Pesti Napló, 1885. december (36. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-01 / 330. szám

Frigyesnek a külső Soroksár-uton fénymázfőződére, Lipp Tódornak X. k. Somfa-utczában sertésszállásra, Kommer Józsefnek Ujvilág-utcza 3. sz. toldalékra stb. A fővárosi képviselők gyűlése. Az V. kerületbeli képviselők tegnap alakultak meg, s a régi elnököket és jegyzőt választották. A kandidáló bizottságba Nyiry Lajos ajánltatott; két hely ezután töltetik be. — A VIII. kerületi képviselők alakuló gyűlése igen zajos volt. Beadatott 36 szavazat; megválasz­tatott elnökül Kérni Róbert 15 szavazattöbbséggel, alelnökül Kokesch Sándor 15 szótöbbséggel, jegyzőül Hűvös József 28 szótöbbséggel. Kérni nagy éljenzéssel elfoglalta az elnöki széket és meleg szavakban köszönte meg a bizalmat. A 45-ös bizottságba megválasztottak : Rémi Róbert, Hűvös József, Kokesch Sándor, dr. Ladányi István és Komlóssy László. A kijelölő bi­zottság tagjai il ajánltatnak : Királyi Pál, Hunfalvy Pál, Radócza János. A tanácsnoki állásra kandidál­ta­ttak: dr. Nagy Lajos, A­lker Gusztáv, Horváth János, Kun Gyula, Viola Imre, Haberbauer János, Matuska Alajos, dr. Pézel István, Rózsa Péter, Csen­dets Gyula. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, deczember 1. Naptár: Kedd, deczember 1. — Róm. kath.: Eli­gius püspök hitvalló. — Prot.: Longin. — Görög-orosz: (november 19.) Abdias próféta. — Zsidó: (Kizlev 23.) — Nap kel 7 óra 29 perez reggel, nyugszik 4 óra 10 perez. — Hold kel 1 óra 38 perez reggel, nyugszik 1 óra 43 perez délután. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter fogad d. u. 3—4 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A fehér megyei társaskör felolvasó esté­lye 7 órakor az István főherczeg szállóban. Felolvasók : Boross Mihály és Barna Izidor. A fővárosi VI.—VII. ker. bizottsági ta­gok ismerkedési estélye 1/18 órakor a kerületi körben. őszi kiállítás a képzőművészeti társulati mű­csarnokban (Andrássy­ út 69. sz.) d. e. 9- d. u. 1/15. Belépti dij 50 kr. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeum­ban délelőtt 9—délután 4. Belépti dij 20 kr. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—11 *­. óra között. Nemzeti múzeum: régiségtár nyitva d. e. 9— d. u. 1. Iparművészeti múzeum az Andrássy­­úton d. e. 9—d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepeti-úton (Be­­leznay-kert) nyitva d. e. 9—d. u. 1, délután 3—5. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton d. u. 8­12 és d. u. 2—6. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3 -7. Egyetemi könyvtár d. u 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr — A király ö Felségének ma nyújtják át Bécs­­ben Rudolf trónörökös, Jókai Mór és Weilen József Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben czimű mű első füzeteit. Jókai tegnap este utazott el Bécsbe. — Ő Felsége a királyné holnap délután Bécsből a fővároson keresztül Gödöllőre utazik, hol hosszabb ideig fog tartózkodni. — A dán király fivére, Frigyes slezvig-holstein­­glüksburg-sonderburgi herczeg 71 éves korában el­hunyt. — Az akadémiában tegnap az első osztály tar­tott ülést Hunfalvy Pál elnöklete alatt. Az első felolvasó B­u­d­e­n­z József volt, ki ismét Vámbéryvel polemizált. Tudvalevőleg Vámbéry a magyarok ere­detéről írt munkájában azt állította, hogy a magyarok nem a finn-ugor népcsaládhoz, hanem a török-tatár népcsaládhoz tartoznak. Ez ellen annak idején Bu­­denz József az akadémiában tartott felolvasásában hevesen kikelt, mi akkor valóságos ugor-tatár nyelv­­háborút idézett elő. Vámbéry Budenz felolvasására megtette észrevételeit, amelyeknek megc­áfolására Bu­­denz József tegnapi felolvasásában vállalkozott. A teg­napi felolvasáson azonban meglátszott, hogy a kérdés már nincs napirenden, mert nyoma sem volt azoknak a szenvedélyes vitáknak, a­melyek ezelőtt egy évvel, mikor a kérdés szőnyegre került, az akadémiában le­folytak. Budenz