Pesti Napló, 1886. július (37. évfolyam, 180-210. szám)

1886-07-01 / 180. szám

A horvátországi közigazgatási reform. A zágrábi hivatalos lap tegnap tette közzé a rendeletét a horvát-szlavón megyék és kerületek új beosztásáról, mely kiterjed a közigazgatásra és a tör­vényhozásra egyaránt. Hogy az új hatóságok mikor kezdik meg működésüket, az később fog meghatároz­tatok A reform, mely az uj főispánok kinevezésével együttesen léptettetik életbe, a horvát-magyar kiegye­zés óta a legjelentékenyebb momentum Horvátország közéletében. A volt katonai határőrvidék is ez által végleg beolvasztatik a polgári közigazgatásba s ezzel megsemmisült formailag a múlt sok emléke Horvát­országban. A közzétett rendeletek kivonata a kö­vetkező : I. Közigazgatás. Horvát-Szlavónország nyolcz megyéből áll, és pedig 1. A Lika-Krbavi megye hét járásból áll, me­lyekben 30 politikai község van és két város: Zengg és Karlopago. A megye székhelye Gospics, a járási hatóságok székhelyei Gospitz, Graesac, Udbine, Pe­rusitz, Korenica, Otocsac és Zengg. A megye terü­lete 6217.127 négyszög­kilométer, lakosainak száma 174.239, 2. A modrus-fiumei megye 8 járásában 48 politi­kai község van és egy város Buccari. A megye szék­helye Ogulin , járási székhelyek : Ogulin, Slunj, Voj­­nitz, Novi, Susak, Delnice,Csabar és Verbovszko, te­rülete 4874,841­­ kilom,lakosainak száma 203.173, 3. Zágráb megye 14 járásában van 64 politikai község, továbbá Zágráb, Károlyváros, Sziszek, Pet­­rinja és Kostajnica városok. A megye székhelye Zágráb, a járási hatóságok székhelyei Károlyváros, Jaska, Pisarovina, Sziszek, Nagy-Gorica, Samobor, Zágráb, Dugoselo, Szt.-Iván-Zelina, Stubica, Vrgin­­most, Glina, Petrinja és Kostajnica. Területe 7215­ 234­­ kilom., lakosainak száma 419.879. 4. Varasd megye 8 járásában van 26 politikai község és egy város, Varasd. A megye székhelye Va­rasd. A járási hatóságok székhelyei: Krapina, Pre­­grada, Klanjec, Ivanec, Varasd, Ludberg, Neumayer­­hof és Zlatar. Területe 2521­ 800­­ kilométer, la­kosainak száma 229.063. 5. Belovár-Körös megye hét járásában van 31 politikai község, városai Belovár, Koprivnica, Krizse­­vac és Ivanics. A megye székhelye Belovár. A járási hatóságok székhelyei Balovar, Szt.-György, Kopriv­­nicza, Grubiszopolje, Garesnica, Krizs és Krizevácz (Kőrös.) Területe 5048,132­­ kilom., lakosainak szá­ma 219,529, 6. Pozsega megye 6 járásában 35 politikai község van és 2 város: Pozsega és Bród. A megye székhelye Pozsega, járási székhelyek: Daruvár, Pakrác, Pozsega, Novska, Uj-Gradiska és Bród. Területe 4938­ 205 négyszög kilm., lakosainak száma 166,512. 7. "V­rőcze megye 6 járásában 26 politikai község van és ide tartozik Eszék. A megye székhelye Eszék, a járási hatóságok székhelyei: Verőcze, Slatina, Alsó- Miholjac, Eszék, Diakovár és Nasic. Területe 4852,231 négyszög kilom., lakosainak száma 183,226­8. Szerém megye 10 járásában 84 politikai község van és 4 város : Mitrovicz, Zimony, Karlócza és Péter­­várad. A megye székhelye Vukovar mezőváros; a já­rási hatóságok székhelyei: Vukovar, Ilok, Sid, Ruma, Jvig, Vinkovcze, Zsupanje, Mitrovicz, Zimony és Ó-Pazna. Területe 6848­ 445­­ kilom., lakosainak száma 296,878. II. Törvénykezés. Az ország törvénykezési beosztása a következő: Legfőbb biróságok: a horvát-szlavon hétszemélyes tábla, a kir. báni tábla és a kir. főügyész­ség Zágrábban székelnek. A törvényszékek beosztá­sában nem történt változás, de a járásbíróságokat, a­hol csak lehetett, a politikai járási hatóságok szék­helyeibe helyezték át és a járásokat kikerekítették. A járásbíróságok beosztása végleges, de a törvényszék A gospityi törvényszékekhez tartoznak a gos­­pityi, (Gospity és Perusity járások), gracsaci, udbi­­nai, korenicai, otocsaci és zenggi járásbíróságok. Az ogulini törvényszékbe be vannak osztva az ogulini (Ogulin és Vrbovsko járások) slunji, krnjaki (vojnici járás) novii, buccarii, (susaki járás) delnicei, csabari és vrbovskoi járásbíróságok; a zágrábi törvényszék­hez a zágrábi, károly­városi, jaskai, pisarovinai, nagy­­goricai, samobori, bozsjakovinai,­­dugoseloi járás­i szt.-ivánzelinai és stubicai járásbíróságok; a petrinjai törv.­székhez a glinai, a petrinjai, kostajnicai és sziszeki járásbíróságok; a varasdi törvényszékhez a varasdi krapinai, pregradai, klanjeci, ivaneci, ludbregi és zla­­tari járásbíróságok; a belovari törvényszékhez a belo­­vari, szt.