Pesti Napló, 1884. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1884-11-01 / 302. szám

harmadik a közös pénzügyminisztérium nagy levéltára, a volt császári kamara óriási tömegű okmányaival, melyekben rendkívül becses anyag rejlik a régi Magyarország összes köz­viszonyainak ismeretéhez. Ez a levéltár szin­tén nyitva áll a kutató előtt; tisztviselői szí­vélyes, szolgálatkész emberek. De nem tud­nak magyarul, nem is szakemberek s általá­ban a levéltár sem akként rendezve, sem akként kezelve nincs, hogy a modern igé­nyeknek legkevésbbé is megfelelhessen. Úgy kezelik, mint valami közönséges irattárt, a­mi természetes, mert a közös pénzügyminiszté­rium egész más minősítést kíván tisztviselői­től, mint a­minőt egy nagy és becses állami levéltár kezelésére tudományosan készülő szakemberektől kívánni kell. Végül negyediknek a sorozatban a kö­zös hadügyminisztérium kettős nagy levél­tára, a régi és az újabb szerepel. Ez egészen katonai kezelés és szervezés alatt áll, a­mi maga is eleget mond. Hogy itt a magyar kutatónak mennyi kellemetlenséggel kell küz­denie, arról éppen tegnap került nyilvános­ságra egy jellemző eset. Egy érdemes tudós és egyházi férfiú, ki az akadémia részére dol­gozik egy nagy munkán, tett ott legújabban igen kellemetlen tapasztalásokat. Pedig a baj oka csak kis részben rejlik a levéltár tisztei­ben. Vannak közöttük igen érdemes, nagy tudományú férfiak, mint például Lacken báró ezredes, a levéltár főnöke, és Gömöry száza­dos, derék hazánkfia, ki honfitársai munkáját mindenkor lehetőleg megkönnyíteni igyek­szik. De nem az emberekben, a rendszer­ben van a hiba. Hogy katonák kezeljenek levéltárat — nem közönséges irattárt értünk, hanem a régi századokból származó okiratokat és aktákat, melyeknek ma már pusztán tudo­mányos becsük van — ez magában is a leg­nagyobb anomália. Ide szakszerűen készült alapos tudósok szükségesek, nem pedig ka­tonatisztek, kiket kénye-kedve szerint rendel ki e czélra a miniszter a­nélkül, hogy számba venné, hogy egészen más pályára készültek. Az ilyen kezelés okozta, hogy már eddig is sok pótolhatatlan kár érte történetírásunkat, hogy a selejtezések alkalmával számtalan régi emlék esett a felületesség s a tudatlanság áldo­zatául. Még néhány évtizeddel ezelőtt is a had­ügyminisztérium negyven katonatisztet rendelt ki a selejtezésre, kik minden történeti ismeret nélkül, nem tudva sem magyarul, sem latinul, de még a régi német okmányokat sem bírva elolvasni, olyan vandáli pusztítást vittek vég­hez az okmányok közt, mely méltó felháboro­dást kelthet mindenkiben, a­ki csak legke­vésbbé is kegyeletet táplál a múltak iránt. Az ilyen gazdálkodás, az ilyen barbár pusztítás ellen a jövő sem nyújt védelmet mindaddig, míg az összes levéltárak kezelése gyökeres reform alá nem kerül s történelmi kincseik (az üzleti iratok maradhatnak eddigi kezelőiknél) szakavatott, tudományosan mű­velt szakemberek vezetésére nem bízatnak. Az említett négy levéltár egyenlően közös tulajdo­na Ausztriának és Magyarországnak. Egyesíte­ni, azonos vezetés alá kell helyezni őket, a­mint a dolog természetéből következik. Jogi, politi­kai vagy pénzügyi nehézségek nem gátolják ez egyesítést, mert a mostani kezelés is elég költ­séges. De jövőre legalább szakemberek kezel­nék, rendeznék, gondoznák a fontos okmányo­kat, melyekben történelmünk, nemzeti életünk annyi mozzanata nyer megvilágítást. A közös kormány tagjai már régebben elismerték a mostani helyzet tarthatatlanságát. Kilátásba is helyezték a javítást, de azért évek óta nem történt semmi a reform előkészítésére. Most újra együtt van a delegáczió. Az ő feladata erélyesen fölkarolni az ügyet s megoldását sürgetni oly irányban, mely egyrészt bizto­­sítja e megbecsülhetetlen kincsek jövendőbeli fenmaradását a­mi a mostani rendszer mel­lett szintén veszélyeztetve van, másrészt lehe­tővé teszi azt, hogy a magyar tudós, a­ki ez okmányok felhasználására Bécsben költi el idejét és pénzét, ott legalább ezért érhessen s munkájában tájékozott, alaposan képzett szak­tisztviselők által támogattassék. Gazdasági egyesület. — okt. 31. Az orsz. gazd. egyesület kertészeti szakosztálya ma délután 4 órakor a Köztelken ülést tartott. Jelen voltak: Hajós József elnök, Tóth Vilmos alel­­nök, Korizmics László egyesületi alelnök, gróf Káro­lyi