Pesti Napló, 1885. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-01 / 239. szám
239. szftm. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenäen m-épület. A lap szellemi részét élete minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bementetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak es Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal : Ferencziek-tere, Athenäen m-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körül panaszok, hirdetmények) kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 4 kr. Budapest, 1885. Kedd, szeptember 36. Előfizetési feltételek: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva régi adás együtt: 1 hónapra 8 frt. — 8 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt As esti Vadis postal különküldéséért felülfizetés báronként 85 kr., évnegyedenként 1 forint. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Festi ÜNTapló« kiadó hivatalába Budapest, Ferencziek tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 4 kr. Előfizetési felekvés PESTI NAPLÓ -flV* Szeptember 1-sejével új előfizetést nyitottunk lapunkra, mire felhívjuk azon. olvasóink figyelmét, kiknek megrendelése lejár. Előfizetési árak: (Reggeli és esti lap s hétfő reggeli rendkívüli szám.) Évnegyedre ....................................... 6 frt. Egy hóra ............................................... 2 „ SSD“- Az előfizetés vidékről legczélszerűbben postautalványnyal történik, mely Budapestre, a Pesti Napló kiadóhivatalába (Ferencziek tere, Athenaeum-épület) küldendő. IgSSF* Az esti lap külön postai megküldéséért évnagyedenkint 1 frt fizetendő. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Budapest, aug. 31. Ez idő szerint nincs Európában (a másutt még kevésbbé) ország, melyben az egyház oly gazdag volna földi javakban, mint Magyarországon a róm. kath. egyház. A kath. főpapok Magyarországon, kevés kivétellel, mind nagyuradalmakat birnak s kezelnek s tiszta jövedelmeiknek független haszonélvezői. Számadással nem tartoznak senkinek, jövedelmeiket úgy költhetik el, a mint akarják. A régibb időből fenmaradt törvények s jogszokások mindössze abban kötik meg a főpapokat, hogy királyi jóváhagyás nélkül nem végrendelkezhetnek, birtokaikat adósságokkal meg nem terhelhetik. Minél kevésbbé vannak azonban megkötve pozitív végzések által , annál nagyobbak a morális és kulturális kötelezettségek, melyek a főpapi domíniumokhoz vannak fűzve. S mindezen morális és kulturális kötelezettségek elsősorban azt teszik kívánatossá, hogy a főpapok lehetőleg jól gazdálkodjanak. Mert mindenkinek úgy telik, amint gazdálkodik. S a főpapok csak akkor teljesíthetik valódi hivatásukat az egyházi, iskolai, a humanisztikus és a kulturális téren, ha jövedelmeiket nem kénytelenek magánadósságok kamataira vagy törlesztésére elfizetni. S nem lehet a közvéleményre nézve kínosabb látvány, mint az, ha oly uradalmak, melyek bár birtokjoggal vannak egyesekre bizva, de azért mégsem képeznek magántulajdonokat, akként kezeltetnek, mintha teljesen magánbirtokok volnának. Ez igen kinos látvány, és demoralizáló hatása van. A kath. magyar főpapok közül sokan vannak, akikről mint jó gazda, nagylelkű alapítókról és bőkezű adományozókról csak a legnagyobb tisztelettel beszélhetni. Elsősorban Simor Jánost, az ország prímását kell említenünk, aki nemcsak hogy a legjobb