Pesti Napló, 1884. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1884-12-20 / 349. szám
ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz decz. 19-ki üléséből. Országgyűlési tudósításunkban jeleztük, hogy a magyar államvasutak részére beszerzendő teherkocsikra előirányzott összegnél Bottlik Lajos beszédére Baross Gábor válaszolt. E beszéd lényegét a következőkben közöljük: Baross Gábor megjegyzi, hogy a magyar államvasutak helyzete nem hasonlítható össze más vasutakkal. Az államosítás tisztán gazdasági eszköz, amely bár financziális eredményekre hatírozva nem volt, mégis kell, hogy pénzügyi eredményeket is felmutasson. A magyar államvasutaknak elsősorban gazdasági érdekeket kell kielégíteni, míg más magán vasúti vállalatok túlnyomólag üzleti tekinteteket tarthatnak szem előtt. Ennek következtében természetes, hogy bizonyos kedvezőtlen arány áll be üzleti szempontból az államvasutak és más magánkezelésben levő vasutak között. Ehhez járul, hogy a magyar államvasutak eddig évenként folytonos átalakulásoknak voltak kitéve. Az idén az első erdélyi, a duna-drávai vasút ment át a magyar állami vasút igazgatásába. Az alföldi vasút is most államosíttatott, most egy bizonyos nyugpont állott be, melyet az államvasutak fel fognak használhatni. Ami különben az eddigi üzleti kiadásokat is illeti, az 1885-ki eredmény az 1883-kival szemben nem is oly kedvezőtlen, mint említtetett, így 1883-ban a kiadások a bevételeknek 64.20°/o-át képezték, 1885-ben 56.63°/o-kal vannak fölvéve, a kiadások egy pályakilométerenkint 83-ban 4615 frt 64 krt tettek, 1885-ben esik a kiadásokból egy pályakilométerre 4462 frt 45 kr. Ezer vonatkilométerre esik 1883-ban 1471 frt 73 kr, 1885-ben 1295 frt 55 kr. Ezer tonnakilométerre pedig esik 1883-ban 6 forint 45 kr, 1885-ben 5 frt 66 kr. Az igazgatás költségeire nézve figyelembe veendő, hogy a vasutak államosítása folytán ama vasutak tisztviselői majdnem egészben átvétettek. De még így sem mondható az eredmény nagyon kedvezőtlennek. Ott van Württemberg, hol az üzleti bevételek 53.7°/o-át teszik az üzleti kiadásoknak, Svájczban — hol a befektetési tőke igen jelentékeny — a kiadások a bevételeknek 51.72°/0-át képezik, Németországban 53.93°/o-át, Angolországban 52°/0-át. A németországi vasutak egészen másképen ítélendők meg. Most vette át p. o. ott az állam a berlin-hamburgi vasutat, mely osztalékul 179/6-ot fizetett. Ezeket csak annak bizonyítása végett hoztam föl, hogy adatszerűen is lehet igazolni azt, hogy ok a megtámadásra nincsen, mint ezt a t. képviselő úr tegnap és ma tette. Egyébiránt a keleti vasút állami kezelésbe vétele körülményei, az ott fölmerült ügyek rendezése ismeretes a t. képviselő úr előtt, valamint ismeretes a többi vasutak rendezésének ügye is, és legalább is különösnek találom, hogy éppen ő a szigorú bíráló. Várjon, te hát, helyesen intéztettek, történtek-e ezek a dolgok a múltban Magyarországon ? Nekünk a normális útra kellett ezeket terelnünk s bennünket nyomtak ezek a viszonyok. Magyarország közgazdasági állapota, igy folytatja, azt követeli, hogy becsületes, hazafias közlekedési politikát alkossunk. (Helyeslés a jobboldalon.ami ha meg nem történik, csakugyan megfutunk azon nyerstermelés tömegében, melyet Magyarország még nyújt a forgalomnak, s melyet fog nyújtani, míg nagyobb közgazdasági proceszszuson keresztül megyünk. Tehát engedjen meg a t. képviselő úr, nemcsak financziális, hanem közgazdasági, hazafiasan átérzett és átérzett politika az, melyet követnünk kell, s hogy e tekintetben minden intézkedést megtesz a miniszter úr, a minisztérium kiváló tisztikara és megtesz az államvasutak elismert jelességű igazgatása, azt bővebben bizonyítani nem szükséges. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A képviselő úr kiterjeszkedik az államvasutak adminisztrációjára és a felett éppen ő kedvezőtlenül nyilatkozik. Utaltam már a figyelmen kívül nem hagyható nehézségekre, melyekkel a vasúti igazgatás küzd. Vannak hibák, melyeket rejtegetni senkinek sem áll érdekében. Azonban az előadottak után méltóztassék még meggondolni, hogy Magyarországnak ezen műszaki szolgálat tekintetében is mily rövid múltja van és ma mégis képes föntartani és kezelni egy 4200 kilométernyi állam vasútcsoportot. A magyar gentry, igaz, nem igen keresi az életpályák ezen gyakorlati ágazatát. Fájdalom, nem teszi, pedig kitűnő tér volna rá nézve. Mindamellett is itt van a magyar államvasutak igazgatása nagy személyzetével, melyről elmondhatom, hogy minden izében magyar. Itt a nagy haladás. Ezen az úton tovább kell menni és fogunk is. Az államvasutak igazgatóságát egyébiránt a miniszter úr szervezte. Abban igaza van a képviselő úrnak, hogy a gyakori szervezeti átalakulások és módosítások mellőzendők. Azonban ez esetben a szervezést át kellett alakítani minden irányban az igazgatásnak jól felfogott érdekében, és pedig úgy a