Pesti Napló, 1885. február (36. évfolyam, 32-58. szám)
1885-02-01 / 32. szám
50°/o-ának még meg nem terhelt részére, míg annak, aki nem tagja az intézetnek, birtokának legfölebb 30°/o-nyi értéke erejéig, — az intézet az ily bekeblezett hitel alapján számára hitelt nyújt kötvénye összegének kétharmada erejéig. A hitel hat hóra terjedhet, de a lejáratkor megújítható. A mezőgazdaság életérdekei kívánják, hogy az olcsó hitel ily forrásai a gazdák előtt mindenütt megnyíljanak, ne csak a központban, hanem, ami a legfontosabb, a vidéken is. Ha e hitelforma elfogadása mellett a bankfiókok is megfelelőn szaporíttatni fognának, nagy lépést tennénk gazdasági viszonyaink jobbulása felé. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, február 1. Naptár: Vasárnap, február 1. — Róm. kath.: D. Ignácz püspök vértanú. — Prot.: D. Hetvenedik vasárnap. — Görög-orosz: (január 20.) F. Hetvenedik vasárnap. — Zsidó: (feb. 16.) János. — Nap kel 7 óra 28 perez, nyugszik 5 óra 1 perez. — Hold kel 7 óra 36 perez este, nyugszik 8 óra 6 perez reggel. Igazságügyminiszter fogad d. e. 10—d. u. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. A tudomány- és műegyetemi olvasókör szépirodalmi matinéja délelőtt 11 órakor a központi egyetem dísztermében. Az orsz. tanáregyesület budapesti társalgó körének alakuló közgyűlése délelőtt 10 órakor a felső leányiskolában. A buda-ó-budai 1848—49-iki honvédegylet közgyűlése délután 3 órakor a krisztinavárosi iskolában. A budapesti lengyel egylet rendes évi közgyűlése saját helyiségében (Stáczió utcza 33. szám) délután 3 órakor. A budapesti szünidei gyermektelep egyesület választmányi ülése délelőtt 11 órakor a Tigris szállóban. A fővárosi dijnokok segélyegyletének évi közgyűlése délután 3 órakor saját helyiségében (Széchenyi-tér 2.) A pinczemesterek és pinczemunkások országos egyesületének alakuló közgyűlése délután 3 órakor (Klauzál-utcza 2. szám). Az I. budapesti szabósegédek egyesületének évi közgyűlése délután 3 órakor (Akáczfa-utcza 11. szám). Az Unió betegsegélyre és temetkezési egylet évi közgyűlése délután 3 órakor (Külső Dob-utcza 7. sz.) Rakodczay Pál szavaló matinéja délelőtt 10 órakor a népnevelők egyesületében (Kazinczy-utczai iskola,). Udel zenész-humorista férfinégyesének előadása este 7 órakor az Európa szállóban. Jégünnepély az I. kerületi polgári kör jégpályáján délután 4 órakor. A magyar gazdasszonyok álarczos farsangi tréfa-ünnepélye a vigadó összes termeiben. A ferenczvárosi társaskör műkedvelői előadással egybekötött tánczestélye. A könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági körének jelmezestélye a régi polgári lövöldében. Az Athenaeum könyvnyomda személyzet dalegyletének jelmezes farsangi dalestélye a városligeti sörcsarnokban. Az I. kerületi polgári kör tánczestélye a krisztinavárosi tornacsarnokban. Képkiállítás a műcsarnokban (Sugárút 81. szám) délelőtt 9—d. u. 4. Belépő díj 50 kr. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. Iparművészeti múzeum a Sugárúton d. u. 2—5 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Nemzeti múzeum, képtár d. e. 9—d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton(Beleznay-kert) nyitva, d. e. 9—12 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d. e. 8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. e. 9—12. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12. Állatkert nyitva egész nap. Napirend, február 2. Naptár: Hétfő, február 2. — Róm. kath.: Gyertyaszentelő Boldogasszony. — Prot.: Boldogasszony. — Görög-orosz . (jan. 21.) Maxim hitvalló. — Zsidó : (feb. 17.) Jakab. — Nap kel 7 óra 26 perez, nyugszik 5 óra 2 perez. — Hold kel 8 óra 48 percz este, nyugszik 8 óra 37 percz reggel. A Gusztáv Adolf egylet budapesti missziójának évi ünnepe délután 6 órakor a hold-utczai templomban. A fővárosi iparosok körének XII. évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor saját helyiségében (Ferencziek határa I. emelet). Este 7 órakor férfi-estély. Az országos magyar vadászati védegylet igazgató választmányi ülése délelőtt 11 órakor. A fővárosi állami és közintézeti hivatalszolgák egyletének évi rendes közgyűlése délután 3 órakor a nemzeti tornacsarnokban. * S Álmélkodva állottam Mazzini előtt s kérdeztem, vájjon komolyan