nélkül azon­ban, hogy a felekezetességet, hacsak kényszerűségből nem, valaha a közéletbe átplántálni szándékában le­hetne. De a­ki akarta, láthatta azt is, hogy egyházunk önkormányzata szervezetéhez való hű ragaszkodása mellett sem késett egész készséggel hódolni az ország — noha régi és jogait némileg megszorított törvé­nyeinek. Azonban viszont követeli az államtól, hogy a vallásszabadság és jogegyenlőség újabb törvényeink biztosította szabályait egyenlő mértékben alkalmaz­za minden, s így a mi felekezetünkre is, s pedig anél­kül, hogy kényszerülve érezhetné bármikor is magát egyházunk, egyházi és iskolai ügyei alkotmányos ren­dezésében és fentartására tett fáradozásában a politi­kai életben esetleg elveitől eltérő pártirányzatokra, legyenek azok akár klerikálisok, akár más protestáns elveinktől eltérők, reflektálni. Magam részéről végre csakis azon óhajomnak adok még — ez életben talán utolsó konventi párbe­szédemben — kifejezést, hogy vajha azon zavartalan egyetértés, mely jelen együttlétünket fűszerező áldás­ként szállana egyetemes egyházunkra, hogy lenne az szoros összetartása által mentül erősebb, éppen úgy­­ be-, mint kifelé, — egyszersmind mintaképe egy jól ! KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 24. Naptár: Hétfő, márczius 24. — Róm. kath.: Gábor f­őangyal. Prot.: Gábor főangyal. Görög-orosz: (márczius 12.) Theofanes. Zsidó : (adar 27.) Laszer. — Nap kel 5 óra 56 perez, nyugszik 6 óra 17 perez. — Hold kel 4 óra 12 perez reggel, nyugszik 3 óra 11 perez délután. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. Főrendiház ülése d. e. 11 órakor. A magyar tudományos akadémia összes ülése délután 5 órakor. A Klotild fővárosi szeretetházi egye­sület évi közgyűlése délután 4 órakor az uj városháza tár­salgó termében. A vörös kereszt egylet terézvárosi választmá­nyának közgyűlése délután 4 órakor a magyar államvasutak sugárúti palotájában. Nagy cziter a­ h­angverseny a Széchenyi séta téri helyiségben. Kovács bál a régi polgári lövöldében. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bi­zottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácster­mében. Képkiállítás a műcsarnokban délelőtt 10—délután 6. Belépti dij 50 kr. Ötvösműki­állítás a nemzeti múzeumban dél­előtt 10—délután '1,5, este '1,7—10 (villamos világítás mellett). Belépti dij nappal 50 kr, este 1 frt. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Be­­reznay-kert) nyitva délelőtt 9—délután 1, és délután 3—5 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton t­élelőt 8 — 12 és délután 2—4. Múzeumban: állat- és népismetár délelőtt 9— délután 1. Akadémiai könyvtár d. u. 3 — 7. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A hiv. lapból. Ő Felsége Porutiu Sámuel bel­ügyminiszteri osztálytanácsosnak, hosszas, hű és buzgó szol­gálata elismeréséül, a harmadosztályú vaskorona-rendet díjmen­tesen . Streit György diakovári székeskáptalant éneklő kano­noknak a boldogságos szűz Máriáról czimzett kopán-monostori szerémi apátságot adományozta. A m. kir. igazságügyminiszter Keck Vilmos nyitrai kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanazon kir. törvényszékhez, és Hoff­man Frigyes zombori kir. törvényszéki aljegyzőt a szabadkai kir. törvényszékhez jegyzőkké ; Soltész Lajos és dr. Huzella Mátyás dr. Vaisz-féle alapítványból díjazott, a