érveit meghallgatták és megtapsol­ták. Erősen c­áfolta Vámbéry állításait. Utána ifj. Szinnyey József olvasott fel mutatványokat Szarvas Gábor nyelvtörténeti szótárából, mely már a befejezés stádiumában van. Végül Bogi­sich Mi­hály mutatta be Szegedi Lénárt énekeskönyvét 1674-ből. Ez énekeskönyv nagy keletnek örvendett, dalai szépek, költőiek, s az egész hazában énekeltet­tek. A könyv 1­8 részből áll és 530 éneket és 8 litá­niát tartalmaz. Leginkább szoprán- és tenor-hangokra van írva. A szép dalokból a felolvasó el is énekelt egy-két dalt, a saját zongorakísérete mellett. Bogi­­sich Mihály ritka szép hangja nagy vonzó erővel volt az akadémikusokra, mert daczára az előre haladt idő­nek élvezettel hallgatták végig. Bogisichről szólva, egyszersmind fölemlíthetjük, hogy ő a legilletékesebb jelölt a pest-belvárosi plébániára s bizonyára e kitűnő főpap fog e­­­zép helyre megválasztatni.­­ Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternél tegnap Udvarhely megye és város részéről 12 tagú küldöttség tisztelgett. A küldöttséget Dániel Gábor főispán vezette, ki a miniszterhez intézett be­szédében azon kérést adta elő, hogy az udvarhelyi fő­­reáliskolának állandó épület emeltessék.­­ Trefort miniszter szívélyesen fogadta a küldöttséget, s kilá­tásba helyezte, hogy ha nem is legközelebbről, de an­nak idején fel fogja építtetni a főreáliskola épületét. A miniszter válaszában továbbá kiterjeszkedett a szé­kelyföldi közgazdasági állapotokra is és ígéretet tett a küldöttségnek, hogy a jövő tavaszon meg fogja látogatni a székely­földet és annak viszonyait, melyek őt különösen érdeklik, a helyszí­nen fogja tanulmányozni. Ugyane küldöttség tisztel­gett K. Kemény miniszternél. A társalgás folyamán felmerült a Héjasfalvától Udvarhelyig tervezett vi­­c­inális vasútvonal ügye is, melynek nagy fontosságát, különösen Udvarhely városára nézve, hangsúlyozta a miniszter.­­ Borsod megyében szabadelvű pártot akarnak szervezni, a­mi kissé nagy munka lesz. Ezt a kor­­mányelnök jubileumára feljött deputánsok a Vay Béla b. főispán meghívása folytán tegnapelőtt tartott összejövetelükön határozták el. Az előkészítő bizott­ság elnöki tisztére Radvánszky Géza bárót kérték fel. — A magyar vöröskereszt egylet részvéttel osz­tozik azon gyászban, melyet a Balkánban dühöngő háború a szerb és bolgár nemzet majdnem minden családjára hozott. A Belgrádból és Szófiából érkező megdöbbentő hírek a sebesültek szenvedéseiről arra indították az egylet igazgatóságát, hogy egyrészt az országban levő összes fiókegyletekhez felhívást intéz­zen pénzbeli adományok, meleg ruha és fehérneműek gyűjtése iránt, másrészt a Budapesten létező vörös­kereszt-egyleti választmányokat tömörülésre kérje fel oly irányban, hogy karöltve hassanak oda, miszerint a tömérdek sebesült gondozásához Magyarország min­denkor áldozatkész közönsége is méltó módon hozzá­járuljon. Mindkét intézkedés remélhetőleg ered­ményre fog vezetni, a vidéki fiókegyletek részéről már­is érkeznek adományok, és a budapesti vá­lasztmányok is megtették az előzetes lépéseket a segélyezési ügy rendszeresítésére. Ugyanis a választ­mányok mai napon tartott együttes ülésében meg­alakult a jelen volt képviselők sorából az állandó segélyező bizottság. Elnökül egyhangúlag gr. Zichy Jenő, alelnökökül gróf S­apáry Gyuláné és Rupp Zsigmondné, jegyzőül Argay János választottak. E bizottság tevékenységének programmját a követke­zőkben állapította meg: A befolyó adományok át­vétele, nyugtázása és azok továbbítása czéljából három bizottsági tag fog naponkint a hivatalos helyiségben (II. Lánczhíd­ utcza 1. szám) délelőtt 10 órától dél­után 1 óráig és ismét 3 órától 6 óráig tartózkodni. A bizottsági tagokat az egyes kerületi választmányok küldik ki és pedig dec­ember 3-án az I. kerületi választmány, 4-én a krisztinavárosi fiókegylet, 5-én a II. ker. választmány és így tovább a kerületek nö­vekvő száma szerint. A