Pesti Napló, 1885. május (36. évfolyam, 119-148. szám)

1885-05-12 / 130. szám

zeti. A kettős fokozatot is csak azért fogadja el, mert az a kúrián is be van hozva. A törvényhozás eddig csak szükségből és ideiglenesen tűrte a pótbírói intéz­ményt, számolván annak a dec­entralizác­ió által be­következő közeli megszüntetésére. Az igazságszolgál­tatás fontos érdeke teszi a megszüntetést már most szükségessé, de semmi esetre sem nyugodhatnék bele abba, hogy pénzügyi szempontokból a hármas fokozat behozassák. Pártolja Gáli indítványát. Unger Alajos a Gáli által indítványo­zott két kategóriát elfogadja, de figyelmezteti a bizottságot a deczeniális fizetéssel ellátott budapesti e. f. törvényszéknél alkalmazott számos kitűnő bíró helyzetére, kik a jelen törvényjavaslat elfogadása ál­tal előléptetés esetén érzékeny anyagi sérelmeket szenvednének. Indítványozza, hogy a törvényben in­tézkedés tétessék, miszerint minden második vagy harmadik előléptetés a 3000 frtos állásokra ezeknek soraiból történhessék. Mandel utal bíráink sanyarú fizetésére, mely még a magasabb fokozatban is kisebb, mint más mi­­velt államban bárhol. A bírói függetlenség fentartá­­sának pedig, a lehetőleg biztosított anyagi helyzet egyik legfőbb biztosítéka. Ha mi is bíráinknak más államokkal hasonló magas fizetést adhatnánk, még volna értelme a hármas fokozatnak, de még e csekély fizetést is hármas osztályzat által kérdésessé tenni, annyit tenne, mint a rang felemelésére érdemes bí­ráknak a rangot megadni, de a megélhetést nehezí­teni. Pártolja Gáli indítványát. Berczelly miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy a kormányzat bármely ágazatában nincs rá példa, hogy a hasonrangú hivataloknál a hivatalno­kok felénél több legyen az első fokozatban, mint a másodikban. Kéri a kormány javaslatának elfogadá­sát, mert e szerint a harmadosztályú pótbiírák, előbb jutván a második osztályba, nagyobb előnyben része­sülnek, mint a kettős osztályzat mellet. Figyelmez­teti a bizottságot, hogy a dec­entralizác­ió bekövet­keztével, miután Budapesten 96 táblabíróra szükség nem lesz, a vidéki táblabíráknál a fizetés tekinteté­ben a bírák között egyenlőtlenség állna be. Popovics és Engelmayer a kettős fo­kozat mellett nyilatkoznak. Lészay a pénzügyi szempontot nem mellőz­heti. Ha a bírák fizetése felemeltetik, hasonló igények fognak támasztatni a többi kormányzati ágazatokban is. Pártolja a kettős osztályzatot, azonban a bírák egyenlő felosztása mellett a két osztályban, vagyis 71 az első, 71 a másodikban. A­p­á­t­h­y Berczelly mint tanácsossal szemben megjegyzi, hogy más esetekben igaz, hogy az első fo­kozatban nincsenek a hivatalnokok nagyobb számban, mint a második fokozatban, azonban minden más esetben az osztályozás a hivatal szervezésével egyide­jűleg történt, míg itt a létező állapotok megváltozta­tásáról van szó. Literáty előadó szintén elfogadja a kettős osztályzatot, mivel Gáli indítványával az előléptetési viszonyok még kedvezőbbé tétetnek, mint az általa czélba vett hármas osztályozással, melynek indítvá­nyozásánál őt is az előléptetési viszonyok kedvezőbbé tétele vezette. Erre az elnök kijelenti, hogy a bizottság Gáli indítványa szerint a kettős osztályzatot egyhangú­lag, a számarányt szintén Gáli indítványa szerint szó­többséggel fogadta el. A javaslat 1­5 §-ai ezen módosítás szerint új­ból szerkesztettek. A 6 §-nál Berczelly minisz­teri tanácsos indítványára kimondatik, hogy a fő­ügyészi helyettesek, ha táblabírákká kineveztetnek, fizetési és rangfokozatukat megtartják éppen úgy, mint a­hogy erről e szakasz a marosvásárhelyi tábla­­bírák és törvényszéki elnökökről intézkedik. A további szakaszok a javaslat szerint fogad­tatván el, az ülés berekesztetett. Országos kiállítás. A kiállítás látogatása. A kiállítást tegnap, vasárnap, — az állandó je­gyek tulajdonosain kívül — 26.526 személy láto­gatta és pedig 1 frtos jegygyel 3 személy, 50 kros jegygyel 31, 30 kros vasárnapi jegygyel 23.961, 20 kros esti jegygyel 1162, tanuló- és munkásjegy­gyel 187, 20 kros katonajegygyel 934, napi szabadjegygyel 239 személy. Vilmos föherczeg a kiállításon. Vilmos föherczeg ma délután egy órai kör­utat tett a kiállításon, Matlekovics kiállítási elnök vezetése mellett. A föherczeg mindenek előtt az ipar­csarnokot tekintette meg, azután az egyes épületek fekvése felől tájékozta magát, mire egymásután nézte meg Albrecht