karban hagyja érseki uradalmait utódjaira, hanem azoknak a saját költségéből nagyszerű palotát is emeltetett. Soha arról, hogy földjeit bérbe adja, habár mesés árakat ígértek értük, hallani sem akart. Mert a bérlő, ha még oly lelkiismeretes is, kevésbbé kíméli a földet, mint maga a lelkiismeretes gazda; s mivel a bérlő, ha még oly tisztességes is, a népet csakis mint munkaerőt tekinti, s annak etnikai szükségleteivel nem sokat törődik. Samassa József, az egri érsek nem kevésbbé tiszteletreméltó e téren, s mint mindenben, itt is szigorú puritán. Gazdálkodása mintaszerű, s az adományok s alapítványok, melyekkel nemcsak közczélokra áldoz, de különösen egyházmegyéjének templomi és iskolai ügyeit istápolja, ismeretesek. S hogy kisebb jövedelmű püspökségekben is mily áldásos tevékenységet lehet kifejteni, megmutatja Schuszter Konstantin, a kassai püspök, aki már eddig is több nagyszerű alapítványt tett, nagyarányú leányneveldét állított a felvidéki nemesség részére a folytonos kisebb adományozások mellett. Ellenben a tiszteletre és dicséretreméltó példák között akadnak szomorú kivételek. Éppen most van üresedésben két püspökség, s mindkettő a legnagyobb rendetlenségben hátrahagyva. Nem akarunk a halottakról kárhoztató véleményt mondani. A tulsóság, mely gyengeséggé válik, gyakran okoz épp oly bajokat, mint a könnyelműség. Egyénileg a legtiszteletreméltóbb lelkületű egyházférfiak lehetnek azok, akik közül a gazdálkodás terén a legnagyobb rendetlenségek támadhatnak. S nemde kincs látvány, midőn püspökök váltói budapesti kávéházakban számítoltatnak le, s biztosítékul a püspök életbiztosítási tárczája adatik? Vagy ha tapasztaljuk, hogy (az élő püspökök között is van erre elég példa!) egy-egy püspök rokonsága palotákat épit s családi vagyonnak tekinti a püspöki javadalmat, mig az egyház, a tudomány, a szegények abból vajmi keveset kapnak s a fundus instruktus is pusztul! Mindez megtörténhetik a kormány ellenőrzése mellett is; de hogyan történhetnek meg oly dolgok, hogy egyes püspökségek nemcsak nagy rendetlenségben, de adósságokkal túlterhelve, részint hoszszú időre lekötött jövedelmekkel maradjanak hátra, holott sem azokat adósságokkal megterhelni, sem pedig a jövedelmeket hoszszú időre lekötni nem lehet kormány, illetőleg királyi engedély és jóváhagyás nélkül? Ez a kérdés tolja föl magát azon hírek hallatára, melyek a jelenleg üresedésben álló püspökségek gazdálkodási történetéről szólanak, és ez a kérdés választ követel. De a választ könnyű megadni, mert az is köztudomású. Köztudomású dolog, hogy a kormány a püspökök részéről politikai szolgálatokat szokott követelni s ezek fejében helybenhagy szinte hallatlan gazdálkodási tranzakcziókat. Ez az, amit kiválólag nevén kell neveznünk , mert ez a rendszer kell, hogy véget érje. Itt van két dúsgazdag javadalmazású püspökség, és mind a két püspök, akit ki fognak nevezni, egy ideig szegény lesz. A gazdag jövedelmek, melyeknek az lenne rendeltetésük, hogy humanisztikus és kulturális czélokat szolgáljanak, bankok pénztárába fognak befolyni, sőt részesülni fognak azokból az uzsorások is. És oly földek, melyekért az albérlők a bérletnek tízszeresét fizetik, csaknem két évtizeden át lesznek lekötve, és az új püspök a valódi jövedelemnek csak egy tizedét fogja kapni. Ily dolgoknak nem szabad megtörténni. A püspöki jószágok nem politikai szolgálatokra