Pesti Napló, 1884. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1884-12-20 / 349. szám

ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz decz. 19-ki üléséből. Országgyűlési tudósításunkban jeleztük, hogy a magyar államvasutak részére beszerzendő teher­kocsikra előirányzott összegnél Bottlik Lajos be­szédére Baross Gábor válaszolt. E beszéd lényegét a következőkben közöljük: Baross Gábor megjegyzi, hogy a magyar állam­vasutak helyzete nem hasonlítható össze más vasutakkal. Az államosítás tisztán gazdasági eszköz, a­mely bár finan­­cziális eredményekre hatírozva nem volt, mégis kell, hogy pénzügyi eredményeket is felmutasson. A magyar állam­vasutaknak első­sorban gazdasági érdekeket kell kielé­gíteni, míg más magán vasúti vállalatok túlnyomólag üz­leti tekinteteket tarthatnak szem előtt. Ennek következtében természetes, hogy bizonyos kedvezőtlen arány áll be üzleti szempontból az államvas­utak és más magán­kezelésben levő vasutak között. Ehhez járul, hogy a magyar államvasutak eddig évenként foly­tonos átalakulásoknak voltak kitéve. Az idén az első er­­d­élyi, a duna-drávai vasút ment át a magyar állami vasút igazgatásába. Az alföldi vasút is most államosíttatott, most egy bizonyos nyugpont állott be, melyet az állam­vasutak fel fognak használhatni. A­mi különben az eddigi üzleti kiadásokat is illeti, az 1885-ki eredmény az 1883-kival szemben nem is oly kedvezőtlen, mint említtetett, így 1883-ban a kiadások a b­evételeknek 64.20°/o-át képezték, 1885-ben 56.63°/o-kal vannak fölvéve, a kiadások egy pályakilométerenkint 83-ban 4615 frt 64 krt tettek, 1885-ben esik a kiadásokból egy pályakilométerre 4462 frt 45 kr. Ezer vonatkilomé­terre esik 1883-ban 1471 frt 73 kr, 1885-ben 1295 frt 55 kr. Ezer tonnakilométerre pedig esik 1883-ban 6 forint 45 kr, 1885-ben 5 frt 66 kr. Az igazgatás költségeire nézve figyelembe veendő, hogy a vasutak államosítása folytán ama vasutak tiszt­viselői majdnem egészben átvétettek. De még így sem mondható az eredmény nagyon kedvezőtlennek. Ott van Württemberg, hol az üzleti bevételek 53.7°/o-át teszik az üzleti kiadásoknak, Svájczban — hol a befektetési tőke igen jelentékeny — a kiadások a bevéte­leknek 51.72°/0-át képezik, Németországban 53.93°/o-át, Angolországban 52°/0-át. A németországi vasutak egészen másképen ítélendők meg. Most vette át p. o. ott az állam a berlin-h­amburgi vasutat, mely osztalékul 179/6-ot fizetett. Ezeket csak annak bizonyítása végett hoztam föl, hogy adatszerűen is lehet igazolni azt, hogy ok a megtá­madásra nincsen, mint ezt a t. képviselő úr tegnap és ma tette. Egyébiránt a keleti vasút állami kezelésbe vétele körülményei, az ott fölmerült ügyek rendezése ismeretes a t. képviselő úr előtt, valamint ismeretes a többi vasutak rendezésének ügye is, és legalább is különösnek találom, hogy éppen ő a szigorú bíráló. Várjon, te hát, helyesen intéztettek, történtek-e ezek a dolgok a múltban Magyarországon ? Nekünk a normális útra kellett ezeket terelnünk s bennünket nyom­tak ezek a viszonyok. Magyarország közgazdasági állapota, igy folytatja, azt követeli, hogy becsületes, hazafias közlekedési politi­kát alkossunk. (Helyeslés a jobboldalon.a­mi ha meg nem történik, csakugyan megfutunk azon nyerstermelés töme­gében, melyet Magyarország még nyújt a forgalomnak, s melyet fog nyújtani, míg nagyobb közgazdasági proc­esz­­szuson keresztül megyünk. Tehát engedjen meg a t. kép­viselő úr, nemcsak financziális, hanem közgazdasági, ha­zafiasan átérzett és átérzett politika az, melyet követnünk kell, s hogy e tekintetben minden intézkedést megtesz a miniszter úr, a minisztérium kiváló tisztikara és megtesz az államvasutak elismert jelességű igazgatása, azt bőveb­ben bizonyítani nem szükséges. (Élénk helyeslés jobb­felől.) A képviselő úr kiterjeszkedik az államvasutak ad­­minisztrác­iójára és a felett éppen ő kedvezőtlenül nyi­latkozik. Utaltam már a figyelmen kívül nem hagyható ne­hézségekre, melyekkel a vasúti igazgatás küzd. Vannak hibák, melyeket rejtegetni senkinek sem áll érdekében. Azonban az előadottak után méltóztassék még meggon­dolni, hogy Magyarországnak ezen műszaki szolgálat te­kintetében is mily rövid múltja van és ma mégis képes föntartani és kezelni egy 4200 kilométernyi állam vasút­­csoportot. A magyar gentry, igaz, nem igen keresi az élet­pályák ezen gyakorlati ágazatát. Fájdalom, nem teszi, pe­dig kitűnő tér volna rá nézve. Mindamellett is itt van a magyar államvasutak igazgatása nagy személyzetével, melyről elmondhatom, hogy minden izében magyar. Itt a nagy haladás. Ezen az úton tovább kell menni és fo­gunk is. Az államvasutak igazgatóságát egyébiránt a mi­niszter úr szervezte. Abban igaza van a képviselő úrnak, hogy a gyakori szervezeti átalakulások és módosítások mellőzendők. Azonban ez esetben a szervezést át kellett alakítani minden irányban az igazgatásnak jól felfogott érdekében, és pedig úgy a vezetésnek, mint a felügyelet­nek