vezetésnek, mint a felügyeletnek szempontjából. Miért ? Mert egyfelől egyszerűbbé, másfelől pedig könnyebben ellenőrizhetővé akarta tenni az adminisztrációt. A hatáskörök meg vannak szorosan állapítva. Decentralizált benne annyit, amennyit kellett. A közszolgálat ellátására ma nyolcz üzletvezetőség van, tehát átlag 600—700 kilométerre esik egy. Németországban körülbelül 2000 kilométerre esik egy igazgatóság. Igaz, hogy a hatáskörök össze nem hasonlíthatók, azonban a mi üzletvezetőségeink fejlődésképesek. Ami a központot illeti, annak megadta a miniszter, ami helyesen megilleti, és magának fentartotta a központi igazgatásból viszont azt, amit felelőssége következtében senkinek át nem engedhetett. Tehát a miniszter úr felelőssége tudatában osztozik a magyar államvasutak adminisztrácziójában s különösen annak azon részében, mely a forgalmi és kereskedelmi politikára vonatkozik. És ha a képviselő úr a kereskedelmi politika szempontjából az államvasutak igazgatósága ellen fordult, azt helytelenül tette; ime itt van a felelős miniszter úr. (Tetszés jobbfelől.) Egyébiránt a tarifális ügyek tekintetében a miniszter úr czélhoz vezető intézkedéseket tett. Tagadhatlanul a tarifális kérdések azok, melyek éltető elemét képezik a vasúti igazgatásnak s ha a képviselő úr ez irányban támadja meg az igazgatóságot, a dolog lényegére nézve sem tett helyesen. A miniszter úr, a tarifabizottság, a minisztérium és a vasutak igazgatásának kiváló szakerői bizonyára méltatják annyira a hazai közgazdasági viszonyokat és megértik a forgalompolitikai helyes irányt, mert hiszen a képviselő vádja mellékes dolog, hogy az ország érdekeinek a lehető legjobb szolgálatát tegyék. Ami a 2000 kocsi ügyét illeti, ebben ma nem támadott a képviselő úr... . Bottlik Lajos: Tegnap sem kifogásoltam! Baross Gábor: Megengedem, tegnap sem, de indokolása, amelylyel igazolta vonatkozó állításait, olyan volt, mely láttatni engedte, hogy a 2000 kocsi megszerzése nem éppen szükséget képez. Előzőleg meg kívánom jegyezni, hogy a miniszter úrnak a jelenleg birt kocsik számára vonatkozó adatai hivatalos adatok voltak, melyekhez azt tartom, a képviselő úrnak is alkalmazkodnia kellene. De ettől eltekintve, ha, t. hát, a magyar államvasutak nem lesznek ellátva a kellő kocsival, az üzletet éppen úgy nem lesznek képesek folytatni, mint ha gépeik hiányoznának. (Tetszés jobbfelől.) Méltóztassanak visszaemlékezni az idei campagnera. Nem mondható, hogy gabnakivitelünk jelentékeny lett volna — egészben a forgalom jelentékeny volt Budapest felé — és ennek daczára és daczára az 1905 kölcsönkocsinak, mégis miként a miniszter úr mondá, naponkint 500—600, sőt annál is nagyobb kocsihiányunk volt, és napról-napra hallottuk a panaszokat, hogy a vasút nem képes elég kocsit állítani az egyes állomásokra. Kétséget sem szenved, hogy mivel az idén több vasutat vett át az állam, a hálózat kiegészítése következtében bizonyos ingadozás állott be. De nagyban és egészben a baj a kocsik hiányában keresendő. Egyébiránt figyelmeztetnem kell a t. házat, hogy a forgalmi eszközök és különösen a teherkocsik tekintetében az államvasutak ismét speciális helyzetben vannak, így a magyar államvasutak kocsijai az átrakodásnak mellőzése érdekében a küföldre kimenvén, daczára minden intézkedésnek, nem kerülnek pontosan vissza; a kimenő kocsikat ekként, kivált élénkebb kivitel eseteiben, mindig pótolgatni kell. A kis pályákat, kivált az állami biztosítás alatt állókat, sem szabad figyelmen kívül hagynunk, és így a magyar államvasutak kocsiszükséglete bizonyára nem hagyható fedezet nélkül. Minél kedvezőbbekké válnak remélhetőleg forgalmi viszonyaink, annál nagyobb szükség van a forgalmi eszközöknek helyes kiegészítésére. (Helyeslés jobbfelől.) Egyébiránt a kocsik kihasználása, mire a képviselő úr szintén czélzott, még a német pályáknál sem igen kedvező, és ott 50°/o—60°/o, nálunk 40—45°/0, és ez a mi viszonyaink közt, szemben a forgalmi különbséggel, mely Németország és köztünk létezik, nem kedvezőtlen arány. (Helyeslés jobbfelől.) Hozzájárul mindehhez, hogy más vasutakat is kezel az államvasut. Itt vannak a vicinális vasutak. Daczára annak, hogy engedélyokmányaikban rendszerint a forgalmi eszközök beszerzéséről gondoskodva van, mégis mindenki követelőleg lép fel a magyar államvasutakkal szemben. Nem kevésbbé lényeges indok a kocsipark megnagyobbítására azon körülmény, hogy a szaporítás elmaradása esetén bérleni kell kocsikat, amint bérlünk most is 1905 darabot. T. hát! Semmi esetre sem mondható, hogy a kocsik bérlése jó gazdálkodás. A bérleti összegek, melyek a tiszta jövedelem terhére esnek, jelentékenyek. 