föherczeg pavillonját, az erdészeti és királyi pavillont. Fél hatkor elbúcsúzott a föherczeg vezetőitől, megköszönve fáradozásaikat s holnapra újra kilátásba helyezve látogatását. Ő fensége kinyi­latkoztatta, hogy a kiállítás őt annyira meglepte és kielégítette, hogy a legközelebbi hét folytán néhány napra egyenesen a kiállítás meglátogatása végett Budapestre fog jönni. Kiállítási hangversenyek. A­kik a zenecsarnokban hangversenye­ket akarnak rendezni, erre vonatkozólag felvilágosí­tásokat Rózsavölgyi­­ és társa zenekereskedésében nyerhetnek. Eddig a zenekedvelők egylete, a filhar­monikusok és Krancsevics-féle vonós­négyes társa­ság jelentettek be hangversenyeket. Az első hang­verseny — a filharmonikusoké — május 30-án lesz. A belépti díjak igen mérsékelt árúak lesznek. A szarvasmarha- és juhkiállítás­ juryje. A hízott szarvasmarha-kiállítás jury tagjai közé kineveztettek az országos bizottság által ren­des tagokat: Leipziger Vilmos, Renner Gusztáv, Ran­spelt Adolf, Máday Izidor, dr. Varga Ferencz, Reinprecht Antal, id. Reichel Károly, ifj. Schick Mór, Schubert L. H., báró Nyáry Béla, ifj. Fáy Béla és Leidenfrost László ; póttagokul gr. Brunsz­­wick Géza, Graczer Nándor, Rohrer Ferencz; az orsz. gazd. egyesület által választottak rendes ta­gokul : Virág Vincze, Mannlicher Róbert, Schlauch Nándor; póttagokul: Krocsák G. Emil, Baranyai István; az erdélyi gazd. egyesület által rendes ta­gokul : Sigmond Dezső, Vaith Gergely; póttagul Kor­­niss Viktor gr., a magy. szesztermelők orsz. szövetke­zete által választottak: Stein Ignácz, Neumann Ede, Benigni Samu; póttagul Mittelmann Bódog. — A hízott juhkiállitási járy tagjai közé az orsz. bizott­ság által kineveztettek: Lobinger Győző, Glazek Gyula, Schuberth L., Dessewffy Béla, Tahy Lajos, Szentkirályi Albert, Reichel Károly, Beniczky Gábor rendes tagokut és ifj. Ordódy Pál, Schmiederer Imre, ifj. Schick Mór mint póttagok; az orsz. gazdasági egyesület által választottak: Boda Imre, Losonczy Mihály, Günther Ágoston, Egan Ede, Emődy József mint rendes tagok; Ordódy Lajos, Baranyai Istv. mint póttagok; az erdélyi gazd. egyesület által Benigni Sámuel, Tisza László, Zeyk József mint rendes ta­gok, Dávid Antal mint póttag... A tenyészjuh kiállí­tási jágy tagjai közé az országos bizottság által kine­veztettek rendes tagokut: Kiss László, dr. Szentkirá­lyi Ákos, Szeniczey Ödön, Krieger Pál, ifj. gróf Szé­chenyi Imre, Tisza László, Máday Izidor, báró Nyáry Jenő, Schnellfu88 K., Sváb Károly, Karsay Albert, Tallián kanonok; póttagokul: Tisza István, Krausz Károly, Sunder-Müller F., Fazekas Gedeon, Heyne Ernő mint külföldi tag. — Az orsz. gazdasági egyesü­let részéről megválasztottak gr. Zichy Nánd., Dávid A., Szilárd János, Lejtényi György, Fogler János, Dor­­ner Ede, Tanárky Gyula, dr. Rodiczky Jenő mint rendes tagok ; Boda Imre, Günther Ágoston, Loson­czy Mihály mint póttagok; az erdélyi gazdasági egy­let részéről megválasztottak: báró Bánffy Dániel, báró Bánffy Ernő, Gaal Elek, dr. Jósika Sámuel mint rendes tagok; Bokros Lajos, Lázár Manó mint póttagok.* A kiállítási szakkatalógusok száma ör­vendetesen gyarapodik. Legújabban a bányászati, kohászati és földtani VI. csoport szakbizottsága adott ki részletes katalógust, melyet Farkas Róbert földtani intézeti tisztviselő szerkesztett. Az instruk­tív munka Magyarország bánya- és kohó­műveinek rövid ismertetését adja, bevezetésében pedig az or­szág geológiai és bányászati viszonyai vannak tár­gyalva.* A világkiállítás meghosszabbítá­sa. Rudolf trónörökös nejével, Stefánia főher­­czegnővel a jövő hét elején ismét Budapestre érkezik s úgy ő, mint Stefánia főherczegnő azon óhajukat fejezték ki, hogy a f. hó 4-én megnyílt első tavaszi világkiállítást szeretnék megtekinteni. Ennélfogva a kiállítás elnöksége a kiállítást, melynek bezárása f. hó 14-ére volt kitűzve, f. hó 20-ig meghosszabbította.­­ A tegnapi nap folyamán hivatalos adatok sze­rint az osztrák-magyar államvasutak vo­nalain 922 egyén érkezett a fővárosba és 758 utazott el. — A magy. kir. államvasutakon érke­zett 1222, elutazott 877 egyén.— A déli vas­úton pedig 587-en érkeztek meg és 433-an utaztak el. Elutazott ezenkívül a déli vasúton 240 katona is. Összesen érkezett 2731, elutazott 2308 egyén. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 12. Naptár: Kedd, május 12. — Róm. kath.: Pon­­grácz. Keresztjáró nap. — Prot.: Pongrácz. — Görög­orosz. (ápril 30.) Jakab apostol. — Zsidó: (ijar 27.) Sám­son. — Nap kel 4 óra 28 perez, nyugszik 7 óra 25 perez. — Hold kel 3 óra 21 perez reggel, nyugszik 4 óra 50 perez délután. Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5. Földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter fogad a. u. 3—4 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. Országos kiállítás a városligetben délelőtt 8— délután 6 óráig. Belépti díj 50 km. Első tavaszi világkiállítás az időleges kiállítások csarnokában,nyitva este 11 óráig. Tavaszi lóversenyek (V. nap) délután 3 órakor a külső kerepesi­ uti új lóversenytéren. A magyar jogász egy­esü­let teljes ülése délután 5 órakor az ügyvédi kamara helyiségében. A pesti izr. nőegylet rendes évi közgyűlése délután 4 órakor Damjanich-utczai árvalányházában. A fővárosi egylet ülése délután 0­ 5 órakor a régi városháza tanácstermében. A magyar dalcsarnok ünnepélyes megnyi­tása (Dohány-utcza 4. sz.) este 8 órakor. Nemzeti múzeum: régiségtár nyitva d. e. 9— d. u. 1. Iparművészeti múzeum a Sugárúton d. e. 9 - d. u. 4 óráig. A m. kir. technológiai múzeum gyüjte­­ménytára és gépcsarnoka a következő napokon és órák­ban van nyitva : Vasárnap és ünnepnapokon d. e. 9—12. Hétfőn, kedden d. e. 9—d. u. 1 és a. u. 3—5. Szerdán d. e. 9— d. u. 1, és d. u. 3—5, este 7—9. Csütörtökön és pénte­ken d. e. 9—d. u. 1, és a. u. 3-5. Szombaton zárva. A gé­pek szerdán este 7—9 és vasárnap d. e. 9—12-ig vannak működésben. Egyetemi füvészkert az Üllői­ úton d. e. 7— 12 és d. u. 2—7. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10— 11­* óra között. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint. A szi­geten katona és czigányzene. A k­­­á 1111 ás területén. Kedden, május 12-én. Délelőtt II órakor: Az iparcsarnoki nagy orgonán. Liszt: Próféta-ábránd, előadja Kozlák László. Délután 4­1. órakor : Az iparcsarnoki nagy orgonán. Noseda Károly, szabad fantáziát fog játszani. (Az orgona-előadások az illető urak által szívesség­ből láttatnak el.) Délután 5 órakor: Az iparcsarnok előtt levő zene­­pavillonban a báró Rodich 68. sz. gyalogezred zenekará­nak hangversenye, Faulwetter Antal karmester vezeté­se alatt. Este 7 órakor: A Dobos-féle vendéglő előtt levő ze­necsarnokban a dr. Rodich 68. sz. gyalogezred zenekará­nak nagy katonai hangversenye, Faulwetter A. karnagy vezetése alatt.­­ Szász Károly dunamelléki ref. püspök teg­nap este érkezett vissza 16 napig tartott püspökvizs­gálati első körútjából. Ez idő alatt a bácsmegyei Ba­ján kívül alsóbaranyai 13 és szlavóniai 5, összesen 19 anyaegyházat látogatott meg, továbbá a banovezei és a péterváradi kerületbeli beskai missziós területet, összesen hat állomással. — Pünkösdkor, a magy. kir. államvasutak városi menetjegy irodájának közreműködésével, a magyar kir. államvasutak összes vonalairól, a kassa-oderbergi és magy. északkeleti vasút nagyobb állomásairól és Bécsből Bruckon át Budapestre, továbbá B­u­­dapestről a magyar kir. államvasutak összes vo­nalaira, a kassa-oderbergi vasút nagyobb állomásaira, valamint Bécsbe Bruckon át, kéjutazások fognak ren­­deztetni, melyekhez 10 napi érvényességű Il­od és TTT. oszt. rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek fog­nak kiadatni. Bővebb felvilágosítást a falragasz alaku hirdetmények nyújtanak. — A kisdednevelők orsz. egylete aug. 21—23. napjain tartja meg rendes közgyűlését. A nevelési szakbizottság P. Szathmáry Károly, a rendező bizott­ság Eötvös Károly Lajos elnöklete alatt tegnap ala­kult meg.­­ A párisi hírlapírók egylete a franczia bel­ügyminisztertől engedélyt nyert négy millió frank erejéig sorsjátékot rendezni. A tiszta jövedelem az egylet segélyalapja gyarapítására fordittatik.­­ A Popper-Castrone-ügyben, mely de Castrone márki legutóbbi levelével elintézettnek látszott, a bécsi Pressének Párisból a következőket írják: 1884-ben a Castrone-család egy közeli rokonához fordult Ró­mába, ki a pápa közvetlen közelében él s egyike a legkiválóbb egyházi méltóságoknak. A család felkérte rokonát, eszközölje ki a pápánál a Popper-Castrone­­házassághoz a dispenzácziót. Az illető egyházi férfiú megígérte, hogy mindent el fog követni, s tényleg si­került is neki a hónapokig tanácskozó kongregáczió ál­tal a dispenzácziót kivívni. E felmentvény 1885. már­­czius 10-én kelt, s azonnal elküldetett a párisi érsek­nek. Az érsek márczius 18-án levelet irt Simor bíbo­ros herczegprímáshoz, amelyben a többek közt a kö­vetkező sorok foglaltattak.