Pesti Napló, 1885. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-01 / 269. szám
tért s bizalmát jelenti ki, hogy ő a törvényhozásban is sikeresen előmozdítja a főváros érdekeit. A közbizalomnak és elismerésnek impozáns nyilatkozata volt ez Indítvány. A főváros közgyűlése örömmel veszi tudomásul Ráth Károly főpolgármester úrnak a főrendiház tagjává való kineveztetését, őt ez állásában tiszteletteljesen üdvözli s bizalmát jelenti ki az iránt, hogy ő a törvényhozásban a főváros érdekeit sikerrel fogja előmozdítani. Aláírva: Ujváry Lajos, Fálk Miksa, dr. Szabó Alajos, Kármán Lajos, Unger Alajos, Scheidh, Osztoics Miklós, Rostaházy Kálmán, Nyiry Lajos, Légrády Károly, Ballagi Mór, dr. Stiller Mór, K. Kaas Ivor, Keleti Károly, Weisz B. F., Mandl Ignácz, dr. Ország S., Schweiger Márton, Fenyvessy Adolf, dr. Reich Ármin, Landauer I., Becker K., Bernáth Béla, II. Ráth Károly főpolgármester megnyitván az ülést, bejelentette, miszerint okt. 4-én ő Felsége névnapja alkalmából a budai vártemplomban isteni tisztelet fog tartatni, melyre a fővárosi törvényhatóság bizottsági tagjait ezennel meghívja, egyúttal az isteni tisztelet után küldöttség fog járulni a miniszterelnökhöz, őt arra kérvén, hogy a főváros hódolatát és szerencsekivonatait a trón zsámolya elé juttatni szíveskednék. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta s küldöttségi tagok kijelölésével s meghivásával a főpolgármestert bízta meg. Weisz Bernát, mint a kereskedelmi akadémia elnöke, meghívta a fővárosi törvényhatóságot az okt. 21-én d. e. 11 órakor az új akadémia-épület zárkőletételi ünnepélyre. Az elnökséget bízták meg annak idejébeni képviseltetéssel. Fiume polgármestere, Ciotta, meghívta a fővárost október 3-ára a fiumei új színház megnyitási ünnepélyére. A képviseltetéssel a tanács bízatott meg 3—4 bizottsági tagnak meghívása mellett. Palotai Fülöp új háza felépítésének bevégzése alkalmából 150 frtot adott át a főpolgármesternek, melyből 50—50 frtot a Jozefinum- és Erzsébet-árvaháznak, 50 frtot pedig az izraelita árvaháznak szánt. A főpolgármester ezen összegeket a nevezett intézeteknek kiadatta. Elnök bejelentette, miszerint Urváry Lajos és társai, továbbá Rácz Károly, Ország Sándor és Nyiry Lajos indítványokat jelentettek be, melyek a bejelentések után fel fognak olvastatni. Az igazoló választmány jelentése szerint a fővárosi bizottsági tagok közül több értékképviselő elvesztette mandátumát s igy azok helyébe a sorban következő póttagok hivattak be. Nevezetesen: Tóth Lőrincz helyébe Jung Antal, Klempa Simon helyébe Strobel Lipót, Schön József helyébe Német Titusz, Tokai Nagy Lajos helyett Pfeifer Ignácz, Szandtház Károly helyett Kell F. A., Vasskó Endre helyett Bohn József. Több ismert miniszteri leirat felolvasása után elnök jelenti, hogy az ő személyére vonatkozó s Urváry Lajos és társai által beadott indítványra kerül a sor. (Viharos éljenzés.) Az indítvány zajos, hosszas éljenzéssel fogadtatván, felszólal az indítványtevő: Ujváry Lajos. Az önök éljenzése — úgymond — felment attól, hogy indítványomat tüzetesebben indokoljam. Csak néhány szóval akarom kommentálni. (Halljuk!) Midőn a főrendiház újjászervezése szóba került, sokan azon nézetben voltunk, hogy a főváros jelentőségének az volna a legmegfelelőbb, ha a főpolgármester, mint ilyen, a törvény erejénél fogva, helyet foglalna a főrendiházban. Ez óhajunk nem teljesedett. De midőn ő Felsége elhatározásánál fogva Ráth Károly főpolgármester a főrendiházba meghivattatott, bármily kitűnők és jelentékenyek legyenek is Ráth főpolgármester személyes érdemei,az ő megtiszteltetésében az egyik döntő szempontot bizonyára azon állás is képezte, melyet ő a főváros élén elfoglal. Mindnyájan ismerjük őt. Törhetlen, lelkes buzgalma a főváros ügyeinek előmozdítása körül, gentlemanlike eljárása, pártkülönbség nélkül, mindnyájunk legteljesb elismerését vívta ki. (Zajos éljenzés.) S meg vagyunk győződve, hogy ő a törvényhozásban is a főváros érdekeit, és azt az állást, melyet körünkben elfoglal, mindig szem előtt fogja tartani, s Budapest ügyeit ott is sikeresen előmozdítja. Ajánljom az indítvány elfogadását. (Zajos éljenzés és taps.) A hosszas éljenzés után felszólalt: Ráth Károly főpolgármester: Tisztelt közgyűlés! Az alkotmányos élet legboldogítóbb élvezete, a polgári jutalmak, a polgári elismerések legszebbike: bírni polgártársainak bizalmát, tiszteletét és szeretetét. Ily jutalomban, ily ritka kitüntetésben részesít engemet a. közgyűlés, midőn a magyar főrendiház élethossziglani tagjává lett legkegyelmesebb kineveztetésem alkalmából szerencsekivánatainak ily megtisztelő módon kifejezést adni méltóztatik. Mélyen érzem a megtisztelés nagyságát, és ha van valaki, ki azt nem csak egész mivoltában méltányolni tudja, de egyszersmind keble mélyében is hálásan átérezni képes, hogy az én vagyok, ki e részben, e téren az elsőbbséget senkinek sem engedem át. Az előterjesztett, s a tisztelt közgyűlés által helyesléssel fogadott indítvány, és azon megtisztelő szavak, melyek igen tisztelt barátom (Urváry) által az indítvány kapcsolatában elmondattak, engemet mélyen meghatottak, — és midőn hódolatteljes legmélyebb hálával leborulok felséges urunk királyunknak legmagasabb kegyelmi ténye, s kiváló kitüntetése előtt, — egyszersmind mélyen érzem, hogy a 1. közgyűlésnek, valamint általában a főváros polgárságának, az irántam tanúsított rokonérzületért és bizalomért mennyi hálával s köszönettel tartozom. Mert habár nyugodt öntudattal tekinthetek vissza a közpályán évek hosszú során át teljesített működésemre, melynek legkegyelmesebb elismerését és legfelsőbb jutalmazását találom kineveztetésemben, — mégis kétségtelen ténynek tekintem, miszerint ezen legmagasabb kitüntetést főleg azon díszes és fontos állásnak is kell köszönnöm, melyet Budapest főváros élén már 12-ik éve elfoglalni szerencsém van, azon állásnak, melyre felséges urunk és királyunk legkegyelmesebb kijelölése alapján polgártársaim bizalma által emeltettem s melyre mindenkor büszke voltam. Legyen meggyőződve a 1. közgyűlés, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is oda leend irányozva minden törekvésem, hogy a bennem helyzett megtisztelő bizalomnak megfelelve, a haza, a főváros és polgártársaim közjavát csekély tehetségemmel, de teljes erővel előmozdítsam, és azon új állásban is, melyre felséges urunk királyunk legmagasabb kegyelme által meghivattam, hazafias és polgári kötelességeimnek minden irányban megfeleljek. Fogadja a mélyen tisztelt közgyűlés legőszintébb és keblem mélyéből fakadt hálámnak kifejezését, azon kitüntető megtiszteltetésért, melyben engemet részesíteni kegyeskedett, és azon őszinte rokonérzületért és bizalomért, melyet irántam tanusitani méltóztatott; — és kérem, hogy további szívességükben, rokonérzületükben és jóindulatukban megtartani kegyeskedjék. (Zajos hosszas éljenzés.) Rácz Károly azon indítványát, hogy a fővárosi árverési és árlejtési hirdetései az eddiginél nagyobb közönség elé jussanak, s e czélból a szerkesztőkkel vegyes tanácskozás tartassák, a tanácsnak adták ki. Ország Sándor két rendbeli indítványát a főlevéltárnoki és a főmérnöki állomás betöltése ügyében, a tanácsnak adták ki, hogy a szervezési bizottság meghallgatásával javaslatot terjeszszen elő, melynek alapján a pályázatot a legközelebbi tisztújításra ki lehessen hirdetni. Nyiry Lajos a fővárosi egylet értekezletének megbízásából indítványt nyújtott be, azt kérvén, hogy utasíttassék a tanács az illető szakközeggel egyetértve javaslattételre, hogy ha a vámpalota melletti kincstári telek csakugyan egyedül alkalmas a központi árucsarnok számára, ez esetben keressék fel a belügyminiszter annak kieszközlésére, miszerint az igazságügyi miniszter a törvénykezési palotát más helyre építtesse s az említett telket a fővárosnak engedje át. Ráth Károly főpolgármester az indítványra nézve megjegyezte, hogy az nem tárgyalható, mert a szabályok értelmében nem lett a közgyűlést megelőzőleg 24 órával beterjesztve s igy azt a legközelebbi közgyűlés napirendjére javasolja kitüzetni, annál is inkább, mert ezen indítvány a közgyűlés előbbi határozatának megváltoztatását czélozza. Nyiry Lajos nagy derültség közt megjegyzi, hogy ő tegnap este adta ugyan be az indítványát és igy az még a mai ülésén eléri a 24 órát. Csodálkozik az angol pontosságú magyarázaton, annál is inkább, mert a szabályrendelet megengedi, hogy az ülés elején, vagy azt megelőzőleg 24 órával