Pesti Napló, 1886. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1886-05-23 / 142. szám

teri tanácsos elnöklete alatt, a petróleumipar képvi­selőivel, mint tagokkal. A harmadik bizottság L­u­d­w­i­g­h miniszteri tanácsos elnöklete alatt a szeszipar érdekeltjeit fog­lalja magában, míg a negyedik szakbizottság a ma­lomipar, az ötödik a bányászat és buzaüzem, végre a hatodik a faipar képviselőit foglalja magában. Matlekovits államtitkár kijelenti, hogy a kormány még a jelenlegi tanácskozás befejezése után is minden, bármely alakban hozzáérkező megkeresést készséggel fontolóra fog venni, s a­mennyire lehetséges, minden hosszadalmas riogatás mellőzésével tekin­tetbe vesz. D­ü­c­k azt kérdi, hogy a kormány nem szándé­kozik-e legalább rövid időre átmeneti intézkedéseket elrendelni arra nézve, hogy azok az áruk, melyeket belföldi megrendelők már korábban rendeltek meg Romániából, de a­melyek június 1-éig nem érkeztek meg, a jelenleg érvényes vámtételek mellett legyenek még behozhatók? Matlekovits államtitkár kijelenti, hogy ezen pont felett egyáltalán nem lehet beszélni. Hábo­rúban fogunk állani, és ekkor az egyes esetekre nem lehet figyelemmel lenni, és egyesek érdekeit nem lehet az összeség érdeke fölé helyezni. Lázár Gerő köszönetet mond a kormánynak, az oly gondos előrelátásért, mely az iparűzők számára a jövő biztosítékául szolgál. S­i­g­m­o­n­d Dezső szükségesnek tartja rámu­tatni arra, hogy a kormánynak gondos, körültekintő eljárása Erdély számára az arany jövőt jelenti, mert mostantól kezdve az annyira életképes erdélyi ipar, mely eddig oly szűk határok között mozgott, hason­­líthatlanul nagyobb piac­on fog megjelenhetni. Matlekovits államtitkár ezután bezárta az ülést azon kijelentéssel, hogy a hivatalos lap holnapi száma fogja közölni a vámháborúra vonatkozó első rendeletet, mely első lépést, ha szükség lesz rá, a többi nyomban fogja követni. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 23. Naptár: Vasárnap, május 23. — Róm. kath.: C. 4. Dezső püspök vértanú. — Prot.: C. 4. Cant. — Gö­rög-orosz : (május 11.) E. Mócz vértanú. — Zsidó: (ijar 18.) Lag B’om. — Nap kel 4 óra 16 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 37 perczkor délután. — Hold kel 11 óra 56 perczkor éjjel, nyugszik 8 óra 55 perczkor reggel. Unitárius isteni tisztelet d. e. 11 órakor a Deák-téri ev. imateremben. A budapesti kath. növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájának ünnepélye d. u.­­I0 órakor a központi egyetem dísztermében. A magyar athletikai klub tavaszi verse­nyei d. u. ’­93 órakor az Orczy-kertben. A budapesti népoktatási kör közgyű­lése délelőtt 10 órakor a régi városháza tanácstermében. A budapesti honvéd-egy 1­et rendkívüli közgyűlése d. u. 4 órakor a megyeháza termében. A b­u­d­a-ó­budai honvédegylet rendkívüli közgyűlése d. e. 11 órakor a krisztinavárosi iskolában. A­z 1848—49-es honvéd aggharczos-e­g­y- 1­e­t rendkívüli közgyűlése d. e. 10 órakor. (Nagy-Diófa­­utcza 28. sz.) A Magyar­honban élő zeneművészek segélyegyletének évi közgyűlése d. e. 11 órakor a buda­pesti zeneiskolában. Az orsz. ügyvédgyűlés bizottságának ülé­se d. e. 10 órakor az ügyvédi kamarában. A budapesti I. százházi betegségér­y­­ző és temetkezési egylet rendkívüli közgyűlése d. u. 2 órakor. A budapesti könyvnyomdászok és betűöntők dalkörének majálisa a Szép kilátásnál. A Koburg hadastyán-egy­­­et XI.alapítási ünnepélye a régi polgári lövőházban d. u. 4 órakor. Munkácsy „Mozart végperczei“ képé­nek kiállítása a műcsarnokban (Andrássy­ út 69. sz.) délelőtt 9— délután 7 óráig. Belépti dij 50 kr, d. u. 1 órától 20 kr. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárban, nyitva van d. e. 9— d. u. 1 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—1ll­. óráig. N­emzeti múzeum, képtár d. e. 9—d. u. 1. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9— d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köz­telken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton Beleznay-kert­ nyitva van: d. e. 9—12 óráig. Akadémiai könyvtár d. e. 9—12. Egyetemi könyvtár d. e. 9-12. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félórán­­kint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illetőleg a Margitszigetre fél­­óránkint közlekednek a helyi hajók; a szigeten katona- és czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Délután mutatványok szeliditett oroszlánokkal és kígyókkal. Be­lépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási eh­ély. Lapunk legközelebbi száma, rendkívüli kiad­ásban, hétfőn reggel jelen meg. (­ Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva, a következő tartalommal : Országgyűlés. A képviselőház ülése május 22-dikén. — A fővárosi köz­munkák tanácsából. — Közgazdaság. — Ingatlanok for­galma. — Hirdetések. — A király ő Felsége, tegnap reggel Rudolf trónörökös kíséretében a brucki táborba utazott, szemlét tartott a 38. és 84. gyalogezredek felett és végig nézte azok gyakorlatait. A király és a trónörö­kös ezután visszatértek Bécsbe. — Kossuth Lajosról tegnap a fővárosban igen aggasztó hír volt elterjedve. Ezzel szemben felemlít­hetjük, hogy Helfy Ignácz orsz. képviselőhöz három nappal ezelőtt érkezett levél nagy hazánkfiától, mely arról tesz tanúságot, hogy egészségi állapota az utóbbi időben nem változott. — A Deák-szobából. A nemzeti múzeumi Deák­­szobának a legutóbbi időben ismét számos előkelő lá­togatója volt. Különösen távol országoknak itt időző vagy itt keresztül utazó fiai, kik hallottak vagy olvas­tak valamit a bölcs magyar államférfiúról, el nem mulasztják ez ereklyegyűjteményt megtekinteni. Igen nagy a hazai vidéki látogatók száma is. A legutóbbi külföldi látogatók közt voltak: Dudley W. Drum­­mondból (Skóczia), Thill Rikhárd Oroszországból, Jeel A. Ausztráliából, R. Pedrsall Smith családjával Filadelfiából, Ed. Pearson Londonból, Ed van Dyk Hollandiából, Davis József családjával Bostonból, dr. Herbert "W. Newhallból, Drouca György és neje Ro­mániából.­­ Újabban ereklyetárgyakat nem küldtek be, hanem az Angol királynő szálloda tulajdonosa megígérte, hogy az abból az időből fenmaradt ereklye­tárgyakat, midőn az »öreg úr« a nevezett szállóban lakott, összeszedi és beküldi a Deák-szobának. Egy vidéki látogató pedig azt a kenyérből készített revol­vert ígérte beküldeni, melyet egy kiszabadult fegyencz hálából adott Deáknak s mely Deák egyik barátja révén jutott az adományozó birtokába. — A budapesti ev. magyar egyház tegnapi köz­gyűlésén örömét fejezte ki F­a­b­i­n­y Teofilnak, kinek a magyar protestantizmus körül oly sok érdeme van, igazságügyminiszterré történt kineveztetése felett s a minisztert küldöttségileg fogja üdvözölni.­­ A heraldikai társulat tegnapi ülésén Boncz Ödön értekezett a Haller gróf családról; Fejér­pata­k­y László pedig néhány XV. századi czimeres levelet mutatott be. Végül bejelentetett gr. B­er­ch­­told Rikhárd s Lanfranconi 200—200 forintos alapítványa. — Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. Nyári menetrend. Folyó évi június hó 1-től az indulás Budapestről Bécsbe gyorsvonattal reggel 8 órakor , személyvonattal d. e. 9 óra 45 perczkor, expressz­­vonattal 3 óra 40 perczkor d. u. és személyvonat­tal 9 órakor este történik. A visszirányban érkezés Budapestre: személyvonattal 6 óra 38 perczkor reggel, expresszvonattal 1 óra 40 perczkor délután, személyvonattal 4 óra 35 perczkor délután és gyorsvonattal 9 órakor este. A Budapest és Bécs kö­zött közlekedő személyvonatok közvetlen csatlakozást létesítenek Budapest és a Pöstyén, Trencsén, Tepla- Trencsén-Teplitz fürdőhelyekkel s az utazó közönség nagyobb kényelmét tekintetbe véve, e személyvona­tokkal közvetlen kocsik jönnek forgalomba Budapest és Zsolna között, úgy, hogy átszállás menetközben nem szükséges. A Budapest és Bécs között éjjel közle­kedő személyvonatok hálókocsikkal is lesznek ellátva. Budapestről Orsova felé indulás: személyvonattal 7 óra 30 perczkor reggel, expresszvonattal 1 óra 55 perczkor d. u. és személyvonattal 9 óra 20 perczkor este. A visszirányban érkezés Budapestre: személy­­vonattal 7 órakor reggel, expresszvonattal 3 óra 25 perczkor d. u. és személyvonattal 8 órakor este. A keleti expresszvonatok, úgy mint eddig, csak kétszer közlekednek hetenkint: érkezés Budapestre Párisból 4 óra 15 perczkor reggel kedden és