Pesti Napló, 1885. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-09 / 277. szám
277. szám. Szerkesztési Iroda: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A Up szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak es Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A Up anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 4 kr. Budapest, 1885. Péntek, október 9. 36. évi folyam. MMsaar^B^gaag^^B^EBgWWBBIWIIIIIMaBMW^g .Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás portán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: havonként 1 frt 60 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 8 hónapra 9 frt. Hassuti kiadás postai kaffinkiudáse kívántatik, postabálvegre báronként 85 krv. évnegyedenként 1 forint felfisetandő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a 13 pesti 2STaplóc kiadóhivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 4 kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ TM ^9 Okt. 1-sejétől kezdve lapunk előfizetési árát lényegesen leszállítottuk. Előfizetési feltételek : (A Pesti Napló megjelen naponkint kétszer, hétfőn reggel rendkívüli számot ad ki.) 6 hónapra ................. 9 frt — kr. 3 hónapra ... ... ... 4 ., 50 ,, Havonkint ••• sas aaa 1 „ 50 „ Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 forint felülfizetendő. 99“ Azon előfizetők, kik szeptemberen túl a régi áron fizettek elő, a régi s az új előfizetési árak közötti különbözetet az új előfizetésnél levonni szíveskedjenek. 99“ Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalának (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Delegáczió és miniszter. Két hét múlva Bécsben érdekes találkozás lesz, Kálnoky és Andrássy viszont látják egymást a delegáczióban. A két államférfin, előd és utód, két irányt képvisel: a német szövetség intimitását emez, az orosz barátságot amaz. Múlt és jelen így bírálják egymást gyakran s mindenik azt hiszi, neki van igaza; a múlt tapasztalataira, a jelen a viszonyokra hivatkozik, de ezek változnak és a jelenből is csak múlt lesz. Még a keleti események nem fejlődtek annyira, hogy a delegácziók, illetve a magyarnak külügyi albizottsága ne folyhatna be irányadólag monarchiánk külügyi politikájára. A konstantinápolyi értekezlet is bevégezte játékait akkorára s tudni fogjuk Európa határozatlanságát. A válságot látja mindenki, hogy monarchiánknak e válságban állást foglalni és szerepet kell viselni, senki nem tagadja. De mine legyen ezen szerep? Magyarországot a bécsi külügyminisztérium nem kérdezte a podgoriczai verekedéstől a berlini békekötésig, csinálta amint jónak látta. S Kálnoky sem kérte Tisza beleegyezését a kremsieri találkozáshoz. De a magyar delegácziónak mégis van szava, ha akarja és ha el nem késik. Most beállhat ezen eset. Kálnoky irányában sem személyes barátság, sem túlságos bizalom nem köti. De elfogultság sincs ellene, legalább a nagyközönségben nincs. Az emberek azt tartják róla, hogy nem ő csinálja a külpolitikát, ő csak a külügyminisztériumot vezeti. Más is csak azt tenné, amit az udvar akar. Kicsoda az »udvar« ? Az változik, egyszer ez, másszor az. Válságos időkben, mint a mostaniak, a delegácziókra az udvar is hallgat. Mert ki tudja, mikor kell tőlök sok pénzt kérni a mozgósításra ? De ki ellen ? Török ellen, bolgár ellen, Montenegro ellen vagy Albániába? Ez iránt a delegácziók hangulatát jó tudni. A delegáczió pedig köteles kérdezni és beszélni, hogy a nemzet képviselete ne ítéljen vakon és világosítsa fel a kormányt az ország nézetei és óhajai felől. Hiszen ott ülnek Andrássy, Apponyi, Szilágyi, Falk, Angyelics, Schlauch, Kresztics, Zichy Ferencz a külügyi