valók , s még kevésbbé alkalmasak a politikai szolgálatok arra, hogy azok által püspökségek hosszú időre devanzsíroztassanak. Míg az alsó klérus nagy része szegény, míg a papi illeték szabályozatlan, a püspöki javak kezelése általában nagyobb szigort érdemelne. Megköveteli ezt magának a püspöki karnak s az egyháznak tekintélye elsősorban. A holt kéz ne hagyja magát a politika által lekenyereztetni s ne ismerje a váltónyargalást. Budapest, alig. 31. A közművelődési egyesületek kongresszusa ügyében a többször emlitett értekezlet Budapesten f. évi szept. 14-én d. u. 4 órakor az új városház társalgó termében tartatik meg. A meghívókat Gerlóczy Károly, a Magyar Iskola Egyesület elnöke ma küldötte szét. Tudva van, hogy a kongresszus eszméjét először herczeg Odescalchy Gyula, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület elnöke pendítette meg a Magyar Iskola Egyesület elnökéhez intézett levélben. A kongresszusi értekezletre szóló meghívó a kongresszus megtartását október hóra tervezi s közli annak következő tervrajzát, melyet majd az értekezlet vitat, illetőleg állapít meg . Első nap, A kongresszus megnyitása, a kongresszus megalakulása és a tisztikar megválasztása után következik a tárgysorozat letárgyalása a következő rendben: 1. Felolvasás a honunkban létező különböző egyesületek működési viszonyairól, anyagi és szellemi segédeszközeiről, az elért eredményekről, az egyesületek történetének vázolásával. Felolvassa: Gerlóczy Károly. 2. Szükségesnek tartja-e a kongresszus, hogy a különböző nevű, de a magyar állameszme megszilárdítását, a magyar nemzeti szellem és műveltség terjesztését illetőleg rokonczélú egyesületek működésük erősbítése szempontjából összeköttetésbe lépjenek ? Nevezetesen: a) elégségesnek tartja-e a kongresszus az elszórtan működő egyesületek által, a jelzett főczélt tekintve, eddig elért eredményeket és b) kielégítőknek véli-e az egyesületek által eddig követett eljárási módokat, a főczél megvalósítására eddig használt eszközöket, a tett intézkedéseket, az eddigi kölcsönös érintkezést, támogatást és ha nem, c) mily közös irányelvek, az egyöntetű eljárás mily módjai lennének alkalmazandók a pénzgyűjtés, az irodalmi téren való hatás s a szervezkedés terén ? következőleg: 3. Mi módon véli a kongresszus a főczél sikeresebb elérése végett az összeköttetést a különböző közművelődési egyesületek között létesíthetni? E kérdéscsoport előadójai (ezután választandó.) 4. Minő módozatokat ajánl a kongresszus a különböző egyesületek működési területein felváltva bizonyos időközökben tartandó vándorgyűlések (kongresszusok) rendszeresítése ügyében ? Előadó: (választandó.) Második nap. 5. Miként lehetne azon vidékeket közömbösségükből fölrázni, melyek eddig kevés anyagitámogatásban részesítik a közművelődési egyesületeket ? Előadó: (választandó). 6. Kívánatosnak tartja-e a kongresszus, hogy az egyesületek életmozgalmait, tanácskozásaik eredményét közlő, az egymással való érintkezést elősegíteni hivatott s bizonyos időközökben megjelenő, az egyesületek által közösen fentartott lap létesíttessék ? Előadó (választandó): 7. Czélszerűnek tartja-e a kongresszus, hogy a műveltséget terjesztő egyesületek a portamentesség ügyében a közlekedésügyi minisztériumnál a szükséges lépéseket közösen tegyék meg? Előadó: (választandó). 