Pesti Napló, 1887. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1887-02-01 / 31. szám

fezálsa ne haladhassa túl a 156-ot. E fölött az akadémia nagygyűlése fog határozni. — A Mar­­czibányi -jutalomra, a melyre az 1880 —1886-ig megjelent irodalmi művek pályázhat­tak, 8 pályamű érkezett be, u. m. Rakodczay Pál A szinészet rendszere ; Várady Antal Faust II. ré­szének fordítása; Vajda János Költeményei; Márki József dr. műve a klasszikus tudományokról; Szendrei János Képzőművészet remekei; Bihari Péter Eszté­tika és általános művelődéstörténet; Tömör Ferencz Korunk és ezenkívül még egy Esztétika. — A Deák Ferencz síremlékbizottság az akadémiát kérte fel al­kalmas sarkofágfeliratok szerkesztésére. Áttétetett az I. osztályhoz. —­ József főherczeg az akadémia által közrebocsáttatja Czigány nyelvtanát saját költségén. Örvendetes tudomásul vétetett. — Az akadémia nagygyűlésének idejéül május 8—15. napjai tűzettek ki. Ezzel az összesülés véget ért. — Vilmos császár jan. 26-án este, mint emlí­­tettük, jelen volt Berlinben a nagy operabálon. Álta­lános feltűnést keltett, hogy az agg uralkodó általá­ban a legélénkebben társalgott csaknem két órán át a főúri hölgyvilággal, de különösen Herbette franczia nagykövet nejével. A császár látogatást tett gróf Széchenyi osztrák-magyar­­nagykövet páholyában, melyben gróf Széchenyiné és Herbettené is helyet foglalt s Vilmos császár tiz percznél tovább a legszi­­vélyesebben beszélgetett a két hölgygyel s különösen Herbertenét tüntette ki. — Az akadémia 1887. évi költségvetése. Bevé­tel. Alapítványok kamatai 10.000 frt. 2. Értékpapí­rok után 46.000 frt. 3. Házbér 40.000 frt. 4. Könyvek eladásából 4000 frt. 5. Ingatlanokból 700 frt. 6. Idő­közi kamatok 500 frt. 7. Országos dotáczió: a) törté­nelmi és irodalomtörténeti czélokra 15.000 frt, b) mű­emlékek kiadására 5000 frt, c) természettudományi kutatásokra 5000 frt, d) könyvtárra 5000 frt, e) filo­lógiai bizottság 1500 frt. Összesen 132.700 frt. Ki­adás: 1. Személyi járandóságok : a) rendes tagok fize­tése 2500 frt, b) főbb tisztviselők fizetése 6800 frt, c) többi tisztviselők fizetése 9550 frt, d) szolgák fize­tése és ruházata 4460 frt, e) nyugdíjak és segélyezé­sek 1690 frt. 2. Évkönyv és Értesítő kiadása 2000 frt. 3. Az I. osztály és bizottságai részére 13.500 frt. 4. A II. osztály részére: a) osztályi kiadásokra 6200 frt, b) történelmi bizottság 11.000 frt, c) archeológiai bizottság 6000 frt, d) nemzetgazdasági bizottság 3000 frt. 5. A III. osztály részére: a) osztályi kiadásokra 6800 frt, b) természettudományi bizottság 5000 frt, c) hadtudományi bizottság 1200 frt. 6. Könyvkiadó bizottság az akadémiai természettudományi és orvosi könyvkiadó vállalatok segélye 5000 frt. 7. Gróf Széche­nyi István beszédei kiadására 500 frt. 8. Jutalmakra 5000 frt. 9. Budapesti Szemle segélyezésére 2800 frt. 10. Előfizetés az Ungarische Revue példányaira 1500 frt. 11. Előfizetés a Naturwissenschaftl. Berichte pél­dányaira 1500 frt. 12. Előfizetés franczia nyelven köz­rebocsátandó magy. irod. történetre 200 frt. 13. A könyv- és irattárra 8000 frt. 14. Akadémia épületeire, fentartás, javítás, fűtés stbre 6000 frt. 15. Ügyvédi irodai és vegyes kiadásokra 3500 frt. 16. Adó 10.500 frt. 17. Kamatok az akad. által kezelt alapok után 7000 frt. Összesen 131.200 frt. — Hirlapszerkesztők értekezlete. Az Egyetér­tés és a Pesti Napló főszerkesztői tisztelettel meghív­ják kartársaikat, a budapesti napilapok főszerkesztőit, a szerdán, február 2-án d. e. 11 órakor az írói körben tartandó értekezletre. Az értekezlet tárgyai: 1. A rendőrség és a sajtó. 