-györgyi, kapronczai, grubisnopoljei, garesnicai, körösi és krizsi járásbíróságok; a pozsegai törvény­székhez a daruvári, pakraci, pozsegai, novskai, uj­­gradiskai és brodi járásbíróságok; az eszéki törvény­székhez a verőczei, slatinai, alsó-nikoljaci, eszéki, diakovári és nasicei járásbíróságok; a vukovári tör­vényszékhez a vukovári, iloki, sidi, rumai és srigi já­rásbíróságok ; a vinkovcei törvényszékhez egyelőre a vinkovcei és bosnjacii (zsupanjei járás), járásbírósá­gok és végül a zimonyi törvényszékhez a zimonyi, ó­­paznai, mitrovici és karlovici járásbíróságok tar­toznak, végre csak azzal mentegette magát, hogy nem ismerte azt a nőt. — »Annál rosszabb — mondom — ha ön olyan járdahős, a­ki idegen családok becsületes gyer­mekeit megtámadja az utczán.« — »Különben — monda ő — azonnal eltávoztam, mikor a doktor azt mondta, hogy az a nő menyasszonya. Ha tehát az ön leánya volt, akkor gratulálok.« — »Igaz ez« — kér­dem. Most már a megsértettet játszotta. Hát én nem hiszek neki? — »Jó — mondom — megbocsátom önnek fiatalos könnyelműségét, ha megígéri, hogy megjavul s hogy hallgat.« Megígérte s minthogy hű­vösre fordult az idő, ő pedig állítólag gyöngélkedik, azt mondta, hogy visszamegy már a városba. Külön­ben már eleget tudtam. Mi még sokáig mulattunk. Betti úgy kipirult mint a harmatos rózsa, Fritz bátya meg úgy megfor­gatta a parasztlányokat, mint valami megveszekedett fergeteg. Miksa úr, a Felix barátja, csöndesen ült magában s mikor megkérdeztem, hogy mért olyan hallgatag, azt felelte, hogy örvend barátja boldogsá­gán. Egy szót sem feleltem, de szívemben egyszerre valóságos győzedelmi indulóra zendített a féktelen öröm. Hogy a két barát kiöntötte egymás előtt a szí­vét, az világos volt előttem. Elég okos vagyok, hogy ezt tudjam. Mikor később hazamentünk, hogy szerény nyári lakásomon a vacsorához üljünk, útközben azt mondta Károlyom: Te, Vilma, azt hiszem, a Buch­­holz és fia elég elég jól hangzik. Pompás ember — de az én kedvemért, ne ártsd magad bele. — »Ká­roly — mondom — ha úgy akarod, jól van. Magam is belátom, hogy a jó kalácsnak kelni kell. Különben Emmi itt marad nálam. Ha a doktornak becsületes szándéka van, tudni fogja, hogy hol keresse.« — Hát mi van a doktorral, Yilma ? — Meglásd, anyósa leszek én mégis s akkor majd leszámolok vele. Sokja van már a rováson, Vigan voltunk együtt, míg az uraknak vissza kellett menniök a városba. Éjjel azt álmodtam, hogy Emmi a doktorral elszökik a lóvasúton, én pedig sza­ladok utánuk, de nem tudom utólérni. Talán csak nincs rossz jelentősége ennek az álomnak? A székely egylet. A székely művelődési és közgazdasági egylet f. hó 27-én Marosvásárhelyet tartott nagygyűléséről és az egylet által létesített székelyföldi iparmúzeum megnyitásáról távirati tudósításunk kiegészítéséül még a következő részleteket közölhetjük. Az érdeklődés már a gyűlés előtti napon álta­lános volt. A város ünnepies szint öltött. Nemcsak a középületeken, hanem még a mellékutczákban is számos házon nemzeti szinű zászló lengett. A köz­ponti válaszmány illetőleg tisztviselői kar megérke­zésekor a törvényhatóság képviselői, élükön Györfi Pető polgármesterrel, nemkülönben mindenik ipartár­sulat zászlója és küldöttsége kivonult a vasúti pálya­udvarhoz, hol az egyházi és bírói karhoz tartozó, s az intelligens polgárság minden osztályát képviselő nagy­közönség gyűlt össze. A tűzoltózenekar által játszott induló hangjai mellett berobogott vonat megállása után az egylet tisztikarát, mely állott Hajós János elnök, Deák Farkas alelnök, N­a­g­y János titkár és G­i­d­ó­f­a­l­­v­y István pénztárnokból, valamint a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter képviselőjét, S­z­a­l­a­y Imre osztálytanácsost előbb a polgármester, azután az egy­let marosvidéki választmányának elnöke, Kovács Ferencz apátplébános üdvözölték szívesen, tisztelet­tel, mire Hajós elnök mondott köszönetet ,s jelezte minden azon feladat üdvös voltát, melynek a székely­­földi lakosok érdekében álló megoldására az egylet vállalkozott.