8. A népszerű, hazafias, de irodalmi színvonalon álló munkáknak a Magyar Tudom. Akadémia fölajánlott szíves közreműködése mellett való szerkesztése, terjesztése, továbbá a Fekésházy-alapítványnak az egyesületek irodalmi czéljaira leendő fölhasználása ügyében milyen intézkedéseket vél a kongresszus eszközölhetni ? Előadó: (választandó). 9. Mily módozatokat ajánl a kongresszus a tagoknak kedvezmények gyanánt nyújtandó s tetszetős külsővel ellátandó igazolványok, okmányok szerkesztése ügyében és czélszerűnek tartja-e, hogy a tagok erkölcsi kötelességeiről szóló az úgynevezett 10 parancsolatot, az alapszabályok főbb pontjait magában foglaló tárcza-naptár s egy nagyobbszabású naptár adassék ki ? Előadó: (választandó) 10. Miként lehetne a magyar nők tevékenységét a közművelődési egyesületek ügyében értékesíteni ? Előadó: (választandó). 11. Indítványok. — Elnöki zárszó. Az orsz. ügyvédi értekezlet által kiküldött bizottság aug. 30-án tartott ülésében megalakulván, magát 14 taggal kiegészítette. E szerint a bizottság elnöke Hodossy Imre (Budapest); alelnökök : Kövy Tivadar (B. Gyarmat) és Bitoók Zsigmond (Nagyvárad). Jegyzők: Bernáth Béla (Budapest), Malek Lajos (Arad), Molecz Dániel (Pozsony) és Sztehló Kornél (Bpest). Pénztáros: Novák Sándor (Bpest). Működő bizottsági tagok: Amman Arzén (Beszterczebánya), Baintner Imre (Budapest) Burián János (Bpest), Dell’Adami Dezső (Bpest), Erreth János (Pécs), Farkas Antal (Szatmár), Fayer László (Bpest), Friedmann Bernát (Bpest), Győry Elek (Budapest), Haviár Dániel (Szarvas), Juhász Mihály (Kassa), Kossatzky Arnold (Budapest), Kubinyi Aurél (Eperjes), Magyar János (Szeged), Mike Károly (Komárom), Nyiri Lajos (Bpest), Siegmund Vilmos (Bpest), Szulyovszky Ignácz (Nyitra), Stiller Mór (Bpest), Teleszky István (Bpest), Tarnay János (Bpest), Unger Alajos (Bpest), Volf Vilmos (Bpest), Zombori László (Kecskemét). A bizottság a további kiegészítést a még nem képviselt ügyvédi kamaráktól beérkezendő ajánlatok figyelembevétele mellett eszközlendi. A legközelebbi ülés szept. 21-én a jogászgyűlés tartama alatt lesz. A király Pozsegán, Daruvár, aug. 31. Ő Felsége a király fogadtatása alkalmából, ki a pozsegai hadgyakorlatokra szeptember 12-én érkezik ide, nagy előkészületeket tesznek. A Tüköry-uradalomhoz tartozó Daruvár, Szirács és Uljanik város, illetőleg községek, melyeken keresztül ő Felsége 42 kméternyi utat tesz, kiválóan fognak feldíszíttetni, a magaslatokon pedig az egész vasút mentében örömtüzek fognak égni. A templomok, a regényes stupcseniczai várrom és a daruvári kastély, nemkülönben a fürdőhöz tartozó épületek s végül a terjedelmes fürdőkert fényesen ki lesznek világítva. Az udvari vonat, melyen a Felsége a király Klagenfurtból ide utazik, az új vasutat Daruváron keresztül Omanovácz állomásig használja, hová reggeli 5 ó. 30 -kor érkezik. Az állomáson létesítendő kiszállóhely most készül s a vasútépítő vállalkozók ez alkalomból díszes diadalívet emelnek. Ő Felsége a király megérkezése után kocsira száll és Pakráczon s Kamenszkón keresztül Pozsegára utazik. Kamenszkó községe és Pakrácz városa szintén diadalíveket állítanak. Omanovácztól kezdve az egész vidék lakossága ünneplő ruhában az út mentén sorfalat fog képezni. A lakosság máris a legnagyobb lelkesedéssel néz elé ő Felsége jövetelének, melyet különösen emel az a körülmény, hogy a történelem emberemlékezet óta nem tud