2. Az országgyűlési gyorsiroda által a hírlapokra kivetett dijak. 3. Egyéb tárgyak. — Az „Aurora“ keresztény irodalmi társaság tegnapra hirdetett közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg határozatra képes számban, elmaradt s al­éviteler. hó 15-én lesz megtartva, a­mikor is a jelenlevők fognak határozni. — Felolvasás: Beksics Gusztáv tegnap dél­után a Szalonokról érdekes felolvasást tartott a VI. -—VII. kerületi körben. Ecsetelte a szalonok rendkí­vüli fontosságát a művelt társadalmak történeté­ben s példákkal világította meg ezek befolyását a társadalomra, a különböző történeti időkben. Kez­detül a magyar társadalmi életről beszélt s felem­­lité, hogy nekünk tulajdonképpeni művelt társadalmi életünk még nincs, főképp azért, mert az arisztokrá­­czia elzárkózva él. A pénzarisztokráczia szintén zár­kózott, a polgárságnak pedig szalonjai nincsenek, he­lyette csak a jour-fixeket hozzák az utóbbi időben di­vatba. A szalon­élet megteremtésére a finom, a mű­velt nő van hivatva. A görögöknél szalon nem volt, nem is lehetett, minthogy a nők keleties elzárkózott­­ságban éltek. S valójában akkor kezdődött a szalon­élet, mikor a nő a társadalom szabad tagja lett. Ér­dekesen adta elő a felolvasó az antik világ társadalmi életét, Szidonius görög auktor nyomán. Az antik vi­lágban a férfiak festették arczukat s a nők férfias mu­latságokban kerestek szórakozást. A középkori tár­sasélet sem kedvezett a szalonnak s csak az uj kor volt igazi megteremtője. S itt különösen a franczia szalonokat ecsetelte, azok keletkezését és fontos sze­repét a franczia társadalmi élet megteremtésében, felemlítvén, hogy Francziaországban a szalon­élet már a nagy forradalom előtt indult meg. A felolvasót a nagy számú hallgatóság megéljenezte. Utána tár­sas vacsora, majd táncz is volt. — A berlini magyar egylet matiné­ja, mely az ottani királyi operaházban tegnap tartatott meg, a legfényesebben sikerült. Ney Dávid, operaházunk tagja is közreműködött s rendkívül meleg és fényes fogadtatásban részesült. Dalaival, melyeket énekelt, roppant tetszést aratott. Auguszta német császárné nagyobb összeg kíséretében meleg hangú átiratot in­tézett dr. Horváth egyleti elnökhöz, melyben elisme­rését fejezi ki az egyletnek közhasznú tevékenysé­géért.­­ A vendéglősök országos értekezletére, mint a Vendéglősök lapja írja, eddig a következő he­lyekről történtek jelentkezések: Kolozsvárról, Komá­romból, Tövisről, Kelenföldről, Székesfehérvárról, Aradról, Kunfélegyházáról, Váczról, Makóról, Győr­ből, Szabadkáról, Bajáról, Nyitráról, Szentesről, Új­vidékről és Zólyomból. — Az ó­buda—szent­endrei viczinális vasút en­gedély okmányának megállapítása tárgyában tegnap délelőtt értekezlet volt a közmunka- és közlekedés­­ügyi minisztériumban. A tárgyalás legfőbb pontját az a kérdés képezte, vájjon a vasútvonal az ó­budai főtérig viczinális vasút jellegével birjon-e, vagy pedig e jellege a vonalnak kijjebb kezdődjék. A főváros képviselői azt kívánták, hogy a főváros keze ne legyen lekötve az iránt, hogy esetleg a lóvasut az amfiteát­rumig meghosszabbittassék s igy kérték, hogy a szárnyvonal az amfiteátrumig lóvasúti jellegű legyen. Ez óhaj ellenében a minisztériumok részéről több rendbeli nehézségek emeltettek, miért is abban tör­tént megállapodás, hogy a viczinális vasút csak a fila­­tori gátig tekintessék közúti vasúti jellegűnek. A