szombaton; indu­lás Budapestről Párisba 10 óra 40 perczkor d. e. hétfőn és csütörtökön. Indulás Budapestről Konstan­­tinápolyba: reggel 4 óra 25 perczkor minden kedden és szombaton, érkezés Budapestre Konstantinápoly­ból 10.30 perczkor d. e. minden hétfőn és csütörtökön. A Budapest és Bécs, nemkülönben Budapest-Orsova- Verciorova közt forgalomban jévő új expressz-vonatok Budapesten közvetlen csatlakozásban állanak és a legkényelmesebb összeköttetést létesítik Bécs-Buda­­pest és Bukarest között. Ezen expresszvonatok menet­tartama Budapestről Bukarestbe 19 óra 15 perez, a visszirányban 19 óra 25 perez. Ezen expressz vonatok­nál háló- és éttermeskocsik állanak forgalomban. A helyi vonatok Budapestről következőképen indulnak: 6 óra 30 perczkor reggel Palotára, 12 óra 5 percz­kor délután Nagy-Marosra, 3 órakor délután Érsek­újvárra, 3 óra 25 perczkor Szegedre, 5 óra 45 p.-kor Esztergom-Nánára, 6­ óra 30 p.-kor este Czeglédre, és 6 óra 45 perczkor Palotára. Visszirányból érkezés Budapestre a helyivonatokkal Palotáról 5 óra 45 perczkor és 7 óra 30 perczkor reggel, Czeglédről 7 óra 46 perczkor, reggel, Esztergom-Nánáról 8 ó. 12 perczkor d. e., Érsekújvárról 9 ó. 16 perczkor d. e., Szegedről 12 óra 24 perczkor d. u., Palotáról 7 óra 30 perczkor este, N.-Marosról 9 ó. 30 perczkor este. A Budapest-N.-Maros közt közlekedő helyi vonatok kedvező összeköttetésbe hozzák a fővárost a nyaraló helyekkel.­­ Bővebb felvilágosítással az illető falra­gaszok szolgálnak.­­ Nyitráról írják, hogy a kegyesrend kormány­zója felfüggeszté ugyan állásáról Csősz gimn. igazga­tót, de a sztrájkoló világi s papi tanárok felfüggesz­tése nem történt meg. A kultuszminiszter ugyan elrendelte a felfüggesztést, a nyitrai püspök azonban kijelente, hogy a felfüggesztés esetére vissza­vonja az e tanintézetnek adott 60.000 frt dotácziót. A felfüggesztés ennek folytán elmaradt. A miniszter azért rendelte el a felfüggesztést, mert az illető taná­rok a kompromittált igazgató vezérlete alatt nem akartak tanítani. — Patti házassága, Patti Adelina házassága újabban június 10-re halasztatott. Már 150 meghívó küldetett szét és ez alkalomból a divat birtokán, Crais-y-Nosban a fényes ünnepélyek egész sorozatát fogja rendezni. Még Amerikából is fognak jönni ven­dégek. A diva ritimusai a kastélyban fognak elszállá­soltatok a többi vendégek azonban Londonban lesz­nek kénytelenek lakni, de naponkint külön vonat fog rendelkezésükre állni. A diva maga ellenőrzi az ösz­­szes előkészületeket.­­ Frankhoff czirkusz-igazgató tegnap Pozsony­ban, a drezdai törvényszék megkeresése folytán, az erkölcsiség elleni bűntény miatt, elfogatott. — Elsikkasztott adópénzek. Egerből jelentik, hogy ott Szalay László rendőrkapitányt sikkasztás miatt letartóztatták. Szalay pénztárnoka is volt a városnak és a városi és megyei közmunkálatokra befolyó adókat kezelte. Több hónap óta merültek már fel panaszok a város lakói részéről, hogy némelyikükön a közmunka­adót kétszer, sőt háromszor is megveszik, a megyei mérnöki hivatal pedig a­miatt panaszkodott, hogy hozzá Egerből nem folyik be a pénz. A megye alis­pánja ez iránt átirt a városhoz és az ügy a városi közgyűlésen is szóba került. Ekkor a fegyelmi eljárás elrendeltetvén, konstatáltatott, hogy a bevételekről évek óta naplót nem vezettek, hogy pénztári vizsgála­tot nem tartott senki s végre, hogy 7138 frt hiány van, mely már 1879-ből datálódik. Minthogy a pol­gármester kötelessége lett volna a törvényes időben pénztárvizsgálatot tartani s azt nem tette, a hiány az ő vagyonára előjegyeztetett. A sikkasztó Szalay pár napig bujdosott, de azután önként jelentkezett a ha­tóságnál. — Pozsony egyik vendéglőjében egy elegáns utas mindegyik halántékához egy-egy revolvert szeg­­zett, azokat egyszerre sütötte el és szörnyet halt. Mint levelezőnk távirja, az illető D. gróf Galicziából. Tettének oka ismeretlen. — Pasteur betegeinek száma, mint Párisból je­lentik, már meghaladta az ezerszázat. — Az időjárásról. A budapesti központi idő­jelző állomás hivatalos heti jelentése 1886. május 22-én. Európában a közelebb múlt héten eleinte a nedvesebb erélyes depressziók északnyugatról, Dél- Skandinávia és