­­ Ezután a vendégek elszállásolása történt. Este, a nyári szipkör helyiségénél ismerkedési estély volt. A gyűlés megnyitása a nagy számmal megje­lent előkelő közönségnek azon kellemes meglepetést nyújtotta, hogy az egylet elnöke, Hajós János minisz­teri tanácsos, a Lipót-rend lovagkeresztjével díszítve jelent meg, a­mely jelvényt ő Felsége a nevezettnek nemcsak a hivatalos, hanem egyszersmind más köz­ügyek terén is megszerzett érdemei elismeréséül ado­mányozta. Az elnöki megnyitó beszéd után Deák Farkas gratulált az elnöknek kitüntetéséhez. Különösen említendő, hogy az egylet és ennek ügyei iránt a magyar kormány is jóindulatának igen becses tanujeleit nyilvánította. Ugyanis: Trefort Ágoston miniszter vejével, Szalay Imre osztálytaná­csossal képviseltette magát. Széchenyi Pál gr. keres­kedelmi miniszter írásban küldötte meg jó kívánsá­gait. Tisza Kálmán miniszterelnök 100 forintnyi alapítvány befizetésével az egylet tagjai közé lé­pett, Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter szives üdvözletét tolmácsolta s adott kifejezést, Kemény Gábor b. közlekedési miniszter és évek óta már egyleti tag szíves jó­indulatának is. A nagygyűléskor lépett a tagok közé 100 frt alapítvány befizetésével ezv gróf Teleki Gézáné, a hasonlókép 100 frtos alapító tag lett Hajós János, s a titkár id. Tóth István kézdivásárhelyi szeszgyáros­ról jelentette, hogy a nevezett 100 frt alapítványt ígért közelebbről beküldeni. A N­a­g­y Gábor titkár által előterjesztett je­lentésben az egylet helyzetére és feladatára vonatkozó általános részeken kívül felemlíttetett, hogy a múlt nagygyűlés óta a központi választmány 16 ülést tart­va, 193 határozatot hozott. Emlékezetbe hozatott a m. évi országos kiállítás alkalmával ezen egylet nevé­ben a székelyföldi viszonyok ismertetése s az ottani kézmű- és háziipar fejlesztése érdekében kifejtett te­vékenység, a siker, mely a székelyház bemutatásával és az abban rendezett árucsarnokkal eléretett. Beje­lentetett és jóváhagyás kéretett a központi választ­­mány .^" bSzil1')'áfMíl­ iuglS1X_ szerint a székelyföldi Vce0k, ízlésének és szakértelmének fejlesztlsiT^cze^" ból már eddig is mintegy 4000 forint kiadást okozott, de megbecsülhetetlen jó eredményekkel kecsegtető iparmúzeum létesittetett, melyben az iparosok csaknem minden szakmában csinosan, ízléssel előállított mintatárgyakat (lakatos, ko­vács, asztalos, bőr, agyag, szövött, font, faragott stb. munkákat­) láthatnak s ezenkívül eszközöket ta­nulmányozhatnak, melyekkel azok a legczélszerűbben, csinosabban s mégis a legjutányosabban előállithatók. Felhivatott a tagok figyelme az egylet nevében ki­adott székelyegyleti képes naptárra, melyben a köz­ponti választmány a nép kezébe hasznos ismereteket tartalmazó olvasmányt ad, a lehető legolcsóbb — 25 kr —­árért. Jelentés létetett az erdélyrészi magyar közművelődési egylet azon átiratáról, mely­ben a központi választmány felszólíttatott, hogyha nem érez magában erőt a székelyföldi viszonyok érde­kében sikerrel működni, egyesüljön a kulturegylettel, a­mire a központi választmány azt felelte, hogy ő a kultúregylettel egyetértőleg és a legönzetlenebb és tiszteletteljesebb barátsággal hajlandó minden olyan téren együtt­működni, mely alapszabályainak inten­­czióival megegyezik, de erőt és kötelességet érez, hogy az egyletet alapító tagok által reá bízott feladat to­vább létesítésén fáradozzék. Ezen pont iránt Lázár Ádám egyleti tag s a csíkvidéki választmány indítványa al­apján külön tár­gyalás indíttatott meg, melynek flyamán Nagy Gábor titkár ismertetve a tényállást s kimutatva az e tekintetben megjelent hírlapi közlemények részint téves, részint czélzatos voltát, a központi választmány eljárása, nevezetesen, hogy az egyesülés iránti javas­latot el nem fogadta, általánosan — még az inter­pelláló Lázár Ádám részéről is — helybenhagyatott, s a kérdés nevezett titkár indítványához képest azon határozattal intéztetett el, hogyha a kultúregylet a kebelében tervezett székely szakosztály szervezése iránt, a székely­ egylet központi választmányával tár­gyalást kíván megkezdeni, az a központi választmány részéről már nyilvánított készséggel és előzékenység­gel vitessék keresztül, de az ügy, érdemleges határo­zat végett, a nagygyűlés elé terjesztessék­ Ezután felsoroltattak az időközben egyes szé­kely fiúknak és leányoknak, székelyföldi szövészeti és más ipariskoláknak, egyleteknek adott segélyek, me­lyek meglepően tekintélyes összeget képviselnek. A pénztárnoki