bizottság az elnök által aláírt gyűjtőíveket bocsát ki,és a kerületi választmányok gon­doskodnak azok terjesztéséről; felkéri a színházak igaz­gatóságait, hogy egy napi előadás jövedelmét a sebesül­tek javára felajánlani szíveskedjenek, és legközelebb a Vigadóban hangversenyt szándékozik rendezni. Egyik kiváló teendőjét fogja képezni a bizottságnak az egyleti igazgatóság által Belgrádban 100 ágygyal berende­zett kórház szükségletéről gondoskodni. E kórház előreláthatólag holnap fogja működését megkezdeni. Igazgatója dr. Farkas László erzsébetkórházi főorvos leend, ki mellé mint másodorvosok dr. Kovács Sebes­tyén Endre és ,dr. Soltész Károly osztattak be. Az ápolást végzik Olhofer Irma intéző néne vezetése alatt Blaskovics Lujza, Pap Róza, Arthold Hildegard, Neu Róza és Gerits Anna egyleti ápolónők. A gaz­dasági kezelést Gerits Frigyes honvédszázados viendi, mint egyleti megbízott. E kórház fentartása tetemes költséget igényel, melyet társadalmi uton a gróf Zi­chy Jenő elnöklete alatt megalakult bizottság van hivatva gyűjteni. A már eddig befolyt adományok időszakonként fognak nyilvánosan nyugtáztatni. Ez alkalommal ismételnünk kell azon kérelmünket, hogy lépést ne méltóztassanak gyűjteni, mert a sebészek azt ma már teljesen használaton kívül helyezik, ha­nem az e czélra szánt avult vászondarabokat egész­ben kérjük beküldeni.­­ Az osztrák-magyar Lloyd eddig Trieszt és Hongkong közt évenkint 12 hajójáratot, Trieszt és Kalkutta közt évenkint 6 hajójáratot tartott. 1886- tól kezdve Trieszt és Hongkong közt 24 hajójárat, Trieszt és Kalkutta közt 12 hajójárat lesz. Triesztből Bombayba, illetve Hongkongba minden hó 5-én, csu­pán Hongkongba (Bombay érintése nélkül) minden hó 22-én indul­hajó.­­ Szarvas az utczán, Fóth környékén a Siká­tor-pusztán tegnap haj­tó vadászat volt, amelyen érdekes eset adta elő magát. Egy szarvasnak ugyanis sikerült a körből kimenekülni s a szabad utat nyert vad gyors iramban Újpest felé száguldott. A kutyák folyvást nyomában voltak. Délután 2 óra tájban az üldözött szarvas beért Uj-Pestre és a Fő­ utczán futott végig, a­hol ezen nem mindennapi látványra nagy riadalom támadt. A falka után egész csoport suhancz kezdett futni, kik mindannyian azon igyekeztek, hogy a ne­mes vadat elfogják, így haladt az érdekes run ke­resztül a községen: elől a szarvas, utána a kutyák s leghátul a kiabáló suhanczok. Végre a már kimerült szarvas, nem látva más menekülő utat, a kikötő felé fordult s a vízbe ugorva, úszni kezdett. A kutyák azonban itt sem hagyták el, hanem utána úsztak, míg a legények a parton foglaltak állást, hogy a kutyák által kifelé hajtott vadat élve elfogják, a­mi végre sikerült is. A hajtók a vadat a legények nagy ujon­­gásai közt visszavitték Megyerre.­­ A selyemtenyésztés emelése érdekében B­e­­z­e­r é­v­­ kormánybiztos a minisztériumhoz emlékira­tot nyújtott be, melyben különösen az országos se­lyemtenyésztési felügyelőségnek az újjászervezés, azaz 1880 óta kifejtett pénz- és vagyonkezelésével foglal­kozik. Az emlékirat szerint a magyarországi selyem­tenyésztés és selyemipar az utóbbi 5 év alatt óriási haladást tett, amennyiben az újjászervezés óta a ter­melés évenként 2500 kilogramm gubóról 171,321 kilogrammra emelkedett. A felügyelőség működésére vonatkozó pénzügyi adatok kiderítik, hogy ez iparág 1884-ben nemcsak saját jövedelméből fedezte összes költségeit, s így az államkincstárt semmivel sem ter­helte meg, hanem ezenfelül még 29,103 frt 12 fr tiszta nyereségre is tett szert.­­ A lefolyt öt év alatt az összes üzleti és hivatalos kiadásokra az államkincstárból 623,845 frt és 20 201/g kr vétetett igénybe. Ugyanez idő alatt azonban a kincstárnak a termelvények eladásából visszafizettetett készpénzben 444,893 frt és 06 kr, vagyonértékben pedig 174,620 frt és 4 kr, a­mi összesen 619,513 frt és 10 krt tesz ki. Az államkincstár tehát ez iparág érdekében 5 év alatt csak 4332 frt 101^ írt áldozott Az 1885. évi pénzkezelésről biztos adatok még nincsenek, annyi azonban megemlíthető, hogy a múlt évről 156,015 írt pénzbeli fedezet van.