adassanak be az indítványok. Kifejtette, hogy az ő indítványa nem czélozza a közgyűlési határozat megváltoztatását, mert hiszen ő maga is a mellett szavazott, hogy a törvénykezési palotára a 150.000 főt kiutalványoztassék, és hogy az említett telek azon épületre alkalmas. De most nem arról van szó, hanem hogy kérelmezze a város ezen teleknek átengedését az árucsarnok számára az indítványában kifejtett okoknál fogva. Kéri indítványának tárgyalását, nem érdemileg, hanem alakilag a tanácshoz való utasítás által. Kaas Ivor b. tiszteli a főpolgármesternek azon szigorú ragaszkodását a törvény megtartásához, de akkor a múlt közgyűlésen is szintén oly szigort kellett volna alkalmazni, mert a törvény azt rendeli, hogy 25,000 frt megszavazásakor a közgyűlési tagok egy negyedrészének kell jelen lenni, megszavazott pedig 31 tag 25 ellenében az igazságügyi miniszternek 150,000 forintot. Ráth Károly felvilágosítja szólót, hogy a 150 ezer frt már több év előtt meg volt szavazva s a múlt közgyűlésen csak folyósittatott. Újra kérte a közgyűlést, nyugodjék bele, hogy Nyiry indítványa a legközelebbi közgyűlésre tűzessék ki, annál is inkább, mert nem oly sürgős, miután még az építkezési tervek sincsenek helybenhagyva az országgyűlés által. A közgyűlés elfogadta az elnök javaslatát s ezzel a napirendre tért. Neugebauer Viktorné felfolyamodványára megengedték, hogy a tanács javaslata értelmében a Csepel rakparton 5. sz. a. fekvő háza előtt, mely a feltöltés által el lett temetve, mélyített járda készíttessék. Ocker Boldizsárnak a háza előtti járda létesítése ügyében beadott felfolyamodványát elutasították. A közélelmezési bizottság javaslatára a heti juhvásárokat szerdáról keddre helyezték el. A Grunwald és társa szeszgyárosok kérelmére megengedték, hogy a gyárból moslékot vivő vidéki gazdák a kövezetvámot csak egyszer fizessék, mert eddig, ha például Promontorról ment valamely gazda a Grunwald gyárba moslékért, az üres kocsiért is kellett fizetnie s midőn visszajött a moslékkal másodszor is megvették rajta a vámot. Palotai Fülöp és Dőri Mór volt helypénzszedő bérlőket a helypénznek szabálytalan szedése miatt a tanács 1000 főt bírságra ítélte. Ez ellen a nevezettek felebbeztek, de a közgyűlés őket elutasította ellenben a visszatartott biztosítékuknak kiadását elrendelte, ha a rájuk kivetett 1000 forintot lefizették. A tiszti főorvos ez általa kiadott igazolványokért befolyt jövedelemnek 40°0-ban részesült oly feltétel alatt, hogy ezen összeg a 2000 frtot meg ne haladja, s ez személyéhez volt kötve 3 évre. Mivel ezen 3 év most lejár, a közgyűlés ismét beleegyezett ezen jutalék kiadásába azonban azon változással, hogy ezen évi bevétel alapján kivetett jutalék ezentúl a főorvosi állomás rendes javadalmához számíttassék, s ne legyen a személyhez kötve, és hogy ezen jutalék összege ne számíttassék be a nyugdíjba. Schütz Károlynak eddigi nyugdiját, az uj nyugdíj-szabályrendelet értelmében évi 543 frt 40 krra emelték fel s igy az évi többlete 130 frt 90 kr. A társaskocsi-tulajdonosok közül 80 régi engedményes 126 kocsival az uj szabályrendelet értelmében köteles lenne október 1-től csak zárt kocsit kiállítani, azonban ezt nem voltak képesek a mostani viszonyok közt eszközölhetni s folyamodtak a határidőnek november 1-ig meghosszabbításáért. Azon régi társaskocsi-tulajdonosok, kik jogukat fel nem tartották, egész deczember végéig nyilt kocsikat járathatnak. A közgyűlés ez okból megengedte, hogy a jogokat fentartó régi társaskocsi-tulajdonosok legalább november 1-ig nyílt kocsikat használhatnak, de ezentúl nem, és ha ezen szabályt áthágják, ők is elvesztik engedményüket. Nehogy a rendőrség a helyükön holnap megjelenő nyílt társaskocsik közlekedését betiltsa, a közgyűlés intézkedett, hogy a kereskedelmi miniszternek jóváhagyása fejében ezen határozatról a főkapitány még ma értesíttessék. A marhavásártéri korcsmát Mandl Tamásnak évi 2820 frtért bérbe adták. Schlimp, Agulár és Skalit vállalkozók kövezetvámvisszatérítés iránti folyamodásukat a belügyminiszter azon felhívással küldötte meg, hogy az a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozván, annak adassék ki, s a közgyűlés ily értelemben intézkedett. Vida Imre tanácsnok a pénzügyi bizottság üléseiből ismert több bérleti ügyet és telekeladásról szóló jelentéseket adott elő, s azokat a közgyűlés helybenhagyta s esti 7 órakor eloszlott. Holnap d. u. 4 órakor folytatandó közgyűlésen a még el nem intézett tárgyak kerülnek napirendre. Országos kiállítás. A kiállítást tegnap, hétfőn, szept. 