to­vábbi rész, egész az ó­budai főtérig, a viczinális vasút kiágazásának lesz tekintendő s erre nézve a konc­esszió csak a többi közúti vasútvonalak konc­essziója idejéig fog megállapittatni. A ki­sajátítandó terület a közúti vasút czéljaira lejegy­­zendő telekkönyvileg. A kiágazó vonal a konc­esszió lejártával a főváros tulajdonába megy át, azon vi­­szontkötelezettséggel, hogy a főváros kötelezi magát e vasútrész föntartására s elvileg biztosítja a hasz­nálatot a viczinális vasút részére. E használat fölté­telei később lesznek megállapítva. A viczinális vasút tehát a filatori gáton, az ó­budai állomáson, kezdődik. Mint a soroksári vasúton, úgy itt is, kiterjed az álta­lános tarifa egész az ó­budai főtérig. A társulat tar­tozik naponta legalább két személyszállító vona­tot járatni s reggel és este 1—1, vagy a szük­séghez képest 2—2 munkás­vonatot. A munkások SB1-, a fővárosi iskolák tanulói pedig 40°/0 enged­ménynyel utazhatnak. (Ez utóbbiak a rendes vonato­kon is.) Az építési költség 650.000 írtban állapíttatott meg. A társulat köteles a vonalat legkésőbb 1 év alatt fölépíteni s tartozik 5 állomást berendezni. A főváros föl fog hivatni, hogy az engedély­okmány ki­adása előtt 30 nap alatt nyilatkozzék a fentebbi meg­állapodások hozzájárulása iránt; ha ez idő leteltével válasz nem adatnék, a minisztérium a vasutat már az ó­budai főtértől építteti vic­inális vasúti jelleggel, a főváros kívánságának figyelembe vétele nélkül. — Vásonkeöy sírja. Mint egy vidéki lap irja, eddig ismeretlen tettesek az ó­szőnyi tragédia szo­morú hősének, Vásonkeöy Imrének sírját fölásták. A gonosztettre az a hir adhatott okot, hogy Váson­­keőy egy értékes gyémántkereszttel s több aranygyű­rűvel temettetett el. Ezeket akarták a tettesek elvinni. Az operaházból. Az operaházban tegnap délután igen kínos je­lenetek történtek, melyek ma a képviselőházat is fog­lalkoztatni fogják. A jelenetek története és lefolyása a következő: Tegnap délután 3 órára volt kitűzve a fegyelmi tárgyalás Jósika János operai házi titkár ellen, ki a lapokban közzétett felhívás által hívta meg erre ismerőseit. A tárgyalás az intendánsi szobákban tar­tatott meg. Jósika János megjelent védője, Kom­játhy Béla ügyvéd s orsz. képviselővel, kit a tárgya­lásra Olay Lajos, Győrffy Gyula s Madarász Jenő orsz. képviselők kísértek el. A nemzeti színháztól a tárgyalásra nem jelent meg egy kiválóbb tag sem, az operától jelen voltak: Hajós és Odry. A hallgatósá­got ezenkívül jobbára a hírlapok tudósítói képezték. Az előcsarnokban rendőri biztosok, több detek­­tívvel, voltak, mi nagy feltűnést keltett. A rendőri asz­­szisztencziát gr.Keglevich intendáns már délelőtt kérte volt ki, azt jelentvén a r­endőrségnek, hogy a délutáni fegyelmi tárgyalásra botrányos tüntetések készülnek. Ezt az intendáns onnan tudhatta, mert hire terjedt, hogy Jósika János a tárgyalásra védőjével, Komjáthy ügyvéddel, jelen meg, kinek védői beavatkozását az opera fegyelmi bírósága ez ügyben már egyszer visz­­szautasítá azon kijelentéssel, hogy az opera szabály­rendelete szerint ily fegyelmi ügyben védői képvise­letnek nincs helye. Komjáthy Béla ezt akarta a tegnapi tárgyalás alkalmával jegyzőkönyvileg konstatáltatni, de felszó­lalása általában nem engedtetett meg s őt rendőri karhatalommal kivezették. A tárgyalás a következőleg folyt le: A fegyelmi biróság Keglevich István gróf, intendáns, elnöklete alatt Erkel Sándor művészeti igazgatóból, Szilágyi Lajos első ügyelőből és Palánszky