Pesti Napló, 1885. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1885-03-01 / 59. szám

ily monumentális emlék kivitelére.Mi ismerve művész-­ társunk tehetségét, képességeit, — kinek Magdolna­­szobor csoportja Münchenben a képzőművészeti aka­démia nagy arany érmével, múlt őszi tárlatunkon pe­dig művészi nagy díjjal tüntettetett ki — teljesen megnyugodtunk s ma is magunkévá teszszük a képző­művészeti társulat választmányának ajánlatát, bízva, hogy Zala művésztársunk magyar művésznek ezen egyik legszebb feladatát, hazánkért vértanú-halált szenvedett hősök emlékét lelkének egész hevével, mű­vészetének valódi ihletével fogja megalkotni! Ilyen s rendesnek nevezhető utón tudva az aradi vértanuk szobrának ügyét, mi magyar képzőmű­vészek mint szakértők — egy oly országos emlékről lévén szó, mely elkészültével az utókor előtt szobrá­­szatunk jelen fokának jelzője leend — megnyugod­tunk. Ma azonban, midőn a szobor ügye heteken ke­resztül hírlapi szellőztetésnek van kitéve, tekintettel, hogy ezen czikkek, hírek egynémelyike olyan, miként aggodalomra ad okot, hogy amúgy is hazánk szobrá­szati emlékekben szegény lévén, e nemű gyönge alko­tások száma egygyel szaporodna; ennélfogva, mint hivatottak kötelességünknek tartjuk az ügyhöz hoz­zá­szólni. Többek közt megbotránkozással olvassuk na­ponkint a művészi hírek közt meg-megújuló azon soro­kat, hogy a műipari iskola fa­faragászati osztályának tanítója s az elhunyt Huszár Adolf szobrász egyik segédje közösen fordultak az aradi vértanuk szobor­bizottságához, hogy közösen készítsék el Huszár váz­lata után a vértanuk szobrát; ha ezt komolyan ven­­nék, tiltakoznunk kellene az ilyen közös »geschäft« ellen, mert a kevésb­é szakértők is tudják, lelkes egységet igénylő művet nem lehet companie létre­hozni , s megrovásunkkal illetnek pedig azon munka­keresetet, mely oly mű létrehozására akar vállalkoz­ni, melyhez képességek és tehetségeknek eddig felét, biztosítékát nem adták. Tisztelettel kérjük, szóval intjük tehát az aradi vértanuk szoborbizottságát, a végeldöntésnél jól fon­tolja meg, kire bízza az emlék kivitelét, mert igen kívánatos, hogy a szóban levő szobor méltó legyen a hősök érdemeihez s a hazához, mely azt kegyelettel emeli a honfiúi érdemnek, s ne engedje magát egyesek illetéktelen közegektől esetleg befolyásolni. Nézetünk szerint a teendő, ha Huszár Adolf vázlatát kívánják létesíteni, melynek műbecse a pályá­zati első díj odaítélésével szentesíttetett, a szoborbi­zottságnak nem lehet oka az országos képzőművé­szeti társulathoz szabad elhatározásából tett azon kérdésére: kire bizassék Huszár vázlatának kivitele, az ajánlott Zala Györgyöt mellőzni. Ha azonban Huszár vázlatának kiviteléhez a szoborbizottság nem ragaszkodik, hirdessen új pályázatot, idő, pénz szá­zadokra készülő monumentális alkotásoknál úgy sem jön tekintetbe s nem szokott irányadó lenni s ez esetben adassék a szobor kivitele az uj pályázat nyertesének. Budapest 1885 febr. 27. Aggházy Gyula, Baditz Ottó, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Brodszky Sándor, Boncz Lajos, Donáth Gyula, Feledi Tivadar, Feszty Árpád, Greguss Imre, Gyulay László, Jakobes Ká­roly, Jendrassik Jenő, Kardos­­Gyula, Kimnach László, Ligeti Antal, Manheimer Ágost, Molnár Jó­zsef, Paczka Ferencz, Pataky Laczi, Pörge Gergely, Roskovics Náczi, Somogyi Dániel, Spányi Béla, Stelka Gyula, Szárics Imre, Telepy Károly, Temple Jancsi, Tornai Gyula, Tölgyesy Arthur, Uhl Sándor, Vas­­tagh György. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: márczius 1. Naptár: Vasárnap, márczius 1. — Rom. kath.: D. 2. Albin püspök hitvalló. — Prot.: D. Remin. — Görög­orosz . (febr. 17.) F. 2. Tódor, Tip. — Zsidó : (adar 14.) Kis Palin. — Nap­kel 6 óra 42 percz, nyugszik 5 óra 43 percz. — Hold kel 6 óra 23 percz este, nyugszik 6 óra 34 percz reggel. — Holdtölte 5 óra 16 perczkor reggel. Igazságügyminiszter fogad d. e. 10—d. n. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. Tisztelgések Tisza Kálmán miniszterelnök­nél 10 éves miniszterelnöki jubileuma alkalmából. A magyar kereskedelmi csarnok köz­gyűlése délután 3 órakor saját helyiségében. (Erzsébet-tér 8. szám.) A magyar athletikai klub rendkívüli köz­gyűlése a nemzeti tornacsarnokban. A budapesti szabósegédek nyilvános gyűlése délután 2 órakor a Buzalka-féle akáczfa-utczai teremben. Matejkó képe a műcsarnokban (Sugárút 81. szám) délelőtt 9—d. u. 4. Belépti díj 50 kr. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fü­vészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. Nemzeti múzeum, term.-rajz és népismetár d. e. 9— d. u. 1. Iparművészeti múzeum a Sugárúton d. u. 2—5 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köz­telken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton(Be­­leznay-kert) nyitva, d. e. 9—12 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői­ úton d. e. 8— 12 és d. u. 2—4. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—1­’/a óra között. Akadémiai könyvtár d. e. 9—12. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12. Állatkert nyitva egész nap. Lapunk legközelebbi száma — rendkí­vüli kiadásban — hétfőn reggel jelen meg. g|^“ Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva, a következő tartalommal : Vasárnap: A magyar nyelv. Szavalta P. Márkus Emilia. Ábrá­nyi Emiltől. — A szerencse akadályai. Tolnai Lajos­tól. — Forgách Simon kalandjaiból. Majláth Bélától. — A szerelem fiziológiáj­a. — Tudományos aprósá­gok. — A tenger alatt. — Csipkekötő asszony. Koncz Sándortól. — Sport: Az idomitásról. Szokolay Kor­néltól. — Fővárosi ügyek: A lipótvárosi bazi­lika. — A fővárosi közmunkák tanácsából. — T­á­r­­c­z­a : Serapis. — Közgazdaság. — Hirdetések. A Magyar Bazár márcz. 1-ső száma e je­len lappal küldetik szét azon előfizetőknek, kik azt külön megrendelték. Tartalma : Arany Jánosné. — Lydiához, Tóth Endrétől. — Roccoco, Fanghné- Gyurtó Izabellától. — A tűzpróba, angol regény. — Új könyvek és zeneművek. — Leányiskoláink és a női természet, Felméry Lajostól. — Női munkásság itt­hon és külföldön. — Egyleti ügyek. — Tárcza : Pá­risi és londoni divat, ábrával. — Művészeti hírek. — A néma barát (kép). — A regénymellékleten: A per­­cementi torony. — Nagy munkalap, nagy szabásrajz és színezett párisi divatkép. — A milánói Societa italiana degli autori a ma­gyar írói és művészi körhöz de Gubernatis gróf utján a következő levelet intézte: Milano, febr. 14., 1885. Az olasz szerzők szövetkezete, mely 1882-ben a szellem termékének védelmére alakult, abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy Angelo de Gubernatis grófot is, a jeles tudóst, tagjai közé számíthatja; fel­használja tehát amaz alkalmat, melyet az ő budapesti tartózkodása nyújt, hogy közbenjárásával összekötte­tésbe lépjen ama hasonló czélu társasággal, mely a nemes magyar nemzet kebelében alakult és tovább­fej­leszsze ama testvéries érzületet, mely önként folyik a két intézmény egyenlőségéből épp úgy, mint a két nemzet egymás iránti rokonszenvéből. Van szeren­csénk tehát szövetkezetünk választmánya nevében hírneves díszelnökünk, Cantu Czézár hozzájárulá­sával és említett tagtársunk, de Gubernatis gróf köz­vetítésével az önök érdemes társulatát a legszívélye­­sebben üdvözölni. Egyúttal van szerencsénk elküldeni szövetkezetünk összes aktáit, kezdve annak alapításá­tól egész a mai napig; azt hiszem, megelégedéssel fogják látni belőlük — kivált évi jelentéseinkből és a legutóbbi berni nemzetközi irodalmi kongresszusra vonatkozó előmunkálatainkból — hogy működésün­ket mindenben az a liberális szellem lengi át, mely­nek tekintetében az olasz törvényhozás folyton lépést tart más nemzetekkel, megadva a politikai jogok élve­zetét minden polgárnak, hogy továbbá bennünket is az emberiség szolidaritásának amaz érzete lelkesít, melyért senkinek sem kell inkább küzdeni, mint ne­künk, kik a szellem munkásai vagyunk! Fogadják szövetkezetünktől ama biztosítást, melylyel Petőfi Sándor honfitársait üdvözlik a Goffredo Manuelo honfitársai, és fogadják egyúttal tőlünk egyenként is legmélyebb tiszteletünk kifejezését. A választmány nevében Tulla Massarani elnök, Tito Vigno­­­i titkár, Soplatini jegyző. Megemlítjük egyúttal, hogy de Gubernatis gróf a tiszteletére rendezett es­tély emlékéül megküldte arczképét az irói és művészi kör választmányának, valamint dr. Radó Antal urnak is, a kinek a jeles iró »Savitri«-jából eszközölt fordítását az estélyen olvasták fel.