Pesti Napló, 1887. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1887-01-01 / 1. szám

tvos hitelműveletet érleltek meg már régeb­ben; most el vannak halasztva, de kérdés, hogy kiderül-e egyhamar annyira a politikai láthatár, hogy ezen műveleteket bizton útnak indítani lehessen. A hitelszervezet egyik nevezetes jelen­sége a postatakarékpénztár életbeléptetése, azonkívül élénk társadalmi mozgalom indult meg a kisbirtokosok hitelszövetkezetének életbeléptetésére. Sokat foglalkozott a kormány, a törvény­­hozás és a közvélemény az Ausztriával fenn­álló közgazdasági kapcsolat revíziójával, de a rendezés, bár Magyarország fölötte előzé­keny volt, még fele utján sincs, úgy, hogy a vámszövetséget föl kellett mondani s a diffe­­rencziák eloszlatása még fölötte kétes. A kvóta tárgyal­ás csak most kezdődik. Felmon­dattak továbbá, nem a monarchia, hanem a másik fél részéről, a Német- és Olaszország­gal fennálló szerződések; Romániával nem­sokára megkezdődnek a tárgyalások. Nehézség van bőven; erőnk, a melylyel leküzdhetnek, nem gyarapodott; de azért reméljünk jobbat s igy menjünk az uj év viszontagságai elé. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, január 1. Naptár: 1887. január 1. Szombat. — Róm. kath.: Kiskarácsony. — Prot.: Újév napja. — Görög-orosz: (deczember 20.) Ignácz vértanú. — Zsidó: (teber 5.) — Sabbat Vajigas. — Nap kel 7 óra 50 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 17 perczkor délután. — Hold kel 11 óra 30 perczkor délelőtt, nyugszik 11 óra 33 perczkor éjjel. A miniszterek nem fogadnak. Karácson­y-u­j­évi kiállítás a műcsar­nokban (Andrássy-út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 4 óráig. Be­lépti dij 20 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművé­szeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Belépti dij 20 kr. Gyümölcskiállítás a Köztelken d. e. 10— 12 és d. u. 2—4 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—11'/8 óráig. Nemzeti muzeum:képtár d.e.9—d.u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak zárva. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. S -3. . d. e. 9— d. u. 1 -áig. Nemzeti múzeum term. és néprajzi tár d. e. d. u. 9—1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9— d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9—12 óráig. (A többit lásd fentebb.) ■V A kettős ünnep miatt lapunk leg­közelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn, jan.­st-fmn reggel jelen meg. 0^* Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, a következő tartalommal: Közgazdaság. — Ingatlanok forgalma. — Tárcza:A „Krokodil.“ — Hirdetések. — 1887. A ma megkezdődő újév közönséges év vagyis 365 napból áll, 52 vasárnappal. A három ke­resztény főünnep a következő napokra esik: husvét­­vasárnap április 10, pünkösd vasárnap május 29 s karácsony deczember 25 (vasárnap). Ezeken kívül kettős ünnepnap az évben még háromszor fordul elő : Újévkor, Szent­ István napkor és Nagy-Boldogasszony napján. A f°rsang ez évben sokkal rövidebb lesz, mint volt a megelőző évben, mikor 62 napig tartott. Ez évben vízkereszt napjától vagyis január 6-tól be­zárólag február 23-ig, tehát összesen 47 napig tart. A tavasz márczius 20-án, a nyár június 21-én, az ősz szeptember 23-án, s a tél dec­ember 22-én kezdődik. Lesz két nap- és két holdfogyatkozás. Részleges hold­­fogyatkozás február 8-án, gyűrű alakú napfogyat­kozás február 22-én, részleges holdfogyatkozás au­gusztus 3-án és teljes napfogyatkozás augusztus 19-én. Ezek közül csak az augusztus 3-diki holdfogyatkozás lesz nálunk látható. Az év szombati nappal kezdődik s ugyancsak szombattal végződik. Az úgynevezett uralkodó bolygó ezen évben a hold­­bácsi már egészen belekékült garde de dames sze­repébe. — Csak gúnyolódjál, öcsém. Könnyű neked, a­ki korcsolyázol. De délutánról délutánra itt állni a jégen, nem tréfa dolog. — Hát miért áll itt ? Pistával egyedül is eljö­hetnék — jegyzé meg hűvösen a fiatal­asszony, a kocsi felé indulva. — Látod, ilyen a feleségek hálája — nevetett a tábornok, és míg nejét a kocsiba emelte — hét óra­kor Sachernél ebédelünk több jó ismerőssel — foly­­tatá — biztosan számítunk reád is, Felix, ugy­e Liza ? — Hogyne, nagyon fogunk örvendeni — mondá a fiatal­asszony udvariasan kezet nyújtva Vanderbilt­­nek, majd Szelényihez fordulva, majdnem parancso­­lóan folytatá: — Hát maga nem jön velünk ? Jöjje­nek mind a ketten, elég nagy a kocsink — téve hozzá kissé erőltetett nyájassággal. Felix kihúzta karját Szelényiéből. — Részemről köszönöm, nekem itt rendez­­véns­m van az orosz és amerikai követségi titkárokkal. Hat órakor azonban mindenesetre ott leszek Sa­chernél. Midőn a kocsi megindult, Liza durczásan veté hátra magát ülésén. — Milyen kiállhatatlan, elbizakodott egy em­ber ! S most már estére is a nyakunkba varrta ma­gát ! Ennek maga az oka, Károly, miért hívta meg ? — No meg az kellett volna, hogy meg ne hív­jam ! Nem sejthettem, hogy kifogásod lesz legkedve­sebb rokonunk ellen, kit azonfelül csaknem fiamnak tekintek. — És ki a legérdekesebb emberek egyike — veté közbe Szelényi. — Csodálom, hogy éppen magá­nak nem tetszik, Liza, magának, a ki úgy hajhászsza a különlegességeket. — De nem férfialakban, ha alig középterme­­tűek és kiaszottak és barnák, akár a szárított datolya. A férfiak nem feleltek. Tapasztalásból tudták, hogy Lizával mostani kedélyhangulatában nem lehet okoskodni. (Folyt, köv.) Napirend, január 2. Naptár: Vasárnap, január 2. — Róm. kath.; B. Makár apát. — Prot.: B. Abel. — Görög-orosz. (d­e­­czember 21.) B. Julianna szűz. Zsidó : (tehet 6)_­­ nap kel 7 óra 50 perczkor reggel, nyugszik 4 óra­­ig nM­zi,nr délután.­­ A hold kel 11 óra 54 perczko­rp„ePlTvné­nik éjfélkor. regg ’ nyUg Miniszterek nem fog'd­ nak. történelmi a­rja»c8arn0^ a foudai várbazárban, nv ” aI1 ^ e­ 9_ u. j óráig. ür° képtár az akadémia palotájában t f i • — Vilmos császár, ki ma, újév napján, ünnepli katonai szolgálatának nyolczvan éves jubileumát, a karácsonyi ünnepeket a leg­vidámabban tölté s álta­lában meglepő jó egészségben van. A császár decz. 27-én este egész váratlanul s még hadsegédét is ott­hon hagyva, az udvari színházhoz hajtatott s a kocsi­ból kiszálltakor vadásza segélyét sem vette igénybe. A nagyszámú közönséget a legkellemesebben meg­lepte az aggastyán kitűnő kinézése. — Pogány György, Hunyadmegye főispánja, negyedszázados főispáni jubileuma alkalmából ezer forintos alapítványt tett, melynek évi 60 irtot tevő kamatait a megyei tisztviselők után maradt s a dévai állami főreáliskolába vagy a szászvárosi Kun-tanodába járó fiárvák élvezik. Az- alapítványt az árvaszék ke­zeli , felváltva évenkint, hol az egyik, hol a másik tanintézet hirdeti ki a pályázatot. Az adományozást a főispán élethossziglan önmagának tartotta fenn. Mindenik ötödik évben az alapítvány olyan tanítónak adatik, ki a gyümölcstenyésztés és méhészet terén is kitünteti magát. Az alapítványt a főispán Hunyad­megye decz. 28-án tartott közgyűlésén jelentette be, mely a bejelentést a legnagyobb lelkesedéssel vette tudomásul. — Déván nagy örömöt keltett azon hír, hogy a pénzügyi bizottság megszavazta a reáliskola interná­­tusának költségeit. A városi hatóság ezért egyes kép­viselőkhöz köszönő levelet is intézett. — Az istentisztelet magyarosodása. Sajnos je­lenség, hogy oly vidékeken is, hol a lakosság teljesen bírja a magyar nyelvet, még mindig más nyelvű isten­tiszteletet tartanak, így a Pécs város kegyurasága alatt álló templomokban jobbára német és horvát nyelvű az istentisztelet. Pécs város közgyűlése föl is szólalt ez ellen s julius havában irt Dulánszky Nándor püspöknek, hogy hozza be a magyar isten­tiszteletet. Dulánszky válasza hat hónapig késett s azt tartalmazza, hogy a plébánosok véleménye alap­ján a város kérelmét nem helyeselheti, mert a pécsi hívők java­ része még nem érti a magyar szónoklato­kat. E válasz nagy visszatetszést szült s az e hó 29- én tartott közgyűlésen fel is szólalt maga P­e­r­c­z­e­l Miklós főispán és Aidinger János polgármester s a közgyűlés nagy lelkesedéssel ismételte júliusi hatá­rozatát ; különösen a polgármester kelt ki hevesen a püspök határozata ellen s kijelentette, hogy Pécs vá­­ros minden hivatalában fönnakadás nélkül használ­ják a magyar nyelvet s igy nem áll az, hogy a hivők meg nem értenék a magyar hitszónoklatokat.