bízik-e a merész terv sikerében, s vájjon Piemontban mi sem történt-e a felkelés támogatásának előkészítésére? Végre bevallottam neki őszintén, miként nem engedhetem át magamat annak az illúziónak, hogy a magyar csapatok mindjárt a mozgalom kezdetén fraternizálni fognak a felkelőkkel, mert szigorú felügyelet alatt állván, a legjobb akarattal sem tehetnék ezt meg. Milano polgárai is, Piemont által figyelmeztetve, aligha belevetik magukat hanyatthomlok e kalandba. Mazzini mosolygott megjegyzéseimre s azt mondá: Majd meglátjuk. Beszélgetésünk azután egyébre tért át. Másnap délre találkát adtunk egymásnak. Mazzini már ekkorra várta az első híreket Milánóból. Nagyon izgatott volt, midőn beléptem hozzá. — Még mindig semmi hir! kiáltott fel. Jöjjön el este ismét. S midőn este ismét felkerestem, egészen meg volt törve, kétségbe volt esve. A milánói felkelés meghiúsult, a citadella elleni támadást visszaverték s százan és százan kerültek börtönbe. — Minden veszve van! sóhajtott fel, rendelkezéseinket nem foganatosították pontosan . Isten tudja, mi fog most történni! Szívemből sajnáltam, elragadtatni engedte magát féket nem ismerő képzelőtehetsége által, de javát akarta hazájának. A lealáztatás, melyet szenvedett, megsemmisítő volt reá nézve. E naptól kezdve elvesztő tekintélyét a köztársasági párt Itáliában, ártalmatlanná lett a kormányra nézve Turinban, ahol Cavour vette kezeibe az összeesküvésnek minden fonalát. A keserű csalódás után visszatért Mazzini Londonba, s én ugyanazon után, a melyen jöttem, s ugyanoly nehézségek közt a St. Gotthardon át Genfbe, hol közöltem a szomorú hírt barátaimmal. A merész terv gyors kudarcra, meglehet, szerencse volt úgy Olaszországban levő honfitársainkra, mint otthoni barátainkra nézve. A budapesti czipészsegédek önképző egyletének szakelőadása délután Va3 órakor (Akáczfa utcza 30 szám). A budapesti kerékpár egyesület távgyaloglása délután 2 órakor az Újvilág helyiségében. A budapesti vaskereskedő ifjak jótékonyczélű tánczmulatsága a vigadó éttermében. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. A kettős ünnep miatt lapunk legközelebbi száma — rendkívüli kiadásban — kedden, febr. 3-án reggel jelen meg. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva, a következő tartalommal : Vasárnap: Intus. (Költemény.) Bogdánfy Lajostól. — A protekczió. (Vígjáték, irta Bérczik Árpád.) — 1849. november. Ifj. Ábrányi Kornéltól. — Forgách Simon kalandjaiból, Mailáth Bélától. — Sport: Vivjanak-e a nők ? Szokolay Kornéltól. — Divat. D’Orsay E.-től. — Szemfényvesztők. (Gr. Zichy Géza »Dalnok útja« czimü dalcziklusából.) — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Tárcza: Serapis. — Egy czigány prímás temetése. — Közgazdaság. — Hirdetések, PSP A Magyar Bazár febr. 1-jei száma mai lapunkkal küldetik meg azon előfizetőinknek, kik azt külön megrendelték. Tartalma: A magyar hölgyek és az Auróra. — Női munkásság és nőnevelés itthon. — Női munkásság külföldön. — A rózsa és a tölgylevél, gróf Zichy Gézától. — Rococo, Fanghné Gyűjtő Izabellától. — Másnap (nagy illusztráczió). — A tűzpróba, angol regény. — Divattudósitások, folyóiratok. — Színes párisi divatkép, nagy munkalap, nagy iv szabásrajz, s külön regénymelléklet : „A perlemonti torony.“ — Bonnaz Sándor Csanádi püspök a földrengés által sújtott spanyolok javára 400 frtot küldött dr. Kuntz Jenő budapesti spanyol konzulhoz. — Budapest főkapitányául Kormos Béla verseczi kir. közjegyző van kilátásba véve, a ki gróf Ráday működése alatt Szegeden, mint a biztosság egyik közege, kitűnő rendőrnek bizonyult és kit ez állomáson szívesen üdvözlenénk. A magyar földrajzi társaságnak tegnap (30-án) Hunfalvy János elnöklete alatt tartott választmányi ülése a folyó ügyeken kívül több fontos s közérdekű kérdéssel foglalkozott, Tömösváry Lajos vidéki tag indítványozza, hogy különösen a magyar típus kiderítése érdekében az ország különböző részeiben anthropológiai mérések s tanulmányok létessenek. A választmány az eszmét helyesléssel fogadta, azonban mivel annak megvalósítása sokoldalú működést igényel, az indítványt véleményadás végett kiadta dr. Török Aurél választmányi tagnak, ki az egyetemen az anthropológia tanára s hazánkban e szak legalaposabb művelője. Török hosszasabban