előterjesztésből tudomásul véte­tett, hogy az egylet alapvagyona : be nem fizetett, de kötelezvénynyel biztosított és kamatozó alapítványok­ban 1650 frt., értékpapírokban, melyek a Magyar földhitelintézet által kezeltetnek 24.270 frt., készpénz­ben, mely a folyó kiadásokra szükséges összegen kívül takarékpénztárban van 2178 frt 66 kr. összesen 28.098 frt 56 kr. A múlt évi számadásokra vonatkozólag a pénz­tárnoknak a felmentvény elismeréssel adatott meg, s a folyó évi költségelőirányzat a központi választmány javaslata szerint állapíttatott meg. A központi választmánynak utasításul adatott, hogy a Marosvásárhelyen szükséges ipariskola létesítését pártolja. Az egylet elnökévé újból megválasztatott Ha­jós János, alelnökökké Deák Farkas és Türóczy Adolf, a választmányba pedig a régi tagok mellé vá­lasztatott R­á­t­h Károly. A nagygyűlés után közebéd volt. Délután 5 órakor az iparmúzeum valóban ün­nepélyes megnyitása ment végbe. Hajós János el­nök mondta a megnyitó beszédet. Ezután R­á­t­h Ká­roly értekezett, hogy az iparosok s egyátalán a kö­zönség által miként használható fel az önképzésre. Ezt követte Györffy Pető polgármester azon nyi­latkozata, hogy a város és annak elöljárósága a mú­zeumot, mint nemzeti közkincset, pártfogoló figyelme tárgyának tekinti. Kovács Ferencz apátplébános, mint a szé­kely egylet marosvidéki választmányának elnöke, ki­jelentette, hogy az ügyrend és kezelési szabályzat vég­leges kidolgozásáig is, a központi választmánytól nye­rendő utasítások mellett való közvetlen gondozást és felügyeletet átveszi. Végre kiosztották a kiállítási ok­mányok. A szép és emlékezetes napot este kedélyes és vidám tánczvigalom zárta be. Fővárosi ügyek. A közegészségi bizottság tegnap Kamerma­­yer polgármester elnöklete alatt ülést tartott, a­me­lyen egyedüli tárgyal az állandó albizottság vélemé­nyét mutatták be a törvényszéki orvostani épület ügyé­ben. A­mint tudva van, a közoktatási kormány az Üllői­ út 93. sz. a. telekre akarja az intézetet építeni s már előbb a közegészségi albizottság az építési en­gedély kiadása mellett, de a teljes bizottság ellene nyilatkozott. Időközben a tanácshoz Prükler László s vele számos ferenczvárosi polgár felszólalt a terv el­len, egy az üllői-úti új kórház mögött fekvő telket je­lölvén meg alkalmas helyül, míg dr. Ajtay tanár szintén memorandumszerű beadványban kérte a köz­oktatási kormány kérelmének kedvező elintézését. A tanács újabb véleményadásra hívta fel a közegészségi bizottságot. Az albizottság ismételve is ajánlotta — előbbi álláspontjához híven — az építési engedély ki­adását, de menthetlen feltételül tűzte ki, hogy az intézetnek, mely halottas házzal és bonczteremmel állana kapcsolatban, szennyvizeit külön csatorna ve­zesse a Dunába. A teljes bizottság tegnapi ülésén mindenekelőtt dr. Schermann olvasta föl az albizottsági javaslatot, majd felolvasták a ferenczvárosiak beadványát s a közokta­tási miniszter sürgető leiratát, a­miben az intézet czéljainak ecsetelése mellett panaszolja a miniszter, hogy az építési tervek jóváhagyása után, mikor már a munkák részben ki is voltak adva, egyszerre a köz­egészség ürügye alatt magánfelek rosszul felfogott érdekei istápolásával az építési engedély kiadása meg­akasztatott. Végül felolvasták a mérnöki hivatal je­lentését arról, hogy az építendő orvostani épület kü­lön csatornájának kivitele ellen műszaki nehézség femn nem forog, mert a lejtszíni viszonyok igen ked­vezőek. E csatorna költségei 1790 méter hosszban 33.667 írtra rúgnának vascsővel, esetleg betoncsa­torna is építhető volna. Dr. Ajtay véleményének fel­olvasása mellőztetett, mert nyomtatásban kiosztatott már a tagok közt. Első szólt a tárgyhoz M­e­d­r­e­y Zsigmond. Helyteleníté a miniszter nyilatkozatát, hogy magán­érdekeket említ. A ferenczvárosiak kérvényükkel csupán a közegészségi bizottság véleményadása után jöttek. Alkalmas hely volna a füvészkert, mely 28 hold, de a kormány ezt »üdülő­helyül« szándékozik fen­tartani a közönségnek. Ám csak 12 pad van benne, s a déli órákban s 7 órakor, valamint vasár- és ünnep­nap egész nap be van zárva. Ez tehát frázis. Figye­lembe kell venni 40.000 lélek jogos kívánságát s ezért az építési engedély megtagadását kéri. Dr. Schwarczer Ottó azt hiszi, hogy itten tisztán arról lehet szó, közegészségi