szempontjából. Miért ? Mert egyfelől egyszerűbbé, másfelől pedig könnyebben ellenőrizhetővé akarta tenni az adminisztrác­iót. A hatáskörök meg vannak szorosan ál­lapítva. Dec­entralizált benne annyit, a­mennyit kellett. A közszolgálat ellátására ma nyolcz üzletvezetőség van, tehát átlag 600—700 kilométerre esik egy. Németország­ban körülbelül 2000 kilométerre esik egy igazgatóság. Igaz, hogy a hatáskörök össze nem hasonlíthatók, azon­ban a mi üzletvezetőségeink fejlődésképesek. A­mi a központot illeti, annak megadta a miniszter, a­mi helyesen megilleti, és magának fentartotta a központi igazgatásból viszont azt, a­mit felelőssége következtében senkinek át nem engedhetett. Tehát a miniszter úr fele­lőssége tudatában osztozik a magyar államvasutak admi­­nisztrácziójában s különösen annak azon részében, mely a forgalmi és kereskedelmi politikára vonatkozik. És ha a képviselő úr a kereskedelmi politika szempontjából az államvasutak igazgatósága ellen fordult, azt helytelenül tette; ime itt van a felelős miniszter úr. (Tetszés jobb­felől.) Egyébiránt a tarifális ügyek tekintetében a mi­niszter úr czélhoz vezető intézkedéseket tett. Tagadhatlanul a tarifális kérdések azok, melyek éltető elemét képezik a vasúti igazgatásnak s ha a kép­viselő úr ez irányban támadja meg az igazgatóságot, a do­log lényegére nézve sem tett helyesen. A miniszter úr, a tarifa­bizottság, a minisztérium és a vasutak igazgatásá­nak kiváló szakerői bizonyára m­éltatják annyira a hazai közgazdasági viszonyokat és megértik a forgalompolitikai helyes irányt, mert hiszen a képviselő vádja mellékes do­log, hogy az ország érdekeinek a lehető legjobb szolgála­tát tegyék. A­mi a 2000 kocsi ügyét illeti, ebben ma nem tá­madott a képviselő úr... . Bottlik Lajos: Tegnap sem kifogásoltam! Baross Gábor: Megengedem, tegnap sem, de in­dokolása, a­melylyel igazolta vonatkozó állításait, olyan volt, mely láttatni engedte, hogy a 2000 kocsi megszer­zése nem éppen szükséget képez. Előzőleg meg kívánom jegyezni, hogy a miniszter úrnak a jelenleg birt kocsik számára vonatkozó adatai hivatalos adatok voltak, me­lyekhez azt tartom, a képviselő úrnak is alkalmazkod­nia kellene. De ettől eltekintve, ha, t. hát, a magyar államvas­utak nem lesznek ellátva a kellő kocsival, az üzletet éppen úgy nem lesznek képesek folytatni, mint ha gépeik hiá­nyoznának. (Tetszés jobbfelől.) Méltóztassanak visszaem­lékezni az idei campagnera. Nem mondható, hogy gabna­­kivitelünk jelentékeny lett volna — egészben a forgalom jelentékeny volt Budapest felé — és ennek daczára és da­czára az 1905 kölcsön­kocsinak, mégis miként a miniszter úr mondá, naponkint 500—600, sőt annál is nagyobb ko­csihiányunk volt, és napról-napra hallottuk a panaszokat, hogy a vasút nem képes elég kocsit állítani az egyes ál­lomásokra. Kétséget sem szenved, hogy mivel az idén több vasutat vett át az állam, a hálózat kiegészítése következ­tében bizonyos ingadozás állott be. De nagyban és egész­ben a baj a kocsik hiányában keresendő. Egyébiránt figyelmeztetnem kell a t. házat, hogy a forgalmi eszközök és különösen a teherkocsik tekintetében az államvasutak ismét spec­iális helyzetben vannak, így a magyar államvasutak kocsijai az átrakodás­nak mellőzése érdekében a küföldre kimen­vén, daczára minden intézkedésnek, nem kerülnek pontosan vissza; a kimenő kocsikat ekként, kivált élénkebb kivitel esetei­ben, mindig pótolgatni kell. A kis pályákat, kivált az állami biztosítás alatt állókat, sem szabad figyelmen kívül hagynunk, és így a magyar államvasutak kocsiszükséglete bizonyára nem hagyható fedezet nélkül. Minél kedvezőbbekké válnak remélhetőleg for­galmi viszonyaink, annál nagyobb szükség van a for­galmi eszközöknek helyes kiegészítésére. (Helyeslés jobb­felől.) Egyébiránt a kocsik kihasználása, mire a képviselő úr szintén czélzott, még a német pályáknál sem igen ked­vező, és ott 50°/o—60°/o, nálunk 40—45°/0, és ez a mi vi­szonyaink közt, szemben a forgalmi különbséggel, mely Németország és köztünk létezik, nem kedvezőtlen arány. (Helyeslés jobbfelől.) Hozzájárul mindehhez, hogy más vasutakat is kezel az államvasut. Itt vannak a vic­inális vasutak. Daczára annak, hogy engedélyokmányaikban rendszerint a forgalmi eszközök beszerzéséről gondoskod­va van, mégis mindenki követelőleg lép fel a magyar államvasutakkal szemben. Nem kevésbbé lényeges indok a kocsipark meg­­nagyobbítására azon körülmény, hogy a szaporítás elma­radása esetén bérleni kell kocsikat, a­mint bérlünk most is 1905 darabot. T. hát! Semmi esetre sem mondható, hogy a kocsik bérlése jó gazdálkodás. A bérleti összegek, melyek a tiszta jövedelem terhére esnek, jelentékenyek. 