albizottságban, ezen férfiak összeköttetéseiknél fogva csak ismerik a helyzetet s hivatvák a legkülönbözőbb szempontokból a külügyi kérdést megvitatni, melynek lényege abból áll: beavatkozzunk mi a keleti válságba, vagy sem? Ezzel pedig kapcsolatos azon másik kérdés: támogatja Németország a mi keleti politikánkat avagy cserben hagyott bennünket? S az orosz békeszövetséggel hogy állunk, ha a háború kiüt ? Pedig kiüt, sőt már bennünket is fenyeget. A berlini kongresszus jeles alkotásai közé tartozott nem csak Kelet-Rumélia, hanem Bosznia okkupácziója is. Ki kételkednék, hogy Bosznia a szomszédban hallott verekedésre harczi kedvet kapmajd, ha a hó olvad«. Ljubibratics, s más bosnyák szabadsághősök már toborzanak önkénteseket s Montenegro, a kényeztetett szomszéd, bármikor bocsáthat rajokat Herczegovinába vagy Novi-Bazárba. A pánszláv izgatók nem hagyták számításon kívül Boszniát s Ausztria-Magyarországot. Legyünk rá elkészülve, hogy e szép országban, melyet Kállay pasa oly igen rendbe hozott és Appel pasa pacifikált, harmadszor is lesz módunk katonáink vitézségét bemutatni nyolc év alatt. S látjuk, hogy kormányunk is hajlandó az aggodalomra, mert a bosnyák földön kiszolgált katonák ott tartatnak s az ezredek fel nem cseréltetnek, de kik felváltani lerendeltettek, a zászlóaljak innen is, onnan is mennek be Boszniába, sőt Triesztből Kattaróba is vittek katonákat a hajók. Öt hadi gőzös pedig teljes felszereléssel »gyakorlatra« indult keletre. * Ezek talán elkísérik Erzsébet királynét tengeri kéj utazásában, Szalonikiba, hol a fejedelemasszonyt ünnepélyesen fogadják a török hatóságok. De ezen kirándulás csak egy kis békés epizód a keleti válságban, s talán nincs politikai jelentősége? Nem ilyenekkel, hanem azon fontos kérdéssel okvetlenül tisztába kell jönni a delegácziónak, hogy mi tulajdonképen a külügyminiszter úr keleti politikája? Tisza nem tudta megmagyarázni, talán Kállay jobban ért hozzá? A keleti kérdésekben specialista. Andrássy is tőle kérdezte, mit maga nem tudott. A berlini szerződés vesszőparipáján lovagolni csak olyan diplomatáknak való, kik okosabbat tenni nem tudnak. S miután Salisbury lord is úgy magyarázza, hogy a berlini kongresszus azért csinálta Kelet-Ruméliát, hogy Bulgáriával egy nagy nemzeti állammá egyesüljön, e magyarázatban Andrássy is megnyugtatik, hiszen az unió mégis csak unió marad. De a berlini szerződés semilyen magyarázata nem magyarázza meg nekünk Kálnoky politikáját, azt tehát a delegácziótól reméljük. És ha Kálnoky külpolitikája olyan jó, hogy a delegácziónak is tetszik, meg Bismarcknak is, akkor Kálnoky maradhat, ellenben ha Bismarck és a delegátus urak nem értik Kálnokyt s nem biznak benne, akkor nem szavaznak ugyan neki bizalmatlanságot, csak megbuktatják. Ámbár a delegáczió nem parlament s a külügyi albizottság csak interwievekti szokta a minisztert, az utólagos eredmény mégis az lehet, hogy a miniszter megy és más politika jön. Ez eset pedig most éppen nincs kizárva. Diplomaták mindig észreveszik a diplomaták hibáit, s ha Kálnoky talán elvétette, az a beavatott köröknél már tudva van. Hervadt levél könnyen megválik fájától, egy kis szél is lefújja. Ellenben ha erős, meglátszik az rajta mindjárt. A delegácziók tanácskozásaira tehát méltán kiváncsiak lehetünk ezúttal, s egész Európa figyelme oda irányul, mivelhogy más parlamentáris testület nincs is most együtt, hol a keleti kérdés illetékes módon tárgyaltathatnék, csak ez. Minisztertanács tartatott tegnap este, mely több óráig folyt. Szerbiában mind élénkebben nyilatkozik a féltékenység Bulgária iránt. Szerbiában igen kínosan hatott a bolgár küldöttségnek a czár általi