felmutatni oly időszakot, melyben ez a vidék koronás királyt látott volna. Szeptember 11-én érkezik ide Hunyady gróf főszertartásmester s innen folytatja útját Pozsegára. Szeptember 10-én reggel külön vonat érkezik a daruvári fürdőbe, mely az udvar lovait és kocsijait hozza. A lovak és kocsik az udvar megérkezéséig a Tüköry-uradalmi Badljevina-majorban helyeztetnek el. Az ő Felsége pozsegai lakására szükséges bútorok és berendezési eszközök egy részét ma szállították innen Pozsegára. Az udvar élelmezése Daruvárról fog történni, mely czélra naponkint közlekedő szertárkocsi-járatok fognak berendeztetni. Az ez iránti intézkedés czéljából Branko udvari főfukr szept. 3-án érkezik a daruvári fürdőbe. Országos kiállítás. A kiállítást tegnap, vasárnap, az állandó jegyek tulajdonosain kívül, daczára a felette kedvezőtlen időjárásnak, 11,143 személy látogatta, ezek közül 50 kros jegygyel 1, 30 kros vasárnapi jegygyel 9916, 20 kros esti jegygyel 151, 20 kros tanuló- és munkásjegygyel 454, 20 kros katonajegygyel 504, napi szabadjegygyel 117 személy. * Tegnap aug. 30-ig bezárólag a következő belépti jegyek adattak el: 215 db 5 frtos jegy, 8726 db 1 frtos, 415.913 db 50 kros, 379.425 db 30 kros vásár-és ünnepnapi jegy, 161.338 db 20 kros esteli jegy, 33.319 db 20 kros katonajegy, 160.872 db 20 kros munkás vagy tanulójegy, 1076 db 12 frtos bérletjegy, 12.107 db 8 frtos bérletjegy, 236 db 5 frtos havi bérletjegy, 45 db 2.50 frtos havi bérletjegy. Ezek szerint belépti jegyek után eddig bejött összesen 513.651 frt 30 fr.* Báró de Traux követségi titkár az osztrákmagyar ügyvivőségnél Szófiában, Budapesten idézik, hogy a kiállításunkon amaz iparágakat tanulmányozza, amelyekből Bulgáriába kivitelt lehetne létesíteni.* Kőbányán a nemzetközi sertéskiállítást szept. 1-én de 9 órakor nyitják meg és a nemzetközi tenyészmarha-kiállítást a kiállítás területén pontban 12 órakor.* A lengyelek fogadtatása. A fővárosi kiállítási bizottságának vigalmi albizottsága ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt főkép a lengyelek fogadtatása tárgyában ülést tartott, melyen a lengyel-egylet több képviselője is részt vett. Mint tudva van, a lembergi, krakói, tarnowi stb. vendégek itt tartózkodásának tulajdonképeni programmját a lengyel-egylet állította össze s azt az ülésen be is mutatta. E legnagyobb részt ismeretes sorozatból fölemlítendő, hogy a Hatvannál találkozó krakói és lembergi csapat — számra nézve a hölgyekkel együtt mintegy háromszázan — gyorsvonattal a magyar államvasút központi pályaházához szeptember 6-án (vasárnap) délután 3 */14 órakor érkezik Budapestre. A bizottság kimondta, hogy az érkezőket Budapest főváros nevében Náb Károly főpolgármester elsőül üdvözli, azután jön a lengyel egylet, a csebegylet üdvözlete, egy leányka bokrétát nyújt át, kis leányok virágokat szórnak. A lembergi és krakói polgármesterek a főváros vendégei lesznek, a többiek elszállásolása az egylet útján történik. A bizottság kimondta még, hogy szeptember 7-én délután 2 órakor a főváros lakomát rendez a lengyelek tiszteletére valószínűleg a zenecsarnokban. A főváros részéről Báth Károly a királyra, Gerlóczy a vendégekre mond áldomást mindketten magyarul, amint a fogadtatásnál is magyar lesz az üdvözlet. A lengyelek válaszai is történjenek anyanyelvükön, az a bizottság óhaja. A lengyelek ugyanis — tett közlés szerint — készek akár lengyel, akár franczia válaszra, csak németre nem. Schnierer Gyula felemlíti, hogy szept. 