fejtegette e kérdés fontosságát, mert bár szerinte is kétségtelen, hogy a magyar anynyira kevert faj, hogy valódi magyar típust felfedezni teljes lehetetlenség, egyes vidékek s törzsek anthropológiai kutatása igen fontos, s ő, ki már eddig is több mint 2000 magyar koponyát gyűjtött s mért meg, utazások által hajlandó e munkát folytatni, de óhajtja egyúttal, hogy ez ügyben főkép a tanárok s a katonaorvosok közreműködését is megnyerjük. — Felhozatott továbbá a keleti muzeum eszméje is, mely sokat pengetett kérdésnek főkép földrajzi szempontból tanulmányozására Vámbéry Ármin elnöklete alatt Déchy Mór, György Aladár s Lóczy Lajos választmányi tagok küldettek ki oly utasítással, hogy ha szükségét látják, ez ügyben az illető körök számára elküldendő emlékiratot is dolgozzanak ki. Berecz Antal főtitkár indítványozta továbbá, hogy a földrajz tanítását megállapító tantervek s a tanításnál az egyes intézetekben használt taneszközök, különösen a térképek megbirálása s ezek alapján javaslattétel végett állandó bizottság küldessék ki. E bizottság Hunfalvy János elnöklete alatt Berecz Antal és Laky Dániel tanárokból alakíttatott meg, de felhatalmaztattak, hogy magukat más földrajzi tanárokkal is kiegészíthessék. Végül Ghyczy Béla altábornagy s a választmány buzgó tagja indítványára elhatároztatott, hogy a társulat közlönyében a földrajzi müvek bírálására ezentúl nagyobb súly fektettessék, s az újonan megjelent földrajzi művek s térképek bibliográfiája rendesen közöltessék. A választmány az alapszabályok értelmében több levelező tagot is választott, köztük Xantus Jánost, Keleti Károlyt, Gönczy Pált, Schenzl Guidót s egyes külföldi, a társulat irányában érdemeket szerzett tudósokat. A mérnök- és építész-egylet út-, vasút- és hídépítési szakosztálya tegnapelőtt Horváth Lajos elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyát »A magyarországi természetes és mesterségesen előállított építőanyagok« czimű munka összeállítása iránti következő javaslat képezte. Mondja ki a szakosztály, hogy 1. szükségesnek tartja a hazánkban előforduló természetes, valamint mesterségesen előállított építőanyagoknak forrásait, illetve gyártásuk helyeit és az anyagok megközelítő mennyiségét kipuhatolni; 2. szükségesnek tartja ezeknek az építési anyagoknak használhatóságukat befolyásoló külalakját, szilárdságát és vegyalkatát megvizsgálni, és végre 3. szükségesnek tartja ezeket az adatokat összegyűjtésük után .Magyarország természetes és mesterségesen előállított építőanyagainak ismertetése« czíme alatt közrebocsátani. A tárgyhoz szólott először Nagy Dezső, elmondva a műegyetemen eddig általa végrehajtott kísérletek eredményét, mely, hogy fáradozásai daczára is szerény mértékű lehetett, annak egyéb körülményeken kívül főleg a rendelkezésére bocsátott kevés költség volt az oka. Reménye, hogy az egyesület erkölcsi erejével sikerülni fog a pénzügyi és a többi nehézségeket is legyőzni. Ezután felszólalt Ney Béla, ki szintén azon véleményben van, mint az előtte szóló, azért a javaslatot nemcsak elfogadja, hanem örömmel üdvözli, mert az egyesülethez méltó feladat megoldását tűzte ki. Többek hozzászólása után a szakosztály a javaslatot egyhangúlag elfogadta és az előkészítő bizottságba 4 tagot, az indítványozókat és Nagy Dezsőt választotta meg. Elhatározta továbbá, hogy az egyesület többi szakosztályait is felkéri közreműködésre, és hogy e végett az előkészítő bizottságba a maguk részéről is általuk meghatározandó számban tagokat kiküldeni szíveskedjenek. A mű- és középítési szakosztálynak a napokban tartott ülésén Tankó Sámuel a magyar stílről érdekes tanulmányt olvasott föl, mely élénk vitát provokált. Többen annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy nincs alap, amire a megalkotandó magyar stíl építhető volna, s nincs a legkisebb anyag, amivel fejleszteni lehetne, s így a meglevő stílusoknak magyar jelleggel való fölruházását lehet remélni. Mások e felfogást nem osztják s azt a szellem korlátozásának vélik. A szakosztály köszönetet szavazott az előadónak élvezetes fölolvasásáért. — A kamerás-oravicza-fiumei vonalon, a hófúvás következtében fennállott forgalmi akadály elhárittatván, az összes forgalom január 31-én újra megnyílt. — A Balaton egylet részéről a