Izland felől nyomultak a Kárpátok felé s kiterjeszkedtek a kontinens nagy részére, utóbb pedig a Spanyolország felől jött szárazabb, erélyes nagy légnyomás a magyar és lengyel földekre tartva, borította el Európa közép nagy részét. Ezért volt az idő a kontinens közép nagy részében, nevezetesen az osztrák-magyar, német, franczia és lengyel földeken, valamint az Alpeseken is eleinte esőkkel, helyenkint zivatarokkal változó, szelesebb; utóbb pedig általában csendesebb, szárazabb és melegebb. A szelek a hét elején minden részben erősebbek s a német és olasz földön helyenkint viharosak voltak. A hőmérséklet, kevés hullámzás mellett, mindenütt egyre nagyobbo­dott. Hazánkban eleinte depresszió, utóbb nagy légnyomás alatt, előbb többnyire északnyugatias, utóbb délies szelek mellett, az idő a hét első felében nedvesebb, gyakori esőkkel, itt-ott zivataros záporok­kal változó, szelesebb, s reá kissé hűvösebb volt, a hét utófelében ellenben egyre csendesebb, szárazabb és melegebb lett. Vihar Ungvárról, jégeső Magyar­óvárról és Trencsénből jelentetett. Az időjárási té­nyezők jelen állásában a jövő hétre ennek első felében többnyire csendes, derült, száraz, nagyon meleg időt várhatni, mely utána esőkkel, itt­­ott zivatarokkal változó, szelesebb s kissé hűvö­sebb lesz. Az egyetemi ifjúság tüntetése. Az egyetemi ifjúság tegnap este tüntetéssel vi­szonozta Janszky tábornok tüntetését. A tábornok lakásának ablakait bezúzták, a tábornokot »meg­­macskazenézték,« azután több utczán átvonultak s fölkeresték Ugron Gábort, ki az alantabb közlött be­szédet intézte az ifjúsághoz. A tüntetésről a követke­zőben tudósítunk, azon reményünket kifejezve, hogy a kormány már legközelebb a képviselőházban kellőleg megnyugtató nyilatkozatot tesz s ezzel veszi elejét a forrongó mozgalomnak s minden további tüntetésnek. Alig tették meg Szalay Imre és Ugron Gá­bor országgyűlési képviselők interpellácziójukat a képviselőházban, melyeket lapunk tegnap esti száma közlött, az egyetemi polgárok máris nagy szám­ban gyűltek össze az olvasókör helyiségében. Szom­jas Lajos joghallgató fejtette ki az értekezlet czélját: elégtételt szerezni a nemzeti kegyelet meggyalázásáért. Erre Platthy György indítvá­nyozta, hogy az értekezlet esti hat órára halasztassék el, Szomjas pedig azt, hogy a nemzetellenes tüntetést nagy hazafias ünnepélylyel kellene ellensúlyozni. Mindkét indítványt elfogadták. Majd a Hentzi-szobor eltávolításának kérdését hozta szőnyegre Námessy joghallgató, indítványozván, hogy a főváros kerestes­sék meg a szobor eltávolítása érdekében. Ezek után Szomjas esti hét órára hívta egybe az ifjúságot. Bita Dezső rektor értesülvén a történtekről, ma­gához hivatta Melly Béla és Bartha Sándor joghall­gatókat, arra kérve őket, iparkodjanak odahatni, hogy az egyetemi ifjúság ne rendezzen tüntetést, mert ezál­tal prejudikálnák a kormány határozatát és megköt­nék a kormány kezeit. A nevezett joghallgatók meg­ígérték, hogy nem rajtuk fog múlni, hogy az egyetemi tanulók elálljanak ebbeli szándékuktól. Este hat órakor már zsúfolásig megtelt az ol­vasókör helyisége, s az elnök, Melly Béla joghallgató, még hét óra előtt volt kénytelen megnyitni a gyűlést. Első­sorban felolvasta azt a levelet, melyet a napi­lapok szerkesztőségeihez intézett s melyben meg­mondja, miért nem kereste fel az egyetemi polgárság Budavár visszavételének tegnapelőtti évfordulóján a szabadságharc­ban elesettek sírjait. Budavár vissza­foglalásának ünnepélyét — így szól a levél — a dicső­ségben nyugvóknak baj­társai rendezik. Az előző évek­ben mindig kaptunk szívélyes meghívást, most ez el­maradt. Ez egyedüli magyarázata annak, hogy az idén miért maradt távol az egyetem polgársága az ünnepélytől. A levél felolvasása után áttért annak fejtegeté­sére, mily módon lehetne megtorolni a magyar nem­zet kegyeletét arc­ul csapó Janszky dandárparancs­­nok eljárását. »Macska zen­ét Janszkynak«, zúgták mindenfelől. Hiába csitítgatta a neki hevült fiatalságot, hasztalan volt a folytonos csengettyűzés, egyre csak azt kiáltották: »A bezug Janszky, macskazenét Janszkynak.