7-én este a kiállítás területén a lengyelek s más, testületileg itt időző vendégek tiszteletére nagy kivilágítás lesz; késő órákig két katonai zenekar játszik. A főváros részvéte a fogadtatással s lakomával be lesz fejezve. A vendégek azonban, ha városi intézeteket megtekinteni akarnak, mindenütt a legnagyobb előzékenységre fognak találni. Gerlóczy a lembergi polgármestert levélben értesítendi, hogy a főváros örvend a lengyelek látogatásán. Az az óhaj talált a bizottságban kifejezésre, hogy a lengyel vendégek ne öltözzenek át nemzeti öltönybe a jövetelkor, hanem jöjjenek úti öltözetben. Mikor ezt a lengyel egylet képviselői teljesíthetlennek nyilvánították, a bizottság elhatározta előre kimenteni magát, hogy a fogadtatásnál díszmagyarban nem jelenhet meg, mert ily öltözködés csak a király jövetelekor van divatban. Ezután a bizottság tudomásul vette a csaszlaui gazdasági egylet levelét, melyben tudatja, hogy holnap, szept. 1-én reggel 8 órakor 300 tagja érkezik a központi pályaudvarnál fővárosunkba. Ők, miután zenekarral jönnek, kérik, hogy a vasúttól a Kerepesi-úton át az Erzsébet-térig és másnap d. e. a Sugár-úton át a kiállításig zeneszóval mehessenek. A levél a főkapitánysághoz tétetik át. Bejelentetett, hogy a morva oszágos iparegylet Brünnből szept. 5 én esti 8 órakor jön a kiállítás megtekintésére. Ezek is több százan lesznek. Végre elhatároztatott, hogy a közgazdasági kongresszus tagjai tiszteletére októberben a főváros díszebédet ad. Az erdélyrészi közművelődési egylet. Távirati közléseink kiegészítéséül a következő részleteket közöljük a Kolozsvárra érkezett vendégek fogadásáról és a vasárnap tartott előértekezletről : A fellobogózott városban kora reggel jóval a vonatok megérkezése előtt kezdett egyes főbb pontokon gyülekezni a közönség. Az indóház zsúfolásig megtelt a fogadó-bizottság tagjaival és a város előkelő polgáraival. Amint a brassói különvonat a feldíszített gőzmozdony és utána a többi vonat a pályaházba berobogott, lelkes éljenzés hangzott fel. Szász Béla a fogadó-bizottság nevében üdvözölte az érkezetteket, kiknek nevében Orbán Balázs válaszolt. A vendégeket hosszú kocsisor vitte be a közönséggel megtelt utczákon át a városház előtti térre. Útközben hölgyek virágot dobáltak a kocsikba. A bandérium, mely a kocsisor előtt lovagolt, megállóit a városháza előtti téren, s a vendégek kiszállottak. A városháza erkélyéről Haller Károly polgármester a következő beszédet tartotta : »Mint Kolozsvár szabad királyi város polgármestere örömmel üdvözlöm önöket városunk falai közt. Messze földről jöttek, hogy elősegítsék komoly munkával, a tanácskozásban való részvétellel a nemzeti védelem nagyfontosságú ügyét. Egyesült erővel kell szembeszállanunk a veszedelemmel s azért kiváló megnyugvásunkra szolgál látni, hogy az ország minden vidékéről oly szép számmal jöttek össze munkatársaink. Adja isten, hogy áldás és siker koronázza az »Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület« tevékenységét. Kevés bár az, amit önöknek nyújthatunk, de fogadják szívesen, mert szívünkből adjuk. Legyenek üdvözölve, mint Kolozsvár város vendégei. Isten hozta önöket.