­­ Az Üstökös 30 évi fennállásának jubileumául igen érdekes tartalmú számot adott ki. E szí*11 J­á* k­a­i Mórtól, az Üstökös alapítójától közöl humoresz­ket e czimmel A vén sas; a humoreszkhez a raj­zokat Roskovics Ignácz készítette. — Az Útmutató 1887. évi I. (január—február havi) füzetében a Budapestről magyar, osztrák és közös vasutak állomásaira, valamint külföldre kiadás­ra kerülő közvetlen menetjegyek uj összeállításban foglaltatnak. — A kassai gör. kath. templom ünnepélyes fel­avatása vasárnap, decz. 26-án, a délelőtti órákban, a közönség rendkívüli érdeklődése mellett folyt le. A püspöki hatóságot Stempák Ignácz prépost-kanonok képviselte, rajta kívül az esperességből több lelkész volt jelen. A magyar egyházi szónoklatot Dubay Illés esperes, a tótot Habina Péter, a misét Viszlóczky Gyula gör. k. plébános tartotta. A templom már reg­geli 8 órakor zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Szá­zakra lehetett tenni azok számát, kik a templomba nem juthatván, künn az utczán várták az ünnepély lefolyását. A gör. kath. hívek öröme az építkezés ennyire jutása felett nagyon indokolt, mert nemcsak hogy saját templomot nyertek az épületben, de ez mint építészeti ma is méltó dísze a városnak s büsz­keségét képezheti a hitközségnek. — Egy jókedvű elnök, Kinszky gróf tartományi marsall az alsó-ausztriai tartománygyülés tegnap­előtti esti ülésére egy nagy ebédről ment el és az ülés végén a következő beszédet mondta: Ebben az évben ez volt az utolsó ülés. E helyen hála Istennek egyetlen egy oly felhő sem mutatkozott, mely a mi kedé­lyeinket elszomorította volna. Mindnyájan kollegáknak éreztük magunkat, mert mi igaz fiai vagyunk Alsó- Ausztriának, kik az országnak csak javát akarjuk, a birodalom zászlóját magasra tartjuk és megvetünk mindenkit, ki mint osztrák hazafi nem tart velünk. (Tetszés.) A­ki nem akar velünk tartani, az maradjon künn. (Derültség.) Mindnyájuknak boldog új évet kívánok! (Tetszés és derültség.) — A magyar mérnök és építész-egyesület mű- és középítési szakosztályai jövő évi január hó 3-án esti 61/* órakor az egyesület helyiségében (Csillag­ u. 12. sz.) ülést tartanak, a melynek tárgyai: 1. N e n d t­­v i­c­h Gusztáv »Épitőművészeti életünk« czimü ér­tekezése és ezzel kapcsolatos indítványa építészeti kiállítások rendezése dolgában. 2. Folyó ügyek, in­dítványok. — A czár gyilkosságai. Villaume alezredes esete a legutóbbi czáfolatok daczára is sokat foglalkoztatja a közvéleményt. Legutóbb azt jelentették, hogy V­il­­laume él s nem igaz, hogy a czár őt meggyilkolta. Ezzel szemben most az a hír tartja magát, hogy Vil­­laume alezredest nem ölte ugyan meg a czár, hanem megsebesítette s hogy Villaume él, de súlyosan meg van sebesitve. A dolog annál feltűnőbb, mert a Times legújabb számában e lap párisi levelezője a czár egy korábbi gyilkosságát határozott ténynek mondja s részletesen elbeszéli, mint gyilkolta meg a czár Reu­tern orosz őrnagyot. E szerint a czár egy asztalhoz ültette az őrnagyot s több levél írásával bízta meg. E levelek írása körülbelül két órát vett igénybe s a czár megparancsolta, hogy a mint a levelek készen lesznek, vigye azt be az ő szobájába. Reutern őrnagy, midőn a czár távozott, arra számítván, hogy senki sem fogja háborgatni, czigarettára gyújtott s elkez­dett füstölni, noha a czár szobája mellett dolgozott. E közben a czár hirtelen belépett ismét. Az őrnagy megijedt s a czigarettát, mely hosszú szipkában volt, háta mögé dugta, nehogy a czár meglássa. A czár azt hitte, hogy Reutern pisztolyt rejtett el, mely­­lyel meg akarja őt lőni. Kivette zsebéből re­volverét és agyonlőtte az őrnagyot. Midőn észre­vette tévedését, azonnal elküldte egyik bizalmas hadsegédét Rentern