1905 kocsi után naponként per kocsi 1.10—30 frt, ha jól emlékezem, összegezve oly kiadási tételt okoz, melylyel az előirányzott kocsikat tulajdonilag rövid idő alatt meg lehet szerezni. Csak a kényszerűség visz a kocsik bérlésére, ezen kényszerűség alól a magyar államvasutakat ki kell szabadítani. T. ház ! Csak annyit vagyok bátor még mondani, hogy hiszen sok ilyen erélyes intézkedésre van még szükség ; a t. ház is bizonyára méltányolja a fenforgó nehézségeket, melyekkel minden átalakulás jár, másfelől pedig ne keressék az ellentéteket, melyek nincsenek; de igenis meg lehet győződve épp úgy a t. ház, mint a házon kívül mindenki, hogy a legnagyobb gonddal és erélylyel igyekszik a miniszter úr az adminisztráció ezen igen fontos ágát intézni és vezetni és hogy semmi szubjektív indok, de a nemzet érdekének nagy objektív indoka az, amely reá nézve mérvadó volt eddig és mérvadó lesz mindig. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ajánlom a tétel elfogadását. (Hosszas helyeslés.) BELFÖLD. Nyíregyházán az antiszemiták e hó 18-án a városi képviselő tagok választásánál, mely titkos szavazás útján ment végbe, oly teljes győzelmet arattak, hogy az ellenük szövetkezett 48-as és kormánypárt jelöltjei közül egy sem választatott meg. És pedig megválasztattak. Az első választókerületben rendes tagokat: Varga Antal, Mezőssy László, Orsovszky Gyula, Fedor Gusztáv, Tachy Miksa, Görgey József, Sesztay János, id. Grexa János, Bozán Gyula. Póttagokul : Kolcsár Károly, Marföldy György, Simon András, id. Gyurcsán György, Papp Miklós. A második kerületben rendes tagokul: Dillenberger Lajos, Hudák János, Zomborszki György, Barza István, Ohrenkó György, ifj. Nádassy Lajos kereskedő, Zoltán Aurél, ifj. Gyurcsán József, id. Kerekréty András. Pót tagokul: Batáry Mihály, Madák János, Biczák István, Gerhard János. A harmadik választókerületben rendes tagokul: Hudák Károly, Mikecz József, Dvorszky András, Contra Yazul, Zomborszky Mihály, Pintér István, Kazár István, Beffy Mihály. Pót tagok: Vass János, Hrabéczi Vilmos, Jordán Ignácz, ifj. Garai János. A negyedik választókerületben rendes tagokat: Miklós László, Andrási (Ondrei) Sámuel, Sexty József, Topser János, Soltész András, Sonkolya János, Kovács József, Merkoszky Pál mandai. Póttagok : Gaál Ede, Lakner Ödön, Mikecz János, Palaticz Jenő. Az ötödik választókerületben rendes tagokal: Mikecz József, Polánszky József, Váraljay József, ifj. Kovács Dániel, Bencs András, Chrenkó Sámuel, Szász Mihály, Lóczy András. Póttagokul: Sexty József, Nádasy János, Garai György dr., Jurás Lajos. A hatodik választókerületben rendes tagokul: Kalina Sámuel, Zajácz József, Lustyik András, Hóman Andor, Krajecz András, Hincz András, Csécsy Lajos, Markó Mihály. Póttagokul: Adamovics János, id. Spisák János, Magna József, Bogár János homoki. Békés megye törvényhatósági bizottsága f. hó 16., 17. és 18. napjain Beliczey főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen sok és fontos ügy került tárgyalás alá és a bizottsági tagok szép számmal jelentek meg. Az elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, a gyűlést megnyitja, minekutána a megyei alispán szóbeli előterjesztést tett arról, hogy a folyamatban levő kataszteri munkálatok körül észlelt sérelmek orvoslása tekintetében a miniszternél járt küldöttség azon választ nyerte, hogy az ügy jelen stádiumában az ügy érdemében mit sem tehetvén, a sérelmek orvoslása csakis a birtokosok tömeges felszólalásai által lesz némileg remélhető. Ezután a közigazgatási bizottságból az év végén kilépő 5 bizottsági tag helyét titkos szavazás útján Ladits György, dr. Hajnal István, Varságh Béla, Göndöcs Benedek és Fehér Béla megyebizottsági tagokkal töltötte be. Megyei tiszti ügyészszé ismét Jancsovics Emil gyulai ügyvéd választatott meg egyhangúlag. A megyei igazoló választmány az 1885. évre következőleg alakult meg: a főispán által Keller Imre, Szigeti Lajos, Parti Ferencz neveztetett ki, míg a közgyűlés által Ladics György, Zöldy János, Oláh György, Kertay Zsigmond és Ferenczy Alajos bizottsági tagok választottak meg. Élénk vitára adott alkalmat a nyugdíjszabályzat kérdése. A megyének ugyanis e tekintetben a múlt közgyűlésen hozott határozatát, — mely szerint az egész nyugdíjszabályzat elvettetik, — a miniszter feloldotta és a már helybenhagyott nyugdíjszabályzat fentartására a megyét utasította. Mikor a főispán megpendítette az eszmét s indítványára a vármegye közönsége is méltányolni akarván a becsület s munkában megőszült és önhibáján kivül munkaképtelenné vált tisztviselők érdemeit, hogy annak, illetve családjának jövőjét biztosítsa s a kétes jövőtől megmentse , magát 3°/0-os adóval önként megadóztatta s a tisztikarnak 40,000 frtot ajándékozott, akkor a tisztikarnak a nyugdíj szabályzattól való vonakodása úgy tűnik fel, mintha 40000 frthoz még 40000 frtot várt volna s magát még a fizetés után kötelezett 4°/0 fizetésnek kötelezettsége alól is feloldatni akarta volna. Szóval jogokat akart élvezni minden kötelezettség-teljesítés nélkül. Örvendetes jelenség, hogy megyénkben a községek egymás után váltják meg a regále-jogot. Alig hagyta helyben törvényhatóságunk K.