tekintetben kifo­gásolható-e ez az építkezés. Nem is arra helyezendő a súly, hogy bonczterem és halottaskamra épül, ám nem tanintézet épül itt, a­melyben egy bonczterem s agnoszkáló helyiség is van. Ide csak az öngyilkosok, gyilkosságok, balesetek áldozatai jönnek, fertőző baj­ban elhunytak nem. Ez intézetből egy kis hullasavó és vér folynak ki, s nem 1000, hanem átlag csak 700 Siemens-reie Treszxnek­kel"mart a chal JfífeiU’j­ez­enn?l" dezinficziáltatik. A két külön álláspont összeegyez­tetése sikerül a külön csatorna által, s azért kéri az albizottság javaslata elfogadását. Dr. Gebhardt Lajos kiemeli, hogy a mi­nisztérium nevében megjelent Ajtay-féle röpirat még a külön csatornát is pusztán képzelt indokokra vezeti vissza, meggyőződése tehát, hogy ama csatorna soha se jönne létre , a Siemens-féle készülék pontos alkal­mazásában nem bízik. Formulázott indítványt nyújt be, a­miben kiemeli, hogy az intézet c­entrális halot­tas ház lesz; az üllői-úti bulevardon ilyet mellőzni kell; a nyári hónapokban feltalálni szokott vízi hul­lák előrehaladt rothadt állapota az egész környék je­gét megmételyezi; a levezetendő genyvér stb. minden­esetre fertőz. A ferenczvárosi csatornák most is oly rosszak, hogy nagyobb zápornál a lakások elöntetnek. A bonczoló termek, halottas házak közelsége beteg­ség csiráit hordja magában. Ezt tapasztaljuk a Ró­kus környékén 20 év óta s ezért kell ez intézetet on­nan elvinni. Tagadja meg a város az építési engedélyt, ellenben adja át a már szóba hozott másik telket a kormánynak az intézet czéljára, hogy a tanügy iránti szű­kkeblű­séggel ne vádoltathassék. Dr. Niederman arra utal, hogy minap a bizottságban a csatornakérdés miatt történt a tagadó szavazás, most, mikor ki van mutatva a külön csa­torna lehetősége, nincs ok többé az előbbi álláspont fentartására. Dr. Scher­man kijelenti, hogy az intézet nem lesz központi hullaház, mert a fertőző betegek hullái nem oda fognak vitetni, hanem a temetői hul­laházba. — Dr. Adler Zsigmond a Schwarczer Ottó indokai által meggyőzve látja magát. Dr. Halász Géza ellenzi, hogy minden kór­ház együtt lévén az Üllői-úton, még oda a rendőri hullákat is folyton hurczolják. S még ha mind friss hulla lenne, de némely hullát csak hetek múlva talál­tak föl. Ez intézetből is Stáhly-utcza lesz. A fővá­rosra már­is tömérdek egészségügyi teher háramlik. Tartsa fenn a bizottság előbbi véleményét. Dr. T­o­r­­m­a­y Béla és R­e­i­n­i­t­z J. az építési engedély ki­adása mellett nyilatkoztak. Utóbbi még az Erzsébet­­tér mellett is megengedné ez épületet. A bizottság ezután szavazott a kérdésben, és pedig 15 szóval 12 ellen fentartotta előbbi határoza­tát s közegészségi szempontból ellene nyilatkozott megint az építési engedély kiadásának. A kisebbség ellenv reményt jelentett be. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, június 30. Naptár: Csütörtök, július 1. — Róm. kath.: Theodorik. — Prot.: Tibold.­ — Görög-keleti: (­junius 19.) Judás. — Zsidó: (szíván 28.) — Nap kel 4 óra 6 perczkor reggel, nyugszik 8 óra 1 perczkor. — Hold kel 3 óra 50 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 21 perczkor este. — Ujhold 11 óra 23 perczkor este. Igazságügyminiszter­ fogad d. u. 5—*/17 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2 óráig. A szünidei gyepipektelep kirándulása Selmeczbányára reggel 7 órakor. A történelmi társulat választmányi ülése­­ délután 5 órakor. A vörös­keresz­t eg­yle­t budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—11­/2 óráig. Nemzeti múzeum: term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum (a Kerepesi-úton Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és a. u. 3—5 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félórán­­kint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illető­leg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyihajók ; a szigeten czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — A király ő Felsége tegnap délelőtt Korneu­­burgban szemlét tartott a vasúti és táviró-ezred fölött. Ő Felségét a korneuburgi pályaudvarban Rudolf trónörökös fogadta; ott voltak még a főbb hivatalok és a hatóságok képviselői is. Ő Felsége a pályaudvar­ból a gyakorló térre ment és teljes megelégedését fe­jezte ki az ezred működése felett. Midőn a király a gyakorló