Bertalan titkári írnokból alakult. Három órakor Keglevich István gróf megnyit­ván a tárgyalást, előadta, hogy a biróság ezúttal Jósi­ka János, operaházi titkár fegyelmi ügyében fog ítél­ni. A fegyelmi eljárás Jósika ellen már az elmúlt év okt. 19-én indíttatott meg dr. Váradi Béla, az opera­ház jogtanácsosának véleménye alapján, mely szerint Jósika három okból teljesen képtelen a titkári állás betöltésére. E három ok: nyelvismeretekben való hiánya, a fogalmazásban való járatlansága, megbizhat­­lansága s végül az ez álláshoz szükséges előtanulmá­nyok hiánya. Jósika a fegyelmi eljárás megindítása ellen felebbezett a belügyminiszterhez, egyenként re­flektálván az ellene felhozott vádakra. Felhozta, hogy a nyelvismeretekben való hiányt nem lehet szemére vetni, mert a magyaron kívül né­metül és francziául korrekte beszél s az olasz nyel­ven is meg tudja magát értetni. A fogalmazásban való járatlanság, illetve megbízhatlanság vádját azzal uta­sítja vissza, hogy egyrészt éppen a szervezkedés leg­nehezebb idején egy maga és úgy vezette az operá­nak a titkári hatáskörbe eső ügyeit, hogy előbb Pod­­maniczky Frigyes báró, majd eleinte Keglevich István gróf elismerését is kivívta, másrészt pedig működése soha zavart nem okozott az operaház adminisztrá­­cziójában. Végre, a­mi az előtanulmányokat illeti, hivatkozik arra, hogy mielőtt kineveztetett, hosszabb időn át működött Csepregi Lajos, a nemzeti színház titkára mellett, kitől az ügykezelést teljesen elsa­­játíta. A belügyminiszter ez érvek daczára sem vette tekintetbe Jósika fölebbezését, annál kevésbbé, mert Jósika előzőleg maga kérte a fegyelmi eljárás meg­indítását. A belügyminiszter egyúttal a maga részé­ről Barkassy Géza miniszteri titkárt, az intendáns pedig Alszeghi Kálmánt nevezte ki vizsgáló bizto­sokul, kik a Jósika ellen indított fegyelmi ügyben tényleg vezették is a vizsgálatot. Kéri a vizsgálati jegyzőkönyv felolvasását. Komjáthy Béla (előlépve): Tisztelt fegyelmi bíróság. .. (Nagy zaj.) Keglevich István gr.: Felszólítom a hallgatósá­got, hogy a tárgyalás menetét közbeszólásaival ne zavarja. (Zaj.) Komjáthy Béla: Én itt nem hallgató, hanem Jósika János jogi képviselője vagyok. Keglevich István gr.: Szabályrendeleteink sze­rint itt nincs helye semmiféle jogi képviselőnek. Komjáthy Béla: Hol áll ez a szabályrende­letben ? Keglevich István gr.: Figyelmeztetem újólag, hogy e tárgyalás csak anyiban nyilvános jellegű, hogy a hallgatóságnak joga van hallgatni, de közbe­szól a n­i nem. Komjáthy Béla : Ez nyilvános fegyelmi tárgya­lás és én védői minőségemben jogosítva vagyok védeni minden biróság előtt. Keglevich István gr.: Midőn újból kijelentem, hogy itt senkinek sincs joga felszólalni, figyelmezte­tem a hallgatóságot, hogy a rendzavarókat rendőri hatalommal fogom kivezettetni. Komjáthy Béla: Én Komjáthy Béla, köz- és váltóügyvéd vagyok .. . Olay Lajos: Országgyűlési képviselő. Keglevich István gr. (beszólítja a jelenlevő rendőri közeget, Wind Oszkár írnokot, ki egyenruhá­ban jelen meg). Én kétszer felszólítottam valakit, aki közbeszólott, hogy ne zavarja a tárgyalás menetét. Most ön előtt harmadszor is felszólítom, hogy marad­jon csöndben, vagy távozzék. (Nagy zaj, kiáltások a hallgatóság köréből: Szégyen! Gyalázat! Ez erőszak!) Komjáthy Béla: S én harmadszor is kijelentem, hogy Komjáthy Béla köz- és váltóügyvéd, Jósika János jogi képviselője vagyok s jogom van védenczem érdekében szólani. Wind Oszkár rendőri írnok: Én a főkapitány meghagyásából vagyok jelen s kötelességem azokat kivezetni, kik a tárgyalást megzavarják.