-Ladány és K.-Tarcsának e tekintetben kötött szerződéseit, ime már Szeghalom községe is megjelent e közgyűlésen kérelmével, melyben Dózsay Emil gróf és Kárász Imre tulajdonát képezett és 70,000 írtért megvett regále tárgyában kötött szerződés jóváhagyását kéri, valamint Orosháza községe is, mely saját részére 500 hold földet vásárolt. A fővárosi közmunkák tanácsából. — Deczember 18. — Haró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőköny hitelesítésével Buzetzky Pál és Ybl Miklós tanácstagok bízattak meg. Tárgyaltatott a főváros javaslata a Kerepesi-út, Rottenbiller-utcza, Köztemető-út és Csömöri-út ütközőpontján egy tér létesítésére és a Kerepesi-utnak az evang. templomtól kezdve 15 ösve kiszélesítésére vonatkozólag. A tért illetőleg a tanács a műszaki osztálya által készített tervet fogadja el, mely a fővárosétól abban különbözik, hogy a sarkok nem iv alakban vágatnak el, az ivalakok sem szépészeti szempontból, sem az illető telkek beépítése szempontjából kívánatosnak nem mutatkozván. — Különbözik továbbá a tanács által elfogadott terv a fővárosétól az által is, hogy a Rottenbiller - utczának ez utóbibban szándékolt tölcsérszerű kiszélesítése mellőztetett, mert a mellett, hogy erre forgalmi szempontból szükség egyáltalán nincsen, az szépnek sem mondható. A Kerepesi-út szándékba vett kiszélesítését a tanács is pártolja, minthogy azonban a bővítés a kocsiforgalom érdekében szükséges, a tanács egyúttal az út keresztszelvényét is megállapítja, oly formán, hogy mindkét oldalon a járda 4.42 mtr, a közúti vaspálya sincs és a járda közti terület 3 mtr, a középút pedig 10.75 mtr. szélességgel bírjon. Az út ilyképeni beosztásának az volt fő indoka, hogy a közúti vaspálya és a járda között akkora terület legyen, hogy a házakhoz a kocsik kényelmesen közlekedhessenek és ne zavarják, mint eddig, a forgalmat. Miután azonban ezen beosztás szerint a járda szélessége a forgalomhoz arányítva minimálisnak tekintendő, ennélfogva kimondta a tanács, hogy a Kerepesi-út ezen részében a járdát korcsmai vagy kávéházi czélokra elfoglalni nem szabad. Az új kórház közelében levő nagy- és kis sertéstó lecsapolásának a főváros által bemutatott tervét a tanács nem tartja kielégítőnek, mert nézete szerint nem elegendő ezen tavakat csupán lecsapolni, hanem közegészségi szempontból szükséges azokat feltöltés által egészen megszüntetni. Ha azonban e feltöltés a költségek miatt ezúttal eszközölhető nem volna, ez esetben a nagy tó vizei agyagcsöveken a kórházi nagy csatornába és nem az illatosárokba vezetendők, mert a külső soroksári úti csatorna, hova az illatosárok torkol, mindezen vizeket nem képes befogadni. A Podmaniczky-utcza Gyár- és Sziv-utcza közti részének végleges burkolására és rendezésére, az I. ker. virányos dűlőben levő árok rendezésére, a gyepmesteri telep és a központi rendőri hivatal közt létesítendő telefonvezeték, továbbá Nicholson W. F. és társa külső váczi úti telepét a gyár-utczai irodával összekötő telefonvezetékre, az összekötő vasúti híd világítása czéljából lerakott légszeszcsövek átfektetésére és a VIII. k. Csokonai utcza légszeszvilágitására, a kőbányai gőztéglagyár X. ker. ó-hegyi agyagbányájának vizmentesitésére, a m. kir. államvasutak kőbányai uti főműhelytelepének csatornázására és az I. ker. Karthauzi-völgyben vízvezetéki csőfektetésre vonatkozó tervek ellen észrevétel fenn nem forog. Elintézést nyert Deutsch Bernát, Bauer Ferencz, Csonka Simon és Kéler Napoleon felfolyamodása is. Kéler Napóleonnak VI. ker. Vörösmarty u. 3312— 13 c) és 3312—13 d) sz. telkén kétemeletes lakház építésére az engedély meg nem adatik, mivel az utczai szárny alatt pinczelakások terveztetnek s mivel ezek érdekében az udvar oly mélyen hagyatott, hogy árvíz, felhőszakadás vagy záporeső alkalmával az elöntés veszélyétől lehet tartani. Ellenben megadatik az építési engedély: Graf Ferencznek III. ker. Kisczelli ut, 8. sz. a. háztető helyreállítására. A m. kir. államvasutak üzletvezetősége IX. ker. egy különálló iroda építésére. Bázel Salamon VIII. kerület Mária Terézia-tér, 1211—18. szám alatt fekvő telkén egy földszintes toldalékra. Deutsch Bernátnak V. k. Váczi ut 58/488. szám alatt egy földszintes toldalék építésére. Egyházi Ágostonnak VII. ker. Csömöriút 4353/10. sz. a. egy földsz. műhely építésére. Fried Józsefnek X. ker. Bánya-tér 8452/3. sz. a. egy emeletes bérházra. Haggenmanner Henriknek VIII. ker. ösz-utcza 13/5399. sz. a. jégverem-átalakításra. Haubert Jánosnak II. ker. Kapás-utcza 59. és Országút 4. sz. a. némi átalakításokra. Konta és Haszmann V. ker. Váczi-ut 1390. sz. a. munkásház kibővítésére. Nicholson W. Fülöp. VI. ker. Váczi-ut 2930/34. sz. a. ideiglenes szin építésére. Orova Jónás III. ker. Lajos-utcza 162/16. sz. a. némi átalakításokra. Pollák Mórnak VIII. József-utcza 6158/6/159. sz. a. földszintes ház építésére. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle a gabonáról és a terményekről. II. Liszt. A lefolyt héten a malmokhoz kevés új megrendelés érkezett és a forgalom ennélfogva jelentéktelen volt. A külföld egyáltalában nem vásárolt és a kivitel csakis a korábbi kötések lebonyolítására vonatkozott. A belföldi üzletben éreztetik hatásukat a közeledő ünnepek annyiban hogy a fogyasztás minimumra szállott alá. Takarmányanyagok ára változatlan. Átlagos árak : 0 1 2 3 4 5 6 16.50 16. 15.50 14.60 14.20 13.30 12.40 7 8 8Va 8V* 11.60 10.70 9.40 7.80 Finom korpa 4.20 Durva „ 4.— Heti gabnaforgalom. DeCZ. 14-től Magyar kir. Cs. kir. szab. Cs. kir. szab. Cs. kir. szab. 90 so1 állam- állam- déli k öahajózási ire CZei IlDer vaspályával vaspályával vaspályával tárult Budapestre érkezett kilogrammokban Vontató hajókon: Búza 14146, Rozs 15, Árpa 1764, Zab 1454, Tengeri —, Repcze —, Különf. —, Liszt — Budapesti dunaparti pályán: érkezett • Búza 40030, Rozs 1747, Árpa 1955, Zab 1488 Tengeri 9701, Repcze 212, Különf. —, Liszt 950 elszállittatott: Búza 916, Rozs 506, Árpa 195, Zab 100 Tengeri 308, Repcze 140, Különf. —, Liszt 21008, Közraktárakban: érkezett Búza 7511, Rozs 917, Árpa 653, Zab 850 Tengeri 126, Repcze 613, Különf. —, Liszt 306 elszállittatott: Búza 1718, Rozs 1827, Árpa 511, Zab — Tengeri —, Repcze 699, Különf. —, Liszt 50 Szesz. (Kollmann és Kohn czég jelentése.) A kereslet tartósan gyönge, miután a kivitel csekély. Az árak e miatt lassan, de folytonosan csökkennek és nagy gyárosaink tanácskoznak a felett, hogyan és mily módon lehetne 30 —40 százalékkal kevesebbet gyártani, de eddig a dolog iránt megegyezni nem tudtak. Nyersszesz finomítók részére 27.75, nagyban 28.50, fogyasztásra 29 frt. Élesztőszesz 31—31.25 frt. Finomított 30.50—30.75 frt. Az árak 10.000 liter százalék szerint jegyeztetnek hordó nélkül. Búza..................... 1038 32851 1360 930 Rozs..................... 100 1107 300 1253 Árpa..................... 200 1722 680 1500 Zab....................... 170 1125 450 -Tengeri.............. 60 3035 300 682 Repcze................. — 120 — — Különfélék........ — — — — Liszt..................... 290 902 310Budapesti és elszállittatott kilogrammokban Búza..................... 100 300 2683 Rozs..................... — 204 — — Árpa................... 140 821 — -Zab....................... 100 - 180 -Tengeri.............. 90 729 - -Repcze................. — 2001 — — Különfélék........ — — — 100 Liszt..................... 1490 31450 24680 5591 Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Az év végéhez közeledünk és ilyenkor rendesen csendesebb az üzletmenet, de ez évben, na nem esnének éppen erre az időre a nagy ünnepek, melyek legalább a detail-forgalomba hoznak némi élénkséget, az üzlet teljesen szünetelne. Sajnos, hogy egyúttal az áresésben is nem állott be még szünet, mert az árdevalváczió a forgalom pangása daczára, még egyre tart.Az inkaszszó oly lassú és vontatott, mint talán még soha. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk: Czukor. Az enyhe időjárás e héten is tartós maradt és míg a múlt héten csak tartottunk tőle, hogy a még fel nem dolgozott czukorrépának ártani fog az enyhe idő, most már bizonyosak vagyunk benne, és ez annál is inkáb latba esik, mert a feldolgozandó répamennyiségnek még több mint 25°0-a vár a gyártásra. A nyersezukor piacon a hanyatló irányzat folytatást nyert úgy, hogy ma ismét oly alacsonyak az árak, mint őszkor, mikor az eddig tapasztalt legalacsonyabb niveam állottak. A közeledő ünnepektől hosszabb időre zárva marad az angol czukorpiac, úgy hogy a kivitel Angolország felé most teljesen szünetelni fog. Igen csekély vigasztalás az, hogy most már bizonyos a czukortermelés redukcziója a legközelebbi campagneban. Az árak Angolországban IVa—3 d, Párisban 'U—'U frank, Hollandiában 1U—10 frt, Antwerpenbena frank és a német piacokon 40 fillérrel estek. A belföldi piacon igen csendes volt az üzlet. A múlt hét végén a novemberi kivitelről megjelent kedvező kimutatás folytán az árak szilárdultak, de a kedvezőbb hangulat nagyon rövid életű volt és az árak ismét 5/8 írttal olcsóbban zárulnak. Finomított ezukorban mindenfelé igen vontatott az üzlet és az árak általában hanyatlanak. A belföldi piacon süvegezukor, valamint pilé árai ismét estek, anélkül,hogy ez által nagyobb vételkedv keletkezett volna. Az átlagos heti árakat következőkben közöljük : Raffinade legf. 36 frt, finom 35.75 frt, közép 35.25 frt. Melis legf. 35 forint, finom 34.75 frt, közép 34.50 frt, közönséges 34 frt. Koczkaczukorl. 