Sándor, Somssich Pál, Zichy Antal, Niki Mihály, Dorner Ede, Molnár István, Pethő Miklós, Girókuty Ferencz, Ordódy Lajos előadó, Szabó Ferencz, jegyző dr. Fáy Andor. Elnök megnyitván az ülést, értesíti a szakosz­tályt, hogy a földmivelési minisztérium felszólítása folytán a múlt szakosztályi ülés egy albizottságot kül­dött ki a nagyban való termelésre alkalmatos gyü­mölcsfajták megállapítása végett. A szakosztály meg­hallgatván e jelentést, nagybani termelésre ajánltatnak a következők: Nyári almákból: Asztrakán fehér (felvidékre) és pi­ros. Cseh rózsa alma. Őszi almákból: Danczigi bor­dás, Hart­oworton. Téli almákból: Angol téli arany parmain, Batul (felvidékre). Fehér téli Calvill, (vé­dettebb helyre, kötöttebb talajban). London pepin, Parker pepin, mint igen sokáig eltartható almafajták. Nagy Casseli rem­ette, Szercsika (szelíd égalj alá.) Török Bálint. Körtékből: korai nyárik: Júliusi espe­res, Zöldmagdolna, Takarék körte (Sparborne). Késői nyári körtékből: Kálmánkörte, Vilmoskörte, császár­körte,szürke őszi vaskörte (Zsambert), Gellért vajoncza, Marianna herczegnő. Őszi körtékből: Diel vajoncza, Clairgeau, Angoulemei herczegnő (védett hely­re.) Téli körtékből: Siegel vajoncza (felvidék hű­vösebb expozícziójára.) Hardenpont téli, téli espe­res, téli Kálmán (az alvidék melegebb égalja alá.) Őszi baraczkok: Beatrix (szállításra alkalmas), Vezer­­le-féle, Grand mignoné hau­ve (korai) és késői (mag­várók), Olga királyné, mezőkomáromi duránczi, hecta­­rine rouge (Viktoria kopaszbaraczk), Kajszinbaracz­­kok, Ambrosia, magyar legjobb, nagyszombati. Szil­vák : Ageni termékeny magváló, Althau ringló (fel­vidékre ajánlatos) beszterczei szilva,beszterczei musko­tály, zöldringló Viktória. Cseresznyék: Fromm korai szivcseresznyéje, májusi fekete, fehér ropogós, Hevel­­fingeni óriás, Lauermann, Koskoványi (badacsonyi fajta) Groll fekete cseresznyéje. Meggyek: Édes ama­­relle, korai piros spanyolmeggy, Körösi meggy, Oszt­­rermi meggy, Spanyol meggy hosszú­ szárú és rövid szárú. Ezen ajánlatos fajták ajtó gályáinak beszerzési forrásaiul megneveztetnek mint biztos források, első­sorban Bereczky MátéMező-Kovácsházán,ki mind­­ezen fajtákkal, kivéve a baraczkokat, rendelkezik. Hajós József a következő fajtákból: Asztrahán fehér és piros, Cseh rózsa-piros alma, angol téli arany-par­­main, Batul fehér Calvill, London-pepin, Parker pepin, szercsika és Török Bálint. Körtékből: Júliusi esperes, Kálmán-körte, Vilmos-körte, császár-körte, szürke őszi vaskörte, Gellért vajoncza, Siegel vajoncza, Hardenpont téli, téli esperes, téli Kálmán. Őszi baraczkokból: Beatrix, Grande Mignoné korai és késői, Olga királyné, nectarine rouge. Szilvákból: Beszterczei szilva, beszterczei muskotály. Cseresznyékből: Májusi fekete, fehér ro­pogós, Oberdick új cseresznyéje, Groll fekete cseresz­nyéje. Meggyekből: Édes amarelle, korai piros spanyolmeggy, osztheimi megy. Az ajánlottakból itt fel nem sorolt többi fajták kaphatók a Villásy Pál által vezetett keszthelyi kertészetben nagyobb mennyiség­ben. Ezenkívül ajánlhatók még gr. Zichy Fer. b.-ér­­diószegi kertészete, továbbá Teleky János P.-Orsakon posta Szegzárd, Novák József Szeged, Berzeviczi Ödön és Pál Berzeviczén, (Sárosm.) óvári gazd. aka­démia kertészete, kertészeti egylet Debreczen, Nagy- Kőrös város kertészete, Ritter Mátyás Szempcz, Pecz Adolf Győr, Bertha György Szombathely, gr. Szé­chenyi Ferencz Barcs, Magyar György Margit-Sziget, József főherczeg kertészete Bátorkeszi, Bethlenfalvy István Miskolcz, Majthényi László Roszkos, és az orsz. gazd egyes, istvántelki kertészete. Ezenkívül a miniszter figyelme felhivatik, hogy a filloxera által elpusztított helyekre ajánlatos volna diófa ültetése és pedig a dalmát és pozsonyi dió, úgyszintén mandula. A hidegebb égalj alatt pedig a mogyoró­ültetés terjesztését ajánlja. Meghallgatta ezután a szakosztály az istván­telki földmives-iskola igazgatójának jelentését a Luczenbacher Pál-féle adományból létesített faisko­lára vonatkozólag és örömmel értesült, hogy a 26 holdra terjedő faiskolában eddigelé 33000 facsemete lett elhelyezve, és hogy az adományozott 2000 írtból csak 765 fát lett felhasználva. Végre Niki Mihály indítványozza, hogy tekin­tettel arra, miszerint a főváros közelében egyre fej­lődnek a nagyobb és valóban korszerűleg berendezett kertészetek, hogy határozza el a szakosztály e telepek megtekintését és az ott látottaknak közhírré tételét, mely indítványt a szakosztály elfogadván, abban álla­podott meg, hogy legelőször is Frommer A Hermann kereskedő ezég kertészetét fogja megtekinteni, és a szemle-bizottságba Tóth Lőrincz elnöklete alatt Somssich Pál, Dorner Ede, Niki Mihály és Ordódy Lajos szakosztályi tagokat küld­ ki. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 1. Naptár: Szombat­, november 1. — Róm. kath.: Mind­­szent napja. Prot.: Vidor, Győző. Görög-orosz : (október 20.) Artem vértanú. Zsidó : (markesvim 13.) Sabbat Valéra. _ Nap kel 6 óra 46 perez, nyugszik 4 óra 41 perez. — Hold kel 3 óra 55 perez délután, nyugszik 4 óra 2 perez reggel._Mars az egész hónapban láthatatlan. — Szaturnus este kelet felöl fényeskedik. — Uranus reggel mindig korábban keletre lát­ható. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad délben 12—1. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Zenés mise délelőtt 11 órakor a budai kir. várká­polnában. Az egyetemi ifjúság kivonulása a Kerepesi-uti köztemetőbe délután 2 órakor. Ellenőrzési szemle a honvédzászlóaljbeli le­génységgel reggel 8 órától az üllői­ uti kaszárnyában. »Krisztus a Kálvárián« a műcsarnokban (Su­gárút 81. szám) d. e. 9—d. u. */a5, és elektromos világítás mel­lett V«6—V«9 óráig. Belépti dij 50 kr. Gyümölcskiállítás a Köztelken d. e. 10—12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Iparművészeti múzeum a műcsarnokban d. u. 2—5 óráig. Múzeumban: képtár nyitva délelőtt 9—délután 1 óráig.­ Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Be­­leznay-kert) nyitva délelőtt 9— 12 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton nyitva van naponkint, vasár- és ünnepnap kivételével, délelőtt 8— 12, délután 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. e. 9 —12. Egyetemi könyvtár d.e. 9—12. Állatkert nyitva egész nap. Napirend, november 2. Naptár: Vasárnap, november 2. — Róm. kath.: E. 22. Jusztin vértanú. Prot.: E. 21. Gottlieb. Görög-orosz : (ok­tóber 21.) G. 21. Vidtor, Hilárius. Zsidó : (mark. 14.) Áron. — Nap kel 6 óra 48 perez, nyugszik 4 óra 40 perez. — Hold kel 4 óra 24 perez délután, nyugszik 5 óra 20 perez reggel. Igazságügyminiszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Őszi ügető­versenyek (utolsó nap) délután 2 órakor. A budapesti férfi-dalegyesület évi ren­des közgyűlése délután 3 órakor (Akáczfa-utc­a 39. sz.) Ellenőrzési szemle a 63. honvédzászlóaljbeli 1873. és 1874. évben besorozottakkal reggel 8 órától az üllői­­uti kaszárnyában. IgOT A kettős ünnep miatt lapunk leg­közelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn, nov. 8-án reggel jelen meg. HftT* Mai számunkhoz egy egész iv van mellé­kelve, a következő tartalommal: Mindenszentek napja. — A lámpák. — Memento... — Egy jubileum. — Irodalom. — Carlyle Londonban. — Divat. — Afo­rizmák. — Közoktatásügy. — Közgazdaság. — Hirdetések. — József főherczeg N­y­á­r­y Adolf b. főudvar­mestere kíséretében ma délelőtt 10 órakor megláto­gatta Fehérváry báró honvédelmi minisztert, ki nála eskületétele után a tegnapi napon tisztelgett. — Az osztrák delegáczió költségvetési bizott­sága kedden, nov. 4-én délelőtt 11 órakor ülést tart. Napirend: A közös külügyminisztérium költségvetése. — A magyar tudományos akadémia L­ső (nyelv- és széptudományi) osztálya november hó 3-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a követ­kezők : 1.Vámbéry Ármin r. t.: »A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet.« 2. Simonyi Zsigmod 1.t.: »Nyelvtörténeti közlések.« 3. Y­o­­­f György 1. t. bemutatja a Nyelvemléktár XI. és XII. köteteit. — Arany János uj síremléke a kerepesi-uti temetőben ma állittatik föl. Egyszerű gránit-sarkofag, gránitból faragott oroszlánlábakon; talapzata egyet­len darab piszkei világos-sárgás kő. A síremléket kis kert veszi körül, melynek kerítése a sarkofag lábaihoz hasonló stílben tartott tömör vas oroszlánlábakon áll. Az emlék azonban, a­mint halljuk, vasúti szállítási kalamitások miatt ma már nem készülhet el teljesen, felirata és a sarkofag díszítésére szolgáló érezdíszít­­mény feltétele csak halottak napja után történhe­tik meg. — Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát, mint sajnálattal