« Szava elveszett a nagy zajban. Végül nagy nehezen meg tudta magát értetni. Azt indítványozta, hogy az egyetemi polgár­ság tartózkodjék minden tüntetéstől, várja be, mit fog a kormány válaszolni az interpellácziókra, elmondván azokat, a­mit a rektor lelkére kötött. A hangulat egyre izgatottabbá vált. Sem Bartha Sándor, sem Szomjas Lajos nem tudták rávenni a trombitákkal, sípokkal, fütyülőkkel és egyéb, valami­re való macskazenéhez feltétlenül szükséges eszkö­zökkel jól felfegyverkezett egyetemi polgárságot arra, hogy ne tüntessenek. S miután látták, hogy az elnök sem tart velük, a Kossuth-nótát énekelve tömegesen odahagyták az olvasókör helyiségét. Mintegy három­százan lehettek, kik a Kecskeméti-utczán végigvonul­tak, nagy népcsődülést okozva az utczákon. A rend­őrség, bár a délután folyamán bizalmasan értesítet­ték a tüntetésről, nem vonult ki és így történt, hogy az időközben felszaporodott, a rendet sehol meg nem zavaró, testületileg kivonult ifjúság bántódás nélkül érhetett ki a Kálvin-térre és innét a Múzeum-körút­­ra, melynek 29. számú házában Janszky dandárnok lakik. A ház előtt megálltak és olyan éktelen macs­kazenével tisztelték meg a hős katonát, a­milyen rég nem volt a fővárosban. Negyedórán át tartott a fül­siketítő zaj, a fütyülők egész ármádiájának éles hangja belevegyült a meg-megújuló abczug-kiáltásokba és a kövekkel behajított ablaktáblák csörömpölése kiegé­szítette a borzalmas konc­ertet. Végül elénekelték a Kossuth-nótát és azzal tovább indultak. »Fel a Hentzi-szoborhoz!« kiáltotta száz meg száz torok. S az ifjúság elindult, hogy Budán a Hentzi-szobra előtt adjon kifejezést meg­botránkozásának. Egyre nőtt a tömeg, folyton zúgott az Éljen Ugron Gábor! Le Janszkyval! Le a Dinst­­likkel! A tüntetők végig vonultak a Múzeum-kör­­úton, hol épp akkor robogott el egy udvari kocsi. Lelkes éljenzések hangzottak mindenfelől az udvari fogat láttára. A Károly-kaszárnya előtt újból megkezdődött a macskazene, még erősebben zúgott az abezug, éles füttyök hangzottak fel és a tüntetők néhány perczre megállapodtak a kaszárnya előtt. Azután folytatták útjukat a Fürdő-utcza felé, hogy a lánczhídon keresz­tül a várba vonuljanak. A Deák Ferencz-téren azon­ban vágtatva jöttek az Eötvös-utczai laktanyából ki­rendelt lovasrendőrök és neki rontottak a tömegnek, mely szétfutott, de a következő perc­ben már ismét tömörült. Az Erzsébet-tér előtt és a Deák Ferencz­­utcza torkolatánál állott a tömeg zöme. Baranyai rendőrtisztviselő értekezett az ifjúság vezetőivel, tudatta velük, hogy Budára nem mehet­nek, mivel a lánczhidat a rendőrség elzárta és fel­hívta őket, hogy tartózkodjanak a lármás tüntetések­től. Az ifjúság ekkor a Deák Ferencz és Koronaher­­czeg-utczákon és a Ferencziek­ terén a Kecskeméti­­utczában levő függetlenségi pártkörhöz vonult, miután azonban a képviselők közül senki sem volt a körben, elhatározták, hogy Ugrón Gábor vas­utczai lakása elé mennek. A tüntetők a Kecskeméti-utczán kivonultak a Múzeum-körútra és az írói és művészi kör előtt ál­lottak meg; a körben jelen volt tagok az ablakokból fehér kendőket lobogtattak, az ifjúság lelkesen éljen­­zett és Hentaller Lajost, a kör igazgatóját, kívánta hallani. Hentaller azonban nem volt a körben. A Kerepesi-uton ismét jelentékenyen szaporo­dott a tömeg és a Vas-utczában ember ember hátán állott. A­mint az ifjúság megérkezett a ház elé, mely­ben Ugrón Gábor szállása van, a lakók kivilágították az utczára nyíló ablakaikat. Ugron Gábor a nemzeti színházban volt és egy küldöttséget menesztettek érte. Ezalatt odaérkezett Hentaller Lajos, ki rövid, de sikerült beszédben buz­dította az ifjúságot, mely lelkes éljenzéssel fogadta a szónok ama kijelentését, hogy nem hajlunk meg a Geszler-kalap előtt, melyet most a hadsereg egyik tábornoka tűzött ki az ország fővárosában. Ezalatt Ugrón megérkezett és az ifjúság lelkes éljenzései között sietett fel lakására. Midőn megjelent az első emeleti erkélyen, szűnni nem akaró éljenzé­sekkel fogadták. Ugronhoz Bartha Sándor jog­hallgató intézett beszédet, köszönetét fejezvén ki az ifjúság nevében a képviselőházban tett interpellá­­cziójáért. Ugron Gábor megköszönte az ifjúság kitün­tetését, megköszönte, hogy támogatják őt ama törek­vésében, melyet