1905 kocsi után naponként per kocsi 1.10—30 frt, ha jól emlékezem, összegezve oly kiadási tételt okoz, melylyel az előirányzott kocsikat tulajdonilag rövid idő alatt meg lehet szerezni. Csak a kényszerűség visz a kocsik bérlé­sére, ezen kényszerűség alól a magyar államvasutakat ki kell szabadítani. T. ház ! Csak annyit vagyok bátor még mondani, hogy hiszen sok ilyen erélyes intézkedésre van még szük­ség ; a t. ház is bizonyára méltányolja a fenforgó nehéz­ségeket, melyekkel minden átalakulás jár, másfelől pedig ne keressék az ellentéteket, melyek nincsenek; de igenis meg lehet győződve épp úgy a t. ház, mint a házon kívül mindenki, hogy a legnagyobb gonddal és erélylyel igyek­szik a miniszter úr az adminisztrác­ió ezen igen fontos ágát intézni és vezetni és hogy semmi szubjektív indok, de a nemzet érdekének nagy objektív indoka az, a­mely reá nézve mérvadó volt eddig és mérvadó lesz mindig. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ajánlom a tétel elfoga­dását. (Hosszas helyeslés.) BELFÖLD. Nyíregyházán az antiszemiták e hó 18-án a vá­rosi képviselő tagok választásánál, mely titkos szava­zás útján ment végbe, oly teljes győzelmet arattak, hogy az ellenük szövetkezett 48-as és kormánypárt jelöltjei közül egy sem választatott meg. És pedig megválasztattak. Az első választó­kerületben rendes tagokat: Varga Antal, Mezőssy László, Orsovszky Gyula, Fedor Gusztáv, Tachy Miksa, Görgey József, Sesztay János, id. Grexa János, Bozán Gyula. Pót­tagokul : Kolcsár Károly, Marföldy György, Simon András, id. Gyurcsán György, Papp Miklós. A második kerületben rendes tagokul: Dillen­­berger Lajos, Hudák János, Zomborszki György, Barza István, Ohrenkó György, ifj. Nádassy Lajos kereskedő, Zoltán Aurél, ifj. Gyurcsán József, id. Kerekréty András. Pót­ tagokul: Batáry Mihály, Mad­ák János, Biczák István, Gerhard János. A harmadik választó­kerületben rendes tagokul: Hudák Károly, Mikecz József, Dvorszky András, Contra Yazul, Zomborszky Mihály, Pintér István, Kazár István, Beffy Mihály. Pót­ tagok: Vass János, Hrabéczi Vilmos, Jordán Ignácz, ifj. Garai János. A negyedik választó­kerületben rendes tagokat: Miklós László, Andrási (Ondrei) Sámuel, Sexty Jó­zsef, Topser János, Soltész András, Sonkolya János, Kovács József, Merkoszky Pál mandai. Póttagok : Gaál Ede, Lakner Ödön, Mikecz János, Palaticz Jenő. Az ötödik választó­kerületben rendes tagokal: Mikecz József, Polánszky József, Váraljay József, ifj. Kovács Dániel, Bencs András, Chrenkó Sámuel, Szász Mihály, Lóczy András. Póttagokul: Sexty József, Nádasy János, Garai György dr., Jurás Lajos. A hatodik választó­kerületben rendes tagokul: Kalina Sámuel, Zajácz József, Lustyik András, Hó­man Andor, Krajecz András, Hincz András, Csécsy Lajos, Markó Mihály. Póttagokul: Adamovics János, id. Spisák János, Magna József, Bogár János homoki. Békés megye törvényhatósági bizottsága f. hó 16., 17. és 18. napjain Beliczey főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen sok és fontos ügy került tárgyalás alá és a bizottsági ta­gok szép számmal jelentek meg. Az elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent bi­zottsági tagokat, a gyűlést megnyitja, minekutána a megyei alispán szóbeli előterjesztést tett arról, hogy a folyamatban levő kataszteri munkálatok körül észlelt sérelmek orvoslása tekintetében a miniszternél járt küldöttség azon választ nyerte, hogy az ügy jelen stádiumában az ügy érdemében mit sem tehetvén, a sérelmek orvoslása csakis a birtokosok tömeges felszó­lalásai által lesz némileg remélhető. Ezután a közigazgatási bizottságból az év vé­gén kilépő 5 bizottsági tag helyét titkos szavazás út­ján Ladits György, dr. Hajnal István, Varságh Béla, Göndöcs Benedek és Fehér Béla megyebizottsági ta­gokkal töltötte be. Megyei tiszti ügyészszé ismét Jancsovics Emil gyulai ügyvéd választatott meg egyhangúlag. A megyei igazoló választmány az 1885. évre következőleg alakult meg: a főispán által Keller Imre, Szigeti Lajos, Parti Ferencz neveztetett ki, míg a közgyűlés által Ladics György, Zöldy János, Oláh György, Kertay Zsigmond és Ferenczy Alajos bizott­sági tagok választottak meg. Élénk vitára adott alkalmat a nyugdíjszabály­­zat kérdése. A megyének ugyanis e tekintetben a múlt közgyűlésen hozott határozatát, — mely szerint az egész nyugdíj­szabályzat elvettetik, — a miniszter feloldotta és a már helybenhagyott nyugdíj­szabály­zat fentartására a megyét utasította. Mikor a főispán megpendítette az eszmét s indít­ványára a vármegye közönsége is méltányolni akarván a becsület s munkában megőszült és önhibáján kivül munkaképtelenné vált tisztviselők érdemeit,­­ hogy annak, illetve családjának jövőjét biztosítsa s a kétes jövőtől megmentse , magát 3°/0-os adóval önként megadóztatta s a tisztikarnak 40,000 frtot ajándéko­zott, akkor a tisztikarnak a nyugdíj szabályzattól való vonakodása úgy tűnik fel, mintha 40000 frthoz még 40000 frtot várt volna s magát még a fizetés után kötelezett 4°/0 fizetésnek kötelezettsége alól is felol­datni akarta volna. Szóval jogokat akart élvezni minden kötelezettség-teljesítés nélkül. Örvendetes jelenség, hogy megyénkben a köz­ségek egymás után váltják meg a regále-jogot. Alig hagyta helyben törvényhatóságunk K.