­­ Az irói és művészi kör elhatározta, hogy a levelet hasonló barát­ságos válaszszal viszonozza. — Pozsony városa öt tagú küldöttséggel lesz képviselve a Tisza-jubileumon. — Tisza Kálmán miniszterelnök sikerült arcz­­képe jelent meg a Deutsch M.-féle műintézetben. A kép ára t írt, melynek fele a szeretetháznak ada­tik át.­­ Márczius 15-ike emlékére az iparosok kebe­léből alakult központi Táncsics-bizottság márcz. 15-én este a régi polgári lövőházban Táncsics Mihály síremléke javára népünnepélyt rendez, mely hangversenyből és tánczvigalomból fog állani. A bi­zottság, mely ez alkalomra budapesti polgárokból 100-as bizottsággá egészítette ki magát, minden lehetőt elkövet az ünnepély fényének emelésére. A népünne­pély védnöknőjéül Pálmai Ilka asszonyt kérték föl, ki azt el is fogadta. A bizottság holnap délután testü­letileg fog tisztelegni a művésznőnél. Az elnökség kéri a bizottság tagjait, hogy e czélból vasárnap d. u. 5 órakor minél nagyobb számban jelenjenek meg a jó­zsefvárosi Czinger-féle vendéglő dísztermében. — Elmozdított tömeggondnok. A budapesti ke­­resk és váltótörvényszék tegnap azt határozta, hogy H. D. ügyvédet a Galaschek Gyula-féle csődtömeg gondnoki állásáról elmozdítja. A bíróság ezen szokat­lan határozatára az szolgáltatott okot, hogy a tömeg­gondnok a felszámolási tárgyaláson meg nem jelent, helyettesítéséről nem gondoskodott, továbbá sem a csődhirdetményt tartalmazó hirlappéldányokat, sem pedig a táblás kimutatást a felszámolási határnap előtt be nem mutatta. Az elmozdított tömeggondnok ezenkívül a felszámolási tárgyaláson megjelent csőd­hitelezőknek időmulasztási dijat is tartozik fizetni. — Nyilatkozat a Lónyay Menyhért gróf irodal­mi hagyatéka ügyében. Hivatkozom arra a nyilatko­zatra, melyet anyámmal együtt abból az alkalomból adtunk ki, hogy atyám, gróf Lónyay Menyhért iratai közül néhány a nyilvánosság elé került: ismételve ki­jelentem, hogy boldogult atyám intézkedéséhez képest mi semmiféle iratának közzétételét nem engedtük meg. Minthogy azonban e nyilatkozatunk után a Budapesti Hírlap élén »Lónyay a királyhoz« fölirattal atyám­nak egy memoranduma jelent meg,­­ én átvizsgál­tam atyám iratait, melyek a magyar földhitelintézet­nél lepecsételve őriztetnek és meggyőződtem, hogy a hagyományból egyetlen egy darab sem hiányzik, ennélfogva bárkinek birtokában lenne is atyám iro­dalmi hagyatékából egy vagy több állítólagos kézirat vagy kidolgozás, azt hamisítványnak kell kijelente­nem. Budapest, 1885. február 28-án. Gr. Lónyay Béla. — A nemzeti tornaegylet tisztikara és választ­mányának legközelebb tartott közgyűlésén megejtett választások alapján egybeállitott névjegyzéke: Elnök Hegedűs Sándor. Alelnök dr. Vetsey István. Titkár­ügyész Bernáth Béla. Pénztárnok König Géza. Szertárnok Radisits György. Orvos dr. Torday Fer. Választmányi tagok: Arany László, Bakos János, Benke Elemér, Berkes Antal, Batt Károly, Czetter Gyula, dr. Dirner Gusztáv, Frecskay János, dr. Joób Lajos, J­ámbor Gyula, Kailinger Mihály, dr.Kéry Istv., ifj. Kossuth Péter, Kun Gyula, Létay Péter, Márkus József, Máttyus Arisztid, Medrey Zsigmond, Miha­­lovich Ödön,Cherd­ly János, dr.Pavel István, dr. Pulay Béla, Puky Gyula, dr. Puky József, dr. Radnay Jenő, Schönberg Ferencz, Sebők Soma, Sigray Pál, Simon Dezső, Simon Géza, Szalay Imre, Szedlacsek Lajos, Szilágyi F. Lajos, dr. Szontagh Ábris, Tihanyi Béla, Untenecker Károly, Végh János, dr. Vermes Lajos, Weiss Ad. Ernő, Zsigmondy Béla. Póttagok: Stern Alfréd, Perger Ignácz, Baumgarten Soma, Buda Ernő, Scholtz Lajos, Clair István, Her­­czeg Zsigmond, Deutschländer Nándor. Számvizs­gálók : Mandl Gyula, Reiner Kálmán, Valkó Lajos.­­ Hugo Viktor születésének nyolc­vanharma­­dik forduló napja alkalmából ünnepélyes bankettet rendeztek a párisi Hotel Continentalban művei nagy nemzeti kiadásának a kiadói. Több mint kétszáz ven­dég jelent meg, köztük Adam asszony, a szajnai pré­­fet, Houssaye, Vacquerie, Paul Meurice, s az írói és művészi körök számos kitűnősége. Az étlap, Leloir művészi rajza, koszorúval Hugo Viktor mellszobra fölött lebegő két nőt ábrázolt. A bankett folyamában Richard, a kiadók egyike, felköszöntötte Hugo Vik­tort, mint a modern Francziaország legkiválóbb sze­­mélyesítőjét s az ünnepély alkalmából készült em­lékérmet s pompás kötésben a nemzeti