fogadtatása, mert általában azt remélték, hogy a fogadtatás nem fog megtörténni. Most már hivatalos formában is panaszt emelnek szerb részről Bulgária ellen, a szerb emigránsok ügyében. Erről egy alantabb olvasható távirat tudósít Az angol konzervatívok és az írek között, mint a Daily News állítja, a választásokra való tekintettel megegyezés jött létre. A megegyezést e lap szerint lord Churchill közvetítette, ki legközelebb Izlandban járt, és ott a parnellistákkal több ízben értekezett. Ő hozta Londonba az írek békefeltételeit, melyek leglényegesebb részét a kabinet elfogadta. Az angol szabadelvű párt főközlönyének e hite azonban valószínűleg csak arra céloz, hogy a konzervatívok irányában a választók között ellenszenvet keltsen, mert alig hihető, hogy az angol kabinet beleegyezzék a külön izlandi parlamentbe. Pedig Parnellnek legutóbb Wicklowban tartott beszéde ezt tűzi ki az egyetértés elengedhetetlen feltételeként. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Parnell e beszédben utalt Ausztria-Magyarország állami szervezetére és annak mintájára kíván Izland számára külön parlamentet. A franczia köztársasági párt vereségét a választások alkalmával a Standard főleg annak tulajdonítja, hogy a Ferry-kormány háborúba bonyolította az országot Annámmal és hogy a francziák vallási érzelmeit büntetlenül hitte sértegethetni. »Megrövidíteni — így szól: — a papság jogosan igényelhető jövedelmeit, üldözni az egyházi rendeket, a legsértőbb és legkihívőbb módon megfosztani az államot minden vallási összeköttetéseitől, igen könnyű és egyszerű politika volt, míg arról volt szó, hogy a városok atheista és anarchista csőcseléke kielégíttessék. De azok a rövidlátó ikonoklaszták megfeledkeztek arról, hogy vannak vidéki választókerületek is, melyekben nagy számot tesz a pap. Ama konzervatív befolyások között, melyek a köztársasági párt ügyét az örvény szélére sodorták, az egyháznak lelkes küzdelme, melylyel megsértett és megtámadott becsületéért síkra szállott, a legnagyobb szerepet játszotta. Az angol szabadelvű képviselőjelöltek, kik körülbelül hasonló irányban kezdenek megindulni, okulást meríthetnek e keserű tapasztalásból. Annyi bizonyos, hogy a franczia köztársasági párt igen kemény leckét kapott, melyet csak saját hibáinak róhat fel.« A római kúria levéltárában fontos okmányokat találtak a Karolina-ügyben. Ez okmányok, úgy látszik, kiegészítik VI. Sándor pápa ismeretes bulláját. Berlinből azt írják, hogy a pápa közvetítő javaslata valószínűleg abból fog állani, hogy a Karolinák spanyol tulajdonjoga elismertessék, Németország érdekei pedig e szigeteken megfelelő kereskedelmi szerződés által biztosíttassanak. Ebben mindkét fél megnyugodnék. A közművelődési pótadó. (Ered. sürg.) Nagy Károly, okt. 8. Szatmármegye mai közgyűlése négy oláh pap szavazata ellenében 119 szavazattal, nagy lelkesedés között elhatározta a Széchenyi-társulat javára egy százalék pótadó kivetését. Az első szónok a Széchenyi-társulat gyűlésén ez irányban indítványt tett Károlyi István gróf volt, szónoki hévvel ajánlva a megszavazást. Pelle oláh pap szólalt fel egyedül az ellen, mivel a társulat magyarosítani akar. Mérsékelt s leplezett intencziójú beszéde általános visszatetszést szült. A főispán hatásosan utasította vissza a magyarosítási czélzatot. Grönyey, Jékey, Luby, Kovács Eduárd nagy tetszés között érveltek a pótadó mellett. Ujfalussy alispán nem szólalt fel ugyan, de mégis az ő befolyása és hazafias magatartásának köszönhető az, hogy megyénk volt az úttörő a kulturális czélú pótadó megszavazásában és az öntudatos magyar politika kezdeményezésében. Megyénk méltó volt múltjához, mert minden