következő sorokat vettük: Minden további félreértés elkerülése végett felhívom a t. közönség szíves figyelmét azon körülményre, hogy a „Balaton-egylet“ és a „Balaton-vidéki kör,“ melyet ismételt tapasztalatok szerint a legtöbben azonosnak tartanak, egymástól különböző két egylet, s mint ilyen egymással össze nem tévesztendő. Minthogy pedig f. é. február havában mindkét egylet rendez egy-egy mulatságot, annálfogva megkülönböztethető» czéljából van szerencsém kijelenteni, hogy a Balaton-egylet zártkörű tánczvigalma, melynek rendezősége élén gróf Nádasdy Ferencz elnök áll, i. é. február 19-én fog megtartatni a fővárosi vigadóban. — Kifosztott gépész. Hartmann Kemény János mesterlegény azon vád alatt állott ma a törvényszék előtt, hogy Frideczky J. morvaországi gépészt, a ki az ő társaságában iddogált s éjfél tájban mámoros fővel botorkált a Kerepesi-uton, más három czimborájával mindenéből kifosztotta. Hartmann tagadott mindent s mert a kihallgatott tanuk tényleg semi terhelőt nem vallottak ellene, a törvényszék az ügyészi vádindítvány ellenére fölmentette őt a rablás vádja alól, de a Frideczky által rábízott pénznek elsikkasztása miatt 4 havi fogházra ítélte, beleszámitva 3 havi vizsgálati fogságát. Helyi hírek. — A rendőrség uj beosztása. Jekelfalussy Lajos belügyminiszteri tanácsos, min. biztos február 1-től, holnaptól kezdve az államrendőrség körében a következő beosztást léptette életbe: I. A főkapitányságnál: 1. Elnöki osztály. Osztályvezető : Pekáry József r. tanácsos főkapitányi helyettes. Előadók: ifj. Farkas Lajos ker. kapitány, Magyari Kálmán titkár, Lukács Emil és Biry István fogalmazók, Gerlathy Ödön és Pekáry Ferencz írnokok. Elnöki iroda: Szomor Imre iktató, Meszlény Aladár kiadó és öt dijnok. 2. Közigazgatási osztály. Osztályvezető: Géczy István ker.kapitány, Előadók: Egyed István, Lassner Gusztáv, Zlinszky Károly és Czájik Alajos fogalmazók, Majsay János és Schauer Ignácz írnokok, 6 bijnok, 2 polg.biztos. 3. Bűnügyi osztály. Osztályvezető: Majthényi Dezső r. tanácsos. Előadók : Zsarnay Győző, Karácsony Sándor és Kubinyi Sándor ker. kapitányok. Hullaügyi előadó: Fábry Arturs mellé beosztva írnok. Szolgálattételre beosztva: Ambruss Kamil, báró Luzsénszky Zsigmond és dr. Takács Zoltán fogalmazók, 4 dijnok és 10 polgári biztos. Börtönhivatal: Palóczy Béla börtönőr, 2 kulcsár és 1 dijnok. Tolonczhivatal: Lomniczy Endre tolonczkezelő, Paraicz Géza h. tolonczkezelő, 1 írnok, 1 dijnok és 1 kulcsár. Segédhivatalok: Szász Lajos segédhivatali igazgató, Lovas Imre, Tomis János hivataltisztek, Vadon Sándor, Takács Gábor iktatók, Nagy László kiadó és 14 dijnok. Főorvosi hivatal: Dr. Rózsaffy Alajos r. főorvos, 1 írnok és 1 dijnok. Pénztári hivatal: Ritter Sándor pénztárnok, Örvössi Vilmos ellenőr, Faragó László könyvelő, Held János pénztári tiszt és 1 dijnok. I. ker. kapitányság: Kovics Károly ker. kapitány, dr. Kovács Imre kér. r. orvos, Fömel Elek fogalmazó, 2 írnok, 2 dijnok és két polgári biztos. II. kér. kapitányság : Ebenböch Antal kér. kapitány, dr. Müller Ede kér. r. orvos, Haselbeck Károly fogalmazó, 1 írnok, 3 dijnok és 2 polg. biztos. III. kér. kapitányság: Engelbach Károly kerületi kapitány, dr Dumitrianu Ágost kér. r. orvos, Saly Károly fogalmazó, 1 írnok, 2 dijnok és 2 polg. biztos. IV—V. ker. kapitányság: Farkassányi Kálmán kér. kapitány, dr. Miskolczy Imre kér. r. orvos, Gyalokay Lajos kér. kap., Szlávy György és Diner Ákos fog., 3 írnok, 3 dijnok és 5 polg. biztos. VI. kér. kapitányság: Alkér Jenő kér. kap., dr. Apaticzky Sándor kér. r. orvos, Bérczi Béla kér. kap., dr. Arányi Taksony fog., 3 írnok, 1 gyakornok, 4 dijnok és 5 polg. biztos. VII. kér. kapitányság: Máltás Hugó kér. kap., dr. Róth Ferencz kerületi rendőrorvos, Fischer Lajos, Bánhidi Farkas, Szabó Jenő és Prileszky Guidó fog., 3 írnok, 5 dijnok és 5 polgári biztos. VIII—IX kerületi kapitányság: Urs Nándor ker. kap., dr. Osváth Albert ker. r. orvos, Kratochvill Henrik, Balog Albin fog., 3 írnok, 1 gyakornok, 6 dijnok és 5 polgári biztos. X. ker. kapitányság: Szlávy László, báró Splényi Ödön kér. kapitányok, dr. Várady László kér. r. orvos, Paupera Ferencz, Almássy György fog., 1 írnok, 1 gyakornok, 3 dijnok és 2 polgári biztos. Bejelentési hivatal: Ormicsay László