­­ Mind­ennek daczára, mint az emlékirat mondja, a selyemtenyésztés és selyemipar czéljaira előirányzott összegek csak azon esetben szál­líthatók le, ha a selyemtenyésztést, vagyis a nyers­anyag előállítását akarjuk korlátolni. Az emlékirat végül hangsúlyozza, hogy ha a piac­i viszonyok ja­vulnak, a befektetésre fordított összegek visszatérítése a fenti számok szerint minden vérmes remény nélkül várható.­­ A müncheni jegybanknál, a legújabb távira­tok szerint, egyik pénztárnok ötvenezer márkát sik­kasztott el. A miniszterelnök estélye. A miniszterelnöki palota termei zsúfolásig meg­teltek a meghívott vendégekkel, kik esti 9 és 10 óra között gyülekeztek. Több mint kétezernégyszáz meg­hívó lett kibocsátva. A kocsik hosszú sora robogott fel az Albrecht-uton s a palota bejárata elé jóval tiz óra után is érkeztek fogatok. A miniszterelnök a nagy elfogadó terem bejá­ratánál üdvözölte az érkezőket. .Egyszerű magyar ruhában volt, mellén a fett-István-rend nagykereszt­jével. Neje, gazdag szürkéskék bársonyruhában, elül fehér betéttel, kezdetben szintén férje oldalán állott. Később az elfogadó terembe ment, ahova nemsokára a miniszterelnök is követte. Itt hullámzott keresztül a társaság jobbra és balra a melléktermekbe. A miniszterek teljes számban jelentek meg. A főpapok közül H­a­y n­a­­­d Lajoson kívül S h­­­­­a­u­c­h Lőrincz és Schuszter Konstantin püspököket lát­tuk, többekkel az alsó papság köréből, kiknek legna­gyobb része a küldöttségekkel érkezett a fővárosba. A fővárosban levő tábornokok és főbb tisztek majd mindannyian megjelentek s a főrendi és képviselőház tagjai sűrűn mutatkoztak a nagy elfogadó teremben a miniszterelnök és neje körül. Andrássy Gyula gr. egyszerű szalon öltö­zetben, nyaka körül az aranygyapjas-rend jelvényé­vel és mellén a Szt-István-rend nagykeresztjével je­lent meg. S­z­a­p­á­r­y Gyula gr. pénzügyminiszter szintén az aranygyapjas-rend jelvényét viselte. A Duna felé néző termek egyikében volt azon díszes album kitéve, melyet a szabadelvű párt tagjai ajándékoztak a miniszterelnöknek tíz éves jubileuma alkalmából. Az albumot különösen a küldöttségek tagjai nézték nagy érdeklődéssel. A meghívottak zömét a küldöttségek tagjai ké­pezték. De képviselve volt az estélyen a fővárosi tár­­sadalom minden osztálya. A minisztériumok hivatal­nokai, a főváros tisztviselői, a rendőrség tagjai, szá­mos fővárosi bizottsági tag, a sajtó képviselői tarka egyvelegben voltak a teremben láthatók. Feltűnt különösen a sok rendjel s majdnem azt lehet mon­dani, hogy daczára a polgári elem túlnyomólag nagy számának, majdnem azok képeztek kivételt, kik rend­jelet nem hordtak kabátjukon. Az elfogadó teremtől jobbra eső sarokszobában, mely a Szt. György­ térre néz, volt felállítva a gazdag buffer. Az elfogadó termen kívül ez a szoba örvendett a legnagyobb látogatottságnak. Hideg ételek, borok, óriási mennyiségben voltak felhalmozva a hosszú asz­talon , mig a melléktermekben hűsítőket hord­tak szét. A miniszterelnök és neje az egész estét az el­fogadó teremben állva töltötték s csak tizenegy óra felé ment át a miniszterelnök neje a mellékterembe, hol egy kisebb társaság körében helyet foglalt. Tizen­egy órakor a vendégek egy része oszlani kezdett s a termek közönsége ettől kezdve folyton gyérebb lett. A miniszterelnök nejével együtt tizenkettő előtt vo­nult vissza családja körébe. A vendégek legutolsó része éjfél felé hagyta el a miniszteri palotát s éjfélkor a palota már csen­des volt. Helyi hírek. — Rejtélyes gyermekcsempészés. Szenzácziós eset után nyomoz a fővárosi rendőrség már e hó közepe óta. Egy örökbefogadás végett átvett csecsemőt nyomtala­nul eltüntettek a fővárosból, és vidékre vittek valószí­nűleg, hogy azt egy gyermektelen családba, mint tör­vényes gyermeket