kiadás első füzetét nyújtotta át neki. Poubelle szajnai préfet, Boné, a párisi községtanács elnöke, Jourde, a sajtó­szindikátus elnöke, köszöntötték ezután fel az ünnepel­tet ; Houssaye tiszteletére irt költeményt olvasott fel, Mounet-Sully pedig felolvasta a nemzeti kiadás első versét, a »Poéte dans les Revolutions« (költő a for­radalmak közt.) cz. költeményt, melyet 1821-ben, ti­­zenkilencz éves korában írt Hugo Viktor. Az ősz költő meghatottságában alig volt képes néhány szót szólani. »Uraim, mondá, csak pár szót akarok mondani, sokkal inkább meg vagyok indulva, sem­hogy hosszasan szólhatnék. Önök mindnyájan, a­kik hallgatnak engem, s a­kik képviselői a franczia szel­lemnek, fogadják köszönetemet.« Zajos éljenzésben tört ki az egész társaság, mire az ősz költő, karját nyújtva Adam asszonynak, átment a szomszéd te­rembe, a­hol a kávét szolgálták fel. Néhány perczig ott időzött, aztán az unokája társaságában búcsút vett a társaságtól. — Athléta-verseny. A hatvanas verseny­­bizottság által 1885. május 14-én rendezendő versenyek sorrendje a következő: I. Versenygya­loglás Gödöllőről Budapestre. Táv: 24.104 méter. Dijak: elsőnek ezüst érem és tisztelet ajándék, máso­diknak broncz érem. II. T á v g y a l­o g l­á s Buda­pestről Gödöllőre és vissza. Táv. 48,208 méter. Di­jak: elsőnek ezüst érem és tisztelet ajándék, máso­diknak broncz érem és tisztelet ajándék. IIL Nagy veloczipédverseny Budapestről Gödöllőre és vissza. Táv. 48,208 méter. Dijak: elsőnek ezüst érem és tisztelet ajándék, másodiknak broncz érem. IV. Háromkerék verseny Gödöllőről Budapestre. Táv: 24,104 méter. Dijak: elsőnek ezüst érem és tisztelet ajándék, másodiknak broncz érem. Nevezési zárlat május 1., jelentkezéseket elfogad Vermes Lajos az Üllői­ út 7. sz. Vermes Lajos titkár. (x) A magyar lovar­egylet igazgatósága elhatá­rozta, hogy K­wi­z­d­a János Ferencz urnák önfel­áldozó működéséért, amennyiben a sport czéljaira egy 1000 frtos díjat ajánlott föl, köszönetét nyilvá­nítja, s egyúttal állategészségügyi gyártmányaiért a következő elismerő­ levelet küldte neki: Kwizda János Ferencz cs. kir. udvari szállító és kerületi gyógy­szerész urnak, Korneuburgban. Az ön állategészség­­ügyi gyártmányainak a használatnál az az előnyük van, hogy a gyártmányok mindegyike kitűnőnek bizo­nyul. De különösen kitűnőnek bizonyult a különböző kísérletek alkalmával az ön cs. kir. szabadalmazott restituáló fluiduma, úgy hogy az alulirt igaz­gatóság kellemes kötelességének ismeri, önnek ezért teljes elismerését nyilvánítani és egészségügyi prepa­rátumát mindenkinek a legmelegebben ajánlani. Budapest, 1885. febr. 3. A magyar lovar-egylet el­nöksége : gr. K­á­r­o­l­y­i Gyula. 402 A Szeiler-árvák részére adakoztak: Egy fővárosi tanintézet néhány nö­vendéke .......................................... 10» — » A már kimutatott összeg .... 814 frt 45 kr. Összesen: 824 frt 45 kr. N­­e­­­y­i hírek. — V. kerületi polgári kör. Az V. kerületi pol­gári kör ma délután 6 órakor rendes évi közgyűlését megtartotta. A lipótvárosi közönség érdekkel várta ennek megtartását, mert már hosszabb idő óta rebes­gették, hogy a kör újjá fog szerveztetni, és a Lipótvá­rosban a közművelődés terén minden irányban és pedig liberális szellemben élénk tevékenységet szándékozik kifejteni. Köztudomású volt továbbá, hogy a kör kor­mányzó testületében a Lipótváros kiválóbb polgárai fognak működni , a tiszteletbeli elnökséget pedig Horváth Boldizsár nagyérdemű hazánkfia vál­lalta el. Már a közgyűlés előtt tömegesen jelent­keztek új tagok a körbe, mi élénk jelét adja annak, hogy a mondott üdvös eszmék a kerületben mindin­kább tért hódítanak. A közgyűlés Bukovits Gyula elnöklete alatt megtartatván, a dr. Bródy Samu tit­kár által felolvasott évi jelentésről felemlítjük, hogy a kör 600-nál több tagot számlál. A zárszám­adás felesleget mutat fel, mi a jövő évi számlára vi­zetett át. A jelentés és zárszámadás jóváhagyatván, a felmentvény a választmánynak megadatott. Tudomásul vétetett továbbá, hogy a kör 1. év május 1-én a Tü­­köry-ház I. emeletén bérelt díszesen berendezett laká­sába költözik át. A közgyűlés ezután egyhangúlag és nagy lelkesedés között Horváth Boldizsárt tiszteletbeli elnökké választván meg, a többi választás eredménye