­­ Komjáthy Béla: Milyen rendelet alapján ? Wind Oszkár: Intendáns az ő méltósága.. . Thaly Elek (közbeszól): A szabályrendeletet lássuk. A tárgyalás nyilvános s itt mindenkinek joga van megjelenni, a védőnek joga van szólani... Keglevich István gr.: Biztos úr, tessék a rendet helyreállítani. Kiáltások a hallgatóság köréből: Az operát az állam és a közönség tartja fenn! Ez erőszak! Véde­lem nélkül senkit sem lehet elitélni! Komjáthy Béla : Én képviselő vagyok, csak kar­hatalomnak engedek. (Zaj.) Wind Oszkár : Azt is meg fogom tenni, mert kötelességem. (Zaj, kiáltások.) Komjáthy Béla : Tegye a kezét reám s akkor megyek ; lássák legalább, hogy milyen igazságot mér­nek ezek az urak. Wind Oszkár rendőri kiküldött ráteszi kezét Komjáthy vállára. „ Komjáthy Béla : íme, ez az ő igazságuk. Óriási zaj, lárma és reprodukálhatatlan közbe­kiáltások, melynek végeztével Komjáthy Béla, Jósika János, Olay Lajos, Győrffy Gyula, Madarász Jenő, Thaly Elek és még sokan eltávoznak a teremből. Néhány percz múlva, midőn a rend ismét hely­reállott, Keglevich István gróf ismét felszólítja Pa­lánszky Bertalan írnokot, hogy olvassa fel a vizsgá­lati jegyzőkönyvet. A terjedelmes jegyzőkönyv részletesen kiter­jeszkedik azokra a vádakra, melyek Jósika ellen fel­hozattak s melyek oda konkludálnak, hogy Jósika föltétlenül képtelen a titkári állás betöltésére. A jegyzőkönyv első­sorban konstatálja, hogy Jósika a vizsgáló bizottság ama javaslatának, hogy egy próba­feladvány megoldásában mutassa ki képességét, nem akarta magát alávetni, azt állítván, hogy ez akkor lett volna helyén, mikor állására kinevezni akarták. További részeiben egyes oly esetekre terjeszkedik ki, melyek összeségükben azt czélozzák, hogy a Jósika ellen felhozott vádak mivoltát bizonyítsák. A művészeti igazgatóval kötött szerződés három évi tartamra volt tervezve s mégis öt évi tartam­mal köttetett meg. Ezzel szemben Jósika azt hozza fel, hogy e szerződést neki csak leírás végett adta át Podmaniczky, s így a felelősség Podmaniczkyt illeti. A Müller Katalinnal kötött szerződésben törlések vannak, kétféle tintával van irva­s dátum nincs alá­jegyezve, megannyi oly mulasztás, melyre Jósika azt válaszolja, hogy feledékenységből vagy szóbeli meg­hagyásból tette. A Káldy Gyula szerződéséről hiány­zik a művészeti igazgató aláírása. A Gassi-féle szer­ződésről hiányzik a bélyeg és a második tanú aláírása, mely hibák még több szerződésben is előfordulnak. Jósika e vádakkal szemben arra hivatkozik, hogy feledékenységből eredt mulasztásai nem okoztak sem kárt, sem zavart az operára nézve. A szerződésekben előfordult formahibákra néz­ve pedig nem vállalhat felelősséget, mert nyom­tatott blankettákat bocsátottak rendelkezésére, me­lyeket használnia kellett s ezért a törlések és beírá­sok részéről elkerülhetlenek voltak. Arra a vádra, hogy — tudva ez eljárás törvénytelen és esetleg ká­ros voltát — mert nem figyelmeztette erre a volt in­tendánst, Jósika azt jegyezte meg, hogy a mit tett és cselekedett, a volt intendáns meghagyására és fe­lelősségére tette, a kinek szava szent volt előtte s a ki a neki adott fölmentvénynyel igazolta is a vád alapját képező eljárását. Különben Jósika be is mutatja báró Podmaniczky intendáns levelét, ki minden mulasztá­sért magára veszi a felelősséget és a legteljesebb elis­merést fejezi ki Jósika titkárnak. E jegyzőkönyv felolvasása után a belügyminisz­teri rendelet