becsempészszék. Az eset ez : Folyó hó (november) 13-án Mala Zsuzsannának Stáczió­ u. 8. szám alatti cselédelhelyező intézetében egy 50—60 évesnek látszó magas, soványtermetű, hosszúkás arczú, nagy orrú nő jelent meg. Fekete ruhába volt öltözve, fekete kalapján gyászfátyol csüngött, s egy világos barna nyakkendőbe és sötétbarna férfiplédbe volt taka­rózva. Mala Zsuzsánnát arra kérte, hogy szerezzen szá­mára egy csecsemő leánygyermeket, akit örökbe akarna fogadni. A cselédszerzőnő tanácsára az ismeretlen felszólítást tett közzé egy lap nov. 14-iki számának kishirdetései közt, hogy aki csecsemő leánygyermekét örökbe akarja adni, jelentkezzék Mala Zsuzsannánál. Ezen hirdetés következtében még ugyanazon napon jelentkezett Simon Mária Soroksári­ utcza 33. szám alatt lakó szülésznő s ajánlott egy 10 napos leány­­gyermeket, kinek anyja nála fekszik, s aki hajlandó Aporkán dajkaságban elhelyezett gyermekét örökbe adni. Az idegen nő kérésére Simon Mária a gyer­meket Aporkáról Budapestre hozatta. Az örökbefo­gadó azonnal magához vette azzal az ígérettel, hogy az örökbefogadási szerződést másnap kiállít­ja, ígéretét azonban nem tartotta meg, hanem a fővárosból eltűnt. A rendőri nyomozás kiderítette, hogy az idegen nő egy 20—22 éves, honti vagy nóg­­rádmegyei viseletű cselédleány kíséretében még nov. 14-én este közúti vaspályán Újpestre ment. Itt Schwarz fiakkerest meg akarták fogadni fuvarosnak Rákos-Palotára, de miután megegyezni nem tudtak, gyalog mentek R.-Palotára, hol a pályaudvar Il­od osztályú várótermében töltötték az éjszakát. Reggel özv. Andrejkóné korcsmájában megreggelizve, III-ad osztályú jegygyel Váczra utaztak. Váczról kocsin Katalinra mentek, ott a lovakat megitatták s foly­tatták utjokat Rétság felé, hol a szoptatóüvegben a tejet a cseléd egy korcsmában megmelegité, mig az idős nő a gyermekkel a kocsiban maradt. Rétságon a nyom elveszett. Állítólag Balassa - Gyarmatra tá­voztak, de ott jártukra bizonyíték nem volt feltalál­ható. Miután az a gyanú forog fenn, hogy a gyermeket valamely vagyonos családba akarták becsempészni, a vidéki közönség figyelme felhivatik, hogy ha erre vo­natkozólag valaminek tudomására jut, haladéktalanul értesítse a fővárosi rendőrséget. Megemlítendő, hogy a kis leány izraelita szülők gyermeke, az idegen úri nő pedig állítólag ágostai hitvallású e lehet a fordításban, melyet az eredetiek bírnak. Mu­tatványul hadd álljon itt a következő Petrarca-féle szonett : Fáradt vagyok már — oly sokat kutattam, Hogy rád gondolni mért meg nem unom ? Miért hogy testem nem a föld alatt van, Hol nem üldözne ennyi fájdalom ? Mért fürtid’, arezod’ zengni szakadatén, S szemed’, amelyről egyre szól dalom ? Mért nem fogyatkozom meg sohse hangban, Bár neved éjjel-nappal ajkamon ? Mért nem fáradt ki sohse még a lábam, Amely, bármerre lépsz, nyomodba’ van És annyi lépést megteszen hiában ? Mért nem fogyok ki ténta­­s papirosbul, Melyen dicsöjtöm bájad’ ? .. hogyha rosszul: A bűnös Ámor isten,’nem magam! Jakab Ödön Marosszéki történetek beszély­­gyüjteménye igen díszes kiadásban jelent meg a Pal­­lasnál, Gyárfás Jenő rajzaival. A kötet 134 nagy lapra terjed, számos kis s nagy rajzzal, egész album, tele humorral és jó izó ötletekkel. Ara 2 írt. A Magyar Szalon f. é. deczemberi füzete a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Márius Pál Egy főherczegnő műterme. — Mikszáth Kálmán Az országházból. (Képekkel.) — Margittay Tiha­mér 1. Éljen. 2. Boccacio. (Rajzok.) Mezei Ernő Éj a Svábhegyen. (Vers.) — Jókai Mór A Maglay-család. (Jó­kai Róza rajzaival.) — A nagyanya segítsége. (Rajz.) — Dr. Molnár Antal Magyar kultúra az Anjouk alatt. (Képekkel.) — Fenyő Sándor Vadászat. (Szemlér Mihály rajzaival.) — Vransits Gábor A végzetes hajsza. (Rajz.) — A préda. (Rajz.) — Szimatolás. (Rajz.) — Pósa Lajos Hosszú út. (Vers.) — Szépfaludi Ö. Ferencz Bizonyosan gróf lesz. — Az ügyvéd előtt. (Rajz.) Sziklai Soma A Kethe vize. (Vers.) Id. Ábrányi Kornél A régi Rákóczy­­nóta és induló. (Z­eneművel s rajzzal.) — Szana Tamás Újabb elbeszélők. — Karvaly 1. Igyál pajtás. 