28-án az állandó jegyek tulajdonosain kívül 6583 egyén látogatta és pedig: 50 kros jegygyel 4359, 20 kros esti jegygyel 779, 20 kros munkás- vagy tanulójegygyel 113, 20 kros katonajegygyel 213, napi szabadjegygyel 118. Kedden, szept. 29-én 3970 egyén látogatta és pedig 50 kros jegygyel 3092, 20 kros esti jegygyel 187, 20 kros munkás- vagy tanuló jegygyel 484, 20 kros katonajegygyel 141, napi szabadjegygyel 86. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, október 1. Naptár: Csütörtök, október 1. Róm. kath.: Remigius püspök hitvalló. — Prot.: Remigius. — Görögorosz : (szeptember 19.) Trófim. — Zsidó: (tizri 22.) Sem. Hassz. - Nap kel 6 óra 1 perez, nyugszik 5 óra 37 perez. Hold kel 10 óra 53 perez este, nyugszik 1 óra 20 perez délután. — Utolsó negyed 45 perez délután. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Országos kiállítása Városligetben délelőtt 8—délután 6 óráig. Belépti díj 50 kr. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A magyar történelmi társulat választmányi ülése délután 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében. Értekezik : Salamon Ferencz. A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának folytatólagos közgyűlése délután 4 órakor (új városháza). Nemzetközi képkiállítás (II. sorozat) a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) délelőtt 9—délután 6. Belépti dij 50 kr. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban délelőtt 9—délután 4. Belépti dij 20 kr. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy út 28. sz.) megtekinthető egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Magyar iparművészeti múzeum naponkint, péntek kivételével, d. e. 9—d. u. 4 óráig ingyen megtekinthető. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—M. óra között. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10-12 és d. u. 2—4 óráig. Nemzeti múzeum: term.rajz- és népismetár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—d. u. 1, délután 3—5 Egyetemi füvészkert az Üllői-uton d.e.7— 12 és d. u. 2—7. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. A szomali karaván az állatkertben egész nap. Belépti dij a rendes 30 kr. — Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter az országgyűlés tartama alatt nem a déli órákban, hanem délután 4 és 6 óra között fogad. A legközelebbi szombaton már ez a beosztás lép életbe. — Az erdélyi közművelődési egylet és az egyetem. Az egyetemi olvasókör bizottságot választott, melynek czélja az erdélyi közművelődési egylet számára rendszeres gyűjtést megindítani. A bizottság tagjai ifj. Szász Károly elnöklete alatt Melly Béla és Erdélyi Pál. Különben már a bizottság szervezése előtt is az egyetemen 52 frt gyűlt össze. — György Endre magyar országgyűlési képviselő Salonikiból Ösküdön és Vranján át Nisbe érkezett s innen egyenesen Bécsbe utazott. — A pénzintézetek országos nyugdijegyesülete tegnap tartotta meg az országos kiállítás hangversenytermében élénk érdeklődés mellett első rendes közgyűlését. A közgyűlést, miután évközben az egyesület elnöke Beretvás Endre leköszönt, lovag Faik Zsigmond helyettes elnök nyitotta meg. Zachár Gyula igazgató az igazgatóság jelentését olvasta fel. Az intézetnek 16 alapítvány és tagja van, köztük a pesti hazai első takarékpénztár és lovag Fáik Zsigmond 1000—1000 írttal, továbbá 14 intézett 300—300 frtos alapitványnyal, kik mindöszsze 6200 írttal járultak az egyesület czéljainak emeléséhez. Van továbbá az egyesületnek 25 szövetséges intézete 79 tisztviselővel. Az egyesület összes tagjainak száma 135, a biztosított nyugdíjigények összege pedig 35.105 frt, mely után rendes díjban évenkint 7532 frt 84 kr, korkülönbözeti dijakban pedig egyszers mindenkorra 11.249 frt 26 kr fizettetett be. Az igazgatóság jelentése után Reichard János, az északmagyarországi kőszénbánya részvénytársulat vezérigazgatója, tett az ellenőrző bizottság