értesülünk, hosszabb idő óta mellbasban szenved, a­mely nem engedte, hogy az országgyűlés ünnepélyes megnyitásán jelen lehessen. Az orvosok szelidebb égalj felkeresését ajánlották neki, a­miről értesülvén József főherczeg, saját Fiume melletti vil­láját ajánlotta fel téli tartózkodásra a főapátnak. Nem veheti azonban a kegyes ajánlat hasznát, mert még enyhébb égaljat ajánlottak orvosai, miért is alkalma­sint San­ Remoban fogja a telet tölteni Pannonhalma érdemes főapátja. — Debreczen város 1883-ik évi jelentése. S­i­m­o­n­f­f­y Imre, Debreczen polgármestere, 43 lap­­nyi füzetben ad számot Debreczennek 1883-ik évi állapotáról. A füzetből felemlítjük a következő ada­tokat: Iparhatósági igazolvány 175 adatott ki. Ipar­társulat 24 működött összesen 1331 taggal s 10.183 frt törzsvagyonnal. A város egyenes adója 369.806 frt, ebből maradt hátralék 5787 frt. Építkezés történt 124. A házipénztár bevétele volt 840.091 frt 35 kr, kiadása 815.393 frt 48 kr, pénztári maradvány 24.697 frt 87 kr. A város adóssága 1 millió 800 ezer frt volt. Tanköteles gyermek volt 6964, ebből iskolá­ba járt 6251, az iskolára tett összes kiadás 59.067 frt. Az akadémiai tanfolyamokat látogatta 527 tanuló, a középiskolákat 874 tanuló. A részletes adatokban gazdag füzet végül elősorolja a város törvényhatósági életében előfordult nevezetes­ eseményeket, a csán­gók fogadását, József főherczeg látogatását, gyűlése­ket, stb. — Flammarion Kamill, a hírneves párisi csilla­gász, új művet adott ki, mely arról szól, hogy a földön kívül több világ is létezik, melyeken élő­lények lak­nak. A mű bizonynyal nagy érdeklődést fog kelteni a tudós világban. Flammarion a legnagyobb határozott­sággal jelenti ki, hogy a földön kívül több oly világ is van, melyeken élő lények laknak. E világokról azonban mostani tökéletlen szereinkkel nem bírunk bővebb tu­domást venni. Az éltető erő, mondja a hírneves tudós, mindenütt teremt. A mi organizácziónkban sincs még oly jelentéktelen egyed sem, melynek létjogosultsága nem volna. Hozzáteszi még, hogy más bolygók lakói a földi lakóktól mind a belső szervezetre, mind pedig külsejükre nézve különböznek. — Hofer András emlékünnepe. Meránból írják okt. 26-áról. Meránban ma leplezték le Hofer András emléktábláját, melyet a meráni gróf házába illesztet­tek be. A tábla karrarai márványból készült s körirat­tal ellátva Hofer dombor-arczképét tünteti elő. Az ünnepélyen számosan voltak jelen. Ott volt a városi tanács és a papság teljes számban. Ünnepi beszédet Plaut könyvkereskedő mondott, méltatva Hofert, mint embert és szabadsághőst. Az ünnepélyt a pol­gármester beszéde zárta be. — A strassburgi új egyetemet okt. 27-én nyitot­ták meg nagy ünnepélyességekkel. Az épületet 1872- ben kezdték építeni, tiszta, antik renaissance stílben. Fővonásaiban sok hasonlóságot mutat föl a bécsi új egye­temi épülettel. Az ünnepélyek sorát a megelőző na­pon fényes fáklyásmenet nyitotta meg, melyet a ta­nuló ifjúság rendezett. Másnap a várban az ifjúság­nak pompás, a strassburgi nők által adományozott zászló adatott át. A várból ünnepi menet vonult az új épülethez. A megnyitáson számos város küldöttsége is megjelent. Ott volt továbbá Manteuffel tábornagy helytartó is, a város katonai és polgári előkelősé­geinek élén. A megnyitó diszbeszédet Sohm Rudolf rektor tartotta. Az ünnepélyt diszebéd és tánczviga­­lom fejezte be. — A nagymarosi szőlőoltási tanfolyam, mely f. hó 23-án vette kezdetét, tegnap befejeztetett — A japáni m­sszió tagjai ma délelőtt, midőn a Ludovika-akadémiából távoztak, meglátogatták a külső Soroksári-úton levő honvédkaszárnyát. Itt Hen­neberg altábornagy fogadta a vendégeket, szívesen szolgálva felvilágosítással mindarról, amit tudni kívántak. Délután 2 órakor Hakusaku Ojama had­ügyminiszter diner­t adott a Hungáriában. Este a japáni társaság három tagja ellátogatott a népszín­házba, hol »A kék madár« cz. operett került színre. A közönség a japáni vendégeket nézte, ők a színpa­don történteket kísérték figyelemmel. A felvonás­közökben a folyosókon sétálgattak, felmentek a c­uk­­rászdába, s nyomukban természetesen mindig ott volt a kiváncsiak egész serege. A misszió holnap délután hagyja el a fővárost. — Rendes hajójáratok Fiume és Velencze között. A kereskedelmi minisztérium gőzhajózási járatok se­gélyezésére 