családjához, hogy az ott el­mondja a végzetes tévedést és a czár “m“mé­lyebb fájdalmát fejezzék ki az eset fölött. A család nemcsak hogy nem közölte senkivel az esetet, hanem még most is azt állítja, hogy az őrnagy természetes­­ halállal múlt ki. A közvélemény, — így folytatja a párisi levelező — úgy okoskodik, mint a közmondás tartja: Qui a tué tuera. A­ki gyilkolt, gyilkolni fog. Ha a czár megölte Reutern őrnagyot, nagyon közel fekszik azon feltevés, hogy Yillaume alezredest, a német katonai attachét is meggyilkolta. Ez a hír itt Párisban három nap óta kering, de én nem említet­tem azt fel, mert voltak okaim, hogy azt abszurdnak tartsam. Tudtam, hogy midőn Yillaume alezredes el­hagyta Párist s Szt.-Pétervárra ment, az volt feladata, hogy a czárt elidegenítse Francziaországtól és ez utóbbit ismét teljesen izolálja. Ennélfogva több volt, mint valószínűtlen, hogy a czár éppen azon embert gyilkolja meg, ki azért küldetett Pétervárra,­­ hogy azon befolyást használja fel, melylyel a czárra bir. De midőn Reutern halála kétségtelen ténynyé lett, a köz­vélemény, valószínűtlensége daczára is, hitt a Vil­laume alezredesről elterjedt hírben. A czár izga­tottsága oly nagy fokú, hogy tőle minden kikerül. Azon folytonos rettegés, melyben él s azon sok veszedelem, mely környezi, megfejti ezen izgatottsá­got. Itteni orosz diplomácziai körökben azt beszélik, hogy az egész hírnek alapja az, hogy a czár egy ki­hallgatás alkalmával, melyet az alezredesnek adott, ez utóbbival szemben türelmetlen mondatot tett, nem tetszését fejezvén ki a fölött, hogy Villaume rá akarja őt beszélni, hogy Francziaországgal ne szövetkezzék. A czár kedélyállapotáról a Times bécsi levelezője a következőket sürgönyzi: Itt mindenki a czár kedély­­állapotáról beszél, s a béke és háború esélyeiről úgy tanakodnak, mintha az egyetlen embernek szeszélyé­­től függne, a­ki alig ura már tetteinek. Diplomácziai körökben sokkal többet beszélnek a czár cselekede­teiről, mint a­mennyi a hírlapokban megjelent. Ha ezen híreknek csak egy része igaz, akkor nem lesz meglepő, hogy az orosz császári család nemsokára kénytelen lesz intézkedni aziránt, hogy a czár fölmen­tessék az uralkodás kötelességei alól. Meglehet, hogy voltak már oly zavart elméjű czárok, mint III. Sán­dor czár, de azok nem éltek oly időben, hogy a hírla­pok és tudósítók naponként nyilvánosságra hozhat­ták őrült tetteiket. Ha csak a legújabb híreket te­kintjük, melyek nem lehetnek mindannyian puszta kacsák, ezek eléggé bizonyítják, hogy Európában a legnagyobb hatalom egyszerre belesodortathatik oly háborúba, mely százezerek életébe kerülhet, éíve azért, mert egy megbomlott eszü despota hajtja vaid a dolgokat, a ki nem képes többé nyűgod'5*“ g°n' dolgozni. — A kolera Iglón. Az utolsó he*^11 Szepes- Iglón uralkodott kolerát illetőleg­­ valóságnak meg nem felelő, igen túlzott hirek jötwj£ széles körökben forgalomba, mely hirek ha v.­^ volnának, alapos aggodalmat kelthetnének a tanintézetünkben levő nagy számú vidéki tanulók szülőiben. A túlzott hí­rekkel szemben, hivatalos adatok alapján, a főgim­náziumi igazgaJ°sa8 megnyugtatásul a kö­vetkező tényállást kiölheti: Tény az, hogy városunk­ban 1. év november 18-ától deczember 22-ig 58 kole­­rabetegedési eső fordult elő, melyek közül 36 halál­lal végződöt A járvány kizárólag a szegényebb nép­osztályból szedte áldozatait, a polgári vagy jobb mó­dú lakosságnál nem fordult elő egyetlenegy betege­­dési es­en sem, tanuló ifjúságunk egészségi állapota pedi j°bb volt, mint bármely más évben ilyenkor, minélfogva a tanítás a karácsonyi szünidőkig zavarta­lanul folyt. Dec­ember 22-ike óta betegedési eset nem fordult elő, így tehát a járvány megszűntnek tekint­hető, a tanintézetben pedig a rendes időben, január 3 án, kezdetét veszi a tanítás. A szülők tisztelettel ké­retnek, hogy a jelzett időre gyermekeiket a taninté­zetbe visszaküldjék. — Felfüggesztett polgármester. Mint Karánse­­besről jelent, az ottani polgármestert, Daszkal Da­­miant, állásától felfüggesztették. Felfüggesztése