2. Jól fest. (Rajzok.) — Az ujonczok. (Rajz.) — Borostyáni Nándor A Balog uram kosztosa. (Rajzokkal.)— Képek Erdélyből. (Góró Lajos rajzaival.) — A vadorzó. (Kép.) Vizváry Gyula Az apósom. — Ifj. Ábrányi Kornél Vizváry és Vizváryné. — Vizváry és Vizváryné. (Arczképek.) Kozma Andor Don Juan albumába. (Képpel.) Roskovics Piczi pi­ros alma. (Kép.) — A műcsarnokból. (Képekkel.) — Egy­veleg. A baktériumok. Irta Heller J. Halálozások. * Krasznopolszky Ferenczné, szül. Mecz­­ner Leona f. hó 26-án élte 20-ik évében Sátor-Alja- Ujhelyen meghalt. K­ő­r­ö­z­s­i Miklós magyar királyi honvéd­százados, életének 39-ik évében Nagy-Szebenben f. hó 28-án elhunyt. Színház és művészet. — A nemzeti színház legközelebbi újdonsága Rákosi Jenőnek Endre és Johanna czímű 5 felvoná­­sos tragédiája, mely deczember hó első felében, eddigi megállapodás szerint 11-én, kerül színre. Endrét Nagy Imre, Johannát Jászai Mari fogja játszani. A darab­ban 12 változás van s több mint 50 szereplő vesz részt benne. A történet színhelye Nápoly és Aversa. A próbák már javában folynak. Egy pár új díszlet is készül a darabhoz, melyek közül legsikerültebb az, mely a Vezúv kitörését ábrázolja.­­ A magyar kir. operaház igazgatósága 1886. január 1-től deczember 31-éig terjedő évre bérletet nyit. Az operaház ezen évben július 1-től augusztus 15-ig zárva lesz, úgy hogy csak tiz és fél hónap alatt, havonkint 14, összesen 150 bérletfolyamos előadás lesz. A bérletárak a következők: egy földszinti vagy első emeleti páholyért egy évre 1650 frt; egy másod­emeleti páholyért 1350 frt.Másodemeleti páholyok 140 frtjával havonkint is bérelhetők. Első rangú támlás­szék I—X. sorban egy hóra 42 frt, 3 hóra 105 frt, 6 hóra 210 frt, egy évre 350 frt. Másodrangú támlás­szék XI—XIV. sorban egy hóra 35 frt, 3 hóra 84 frt, 6 hóra 168 frt, egy évre 280 frt. Támlásszék XV—XIX. sorban egy hóra 28 frt, 3 hóra 63 frt, 6 hóra 126 frt, egy évre 210 frt. Más helyekre bérelni nem lehet. Bérelhetni deczember 21-től 29-éig bezá­rólag, naponkint 10—1 óráig a Hajós­ utcza felől levő nappali pénztárnál. — Az országos magyar képzőművészeti társulat művásárló bizottsága a tagok közt leendő kisorsolás­ra a következő festményeket jelölte ki az őszi kiállí­tásból megvételre: Erdőirtás Telepy Károlytól, Pásztorleányka Jendrassik Jenőtől, Korán Berger Győzőtől, Kacsák Vastagh Gézától, A toroczkói kőköz Ligeti Antaltól, A jósnő Tornai Gyulától, Haraszti részlet Spányi Bélától, Óbudai tájkép Jankó Jánostól és A kis koldus czimű terrakotta szobrot Bezerédy Gyulától. A társulati vételek sorozata ez­zel még nincsen bezárva, s a művásárló bizottság legközelebb tartandó ülésében fog a még kiválasz­tandó nyeremény tárgyak iránt határozni. IRODALOM. Radó Antal, e kitűnő műfordítótól a Franklin-társulat kiadásában igen díszes kiállítású kötet jelent meg »Olasz költőkből.« A legédesb nyelvű költők egész sora zendül meg e kötetben, Dante, Ariosto s Petrarcától kezdve Mazoni s Boitoig. Radó nemcsak érti, de át is érzi költőit s a lehető hűséggel törekszik visszasugároztatni a fényt és me­ A Pesti Napló táviratai. A fegyverszünet. (Saját külön tudósítónktól.) Belgrád, nov. 30. A tegnap megtartott minisztertanács a helyzet megbeszélésével foglalkozott, s el­határozta, hogy holnap Nisben Milán király elnöklete alatt újból ülést tart, hogy megálla­píthassa a fegyverszünet feltételeit. Az első feltétel valószínűleg az lesz, hogy a bolgárok vonuljanak ki a piroti kerületből. Horvato­­vics tábornok ma este megérkezett. A pálya­udvaron a nagyszámú közönség részéről ro­konszenves fogadtatásban részesült. A tábor­nok, kit a királyné azonnal külön kihallgatá­son fogadott, holnap Nisbe utazik. Sándor bolgár fejedelem Khevenhüller grófhoz, ki jelenleg Nisben tartózkodik, a