magyar, sőt több oláh is megszavazta a pótadót. A mezőgazdasági csarnok. (XII.) Eltekintve azon hiányoktól, melyeket bevezető czikkünkben jeleztünk, a mezőgazdasági csarnok elég változatos és tetszetős képet nyújt, mely a huzamos időn át ernyedetlen buzgósággal és ritka odaadással folytatott munkának eredménye. Máday Izidor osztálytanácsos és Reusz Henrik csoportbiztos teljes joggal vehetik igénybe az érdem oroszlánrészét, tapintatos eljárásuk szerencsés megoldásra vezette a nehéz feladatot, melyben Porzsolt mérnök is derekasan részt vett. A ki tudja, mennyi apró-cseprő bajjal van összeg kötve az efféle rendezkedés, ki valaha próbálta a sok ellentétes érdeknek méltányos öszszeegyeztetését, az feltétlen elismeréssel fog adózni az ilyen tevékenységnek, mely egyébként éppen az illetők részéről, többnyire csak hálátlansággal találkozik... Magyarország, mint a latifundiumok hazája, a csarnokban néhány óriási birtoktesttel szerepel, melyek közül gróf Károlyi Alajos, az esztergomi érsekség, a Wodianer-Sina és Karácsonyi uradalmak stb. magasodnak ki. Londoni nagykövetünk 35.000 hold szántóföldjéről szebbnél-szebb terményeket látunk, mindenütt az eladási quantumnak pontos jelzésével és ha az állvány idoma ellen lehetne is némi kifogás, a rendezés nyugodt méltósága a tömeges termelésnek ad impozáns kifejezést. Azon értelmes tisztikar, mely a grófi uradalmak szakszerű kezelésével méltó hírnevet szerzett, fényes bizonyítékát nyújtja annak, hogy" az önkezelési rendszer bár kevesebb, de biztos kamatot hoz a legtöbbet járul mezőgazdaságunk emeléséhez. Primásunk birtokai sokoldalú tevékenységről tanúskodnak, mely tán nem minden ágazatban éri el a tökély legmagasabb fokát, de mindenesetre örvendetes előmenetelt mutat, melyet számos adat röviden és alaposan illusztrál; e mellett alig nyom sokat a latban, hogy az állványnak sem színe, sem alakja sikerültnek nem mondható. Nagybirtokosaink közül Csekonics, Wodiáner, Karácsonyi szerepelnek külön állványnyal; az elsőnél a könyvvitel bemutatását is látjuk, oly példa, mely csak alig talált követőre. Két idegen hangzású név köti le a fal mentén figyelmünket: egyik báró Baratta Dragono Alajos, ki a gyakorlat mezején és irodalmi téren egyaránt kiválik, a másik gróf Zedtwitz Kurt, hol egyebek mellett a gyökérfejlődés preparátumai bírnak rendkivüli érdekkel. A Györgyei örökösöknek majd minden terményük elsőrangú, ugyanezt lehet mondani az Apponyiak, gróf Károlyi Gyula, Harkányi Frigyes és több mások kiállításáról is. Tömeges termelést a Freystädtlerek mutatnak be, a papi birtokok is ide számítanak, bár a minőséghez itt-ott szó fér. Egyáltalában konstatálnunk kell, hogy az 1884-iki aratás igen sok helyen az átlagos minőségen is alul maradt és így igen kedvezőtlen színben tünteti fel az egyes vidékeket, de másrészt azt sem szabad elhallgatnunk, hogy igen sok esetben maga a gazda van elmaradva. Látjuk például— és fájdalom, nem egyszer — hogy a termény nem faj- és nem magtiszta, azaz elkorcsosult anyagnak tisztátalan vegyüléke; mert ha elitélendő az u. n. »kiszemelés«, akkor még inkább kárhoztatandó azon indolenczia, mely gazos gabonát tesz ki a szemlére. A minimális minőség, melyet kiállításon megkívánnunk kell, a »vetni való« qualitás, ezt pedig tűrhető termésből minden jóra való rosta segélyével előállítani képesek vagyunk. Az aratási időszak meg nem figyelése főleg a búzáknak tarkaságában nyilvánul, az árpa sárgaságáért a sok esőt kell okulnunk. Igen szép eredményt a hüvelyesek termelése biztosít, ezt nemcsak a jury ismerte el, hanem számos kereskedő is, minélfogva a nagyobbmérvű kivitel is várható. Ritka szép paszulyt báró Nyáry Jenő mutat