36 frt. II. 35.50 frt, 100 kilónkint fogyasztási adó nélkül. Gyapjú. Az eddigelé elhanyagolt selejtes gyapjúnemek nyomott árai által ösztönözve, e héten némi kereslet mutatkozott efféle gyapjú iránt és mintegy 600 méter mázsa bácsi és homoki gyapjú kelt el 50—54 írton, 200 métermázsa selejtes közép egynyiretü 66—69 írton. Silány fésűs gyapjúból 150 métermázsa kelt el 74—77 írton és silány bácsi egynyiretü 56—57 írton. Ipar. Az országos iparegyesület igazgatósága tegnap gróf Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vett Kos tyeri belgrádi egyetemi tanár is, ki a hazai műipari viszonyok tanulmányozása végett időzik Budapesten s kit elnök az igazgatóságnak bemutatva szívélyesen üdvözözött.Több új tag fölvétele után bemutatták a műiparegylet aláírási ívét, mely a tagok között köröztetni fog. Az alsó-ausztriai iparegylet által beküldött évkönyv az egylet évi jentésével fog viszonoztatok Egy fővárosi gyáros a munkásbetegsegélyző egyesülettől felhívást kapott az iránt, hogy összes munkásait írassa be ez egyletbe, e felszólítás iránt az illető gyáros az egyesület véleményét kérte ki. Miután hasonló felszólítást több fővárosi gyáros is kapott és miután ezek folytán az ipartörvényben foglaltak iránt még némi fogalomzavar uralkodik, a nevezett egylet felszólítása a gyáripari szakosztályhoz tétetik át elvi határozatok provokálása és érdemleges intézkedés végett. A nyugdíjegyesület beérkezett felhívása az egyesület tagjaival meg fog ismertetni. Az antalóczi vasgyárnak erkölcsi támogatás iránti figyelemre méltó kérelme véleményes javaslattétel végett a gyáripari szakosztálynak adatik ki. Az egyesületi diszérmek és okmányok tervezetének elkészítésére a műipari szakosztály kéretik fel. Bejelentetett az igazgatóságnak, hogy Walser Jakab igazgatag a technológiai múzeumban tartott felolvasásáért járó 10 frtnyi tiszteletdíjat az egyesület ipartanodái javára adományozta ; ugyane czélra a czipészipartársulattól 50 frt, a bádogos ipartársulattól 12 frt érkezett be, melyekért köszönet szavaztatott. Végül az ez évben tartott utolsó ülés alkalmából az elnökség és igazgatóság kölcsönös üdvözleteket cserélt, mire az ülés véget ért. * * * A fővárosban egyetlen oly gyár vagy műhely sincs, mely finom szerszámok és pontos mechanikai készülékek előállításával iparszerűleg foglalkoznék. Minthogy felette kívánatos, hogy intézeteink, egyetemeink és műszaki köreink szükségletük kielégítése végett Budapesten jól berendezett és szakértelemmel vezetett ily telep által támogattassanak, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter — mint értesülünk — egyetértőleg a vallás- és közoktatási miniszterrel intézkedett egy ily telep létesítése iránt. Ez intézkedés eredményekép állíttatott fel a budapesti mechanikai tanműhely; helyisége VI. ker., Mozsár utcza 8. sz., vezetője Süss Nándor egyetemi mechanikus. Feladata, hogy fiatal hazai erőket a mechanikai iparágak gyakorlásában ingyen képezzen s hogy hazai mechanikusoknak, kik valamely szakba vágó kérdéssel hozzáfordulnak, ingyen útbaigazítást adjon. A tanfolyam négy éves; a tanításban féluly fektettetik a mechanikai praxisra s a szám-, rajz- és anyagtan is csak annyiban karolandók fel, a mennyiben a praxishoz szükségesek. Tanulókut felveendők elsősorban a budapesti állami középipartanoda és a kassai gépészeti szakiskola növendékei, s amennyiben e két szakiskola elég tanulót nem szolgáltatna, felvehetők még az állami felső nép- s illetőleg polgári iskolákkal kapcsolatos fémipartanműhelyek végzett növendékei. Az általános felvételi feltételek a következők: a jelentkező tanuló legalább 14 és legfölebb 17 éves, egészséges, ép testalkatú legyen, magyarul tudjon és a középtanoda vagy polgári iskola 4 osztályának sikeres elvégzését igazolja. A tanítás mind a 4 évfolyamban ingyenes, valamint az eszközök és gépek használata is. Az igazgató köteles szakkérdésekben hozzáforduló hazai mechanikusoknak szóbeli felvilágosítással és tanácscsal ingyen szolgálni; erre később megállapítandó hetenkénti két óra tűzetik ki. * * # A november 9-én megválasztott VII. kerületi iparhatósági megbízottak közt az ipartörvény 168. §-ában reájuk bízott teendők — mint egy a VII. kerületi elöljáróság által kibocsátott hirdetményből kiveszszlik — közös megállapodás szerint következőleg osztattak fel. Megbizottak a) az iparhatóság lajstromai vezetésének ellenőrzésével Kaschnitz Gyula, Schimmer György, Walser Jakab és Weitzenfeld Jakab ; b) a tanoncziskolák látogatásával Back Fülöp, Barna Mihály, Kovács Zsigmond és Waldhauser Adolf; c) a műhelyek látogatásával Barna Mihály, Beliczay Béla, Bergmann József, Böhler Vilmos, Kimer József, Kovács Zsigmond Löffelmann Vilmos, Schmidlechner György, Strauss István és Wohlfarth Jakabb; végre d) a gyárak látogatásával Engelbach Alajos, Fischer Ignácz, Frommer A., Kimer József, Kunody Adolf, Schimmer György, Walser Jakab és Weitzenfeld Jakab urak. Az elöljáróság ennek folytán fölkéri a gyárosokat és iparosokat, hogy az iparhatósági megbízottakat, kik külön igazoló okmánynyal is bírnak, működésükben hathatósan támogassák s ez által az ipartörvény czéljának elérésében segédkezet nyújtsanak; továbbá fölhívja még azon