térről visszament a pályaudvarba, egy ipa­ros és egy kis leány adták át kérvényeiket. A király elfogadta azokat és azután visszautazott Bécsbe. — Sándor bolgár fejedelem körútja. Több lap­ban megjelent egy hír, mely Sándor bolgár fejedelem­nek legközelebb megteendő európai körútjáról szólt. A budapesti Revue de l’Orient lapnak a legmegbíz­hatóbb forrásból írják, hogy a hírlapok e közleménye minden alapot nélkülöz. — Tisza Kálmán miniszterelnök Komáromban a társadalmi kérdésről s a vad házasságokról nyilat­kozatokat tett, melyek szövege azonban igen hiányo­san került nyilvánosságra. A társadalmi kérdésről a miniszterelnök a lakomán szólt, s mint írják, a többi között azt mondá, hogy kis és nagy munkás között nincs különbség, mindkettő egyaránt megérdemli a védelmet. Ily formában a nyilatkozat alig érthető. A vad házasságok kérdése a ref. kerületi gyűlésen ke­rült szóba. A miniszterelnök azt mondá, hogy ő is kívánatosnak tart ez ügyben törvényhozási intézke­dést , de a kérdés igen nehéz. A gyűlés felír e tárgy­ban a kormányhoz. — Július hónap ama ritka hónapok egyike lesz az idén, melyben a hold változása nem négyszer, hanem ötször fog beállani, még­pedig 1-én este 11 óra 22 perczkor ujhold, 8-án délután 2 óra 34 percz­kor első negyed, 16-án reggel 4 óra 25 perczkor hold­tölte, 24-én reggel 8 óra 37 perczkor ismét ujhold és 31-én reggel 6 óra 42 perczkor ismét ujhold. Ennek megfelelőleg földközelben is kétszer lesz a hold: 3-án délután 6 órakor és 31-én éjfélkor, mig földtávolba 19-én reggel 8 órakor ér. A nap júliusban 56 percz­­c­el fogy. A mai nap hossza 15 óra 55 percz.­­ Az országos erkölcsnemesitő egyesület el­nöke, Irányi Dániel orsz. képviselő Békésen választói előtt működéséről beszámolván, beszéde végén az erkölcsnemesítő egyesület czélját és törekvéseit fej­tegette. Hallgatói élénk helyesléssel fogadták ama felhívását, hogy ott fiók-egyesületet alakítsanak. Irá­nyi meg is tette ez ügyben a szükséges lépéseket és több képviselő ígérte, hogy választóik körében hasonló akc­iót fognak megindítani. A belügyminiszter a tör­vényhatóságokhoz június hó első napjaiban körren­deletet bocsátott ki, melyben, mint már említettük, felhívja azokat, hogy tagok szerzése és fiók-egyesü­letek alakítása által az erkölcsnemesítő egyesületet hathatósan támogassák. Torontál megye alispánja az első, a­ki a miniszteri felhívásnak eleget teendő, az egyesület elnökségéhez fordult a további eljáráshoz szükséges felvilágosítások iránt. Az egyesületi alapsza­bályok körlevél kíséretében legközelebb meg fognak küldetni a megyei és városi törvényhatóságoknak.­­ A Radetzky-emlék ügyében a napokban Albrecht főherczeg elnöklete alatt értekezletet tartot­tak, melyen a főbb katonai méltóságok vettek részt. C­orra­eg ez alkalommal beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, ^ » katonai erényei és fényes hadi tettei a monarchia szuj^wj-in meg­érdemlik, hogy az utókor neki szánt emlékkel izójja le iránta való háláját. A főherczeg végül kifejezte abbeli óhaját, hogy a jelenvoltak köréből bizottság alakuljon, mely kidolgozza az emlék létesítésére vonatkozó ja­vaslatokat. — A dr. Horváth-féle párbajügy. A kecskeméti párbaj áldozata, dr. Horváth állapota a múlt hét kezdetén alapos aggodalomra adott okot. Az eleinte oly sima lefolyást mindinkább fellépő lázak zavarták, melyek okának kipuhatolására a család dr. T­­­r­o­c­h törzsorvost kérte sürgősen ; dr. Tyroch maga is beteg lévén, helyette dr. Wein műtőorvost küldte, a­ki csütörtökön reggel Kecskemétre érkezett, a beteget megvizsgálta, s a lázak okát a lövés következ­tében fejlődött mellrényben fellelte. A mellüreg megnyitásával a gerinczoszlop mellett megtalálta a ruhafoszlányokat, melyeket oly sokáig keres­tek, s azokat eltávolitván, a további lázaknak eleje vézetett és igy most már a gyógyulásnak mi sem állja útját. Műtét után a láz csakugyan rögtön alábbhagyott, s a beteg azóta láztalan, kedélye is nyugodtabb, mióta tudja, hogy a golyó által a testbe vitt ruhafoszlányok szerencsésen kivétettek. — Párbaj. Vasárnap H. Zs. miskolczi gépgyá­ros és W. E. között Losonczról kardpárbaj ment vég­be ; mindketten könnyen megsebesültek. — A gyöngyösi gimnázium. Gyöngyös város kö­zönsége azzal a kérelemmel fordult a közoktatásügyi miniszterhez, hogy 6 osztályú