részéről jelentést. A jelentések előterjesztése után Maurer Viktor az elnöknek önzetlen, sőt nagy áldozatokkal járó működéséért köszönetet szavaz,úgyszintén köszönetet szavaznak Kőváry Lászlónak s Matlekovits államtitkárnak. Megválasztottak: Az igazgatóságba Zsilinszky Mihály, dr. Sigmund Vilmos, Schneller Alajos, Beck Dénes, Schlesinger M., s póttagul Beszedits Adolf; az ellenőrző bizottságba: Molnár István, Weiner L., Solxbepinger Sándor, Lasse Tarnly, Thiofor Axtal és Ecker Sándor. A választási eredmény kihirdetése után elnök a közgyűlést bezárja, mire a jelenvoltak Matlekovits és Fáik elnök éljenzése mellett szétoszlanak. — Kleopátra arczképe. A berlini királyi múzeum igazgatója jelenleg egy rendkívül régi és igen nagy archeológiai becscsel bíró műtárgy birtokában van. E tárgy nem más, mint Kleopátrának, Egyiptom híres szépségű királynőjének, égetett viaszfestékkel készített arczképe, mely állítólag még Augusztus császár korából származik. A történelmi hagyomány szerint ugyanis Oktaviánusz Antoniusz fölötti győzelme után megparancsolta, hogy a királynő arczképe elkészíttessék, s hogy mivel őt öngyilkossága miatt személyesen nem hurczolhatta végig diadalmenetében, legalább arczképével tehesse ezt. E kép a diadalmenet alkalmával tényleg körül is hordoztatott. A kép, mely kőtáblára van festve, 79 cm. magas és 57 cm. széles. A királynő, kinek bibor-vörös ruhája láttatni engedi ékszereit, a képen oldalt van ábrázolva. Bal melle fedetlen s rajta a zöldes-sárga viperák láthatók, melyek, mint a tátongó, vértől csepegő seb bizonyítja, halálos munkájukat befejezték. A királynő ideálszépségű arcza teljesen szabályos, s egy vonás sincs rajta, mely az egyiptomiak nemzeti jellegét viselné magán. A szóban forgó kép 16 kődarabból van összetéve, melyek a Szerapisz-templom romjai között találtattak meg. A kép először a toszkánai herczeg birtokában volt, ki azt a florenczi múzeumnak kínálta megvétel végett. Mivel azonban az üzlet itt nem jött létre, III. Napóleonnak ajánlotta fel, ki azt meg is vette volna, ha éppen akkor nem tör ki a franczianémet háború, mely ettől elvonta figyelmét. A háború alatt a kép Czartorysky herczeg felügyeletére volt bizva Párisban, a béke megkötése után pedig Benneval báró Sorrent melletti villájába vitetett. A kép kikiáltási ára 600.000 mark. — Vasúti személyforgalom. A magyar államvasutak vonatain tegnap 3252 személy érkezett a fővárosba, elutazott 3029; az osztrák-magyar államvaspályán érkezett 1774, elutazott 1721 utas; a déli vaspályán érkeztek 644-en, elutaztak 483-an. Összesen érkeztek 5670-en, elutaztak 5233-an. Helyi hírek — Fővárosi szállodák. A Vadászkürtben csütörtökön, október 1-én Rácz Pál hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. A terézvárosi kaszinóban tegnap este Bobula János azok tiszteletére adott társas estélyt, akik kitüntetése alkalmával bankettet rendeztek. A lakomán, mely csak késő éjjel oszlott szét, számos felköszöntőt mondtak. Halálozás. Lukács György államtitkárt azon nagy csapás érte, hogy 21 éves fia, István, Kis-Martonban, hol látogatóban volt, meghalt. A gyászeset mélyen meghatotta az államtitkár családját s barátait, és iránta a közrészvét általános. Színház és művészet. — A népszínházban holnap csütörtökön Blaha Lujza asszony első vendégföllépésével Csepreghy Ferencz népszínműve A piros bugyelláris kerül színre. — A temesvári színház megnyitása október 3-án nagy ünnepek közt fog végbemenni. Az ottani szinügygyámolító egylet a városi polgársággal karöltve rendező bizottságot alakított, mely elnökévé Jakabffy Pál törvényszéki bírót, jegyzőjévé pedig Barát A. szerkesztőt választotta. A tegnapi ülésben, melyen a városi törvényhatóság képviseletében dr. Telbisz Károly polgármester is megjelent, meg lett állapítva főbb pontjaiban az ünnepségek programmja. Jókai Mór magánlevélben értesíti Ormós főispánt, hogy pénteken, október 2-án délután 4 órakor érkezik Temesvárra. A koszorús költőnek ünnepi fogadtatására minden előkészület meg van téve. A városi törvényhatóság testületileg fog a pályaudvaron megjelenni s nevében dr.Telbisz polgármester fogja Jókait mint a város vendégét üdvözölni. Utána röviden a szingyámolitó-egylet nevében Jakabffy alelnök fog