« Az éljenzéssel fogadott beszéd után a vendégek a számukra kijelölt szállásokra mentek s onnan ali órára kitűzött előértekezletre siettek. Az előértekezletet Haller Károly nyitotta meg. Ezután Sándor József titkár terjeszte elő a választmány indítványait, melyek szerint egy elnök, két alelnök, egy titkár, egy jegyző, egy ellenőr, két számvizsgáló, egy jogügyi tanácsos és 32 választmányi tag választása ajánltatik a nem alapító tagok közül. Ugron Gábor legalább 4 alelnököt kíván választatni s határozottan ellenzi azt, hogy a választmányi tagok ne legyenek megválaszthatók. E mellett azt kívánja, hogy a kisebb tisztviselői funkciók ne legyenek fizetéssel ellátva. A tisztviselők kijelölése, valamint a közgyűlés elé terjesztendő anyag megállapítása czéljából egy 12 tagú bizottság választását ajánlja. Haller Károly megjegyzi, hogy a választmány a titkárra és pénztárnokra nézve javasol díjazást. * Ezután elfogadtatott Ugrón indítványa a 12 tagú kijelölő bizottság kiküldésére nézve. E bizottság tagjaiul megválasztattak: Haller K. p. m., Bethlen Gábor gr., Csató János Al. F. megye alisp., Felméri Lajos dr., Bánffy Béla gróf, Teleki Gusztáv gr., Szász Domokos, Szoboszlay Károly, Deáky Albert, Ugrón Gábor, Gyarmathy Miklós alispán, Kuun Géza gr., Kovács Ferencz, Teleki Domokos gr., Sándor József titkár. Egyúttal ugyancsak Ugrón indítványára kimondatott, hogy a begyűlt pénzek ne egy, hanem több és pedig vidéki pénzintézeteknél is helyeztessenek el. Hosszabb vita folyt azon kérdés felett, vájjon választmányi tagokat alapító tagok is lesznek-e megválaszthatók. Az alapszabályok 12. §-a ugyanis azt mondja, hogy csak »rendes« tagok lehetnek választmányi tagok. Gyarmathy Miklós úgy magyarázta az alapszabályokat, hogy azok szerint a megválasztandó választmányi tagok a választmánynak lesznek »rendes« tagjai. Szász Béla ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az alapszabályok szerint az örökös és alapítótagok nem választhatók be a választmányba. Csató János úgy értelmezi az alapszabályokat, hogy a választmánynak az alapítótagok nem rendes, és csak a választottak rendes tagjai. Az elnök indítványára ezen kérdés eldöntése is a kiküldött bizottsághoz utasíttatott, s ezzel az előértekezlet véget ért. * (Saját tudósítónktól.) Kolozsvár, aug. 31. (Folytatás esti lapunkhoz.) A tisztikar megválasztása után az igazgató-választmány megválasztására került a sor. Egyhangúlag megválasztottak: Bánffy Zoltán b., Benigni Sámuel gyáros, Concha Győző, Felméri Lajos, Hegedűs István, Jeney Viktor, Szász Béla egyetemi tanárok, Dániel Gábor főispán, Esterházy Kálmán gr. a kolozsvári színház intendánsa, Ferencz József unitárius püspök, Gaál Domokos, Horváth László, Koós Ferencz, Moldován Gergely tanfelügyelő, Haller Jenő gróf, Jósika Lajos báró, Kiss Károly, Korniss Viktor gróf, Kovács Ödön, Lenhardt Ferencz erdélyi kath. püspök, Nagy Béla pénzügyi igazgató, Poecz Dezső ügyvéd, Sigmond Dezső, Ugrón Gábor képviselők , Szarvassy György, a m. államvasutak kolozsvári üzletvezetője, Szász Domokos, erdélyi ref. püspök, Szoboszlai Károly, Teleki Gusztáv gróf, Török Bertalan, Weits József ügyvéd, Wesselényi Miklós b., Zeyk József. Ezeken kívül tagja a válaszmánynak az egyesület minden alapító tagja, összesen valami hétszázan. A választások megejtetvén, mint már említettem — három tagúküldöttség ment el az uj elnökért. Bethlen Gábor gróf, Nagy-Küküllőmegye erélyes főispánja, szép, marcziális