az ellenőrző bizottság által felszínre hozott mulasztások alapján történt, mely mulasztások kiindulási pont­jául tekinthetők ama visszaéléseknek, melyeket alá­rendelt hivatalnokai követtek el, s melyeknek már régebben nyomára jutottak. Az ellenőrző bizottság indokolt előterjesztése következtében a felfüggesztés­­sel egyidejűleg a polgármester ellen az 1886-iki XXIL tcz. 90. és 93. §§-ai alapján a fegyelmi vizs­gálat megindítását is elhatározták. Az eset városszer­te annál nagyobb feltűnést keltett,mert harmincz városi képviselő közül huszonhat a fel­­függesztés mellett szavazott. A felfüg­gesztett polgármester helyébe a tanács ideiglenes vezetésével dr. Nemojan János ügyvédet bízták meg. — Műszaki katona, mint betörő. 1886. évi feb­ruár 26-án Rovinszky József, Pala­ utcza 13. szám alatti lakását ismeretlen tettesek feltörték és összes ingóságait elvitték. A napokban úgy az orgazdákat, mint a betörőket sikerült, elfogni. Szanovszky Márton, Dubit József és Valentirovics József gyári munká­soknál, kik mint orgazd szerepeltek, megtalálták a Rovinszkytól lopott tárgyakat. Szigorú vaslatbra fog­ták, mire bevallották, hogy a betörést Gospodarovits János Tamás 2-ik műszaki-ezredbeli köz­katona követte el. — A m. kir. államvasutak s a kir. szab. déli vasút közt létrejött megállapodás folytán 1887. évi január hó 1-től kezdve a Budapest m. kir. államvas­utak személypályaudvara és déli vasút zákány-Károly­­város-fiumei vonalra szóló éves bérleti jegyek fognak mérsékelt árakon kiadatni. I. osztály 280 frt, II. oszt. 220 frt. Jegy kiállítási díj fejében 1 frt fizetendő. Ezen jegyek kiadása kizárólag a m. kir. államvasutak menetjegyirodájában (Budapest, Mária-Valéria­ utcza Hungária szálló) történik. — Szab. oszt. magy. államvasuttársaság. A Budapest osztr. magy. pályaudvar és Temesvár-Jó­­zsefváros között kiadásra kerülő mérsékelt áru 10 napi érvényességű menettérti jegyek, melyek ára a II. osztályra nézve 19 frt, a III. osztályra nézve 12 frt 66 kr — 1887. évi január hó 1-től az utazásnak a jegyek érvényessége tartamán belül Szegeden je­lentkezés nélküli félbeszakítására jogosítanak, a töt'' középállomásokon pedig az utazás az állomási főnö­nél való jelentkezés, illetve a jegy láttamozása mellé megszakítható. — Az éhezők dala. A belga anarchisták eg igen jellemző dalát a következőben mutatjuk be:’ Fenséges eszme a szabadság' S talán övé is a jövő, A tudomány csodálatot kelt És a hit lélekemelő. ’­­ De nélkülök is el vagyunk mi, Hisz nélkülök is pezsg a vér ! Egyet kívánunk, egy kell nekünk Kenyér, kenyér.­­ Éhség kínozza gyönge testünk, Szemünkben éhség lángja ég. 8 ezt el nem oltja ezer frázis És ezer üres bölcseség. Nem hat szivünkre semmi, semmi . Mohó szemünk csak enni kér, a Egyet kívánunk, egy kell nekünk • Kenyér, kenyér. Kenyérért türünk, hajolunk meg Félkészt­ve ezért rombolunk Ezt kérdjük, esdjük, követeljük, Es minden vágyunk, haragunk,’ Ezért dől romba a világ majd, Ezért foly­and tengernyi vér,­­ Egyet kívánunk, egy kell nekünk : '' Kenyér, kenyér. Liszt Ferencz végrendelet Sayn-Wittgenstein szül.Iv­owszka, Jolina herczegnő nem rég a következő1 in^ ] a budapesti kir. törvényszékhez : Liszt Ferencz zongoraművész0^° 1886-e év nyarán köztudomás szerint a Treuthban it­lenül és törvényes gyermekek atrahagyása nélk­ül halálozván, hátrahagyott rendeletében köztudo­más szerint engem nevezett E általános örökösév­é és a végrendelet végrehajtója Én pedig a hagyaték ] ügyeknek lebonyolításával Ii­c­h­­­a János dr. bécsi, és Stiller Máric budapesti ügyvédet biz­t­tam­ meg. I Csiky M. sere­gesi lakos az előadott és kü-­­lönben köztudomású hvek folytán értesítette fent­­nevezett bécsi ügyvédnőt arról, hogy egy a boldo­gult Liszt Ferencz tu-jdonát képező s a budapesti központi állampénztár m­int letéthivatal által őrzött takarékpénztári konyakot a tek. kir. törvényszék­nél 1886. évi auguais hóban letétbe helyezett. Mint néha Liszt Fereznek általános örököse, a ta­karékpénztári könyvece átvételére jogosítva lévén, kérem a tekintetes t­ényszéket, méltóztassék a ta­karékpénztári könyvecskét részemre kiutztványozni és erről Csiky M. urat értesíteni. Sayn Wittgenstein herczegnő e érvényéhez mellékli Liszt Ferencz német nyelven i4 végrende­letét, a mely következőleg szól: Az én utolsó akaratume 1. Általános örökösömnek Hayn-Wittgenstein született Iwanowszka Karolina hrczegnőt nevezen ki és ennélfogva kézirataim közzételét is az ő szabad akaratára bízom. . . 