a haza érdekében kifejt. Független, önálló és szabad Magyarországért küzd. A természet­ben minden lénynek megvan a joga a fejlődésre. Ma láttunk egy kis fekete pontot, holnap már e pontból pondró lesz, lába nő, szárnyra kél. Csak a magyar nemzet ne tudna megállni a saját lábán ? Csak Magyarországban legyen szárnyaszegett a szabadság ? Hiszi és reméli, hogy előbb-utóbb e haza is ön­álló, független lesz és e hitében megerősíti az, hogy a hazának ily lelkes ifjúsága van. Végül a szükséges óvatosságra inti az ifjúságot, a törvényes eszközök még nincsenek kimerítve, be kell várni, várjon ez a szolgasághoz szokott kormány megadja-e a nemzet­nek az elégtételt. Ugrón szavai gyújtó hatással voltak, az ifjúság hosszasan éljenezte, és a himnusz eléneklése után a tüntetők este 10 órakor szétoszlottak. A lovasrend­őrök mindenütt nyomában voltak az ifjúságnak, de a tüntetést nem zavarták. * A Deák­ téren szétugrasztott ifjúság zöme, mint a fentebbiekből kitűnik, a belváros felé fordult vissza, a hátramaradottak pedig két részre szakadtak. A na­gyobbik csapat a lánczhídnak vette útját, melyet lo­vasrendőrök tartottak megszállva. Miután látták, hogy tömegesen nem vonulhatnak át a hídon, apróbb csapatokra oszlottak és igy mentek át Budára, hol új­ból egyesülve, hazafias dalok éneklése közben fel­mentek a várba, a Hentzi-szoborhoz. Mire feljöttek, azokkal együtt, kik útközben csat­lakoztak hozzájuk, már vagy ötszázan lehettek. Itt aztán újból macskazenét rendeztek. Tisza Kálmán palotája előtt a miniszterelnök iránt való rendíthetlen ellenszenvüknek harsány abczug-kiál­­tásokkal adtak kifejezést, a Hentzi-szobrot pedig záptojásokkal megdobálták. Fejérváry Géza báró lent a téren nézte végig a tüntetést. A rendőrség részéről Gyalokay kapitány, két polgári biztos és két lovasrendőr siettek fel a várba. Egy B. Já­nos nevű jogászt, ki megfogta az egyik lovasrendőrnek kantárszárát letartóztattak, miután azonban az első kerületi kapitányságnál igazolta kilétét, szabadon bo­csátották. Az ifjúság egyébiránt a kapitány illedel­mes felszólítására csakhamar eloszlott. A kisebbik csapat a Margit-hídon át a krisztina­városi temetőbe sietett. Az volt a szándékuk, hogy a Hentzi, Alnoch, Corini és Pollini sírjaira a közös hadseregbeli tisztek által letett koszorúkat eltávolít­sák. A rendőrség azonban neszét vette a dolognak s künn termett, még mielőtt a fiatalság odaérkezett volna. Elzárták a sírkert bejáratát és igy nem érhet­tek ezért a kivonultak. * A rendőrség, melyről ez egyszer konstatálhat­juk, hogy a kellő tapintattal járt el a nagymérvű tüntetés elfojtásában, egész éjjel talpon volt. A Kálvin-téren vagy húsz lovasrendőr ütötte fel éjjeli táborát, hogy a Múzeum­ körút 29-ik számú házat, melyben Janszki dandárnok lakik, szemmel tarthassa és az esetleg ismétlődő tüntetést csírájában elfojt­hassa. A belváros összes utczáin, valamint a várban és a krisztinavárosi temető előtt erős lovas-őrjáratok czir­­káltak, de beavatkozásra sehol sem volt szükség, mert kilencz óra után szétoszlottak a tüntetők. A főkapi­tányság épülete is szokatlanul megelevenült az esti és éjjeli órákban. Egymást érték a jelentések, melyeket maga a főkapitány és éjfél után Pekáry főkapitány­helyettes vett át. Attól tartanak, hogy a tüntetések ismétlődni fognak, valószínűleg akkor, ha majd a miniszterelnök megadja a választ a tegnap beterjesz­tett interpellác­iókra. A rendőrség ennélfogva széles­körű intézkedéseket tett már is, hogy a demonstrá­­c­iónak folytatása ne legyen.­­ Hentzi sírjának megkoszorúzása ügyében teg­nap Edelsheim-Gyulay főhadparancsnok Fejérváry báró honvédelmi miniszterrel értekezett. Edelsheim- Gyulay báró, mint illetékes helyről értesülünk, igen megnyugtató felvilágosításokat adott a honvédelmi miniszternek. Kijelentette, hogy neki a sírok megko­szorúzásáról előzetes tudomása nem volt, a­mint nem is lehetett, mert a kegyelet e ténye hivatalos jel­leggel nem bírt, napiparancsban ki nem adatott és egyáltalában rendeletre nem történt. A tényállást egyébiránt a főhadparancsnok a következőkben adta elő : A közös hadseregbeli mű­szaki tiszteknek eszük ágában sem volt tüntetni a magyar