­­Ő­szentsége a pápa bele­egyezését adta, hogy Castrone római kath. menyasz­­szony és Popper báró izr. vallásu vőlegény a kath. egyház szertartásai szerint házasságra léphessenek. Az érsek ezenkívül tudatta a prímással, hogy a kath. menyasszony Páriában az illető kötelezvényt, mely szerint az ezen házasságból születendő gyermekek a kath. vallásban fognak neveltetni, már aláírta, s arra kérte a magyarországi bíboros herczegprimást, hogy a reverzálist, melynek nyomtatott kitöltött példányát leveléhez mellékelte, az izr. vőlegény által is írassa alá. Időközben azonban az adott dispenzácziót a bécsi lapok mindenféle nem igaz hírek kapcso­latában közzétették, mire megkezdődött a dis­­penzáczió elleni agitáczió. A pápai nunczius rész­letes jelentést küldött a pápának a kath. körök­ben a dispenzáczió hírének közzététele miatt uralko­dó megbotránkozásról, a herczegprímás hasontartal­­mú jelentést küldött, s más kiváló egyéniségek szin­tén csatlakoztak az említett egyházi méltóságokhoz. Úgy látszik, hogy mindez Rómában igen nagy be­folyást gyakorolt, mert tényleg már márcz. 20-án táviratilag vonták vissza az adott dispenzácziót. Ez idő óta Rómában újra meg újra lépéseket tettek, hogy ez ügyet elintézzék, de hiába. Az ügy most már kö­zönséges fordulatot fog venni. Popper báró megszerzi az osztrák polgárjogot, s mihelyt azt eléri, felekezet­­nélkülinek jelenti ki magát, s Bécsben polgári ható­ság előtt lép házasságra Castrone kisasszonynyal, vagy pedig Párisban köt vele polgári házasságot. Ez által a Popper-Castrone-ügy csakhamar befeje­zést nyer. — Dr. Rohling tanár kijelente a bécsi lapokban, hogy dr. Brimanusnak róla közlött adatai (lásd esti lapunkat) valótlanok. — Gounod és mistress Weldon. A londoni sheriff­­bíróság előtt a múlt héten tárgyaltatott mistress Weldon kártérítési keresete, melyet Gounod, a hír­neves zeneszerző ellen indított. A kereset rágalmazás, becsületsértés, szerződésszegés és testi bántalmazás miatt megítélendő birságra és kártérítésre irányult s az esküdtszék, mely ezen kérdésben határozni hivatva volt, mindezen tényeket fenforogni látta. Gounod több évvel ezelőtt Londonban ismerkedett meg a mis­tress-szel, kiről franczia lapok azt írták, hogy azelőtt a legelvetemedettebb életmódot folytatta s Gounod-t vagyonából kifosztani iparkodott. Gounod e­rővel bejárta Európa legnagyobb részét s mindenütt, mint Weldon állítja, mint atya és leány szerepeltek. Mistress Weldon a bíróság előtt az állította, hogy a franczia lapok becsületsértő és rágalmazó közlemé­nyeit Gounod írta, ki róla más egyénekkel szemben is sér­őleg és becsmérlőleg nyilatkozott. A bíróság a jury verdiktje alapján kétszázötvenezer frank kárté­rítésre ítélte Gounod-t. Ezen összeget azonban, mint­hogy Gounod Francziaországban lakik, biróilag nem lesz lehetséges rajta behajtani s legfölebb az a kár érheti Gounod-t, hogy zeneműveit Angliában nem adathatja elő, hacsak azt nem akarja, hogy tisztelet­diját lefoglalják. Mistress Weldon fogságából, mely­re rágalmazás miatt ítéltetett el, jelent meg a bíróság előtt. — Színész és konduktor. Párisi lapokban olvas­suk a következő jóízó történetet: Brasseur, a Nou­­veautés-színház igazgatója, társulatával Brüsszelbe utazott vendégszerepelni. Brasseur igen szereti a ké­nyelmet, a­mi testalkatának nagy kiterjedésénél fog­va könnyen érthető is. Arra kérte tehát a vonatveze­tőt, hogy senkit se ereszszen be kocsijába, s időnkint szóljon be hozzá. (Miért? A szerk.) A konduktor meg­ígérte, hogy kérelmét teljesíteni fogja. »De aztán ne­hogy eltéveszsze a kupémat,« jegyzé meg az utas. — »Legyen nyugodt — válaszolt a konduktor, könnyen felismerem önt.« Ez boszantotta a színészt, a­ki öltöz­ködéséről s arc­ának elváltoztatásáról igen híres. El­határozta tehát, hogy megtréfálja a vonatvezetőt. Mi­kor a jó ember a legközelebbi állomáson benézett a kocsiba, a színigazgató helyett hosszú pofaszakállas, utazó ruhába öltözött angolt látott. A szigetlakó dü­hösen rámozdult a konduktorra, hogy mit háborgatja. Egy későbbi állomáson a konduktor ismét benézett az ablakon, s most már az angol helyett fekete sza­kállas auvergnei embert látott, a­ki még jobban kia­bált a tolakodóra, mint előbb az angol tette. A kon­duktor még jobban megrémült, s ijedten vonult félre. Ez a színészt rendkívül mulattatta. A tréfa vidámmá tette. De a konduktor is feltalálta magát. Egy úri­embert bocsátott be a kupéba, ki tele volt podgyász­­szal, kézitáskával, kalapdobozzal. A skatulyákat se­hogy sem tudta elrendezni, s holmiját ráhányta a szí­nészre. Brasseur magánkívül volt dühében. Ekkor az idegen letette parókáját, szakállát, álhasát, s kisült, hogy az idegen utas — a konduktor. »Én vagyok Brasseur úr — mondá mosolyogva — látja, én is el tudom magamat változtatni. Nem szerződtetne engem is a társulatához ?