2. Csak ama Rothschi*, Harisban letételle­nyezett összegek, amelyet'^ leányaimnak Blandine férj. Olivier asszonynak;*..?08­“8. fe/J‘ Bulovne as­szonynak házasságra ’*lesur alkalmával nászajándé­kul rendeltem és évi kamatait eddig is ők húzták, — adjanak at közvetlenül hatalom után fentnevezett ké*­eanyám tulajdonába. 3 Rém“0“ egyuttal, hogy Pánsban tartózko­dó édesany,Ának’ ki'sz* Annának általános örökö­söm gav Wittgenstein sz. Iwanovszka Karolina herczeri évenkint — egész haláláig ugyanazt az Xpo_'jt fizesse, a melyet anyám évenkint tőlem OSSZF­­­oz. 4. Kérem Sayn-Wittgenstein herczegnőt végaka­ratom teljesítésére s kedveseim és barátaim számára fagyatékomban levő ama tárgyak átadására, amelye­­ket előtte megneveztem. Liszt Ferencz. Weimar ,861. aug. 15. A budapesti kir. törvényszék Nyárasdy­ános biró referálása mellett tegnap tárgyalta e kér­­vényt s a következő végzést hozta: Folyamodó S­a­y­n-W­ittgenstein sz. Iwa­­niwszka Karolina herczegnő ama kérelmének, hogy a .éh. Liszt Ferencz hagyatékához tartozó s ezen kir. törényszék bírói letétében kezelt takarékpénztári könyvecske kezei közé kiutalványoztassék, hely nen adatik. Mert: 1. Liszt Ferencz magyar honpolgár lévén s min a zeneakadémia tanára köztudomás szerint Budpesten rendes lakással bírván, illetékes hagya­téki bíróságát a budapesti kir. törvényszék képezi. 2. A hagyatéki bíróság a hagyatéki tömeg ja­vára k ezelt értékeket rövid uton sem a végrendelet végraajtónak, sem a jelentkező örökösöknek ki nem szolgá­tathatja. 5. Mert habár a mellékelt végakarat kifogó tálán végrendeletnek tekintetnék is, az abban megr­dezett két gyermeke — s a mennyiben azok törvér­telen permeknek bizonyulnának is, — a vérszeri oldalas rokonok meghallgatása s azok beleegyez nélküli hagyatékot képező takarékpénztári bel könyveske kiszolgáltatását e törvényszék, mint ir­tékes hgyatéki bíróság, el nem rendelheti.­­ Mert a hagyatéki bíróságot az örökségjr­­tékek teintetében felelősség terheli, miből önké kö­­vetkezik hogy a kezelése alatti hagyatéki vagyonát ezen szempontból is addig ki nem szolgáltadig , nemcsak , jelen kérdés tárgyát képező takarész- t­­ári betét könyvecske, hanem az egész k­aféki tömeg am­i örökségi illeték kifizetése nemga­i­zoltatik. Üstökös. Üstkös vagy, ámde jót jelentesz, X síkos vagy, ámde pályád rendes. N­ csillag gyanánt helyedet megállt Farad is van, ámde soha nem csóvált Minig magasabbra pályádat emeld . S adig élj, mig egy-egy égi kollegái­vel a mindenséget most száguldja a Vissatér a pontra, honnan útra kelt. . Ábránk11­* Ha a üstökös csak nagy ritkán énik, — már hábr­jt in rendel a világ. ' Hát rég akkor milyen háborúra ldlátás, mikor az üstökös — jubilál ? Ehhez is gratu­lálni lehet! Ábrányi­nél. * A­ki a gondoktól terhelitek ajkaosolyt tud eslni, a ki a homlokok komoly redoak per­­czeit is földeritni képes, — az jótékony művei. Balázs dór.* A szeretetreméltóság a lélek zomá B e r czikp­ád. Bálban. Béla. Ugyan, édes Car­mor* o-irtja nekem mindig csak a kutjjalán meg­­futottam valamivel ? Gizella. Ellenkezők, édesél de mama it szokta mondani, hogy kine az éber kis ujját gujtja, az a kezét is kéri. ik- Vigasztalódás. Temetés ul a­pa vigasztalja el a fiatal özvegyet, s hogy tanád és ízbenjárását felajánlhassa, megkérdi tőle, hoz — Most már mihez fog — Hát — más után né?v­­­álaszolt a ha­mar megvigasztalódott özvegy Crambátydm)* Firer ur Flinta stum­sai cdester Lármás hatvágásaira. Ne igen csúfol kenik, Lármás, a baka bornyuját, mer hát a hár mi egyéb, mint a ló bornyuja ? Haszontalan !