gimnáziumának a jövő tanév kezdetével 8 osztályúvá való emelését engedé­lyezze. A miniszter erre jeírt, hogy a VII. és VIII. osztályt különféle tekintetekből nem engedélyezi, de hajlandó azt az orsz. tanulmányi alapra átvenni és jelen terjedelmében fentartani, ha kötelezik magukat, hogy az intézet számára megfelelő épületet építenek és a mintegy 16000 írtra rugó évi költségekhez 8000 írttal hozzájárulnak. A gyöngyösi képviselőtestület­nek legutóbb tartott közgyűlése ismételten feliratot intézett a miniszterhez, mely szerint abban az eset­ben, ha a miniszter a nyolcz osztályú főgimnáziumot engedélyezi, kötelezik magukat arra, hogy az intézet helyiségeit a jelen kor kívánalmainak megfelelően kiépítik, a szükséges taneszközöket beszerzik, és az évi költséghez 8000 írttal hozzájárulnak. — Magyar tudósok Ázsiában. Décsy Mór hírne­ves magyar utazó és dr. Schafarzik Ferencz m. kir. geológus, kik két hét előtt Budapestről tanulmány­útra indultak Kisázsiába, ide érkezett levél szerint a napokban megérkeztek a Káspi-tenger mellékére, hol hosszabb ideig fognak tartózkodni, minthogy dr. Scha­farzik a magyar kormánytól azt a megbízást kapta, hogy útjában mindenütt, de különösen a Káspi-tenger partján, Baku környékén a nagy számban levő petro­leum forrásokat és a petroleum előfordulására vonat­kozó geológiai viszonyokat behatóan tanulmányozza. Az északkeleti Kárpátok magyarországi lejtőin gaz­dag petroleum-forrásokat vélnek feltalálhatni. — A petroleum-források nyitását részint a kormány, ré­szint hazai és külföldi tőkepénzesek vennék ke­zükbe. — Ováczió Zichy Jenő grófnak. A panoráma­szövetkezet tagjai a tegnapi közgyűlés után érdekes emlékkel lepték meg Zichy Jenő grófot, a szövetke­zet elnökét. Elkészíttették ugyanis Strobl Alajos szobrászszal a grófnak életnagyságu, fehér márvány­ból faragott mellszobrát és azt ünnepélyesen átadták. Ez alkalommal dr. K­r­e­s­z Géza beszédet intézett a grófhoz, felemlítve annak a szövetkezet körül szerzett érdemeit. Zichy Jenő gróf meleg hangon mondott köszönetet a megtiszteltetésért. — A kiutasított képviselő. Német lapok szerint befejezett tény, hogy Singer, német reichstagi kép­viselő, a szo­czialista törvény alapján kiutasittatott. Ezen eljárás a legbonyolultabb közjogi kérdéseket kelti fel. Singer jelentékeny ruhaüzletekkel bir s igy a nagy tőke képviselője lenne. Be van bizonyítva róla, hogy szoczialista üzelmekben részt vett s a né­met kereszteslap e napokban az ő kiutasíttatását követelte.­­ Az országos állatvédő-egyesület választmánya tegnap délután ülést tartott, Királyi Pál elnöklete alatt. A hölgyválasztmány tagjai közül ott voltak: Ed­ényi Lajosné, Montecuccoli Emma grófné, Mis­­kolczy Antalné, Zahora Anna, Stuart Mária, Péntek Gáspárné, Rajcsics Hedvig, Redlich Adolfné és Szé­kely Kornélia úrhölgyek. A múlt választmányi ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, az elnök figyelmezteti a választmányt, hogy a vidéki fiókegyletek alakításának innen kell kiindulnia, de egyelőre csak a nagyobb vá­rosok keresendők meg ez iránt. Indítványa, hogy az ez iránt való tervezetet a főtitkár készítse el a szüne­tek alatt, elfogadtatott.­­ A viviszekczió szabályo­zása ügyében a belügyminiszterhez fölterjesztés fog intéztetni, a­melyet annak idején Werther Alvin al­elnök s még két választmányi tag küldöttségileg fog átnyújtani.­­ Az egyesület vagyonából jelenleg 214 frt 36 krnyi fölhasználható összeg áll rendelkezésre. Az elnök jelenti, hogy az egyesületnek sikerült a fő­város területén terhes szekerekkel való közlekedés tárgyában oly szabályrendelet meghozatalát kieszkö­zölni, a­melynek üdvös hatása bizonyára nemsokára mutatkozni fog, s a­mely szabályrendeletnek a bel­ügyminiszter által való megerősítése már közelebb várható. A szabályrendelet intézkedik a terhes szeke­rek kellékeiről, a rakomány súlya és fölrakásának módjairól, a nagysúlyú tárgyak szállításáról, a rako­dás módjáról, a kerekek fékezéséről, a hajtásról, s végül magában foglalja a büntető határozmányokat. Az egyesület által kitűzött irodalmi pályázatok határ­napja tegnap járt le, s az elnök megbizatott, hogy a bírálókat nevezze ki. Végül az elnök jelentvén, hogy az ülés a szeptember elejéig tartó szünet előtt az utolsó, fölhatalmazást kért arra, hogy szükség esetén rendkívüli választmányi