budapesti kir. ítélőtáblához beosztott joggyakornokokat a budapesti kir. tör­vényszékhez aljegyzőkké, Olescher Frigyes Vilmos m. kir. csendőrőrmestert pedig a szamosujvári kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter Tompa Ádám székely­udvarhelyi kir. törvényszéki írnokot a deési kir. törvényszék­hez, Vozárik Péter abádszalóki kir. járásbirósági írnokot a karczagi kir. törvényszékhez, Füstössy Károly karczagi kir. törvényszéki írnokot az abádszalóki kir. járásbírósághoz és Ecseghy József rimaszombati kir. járásbirósági végrehajtót a nagyrőczei kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. pénzügyminiszter Gyurkovits György keze­s­­tisztet a kincstári jogügyi igazgatósághoz segédhivatali igaz­gatóvá ; Szőllőssy József I. oszt. pénzügyi fogalmazót II. oszt. pénzügyi titkárrá ; Borsodi József, Mangu József, Kratochvil Henrik, Kendeffy Ede, Dietrich Amadé, Kovács Sándor, Török János, Halkó Já­nos és Kheim Nándor II. oszt. pénzügyigaz­gatósági számtiszteket I. osztályú; továbbá Marsinidesz Ödön, Ménes Péter és Petrovics Lajos III. oszt. számtiszteket II. o. pénzügyigazgatósági számtisztekké nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter a fővárosi rendőrséghez Pri­­leszky Guidó rendőrségi írnokot fizetés nélküli fogalmazóvá nevezte ki. — Udvari diszebéd. Mint említettük, tegnap a bécsi burg márványtermében Vilmos császár szüle­­tésnapja alkalmából nagy díszebéd volt. Megjelentek király ő Felsége, Rudolf trónörökös és neje Stefánia, Reuss herczeg német nagykövet és neje, Plessen báró német nagykövetségi tanácsos, Pourtales gróf, Wolff- Metternich gróf és Hohenlohe herczeg mint nagy­követségi tisztviselők, Kálnoky gróf külügyminiszter, Trauttmannsdorf gróf, Thurn-Taxis herczeg, Göesz grófné, Taaffe gróf miniszterelnök, Mendel báró fő­hadsegéd, Beck báró tábornok, gróf Bylandt közös hadügyminiszter, gróf Bombelles tengernagy, Bauer báró és Pálffy gróf tábornokok, Papp báró, Kuttig tábornok, Pókay, a 34. gyalogezred ezredese, Schwin­genschlögl alezredes, Pápay alezredes, Dobos őrnagy, Gallauner százados és Bakó őrnagy szolgálattevő szárnysegéd. — A Deák-síremlék országos bizottság végre­hajtó­ bizottságának ma d. e. 11 órakor tartott ülésé­ben bemutatták a síremlék belső díszítési terveit és megállapították a nagy bizottsághoz intézendő jelen­tés szövegét. A Beöthy Zsigmond kir. ítélőtáblás tanácselnö­köt ma a délelőtti órákban tisztelték meg az általa vezetett tanács bíró tagjai, félszázados írói működése évfordulója alkalmából. A tisztelgők szónoka Kudo­­­i­k István táblai biró volt, ki lelkes szavakban sorolta fel az ünnepelt tanácselnök­ irodalmi munkásságának részleteit, s tolmácsolta a legragaszkodóbb szeretetet, mely a tisztelgők arczán megható kifejezésben tükrö­ződött. Az üdvözlő szónok beszédét többszörös lelkes éljenzés követte, melynek megszűntével a tanács bírái részéről egy szép mivű arany tollat ezüst irószer-tar­­tálylyal adott át az ünnepeidnek, ki birótársai szere­tetteljes üdvözletére következőleg válaszolt: »Igen tisztelt birótársaim! Hálás köszönettel fogadom fél­százados írói működésem évfordulója alkalmából nyil­vánított szíves üdvözletüket és a becses emléktárgya­kat, melyeket szeretetük külső kifejezése czéljából nyújtanak. Ritka tünemény az, hogy egy, tehetséges korlátoltságát jól ismerő