*1» a miti ló a legelső alkalommal ledob. Három dolog egészíti a bakát: vergonia, ku­lacs, szakácsnő. A huszárt meg abral bagó. Aszonta ked a multkhogy látott egy bakát, Künigrátzból Kaposvárig lannyi. De má komám Lármás, ezt legfeljebb ugathatta, ha vele szaladt ? A huszár czifraság­a ha szip, mindig haszon­talan. Nem tóm hány fiatam De akárhány vóna is: huszárnak egyet se adnél Soha életemben­­nem felejtem a múltkori ibungsmarsot ! de nem arapa miatt, hanem mert nem lehetett más italt ini, mint vizet. No de most nem vagyunk ibungsmar­ és ez a fiaskó koráná régóta várja az elpusztítását. Ne vitassuk hát soká, hanem igyunk öcsém Refer, mert úgy is csak az a mienk, a mit lenyelünk (Bolond Istók.) Heli hirek. — Szilveszter ője. Tegnap délután már meg­látszott az utczákon újév érkezése. A szokottnál népesebbek lettek a Utak s a belváros. A templo­mok körül különösene£ volt az élénkség s maguk a ■templomok szorongd teltek meg ájtatos emberek­kel. Félhomály a sí.egyházakban, a csillárok egy- egy lángja volt csí felgyújtva. A Ferenczrendiek emplomában külösen sokan fordultak meg, hol ■ gy óriási üvegszenny alatt Betlehem és Jeruzsálem épei voltak látnak. A gyermek megváltó a bölcső­i , s körülötte ajándékozó pásztorok. Egy másik ■ pfaragvány fán dús völgylapályt tüntetett elő, és a szent váls alatti tó partja körül lege­­­ző bárányok oltak láthatók. Majd Jézus éle­­i és más jeleetek csoportosultak az előbbiek lé. Az üvószekrény alatt piros «»gyökben » apró mécsek é­kitatos szemlélők olykor any­ucita m­eg gyá­gyosság előtt, hogy a kíván­csiság nem és mmba illő jeleneteknek lett oka. Károly !^^tékesfehérvári kanonok tartott nagyszabású eszédet, melyet nagy áhítattal hallgattak :«*ttatoskodók A belvárosi plébá­niát is ig6’­n esték fel, kik dr. Steiner Fülöp nagyvárad és a Szt.­István-Társulat alelnö­kének kit beszédében gyönyörködhettek. — Nyilván i i­yen magántáraságokban is kedélye­sen buc­ik el a tűnő évtől. A tiszti k s s­z­i­t­a a hangversenyed egybekötött táncz­­iigalon volt. A műsort a 68. számú gyalog­ezred mekora nyitotta meg Tannhäuser induló­jával, majd Strümpfler hegedüjátéka mulattatta a közönséget, Nöthig pedg énekszámaival aratott tetszést. Énekelt még Bekér Gizella, az operaház tagja, Benstl kisasszony a német színház jeles szí­nésznője , alkalmi költményt szavalt sok benső­­séggel. Éjféli tizenké órakor tombola volt, majd erre tárczvigalom kövekezett, melyben résztvettek: Gabriányi szül. Wagenoffen bárónő, Voloricsné, Ge­­lichna, Pavlowszkyné Wieber bárónő, Weberné, Pit­ted, Cerry úrhölgyek, továbbá Gabriányi Hermin, Holbein Mariska, RA P baronessze, Pittoni Helén és Blank, Christ Olgi Hackenberg Róza, Rotter Gi­zella,Dienstei­net, Kamnász Irma, Bruder Jenny, Pápf Anna, Hernun Erzsike, Bartha Irma, Török Piroska, Neugebdi­ Lenke, Tóth Emma, Balázs Margit, Kempf Ir. stb., a férfiak közül: Gabriányi tá­­bonok, Gammel tábornagy, Holbein tbnok, gr. Paar alábornagy, K­­­esch, Gelich tbnokok, Pápay, Gold, Khapf ezredes­ és számos főtiszt. — A f­ő­v­á­­rosi magáhivatalnokok körében szin­tű nagy társáég gyűlt össze, mely a kör műkedvelői étal rendezettérás előadásokban talált sok mulat­ Agot, ezután Portig tánczolt virradtig. — A ke­reskedő­­­ak társulata hangversenynyel bú­csúzott az évtől és tánczvigalommal üdvözölte az újat. — Az oarosok körében Az Ítélet napja czimü bohém került színre nagy közönség előtt. Az új év bekötése czimü allegorikus képet mutatták be ezután tevés közt. Végül táncz volt. Volt ezenkívül mulatsági lövöldében, hol az Egyetértés férfidalán tartott Szylveszter-estélyt. Az erzsé­­betvár 53­ körben és a Vigadóban, hol a bohókamutatványok s vaskos tréfák kedvelői talál­ták m­­a maguk mulatságait.