következő: Tisztviselők: elnök Bukovits Gyula, alel­­nökök: dr. Friedmann Bernát, Grünwald Bernát, igaz­gatók : Brám Miksa lovag, Fáik Zsigmond lovag, Ha­vas Károly, Landauer Ede, Ullmann Károly Pál, titkár dr. Havas Rezső, ügyész dr. Bródy Samu, gazda Roch György, pénztáros Guttmann Gyula. Választmányi tagok: Arany László, Bartha Miksa, Beck Dénes, Bródy József, Buchbinder Bernát, Deutsch Jakab P., Deutsch Gyula, Devecseri J. L., Dessauer Miksa, Ehrlich Manó, dr. Gschwindt György, Glasner József, dr. Hajós Zsigmond, dr. Iricz Adolf, Kann Lipót, dr. Kelemen Gyula, Kellner János, Kühne Ede, dr. Langheim Ignácz,Liebstein Zsigmond, dr. Lőw Sámuel, Mayer Sándor, Mandl Ignácz, Mezei Mór, Mezei L., Mitterdorfer Gusztáv, Nagy Jenő, id. Neumann Sándor, Ney Rudolf, Netzasek Adolf, Nyári Mór, dr. Pollák Illés, Reiner József, Sc­hmidt Ignácz, Soltész Vilmos, Spitz Ignácz, dr. Schul­hof Géza, Strausz Adolf, Szakál László, Weisz Berthold, Weiszmayer Ferencz, dr. Widder Győző. Póttagok : Grünstein Mór, dr. Murányi Ármin, Waitzenkorn Lázár, Hay Mihály, Hartmann Sándor, Plundrich Ferencz, Frankl Bernát, Pécsi Manó, Brezsmayer Kálmán, dr. Lázár Miksa, Wertheimer Mór, Katzay Frigyes. — Az iparoskörben márczius 3-án Sasvári Ár­min tart felolvasást, e czimmel »Orosz iparosok és kereskedők.« — Elhagyott gyermekek védegyletének alakítása érdekében gróf Teleki Géza és I­v­á­n­k­a Imre egy meleghangú felhívást intéznek a főváros hölgyeihez és polgáraihoz. A felhíváshoz aláírási ív is van csatol­va, a tagok gyűjtése czéljából. Az egyesület tagja le­het minden nő és férfi: 1. a­ki akár minden pénzbeli hozzájárulás nélkül is, csak arra vállalkozik, hogy legalább egy gyermekre felügyeljen; vagy pedig 2. a­ki évenkint legalább két forinttal járul az egyesület czéljaihoz; és 3. azon férfi, a­ki valamely elhagyott gyermek felett törvényes gyámságot vállal. A tagok lehetnek működő, pártoló és alapító tagok. A védegy­let érdekében folytatandó levelezések gróf Teleki Géza lakására (József-tér 7. sz.) intézendők. — A Sugárút tisztántartása. Az orsz. kiállítás tartama alatt a Sugárutat uj rendszerű gépekkel fogják söpörni. Mindössze két gép fog szolgálni e czélra, melyek beszerzési ára együttesen 1100 irtot tesz ki. Az utczai szemétfuvarozás éjjel történik. Az összes beruházási és fentartási költségekre 6948 frt 40 kr van előirányozva. Az új rendszerű söprés május 1-jével kezdődik, de a szükséges munkaerő felét a kellő begyakorlás végett már márczius 15-ig fölveszik. A főfelügyeletet a Sugárút tisztántartása fölött Kempelen Béla tűzoltófőparancsnok gyakorolja. Eljegyzések és esküvők: Dr. H­e­lt­a­i Ferencz, a Nemzet közgazdasági rovatának vezetője, eljegyezte Klee Erzsébet kis­asszonyt, Újházi Edéné nővérét, özv. Klee Adel­­gunda asszony leányát Hamburgban. Halálozások. Éber Nándor elhuny­tár­ól a családi gyászje­lentés így hangzik: Eberl Emilia özv. Erbán Adolfné, Eberl Valéria férjezett Jánosi Ferenczné, Eberl Karolina férjezett Kanovics Aladárné, Eberl József, a magy. kir. államvasutak hivatalnoka maguk, gyer­mekeik és a rokonok nevében, mély fájdalommal je­lentik felejthetetlenül szeretett testvéreknek, illetve nagybátyjuk és sógoruknak, Éber Nándor úrnak, or­szággyűlési képviselőnek, folyó évi február hó 27-én esti 9 órakor, élete 60-ik évében történt gyászos ki­múlták A boldogultnak halt tetemei I. évi márczius hó 2-án délután 3 órakor lakásán (Budapest, IV. ker., Borz-utcza 7. sz.) fognak beszenteltetni és a Ke­­repesi-út melletti sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Éder Ferencz egervári plébános 61-dik évé­ben, febr. 25-én meghalt. Béke poraival! M­e­­­c­z­e­r Kálmán, a b.