és szerény körben m­­ödött író egy magasabb birói testület tagjai által tiszteltes­­sék meg a szeretet ily megható kifejezésével. De éppen e pillanat ritkasága arról győz meg engem, hogy e megtiszteltetést nem annyira írói érdemeim indokol­ják, mint inkább az, hogy testvértagja vagyok egy oly bírói testületnek, mely a hivatali együvé tartozás sze­retetteljes karjaival öleli magához egyik hű munkását, kit a gondviselés azzal a kedvezménynyel áldott meg, hogy hivatalos pálya­feladatain kívül, habár nem nagy sikerekkel, de mégis szerény irodalmi működé­sében félszázadot tölthetett el. Ez fejti meg nekem, hogy irodalmi munkásságom részleteinek értéke, me­lyeket az igen tisztelt szónok úr imént elősorolni szí­ves volt, nem egyenlő azzal a nagy, magas és soha el nem évülő értékkel, melyet az igen tisztelt bírótársak szeretete foglal magában. Értékes jutalom ez a szeretet ama baráti szívektől, melyek nemes érzékkel bírnak a nemzeti irodalom, mint a műveltség azon hatalmas tényezője iránt, mely az állam minden intézményére és így a bírói intézményre is befolyással bír. Mindezek után pedig arra kérem tisztelt bírótársaimat, hogy közös munkásságunk terén azt a szeretetet, melynek külső díszes jelvényeivel is megajándékozni kegyesek voltak, tartsák meg híven továbbra is; valamint én is megtartom és őrzöm azt a hálát s baráti érzelmet, melylyel szives megemlékezésüket még egyszer érzéke­nyen és mélyen köszönöm.« — Adamné asszony ma utazott el az Alföldre, hol két napot tölt. Meglátogatja Mezőhegyest, aztán Szentest és Szegedet. A hírneves írónőt ez útjában Harkányi Frigyes, Hieronymi Károly, Tolnay Lajos s Pázmándy Dénes és Villars gróf budapesti franczia főkonzul kisérik. Adamné asszony ez útjáról vissza­térve, még néhány napot tölt Budapesten. Gr. Szé­chenyi miniszter intézkedett, hogy Adamné asszony Mezőhegyesen a megfelelő figyelemmel fogadtassák. Hírneves vendégünk utazásáról Mezőhegyesről a kö­vetkező táviratot veszszük : Adam asszony a ma reg­gel 7 órakor Budapestről induló vonattal ide érkezett. Utazásának az idő nem igen kedvezett­, hűvös volt, de azért franczia vendégünk a szalonkocsi ter­­raszjáról nézte a vidéket. Szolnokon pompás reggeli­vel várták a társaságot. Csabán a vonat fél óráig állt, ezalatt Adamné asszony Tolnay kíséretében megte­kinte a várost, mialatt nagy eső támadt. Kétegyházán az arad-csanádi vasúttól Boross igazgató, s Bohus igazgató tanácsos külön vonattal várták a társaságot. Délután 4 órakor értek Mezőhegyesre, hát a magyar és franczia színekkel fellobogózott pályaház impo­záns képet nyújtott A pályaudvarban díszes közönség várta a társaságot, az összes mezőhegyesi tisztek­kel és hivatalnokokkal, kiknek élén Ehrenber­ge­r ezredes parancsnok fogadta Adamné asz­­szonyt, kit a jelen volt közönség megéljenzett. Ezután a társaság a ménest tekintette meg, elő­ször a farméneket, majd a fedett lovardában a Per­­czel főhadnagy parancsára behozott kanczákat, végül a három, két és egy éves csikókat. Ezalatt megérke­zett Szegedről Horváth Gyula kormánybiztos. Holnap a társaság a gulyát és egy ménest a szabad­ban fog megtekinteni és azután négyes fogatokkal Orosházán át Szentesre megy. Szegedre kedden dél­után érkezik a társaság. Adam asszony és Villars gr. el vannak ragadtatva a magyar alföld szépsége által. A mezőhegyesi intézet