­­ Podmaniczky Frigyes báró s a közmunkák tanána- A fővárosi közmunkák tanácsának tisztvi­selőira tegnap tisztelgett dr. Podmaniczky Frigyes­nél közmunkák tanácsának alelnökénél. A tisztviselő­­karnevében Rupp Imre miniszteri osztálytanácsos vitte üdvözlő beszédét Podmaniczkyhez, azon alka­lmas, hogy a közmunkák tanácsa, melynek élén dr. pdmaniczky Frigyes ,4 év óta áll, működésének 1-ik évfordulójához ért A tisztviselőkar nevében arra kérte az üdvözlő szólok a bárót, hogy tovább is maradna meg a közmunkák tanácsának élén s felejt­kezzék meg azon múlt évben kijelentett elhatáro­zásáról, hogy elnöki állsától megválik. A báró vá­laszában a tisztviselő kanak működésében mellette tanúsított buzgalmát mélányolva, kijelentette, hogy viszonyai akként alakulta, hogy nem lesz kénytelen alelnöki állásától magvák­.­­ A népfölkelési trvény nyomán a 19 évesek összeírására vonatkozó­iniszteri rendelet a tanács tegnapi ülésén hosszas elmecserére adott alkalmat, mert az összeírás határidő (január 15) oly rövidre van szabva, hogy Budapest annak megfelelni kép­telenség. Az anyakönyviből a születési nap sor­­rendje szerint való kiírás* azért is nehézkes, mert az újszülöttek megkeresztésére nézve vajdy ál­­lános szokás nincs, hogy­­ a születés után bányád -lapra történjék; egyik gymek már más­­, »k itt Betett keresztelletik meg. acuk gyermek ha családja másbva költözött, elvesztette már idevaló illetőségét s e­k kikeresése a többi kö­zül igen nagy munka. A taács elhatározta a honvé­delmi minisztériumot mimé nehézségekről felirat­lag értesíteni. . * életunt­zon­— Veszedelmes viszottaiulV lapokból ért** goratanitónő: Osten Anna ővérei, a . ’-;*érle¥f sülve szerencsétlen nő’érük agyilkossági a*. távol hazájokból: Baj­ff­or szabói, eljöttek Budapesti, hogy beteg nővéröket a Reus-kórházban megláto­gassák. A szegény betegre,­­ nővérei jöveteléről nem birt tudomással, a viszontlátó oly hatással volt, hogy még aznap nagy nyugtalansá, erős láz tört ki rajta, s mely folytonosan erősbödött,igy, hogy a már javuló­­félben levő beteg ismét a­egválságosabb állapot­ban van. — Öngyilkos leány. Ep­omnos 26 éves leány ugrott le tegnap a Kerepesi-t 60-ik számú házának emeletéről. A tompa zuhanást, oda sietett lakók vér­től elborítva találták. Rögtön orvosért siettek, ki konstatálta, hogy a leány súlya agyrázkódást szen­vedett s bal lábszára két belet eltört. A Rókus­­kórházba szállították, hol atyja később ráismert. Neve Inselmann Paula sí Hornyánszky-féle nyomdában volt alkamazva. Önyilkosságának oka állítólag a nyomda­­vezetőjénél rossz bánásmódja volt. Különben nevén szintén kézben kísérelt meg öngyilkosságot s az önyilkossági lám­a, úgy látszik, családi betegség. A­erencsétlen leány még a dél­után folyamán me­gilt. — Életunt vanne. Heisz Ana 32 éves gráczi születésű hajadon vónő tegnapélután Dessewffy­­utcza 39. szám alá lakásán madugot ivott azért, mert a szobaasszonat összevesz é s az őt tettleg bántalmazta. Még­­mikor bevitt a Rókusba. — Letartózott okmányk­risitők. Lermer Adolfot és felesége főkapitánya; okmányhamisi­­tás és csalás miatt irtóztatta. A illetők galicziai lakosok, kik a fökányság meg ilönféle alispáni pecsétségekkel ell, és igen a h­amisitott okmán- ’ . • galicz' ost,­ szedtek össze­­g rendőrei fát, fijtot további szédelgéseit. Az iránt askadályozhatta gálát, miként futót csaló ház­i mos­­­is­tókéba. Cvaza3P‘a pecsétek bir­— Két lövés czimen írtul­­ Borz-utcza 9. sz. ban Párezer Frencz Loses íté­­leti tulajdonos kedvest tett. R­endőrségnél azt vallotta Párezer, így a két lovás önmaga ellen irányozta. A vizsga során kiderül azonban, hogy Párezer szomszédja Klement arre, irányozta a lökéseket. Parez ugyanis feleség* ) czivódott^ és Klement a perneki házastársakat rá akarta béki­­teni. A miatt Pare annyira düköd­t, hogy szom­­szédját le akarta l­. Kétszer lött^e nem talált. A remőrség Parert emb­er­öl* kísérlete miatt a budapesti r. ügyészségnek­­­at. — talánték lőtte magát te?L este Presl Mihály, 4­ éves hmester a Tar.Os-i ház udvari. Azzal meghalt — Nyesedt mozgalom a tova decz. hó 24-tl dec30-ig terjedő Lű­­letett 290 gyme elhalt 254 szemel­yek közt volt .12,örvényes, 78 ^ nézve 151 fiú, 3 leány. Halva szül köztük­­ törvény­­ törvénytelen.A volt 123 finomü, 1 nőnemű. Egy Az életlapok mai számaiból

Next