1885-re 50.000 frtot vett föl a költségve­tésbe, vagyis négyszer annyit, mint az előző években. Ezen intézkedésre a kormányt azon körülmény bírta rá, hogy a szubvenc­ionált járatoknak, mint a fiume­­ze egg karlopagoi vonal, eddig is szép eredményük volt. Az előirányzott összegből 10.000 frt, egy Fiume és Velencze közt életbeléptetendő rendes heti járat se­gélyezésére van kilátásba véve, a­mint azt kevéssel ezelőtt említettük is. Ezen új járat indokolására a kereskedelmi miniszter a következőket mondja: Fiume jelenleg semmiféle olasz kikötővel nem áll köz­vetlen gőzhajózási összeköttetésben, mert a Lloyd fiume-zara-ankonai járatai, tekintve a nagy kerület Zárán át, a kereskedelemre nézve nem nyújthatják azon előnyt, melyet a szándékolt vonal kétségkívül meg fog adni. Magyarország nyers terményei, s ezek közt első­sorban a szesz, gabona sat, majdnem kizáró­lag vasúton szállíttatnak Olaszországba, s csupán a faneműek képeznek kivételt, a­mennyiben a magyar­­horvát tengerpart kikötőiből, főleg pedig Fiuméból, nagyobbára olasz kis parti­ vitorlások által szállíttat­nak közvetlenül az olasz kikötőkbe. Olaszországba szánt kiviteli terményeinket csak azon esetben sike­­rülene a szárazföldi úttól elterelni és számukra Fiu­mén át az olcsóbb vízi utat megnyitni, ha Fiume és Velencze közt állandó rendes gőzhajózási összekötte­tésről gondoskodunk és ezen vonalon, legalább kez­detben, oly alacsony szállítási díjakat léptetünk életbe, melyek a kivivőknek feltétlen előnyt biztosítanának a vasúti szállítás és a Trieszten át eszközölt szállítás fölött. Biztosítani fogja a szem előtt tartott c­élt főleg az, ha a magyar állami vasutak igazgatósága a ma­gyar állomások és Velencze közt közvetlen fuvardíja­kat létesít, mi nem képezhet akadályt, mert a fiume­­velenczei járatok megindítása esetében éppen az állami vasutak déli vonalain szállíttatnék az Olaszországba szánt áruk zöme Fiuméba. A Fiume és Velencze közt berendezendő rendes járatok mindenesetre a legfonto­sabbak közé tartoznak és első­sorban hivatják érez­hető hiányt pótolni Fiume gőzhajózási összeköttetései­nél. Hogy azonban valamely vállalat a kezdet első nehézségeit leküzdhesse, és a már évek óta fennálló forgalmat szokott útjáról elvonhassa és új irányba terelhesse, mindenekelőtt szükséges, hogy oly olcsó díj­tételeket szabhasson, melyek jóval túlhaladják az ed­dig élvezett előnyöket. Ily díjtételek felállítására pe­dig csakis akkor tarthatunk igényt, ha az illető válla­latot anyagilag is támogatásban részesítendjük.­­ Aradon nagy betöréses lopás történt a na­pokban, melyről az ottani Alföld következő részlete­ket közöl: A főtér közepén, a törvényszékkel átellen­­ben levő Habereger-házban betörést követtek el eddig ismeretlen tettesek. Özv. Habereger Mihályné úrnő hosszabb időn át távol volt a városból s az egész emeletet elfoglaló lakás be volt zárva. Mikor az úrnő tegnapelőtt haza érkezett, a lakást feltörve és a búto­rokat rendetlenségben találta. Közelebbről szemle alá vévén a lakást, nem kis megdöbbenéssel észlelte, hogy az egyik szobában levő Wertheim-szekrény, mely­nek pedig minden kulcsát magánál hordta, fel van nyitva s az abba elhelyezve volt értékes tárgyak hiányzanak. Nevezetesen hiányzik egy serleg arany­pénz, gyémánt nyakékek és fejdiszek s egyéb éksze­rek. Az ezüstnemüek sorba egy ágyra voltak kirakva, mintha csak válogatott volna bennük a betörő. Egy nagyobb összegről szóló takarékpénztári könyvecske, mely a beterő úrnő nevére akkér volt kiállítva, hogy a pénzt csak ő van jogosítva felvenni, eltépve hevert a szobában. Egyéb ingóságot sem vitt el a betörő, a­ki, úgy látszik, ravasz kiszámítással használta fel a család távollétét. Hogy a Wertheim-szekrényt, mely­nek értékes tartalmára fektette a betörő a fősúlyt, mi­képen nyitotta fel,nem tudni; a károsult úrnő emlékezik rá, hogy tavaly elveszett az egyik kulcsa s akkor másikat csináltatott. Meglehet, bár kevéssé valószí­nű, hogy a tolvaj egy évig őrizte azt, várva a ked­vező alkalomra. Valószínűbb, hogy lőpor segélyé­vel lett felnyitva. Jellemzi a tolvaj óvatosságát, hogy a takarékkönyvecskén kívül a monogrammal jelzett ezüstneműt is, a­mi könnyen gyanút kelthe­tett volna, ott hagyta és csak a könnyen értékesít­hető tárgyakat vitte el. Mikor követték el a betö­rést, nem lehet tudni, azonban az utolsó tizennégy nap alatt kellett annak elkövettetnie; ennyi ideje, hogy a család tagjai közül senki sem volt idebenn a szőlőhegyről, a­hol időztek. A nyomozás folyamat­ban van.