igen meglepte őket. Este 7 órakor ebéd lesz, melyen a tisztikar is részt vesz. — Egy kormánypárti pásztorlevél. A szatmári püspök főpásztori körlevelet bocsátott ki papságá­hoz, melyet a Pester Lloyd közöl. E főpásztori kör­levélnek az a jellemző sajátsága, hogy a papságot a politikai közélettől való absztinencziára akarja reá bírni, a­mi a kormánypárti szatmári püspöktől igen érdekes kortesfogás épp most, midőn a papság túl­nyomó többsége ellenzéki. Schlauch püspök azt mond­ja, hogy a papok ne avatkozzanak a politikai s világi dolgokba, mert ezek nem az egyházhoz tartoznak. A klérusnak nem feladata az államot kormányozni, hanem segitőleg oldala mellett lenni.­­ Hogy az egyháznak semmi köze a világi és politikai dolgok­hoz , ez egy kath. püspök részéről igen figyelemre méltó radikális szellemű nyilatkozat lenne, ha nem tudná mindenki, hogy a szatmári püspök — a Tisza Kálmán kormányára esküszik, s csak is azért hirdeti most az emlitett tanokat, hogy azokkal a papságot elvonja az ellenzéktől s a kormány táborába vezesse. A korrupczió elijesztő jele! — Az országos tanszermúzeum állandó bizottsá­ga tegnap, márcz. 22-ikén tartotta XLVII-ik ülését a Köztelken, Mayer Miksa elnöklete alatt. A szaka­dó eső daczára is a bizottság tagjai számosan jelen­tek meg. A múlt ülés jegyzőkönyvén­ek hitelesítése után első­sorban is a leérkezett miniszteri rendeletek olvastattak: 1. Abauj-Tornamegye térképe küldet­vén le. 2. Sepsi-szent-györgyi polgári iskola felszere­lése. 3. Péderi Gyula gyors­számoltatója. 4. Pichler. Geometrische Zeichnungs-Übungen. Kiadattak az il­lető szaktanároknak bírálat végett. Következett az országos tanszerraktár bíráló bizottságának 1883. decz. 22-től 1884. márcz. 22-ig szóló jelentése, mely szerint átvizsgáltatott 115-féle taneszköz 215 darab­ban, ezek közül helybenhagyatott, bélyeggel és bizo­­nyitványnyal elláttatott 193 darab; kijavítás végett visszaadatott 12 darab. Ezeken kívül több iskolai fel­szerelés átvizsgáltatott s a hiányzók kiegészíttettek. A bizottság örömmel konstatálja a tanszerraktár nö­vekedő forgalmát s ezenkívül jelenti, hogy Szász Nándor mechanikust is megnyerték a tanszerraktár számára. Következett a bírálatok felolvasása: a) Lu­kács rajzfüzetei csakis az ő működési körére szorítva engedélyezhetők. b) Kovacsics szépirkák se ütik meg a mértéket, s így nem ajánlhatók. c) Bopp tanár fizi­kai és vegytani táblái közül csakis néhány nyerhette meg a bíráló bizottmány némi helyeslését.­­ A magyar orvosok és természetvizsgálók ál­landó központi választmánya a márczius hó 21-én tartott ülésében különösen a Buziáson és Temesvá­­rott tartandó vándorgyűlés programmjának elkészíté­sével foglalkozott. A temesvári helyi bizottság hatá­rozata szerint a vándorgyűlés augusztus 18-án veszi kezdetét; megnyitó kezülését augusztus 21-én tartja, mely alkalommal a hivatalos előadások és jelentések után dr. C­h­y­z­e­r Kornél boldogult dr. zarándi Knöpfler Vilmos fölött tartja az emlékbeszédet és dr. Schwimmer Ernő egyetemi tanár egy a nagy­közönséget is érdeklő népszerű szakelőadást. Augusztus 23-án folytatódik a vándorgyűlés Temes­várotok hol augusztus 25-én bezáró közülését is tartja. Ez alkalommal dr. Lichtenberg Kornél egyete­mi tanár és dr. Chyzer Kornél fognak előadásokat tar­tani. Első a vasúti tisztviselők fülbajaiból származó balesetekről, az utóbbi »közegészségügyi bajaink összefüggéséről természetrajzi nevelésünk hiányaival.