-Ladány és K.-Tarcsának e tekintetben kötött szerződéseit, ime már Szeghalom községe is megjelent e közgyűlésen kérelmével, melyben Dózsay Emil gróf és Kárász Imre tulajdonát képezett és 70,000 írtért megvett regále tárgyában kötött szerződés jóváhagyását kéri, valamint Orosháza községe is, mely saját részére 500 hold földet vásárolt. A fővárosi közmunkák tanácsából. — Deczember 18. — Ha­ró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést meg­­nyitván, a jegyzőköny hitelesítésével Buzetzky Pál és Ybl Miklós tanácstagok bízattak meg. Tárgyaltatott a főváros javaslata a Kerepesi-út, Rottenbiller-utcza, Köztemető-út és Csömöri-út ütköző­pontján egy tér létesítésére és a Kerepesi-utnak az evang. templomtól kezdve 15 ösve kiszélesítésére vonatkozólag. A tért illetőleg a tanács a műszaki osztálya által készített tervet fogadja el, mely a fővárosétól abban különbözik, hogy a sarkok nem iv alakban vágatnak el, az ivalakok sem szépészeti szempontból, sem az illető telkek be­építése szempontjából kívánatosnak nem mutatkoz­ván. — Különbözik továbbá a tanács által elfogadott terv a fővárosétól az által is,­­ hogy a Rotten­­biller - utczának ez utóbibban szándékolt tölcsér­­szerű kiszélesítése mellőztetett, mert a mellett, hogy erre forgalmi szempontból szükség egyáltalán nincsen, az szép­nek sem mondható. A Kerepesi-út szándékba vett kiszéle­sítését a tanács is pártolja, minthogy azonban a bővítés a kocsiforgalom érdekében szükséges, a tanács egyúttal az út keresztszelvényét is megállapítja, oly formán, hogy mindkét oldalon a járda 4.42 mtr, a közúti vaspálya sincs és a járda közti terület 3 mtr, a középút pedig 10.75 mtr. szélességgel bírjon. Az út ilyképeni beosztásának az volt fő indoka, hogy a közúti vaspálya és a járda között ak­kora terület legyen, hogy a házakhoz a kocsik kényelme­sen közlekedhessenek és ne zavarják, mint eddig, a for­galmat. Miután azonban ezen beosztás szerint a járda szé­lessége a forgalomhoz arányítva minimálisnak tekintendő, ennélfogva kimondta a tanács, hogy a Kerepesi-út ezen részében a járdát korcsmai vagy kávéházi czélokra elfog­lalni nem szabad. Az új kórház közelében levő nagy- és kis sertéstó lecsapolásának a főváros által bemutatott tervét a tanács nem tartja kielégítőnek, mert nézete szerint nem elegendő ezen tavakat csupán lecsapolni, hanem közegészségi szem­pontból szükséges azokat feltöltés által egészen megszün­tetni. Ha azonban e feltöltés a költségek miatt ezúttal eszközölhető nem volna, ez esetben a nagy tó vizei agyag­csöveken a kórházi nagy csatornába és nem az illatos­árokba vezetendők, mert a külső soroksári­ úti csatorna, hova az illatos­árok torkol, mindezen vizeket nem képes befogadni. A Podmaniczky-utcza Gyár- és Sziv-utcza közti ré­szének végleges burkolására és rendezésére, az I. ker. vi­rányos dűlőben levő árok rendezésére, a gyepmesteri telep és a központi rendőri hivatal közt létesítendő telefon­vezeték, továbbá Nicholson W. F. és társa külső váczi­ úti telepét a gyár-utczai irodával összekötő telefon­­vezetékre, az összekötő vasúti híd világítása czéljából le­rakott légszeszcsövek átfektetésére és a VIII. k. Csokonai utcza légszeszvilágitására, a kőbányai gőztéglagyár X. ker. ó-hegyi agyagbányájának vizmentesitésére, a m. kir. államvasutak kőbányai­ uti főmű­helytelepének csatornázására és az I. ker. Karthauzi-völgyben vízveze­téki csőfektetésre vonatkozó tervek ellen észrevétel fenn nem forog. Elintézést nyert Deutsch Bernát, Bauer Ferencz, Csonka Simon és Kéler Napoleon felfolyamodása is. Kéler Napóleonnak VI. ker. Vörösmarty­ u. 3312— 13 c) és 3312—13 d) sz. telkén kétemeletes lakház építé­sére az engedély meg nem adatik, mivel az utczai szárny alatt pinczelakások terveztetnek s mivel ezek érdekében az udvar oly mélyen hagyatott, hogy árvíz, felhőszakadás vagy záporeső alkalmával az elöntés veszélyétől lehet tartani. Ellenben megadatik az építési engedély: Graf Fe­­rencznek III. ker. Kisczelli­ ut, 8. sz. a. háztető helyreál­lítására. A m. kir. államvasutak üzletvezetősége IX. ker. egy különálló iroda építésére. Bázel Salamon VIII. ke­rület Mária Terézia-tér, 1211—18. szám alatt fekvő telkén egy földszintes toldalékra. Deutsch Bernátnak V. k. Váczi­ ut 58/488. szám alatt egy földszintes tol­dalék építésére. Egyházi Ágostonnak VII. ker. Csömöri­­út 4353/10. sz. a. egy földsz. műhely építésére. Fried Jó­zsefnek X. ker. Bánya-tér 8452/3. sz. a. egy emeletes bérházra. Haggenmanner Henriknek VIII. ker. ösz-utcza 13/5399. sz. a. jégverem-átalakításra. Haubert Jánosnak II. ker. Kapás-utcza 59. és Országút 4. sz. a. némi átalakí­tásokra. Konta és Haszmann V. ker. Váczi-ut 1390. sz. a. munkásház kibővítésére. Nicholson W. Fülöp. VI. ker. Váczi-ut 2930/34. sz. a. ideiglenes szin építésére. Orova Jónás III. ker. Lajos-utcza 162/16. sz. a. némi átalakítá­sokra. Pollák Mórnak VIII. József-utcza 6158/6/159. sz. a. földszintes ház építésére. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle a gabonáról és a terményekről. II. Liszt. A lefolyt héten a malmokhoz kevés új megrendelés érkezett és a forgalom ennélfogva jelentéktelen volt. A külföld egyáltalában nem vásárolt és a kivitel csakis a korábbi kötések lebonyolítására vonatkozott. A belföldi üzletben éreztetik hatásukat a közeledő ünnepek annyiban hogy a fogyasztás minimumra szállott alá. Takarmány­anyagok ára változatlan. Átlagos árak : 0 1 2 3 4 5 6 16.50 16.­ 15.50 14.60 14.20 13.30 12.40 7 8 8Va 8V* 11.60 10.70 9.40 7.80 Finom korpa 4.20 Durva „ 4.— Heti gabnaforgalom. DeCZ. 14-től Magyar kir. Cs. kir. szab. Cs. kir. szab. Cs. kir. szab. 90 so1 állam- állam- déli k öahajózási ire CZei IlDer vaspályával vaspályával vaspályával tá­rult Budapestre érkezett kilogrammokban Vontató hajókon: Búza 14146, Rozs 15, Árpa 1764, Zab 1454, Tengeri —, Repcze —, Különf. —, Liszt — Budapesti dunaparti pályán: érkezett • Búza 40030, Rozs 1747, Árpa 1955, Zab 1488 Tengeri 9701, Repcze 212, Különf. —, Liszt 950 elszállittatott: Búza 916, Rozs 506, Árpa 195, Zab 100 Tengeri 308, Repcze 140, Különf. —, Liszt 21008, Közraktárakban: érkezett­­ Búza 7511, Rozs 917, Árpa 653, Zab 850 Tengeri 126, Repcze 613, Különf. —, Liszt 306 elszállittatott: Búza 1718, Rozs 1827, Árpa 511, Zab — Tengeri —, Repcze 699, Különf. —, Liszt 50 Szesz. (Kollmann és Kohn czég jelentése.) A kereslet tartósan gyönge, miután a kivitel cse­kély. Az árak e miatt lassan, de folytonosan csökkennek és nagy gyárosaink tanácskoznak a felett, hogyan és mily módon lehetne 30 —40 százalékkal kevesebbet gyártani, de eddig a dolog iránt megegyezni nem tudtak. Nyersszesz finomítók részére 27.75, nagyban 28.50, fogyasztásra 29 frt. Élesztőszesz 31—31.25 frt. Finomított 30.50—30.75 frt. Az árak 10.000 liter százalék szerint jegyeztetnek hordó nélkül. Búza..................... 1038 32851 1360 930 Rozs..................... 100 1107 300 1253 Árpa..................... 200 1722 680 1500 Zab....................... 170 1125 450 -Tengeri.............. 60 3035 300 682 Repcze................. — 120 — — Különfélék........ — — — — Liszt..................... 290 902 310­­Budapesti és elszállittatott kilogrammokban Búza..................... 100­­ 300 2683 Rozs..................... — 204 — — Árpa................... 140 821 — -Zab....................... 100 - 180 -Tengeri.............. 90 729 - -Repcze................. — 2001 — — Különfélék........ — — — 100 Liszt..................... 1490 31450 24680 5591 Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Az év végéhez közeledünk és ilyenkor rendesen csendesebb az üzletmenet, de ez évben, na nem esnének éppen erre az időre a nagy ünnepek, melyek legalább a detail-forgalomba hoznak némi élénkséget, az üzlet telje­sen szünetelne. Sajnos, hogy egyúttal az áresésben is nem állott be még szünet, mert az árdevalváczió a forgalom pangása daczára, még egyre tart.Az inkaszszó oly lassú és vontatott, mint talán még soha. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk: Czukor. Az enyhe időjárás e héten is tartós ma­radt és míg a múlt héten csak tartottunk tőle, hogy a még fel nem dolgozott czukorrépának ártani fog az enyhe idő, most már bizonyosak vagyunk benne, és ez annál is inkáb latba esik, mert a feldolgozandó répamennyiségnek még több mint 25°­0-a vár a gyártásra. A nyersezukor piac­on a hanyatló irányzat folytatást nyert úgy, hogy ma ismét oly alacsonyak az árak, mint őszkor, mikor az eddig tapasztalt legalacso­nyabb niveam­ állottak. A közeledő ünnepektől hosszabb időre zárva marad az angol czukorpiac­, úgy hogy a kivi­tel Angolország felé most teljesen szünetelni fog. Igen csekély vigasztalás az, hogy most már bizonyos a czukor­­termelés redukcziója a legközelebbi campagneban. Az árak Angolországban IVa—3 d, Párisban 'U—'U frank, Hollandiában 1U—10 frt, Antwerpenben­­­a frank és a né­met piac­okon 40 fillérrel estek. A belföldi piac­on igen csendes volt az üzlet. A múlt hét végén a novemberi kivi­telről megjelent kedvező kimutatás folytán az árak szilár­dultak, de a kedvezőbb hangulat nagyon rövid életű volt és az árak ismét 5/8 írttal olcsóbban zárulnak. Finomított ezukorban mindenfelé igen vontatott az üzlet és az árak általában hanyatla­­nak. A belföldi piac­on süvegezukor, valamint pilé árai ismét estek, a­nélkül,hogy ez által nagyobb vételkedv ke­letkezett volna. Az átlagos heti árakat következőkben kö­zöljük : Raffinade legf. 36 frt, finom 35.75 frt, közép 35.25 frt. Melis legf. 35 forint, finom 34.75 frt, közép 34.50 frt, közönséges 34 frt. Koczkaczukorl. 