nemzet ellen. Az idén is csak azt csinálták, amit harminc­hét év óta következetesen évenkint megtettek. A műszaki katonatisztek a szabadság­­harc­ban elesett osztrák katonák sírjait évenkint felkeresik, hogy elhunyt baj­társaik iránt való kegye­letüknek adjanak kifejezést. Tüntetni nem akarnak, a saját jószántukból és nem felsőbb utasításra koszo­­rúzzák meg évenkint az övéik sírjait. Janszki mint Hentzi volt barátja látogatta meg a sírt, melyet ezúttal keresett fel először. Ily értelemben fog, mint halljuk, a miniszterel­nök is válaszolni a beadott interpellácziókra. Helyi hírek. — A Stefánia szegénygyermek-kórház-egylet emléktáblával örökíti meg ő Felsége látogatását. Az egylet június 6-án, d. e. 11 órakor tartja közgyűlését. — A Mária-Dorottya-egyesü­letnek, báró Nyáry Adolfné elnöklete alatti tegnapi közgyűlésén elhatá­roztatott, hogy a tanítónők menedékháza már novem­berben nyittassák meg. Megválasztottak: alelnökök: Herich Károlyné, Bischitz Dávidné és Tóth József, jegyzők Nemecskay Irma és Berta Ilona, ellenőr Szet­­vizer Lajosné, pénztáros Zirz­en Janka, titkár Lup­­pán Vilmos.­­ Az első budapesti szegény­ gyermekkert-egy­let tegnap a budai uj lövőház helyiségeiben jól sike­rült majálist rendezett, melyen a budai intelligenczia igen szép számmal volt jelen. A vendégeket a rende­zőség két elnöke: b. Lipthay Béláné úrnő és Ország Sándor orsz. képviselő, továbbá a választmány tag­jai fogadták. Délután 5 órától esti nyolczig a parkban a 86-dik ezred zenekara játszott hang­versenydarabokat Stein karmester vezetése alatt. Nyolcztól kilenczig Dudás Pali zenekara szórakoztatta a közönséget, aztán a tűzijáték kezdődött a korcsolya­pályatéren. Az ügyesen rendezett tűzi­játék befejezté­vel, tánczc­al rekesztették be az estélyt a lövőház dísz­termében. A hölgykoszorúban voltak : báró Lipthay Béláné, özz. b. Hornig Anna, Ország Sándorné, Rupp Zsigmondné, Weiszenbacher Endréné, özv. Molnár Béláné, Kollár Lajosné, Selestey Gézáné, Eisdorfer Gusztávné, Hofbauer Jakabné, Zsák Hugóné, Thold Béláné, Rados Adolfné, Antoniné, Osztoics Mihályné, Szabó M. Ferenczné, Axamethy Lajosné, Dreiszker Józsefné, Ulrich Endréné, Garlathyné, Sztankovics Györgyné, Vámosy Erikné, Kék Oszkárné úrnők; to­vábbá Molnár Vilma, Eisdorfer Ilka, Herman Hona, Garlathy Olga, Ország Jolán, Holzspach Anna, Ján­­czer Irma, Wittek Irén, Kovács Hona, Kegyes Vil­ma, Koch Liszka, Fitzbauer Emilia, Bauer Szidi, Ulrich Gizella, Stuc­lich Hermina, Kresinszky Anna és Irma, Altman nővérek, Lovász Erzsike, Hoff­mann Borcsa és Anna, Wölfel Lipótka, Beer Ida, Elzász Flóra, Stinczer Irma, Ambrózy Árpádina, Nagy Ludovika, Szabó Giza, Szalay Hana kisasszo­nyok s még többen is. A férfivendégek közt voltak: báró Fejérváry Géza miniszter, Darányi Ignácz, Andaházy László és Ország Sándor orsz. képviselők, Kamermayer polgármester, Benkő honvédtábornok, Cserhalmay vezérhadbiztos és még többen. A tiszta jövedelem meghaladja a hatszáz forintot. — Vasvári Pál-utcza. A VI. ker. Hajós-utcza a magy. államvasutak sugárúti palotája által olykép vágatott ketté, hogy a Hajós-utczának a Váczi-körút és Andrássy-út közti része más irányban halad, mint a Király-utcza és Szerecsen-utcza közti rész. Ez utóbbi utczaszakasz háztulajdonosai most folyamodást nyúj­tottak be a városhoz, hogy a Hajós-utcza e része más nevet nyerjen pl. Vasvári Pál, az 1848/9-iki iró és népszónok nevéről. A Petőfi-utcza szomszédja ez utczának. — Az állatkertből. Az igazgatóság által szer­ződtetett Sioux indiánus karaván igen érdekes elő­adásait folyó hó 30-án (vasárnap) kezdi meg az állat­kertben. Legérdekesebbek lesznek a lóháton és szaba­don száguldó lovakkal rendezendő mutatványaik. Erre a czélra az igazgatóság egy nagy szabad terü­letet rendezett be oly formán, mint a czirkuszok manégei.­­ Az ebek szájkosara ügyében a fővárosi ható­ság erélyes intézkedéseket tett. A szájkosár nélkül talált ebek tulajdonosait szigorúan megbüntetik, az ily kutyákat a vidékről a vámsorompóknál nem bo­csátják be, a kültelkeken a kóbor kutyákat lelövik.