következő táv­iratot küldte: Minden parancsnokot utasítot­­tam már az ellenségeskedések beszüntetésére. — A Beogradski Dnevnik értesülése szerint az orosz vörös kereszt-egyesület 100,000 ru­bel értékű köteléket ajándékoz a szerb vörös­­kereszt egyesületnek. Novakokovic és Pirocsa­­nácz a kormány tagjaival a helyzet felől ta­nácskoztak. A belgrádi prefektúra azt jelen­tette a belügyminiszternek, hogy az ellenzéki körökben nyugtalanító jelenségek mutatkoz­tak. Ez ellen a szükséges rendszabályok meg­tétettek. (Nem rendes tudósítónktól.) Belgrád, nov. 30. A kormány és a király elleni agitá­­lások miatt a napokban Belgrádban több el­­fogatás történt. A legszigorúbb intézkedések tétettek. A kormány leköszönt, de csak a for­malitás kedvéért. A király a lemondást nem fogadta el. Widdint, daczára a fegyverszü­netnek, a szerbek egyre bombázzák, mert Lesjaninnal az összeköttetés megszakíttatván, az utóbbi napok eseményeiről lehetetlen volt értesíteni. A háborúskodás holnapután, de le­het, hogy már holnap, újra kitör. A bolgár fe­jedelem csak az esetben hajlandó a fegyver­­szünetet véglegesen megkötni, ha a szerbek Pirotot és Zajcsárt a bolgároknak átengedik. Ma este a második kirendeltség 40 vasúti ko­csin Nisbe utazott. Khevenhüller gróf holnap érkezik ide. Pirottól egész Djunis-ig a szerbek földsánczokat készítettek. (Ered. sürg.) Belgrád, nov. 30. A szerb főhadiszállásról jelentik, hogy a vezérkari tisztek tegnap jelölték ki a helyszínen a de­­markáczionális vonalat minden részletében a két hadsereg közt. Szerbia részéről Milovano­­vics Koka alezredes, Bulgária részéről Wina­­row és Paprikov századosok végezték a mun­kálatot. A határvonal általában a két fél elő­őrs vonalának felel meg. Teljes fegyverszünet uralkodik. A bolgár főhadiszállás szombat óta Pirotban van. Khevenhüller gróf Pintér alezredes katonai attaché kíséretében pénte­ken a bolgár főhadiszállást keresve, ért a pi­roti csatamezőre. Milán király a péntek és szombat közti éjét Bela-Palankában töltötte. Pirot körül a harcz borzasztó elkeseredéssel folyt, különösen véres volt a küzdelem Pirot utczáin. A szerbek a házakból heves tüzelést intéztek a bolgárokra, kik nagy veszteségeket szenvedtek. Kétszer újult meg a véres utcza­­harcz, mig végre pénteken este a szerbek ki­vonultak a városból. (Ered. sürg.) Bécs, nov. 30. Az ulti­mátum, melyet Khevenhüller gróf Sándor fe­jedelemtől a fegyverszünetre kicsikart, hir szerint, nem csupán az ellenségeskedés meg­szüntetését, hanem azt is kívánta, hogy a bolgár csapatok ürítsék ki a szerb területet. Csak ha Szerbia vissza­vonta a maga csapatait bolgár területről s ez iránt már utasította Lesjanin tábornokot és ha a bolgárok is kiszorulnak Szerbiából, fog az európai diplomáczia a békekötés iránt akczióba lépni. A három császári hatalom semmiféle területi változásba egyezni nem fog s erre nézve már akkor megállapodott, midőn Szerbia a hadat megüzente. (Ered. sürg.) Belgrád, nov. 30. A remé­nyek, melyeket Khevenhüller gróf küldetésé­be helyeztek, teljesedtek. A fegyverszünet megköttetett. Itt azonban a hir nagy elége­detlenséget keltett. A közönség s a politikai világ azt sürgeti, hogy a kormány a fegyver­­szünetet a hadikészülődésekre használja s hogy a jelen helyzetben békekötésre gondol­ni sem lehet. Szerbia becsülete gyökeres reha­bilitálást igényel. Az ellenzék nincs megelé­gedve a hatalmak beavatkozásával, mely ká­rosítja Szerbia jogait. Szerbia meg fogja ver­ni a bolgárokat — ezt mondja itt mindenki. Különösen attól félnek, hogy a bolgár unió immár valósulást nyer. Ez pedig nagy ve­szély lenne Szerbiára s az egész Balkán-fél­szigetre. (Ered. sürg.) Belgrád, nov. 30. A határ­vonal a szerb hadsereg számára következőleg állapíttatott meg: A balszárnyon Nisor Bje­­lova közvetlenül Pirot mögött, a jobb szár­nyon Blata falun túl egy meghatározott vonal. (Ered. sürg.) NJS, nov. 30. A miniszterter­­tanács tegnap elhatározta, hogy