« Az áldozócsütörtöki korzómenet. A kiállítási időszak egyik legsajátosabb, nálunk még egészen új ünnepélye lesz a korzómenet. Mint­hogy ez még kevésbbé ismeretes, a közönség bizonyára szívesen veszi az előleges tájékozást.­­ Az úgynevezett korzót a maga virágzáporával Rómában a város fénykorában alapították, az ott megmaradt mind e napig, midőn Róma már sokat vesztett régi fényéből. Milánó, Nápoly, Genua, Olasz­országban, Madrid Spanyolországban, valamint a a többi nagyobb olasz és spanyol városok, melyek jóval csekélyebb jelentőségűek, mint a mi fővárosunk, rendes mulatságaik közé sorozzák az ily ünnepélye­ket. De nemcsak a déli országokban, nemcsak Niz­zában ünnepük a karnevált fényes menetekkel, virág­szórással, hanem az északi országokban is, nevezetesen Kölnben, a kereskedelmi jellegű Mainzban, Wiesba­­denben, Németország elsőrendű fürdőhelyein, Brüsz­­szelben, Páris boulognei erdejében, Bécs kráterjében, Berlin állatkertjében minden évben tanúi lehetünk a legelőkelőbb közönség diszkocsizásának. A május beköszöntése alkalmával a londoni Hyde­ Park díszt ölt, a négyes fogatok sorai robognak át népes útjain. Az oroszok, svédek a telet használják fel ha­sonló ünnepélyek rendezésére, és szánakon siklik át Szentpétervár, Moszkva, Stockholm előkelő társasága a fényes utczákon. Szóval az egész világ általános szokása, a nagy városok régi divatja az, minek meghonosítására az a rendező bizottság vállalkozott, mely a pesti bölcsőde­­eftület­ az első budapesti gyermekmenhely egylet vá­lasztmányából alakult. A korzómenet változatosságot ad a mindennap ismétlődő szórakozásoknak, a tarka­­barkaság, zaj, elevenség jótékonyan hat a kedélyekre. A rendezőség, midőn e téren megragadta a kezdeményezést, számított a főváros közönségének mindenha tapasztalt jótékonyságára, mely minden alkalommal impozáns módon nyilvánul, ha arról van szó, hogy a nyomot enyhíttessék, a könyek felszárít­­tassanak. A­mi magát a csütörtökön este rendezendő korzámenetet illeti, ez a Stefánia-úttól kiindulva az Andrássy-út, Fürdő-utcza, Dorottya-utcza, Gizella­­téren át érkezik a vigadóba. A merre a menet elvonul, az út mindkét felől őrsorral lesz elzárva, az út közepe nyitva marad, hogy a menetben résztvevő kocsik közlekedhessenek. A so­ron belől csak azok mehetnek, kik húsz krajczáros jegyeket váltanak s e jegyet láthatólag viselik. A menet ritka szemkápráztató látványt ígér. Virágeső árasztja el a közönséget, fáklyák, lobogó fény, bengán-tűz világa áraszt pazar fényt és varázsol nappali világosságot oda, ahol a menet elvonul. A rend fentartását óvatos intézkedések bizto­sítják. A kocsisorból senkinek sem szabad előrevág­ni. A rendőrség a városliget és Andrássy-út ültet­vényeit a közönség jóakaró figyelmébe ajánlja. Helyi hírek. — A főváros közgyűlése szerdán a következő tárgyakat lesz hivatva elintézni a múlt közgyűlésről visszamaradtakon kívül: előterjesztés a hirdetményi oszlopok ügyében érkezett miniszteri leiratra; a köz­ponti pénztár és számvevőség szervezése és a szolgá­lati utasítások, valamint a személyzet létszámának és fizetésének szervezése. Az országos kiállítás kapcsán fölmerülő költségek megszavazása 25.000 frt erejéig. Szatmár város körirata a községi illetőségről törvény alkotása iránt. Zólyommegye körirata a közigazgatás reformjáról. Bizottsági indítvány a közokt. miniszter ama leiratára, melylyel az Alkotmány-téren sétahely létesítését kérte. A rákosfalvi elemi iskola kibővítése és a bajnok-utczai iskola sarkára tervezett iskolaház ügye. A II. fokú, fizetéssel biró tanítók felebbezése a tanács ellen lakbérük fölemelése iránt. Ginter Ká­roly kérvénye a gyapju-utczai német színház konc­esz­­sziójának öt évvel meghosszabbításáért. Az országos torna-ünnepély czéljára 600 frt megszavazása. Elő­terjesztés a csavargőzös vállalatra nézve fölmerült kívánalmakról; a főkapitány átirata a kiállítás tarta­mára az