­­ A gyarmathai postarablás gyanúja miatt elfogott czigánybanda, mint lapunknak Temesvárról távírják, beismerte a tett elkövetését. Vallomásuk szerint az ellopott postapénzeket kocsijukba rejtették el. A kocsi biztos őrizet alatt van a csendőröknél Bé­káson. A banda egyik tagja, Damaszkin nevű suhancz, meg volt bízva a leskelődéssel, a­miért 30 frtot kapott. Az elfogott kilencz czigányt a csendőrség átadta a törvényszéknek. A hatóság intézkedéseket tett az iránt, hogy a vidéken kóborló czigányok eltolonczol­­tassanak. — A bécsi szerelmi dráma. A Krebs-Rödler ügyben, mint Bécsből jelentik, Klier Józsefet, a sokat emlegetett »titkárt« a bécsi rendőrség elfogta. Kliert a titkos rendőrök abban a pillanatban tartóztatták le, midőn a belvárosban egy kávéházból távozni akart. A rendőri elővizsgálat eddigi eredménye szerint azt hiszik, hogy Klier ellen a büntető törvénykönyv 512. §-a alapján a kerítés büntette miatt emelnek vádat. Krebs Viktor Klier letartóztatásának hírére ma dél­előtt megjelent a rendőrségnél, hogy — mint mondá — megadhassa az esetleg szükséges felvilágosításo­kat. A rendőrségnél az általános kérdőpontokra nézve hallgatták ki, s tudatták vele, hogy később fogják megidézni. — Lopás a szegedi csendőrlaktanyában. A már említett lopási ügyben következő köröző levél adatott ki: Thurinszky József csendőr-hadapród őrsvezető, mint a szegedi csendőr-parancsnokság távirata jelenti, tegnap éjjel Szegedről eltávozott vasúton Budapestre váltott jegy­gyel. 4772 frt, egy 100 frt értékű földhi­telintézeti 29. számú és 1751. sorozatú sorsjegy a szárnypénztárból egyidejűleg ellopatott, s súlyos a gyanú, hogy a tettes az eltávozott hadapród. Személy­­leírása: termete 1.680 méter, arcza barna, szemöl­döke és csinos bajusza fekete, beszél magyarul, tótul és keveset németül, ruházata sapka, köpeny, zubbony, nadrág, gyalogsági karddal. Nyomozandó és föltalálás esetén a legközelebbi csendőr-, katonai vagy honvéd­parancsnokságnak átadandó. — Dinamitot loptak, mint Gráczból távirják, Kar­­nich­ kindbergi kereskedőtől. Az ellopott dinamit 45 vámfontot tesz. A tolvajnak eddig nem akadtak nyo­mára. — Körömbetegség egy ó­budai marhaistállóban. Októb­er 23-án a Grunwald és társa ó-budai szeszgyár czégtől Peringer mészárosnak bérbeadott istálló szar­vasmarhái között — mint értesülünk — körömbeteg­­ség mutatkozott. A hatóságot azonnal értesítették és az intézkedett, hogy az istálló, melyben a betegség kiütött, rögtön elzárassék és hogy a területen a többi istállók is szigorú állatorvosi felügyelet alá helyeztes­senek, továbbá megtiltatott az infirziált területről a marhák ki- és bevitele. Az elrendelt intézkedéseket oly erélyesen hajtották végre, hogy a betegség elter­jedése megakadályoztatott és lokalizáltatott arra az egy istállóra, a­melyben először kiütött. Felemlítjük azt a hírt is, hogy állítólag marhavész ütött ki Ó-Bu­­dán, ez azonban nem felel meg a valóságnak; fenteb­bi közleményünket teljesen hiteles forrásból kaptuk. (x) Hurut-évad. Mikor a fecskék elköltöznek, a levelek lehullanak s a madárének elnémul, mindenütt köhögést hallunk: szalonban, utczán, kávéházban, színházban és templomban. Szóval: mindenki köhög. Ez a hurut-évad. Ha már veszélyes az, hogy köhögés által meglepetünk, még veszélyesb az, ha oly eszkö­zökkel akarjuk megszüntetni, melyek daczára a nagy­hangú dicséreteknek, csak étvágyunkat veszik el s hátráltatják az emésztést. Mattoni Gieszhüblije, tisztán vagy czukorral, vagy harmadrész forró tejjel keverve, elő­nyös szerül ajánltatik tüdőbetegségeknél, hörghurutos elnyálkásodásoknál, köhögésnél, tüdőbántalmaknál minden specziálista s különösen gyermek-orvosok által. Uj könyvek. Az Athenaeum részvénytársulat kiadásá­ban megjelent: Nora. Dráma négy felvonásban, irta C­s­i­k­y Gergely. (Csiky színműveinek IX. kötete), 151­1. Ára 70 kr. Pedagógiai Encziklopédia, külö­nös tekintettel a népoktatás állapotára. Segédkönyv tanítók, szülők és iskolai elöljárók számára, ábrákkal. Több tanférfiu közreműködésével szerkesztette V­e­­r­é­d­y Károly. Kilenczedik füzet. (Idegen ajkú isko­lák. Iskola.) Az egész nagybecsű munka 20 füzetben jelenik meg. Egy-egy három­éves füzet ára 30 kr. Ügyvédek lapja. A dr. Wolf Vilmos által szer­kesztett »Ügyvédek lapja« legutóbbi száma következő tartalommal jelent meg: Előfizetési felhívás. Mióta panaszkodunk. Az országbírói méltóság és a Kúria. Irta dr. G­ü­n­t­h­e­r Antal bpesti ügyvéd. A vádjog­ból. Irta dr P­i­d­a­y Béla bpesti ügyvéd. Numerus clausus. Irta dr. H­e­x­n­e­r Gyula l.