36 frt. II. 35.50 frt, 100 kilónkint fogyasztási adó nélkül. Gyapjú. Az eddigelé elhanyagolt selejtes gyapjú­nemek nyomott árai által ösztönözve, e héten némi kereslet mu­tatkozott efféle gyapjú iránt és mintegy 600 méter mázsa bácsi és homoki gyapjú kelt el 50—54 írton, 200 méter­mázsa selejtes közép egynyiretü 66—69 írton. Silány fé­sűs gyapjúból 150 métermázsa kelt el 74—77 írton és silány bácsi egynyiretü 56—57 írton. Ipar. Az országos iparegyesü­let igazgató­sága tegnap gróf Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen részt vett K­o­s t­y­e­ri belgrádi egyetemi tanár is, ki a hazai műipari viszonyok tanulmányoz­ása végett időzik Budapesten s kit elnök az igazgatóságnak be­mutatva szívélyesen üdvözözött.Több új tag fölvétele után b­emutatták a műiparegylet aláírási ívét, mely a tagok kö­zött köröztetni fog. Az alsó-ausztriai iparegylet által be­küldött évkönyv az egylet évi j­­entésével fog viszonoz­tatok Egy fővárosi gyáros a munkásbetegsegélyző egye­sülettől felhívást kapott az iránt, hogy összes munkásait írassa be ez egyletbe, e felszólítás iránt az illető gyáros az egyesület véleményét kérte ki. Miután hasonló felszó­lítást több fővárosi gyáros is kapott és miután ezek folytán az ipartörvényben foglaltak iránt még némi fogalomzavar uralkodik, a nevezett egylet felszólítása a gyáripari szakosztályhoz tétetik át elvi határozatok pro­­vokálása és érdemleges intézkedés végett. A nyugdíj­egye­sület beérkezett felhívása az egyesület tagjaival meg fog ismertetni. Az antalóczi vasgyárnak erkölcsi támoga­tás iránti figyelemre méltó kérelme véleményes javaslat­­tétel végett a gyáripari szakosztálynak adatik ki. Az egyesületi diszérmek és okmányok tervezetének elkészí­tésére a műipari szakosztály kéretik fel. Bejelentetett az igazgatóságnak, hogy Walser Jakab igazga­tag a tech­nológiai múzeumban tartott felolvasásáért járó 10 frtnyi tiszteletdíjat az egyesület ipartanodái javára adomá­nyozta ; ugyane czélra a czipészipartársulattól 50 frt, a bádogos ipartársulattól 12 frt érkezett be, melyekért kö­szönet szavaztatott.­­ Végül az ez évben tartott utolsó ülés alkalmából az elnökség és igazgatóság kölcsönös üd­vözleteket cserélt, mire az ülés véget ért. * * * A fővárosban egyetlen oly gyár vagy mű­hely sincs, mely finom szerszámok és pontos mechanikai készülékek előállításával iparszerűleg foglalkoznék. Mint­hogy felette kívánatos, hogy intézeteink, egyetemeink és műszaki köreink szükségletük kielégítése végett Buda­pesten jól berendezett és szakértelemmel vezetett ily te­lep által támogattassanak, a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter — mint értesülünk — egyetértőleg a vallás- és közoktatási miniszterrel intézkedett egy ily telep létesítése iránt. Ez intézkedés eredményekép állíttatott fel a b­u­d­a­­pesti mechanikai tanműhely; helyisége VI. ker., Mozsár­ utcza 8. sz., vezetője Süss Nándor egye­temi mechanikus. Feladata, hogy fiatal hazai erőket a mechanikai iparágak gyakorlásában ingyen képezzen s hogy hazai mechanikusoknak, kik valamely szakba vágó kérdéssel hozzáfordulnak, ingyen útbaigazítást ad­jon. A tanfolyam négy éves; a tanításban féluly fektette­­tik a mechanikai praxisra s a szám-, rajz- és anyagtan is csak annyiban karolandók fel, a mennyiben a praxishoz szükségesek. Tanulókut felveendők első­sorban a buda­pesti ál­lami középipartanoda és a kassai gépészeti szakis­kola növendékei, s amennyiben e két szakiskola elég ta­nulót nem szolgáltatna, felvehetők még az állami felső nép- s illetőleg polgári iskolákkal kapcsolatos fémipar­­tanműhelyek végzett növendékei. Az általános felvételi feltételek a következők: a jelentkező tanuló legalább 14 és legfölebb 17 éves, egészséges, ép testalkatú legyen, magyarul tudjon és a középtanoda vagy polgári iskola 4 osztályának sikeres elvégzését igazolja. A tanítás mind a 4 évfolyamban ingyenes, valamint az eszközök és gépek használata is.­­ Az igazgató köteles szakkérdésekben hozzáforduló hazai mechanikusoknak szóbeli felvilágosí­tással és tanácscsal ingyen szolgálni; erre később megál­lapítandó hetenkénti két óra tűzetik ki. * * # A november 9-én megválasztott VII. kerületi ipar­hatósági megbízottak közt az ipartörvény 168. §-ában reájuk bízott teendők — mint egy a VII. ke­rületi elöljáróság által kibocsátott hirdetményből kivesz­­szlik — közös megállapodás szerint következőleg osztat­tak fel. Megbizottak a) az iparhatóság lajstromai vezeté­sének ellenőrzésével Kaschnitz Gyula, Schimmer György, Walser Jakab és Weitzenfeld Jakab ; b) a tanonczisko­­lák látogatásával Back Fülöp, Barna Mihály, Kovács Zsigmond és Waldhauser Adolf; c) a műhelyek látogatá­sával Barna Mihály, Beliczay Béla, Bergmann József, Böhler Vilmos, Kimer József, Kovács Zsigmond Löffel­mann Vilmos, Sch­midlechner György, Strauss István és Wohlfarth Jakabb; végre d) a gyárak látogatásával En­gelbach Alajos, Fischer Ignácz, Frommer A., Kimer Jó­zsef, Kunody Adolf, Schimmer György, Walser Jakab és Weitzenfeld Jakab urak. Az elöljáróság ennek folytán fölkéri a gyárosokat­ és iparosokat, hogy az iparhatósági megbízottakat, kik külön igazoló okmánynyal is bírnak, működésükben hathatósan támogassák s ez által az ipar­törvény czéljának elérésében segédkezet nyújtsanak; to­vábbá fölhívja