iparosokat és gyárosokat, kik tanonczaikat a lajstromba vezetés, munkásaikat és segédeiket a munkakönyv kállítása végett eddig még be nem jelentették, hogy a jelentést most már haladéktalanul eszközöljék s munkásaik és segédeik által a munkakönyveket kiváltassák. Vegyes hírek. Az értéktőzsdén ma a legutóbbi napok nagy izgalmai után nyugodtabb hangulat jutott érvényre és a játékpapirok és járadékpapirok árfolyamai tegnaphoz és tegnapelőtthöz képest valamivel javultak. Az alsó-ausztriai leszámitoló társaság minden eshetőségre megtette volt az előkészületeket s igy bármennyire ostromolták is a felek, mindvégig helyt állott a fizetéssel. A közönség ezt látván, visszanyerte a bizalmat az intézet iránt, és sokan, akik oly szándékkal mentek a pénztárhoz, hogy betéteiket felvegyék, meggondolták a dolgot és bennhagyták a pénzt. A bizalom helyreállításához hozzájárult a bécsvárosi község azon határozata is, hogy a 4*/5 millióért betétet továbbra is az intézetnél hagyja. A cseh földhiteltársaság ügyében tegnap a Prágában székelő pénzintézetek képviselői értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy szűkebb bizottság által megvizsgáltatják a társaság mérlegét annak megállapítása végett, vajjon nem volna-e keresztülvihető a bíróságon kívüli felszámolás ? Az értekezleten részt vettek a többi közt az osztr hitelintézet és anglo-bank prágai fiókjainak képviselői is. A czukorválsághoz. A csehországi czukoriparosok egyesülete január hó 6-ra rendkívüli közgyűlést hirdetett. E közgyűlés foglalkozni fog a czukorválság ügyében egybehívandó enquete kérdésével, egyszersmind pedig a czukorrépatermelés korlátozásának kérdésével. (x) 1885. évi január hó 1-től kezdve a m. kir. államvasutakon a bérleti jegyek kiadására nézve uj rendszer lép életbe, mely ily jegyek összeállításánál a lehető legnagyobb szabadságot engedi meg, a mennyiben ezen rendszer szerint a magy. kir. államvasutak összes vonalaira (ide értve az államosított duna-drávai, I. erdélyi és alföld-fiumei vasutakat, úgyszintén a piskivajda-hunyadi, beszterczebánya-brezovai és puszta-földvár-békési vicinális vasutakat) I. és II. osztályú bérleti jegyek tetszés szerinti vonalakra, esetleg pedig bizonyos vonalon át tetszés szerinti két állomás közti használatra is fognak kiállíttatni, azon egyedüli megszorítással, hogy ily jegyek 100 kilométer távolságig csak 1, 2 és 3, azon túl terjedő távolságokra ellenben csak 6 és 12 hóra adatnak ki. A bérleti jegyek árai a kilométer-távolság, illetőleg a nagyobb érvényességi időtartam emelkedésével csökkenő fokozat szerint akként állapíttattak meg, hogy a csoportokba osztott, jelenleg fennálló éves bérleti jegyek árai az új rendszer alapján történő számításnál sem szenvednek lényeges változást. Ezen bérleti jegyek a közönség kényelme szempontjából kizárólag a m. k. államvasutak városi menetjegy-irodájában (Budapest, Mária Valéria utcza, Hungária szálloda) mégpedig isx. deczember 20-tól kezdve fognak kiadatni, ennélfogva ez iránti megrendelések az említett naptól kezdve ugyanott az erre nézve előírt s ott díjmentesen kapható nyomtatványon eszközlendők. A bérleti jegy megrendelője által megrendelés alkalmával azon személynek látogatójegy nagyságú fényképezett arczképe átszolgáltatandó, aki részére a jegy kiállítandó leszen. Vidéki megrendelések azonban a megrendelési nyomtatvány mellőzésével posta utján az illető öszszeg csatolása mellett s bérmentve az említett városi menetjegy-irodához czimezve is történhetnek, mely esetben azonban azon személy neve és foglalkozása, kinek részére a jegy kívántatik, megnevezendő, annak arczképe csatolandó, valamint azon vonalak, melyekre a bérleti jegy kiállítandó, pontosan kitüntetendők. A bérleti jegyek kiadására vonatkozó egyéb határozmányok a személy díjszabáshoz tartozó 1885. év január hó 1-jével életbeléptetendő IV. pótlékában foglaltatnak, melynek egyes példányai a m. kir. államvasutak díjszabási osztályában, valamint a városi menetjegy-irodában (Mária-Valéria-utcza,Hungária-szálloda) kaphatók. Ingatlanok forgalma. (Decz. 13-tól decz. 20-ig.) Eladó : Pospischil szül. Heigl Mária, IX. k. Ranolder- és Szvetenay-utcza, fekvőség, vevő Vahl Hugó, vételár 2400 frt. Eladó : Erdensohn M. A. VIII. ker. Óriás-utcza 45. és Üllői u. 66. sz. fekvőség, vevő a budapesti bankegyesület részvénytársaság, vételár 4000 frt. Eladó : Axmann Alajos, IX. k. Markotányos u. 2— 4. és Ernő u. 5—7. számú fekvőség, vevő Kollmann szül. Scheer Zsófia, vételár 3580 frt. Eladó : Schiller szül. Nagy Anna, VII. ker. Alsórákos Zalán-utcza 2132. számú telek, vevő Schiller Ferencz, vételár 1014 frt. Eladó : Peczek Sampék Karolina, I. ker. Uri-utcza 32. és Bástya-sétány 24. számú ház, vevő Bezerédy szül. Szentirmai Gizella, Pongrácz szül. Szentirmai Irma és kisk. Szentirmai Béla, öröklés útján. Eladó : Pencz György és neje, II. k. németvölgyi dűlőben, vevő