be, ki számos változványt szaporít, továbbá Szathmáry Király Pálné is, kinek egyébként egész kiállítása mintaszerű. Egy közepes nagyságú birtoknak czélszerűbb és többoldalúbb felhasználását alig lehet képzelni, mint aminőt itt találunk; minden terménynek, minden czikknek kitűnő volta fennen dicséri az erélyes és szakszerű vezetést. Csarnokunkban néhány új magfajtával is találkozunk, mely kisebb-nagyobb szerencsével talál kultiválásra; legtöbbet a székely tengeri beszéltet magáról, melynek jelentékeny kivitele is van; a Timáry-féle rizs az olasz szakértők tetszését is kivívta. Magkereskedőink közül alig néhány clég van képviselve , pedig e fontos közvetítés igen nagy szerepet játszik és kellően organizálva, milliókat takaríthatna meg az országnak. Igen érdekes a budapesti árutőzsde kiállítása, mely Máday osztálytanácsos kezdeményezésére jött létre s a kereskedelmi gabonákat — búzát és árpát — tünteti fel származási vidékek szerint, amint a börzén jegyeztetni szoktak. Több termelő felhasználta az igazgatóság által nyújtott alkalmat és az új gabonából küldött ezen összehasonlítás igen érdekes és többnyire az idei hozam javára üt ki, a mit például a Pallavicini őrgróf kiállításánál lehet észlelni, mely egyáltalában, kivált konzervált takarmányainál fogva, igen érdekes. Gróf Zichy Ödön és Jenő birtokai igen szépen vannak képviselve, főleg a gazdasági építészet számos mintával és tervvel szerepel, hol a külcsin a czélszerűséggel párosul. Különben a kálozi uradalom egész Magyarországon ismeretes azon monográfiából, melyet a jeles jószágkormányzó, Boda Imre ezelőtt néhány évvel közzétett; a szakszerű intelligenczia alig emelhetett volna magának ennél szebb emléket. A csarnokban néhány térképet is találunk, mely statisztikai czéloknak szolgál. A szorgalmas Hatsek Ignácz ebbeli munkálatai sokkal ismertebbek, hogy sem külön dicséretre szorulnának; mellette a Földmivelési érdekeink szerkesztősége tűnik ki, mely lapjának 12 évi folyamán kívül szorgalmasan kidolgozott grafikus mappákat mutat be Magyarország mezőgazdasági viszonyairól. Gamauf Vilmos: Tiszavölgyi társulat. A Tiszavölgyi Társulat központi bizottsága f. hó 6-án gr. Károlyi Sándor elnöklete alatt ülést tartott, melyen több fontos tárgy nyert elintézést. A fölolvasott pénztári jelentés szerint a pénztárban jelenleg 9453 frt 32 kr van és még több társulat van hátralékban. Ezek járulékaik befizetésére határoztatak felszólittatni, ellenkező esetben az 1884. XIV. t.-cz. szigora fog ellenük alkalmaztatni. A pénzügyminiszter leirata jelenti, hogy a pénzügyminiszter átírt az igazságügyminiszterhez, hogy a magánhitel szempontjából kívánatosnak tartaná, ha az ártérben fekvő s a földadókataszterben ilyenekül kitüntetett területeknek ezen minősége egyszersmind a hiteltelekkönyvekbe is bejegyeztetnék s e tekintetben a hiteltelekkönyveknek a földadókataszteri telekkönyvekkel való összhangzásba hozatalát tárgyazó törvényjavaslatban gondoskodás történnék. Az 1880. évi XX. t. sz. által alkotott kölcsönalap hátralékai tárgyában Károlyi Sándor gr. indítványára elhatároztatott, hogy az adminisztratív albizottság küldöttséggé alakulva, a központi bizottság által eddig elfoglalt álláspont értelmében felterjesztést szerkeszszen, s azt a pénzügyminiszternek mielőbb testületileg nyújtsa át. Felolvastatott az adminisztratív albizottság jelentése az ártérfejlesztésre nézve kiadni tervezett miniszteri utasítást illetőleg, a vidéki egyletek beérkezett véleményeinek kapcsán. A bizottság azon meggyőződést szerezte magának, hogy leghelyesebb a miniszteri utasítási tervezet álláspontja, mely is lehetővé teszi, hogy minden társulat a speciális