éjjeli zárórák meghosszabbítása felől. A pesti ág. hitv. evang. egyház kérvénye segélyért stb. — A községi választások. A főv. igazoló vá­lasztmány közhírré teszi, hogy a községi választók összeirott lajstroma régi városház I. em. 38 sz. a. máj 10—18-ig közszemlére van kitéve s naponta dél­előtt megtekinthető s a ki felszólalni akar, azt csak e 8 nap alatt teheti. A ki a küldöttségek által visz­­sza utasittatott s ez föl lett jegyezve, szintén tarto­zik appellálni, ha a névsorba bejutni akar, mert hi­vataltól senkinek az elutasítása nem tárgyal­­tatik. — A bérkocsisok visszaéléseinek a kiállítás területén való meggátlása czéljából, a főkapitány a következő rendeletet adta ki: Naponként előforduló eset, hogy az orsz. kiállítás területéből eltávozó közön­ség az ott állomásozó bérkocsikat nem veheti igénybe azért, mert az illetők, felszólítás esetén azon kifogás­sal élnek, hogy már meg vannak rendelve, holott a vonakodás csak ürügy arra, hogy a közönséget minél nagyobb viteldíj fizetésére kényszerítsék. E visszaélés s a közönség zsaroltatásának megelőzése czéljából következőleg rendelkezem: 1. Az orsz. kiállítás terü­letén létező bérkocsisok egy-egy rendőr felügyelete mellett, két részre osztandók, — egyik rész, mely oda vendégekkel érkezik s azokra visszavitel czéljából várakozik, mint megrendeltek egymás mellé külön állitandók, — a másik rész, mely a kiállítási állomáson tartózkodik, vagy oda ven­déget hoz, de a visszamenetre felfogadva nincs az előbbitől külön más oldalra, szintén egymás mellé egy sorban állítandó. 2. Utasíttatik az orsz. kiállítás területén létező kapitányság, hogy azonnal két meg­felelő nagyságú táblát készíttessen, melyek szembe­tűnő helyen állítandók fel s olvashatólag következő feliratokkal látandók el, az egyik e felirattal: »Meg­rendelt fogatok« — a másik pedig »Rendelkezésre álló kocsik« felirattal. E két táblával jelölendők meg az 1. pont szerint szétválasztandó kocsik állomás­helyei. A kiállítás területén létező kocsik használa­tánál semmiféle alkunak nem leend helye.­­ Ez eset a megrendelt kocsiknál elő nem fordulhat, miután beszálláskor az illető vendég helyét azokban egysze­rűen elfoglalja, s a kocsi eltávozhat, a rendelkezésre álló kocsik azonban,melyek a rendes vitelbér szerint tar­toznak szolgálatukat fölajánlani, kötelesek leendnek a jelentkezőket minden további alkudozás nélkül ko­csi­jukba felvenni s a helyszinéről azonnal tovább haj­tani. Minthogy a visszaélések leginkább az utóbbi eset alkalmával fordulhatnak elő, utasittatnak az ösz­­szes rendőri közegek, miszerint azon kocsist, kit alku­dozáson rajta kapnak, azonnal az illetékes köz­­kapi­tányság elé állítsák. A­mennyiben a gyakorlatban az tűnnék ki, hogy a rendelkezésre álló kocsik száma nem elegendő, annyiban utasíttatik a kiállítási kapi­tányság, hogy erről további intézkedés czéljából azon­nal jelentést tegyen.­­ Megdöbbentő öngyilkosságról adott hírt ma röviden a rendőri sajtóiroda. G­­ 1l m­i­n­g Márton a »Gillming testvérek« ismert fővárosi bőrgyáros czég beltagja, ma délelőtt 11 órakor a Kertész­ utcza 6. szám alatti cserszárító telepén agyonlőtte magát. Az álta­lános részvétet keltett esetről a következő részleteket írhatjuk: Gillming Márton és Ferencz testvérek a Molnár­ utcza 11. számú házban jól felszerelt és jöve­delmező bőrgyárral bírnak s azonkívül is tetemes va­gyonuk van és igen rendezett anyagi viszonyok közt éltek. A czég fiatalabb tagjának, Mártonnak, mai ön­­gyilkossága annál feltűnőbb, mert a legutóbbi időben sem látszott rajta, hogy ily borzasztó eszmével foglal­koznék. Mindig jókedvű és barátságos volt, még az este is barátságosan nevetgélt családjával s ma reggel mint rendesen, megcsókolva nejét, eltávozott. Egye­nesen a Kertész-utcza 6. szám alatti cserszáritó tele­pére ment s még ott is jó darabig tréfált a munká­sokkal. Azután körüljárta a telepet s a baloldalon levő üres csűrbe tért be. Pár percz múlva a csűrből erős pisztolydurranás hallatszott s midőn a munkások oda­rohantak, szeretett gazdájukat szétzúzott agygyal vé­rében fetrengve, élettelenül találták a földön. Jobb­jába görcsösen szok­ta a revolvert, melylyel halánté­kon lőtte magát. Azonnal orvosért siettek, hogy ha talán még segíteni lehetne, de a megérkező orvos már csak a beállott halált konstatálhatta. A telep őre vitte meg a szomorú hirt a gyárba és az öngyil­kos lakására s az mind a két helyütt a legmélyebb fájdalmat és megdöbbenést keltette. Habár a szeren­csétlen ember nejének egy hivatalnok kellő kímélet­tel hozta tudomására a lesújtó gyászhírt, mégis a fájdalom első kitörései úgy a nő, mint a gyermekek részéről oly megrázók voltak, minőt leírni alig lehet. A mélyen lesújtott nő legidősebb leányával, fájdalma csillapultán, a Rókus-halottas házába sietett, hova a holttestet időközben beszállították. Amint a vértől borított holttestet meglátták, éles sikoltással zokogva vetették magukat rá, úgy, hogy később erővel kellett őket onnan eltávolítani és lakásukra vinni.