szólni. A bevonulás rendkívül diszesnek ígérkezik. Pénteken este a zenekedvelők egylete serenade-ot rendez Jókai tiszteletére. A megnyitó díszelőadás szombaton este 1/27-kor kezdődik egy nagy allegóriával, melyet Molnár rendez. Gerőfi igazgató szavalja Jókainak ez alkalomra írt prológját. Ezután a társulat Erdélyi egyfelvonásos népszínművét, a »Leánykérő«-t és »Donna Juannita« 2-ik felvonását adja elő. Előadás végeztével a vigadó nagy termében bankett lesz. Vasárnap a főispán ad szűkebb körben díszebédet. Az ünnepélyességekre várják a temesi képviselőket: Vargics Lázár, Wodianer, Gáli, Králicz, Fröhlich, Stojacskovits, Rácz, Mihalovits, továbbá Horváth Boldizsár temesvári képviselőt, Jekelfalussi min. tanácsost, Török főkapitányt, a hazafias mű egyik alkotóját, Podmaniczky Frigyes bárót, Paulay Edét, Bérezik Árpádot, Ábrányi Kornélt stb. Jókai és Podmaniczky a főispánhoz szállanak. Törvényszéki csarnok. — Szép Béla kereskedősegédet, ki a Páris- szállóban ez év elején Rainer Mari varrónőt agyonlőtte s önmagát is megsebesítette, a kúria emberélet ellen elkövetett bűntett miatt 6 havi börtönre ítélte. — Halálos ítélet. Szeged határában levő egyik faluban id. Hasznyik György és id. Krenács Mihály boszúból meggyilkolták Legendi Györgynét és hasát felmetszették. A törvényszék mindkettőt életfogytiglani fegyházra ítélte, a kir. tábla azonban Hasznyikot halállal, Krenácsot pedig 15 évi fegyházzal sújtotta. — A berlini modell per. A Graef festő ellen Berlinben folyó bünfenyítő perben szept. 28-án történt a vádlott, valamint Rotter Anna és anyjának kihallgatása. Mindnyájan mindent tagadnak. Rotter Anna arról is van vádolva, hogy testvérjét hamis esküre csábíta. Vallatása ily folyamatot vesz. Elnök: Mily viszony volt ön és Graef között? Vá d J.: Én Graef urnál mint modell szolgáltam. Emn.: S hogy jutott oda? Vá dl.: Én mint 14 éves leány jelentkeztem nála s fel is lettem véve, először Graefné által, később Graef ur által is, ki két képénél használt engem modellül. Eln.: Történt e közben valami kellemetlenség ? Vádlott: Nem, soha! Elnök: Ön azt mondja, hogy ön képzett színésznő. Mikor képezte ki magát? Vádl.: 1870- től 1881-ig. E. n.: Ön ekkor állítólag nem egészen tisztességes életmódot folytatott, esténkint az utczákon őgyelgett, sőt egy izben a rendőrség által meg is lett intve és erkölcsi tekintetben rendőri felügyelet alatt állott. Vádi.: Erről sokat beszélnek, ami azonban nem igaz. Ein.: Későbben nem lett még egyszer rendőrileg figyelmeztetve ? Vádi.: Sajnos, igen, de csak Hammermann intrigái következtében. Hammermann és egy bizonyos Lehmann nevű úr igen sok rosszat mondtak rólam, Graefről és családomról. Ein.: Fizetett önnek minden modell-állásért Graef ? Vádi.: Nem, én mindig nagyobb összegeket kaptam. Sin.: Mennyit kapott összesen ? Vád 1.: Ezt egészen bizonyosan meg nem mondhatom. Elnök: Tegezte ön Graef urat? Vádi.: Nem. Graef ur tegezett ugyan engem, de én őt nem. Ei n.: Hát hogy nevezte őt? Vádi.: Édes istenem, hát a tanár úrinak. Ein.: Volt eset rá, hogy önt Graef ur megcsókolta ! vaul.: Isena megcorenneten, nogy megcsókolta homlokomat. Ein.: Utazott ön Graef úrral? Vádi.: Vele soha, azonban néha utána mentem. Ein.: S kitől kapta ilyenkor az útiköltséget? Vádi.: A tanár úrtól. En.: Ön azt állítja, hogy több színháznál volt szerződtetve. Mily név alatt lépett fel ? Vádi.: Brémában e név alatt »Rodeck«, a többiről nem akarok felvilágosítást adni. Ein.: Milyen volt Graef úrtól való elválásuk ? Vád J.: Őszintén be kell vallanom, hogy saját önfejűségem volt az oka. Szerződnöm kellett volna, de nem tehettem, mivel erős köhögésem volt s féltem, hogy egészen tönkre teszem magamat. Ennek következtében hurczolkodtam el anyámtól. Ein.: Hány szobából állott lakása? Vádló 11: Háromból. Ein.: Miért volt önnek szüksége három szobára ? Vádi.: Nem kaptam más lakást. Ein.: Az ön lakása igen szépen volt berendezve. Honnan szerezte a bútorokat ? Vádi.: Vettem azokat. Ein.: Az ehez szükséges pénzt Graef úrtól kapta ? Vádi.: Nem, egy másik úrtól, kivel viszonyom volt. Ein.: Mennyit fizetett a lakás berendezéséért? Vádi.: 1000 markot s lakbérem 850 markra rúgott. Vádlottnő ezután még néhány kérdésre felelt, melyek testvére