igényeinek megfelelőbb módozatot vegye igénybe. Ami azon kérdést illeti, hogy a belvizek rendezéséhez szükséges munkálatok adatai is az ártérfejlesztésnél állapíttassanak meg, a bizottság ezen szempontot teljesen méltányolja, azt tartja azonban, hogy a miniszteri utasítási tervezet ezen adatok felvételét nemcsak hogy ki nem zárja, de sőt ellenkezőleg a területi felvétel ezen adatokat magában foglalja. Péch József orsz. középítészeti felügyelő, Rapaics Radó osztálytanácsos, Babics József, Szuha Ágost és Szögyény Emil felszólalásai után az albizottság javaslatai azon hozzáadással fogadtattak el, hogy kivételes esetekben tartsa fönn magának a közlekedési miniszter a jogot, hogy a társulati érdekeltség egy részének felfolyamodása folytán a közp. bizottság meghallgatása után a legmagasabb vízszintől, mint a műszaki ártérfejlesztés alapjától, eltérnie is lehessen. Az osztályozási eljárás megállapítása tekintetében hosszabb vita után elhatározta a központi bizottság, hogy az adminisztratív albizottság a vidéki egyleteket kérdőpontok alakjában kérdezze meg az iránt, hogy mily alapon nyugszik jelenlegi osztályozásuk, s hogy jövőre mily elvekbe fektetni találnák azt czélszerűnek ? s ezen vélemények beérkezte után tegyen az adminisztratív albizottság a központi bizottságnak konkrét javaslatot. Ezután a közgyűlés deczember 13-ára határoztatott kitüzetni, és utasíttatott a pénzügyi albizottság, hogy most már úgy az 1885., mint az 1886. évekre a költségvetést olykép készítse el, hogy e két évre egységes kivetés történjék. Fővárosi ügyek. Az ingyenes oktatás Budapesten. A fővárosi közoktatásügyi bizottság tegnapelőtt tartott teljes ülésében Alker tanácsnok elnöklete alatt tárgyalta Tenczer Pál fővárosi bizottsági tag indítványát a népiskolákban való ingyenes oktatás tárgyában. Miután a jegyző felolvasta a népiskolai szakosztály véleményét, mely az említett indítványt elvben egyhangúlag elfogadta, Hunfalvy János emelt szót azon kijelentéssel, hogy ő az indítványt el nem fogadja. Szóló nem tartja azt humanizmusnak, ha a gyermekek a népiskolákban ingyen részesíttetnek az oktatásban. Az úgynevezett szegény ember, nézete szerint, költsön kevesebbet a korcsmában és meg fogja a tandíjat fizethetni és ha ezt nem birja, lesz elég ideje magának szegénységi bizonyítványt szerezni, melynek alapján gyermeke ingyen fölvétetik az iskolába. Végtére kijelenti, hogy ő nem érti, mért mentessenek föl a vagyonosabbak is a tandíj fizetése alól, minélfogva nem járulhat az indítványhoz. ékes Imre tanfelügyelő üdvözli az indítványt. Óhajtaná, hogy az összes gyermekek a fővárosban, amint az indítványozva van, a tandíj alól felmentessenek, de mivel attól tart, hogy e reform behozatala új adóval terhelhetné a fővárosi lakosságot, az indítványhoz nem járulhat. Igaz, hogy a népiskolákat látogató 45.000 gyermek közül csak 8300, tehát alig ötödrésze, van a tandíj alól fölmentve, annak ellenére, hogy a statisztikai adatok szerint majdnem 60 százaléka a szülőknek vagyontalan, miből az következik, hogy a legtöbb nem akarja szegénységét bevallani, de ismétli, hogy az új adónak ellene lévén, az indítványt el nem fogadhatja. A tett indítvány helyett szóló javasolja, hogy azon lakos, aki a beiratásnál a bizottság előtt adókönyvével igazolja, hogy 10 írtnál kevesebb adót fizet, a tandíj alól felmentessék, míg az, ki 10 írtnál több adót fizet, az eddigi 35 kv helyett havonkint 1 irtot fizessen. Stojanovits igazgató hozzájárul Békey indítványához és kijelenti, hogy az iskola az által becsélten csak emeltetni fog, ha a szülők magasabb tandíj fizetésére köteleztetnek. Cseka Nándor az eredeti indítványt mellőzni kéri és