­­ Az öngyilkosság okáról semmi biztosat nem tudhatni. Gillming gazdagsága mellett is polgári háztartást vitt s egyszerű életet élt. A gyárüzlet a tavaszi évad alatt kissé pangott ugyan, de ez minden évben megtörtént s igy nem igen képzelhető el, hogy ez lett volna a végzetes tette rugója. Csak sejteni lehet, hogy búsko­morsága érlelte meg benne a szerencsétlen elhatáro­zást. Rövid időn ugyanis három felnőtt gyermeke, köztük Zubek Bertalan fővárosi kereskedő neje, halt el s ekkor búskomorság vett rajta erőt. S bár ez az utóbbi időkben eloszlani látszott, hozzátartozói ezt hiszik mégis öngyilkossága okának. Az elhunyt levelet nem hagyott hátra. Holttestét holnap délelőtt fogják bonczolni a Rókus halottas házában. Más forrásból a következőket írják ne­künk : Gillming családja az öngyilkosság okát nem keresheti másban, mint a tragikus halálesetekben, melyek Gillming családját egymás után érték s a családfőt mélyen elkeseriték. 1882-ben halt meg ugyanis nagy reményű 18 éves fia. 1883-ban elhunyt egyik leánya, Zubek Bertalanná, alig egy havi házas­ság után. A jelen év telén pedig meghalt második leánya, Szontagh Miklósné, a tátrafüredi or­vos neje. Mindezen halálesetek végtelenül lefújták a családfőt. Hozzájárult mindehhez, hogy legújabban gyárát ki akarták tétetni hatóságilag jelenlegi helyé­ről, mi szaporitá gondjait. Mindez a legrendezettebb anyagi viszonyok között élő emberre oly zavarólag hatott, hogy lelke elveszte az önuralmat s egy szeren­csétlen sugallat a szomorú elhatározásra ragadta. Eljegyzések és esküvők. Jörg József m. kir. államvasuti főellenőr­i füleki állomási főnök tegnapelőtt vezette oltárál Frideczky Mariska kisasszonyt, Frideczky Lajo kir. törvényszéki elnök, 1848-ban és 61-ban volt or­szággyűlési képviselő és volt megyei alispán, bárt leányát Balassa-Gyarmaton. Dr. Ormai József koritniczai fürdőorvo Budapesten e hó 17-én tartja esküvőjét Deutsc Paula kisasszonynyal. Rindskopf M. a tiszavidéki vasút nyugalmazói igazgatójának leányát Klotild kisasszonyt tegna jegyezte el magának Szőnyi Zsigmond úr biztosí­tási hivatalnok. Halálozások. A Schück-féle vasöntöde és gépgyár részvény­társaság igazgatósága fájdalomteli szívvel jelent főmérnökének Stromfeld János urnak folyó­­ 10-én, elte 42-ik évében, hosszas betegség után tör­tént gyászos elhuny­tát. A boldogult, ki 16 éven á buzgó odaadással működött a társaság szolgálatában­s. hó 12-én délután 4 órakor fog a terézvárosi tem­plom előtt beszenteltetni és a róm. kath. hitvalló szertartásai szerint a kerepesi-uti sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Béke hamvaira! Szinh­áz és művészet. — A népszínházban ma este Németh Józse szerződött tag első felléptéül a Noemanczipácziót ad­ták. Németh József Kaczért játszotta, sok természete komikummal, ügyesen, diskréten. Németh Józsefe különben már a krisztinavárosi színkörből mint tö­rekvő, buzgó, tehetséges színészt ismerjük, s azt hisz szük, hogy a népszínház igen hasznavehető tagot nyer benne. Vidtor szerepét Kiss játszta elég jól. — A népszínházban holnap, kedden, az olas operák próbái miatt »Gasparone« helyett az »Az ör­dög pirulái«-t adják, a főszerepekben Hegyi A., Klár­né, Sik G., Ligeti I., Komáromi, Kassai, Szabó, Ger­gely, Horváth és Eőrivel. Ez előadás még szerdán és csütörtökön ismételtetik s ezzel be lesz fejezve az első sorozat, mely 51 estéből állott. Pénteken kezdődik az olasz operatársaság vendégjátéka »Tell«-ben melyben Arnoldot Mierzwinsky, Telit Padilla Matildot Russell k. a. fogja énekelni. Mierzwinsky eddig minden városban, a­hol vendégszerepelt, »Tell«­­ben lépett föl először, mert ez a legjobb szerepe. — Kossuth Lajosnak Parlaghy Vilma által fes­tett arczképe tárgyában az orsz. m. képzőművészeti társulat kiállítási bizottsága tegnap este ülést tartott a művésznőnek azon kérelme fölött, hogy ezen arczkép néhány hétre külön kiállíttassák, a bi­zottság végleg nem­­ határozott s felkérte a társulat jelenlevő elnökét, gr. Károlyi Tibort, hogy ezen ügyet a legközelebbi választmányi ülés elé terjeszsze Törvényszéki csarnok.