a háborút mindenesetre fo­lytatni kell. A fegy­verszünet rövid ideig, legfeljebb öt-hat napig fog tartani, mi­közben erélyesen foly­tatják a hadi készületeket. (Ered. sürg.) Nis, nov. 30. A király ma délben ide visszatért. Khevenhüller gróf, ki szintén visszatért ide, egyedül ment lovon Palánkéból Pirotba, melynek utczái törnyék holttesttel. Egész halom hullán negyven szu­­ronyszúrással borítva feküdt egy szerb fő­hadnagy. Sándor fejedelem Valenta körorvos házában lakik s ott értekezett Khevenhüller gróffal. A fejedelem csak hosszú vonakodás után irta alá a fegyverszünetet. Sándor feje­delem a legnagyobb elismeréssel szólt a szerb csapatokról. Három órai időzés után Kheven­hüller gróf ide visszatért s hosszasabban ér­tekezett Grarasaninnal. A szerb nép a legha­tározottabban követeli a háború folytatását. (Ered. sürg.) Szófia, nov. 30. Szombat­ról jelentik Pirotból. Még tegnap este Khe­venhüller gróf a fejedelemnek levelet irt, melyben jelenté, hogy személyesen akar vele beszélni. Ma reggel félnyolcz órakor Riedesel báró udvari marsall a fejedelmi kiséret egy részével lóháton az előőrsökhöz ment s tiz órakor Khevenhüller gróffal a városon át a főhadiszállásba, Rehaunba ért. A két küzdő fél halottai és sebesültjei számát hat ezerre teszik. (Ered. sürg.) Várna, nov. 30. A­mint a szultán felhívta Sándor fejedelmet, hogy Szer­biával fegyverszünetre lépjen, a fejedelem azt felelte, hogy kész békét kötni következő fel­tételek mellett: 1. Az összes szerb csapatok azonnal ki­ürítik a bolgár területet. 2. Bulgária teljes területi épsége bizto­­sittatik. 3. Szerbia megfelelő hadi kárpótlást fizet. 4. A hatalmak elismerik Bulgária s Ke­­let-Rumélia unióját. (Ered. sürg.) Konstantinápoly,nov. 30. Dervis pasa parancsot kapott, hogy készen legyen Szófiába indulni, hogy mint a porta biztosa ott Sándor fejedelemmel közvetlenül alkudozzék. (Ered. sürg.) London, nov. 30. (P. K.) Angol kormánykörökben a Szerbia és Bulgá­ria közti fegyverszünetet nagy megelégedés­sel fogadják, s arra utalnak, hogy Anglia a bolgárok katonai sikereinek mértéknélküli kihasználását, daczára, hogy a bolgárok iránt a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik, nem tartaná üdvösnek, mert ez által az oroszbarát párt befolyása Szerbiában minden valószínű­­­ség szerint csak erősödnék, a­mi pedig épp oly kevéssé volna kívánatos a Salisbury kor­mányra, mint Angolország érdekeire nézve. Az angol politika nem akarja, hogy a Szer­biában létező politikai és kor­mányzási viszo­nyok rázkódáson menjenek át, s ezért Khe­venhüller gróf megbízatásának sikerét csak megnyugvással fogadhatja. ---Ti A porta felhívása. Konstantinápoly, nov. 3­0. A porta fel­hívást intézett a ruméliai lakossághoz és ha­­tóságokhoz, melyben felhívja őket, hogy a tévútról, melyre személyes érdekeket hajhászó egyének által csábíttattak, térjenek ismét az engedelmesség ösvényére. A porta biztosítja a lakosságot és hatóságokat a szultán jóakara­táról és általános amnesztiát helyez kilá­tásba. A hangulat Oroszországban. (Ered. sürg.) Pétervár, nov. 30. (P. K) A helybeli politikai körökben az utóbbi idő­ben csak megerősítést nyert az a meggyőző­dés, hogy az angol politika a keleti kérdést összebonyolítani, s az ügyet válság elé vinni igyekszik. Az a remény, hogy a konstantiná­polyi konferenczia megnyugtató eredményre fog vezetni, teljesen eloszlott, s a sajtóban egyre hangosabbá válik az az óhaj, hogy már itt az ideje az orosz politika megváltoztatásá­nak, s kívánatos, hogy orosz részről teljes ön­állósággal lépjenek föl. A kormányhoz közel álló körökben azt hangsúlyozzák, hogy a há­rom császár szövetségben a politikai egyetér­tést a lehető legszigorúbb összhangban fenn kell tartani. Az orosz sajtó. Pétervár, nov. 30. A hírlapok aggoda­lommal tekintik Ausztria-Magyarország immár nyíltan kijelentett állásfoglalását Szerbia mel­lett és fölvetik azt a kérdést, hogy mit fog

Next