főnök, Erdélyi István h. főnök, Kökényessy Szaniszló, Baranyi Ferencz, Potóczky Pál fogalmazók, 1 írnok, 1 iktatókiadó, 17 dijnok. I—VII. és X. kerületben 1—1 dijnok, VIII—IX. kerületben 3 dijnok s 6 ideiglenes dijnok. Egyenruházott tisztek: Bornemissza Boldizsár főfelügyelő, Baranyi Ádám gyal. főügyelő, Osgyán József lovassági felügyelő és Berkes Kálmán r. oktató. A lipótvárosi kaszinó ma délután Falk Miksa orsz. képviselő elnöklete alatt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését szép számban megjelent tagok előtt. A titkár jelentését Neumann Frigyes olvasta föl s ecsetelte benne a kaszinó ez évi működését. A tagok száma 267 , a bevétel ez évben 9965 forint 95 krajezár volt, melyből a kiadások levonása után maradt 1291 forint 22 krajezár. A jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s ezután dr. Rácz Károlynak indítványa került napirendre, melyben a kaszinóban is havi felolvasó vagy tanácskozó ülések behozatalát kéri, mely indítvány némi módosítással helybenhagyatott. A választmányból kisorsolt 12 tag helyébe megválasztottak: Bachmayer György, Fabinyi Gyula, Feszty Adolf, Ghyczy Géza, Hallbauer Nándor, Holf Albert, Lánczy Leó, id. Luczenbacher Pál, Neumann Frigyes, Ormódy Vilmos, Schossberger Zsigm., dr. Schwimmer Ernő. — Uj palota. Gr. Csekonics Endre ur megvette a zöldfa-utczai 26. számú Eder-féle házat s ezt, mint halljuk, palotává fogja átalakíttatni. — A szegény verebek ellen irtó hadjárat van készülőben. Ott csiripelnek szegénykék az Erzsébettér fáin, elfecsegik egymásnak kalandjaikat, elfecsegik mindazt, amit a nagy városban láttak és oly hangosan, hogy az arra járókelők szavát alig lehet érteni. De hát a verebek nemcsak csiripelnek a fákon, hanem — hogy is mondjuk ? — »illetlenül« viselik ott magukat, nem lévén tudomásuk róla, hogy a város közköltségen »illem«-helyeket építtet és verébnek sem szabad a sétányon coram publico »illetlenkednie.« Szegény verebek ellen sok panasz érkezett a lipótvárosi elöljárósághoz, és ez kiadta a rendeletet, hogy a verebeket el kell pusztítani az Erzsébet-térről »minden áron.« Az állatvédő-egyesület pártfogása kéretik a szegény csiripelő népség részére! — Az iparoskörben csütörtökön, febr. 3-án esti nyolcadfél órakor Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő felolvasást fog tartani „Hogyan mulattak a régi magyarok ?“ czim alatt. Eljegyzések és esküvők. Kotányi Manó, a m. kir. államvasutak főhivatalnoka, i. é. február 1-én vezeti oltárhoz Szegeden a bájos és műveit Grünfeld Berta kisasszonyt, különben minden — már untig elhasznált — olasz opera iránt oly nagyon érdeklődő közönség nem törte meg egészen a nézőtért s talán az sem vonzotta nagyon, hogy az opera szereplői mind hazai erőkből teltek ki, mert nálunk nagyon divatos inkább , érdeklődni minndaz iránt, a mi külföldi s nem hazai. Ezúttal két kisebb szerepet kivéve, úgy mint a Marcellinát (Kordin Mariska) s a Jaquiniét (Kiss) a többi mind a régiek kezében volt, kiket már számos év óta megszoktunk ez operában. Rocco most is Kőszeghi, Pizarro Lángh, Florestan Pauli s a miniszter most is Tallián volt. A czímszerep Spányi Irmának jutott, lévén ő jelenleg az egyedüli oly drámai hangú énekesnője az operának, ki a magyar prózában is megtudja a helyét állani. Beethoven, e páratlan géniusz ez egyetlen dalműve 1806-tól kezdve, midőn legelőször került színre Bécsben s midőn a közönség legnagyobb részét a Bécset először bevett francziák képezték s midőn jóformán csak tiszteleti sikert aratott, soha sem képezett általános vonzerővel biró repertoire-operát, nem azért, mintha egy jelenete is több belbecscsel nem bírna, mint egy halmaz olasz vagy franczianémet opera , hanem mert szövegének természetes naivsága, tiszta eszményisége és mesterkéletlen eszthetikája egyáltalán nem biz oly izgató hatással a rémjelenetekhez szoktatott közönségre, mely párbaj, méreg, gyilok s más efféle drasztikus szövegű fűszer nélkül nem is képzel igazi drámai hatást. Pedig végig lehet kutatni az egész operairodalmat úgy a múltban, mint a jelenben, s egy jelenetet sem fogunk találni, mely e dalmű 2-ik felvonásának börtönjelenetével kiállaná a versenyt. S aztán az is igaz, hogy hang, kifejezés, játék , beszéd, szenvedély, lágyság, szóval minden művészi