­­ A két meggyilkolt gyermeket tegnap délután temették el a Rókus halottasházából. A Stáhly­ utczá­­nak a halottasháznál levő részén már 1 óra után óriási néptömeg tolongott. A kivonult 16 rendőr, ezek közt 4 lovas, alig tudta a kiváncsiak roppant tömegét visszatartani. A két kis­gyermek ravatalát csinosan feldíszítették és fejüknél 4 nagy viaszgyertya égett. Koporsóikat a gyermekek kétségbeesett anyja őrizte, kinek jajveszékelése mindenkit megindított. Ott volt az öreg Kaltenecker is nejével, megjelentek a temetésen a Józsefvárosnak csaknem összes »mili­­tárjai«, miután Kalteneckerék a legrégibb majoros­családok közé tartoznak. Ott volt azonkívül az egész rokonság úgy az asszony, mint férje részéről. Eljegyzések és esküvők. Juricskay Dezső földbirtokos, e hó 20-án vezette oltárhoz Henczidán Beöthy Sándor földbirto­kos leányát, Mariskát. Násznagyok voltak: Beöthy Atilla és Szunyogh Zoltán; nyoszolyóasszo­­nyok: Hegyesiné-Beöthy Eszter és Szunyogh Zoltánné- Juricskay Jolán; nyoszolyó­leányok: Baranyi Ma­riska, Balázsházy Margit és Malvin - Beöthy Klárika; vőfélyek Beöthy László, Beöthy Sándor, Juricskay Viola és Ákos. Halálozások. Az öreg Palugyay tegnap 1 órakor Po­zsonyban meghalt. Hírneves vendéglős, s bornagyke­reskedő volt, a leghírnevesb­b nemben nemcsak Ma­gyarországon, az egész monarchiában. Az ő pozsonyi »zöld fájának« oly renoméja van, mint ezenkívül semmi ilyesféle vállalatnak. Palugyay Jakab kony­hája és pinczéje európai hírnévnek örvend. Nem kép­zelhető finomabb, elegánsabb és jobb ízlésű asztal, mint az övé volt. A magyar bort pedig Palugyay is­mertté tette távoli világrészeken is. Az öreg Palu­gyay Jakab egész típusz volt. Az arisztokráczia szí­vesen kereste fel, főherczegek sokszor ültek asztalá­nál, nagy urak fogtak vele kezet, de ő mindig a sze­rény Palugyay maradt, utolsó napjáig ott járt, fehér szalvétával, vendégei közül s örült neki, ha vele meg voltak elégedve. A szerencse hű társa volt, mintasze­rű nagy pinczetelepet, kastélyt, jelentékeny vagyont hagy hátra családjának, melyben öröme telt. A min­dig munkás, szorgalmas, vállalkozó férfiú, magas élet­kort ért el s igazán mozgalmas élet után érte utól a halál. Elhunytakor sokan fognak résztvéttel gondolni a mindig szives, kis ősz emberre, ki Pozsony legnép­szerűbb s legismertebb alakja volt. Az életlapok mai számából. Kathedrai bölcseségek. — Miféle négylábú hangokat hallok ? — VHL Henrik szeszélyeinek vad eszközévé tette a parlamentet. (Ladányi: »Újkor« 33. 1.) — Kopernikus a földnek a nap körül forgásá­val lepte meg az elbámult világot. (U. 0. 88. 1.) (Borsszem Jankó.) * A veszedelmes marás. Blimele. — Pinkász ! . . jaj! . . megharapta engemet ed veszett kutya! . . . Pinkász (részvéttel). Szegény kutya! (Borsszem Jankó.)*­­Tót biztatta. Dorgálta és büntette az instruktor tanítványát, de az csak nem akart tanulni. Végre midőn látta, hogy mindez nem használ, szép szóra fogta a dolgot. Fejtegetni kezdte előtte a tudomány előnyeit és hasz­nát, azon anyagi áldozatok nagyságát, mikbe annak elnyerése kerül. Példákra hivatkozott, hogy az életben hány szegény ifjú éjt napot egygyé tesz és koplal,csak­hogy tanulhasson. Szeme elé tárta, hogy mily kedvező helyzetben van ő, kinek háta mögött egy vezető, egy tudományos instruktor áll. Végre látva, hogy a fiú nem sok megindulást mutat, türelmét vesztve, így kiáltott fel: — Bizony, fiam, tanulhatnál, mert elég vén kamasz vagy már arra, hogy belásd, miszerint, ha én nem volnék, te lennél a világon a legnagyobb szamár! (Urambátyám). * A jó könyvek. A plébános úr magához hívja az iskolás fiukat, hogy a »Jó könyvek« néhány példányát szétoszsza köztök, a­melyik a részegség ellen szól. — No, melyikötöknek az apja részeges ? Semmi felelet. — Nem tudtok beszélni ? A­melyiknek az apja részeges, az kap könyvet. — Az enyém is az, főtisztelendő úr! — Az enyém is! — Hát te fiam, Seres János, miért pitye­­regsz ? — Hát, hát mér’ nem részeges az én apám is?! azért nem ad nekem a főtisztelend’ ur! ( Urambátyám.) * Vén trombitás. Hej­­­nyalka huszárok kacskaringós bajszü reg trombitása! Az ármádiában, az egész világon Nincsen kendnek mása.. . Mikor kend született, aranyos trombita jelent meg az égen . .. így hallottam én ezt kósza hir szavában v­énasszony mesében.

Next