vallomásaira vonatkoztak, s azután az anya vallomása következett. Az anya tagadja a vád minden egyes pontját. Szerinte Graef neki és egész családjának atyai barátja volt, mely barátságot Graefnek Bertha művészi hajlamaihoz való vonzalma még inkább megerősített. Tagadja, hogy az ő házában a tisztességgel meg nem egyező dolgok jöttek volna elő. A pénzt, melyet Graef az üzletre adott, ő mindig mint megszolgált bért kapta, s elismeri, hogy leányánál laktak olyanok, kik rendőri felügyelet alatt állottak. Elismeri továbbá azt is, hogy Graef birt egy kulcscsal lakásukhoz és hogy többször ott vacsorázott. A tárgyalás délután 1/24 órakor ért véget. Az Armstrong-per. A Jarret Rebeka, Stead szerkesztő és mindazok ellen megindított pert, kik a 13 éves Armstrong Elisa elcsábításában közreműködtek, szombaton ismét tárgyalni kezdték a browstreeti fényitőtörvényszéknél. Néhány terhelő tanú kihallgatása után Poland államügyész igyekezett meggyőzni az esküdteket a vádlottak bűnösségéről. Ezután megkezdődtek a védbeszédek. Jarret Rebeka védője kijelentette, hogy védbeszédét az illetékes hatóság előtt fogja elmondani. Stead, ki önmaga védte magát, védbeszédét készen hozta el s felolvasta. Beszéde elején ecsetelte azon indokokat, melyek őt arra bírták, hogy Anglia erkölcsi elvadulását mélyebben vizsgálja s melyek azután a Pall Mall Gazette ismeretes leleplezéseit eredményezték. Dicsekedett azzal, hogy a bűnöket felfedezte. Ő különben mindent feltárhatna az esküdtek előtt, de a rendőrbiróval szemben szorosan a vád pontjaihoz kell magát tartania. Ez utóbbi megjegyzést a biró folytonos közbeszólásaira mondotta, ki többször félbeszakította őt, s mindannyiszor rendreutasította, valahányszor nem szorosan a tárgyhoz szólt. Hosszabb vitatkozás után végre megengedte neki a bíró, hogy beszédének bizonyos részét felolvashassa. Stead, a felolvasott rész végén határozottan tagadta, hogy ő Armstrong Eliza elcsábításában bűnös volna. Miután a többi vádlottak védői is előadták beszédeiket, Vaughan államügyész beszélt hosszasabban, s szavait a következőleg végző: Mr. Stead, azt akarta bebizonyítani, hogy tetteinek indoka dicséretreméltó volt. Lehet, hogy az indok tiszta volt. Lehet, hogy czélja a gyermekek megmentése volt, de mindez nem igazolása azon eljárásnak, melylyel vádoltatik. Mert lehetséges az is, hogy egészen más volt tettének indoka. Lehet, hogy csak anyagot akart összegyűjteni azon utálatos czikkek megírására, melyek sok jó embernek nagy fájdalmat okoztak, melyek Angolország jó hírnevét a külföldön nagyon csökkentették. Én részemről nem tudok különbséget tenni ezen eset és azon vallásos őrjöngő között, ki egy család gyermekét csak azért teszi tönkre, mert annak szülei nem az ő felekezetéhez tartoznak. Az ily eljárás bizonyára semmikép sem volna igazolható, s nagy veszély volna ez azon ország szabadságára, melyben ily törvények léteznének. A vádlottak az ítélet kihirdetéséig szabad lábon vannak. A königinhofi kihágás ügyében a prágai államügyészség 10 egyén ellen lázítás, 26 ellen erőszakoskodás miatt emelt vádat. Az összes vádlottak száma 74. Tanú gyanánt 67 egyént idéztek meg. Sport. A zágrábi lóversenyek. Második nap. (Szept. 29.) I. Jankovics-dij. Síkverseny. Tiszteletdij. Távolság 1600 méter. Bánffy György báró 4 éves Tisone-ja járta körül a pályát. II. Akadályverseny. Tiszteletdíj és 800 frank. Távolság 2400 méter. Jankovich Elemér Marczi-ja 20 lóhoszszal első. III. Braniczany-dij. Gátverseny. Távolság 2400 méter. Jankovich Marczi ja első. IV. Tiszti steeple-chase. Táv. 3200 méter. Krahl százados Bakissa győzött. V. Zágrábi steeplechase. 1000 frt. Táv. 4800 méter. Dőry Lajos Vanity-Fair-je első. A Pesti Napló táviratai. A ruméliai államcsíny. (Ered. sürg.) London, szept. 30. (P. K.) Az olasz kabinet itt és nyilván a többi nagyhatalmaknál is úgy nyilatkozott, hogy a berlini szerződés által megállapított status quo fentartását óhajtja, s mindenekelőtt azt szeretné, hogy a keleti válság nagyobb bonyodalom és vérengzés nélkül intéztessék el, s azt reméli, hogy a hatalmak erre irányzott törekvései sikerre vezetnek. (Ered. sürg.) Pétervár, szept. 