-csabai algimnázium­nak 20 éven át jeles tanára, f. hó 24-én, 44 éves ko­­rában elhunyt. Özvegyet és két kiskorú gyermeket hagyott hátra. Pál­ich János, Monostorszegh községének plébánosa s a zomborvidéki tanitóegylet elnöke, áldo­­zárságának 19-ik évében, f. hó 23-án elhunyt. Színház és művészet — Az operaházban ismét Hunyadi László adatott, melyben W­­ 11 n­é asszony olyannyira ki tudja vívni a közönség osztatlan tapsait. Talán nin­csen ez operának egy taktusa, mely a fővárosi opera­­látogató közönségnek emlékébe s hallérzékébe be ne lenne vésve, s mégis valahányszor színre kerül — kivált a főszerepekben oly személyesítőkkel, mint Wiltné és Perotti — mindenkor mondhatni, hogy újabb és újabb érdeket nyer, mit főleg az ének ama virtuozitásának kell tulajdonítani, melyet Wiltné asszony benne — s ez idő szerint talán egyedül is ő — kifejteni képes. A nézőtér ez alkalommal is, mint mindig valahányszor alkalma nyílik benne a magas­a­n ragyogó trillákat hallani, egészen megtelt s a közönség kifogyhatlan volt a tapsok és kihívásokban. Elismerés illeti Maleczkynét is, ki szép, tiszta koloraturáival mindenkor méltó elismerésre tudja Mária szerepét emelni. (i. 1.) — Az Arany ember előadásáról Bécsből a kö­vetkező táviratot vettük: A Theater an der Wien már rég nem látott oly óriási közönséget, mint a­mely ma gyűlt egybe, hogy Jókai színművének, az Arany embernek előadását megnézze. A székváros legki­válóbb körei jelentek meg. A jegyek kétszeres-három­szoros áron vézetnek. A tegnapi főpróba után többen a színházi körökből azon aggodalmuknak adtak kife­jezést, hogy a darab, daczára számos szépségesnek, nem fogja a kellő hatást gyakorolni a közönségre. A fényes kiállításra nagy gond fordittatott s különösen a harmadik felvonás természethű szczeneriája rend­kívül megkapó volt. A siker rendkívüli volt. Az érdek­lődés felvonásról felvonásra fokozódott. Jókait min­den felvonás és jelenet után háromszor-négyszer a lámpák elé hívták és lelkes tetszésnyilatkozatokban, ováczióban részesítették. Virágcsokrokkal és koszo­rúkkal halmozták el. Schnitzer jeles fordítása teljes elismerést érdemel. Az előadás négy órán át tartott. Az irodalom összes képviselői, valamint számos ki­váló személyiség volt jelen, köztük Károly Lajos fő­­herczeg is az előadáson, melynek hatása Jókai nagy népszerűségéről tanúskodik. Az összjáték kitűnő volt. Törö­k-B­u­s­k­a asszony páratlanul játszott. Az Arany ember fényes sikert aratott. — A nőemanczipáczió, Szigeti József éne­kes bohóságához, mely szerdán (4-én) fog először színrekerülni, S­e­r­­­y Lajos írta a zenét. A főbb sze­repeket Pálmai Ilka, Pártényiné, Klárné, Vidor, Tihanyi, Sólymosi, Horváth, Új­vári, Szilágyi és Tóth fogják játszani.­­ Szegeden tegnap este igen látogatott, nagy érdekű színházi előadás tartatott az ottani vörös­­kereszt javára. A kir. operaháztól Bartolucci s Cop­­pini kisasszonyok és Pini úr vettek részt az előadás­ban, a legzajobb tetszést aratva. Közben Vincze szín­­társulata az »Eljegyzés a lámpafénynél« operettet adta elő. Előadás után 120 terítékű lakoma tartatott, melyen Bartolucci k. a. két magyar áldomást mon­dott, él téte Szeged közönségét és Szeged hölgyeit. Mulatságok A budai kör helyiségében ma este tartotta meg a népszerű felolvasásokat rendező társaság­ fenn­állásának 10 éves jubileumát, s ez alkalommal ,kis hangversenyt is rendezett. P. Márkus Emilia Áb­rányi Emilnek egy ez alkalomra írt gyönyörű költe­ményét szavalta el, a­melyet lapunk mellékletén köz­lünk. Ezután E­k­k­e­r­t Antal, a társaság titkára, ol­vasott fel egy kis visszapillantást a társaság tíz évi működéséről. Ezeket követte Rákosi Viktornak »A dabasi emberevő« czímű humoros rajza, mely za­jos tetszést arat­­t, és végül Pálmay Ilka énekelt népdalokat, zajos tapsokat aratva. Az estély után társas vacsora volt. Pikniket rendezett ma este az Ebner és a Cret­­tier-család a Frohner szálloda termében. A mulatság házias jellegű volt, s a rendező bizottság a hölgyek ismerősei közül választotta össze a fiatalságot. A szi­ves háziasszonyok, Orettier Sándorné, Ebner Jánosné úrnők lekötelező szeretetreméltó­sággal fogadták ven­dégeiket. A hölgyek pazar öltözékekben jelentek meg s igen jól mulattak. Éjfél után gazdag vacsora várta a vendégeket s a pezsgő felszolgálása után számos felköszöntőt mondtak a háziasszonyokra s a hölgyekre stb. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Ebner Lujza és Ebner nővérek Farkas Henrika, Föl­­singer Gizella, Hampel nővérek, Gály Betti, Giergl Margit, Lampl Janka, Marinetti Anna, Strobenz nő­vérek, Schröpfer Etelka, Koppay Róza, Gáli Vilma, Brogyányi Viktória, Fölsinger Rezsőné, Hampl An­tal­né, Giergl Henrikné stb.