tulajdonnal kell benne bírniok a szereplőknek, hogy a valódi érdeket, hatást felkeltsék. S mindebből ezúttal csak homeopathikus adagokat nyertünk, mert majd a hang, majd meg a drámai kifejezés hiányzott a szereplőknél, kik különben legjobb erejükből igyekeztek feladatuknak megfelelni. S nem rajtuk múlt bizonyára, hogy nem nyújthattak olyasmit, amivel már vagy nem bírnak, vagy soha sem is bírtak. Ugyanazért a tapsokból is minél kevesebb jutott ki, kivévén Paulinak, ki nehéz és sok kifejezést igénylő börtön dallamát zajos és elismerő tapsok mellett emelte érvényre. Legfőbb élvezetet a zenekar mesteri játéka nyújtott Erkel Sándor vezénylete mellett, s a tapsokra nézve is csak az képezett kivételt, mely a legzajosabban tört ki, midőn a 2-ik felvonás előtt a nagy C-dúr nyitányt bevégezte, melyet hatalmas erővel, tiszta szabatossággal és finom művészi árnyékolással értelmezett. A vezénylő Erkel Sándornak háromszor is meg kellett fordulnia, hogy a közönség osztatlan tetszését a zenekar nevében is megköszönje. (i. 1.) — A várszínházban ma este a Tücsök, e régi ismert darab került színre. Az előadásnak érdekességet kölcsönzött az, hogy a czímszerepet Blaha Lujza asszony játszotta. S talán ezért történt, hogy Sellei Gyula, a várszínház karmestere, néhány dalt is írt a darabhoz. Ez a megzenésítési kísérlet nem a legjobban sikerült. Sellei csakis az ügyes hangszerelésért érdemel dicséretet. Teljes sikert aratott azonban Blaha Lujza asszony kísérlete. Szerepének minden mozzanatát művészi bravúrral játszotta. Alakítása tökéletes volt, a drámai jeleneteket megkapó hévvel és erővel domborította ki, szilajsága, vadsága a természetesség és közvetlenség által hatott, szólott a szív hangján, mély bensőséggel, érzelemmel, magával ragadva a közönséget. Dalait énekelve, azok egybeolvadni látszottak szerepével, pedig kompozícziójuknál fogva nem igen illettek a darabhoz. A közönség, mely egészen megtöltötte a színházat, minden felvonás után tomboló tetszés zajban tört ki és a művésznőt, ki szép bokrétát is kapott, az est folyamán húszszor hívta a lámpák elé. A második főbb női szerep, Fadette anyó, Beödyné kezeiben volt. Talán a kelleténél nagyobb buzgósággal is játszotta szerepét, túlságos realisztikus vonásokkal ruházva fel azt. A mérséklet előnyére válnék játékának. Balogh Etel k. a. szép Madelon volt és a szerep karakterisztikus vonásait, az érzéketlenséget és dölyföt kellőleg kitüntette. Szirmay (Landry) erős indispozíczióval küzdött. Hangja fátyolozott volt , a helyes felfogás és gondos tanulmány azonban teljes dicséretet érdemel. Benedek Gyula Didier szerepében többször megnevettette a közönséget. Igen ügyes és mulatságos alakot teremtett. Makó (Barbeaud após) derekasan működött közre. A rendezés gondos, az uj díszletek szépek voltak, és a mai est nagy hatása után ítélve, a Tücsök még sokszor fog közönséget vonzani a várszínházba. — A m. kir. operaház igazgatósága W 11 Mária asszonynyal, ki jelenleg Sz.-Pétervárott vendégszerepel, távirati utánegyességre lépett, mely szerint a művésznő február hó második felében hat ízben fog a m. kir. operaházban vendégszerepelni, amely alkalommal Don Juan és Hunyady László dalművek fognak az uj operaházban először ismét szinrehozatni. — A népszínházi bizottság népszínműi pályázata fölött ma döntött a bíráló bizottság. A 100 aranyas díjat »Felhő Klára« cz. darabbal Rátkay László dunaföldvári fiatal ügyvéd, a »Toborzás« szerzője nyerte meg.A népszínház legközelebbi újdonsága »Jeane, Jeanette, Jeanneton« operette lesz, melyben a főszerepeket Hegyi, Tarnai, Szelényi, Vidor, Solymosi és Gergely fogják játszani. — Jókainé Laborfalvi Róza mellszobrára újabban a következő adományok érkeztek: a tordai takarékpénztártól 5 frt, a Nemzet szerkesztősége utján 70 frank. Előbbi kimutatás 651 frt 30 fr és 50 frank. Főösszeg 656 frt 30 kr és 120 frank. — Haase Frigyes, a budapesti német színházban vendégszereplő hírneves berlini színész, a Konkordia helybeli jótékony intézet javára késznek nyilatkozott egy legközelebb rendezendő jótékonyczélű színelőadásban közreműködni. Halálozás: Hertelendi és vidornyalaki Hertelendy Gyula, a torontálmegyei gazdasági egyesület igazgató alelnöke, közgazdasági előadó stb. a közélet önfeláldozó munkása, Bocsáron