­szt.-miklósi ügy­véd. Teljes tanácsülési döntvény. Jogesetek. A bpesti kir. tábla döntvény­könyvéből. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Osztrák judikatúra. Vegyes. Kivonat a hivatalos lapból. Csődnaptár. Tár­­cza: Belügyminiszteri emlékeimből. A Magyar­ Zsidó Szemle novemberi füzetének nagyobb közleményei. Schreiner Márton: A zsidó vallás uralkodó eszméiről. Hochmuth Ábrahám: A talmud II. Változatos irodalmi, társadalmi »értesítő«, »vegyes« stb. rovatok egészítik ki a füzet tartalmát. Helyi hirek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürt-ben szom­baton, november 1-én Balogh Károly hangverse­nye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. — A tervezett nagy kölcsön iránti előterjesztést a főszámvevő a mai tanácsülésen mutatta be. Az ösz­­szeállítás magában foglalja részint azon befektetése­ket, munkákat, a­miket a közgyűlés már elhatározott, részint azokat, a­miket az egyes ügyosztályok bemu­tatott javaslataikban szükségeseknek mondanak. Az ügyosztályok előterjesztése szerint a fölveendő nagy kölcsön összege 22 millió forint, a főszámvevő javaslata szerint pedig 18 millió forint lenne. A tanács ezen előterjesztést érdemleges elintézés előtt tanulmányozni fogja.­­ Az iparhatósági megbízottak választására vonatkozólag, mely vasárnap, nov. 9-én fog a kerü­leti elöljáróságok helyiségeiben megejtetni, a felszó­­lamlási határidő a mai nappal lejárt. A vasárnapi értekezletből kiküldött kerületi kandidáló bizottságok a következő napokon tartják üléseiket: I., II. és III. kerület együttesen szerdán, november 5-én délután 5 órakor a ker. kamarában, a IV. ker. vasárnap, nov. 2-án d. e. 11 órakor az iparos­ körben, az V. ker. szom­baton, nov. 1 jén d. e. 11 órakor a ker. csarnok helyi­ségében, a VI. ker. ma, pénteken d. u. 3 órakor az iparos kör helyiségében, a VIII. ker. hétfőn, nov. 3-án­ d. u. 6 órakor az iparos-körben, a IX. és X. ker. együttesen vasárnap, nov. 2-án d. u. 9 órakor az ipa­ros-körben.­­ A VII. ker. kandidáló bizottság Engel­­bach Alajos gyárigazgató elnöklete alatt már meg­tartó első ülését, melyen mint VII. kerületi iparható­sági megbízottak a következők kandidáltattak: iparo­sok : Barna Mihály, Beliczay Béla, Bergmann József, Bohler Vilmos, Engelbach Alajos, Fischer Ignácz, Glazner Miksa, Kimer József, Kovács Zsigmond, Kunody Adolf, Löffelmann Vilmos, Schimmer György, Strausz István, Wohlfahrt Jakab és Valser Jakab ; kereskedők: Freund G, Frommer A., Kaschnitz Gyula, Waldhauser A. G. és Weitzenfeld Jakab. — Az iparhatósági megbízottak választása tárgyában az V. kerületi polgári kör 1. év november hó 2-kán d. e. 10 órakor a kör nagytermében (Tigris­szálloda) megtartandó általános választási értekezle­tet hívott egybe és felhivatnak a Lipótváros összes kereskedői és iparosai, hogy ezen értekezletre saját érdekükben minél számosabban megjelenni szívesked­jenek.­­ Izgalmas jelenet tanúi voltak ma délután 4 órakor a Király-utcza környékén, a Károly-körúton járó­kelők. Az Orczy-féle ház előtt a 21. sz. közúti kocsi elgázolta a Petőfi-utcza 9. sz. alatt lakó Wachl József bőrkereskedő és háztulajdonost. A szerencsét­lennek jobb lába tört el és mellén szenvedett súlyo­sabb sérüléseket. Életveszélyes állapotban szállították a gyár-utczai szr. kórházba. A vizsgálatot megindítot­ták. Wah­l nagyothalt és igy nem lett figyelmessé a kocsis kürtölésére.­­ A Zellerin-féle gyárban történt nagy égés, melyről már esti lapunkban irtunk, 80.000 frt kárt okozott. A műhelyben horgany, vörös és sárga réz öntvények és horgany ornament-munkák voltak fel­halmozva és a tűz mind elpusztította egy darabig. A szerencsétlenség következtében 150 munkás vesztette el kenyerét. A gyár, mely négy év óta áll fenn, a ma­gyar általános biztosító társaságnál 36.000 írtig, a magyar-franczia biztosító társaságnál 90.000 írtig volt biztosítva. A tűzrendőri bizottság holnap reggel 9 órakor tartja meg a helyszíni szemlét.