Békey Imre javaslatát fogadja el. Kurz Vilmos plébános úgy látja, hogy mindazok, kik az eredeti indítvány ellen szólottak, annak szükségét mégis átlátják, hogy a tanulók a népiskolákban a tandíj alól fölmentessenek, minélfogva a szakosztály javaslatát elfogadja. Vajdaifi Ernő és Vajdaffi Gusztáv beható beszédben indokolják a tandíj megszüntetésének szükségét és elfogadják a szakosztály javaslatát. Végül Tenczer Pál, mint indítványozó, megcáfolni törekszik az indítványa ellen felhozottakat. A tanfelügyelő adatai leginkább illusztrálják annak szükségét, hogy a népiskolákba járó gyermekek ingyenes oktatásban részesüljenek. Helytelennek tartja azon felfogást, hogy indítványa csak a vagyonosok javára volna, kiknek gyermekei Hunfalvy nézete szerint a tandíj alól fölmentetnének. Hisz itt csak 50.000 frt jövedelemről van szó, melytől a főváros elesnék, míg a népiskolák fentartása egy millióba kerül, mely összeget mégis legnagyobb részt a vagyonos osztály fizeti. Békey indítványát mellőzni kéri, mert nézete szerint gyakran az is igen szegény ember, aki 10 írtnál több adót fizet. Mindezeknél fogva kéri a bizottságot, hogy a közművelődés érdekében fogadja el indítványát. Az elnök szavazás alá bocsátotta az indítványt s az 10 szavazattal 7 ellenében elfogadta t a 11. A közoktatásügyi bizottság ennélfogva elhatározta, hogy az összes fővárosi népiskolákban 1886-ik év szept. havától kezdve a tanítás díjmentes legyen. A főmérnöki főlevéltárnoki állomások jövendő betöltése tekintetében tett bizottsági javaslatokat a tanács magáévá tette s ehhez képest a főlevéltárnok qualifikáczióját úgy kéri megállapítani, hogy ez vagy a jogi, vagy a bölcsészeti egyetemet végezte legyen s ezenkívül orsz. levéltári tiszti vizsgát tett. Fizetése 2000 frt s 500 frt lakbér s háromszor egymás után 150 frtos quinquennális jutalék. A főmérnök legyen az összes mérnöki tudományok okleveles mérnöke, európai látkörű egyén, aki a főváros összes technikai dolgaiban vihesse a főfelügyeletet s nem csak az építkezés,hanem az erdészet, kertészet stb. terén is. Ennek a díjazása valószínűleg csak közös megegyezés szerint lesz megállapítható. Országos kiállítás. A kiállítást szerdán, okt. 7-én, az állandó jegyek tulajdonosain kívül 13,291 egyén látogatta, és pedig: 50 kros jegygyel 9422, 20 kros esti jegygyel 249, 20 kros munkás- vagy tanuló jegygyel 2664, 30 kros katonajegygyel 499, napi szabadjegygyel 337. * A 1 o v a k. Az összes kollektív kiállítások közt a lókiállítás gyakorolja a legnagyobb vonzerőt. A tömeges látogatás a déli órákra s délutáni négy órára esik. A közönség azért tódul különösen ez órákban a lókiállítás területére, mert ekkor vezetik elő rendszerint a hátaslovakat, ekkor hajtatnak elő a pestmegyei ötös, a Jankovich-féle négyes s a debreczeni ötös fogatok. Hogy a magyar állami ménesek s őbessége drága és pompás lovai, melyek mindegyike nagy hírnévnek örvend, leginkább tetszenek, azt talán felesleges is említenünk. Nemkülönben tetszésre találnak a megyék lovai. A vidék kiállítása fényes bizonyságul szolgál arra, hogy hazánkban a nemes lótenyésztés általában is magas fokot ért el. Parasztlovaknak 5— 600 frt a rendes áruk, sőt egyes délezeg állat ára megüti az 1500—3000 frtot is. A vidéki lovak meglehetős keresletnek örvendenek, de még mindig sok kapható. Megjegyezzük még, hogy a lókiállításra külföldről is nagy számban érkeznek érdeklődők. * A kiállítási hangverseny-csarnokban okt. 10-én, szombaton esti 6 órától 11-ig nagy katonai hangverseny tartozik Faulwetter A. karmester vezetése alatt. A hangversenyre külön beléptidíj nem fizetendő. Ugyanott meleg és hideg ételek s italok szolgáltatnak fel.