jan. 30-án, élete 50-ik évében meghalt. Temetése február 1-én lesz. Béke poraival! Színház és művészet. — Az operaházban ma este Beethoven örökszép s épp oly eszményi, mint tartalomdús operája: F i d elio került előadásra s ez által az uj ház műsora ismét gazdagodott egy, a szó szoros értelmében klasszikus dalművel. De talán épp ez okozta, hogy a Mulatságok. A bölcsőbál, melyről rendesen tudósítók azt szokták kiemelni, hogy igen fényes volt, a párok számáról pedig hűségesen hallgattak, nehogy növeljék a rendezőség elkeseredését, ezúttal nem csak elég fényes, de elég népes is volt. Az idén, úgy látszik, minden mulatság sikerül. Az Európa oszlopos terme pompás keretül szolgált a fényes társaság számára, melyhez az arisztokráczia is tekintélyes számmal járult. A fiatal mágnás hölgyek ezúttal nem csak nézték, de részt is vettek a tánczban, s így történt, hogy az első négyest 26 pár tánczolta, ami a budapesti első bölcső-egyesület mulatságainál igen nagy szám. A társaság éppen akkora volt, amekkora az Európa oszlopos csarnokában elég kényelmesen megfér. A háziasszony, gróf Andrássy Gézáné született Kaunitz Eleonóra grófnő a fővárosi arisztokráczia e bájos ifjú tagja igen szeretetreméltóan teljesítette feladatát. Megtudta nyerni a főúri köröket. Tíz órakor érkezett halvány rózsaszínű selyem ruhában. Kevéssel utána jött Koburg Fülöpig, ki sokáig időzött az eleintén kissé feszes, de egyre jobban élénkülő társaságban. A hölgyek pompás és gazdag öltözékeket viseltek, gazdag gyémántékszereket hordtak s nem, mint, eddig magában a teremben,hanem az oszlopos korridoron foglaltak helyet. Jelen voltak: Gróf Andrássy Aladárné, gróf Andrássy Irma és Karolin, gróf Gyürky Alice, báró Edelsheim-Gyulai Lipótné, báró Luzsénszkyné leányaival, Görgeiné szül. Lipthay bárónő, gróf Forgách Antalné leányaival, a Vécsey báró-kisasszonyok, gr. Bethlenné, szül. Teleki grófnő, Berchenfeld grófnő; továbbá Hzidegkuthy Ágnes, Rózsa és Malvin, Wagner Hortense, Széli k. a., Hollóiczi, Jankovich Irén, Mezei Jolán, Skublics Jolán és Izabella, Késmárszky k. a., Nyiry Jolán, Tolnay Ida, Beliczay Ilonka úrhölgyek és Hideghéty Antalné, Wagner Józsefné, Harischné (a görög konzul hitvese), Holl Istvánná, Jankovits Miklósné, Mezei Adolfné, Nyiry Lajosné, Beliczay Istvánná úrnak. Az építésvezetők bálja ma este nagy társaságot vonzott a vigadó termeibe. A bál igen népes, a mulatság felette kedélyes volt. Kinyitották a kistermet is, tánczoltak a cukrász-helyiségben, sőt a korridorokon is, s mégis inkább csak járkáltak szorongva, mint lejtettek sziláján. Annál hosszabban és lelkesebben járták a csárdásokat. A háziasszony, Gregersen Guilbrandtne úrnő hosszú uszályos kék bársony ruhát viselt, halvány sárga tábnervát, melyet gazdag csipkedisz ékesített. Tiz óra tájban jött s a terem felső végében felállított, lombokkal és virágokkal ékesített emelvényen foglalt helyet. Megérkezte után kezdetét vette a táncz rendkívüli jókedvvel. A hölgyek nagyobbára a főváros polgári köreiből kerültek ki, s mindannyian igen jól mulattak, mert tánczásban nem volt hiány. A rendezőség tánczrendről is gondoskodott számukra. A négyeseket hat kolonban járták, de hogy hány pár sejtette, a nagy tolongásban alig lehetett volna megolvasni. Ott voltak: Gregersen Margit és Hermin, Stökl Fanni, Grogloth Jolán, Gregersen Anna, Sandrosits Anna, Reischl Irma, Turcsányi Mariska, Berány Irma, Linzbauer Anna és Irma, Knapp Konstantin, Lipp Irén, Kirschenbaum Anna, Földesi Aranka, Kreutzer Etelka, Tóth Mariska, Dörzing Mártha, Harsányi Ilona, Kovács Mini, Dettl Lujza, Packfrieder Malvin, Schütz k. a., Leindorfer Mária, Ruskovics Ilka, Kölber Mariska, Eder Józsa, Juritsits Milike, Knikjevics Ilka, Korniss Melanie, Streeck Jolán, Reichsfeld Mariska, Wölfers Lina, Fanda Anna és Janka kisasszonyok, továbbá Jungfer Alajosné, Reischl Károlyné, Grogloth Jánosné, Gregersen Miklósné, Lenz Sándorné, Petrovics Lajosné, Dorsug Antalné, Schütz Edéné, Conti Antalné, Dósa Bertalanné, Blaskó Béláné, Hermann Ferenczné, Linzbauer Fülöpné,Tóth Sándorné, Balla Józsefné, Beranek Elekné, Czuschmann Jánosné, Popovics Miklósné, Knapp Antalné, Lipp Jánosné, Szvirák Ágostonná, Éder Antalné, Szepesi Sándorné,Hauser Gy.