­ ­ ------------------­Törvényszéki csarnok. — A Függetlenség ügye. Esti lapunkban közöl­tük Yerhovay Gyula védőjének, Hets Ödönnek beszé­dét. Utána dr. Nagy Dezső,Yerhovay Lajos védője szólott. Szemére vetette a kir. ügyésznek, hogy olasz kúriai döntvényekhez folyamodva, azok alapján igyek­szik kimutatni a vádlottak bűnösségét. Rámutat ez­után ama rendkívüli izgatottságra, mely a közvéle­ményben e bűnper megindultával nyilvánult. Most már a viharok lecsillapultak és a bíróság higgadtan ítélhet erkölcsi élet, erkölcsi halál fölött. Törvényte­lennek mondja a vád kiindulási pontját, mely — a­nélkül, hogy a könyöradományok beszállítására bizo­nyos határidő volna megállapítva — mindjárt kez­detben házmotozást, letartóztatást rendelt el. Ily irány mellett nem lesz nap, melyen a folyton gyűjtő ma­gyar lapok szerkesztőségeiben motozást ne rendelhet­nének el. Kifejteni igyekszik ezután a sikkasztás fo­galmát a magyar büntetőtörvénykönyv értelmé­ben. Mellőzve az olasz tudósokat, hivatkozik Cse­­megi indokolásra, mely szerint a sikkasztás egyik nélkülözhetetlen ismérve az animus lueri facien­di, a nyerészkedési szándék. Maga Kozma Sán­dor főügyész is e nézeten volt a büntető-törvényköny­vet megalkotó szakértekezleten. Hivatkozik azonkívül a magy. kir. kúriának egy ily értelmű határozatára. A pénzeknek vegyes kezelését nem tartja eltulajdo­nításnak, mint a minőnek azt a kir. ügyész ur olasz fogalmai minősitik. (Derültség.) Föltéve különben, hogy Verhovay Lajos sikkasztott, akkor is csak Ver­­hovay Gyulát érné a felelősség, mivel az adománypén­zek az ő lapjához, mint letéteményeséhez folytak be. Kéri védencze teljes fölmentését (A hallgatóság meg­élj­enzi a védőt.) Dr. K­ö­r­n­y­e­i Ede, Wilckens Gyula védője, kéri a törvényszéket, ne tekintse Wilckens Gyulát szökésben levőnek, hanem idéztesse be őt egy újabb határnapra. A védő maga azon lesz, hogy bizonyos határidőn belül kipuhatolja Wilckens tartózkodási helyét. Verhovay Gyula örömének ad kifejezést, hogy a szenvedélyes kir. alügyész alkalmat adott neki teljes tisztázására. Ha más ülne a vádlottak padján, a kir. ügyész bizonyára nem ragaszkodnék oly makacsul a vádhoz. Az elnök figyelmezteti, hogy gyöngébb ki­fejezést használjon. Verhovay Gyula: Ha másfél évi szenvedé­sem alatt egészen elvesztettem volna hidegvérűsége­­met, az sem volna csoda. Egyike vagyok a társadalom legexponáltabb embereinek. Teljes bizalommal nézek Magyarország független bíráinak ítélete elé. Kérem magamat fölmentetni. Verhovay Lajos: Védőm kitűnő beszéde után semmit sem kell mentségemre fölhozni. Lelkiis­meretem tiszta és mocsoktalan, kérem fölmenté­semet. Az ö­l­n­ö­k: A tárgyalást befejezettnek nyil­vánítom, az idő előrehaladt­ volta és felhalmozott hi­vatalos teendőink miatt azonban az ítélethirdetést csak hétfőn reggeli 9 órára tűzhetem ki. A vadkerti lázadás végtárgyalása. (Kilenczedik nap.) (Ered. sürg.) Kalocsa, febr. 28. Az ülés 9 órakor megnyittatván, a védelem által bejelentett, és egyéb összesen 34 tanú hallgattatott ki. Ezek között M­a­r­­schovszki János előadja, hogy mikor a Gajáry­­pártiak délután Vadkertre érkeztek, az ő kocsijuk kö­zül az egyikről egy ember leszállt és egy vadkerti em­bert, vagyis Fülöp-pártit a zászlónyéllel úgy elvert, hogy az a földre rogyott. T­r­­­e­b­­ Gergelyné : Midőn a nép Müller Dá­vid sánta zsidó előtt szivart kért, az illetők a pénzt már tenyerükön készen tartották, azonban Müller Dávid valószínűleg, mert megijedt, a bolt ajtaját előt­tük becsukta. Schwarcz Jakab: Frittmann Gáspár tanú azért beszélte és kiabálta reám, hogy én 25 irtot ígér­tem neki, ha egy házat felgyújt, mert mint regálebérlő őt a korcsmárosságtól elmozdítottam, és e kiabálása miatt fiam meg is verte. Ezután hat tanú kevés kü­lönbséggel azt konstatálja hogy Frittmann Gáspár, egyike a legterhelőbb tanuknak, előttük részint beis­merte, részint az utczán kiabálta, hogy ő Schwarcz Jakabtól öt forintot kapott azért, hogy a Fülöp­­pártiakat fölirj­a, illetőleg e bajba belekeverje és 25 irtot Ígért neki azért hogy a Kop-Farkas-féle házat felgyújtsa, mivel Schwarcz Jakab azt vélte, hogy Vitonyánál van biztosítva, mely ház le is égett, és midőn ő az Ígért 25 írtért Schwarcz Jakabhoz ment, fizetés helyett annak fia annyira elverte, hogy véres fővel jött ki házakból. Elnök felhívja I­s­­­ó­c­z­y védőt, hogy a kihall­gatott tanuk megeskettetésére nézve