Budapest főváros közönsége, vételár 4516 frt. Eladó : A budai kereskedelmi és iparbank, II. ker. Fő-u. 4. sz., Apor-u. 4. és Főherczeg-Albrecht-ut 5. számú ház, vevő a magyar éjszakkeleti vasút hivatalnokai szolgai és nyugdíjintézet, vételár 66.000 frt. Eladó : Néhai Grattin Mihály hagyatéka, II. ker. Mária u. 3. sz. ház, vevő dr. Glosz Ferencz és neje Hermina, vételár 4100 frt árverés útján. Eladó: Halász Károly, VIII. ker. Örömvölgy u. 16. számú ház, vevő Krausz Mór és Fischl Mór, vételár 1500 frt. Eladó: Elszaszer Vincze, I. k. Péterhegyen magasúti dűlő és Péterhegyen, szőlő, vevő ifj. Elszasz Vincze, osztás. Eladó: Elszaszer Vincze és ifj. Elszaszer Vincze, I. ker. Péterhegyen, vevő Elszaszer Mihály, osztás. Eladó : Pöschl Nándor, I. ker. Iv-u. 22. és Gellérthegy-utcza 56. sz. ház, vevő Noszter szül. Glocker Anna, vételár 1400 frt. Eladó : Noszter József és Anna, I. k. Orbán u. 5. sz. ház, vevő özv. Grosz szül. Hibits Mária, vételár 880 frt. Eladó : Gold szül. Bernátsky Antónia, I. k. sasadi dűlőben, vevő Znarovitz Szilárd és neje Teréz, vételár 1450 frt. Eladó : Schaffer József, II. k. Ponty-u. 8. sz. ház, vevő Niertzl szül. Schäffer Alojzia, öröklés útján. Eladó: Fleischmann és Weber pesti bejegyzett czég, II. k. Horváth-u. 38 —40. és Ország-ut 2. számú ház, vevő Fleischmann János Tódor, vételár 16000 frt. Eladó : Nonn Mihály és Katalin VIII. ker. Köztemető-ut és Lujza-u. fekvőség, vevő Slaringasch Károly, vételár 6500 frt. Eladó : John Adolf és Eckstein Antal, VII. k. Kisszugló, vevő Zerkovits A. és Goldberg-czég, vételár 3021 frt 85 kr. Eladó: Molnár Endre hagyatéka X. ker. rákosi fekvősége, vevő özv. Molnár Zzül. Helmer Borbála, öröklés útján. Eladó : Molnár Endre hagyatéka VIII. ker. Kerepesi út 53. számú ház, vevő kisk. Molnár Vilma, Lajos, Jolán és Béla, öröklés útján. Eladó : Dlaucky Károly és neje, IX. ker. Nyul-u. 1. és Vámház körút 15. sz. ház, vevő Kramplin Emil és neje, vételár 100.000 frt. Eladó : dr. Ivándi Ármin része, V. ker. Fő út 19. és Sas-utcza 24. számú ház, vevő Gotthilf Edéné és társai, öröklés útján. Eladó: Lipótvárosi bank részvénytársaság, VII. ker. kis-szuglói telek, vevő Helfenstein Miklós, vételár 373 frt 38 kr. Eladó: Pittner Keresztély, VII. ker. Csömöri út 10. számú fekvőség, vevő Pürner Lujza és testvérei, öröklés útján. Eladó: Münzberg Magdolna, VI. ker. Dávid utcza 4. számú ház, vevő Lauffer Borbála. Eladó : Mihalkovits Gábor része, X. ker. kőbányai óhegyi telek, vevő Mihalkovits férj. Kral Erzsébet és tsai, öröklés útján. Eladó: Lendvay Mártonná, VII. ker. alsó-rákosi fekvősége, vevő Wiskofszky József, vételár 1100 frt. Eladó: Berger Zsigmond, VII. ker. Rottenbillerutcza 54. számú ház, vevő dr. Balogh Sándor, vételár 23.000 frt. Eladó: Pinkava Venczel, IX. ker. Bokréta-utcza 13. számú telek, vevő Dvoratsek Antal és neje, vételár 690 frt. Eladó: Bischitz Dávid része, V. ker. vizafogói (újpesti rakpart) fekvősége, vevő Bischitz Lajos, ajándék. Eladó: Néhai Müller Henrikné hagyatéka, IV. ker. Lipót-utcza 13. sz. és VI. ker. Nagymező u. 6. számú házak, vevő kisk. Hubenay testvérek, öröklés utján. Eladó : Fleischmann és Weber czég, V. ker. Katona József és Csáky-utcza 1223/a. és VI. ker. Erdőtelek 1604. számú fekvőség, vevő Fleischmann János Tódor, vételár 4914 frt. Eladó: dr. Keleti Gyula, IX. ker. Malom-utcza 38. számú ház, vevő fővárosi közmunka tanács, vételár 40,966 frt és 100 db arany. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. Az időjárásról hivatalos heti jelentése a budapesti központi időjelző állomásnak 1884. deczember 20-án. Európában a közelebb múlt héten a depreszsziók Skóczia és az Északi tenger felől Oroszország felé jártak, a nagy légnyomások pedig többnyire a kontinens déli nagyobb felében mozogtak s csak a hét utófelében lettek egy pár ízben a kontinens közép nagy részéről leszorítva az által, hogy az északi depressziókhoz, Magyarországon keresztül, déliek is szegődtek. Ezért csapadékok inkább északon, Skandináviában, Észak-Német- és Oroszországban s a lengyel földeken voltak többször, egy pár ízben az osztrák, magyar, olasz és franczia földeken s az Alpeseken is. A reggeli hőmérséklet észak-keleten, Oroszországban eleinte enyhe, később többnyire fagyos volt; Németországban, Nagy-Britanniában és a délnyugati részekben fagyponton felül enyhe maradt. A szelek északnyugaton többnyire erősek, Anglia körül egy ízben viharosak is voltak. Hazánkban nagy légnyomás, a hét utófelében részben depresszió alatt, nagyobbrészt délies, a hét elején és vége felé nyugatias szelek mellett, az idő többnyire enyhe, egy pár ízben csapadékkal, nagyobb részt esővel változó, részben szelesebb volt s a hét vége felé hidegebb és szárazabb lett. A időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre eleinte széles, csapadékokkal változó időt várhatni, mely utána csendesebb, szárazabb és hidegebb lesz.