-né, Schmatz Antalné, Kirschenbaum Keresztélyné, Földesi Andrásné, Czel Nándorné, Oettl Jánosné, Lipót Ferenczné, Rózsa Péterné, Kovács Zsigmondné, Leipold Ferenczné, Gedeon Jánosné, Negier Nándorné, Hegyi Józsefné, Steinhardt Antalné, Reischl Károlyné, Kölber Fülöpné, Wolfer Zsigmondné, Ulmann Józsefné, Molnár Vinczéné, Reisner Ignáczné és Holub Józsefné úrnők. A vasúti bál rendező bizottsága felkéri mindazokat, kik meghívókra igényt tarthatnak és eddig nem kaptak, hogy felszólamlásaikkal vagy Daxner Andor titkár úrhoz (osztrák-magyar államvasut igazgatósága) vagy a bál bizottságához. Nemzeti szálloda I. em. 6. ajtó, fordulni szíveskedjenek. IRODALOM. A Schmoller-féle évkönyv (Jahrbuch für Gesetzgebung, Verwaltung und Volkswirthschaft im deutschen Reich. Neunter Jahrgang. Herausgegeben von Gustav Schmoller. Erstes Heft. Leipzig. Verlag von Duncker et Humblot, 1885. Preis 7 Mark.) kilenczedik évfolyamából megjelent az első kötet. A nagyobb közlemények sorát Lupo Brentano strassburgi egyetemi tanár értekezése nyitja meg a német birodalom kereskedelmi politikájáról a jövőben. Az értekezés sok tekintetben aktuális jelleggel bír, amennyiben végkövetkeztetéseiben a kontinentális határzár és vámunió nálunk is emlegetett eszméit fejtegeti. Herzog D. rendelkezési állapotban lévő porosz államtitkár azt a kérdést fejtegeti, hogy menynyiben gyarapszik az Egyesült Államok lakossága a bevándorlás által és hogy mit veszít Németország a tengerentúli kivándorlással. Osus Rudolf a kasseli városi pénztár szervezetét és történetét ismerteti. Stieda Vilmos rostocki egyetemi tanár a nagy városokban mutatkozó foglalkozási viszonyokról értekezik. Kiválóan a német városokkal foglalkozik ugyan, de érdekes összehasonlító adatokat hoz fel más külföldi nagy városokról is. Simonson A. törvényszéki ülnök Berlinben a warrant-ok (lakjegy) jogi természetéről értekezik különös tekintettel a német és angol viszonyokra. A kisebb közlemények közt figyelmet érdemelnek Martins Henrik fejtegetései a norvég alkotmányviszályról. Miaskovszki A. értekezése a jelenkori német gyarmati politikáról. Statisztikai és társadalmi politikai természetű apró közlemények és könyvismertetések fejezik be a kötet változatos tartalmát. Anyagi és eljárási magyar örökösödési jog, különös tekintettel az arra vonatkozó döntvényekre és miniszteri rendeletekre. Irta dr. Szentkirályi Sándor. Szerző tisztán gyakorlati szempontból tárgyalja az anyagot és a haláleset felvételétől kezdve kérvény- és egyéb irománypéldákkal illusztrálva követi az eljárást a lebonyolításig. A kimerítő tárgymutatóval ellátott zsebkiadású kézikönyv ára 2 írt. A felső nép- és polgári iskolai közlöny idei második számának tartalma: A polgáriskolai élet köréből. — Pár szó a természetrajzi tananyag felosztása tárgyában, különös tekintettel a kőzettan-és geológiára. Fehér János. — Reáliskola vagy polgáriskola. Orbán Ferencz. — A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium iparoktatási kiadványai. S. V. — Polgári iskoláink és a magántanulók vizsgálati dija. Fodor Dániel. — Vegyes. ni kHr*-' "" ~ r:-z-T-- —~ .............. . ■ - ■ • ■ ■ " A Pesti Napló táviratai. A reichsrabhbtfl. Bécs, jan. 31. A képviselőház közgazdasági bizottsága egyhangúlag elfogadta Hallwich azon indítványát, mely szerint a kormány utasíttassék, hogy a Magyarországgal fennálló kiegyezésnek küszöbön lévő meghosszabbítása alkalmából törvényjavaslatot terjeszszen a reichsrat elé, melynek alapján a vám- és egyedárusági rendszerről szóló törvények átvizsgálásnak vetendők alá. A kormány képviselője kijelentette, hogy az ügy érdemére nézve teljesen egy véleményen van a bizottsággal. A Taterland Trefort ellen. (Ered. sürg.) Bécs, jan. 31. A feudál-klerikális Vaterland mai czikke itt igen feltűnik. A lap, mely a pápai nuncziussal összeköttetésben van, a magyar képviselőházban lefolyt vallásügyi vitáról szólván, igen erős támadást intéz Trefort ellen. A lap azt állítja, hogy Trefort a kath. egyházat meg akarja rabolni alapjaitól, s a magyar törvényhozástól elvitatja a jogot, hogy az alapok és alapítványok ügyében intézkedjék. Az afrikai értekezlet: Berlin, jan. 31. A nyugat-afrikai ügyben egybehívott értekezlet a területszerzéseknél követendő eljárásra vonatkozó szabályzatot a bizottság által meg