tegyen indítványt, ki is Font Jánosné kivételével kéri mindannyit meg­­eskettetni. Frittmann Gáspár vádló tanú megesket­­tetése ellen határozottan tiltakozik. A királyi ügyész kéri a meghiteltetést. A királyi törvényszék visszavonulván, elnök ki­hirdeti, hogy az összes tanuk, köztük Frittmann Gás­pár is megeskettetnek, — kettő kivételével, mire a a tanuk az esküt le is tették. — Elnök a vád- és be­szédek előterjesztésére jövő hétfőt, vagyis márczius 2-kát tűzte ki. — Az ülés véget ért d. u. 2 órakor. A Pesti Napló táviratai. A hadsereg lapjából. Bécs, febr. 28. (B. K.) A hadsereg ren­deleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy K. Süssenberg Péter vezérőrnagy, a 21. gyalogsági dandárság parancsnoka, egy évre a vára­kozási illetékkel a szabadságoltak állományába helyez­tetett át; közli továbbá, hogy Soest Ottó ménte­­lepszakbeli ezredes, a kisbéri m. kir. állami méntelep katonai osztályának parancsnoka, a nyugállományba vétetett át s neki a tiszteletbeli vezérőrnagyi jelleg adományoztatott,­­ helyébe Kolossváry Jenő 1. százados neveztetett ki. A­n­g­e­l­i­n­i Sebestyén, fő­hadnagy a 72. dragonyos ezredben, egy évre várako­zási illetékkel szabadságoltatott. Az olasz expediczio, Róma, febr. 28. A Stefani-ügynökség távirata, mely f. hó 25-ki kelettel Massauahból Perimen át érkezett, határozottan megc­áfolja azt a hírt, mintha Bombelli olasz alattvalót János király paran­csára börtönbe vetették volna, ellenkezőleg B­o­m­­belli saját ügyeiben Massauahtól két napi járásra tartózkodik. Mint a Stefani-ügynökség Perimből jelenti, a második expediczióval érkezett olasz csapatok részint Asszab, részint Bellul helyőrségét fogják képezni. A Stefani-ügynökség jelenti Perimből mai kelettel. A második olasz expediczió tegnap Asszabba érkezett. A csapatok partra szállása ma veszi kezde­tét. Teljes nyugalom uralkodik. Róma, febr. 28. A »Washington« hajó a harma­dik olasz expedíczióval Port-Szaidba érkezett. Az angol kormányválság. LoilYOIl, febr. 28. A Daily Telegraph második kiadásában azt írja, hogy parlamenti körökben kétségbe vonják, hogy a kabinet oly csekély többséggel kormányon marad­hatna. Már régibb idő óta köztudomású do­log, hogy az orvosok kijelentették, hogy Gladstone egészsége nem engedi meg, hogy a kormányzás izgalomteljes kötelességeit telje­sítse, és kétséges, várjon a kormányelnök el tudja-e viselni azt a súlyos terhet, melyet az új parlamenti helyzet vállaira hárít. London, febr. 28. A mai miniszteri tanácskozás délután 2 órától esti 1/27 óráig tartott. A legmeg­bízhatóbb forrásból vett értesülés szerint a minisztérium elhatározta, hogy nem mond le. (Ered. sürg.) London, febr. 28. A válság megoldása tekintetében eddig nagy bizony­talanság uralkodik. Konzervativ részről a koalicziót emlegetik s ily minisztériumot kívánnak. Ez azonban a szabadelvűeknél nem talál visszhangra. A közvélemény meg van oszolva. Némelyek Goschen alatt új szabad­elvű minisztériumot óhajtanak a radikálisok kizárásával, mások konzervatív kabinetet Salisbury elnöklete alatt. Vannak olyanok is, kik azt tartják, hogy Gladstone, daczára a képviselőházban elért csekély szavazattöbb­ségnek, nem akar megválni helyétől és leg­közelebb az egyiptomi politikát illetőleg újabb nyilatkozatot fog tenni. (Ered. sürg.) London, febr. 28. A jövő esélyei itt élénk megbeszélés tárgyát képezik. Általában hi­re jár, hogy Gladstone orvosa határozottan oda nyi­latkozott, hogy az agg miniszterelnök egészségi álla­pota nem engedi meg a további hivatalban maradást. Beszélik azt is, hogy a kabinet körében oly ellenté­tes nézetek uralkodnak, hogy az nem tarthatja magát többé. Gladstone különben már a szavazás előtt kije­lentette, hogy ha húsznál kisebb többsége lesz, nem viszi tovább a kormányzatot. Utóbb azonban oda nyi­latkozott volna, hogy Hamilton indítványa felett a szavazás, — az indítvány tudvalevőleg 22 szavazat­­többséggel elvettetett, — kielégíti, mert ez fejezi ki az alsóház valódi nézetét. A konzervatív többséggel a 232 toryn kívül 14 szabadelvű és 42 panellista szava­zott. (Köln, 7.) A szerb metropolita, Belgrád, febr. 28. P r­o­k­o­p­­­o­s, athéni metro­polita és a görög zsinat elnöke, Thedosius szerb metropolita átiratára válaszolván, a görög egyház ne­

Next