« A természettudományi szakosztályt dr. Horváth Géza »az állat- és növény­honosítás« czimű felolvasással fogja megnyitni, az orvosi szakosztályt pedig dr. Ró­­zsay József főorvos. Azonkívül intézkedett a köz­ponti választmány arról is, hogy részint a természet­­tudományok, részint az orvostudományok terén szer­zett újabb vívmányok a szakosztályokban részint meg­ismertessenek, részint eszmecsere tárgyává tétessenek, mely tekintetben már is egynéhány jeles szakember je­lentkezett. Temesvár városa a XXIII. vándorgyűlés megörökítésére emlékérmet veret, melynek czimlapja Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter arczképével diszittetik és kitűz egy 100 drb aranyból álló jutalom­díjat a következő kérdés megfejtésére: »Milyen higiéniai viszonyok és körülmények, különös tekintet­tel a maláriára, befolyásolják leggyakrabban a gyer­mekhalálozást Délmagyarországon« ? A délmagyaror­szági tudósok és tudománykedvelők részéről a ván­dorgyűlés tudományos működésében való élénk rész­vétel is biztonsággal várható.­­ A magyar athletikai klub legutóbbi vá­lasztmányi ülésén a Porzsolt-testvérek által ápril 1-jén megin­dítandó »Herkules« czímű tornászati és általános testgyakor­lati hetilapot hivatalos közlönyéül választotta s a szerkesztők­nek teljes erkölcsi támogatását ígérte. Ezen ülésen továbbá elhatároztatott, hogy a tavaszi viadal május közepén fog meg­tartatni tiz versenynyel, melyekre már most is nagyban gya­korolják magukat az athleták. — Hieronymi Károly elutazván, hétfői előadását a kir. József-műegyetemen nem tartja meg. — Gladstone betegsége. Az angol miniszterelnök betegsége, mely most már két hét óta tart, mint an­gol lapok jelentik, meghűlésből származott. Gladstone ugyanis Hayter parlamenti tagnál volt estélyen s a meleg termekből csak egy könnyű felső kabátot véve magára, ment a szeles és hideg éjszakán kocsijához. Másnap korán reggel már hidegláz jelentkezett, de Gladstone fel sem vette a dolgot s a whitehalli ká­polnában az isteni tiszteleten megjelent. A kápolnát elhagyva, baja mind rosszabbra fordult, úgy hogy a délután folyamában le kellett feküdnie. A torok és gége gyuladt állapotban voltak s a miniszterelnök hangja teljesen elrekedt. Az orvos a legnagyobb nyugalmat ajánlotta és eltiltotta a beszédet. Az ezután következő három-négy napon a betegség folyton rosszabbra for­dult s csak néhány nap múlva állott be némi javulás. Gladstone felhasználva a szép időt, kikocsizott; ennek az volt a következése, hogy a gége- és tüdőhurut ájult erővel jelentkezett. Az orvos légváltozást ajánlott s a beteg a Londontól két órányira fekvő Doombe War­­renbe ment, hol a jó levegő és a szép idő elhatározó változást idéztek elő állapotában. Néhány napi ott tartózkodás után teljesen visszanyerte hangját és a betegség aggasztó tünetei egészen elmúltak. Remény­ük, hogy Gladstone legközelebb ismét megjelenhetik a parlamentben s átveheti az ügyek tényleges ve­zetését. — Az időjárásról. Hivatalos heti jelentése a buda­pesti központi időjelző állomásnak 1884. márczius 22-ikén. Európában a közelebb múlt héten, mig a szárazabb és hidegebb nagy légnyomás Oroszország felől, a kontinens nagy részére kiterjedve, a Kárpá­tokon és Alpeseken keresztül, lassan