ülést hívhasson össze; ez megadatván, ezzel az ülést berekesztette. — A szabadság szobrának felállítása New- Yorkban akadályokba ütközött. Ezen óriási szobrot tudvalevőleg a franczia nemzet ajándékozta Ameri­kának s rendeltetése az, hogy New-York kikötőjét éj­jel megvilágítsa. A washingtoni kongresszus megta­gadta tavaly azon költségek megszavazását, melyek a szobor piedesztáljának elkészítésére szükségesek. Ma­gánadakozások útján több mint százezer dollár gyűlt össze e czélra, de a főbb munkálatok nagyobb össze­get vettek igénybe. Ennek fedezése czéljából a köz­társaság elnöke javaslatot terjesztett a kongresszus elé, kérve egyúttal az őszre tervezett inaugurácziónak költségeire is megfelelő hitelt. A kongresszus azon­ban ezt is megtagadta, a­mi rendkívül kínos hatást gyakorolt Francziaországban. New­ York államban most ismét gyűjtést rendeztek e czélra, hogy így jóvá tegyék azt a hibát, a­mit a többi államok irigysége és szűkkeblűsége elkövetett. A szobor inaugurácziója ez őszszel mindenesetre megtörténik.­­ A kisdedóvó képző­intézetben a múlt évben felvétetett 75 rendes s 12 rendkívüli tanuló s összesen 36 kisdednevelői oklevelet adtak ki. A képző­intézet és árvaházfelügyeletet, mint eddig, az idén is Kralovánszky Istvánné vezette. Az egyesület alapító tagjainak száma 329, ágyalapítványok száma 8, ren­des tagoké 102, pártoló tagoké 2. A bevételek az el­múlt év alatt 70,n­­3 frt 21 kr, a kiadások 49.713 frt 23 kr, a pénztári marandé,ny 1886-ik évre 29.949 frt 98 kr. Az egyesület tiszta vagyona 191.48,5 forint 87 krajczár.­­ Az osztrák-magyar Lloyd. A Pandora gő­zös Honkong felé oda utazása közben vasárnap, f. hó 27-én tengely töréssel érkezett meg Bombay­ba. A ja­vítások körülbelül 14 napot fognak igénybe venni.­ — Pozsonyból távírják lapunknak, hogy az ottani kőbányában tegnap este egy szikladarab besza­kadása következtében egy munkás meghalt és kettő megsebesült. — Bayreuthban felségsértés miatt két havi fog­ságra ítéltek egy kereskedőt, ki tiszteletlenül nyilat­kozott az elhunyt bajor király czivillisztájáról. — Párisban az 1886. évi népszámlálás szerint van 73.801 épület és 860.763 háztartás; a lakosság száma 2.256.680 . 1881. /ta a lakosok száma 16.152 lélekkel növekedett. Helyi hírek. — A fővárosi választók ideiglenes névjegyzékét az összes kerületi elöljáróságoknál julius hó 5-étől 25-éig teszik ki közszemlére. Az ideiglenes névjegyzé­ket érdekelt felek julius 15-éig délelőtt 10—12-ig megtekinthetik s d. u. 2—6-ig le is másolhatják na­ponkint az elöljáróságok helyiségeiben. Jogtalan fel­vétel, vagy kihagyás ellen a felszólamlásokat július 15-től 25-éig lehet beterjeszteni. — A magánzálogházak kamatlábainak leszállí­tása. A kereskedelmi miniszter a főváros területén levő magánzálogházak kamatlábát 9, illetőleg 12 szá­zalékkal leszállította. Tudvalevőleg a főváros, illető­leg egy interpellác­iójában Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő kezdeményezte ez intézkedést, kérve a kereskedelmi minisztériumtól, hogy a magánzálog­házak eddigi kamatlába, mely ékszerekre 24 és érték­tárgyakra 36 százalékot tesz ki, 15, illetőleg 24 szá­zalékra szállíttassák le. A zálogháztulajdonosok közül néhányan a leszállítás ellen felírtak a minisztérium­hoz, de ez nem adott helyt kérelmüknek és a törvény­­hatóság előterjesztését fogadta el. A miniszteri ren­delet értelmében a kamatláb leszálltt,3 azonnal foga­natosítandó. Különösen hangsúlyozza a rendelet, hogy a megállapított kamatokon kívül semmi néven nevezendő külön díjat a kölcsönvevőnek felszámítani nem szabad.­­ A szegény beteg gyermek egyesület jól. l-én kezdi meg működését. Az egyesület az Aradi­ utcza 20 sz. alatti intézetében ingyen orvosi segélyben és ingyen orvosságban részesít szegény beteg gyermeke­ket. (rendelés az intézetben mindennap délután 3— 4-ig.) Szegény szülőnőket is fölvesz az egyesület és míg munkabírókká nem válnak, ingyen ellátja, azután pedig ingyen elhelyezi őket. Felvételek mindennap reggel 8 órakor. A közönséget figyelmeztetjük, hogy az egyesület intézetében mindig egészséges, jól táp­lált dajkákat kaphat, kik gondos orvosi felügyelet alatt állanak. Egyszersmind fölkérjük a közönséget, hogy az egyesületet, mely a jótékonyságnak e terén egyedül áll, kegyesen támogassa. Az egyesület­­é ve

Next