alak, megjelenvén, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtatott. Haller Károly lelépett az elnöki emelvényről s röviden üdvözölte az uj elnököt, ki elfoglalván az elnöki széket, megköszönte a megtiszteltetést. Kijelenti beszédében, hogy elfogadja az elnökséget, mert úgy tudja, hogy vannak oly kötelességek, amelyekelől kitérni kötelességmulasztás. Ezek közé a kötelességek közé sorolja a kultúregyleti elnökséget. ígéri, hogy minden erejéből igyekezni fog, hogy megfelelhessen ezen állás kötelességeinek és azonnal visszavonul onnan, mihelyt érzi, hogy gyönge betölteni azt. Az egyesület munkája bár túl van a kezdeményezés stádiumain, de azért még nagyon sokat kell tenni, hogy az erdélyi közművelődési egylet czélját elérje. Feladata annál nehezebb mert az egyesületnek minden erőszakoskodás nélkül, a nemzetiségek legliberálisabb kímélésével kell elérni czélját. Újólag fogadja, hogy minden erejét az egyesületnek fogja szentelni. Beszédét a lelkes éljenzések többször félbeszakították. Ezután felolvasták a titkári jelentést az egyesület megalakulásáról és az ideiglenes választmány működéséről. Majd megválasztják jegyzőknek Ferenczi Zoltán, polgári iskolai igazgatót és Rieger Imre tanítót, tikárul pedig Sándor Józsefet az egyesület eddigi nagy buzgóságú ideiglenes titkárját, ki fáradhatlan tevékenységével jól kiérdemelte ezt a kitüntetést. Ugron Gábor indítványa folytán az adminisztráczió megkönnyítésére a választmányból három tagú igazgatótanács fog választatni az elnökség mellé. Ekkor fölállott Bartha Miklós és szép beszédjében körülbelül következőket mondott: »Egyáltalán nem csodálkozom, ha idegen ajkú polgártársaink bizonyos féltékenységgel, igen gyakran heves támadással fogadják egyletünket. Ők látják, érzik, hogy a magyar állameszme, melyet a letűnt viharok után már csak a magyar államegység utópiájának tekintettek — végre mégis teljesedésbe megy. Ebben ők saját fajérdekeiket látják veszélyeztetve, s nem szűnnek meg minket a sérelmek egész halmazával elárasztani. Azt hiszem, őket inkább fölvilágosítani kell téves Intőktől, mintsem fajfejlődésekben megakadályozni, vagy nyelvektől, nemzetiségüktől megfosztani akarni. Fontoljuk meg, hogy a nemzetiségeket természetes fejlődésükben megakadályozni nincs rendelkezésünkre álló eszköz, de ilyeneket nem is remélhetünk. Hiába kísértjük meg az iskolában, hiába akarjuk őket újításokkal nyelvüktől, nemzetiségüktől megfosztani és tűzhelyüket összerombolni. Idegen ajkú nemzetiségeink megnyugodhatnak, a magyar nemzetnek erőszakos akció sohasem képezte nemzeti jellegét. Senki sincs, ki beolvadást tételezne fel román és szász polgártársainktólHa máskülönben tudnám,hogy ezen egyletnek ilyféle czéljai vannak, én tagja sem lennék! Idegen ajkú polgártársaink tehát csalódnak, hisz minden gondolkozó ember jól tudja, hogy igen erős politikai nemzetet lehet alkotni és képezni a különböző fajú nemzetiségek mellett is. Czélunk az, hogy a trónnak, a kormánynak és a törvényhozásnak segélyére legyünk a magyar állameszme megszilárdításában. Ezután reflektál arra, hogy minő erős tevékenységet fejtenek ki az oláhok és szászok nemzetiségük érdekében a magyar állameszme ellen. Hivatkozik az oláh kulturegylet gyűléseire, pályázataira stb., melyek mind dákoromán törekvéseket árulnak el. Bemutatja egy az erdélyi szász iskolákban használt olvasókönyvet, melynek ötszázötven lapa