­ ­ Az egri bérgyilkosság ügyében, a kir. tábla által elrendelt pótvizsgálat az egri törvényszék ki­küldött vizsgálóbirája által megejtetvén, az iratok áttétettek az ügyészséghez vádindítvány hozatala vé­gett. A pótvizsgálat alkalmával kihallgattatott H­u­­bert jogtanár s Hubertné, azonkívül még más tanúk kihallgatása is eszközöltetett, melynek alapján az előbbi vádhatározat több irányban szenvedett változást. Az egri ügyészség a vádindítványt áttekin­tés végett a főügyészséghez küldötte, hol tegnap az már teljesen elintéztetett s ma Egerbe továbbittatott. Az újabb vádinditvány a fő tettesekre nézve ugyanaz, mint az első volt, csak a mellékszemélyekre nézve tör­téntek változások, a­mennyiben az egy-egy tanúként szerepelt személyeket is vád alá vonta. Hubert jogtanár s neje ellen azonban a vád újabban is e­lej­tetett. — Megtámadott közgyűlési határozatok. Drey­­fuss Tódor báró, mint a pécs-barcsi vasút számos részvényének tulajdonosa, kifogást emelt a részvény­társulat múlt évi közgyűlésének érvényessége ellen és bírói ítélettel kérte e közgyűlés összes határozmá­­nyait megsemmisíteni. Keresetének megokolására a következőket hozta föl : A pécs-barcsi vasútrészvény­­társulat alapszabályai értelmében a közgyűlésben résztvenni szándékozók 8 nappal előbb tartoznak le­tenni részvényeiket az intézet pénztáránál; a rész­vénytársulat által kibocsátott közgyűlési hirdetmény mindazonáltal az orsz. magyar hitelbank pénztárát tűzte ki letéti helyül a jún. 8-án tartandó közgyű­lésre való jelentkezés czéljából. Míg Budapesten csak május 31-éig lehetett részvényeket deponálni, Bécs­­ben még jún. 1-jén is elfogadtak ilyeneket, a kettő közül tehát egyiknek alapszabályellenesnek kell len­nie. Végül a M. m. Frankfurtban kijelölt Rothschild­­czégnél május 30-án és 31-én a zsidó ünnepek miatt nem fogadtak el részvényeket. Mindezek a közgyűlés szabálytalan egybehívását involválják. Az alperes részvénytársulat ennek ellenében kijelentette, hogy külön pénztára nincs és vagyonát mindig a hitelbank­kal kezeltette. A részvények elfogadásának határideje május 31-én járt le, igaz ugyan, hogy Bécsben még jún. 1-jén is elfogadtak részvényeket, de csak kettőt, a­mi a részvényesekre egyáltalában nem lehet sérel­mes, mert a közgyűlési határozatok egytől-egyig körülbelül 110 szavazattöbbséggel hozattak meg. Frankfurtban a Rothschild-házon kívül még egy más c­égnél is lehetett részvényeket deponálni. A felperes semmiségi panasza — jegyzi meg a részvénytársulat a törvényszékhez intézett bead­ványában — a fölötti elkedvetlenedésének tulaj­donítható, hogy az ő emberei nem jutottak be a fel­ügyelő bizottságba. A polgári törvényszék ezek alap­ján elutasította a felperest keresetével és 75 frt per­költség megfizetésében marasztalta el. Dreyfuss báró ez ítélet ellen felebbezett. A kir. tábla váltótanácsa K­a­r­a­p Ferencz elnöklete alatt ma foglalkozott ez ügygyel és D­é­c­s­e­y Zsigmond kir. táblai biró re­ferálása után helybenhagyta az első bírósági ítéletet, kifejezve mindazonáltal azt is, hogy a részvénytár­­sulat igazgatóságának még a részvényesek vélt ér­deke szempontjából sem szabad eltérnie az alapsza­bályoktól, mint tette ezt két drb részvénynek jún. 1-én való elfogadása által. Sajtóspör, Kassa, május 11. (D. E.) A Mihálka-féle sajtó­per tárgyalása. A törvényszék a védelem részéről a bizonyítási eljárás folyama alatt bejelentett újabb ta­nuk beidézését határozattá emelte s Jónás Ödön budapesti műegyetemi tanárt táviratilag megidézte, ki megjelenését táviratilag tudatta. A tanúkihallgatás d. u. 3 órakor kezdődött s esti­g­ 210 óráig összesen 3 tanú hallgattatott ki. A kihallgatott tanuk sötét színben festették a máramarosi viszonyokat. Különö­sen Schillinger főerdész tett kedvezőtlen vallo­mást Mihálka működésére nézve. E tanú kihallga­tása után e­l­n­ö­k a tárgyalást holnap reggeli 8 óráig függesztette fel.­­ Az esküdtek részére a tárgyalási terem mellett lévő helyiségekben tábori ágyakat ál­lítottak fel. Sport. A holnapi (keddi)lóversenyeken igen nagy érdekű küzdelmek lesznek s nagy mezőnyök fog­nak indulni. A Ritter-díjra Metallist a főked-

Next