30. (P.K.) III. Sándor czár a keletruméliai felkelés első hirére meg akarta szakítani kopenhágai tartózkodását s azonnal vissza akart térni székvárosába. Később azonban ebbeli szándékától elállott, s pedig azért, mert lépése egyes köröknél félremagyarázásokra adhatott volna alkalmat s izgatottságot idézhetett volna elő. A legújabb kopenhágai hírek szerint a czár csak azon esetben szakítaná meg ottani tartózkodását, ha a Balkán-félszigeten felmerült események váratlan bonyodalmakra vezetnének. (Ered. sürg.) Belgrád, szept. 30. A csapatszállítás lehető gyorsítása czéljából a belgrád-nisi vasúton ma a személy- és teherforgalmat a további intézkedésig beszüntették. A csapatszállítást ma reggel 5 órakor kezdték meg, a csapatok a szabályzatok szerint pontosan helyeztettek el a kocsikban. A katonaság magatartása kielégítő. Összpontosítás lesz Nisben, Prepolátzban és Kopavnikben. A király ma Nisbe megy. Az orosz czár a bolgár kül■ döttséget nem fogadta el, mi szófiai hírek szerint, a bolgár népre leverőleg hatott. Prepo- Idtologadolouilj kvgj- két jxap- Prisztina és Djakovicza tájékáról nagy ágyúzás hallatszik. Hír szerint Beissel pasa emberei és az örmények közt a Goles hegységben, Prisztinától délnyugati irányban, kemény harczok folytak le. Beissel pasa azon fáradozik, hogy az összeköttetést Prisztina és Sjenicza közt egyrészről, továbbá Prisztina és Prizrend közt másrészről helyreállítsa. Kelet-Ruméliába a basibozukok betörtek, hat falut fosztottak ki és égettek föl. Bulgáriában ennek következtében nagy pánik uralkodik. (Ered. sürg.) BéC8. szept. 30. A Times jelenti, hogy Ausztria-Magyarország a konstantinápolyi konferenczián javaslatot tesz Szerbia kárpótlásáért a kelet-ruméliai új államalakulat miatt. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, szept. 30. Goltz pasa nyugalmazott török tábornok a napokban öt óráig tartó kihallgatáson volt a szultánnál, mely alkalommal a kelet ruméliai eseményeket katonai szempontból tették beható szemlélés tárgyává. A kihallgatás végeztével a szultán felszólította a pasát, hogy ne hagyja el a török szolgálatot. Az utóbbi megígérte, hogy a jelenlegi bonyodalmak kiegyenlítéséig marad. Kopenhága, szept. 30. A czárhoz a bolgár küldöttség ma érkezett meg, Giers orosz külügyminisztert ma estére várják ide. Páris, szept. 30. Konstantinápolyból tegnap estéről érkezett hírek szerint egynek kivételével az összes nagykövetek megkapták utasításaikat a tanácskozásokon való részvételre. A tanácskozások valószínüleg ma fognak megkezdődni a nagykövetek legidősbje, Corti gróf elnöklete alatt. (Ered. sürg.) Pétervár, szept. 30. A Petersburgskija Vjedomosti szerint a hatalmaknak azonkell lenniök, hogy Szerbia havczszomját lehűtsék. De Oroszországra nézve nem volna észszerű, ha ő akarná megfékezni a belgrádi politikusokat. Ez a feladat inkább illik Bécsnek, mely a szerb kormány támogatója és védelmezője. A lap követeli, hogy Szerbia ellen azonnal lépjenek fel. A bolgár kérdésben az orosz lapok magatartása igen nyugodt. A Now. Vremja szerint a konstantinápolyi konferenczia a berlini szerződést revidiálni kell. Moszkvában a lakosság kevésbbé nyugodt. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, szept. 30. Kelet-Ruméliának a török iga alól való felszabadítása épp oly kevéssé tudta felrázni a török főváros lakosságát közönyösségéből, mint a tegnapelőtti miniszter, válság. A városban minden rendes, minden a régi kerékvágásban folyik, sőt a tegnapi csapatszemle is egész nyugodtan folyt le. Itt az a nézet uralkodik, hogy a bolgár eseményeket a három császár-szövetségre lehet visszavezetni. Mindamellett az a csodálatos, hogy az angol befolyás a török kormánynál nem öregbedett. A szultán körében most is Németország szava dönt. Bismarck tanácsát vakon követik. A minisztertanács sohasem tud határozni. Goltz pasa, török szolgálatban levő katonaintézeti igazgató, azt tanácsolta a szultánnak, hogy Törökország beavatkozása kikerülhetetlen. A szultán kijelentette, hogy ő is így gondolkodik. Mikor Goltz elhagyta a termet, az előszobában lévő pasák hálájuk jeléül megcsókolták Goltz ruháját. A hir gyorsan terjedt s egy órán át nem lehetett egyébről hallani, mint háborúról és megtorlásról. Egy órával utóbb azonban Said pasával beszélt a szultán, ki megváltoztatva vélemé-