délnyugatra, Spanyolország felé levonult, addig a nedvesebb és melegebb depressziók Izland és Skóczia felől Skan­dinávia és Oroszország felé kerülve, a hét vége felé a kontinens közép nagy részét is elfoglalták. Ezért a kontinens nagy része a lefolyt héten többnyire csen­des, száraz, derült volt; csapadékok északon és észak­keleten, Skandinávia­ és Oroszországban voltak gya­­koriabbak s a hét vége felé kiterjedtek a kontinens közép és északkeleti nagyobb részére is. Az erős fagy alatt volt Oroszország, Moszkvában 23 foknyi hi­deggel, a depressziók odaérkeztével hamar közel a fagypontra enyhült. Németország és Közép- Európa fagyponton felül a rendesnél enyhéb­bek, a délnyugati részek pedig többnyire melegebbek voltak. Viharosig erős szelek csak a hét vége felé mutatkoztak egy pár ízben Nagy-Britannia és Skan­dinávia körül inkább. Hazánkban tartós, nagy légnyomás, a hét vége felé pedig depresszió alatt, eleinte északias és keleties, később déli és nyugatias szelek mellett; az idő a hét első nagyobb részében csendes, száraz, derült volt, északkeleten és keleten éjjeli gyenge fagygyal, a hét vége felé pedig általában enyhébb, melegebb, végre csapadékkal változó, szele­sebb lett. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre ennek elején és vége felé enyhébb, csapadékokkal változó, szelesebb időt várhatni, mely a hét közepe táján csendesebb, szárazabb, éjjel hűvö­sebb lesz, szervezett, saját erejében méltán bízó, de az állam által is teljesen megbízható, annak támaszául szolgá­landó, semerre sem gravitáló, szilárd talapzatú hittár­sadalomnak. Ez imaszerű kívánsággal veszek búcsút a méltóságos és főtisztelendő konventtől.« A legközelebbi konvent ez év szeptember végén, Budapesten fog megtartatni. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürtben hétfőn, márczius 24-én Rácz Pál és fiai hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor.­­ A magyar gazdasszonyok országos egyesülete Damjanich Jánosné elnöklete alatt ma tartotta köz­gyűlését a régi városháza tanácstermében. A S­z­­­u­­pa György által felolvasott évi jelentés bőven kiter­jed a múlt egyleti év minden mozzanatára. Az egye­sület az áldozatkész honleányok tartós támogatásával, ügybuzgó működésével, a tőle megszokott kitűnő ered­ményt érte el a múlt évben is. Az árvaházban oly alapos tanításban részesíti a lánykákat, hogy ezek jó részt tanítóképezdébe jutnak s ott a legjobb tanulók. A lefolyt évben 102 növendék volt az intézetben, ki­elégítő egészségi állapottal. Az egyesületet melegen felkarolja a jótékonyság, s az adományok felsorolása lapokat foglal el a jelentésben. Most van 234 alapító, 199 rendes, 43 pártoló tag, összesen 476. A közgyű­lés a jelentést köszönettel tudomásul vette, a lanka­datlan buzgalmú választmánynak háláját fejezte ki és megalakítá a választmányt újra a régi tagokból. Csu­pán gróf Pálffy Dani Lipótné és Hubay Rita újak a névsorban. -- A népnevelők budapesti egyesülete jövő ked­den, (március 25-én) d. e. 9 órakor az egyesületi he­lyiségben rendkívüli közgyűlést tart. — Gyorsírók versenye. A »budapesti magyar gyorsíró-egyesület« ma (vasárnap) tartotta meg a képviselőházban ez évi írásversenyét, mely nagy számban volt látogatva. Megjelent közel száz gyors­író és vendég, ezek között hölgyek is. Elnök Mar­ko­v­i­t­s Iván rövid beszédben üdvözölvén