még azon iparosokat és gyárosokat, kik tanonczaikat a lajstromba vezetés, munkásaikat és segédeiket a munkakönyv kállítása végett eddig még be nem jelentették, hogy a jelentést most már ha­ladéktalanul eszközöljék s munkásaik és segédeik által a munkakönyveket kiváltassák. Vegyes hírek. Az értéktőzsdén ma a legutóbbi napok nagy izgalmai után nyugodtabb hangulat jutott érvényre és a játékpapirok és járadékpapirok árfolyamai tegnaphoz és tegnapelőtthöz képest valamivel javultak. Az alsó-ausz­triai leszámitoló­ társaság minden eshetőségre megtette volt az előkészületeket s igy bármennyire ostromolták is a felek, mindvégig helyt állott a fizetéssel. A közönség ezt látván, visszanyerte a bizalmat az intézet iránt, és so­kan, a­kik oly szándékkal mentek a pénztárhoz, hogy betéteiket felvegyék, meggondolták a dolgot és benn­hagyták a pénzt. A bizalom helyreállításához hozzájárult a bécsvárosi község azon határozata is, hogy a 4*/5 millió­ért betétet továbbra is az intézetnél hagyja. A cseh földhiteltársaság ügyében tegnap a Prá­gában székelő pénzintézetek képviselői értekezletet tartottak, a­melyen elhatározták, hogy szűkebb bi­zottság által megvizsgáltatják a társaság mérlegét annak megállapítása végett, vajjon nem volna-e ke­resztülvihető a bíróságon kívüli felszámolás ? Az ér­tekezleten rész­t vettek a többi közt az osztr­ hitelin­tézet és anglo-bank prágai fiókjainak képviselői is. A czukorválsághoz. A csehországi czukoriparo­­sok egyesülete január hó 6-ra rendkívüli közgyűlést hirdetett. E közgyűlés foglalkozni fog a czukorválság ügyében egybehívandó enquete kérdésével, egyszer­smind pedig a czukorrépatermelés korlátozásának kérdésével. (x) 1885. évi január hó 1-től kezdve a m. kir. államvasutakon a bérleti jegyek kiadására nézve uj rendszer lép életbe, mely ily jegyek összeállításánál a lehető legnagyobb szabadságot engedi meg, a mennyi­ben ezen rendszer szerint a magy. kir. államvasutak összes vonalaira (ide értve az államosított duna-drávai, I. erdélyi és alföld-fiumei vasutakat, úgyszintén a piski­­vajda-hunyadi, beszterczebánya-brezovai és puszta-föld­­vár-békési vic­inális vasutakat) I. és II. osztályú bérleti jegyek tetszés szerinti vonalakra, esetleg pedig bizonyos vonalon át tetszés szerinti két állomás közti használatra is fognak kiállíttatni, azon egyedüli megszorítással, hogy ily jegyek 100 kilométer távolságig csak 1, 2 és 3, azon túl terjedő távolságokra ellenben csak 6 és 12 hóra adatnak ki. A bérleti jegyek árai a kilométer-távolság, illetőleg a nagyobb érvényességi időtartam emelkedésével csök­kenő fokozat szerint akként állapíttattak meg, hogy a cso­portokba osztott, jelenleg fennálló éves bérleti jegyek árai az új rendszer alapján történő számításnál sem szen­vednek lényeges változást. Ezen bérleti jegyek a közönség kényelme szem­pontjából kizárólag a m. k. államvasutak vá­­rosi menetjegy-irodájában (Budapest, M­ária Valéria­ utcza, Hungária szálloda) még­pedig is­x. deczem­ber 20-tól kezdve fognak kiadatni, ennélfogva ez iránti megrendelések az említett naptól kezdve ugyanott az erre nézve előírt s ott díjmentesen kapható nyomtatványon eszközlendők. A bérleti jegy megrendelője által megrendelés al­kalmával azon személynek látogatójegy nagyságú fény­képezett arczképe átszolgáltatandó, a­ki részére a jegy kiállítandó leszen. Vidéki megrendelések azonban a megrendelési nyomtatvány mellőzésével posta utján az illető ösz­­szeg csatolása mellett s bérmentve az említett városi menetjegy-irodához czimezve is történhetnek, mely eset­ben azonban azon személy neve és foglalkozása, kinek részére a jegy kívántatik, megnevezendő, annak arczképe csatolandó, valamint azon vonalak, melyekre a bérleti jegy kiállítandó, pontosan kitüntetendők. A bérleti jegyek kiadására vonatkozó egyéb ha­­tározmányok a személy díjszabáshoz tartozó 1885. év ja­nuár hó 1-jével életbeléptetendő IV. pótlékában foglal­tatnak, melynek egyes példányai a m. kir. államvas­utak díjszabási osztályában,­ valamint a városi me­­netj­egy-irodában (Mária-V­aléria-utcza,Hungária-szálloda) kaphatók. Ingatlanok forgalma. (Decz. 13-tól decz. 20-ig.) Eladó : Pospischil szül. Heigl Mária, IX. k. Ranol­­der- és Szvetenay-utcza, fekvőség, vevő Vahl Hugó, vétel­ár 2400 frt. Eladó : Erdensohn M. A. VIII. ker. Óriás-utcza 45. és Üllői­ u. 66. sz. fekvőség, vevő a budapesti bankegyesü­­­let részvény­társaság, vételár 4000 frt. Eladó : Axmann Alajos, IX. k. Markotányos­ u. 2— 4. és Ernő­ u. 5—7. számú fekvőség, vevő Kollmann szül. Scheer Zsófia, vételár 3580 frt. Eladó : Schiller szül. Nagy Anna, VII. ker. Alsó­rákos Zalán-utcza 2132. számú telek, vevő Schiller Fe­rencz, vételár 1014 frt. Eladó : Peczek Sam­pék Karolina, I. ker. Uri-utcza 32. és Bástya-sétány 24. számú ház, vevő Bezerédy szül. Szentirmai Gizella, Pongrácz szül. Szentirmai Irma és kisk. Szentirmai Béla, öröklés útján. Eladó : Pencz György és neje, II. k. németvölgyi dűlőben, vevő