­­ A budapesti korcsolyázó egyesület ma délután 6 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Bos­bach Péter elnöklete alatt a Vigadó régi éttermében. Az el­nök üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s fölkérte a titkárt, hogy terjeszsze elő a választmány jelentését. Titkár örvendetes jelentést tett, a­mennyiben az egyesület 14 évi fennállása óta a fokozatos haladásban az elmúlt év a legma­gasabb fokot érte el. Az egyesületnek az elmúlt évben 2224 rendes tagja volt és 579 részvényese. Bejelentette a titkár, hogy az egyesületi tagok számának szaporodásához képest igyekezett az igényeket minden irányban kielégíteni. Az ez évben megtartott részvénysorsoláson a 44, 45, 48, 51, 67, 116, 117, 201, 228, 246, 325, 357, 383, 396, 409, 416, 421, 472, 525, 658, 668, 677, 727 és 729. számú sorsjegyek kuzattak, melyek­nek értéke deczember 1-től kezdve az egyesület irodájában fölvehető. Ezután a pénztárnok terjeszti elő a pénztár állásá­ról szóló jelentését. E szerint össszes bevétel 16460 frt 61 kr volt, a kiadás pedig 13048 frt és 15 kr, marad tehát 3412 frt 48 kr, melyhez a múlt évi maradványt hozzáadva, van kész­pénzben 5395 frt 25 kr. Az egyesület tiszta vagyona 58452 frt 65 krt képvisel.­­ A kereskedő­ ifjak társulata helyisé­gében (IV. Gizella-tér 2. sz.) november hó 13-án, csütörtö­kön esti 8 órakor Vámbéry Ármin »A kereskedő és a keres­kedelem Persiában« czim alatt felolvasást tart. Vendégek szíve­sen láttatnak. Halálozások. Horváth Toldy Kozma gróf, H. Toldy Lajos fia Kolozsvárott, f. hó 28-án elhunyt. Hadapród volt, a tengeren betegedett meg, betegen hozták visz­­sza a reményteljes ifjút Brazíliából Kolozsvárra, a­hol 20 éves korában elhunyt. K­r­i­e­g s­a­u Adolf báró, mint Bécsből jelentik, tegnap este 61 éves korában meghalt. Néhány év előtt a Taaffe-kabinetben pénzügyminiszter volt és sajátságos nevezetességre tett szert. A Duna biztosító­társaságnál elfoglalt szerény állásából emelkedett a miniszteri bársonyszékbe, hol nem sokáig tarthatta magát. Annyira tehetetlen volt, hogy még ellenségei is bizonyos szánalmat éreztek iránta. A kormánynak igen rövid ideig, mindössze három hónapig volt tagja. Kriegsau Bachnak volt sógora. Hosszabb ideig volt Magyarországban és Erdélyben hivatalnok, s az ötvenes években a budai helytartóságnál udvari tanácsossá nevezték ki, s ez állásában Albrecht főherczeg magántitkára volt. 1860-ban rendelkezési állományba helyezték és 1865-ben a közoktatásügyi minisztérium osztályfőnökévé nevezték ki. 1866-ban az északi hadsereg polgári biztosa volt, s a háború befejezése után nyugdíjazták. 1870-ben a Duna-gőz­­hajózási­ társaság szolgálatába lépett, hol titkári állást bíztak reá. Mint miniszter olyan járatlan volt, hogy a pénzügyi bizottságban sokszor erősen megtámadták. Végre is le kellett mondania. Regényt is írt, de en­nek is kevés hatása volt. Az utóbbi időben sokat be­tegeskedett. Színház és művészet. — Filharmóniai hangversenyek. A filharmoni­kusok egyesülete november hó 5-én este 71/* órakor tartja ez idei első hangversenyét a magyar kir. opera­házban T­u r­o 11 a Emma k. a. szives közreműködése mellett. A műsor a következő: I. szakasz. 1. Manfréd nyitány Schumanntól. 2. Al perfido Beethoventől, énekli Turolla Emma k. a. 3. Szerenád (72. mű) vonós hangszerekre Hoffmann R.-tól (Először). 4. Zerlina magándala Don Juan-ból (Batti, batti o del Mazetto) Mozarttól énekli Turolla Emma k. a. II. szakasz. 5. VII. Szimfónia Beethoventől. Az első és második sza­kasz közt 10 percznyi szünet lesz. E hangversenyt a farsang előtt még kettő fogja követni és pedig decz. 3-án és deczember 17 -én s a farsang után a böjtben ismét három hangversenyt fognak tartani, melyek február 25-ére, márcz. 11-ére és márczius 25-ére van­nak kitűzve. — Liszt Ferencz tegnap este Pozsonyból a fő­városba érkezett. A mester holnap reggel elutazik Tetétlenre gr. Zichy Gézához, kinek hosszabb ideig lesz vendége. A debreczeni kirándulás, mely alkalom­ból a király-dalt akarták előadni, elmarad. — A kirchfeldi pap­ot, Anzengrubernek, a kitűnő német népszinműirónak, legjelesebb művét a népszín­ház személyzete nagy kedvvel tanulta be s a kisebb szerepeket is elsőrendű erők fogják játszani. A darab

Next