a nagyszá­mú közönséget, kiemelte a jelen évi verseny jelentő­ségét, a­mennyiben arra a helybeli műtársakon kívül a vidéki gyorsíró körök részéről is több pályázó jelent meg, köztük egy hölgy is. (Éljenzés). Erre megalakult a bíráló bizottság Vikár Béla, Fayer Gyula és Horo­­vitz Sándor országgyűlési gyorsírók és Kozáry Jó­zsef, Forrai Soma s Lippay Lajos oki. gyorsírástaná­­rokból. A bírálók fölváltva olvastak fel különböző gyorsasággal országgyűlési beszédeket, melyeknek stenografálásában 45 pályázó vett részt. A verseny­­irás eredménye a munkálatok nagy halmaza miatt legközelebb fog közzététetni. — Ab. Nyáry-ügyben elfogott egyén nem főher­­czegi cseléd, hanem a báró által személyes szolgála­tára felfogadott szolga. — A fővárosi trafik-tulajdonosoknak a tőzsdeha­szonbér rendezése ügyében legutóbb tartott értekezle­tén elnöknek Diviaczky J., s jegyzőnek Kovács Sándor hírlapíró megválasztatván, a szóban forgó ügy beható megbeszélése után egy Diviaczky János, Fromm An­tal, Hoffmann Ármin, Rainer Ferencz, Kramer Mik­sa, Politzer Ignácz és Takács Gyula tagokból álló bizottság küldetett ki a végből, hogy első­sorban a budapesti pénzügyigazgatóságnál kérelmezze, misze­rint az eddig fizetett haszonbér és utólag kivetett 3 °/a pótadó szedése megszüntettessék és e helyett min­den egyes kis tőzsér a forgalom arányában százalék szerint adóztassék meg, mint ez a bélyegek eladásánál történik, miáltal a tervezet szerinti aránytalanságok a csak tőzsdével vagy melléküzlettel is bíró tőzsérek, a kisebb és nagyobb házbér, a családi állapot s a bél­és kültelki üzletek között megszűnnének. Kérni fogja ezenkívül a bizottság, hogy ezen újítás alkalmával a jelenleg létező tőzsdék száma felvétessék és szabályoz­­­tassék oly módon, hogy csak rendkívül indokolt ese­tekben (üres telkek beépítése, egyes tájak népesedése) adassék engedély új kistőzsdék nyitására. Végül azt is kérni fogja, hogy a fontosabb rendeletek, szabály­zatok stb. miheztartás végett minden kistőzsérnek másolatban megküldessenek. Amennyiben a bizottság ez után a kívánt eredményt el nem érhetné, fel van hatalmazva, hogy kérelmével a pénzügyminiszterhez forduljon. Halálozások: G­y­ő­r­y Vilmos budapesti ágost. hitv. evang. magyar lelkész és neje Székács Etelka, úgyszintén gyermekeik: Margit, Ilonka, Loránd, Elemér és Sa­rolta, megszomorodott szívvel jelentik felejthetetlen édes­anyjának, illetőleg napának és nagyanyjuknak, özv. Győry Endréné szül. Wurmb Katalin asszony­nak, f. hó márcz. 23-án, rövid szenvedés után, élete 68-ik évében történt csendes kimúlását. A megbol­dogult földi maradványai f. hó 25-én, kedden, délután 4 órakor fognak a gyászházból (Deák-tér 4. szám) a C­erepesi-ut melletti sirkertben az ágost. hitv. evang. egyház szertartása szerint örök nyugalomra elhelyez­tetni. Béke hamvaira! R­á­t­h Imrét, Budapest főpolgármesterének fiát, ma délután 5 órakor temették el a kerepesi-uti temető halottas házából, nagy részvét mellett. A szo­morú ház környékét s a hozzá vezető széles utakat egész tömege a közönségnek lepte el. A halottas ház körül rendőrök által szabadon tartott térségen ott láttuk a következőket: Haynald Lajos bibornokérsek, Pauler Tivadar igazságügyminiszter, Bedekovics Kál­mán, Jekelfalussy Lajos min. tanácsos, Ghyczy al­tábornagy, Garriányi tábornok, Forinyák honvéd-

Next