Budapest főváros közönsége, vételár 4516 frt. Eladó : A budai kereskedelmi és iparbank, II. ker. Fő-u. 4. sz., Apor-u. 4. és Főherczeg-Albrecht-ut 5. számú ház, vevő a magyar éjszakkeleti vasút hivatalnokai szol­gai és nyugdíjintézet, vételár 66.000 frt. Eladó : Néhai Grattin Mihály hagyatéka, II. ker. Mária­ u. 3. sz. ház, vevő dr. Glosz Ferencz és neje Her­mina, vételár 4100 frt árverés útján. Eladó: Halász Károly, VIII. ker. Örömvölgy­ u. 16. számú ház, vevő Krausz Mór és Fischl Mór, vételár 1500 frt. Eladó: Elszaszer Vincze, I. k. Péterhegyen ma­gasúti dűlő és Péterhegyen, szőlő, vevő ifj. Elszasz Vin­cze, osztás. Eladó: Elszaszer Vincze és ifj. Elszaszer Vincze, I. ker. Péterhegyen, vevő Elszaszer Mihály, osztás. Eladó : Pöschl Nándor, I. ker. Iv-u. 22. és Gellért­­hegy-utcza 56. sz. ház, vevő Noszter szül. Glocker Anna, vételár 1400 frt. Eladó : Noszter József és Anna, I. k. Orbán­ u. 5. sz. ház, vevő özv. Grosz szül. Hibits Mária, vételár 880 frt. Eladó : Gold szül. Bernátsky Antónia, I. k. sasadi dűlőben, vevő Znarovitz Szilárd és neje Teréz, vételár 1450 frt. Eladó : Schaffer József, II. k. Ponty-u. 8. sz. ház, vevő Niertzl szül. Schäffer Alojzia, öröklés útján. Eladó: Fleischmann és Weber pesti bejegyzett czég, II. k. Horváth-u. 38 —40. és Ország-ut 2. számú ház, vevő Fleischmann János Tódor, vételár 16000 frt. Eladó : Nonn Mihály és Katalin VIII. ker. Közte­mető-ut és Lujza-u. fekvőség, vevő Slaringasch Károly, vé­telár 6500 frt. Eladó : John Adolf és Eckstein Antal, VII. k. Kis­­szugló, vevő Zerkovits A. és Goldberg-czég, vételár 3021 frt 85 kr. Eladó: Molnár Endre hagyatéka X. ker. rákosi fekvősége, vevő özv. Molnár Zzül. Helmer Borbála, örök­lés útján. Eladó : Molnár Endre hagyatéka VIII. ker. Kere­­pesi­ út 53. számú ház, vevő kisk. Molnár Vilma, Lajos, Jolán és Béla, öröklés útján. Eladó : Dlaucky Károly és neje, IX. ker. Nyul-u. 1. és Vámház­ körút 15. sz. ház, vevő Kramplin Emil és neje, vételár 100.000 frt. Eladó : dr. Ivándi Ármin része, V. ker. Fő­ út 19. és Sas-utcza 24. számú ház, vevő Gotthilf Edéné és társai, öröklés útján. Eladó: Lipótvárosi bank részvény­társaság, VII. ker. kis-szuglói telek, vevő Helfenstein Miklós, vételár 373 frt 38 kr. Eladó: Pittner Keresztély, VII. ker. Csömöri­ út 10. számú fekvőség, vevő Pürner Lujza és testvérei, örök­lés útján. Eladó: Münzberg Magdolna, VI. ker. Dávid­ utcza 4. számú ház, vevő Lauffer Borbála. Eladó : Mihalkovits Gábor része, X. ker. kőbányai óhegyi telek, vevő Mihalkovits férj. Kral Erzsébet és tsai, öröklés útján. Eladó: Lendvay Mártonná, VII. ker. alsó-rákosi fekvősége, vevő Wiskofszky József, vételár 1100 frt. Eladó: Berger Zsigmond, VII. ker. Rottenbiller­­utcza 54. számú ház, vevő dr. Balogh Sándor, vételár 23.000 frt. Eladó: Pinkava Venczel, IX. ker. Bokréta-utcza 13. számú telek, vevő Dvoratsek Antal és neje, vételár 690 frt. Eladó: Bischitz Dávid része, V. ker. vizafogói (új­pesti­ rakpart) fekvősége, vevő Bischitz Lajos, ajándék. Eladó: Néhai Müller Henrikné hagyatéka, IV. ker. Lipót-utcza 13. sz. és VI. ker. Nagymező­ u. 6. számú há­zak, vevő kisk. Hubenay testvérek, öröklés utján. Eladó : Fleischmann és Weber czég, V. ker. Ka­tona József­ és Csáky-utcza 1223/a. és VI. ker. Erdőtelek 1604. számú fekvőség, vevő Fleischmann János Tódor, vételár 4914 frt. Eladó: dr. Keleti Gyula, IX. ker. Malom-utcza 38. számú ház, vevő fővárosi közmunka tanács, vételár 40,966 frt és 100 db arany. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. Az időjárásról hivatalos heti jelentése a budapesti központi időjelző állomásnak 1884. deczember 20-án. Európában a közelebb múlt héten a depresz­­sziók Skóczia és az Északi tenger felől Oroszország felé jártak, a nagy légnyomások pedig többnyire a kontinens déli nagyobb felében mozogtak s csak a hét utófelében lettek egy pár ízben a kontinens közép nagy részéről le­szorítva az által, hogy az északi depressziókhoz, Magyar­­országon keresztül, déliek is szegődtek. Ezért csapadé­kok inkább északon, Skandináviában, Észak-Német- és Oroszországban s a lengyel földeken voltak többször, egy pár ízben az osztrák, magyar, olasz és franczia földeken s az Alpeseken is. A reggeli hőmérséklet észak-keleten, Oroszországban eleinte enyhe, később többnyire fagyos volt; Németországban, Nagy-Britanniában és a dél­nyu­gati részekben fagyponton felül enyhe maradt. A szelek észak­nyugaton többnyire erősek, Anglia körül egy ízben viharosak is voltak. Hazánkban nagy légnyomás, a hét utófelében részben depresszió alatt, nagyobbrészt délies, a hét ele­jén és vége felé nyugatias szelek mellett, az idő többnyire enyhe, egy pár ízben csapadékkal, nagyobb részt esővel változó, részben szelesebb volt s a hét vége felé hidegebb és szárazabb lett. A időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre eleinte széles, csapadékokkal változó időt várhatni, mely utána csendesebb, szárazabb és hide­gebb lesz.

Next