olvastatott fel, mely Keglevich indítvá­nyára a Jósika-ügyben pótvizsgálatot rendel el, annak vezetésére az előbbeni vizsgáló biztosokat hagyván meg. A pótvizsgálat eredménye az arról fölvett s ekkor fölolvasásra került jegyzőkönyv alapján a kö­vetkezőkben foglalható össze: A titkár, kinek fizetése 1200 frtban, továbbá 400 frt lakpénzben és 600 frt személyes pótlékban volt megállapítva, még a volt intendáns alatt — mint a biztosok állítják — a pénzt úgy vette fel, hogy a személyes pótlék czimen járó összeget rendes fizeté­sül állítván fel, egy utalványon irta ki s úgy vette fel. Ez eljárásával — a biztosok állítása szerint — tévedésbe ejtette fizetése iránt az új intendánst, annál is inkább, mert egyáltalán nem világosította fel róla. Jósika e vád ellen azzal védekezik, hogy eljárásával nem okozott kárt az intézetnek, mert csak azt vette fel, a­mi őt megilleti. Nem figyelmeztette — mint a vizsgálat ál­lítja — az intendánst arra sem, hogy a szerződé­sekbe pótczikkelyeket betűzni a miniszteri szabály­­rendeletbe ütközik s újból arra hivatkozik, hogy e pótczikkeket az intendáns szóbeli meghagyására tol­dotta a szerződésekbe, de elmulasztotta ilyenkor — ha csakugyan megtörtént — írásbeli felhatalma­zást kérni, miáltal a felelősséget mindenesetre elhárít­hatta volna magáról. Jósika ezzel szemben hivatkozik éppen Keglevichnek egy hozzá intézett levelére, melyben az van mondva, hogy elismeri rendkívüli buzgalmát és önfeláldozó tevékenységét. Másrészt az első operabál után 200 frt jutalomdijat is megszava­zott neki s később, mikor a fegyelmi eljárás először szóba került, Keglevich maga azt irta neki, hogy miután a volt intendánstól fölmentvénye van, az ő intendantu­­rája alatt pedig mi olyat sem tett, ami fegyelmi eljárást tenne szükségessé, ennél fogva ilyenről szó sem lehet. Hivatkozik Jósika arra is, hogy képessége mellett bizonyít az a körülmény is, hogy éppen a szervezkedés legnehezebb idején, az első két évben ő maga vezette az összes titkári teendőket, tehát any­­nyit, amennyit ma három ember is alig tud elvégezni s fennakadás vagy éppen zavar meg sem történt. Hogyha a jogtanácsos mégis azt a véleményt adta róla, hogy föltétlenül képtelen a titkári állás betölté­sére, joggal fordíthatná meg a dolgot, azt kérdezvén, hogy nem-e lett volna kötelessége a jogtanácsosnak, ki nyolcz évvel előbb lépett a nemzeti színház köte­lékébe, őt figyelmeztetni, hogy titkári minőségében tett mulasztásai milyen hátrányokat okozhatnak esetleg az intézetnek. Ám a jogtanácsosnak tíz év után csak most jutott ez eszébe. Jósika egyáltalán azt hiszi, hogy őt mások mulasztásaiért üldözik. Felolvastatott ezután a Csepregi Lajos vallo­másáról fölvett jegyzőkönyv. Konstatálja, hogy a szerződések aláírása és a bélyegezésre vonatkozólag csakugyan az az utas volt és van, melyet Jósika is követett, de arra nem emlékszik, hogy bármily tekin­tetben is tanította volna Jósikát. Váradi Béla dr. jogtanácsi véleménye kiterjesz­kedik a vádakra és a Jósika ellenvetéseire. Úgy látja, hogy ezek két kategóriába sorozhatók: tárgyiasakra és személyeskedőkre. Ez utóbbiakra nem reflektál, az előbbiekből pedig azt iparkodik kimutatni, hogy nem érvek, csak hangzatos frázisok. Kérdi, hogy a titkári álláshoz szükséges előképzettséget tekintve — mi a Jósika kvalifikácziója ? Két bizonyítvány Podma­­niczkytól és kettő Erkel Sándortól. Elismeri, hogy becses okiratok, de képessége mellett egyáltalán nem bizonyíték. Mert a Podmaniczkytól kapott bizonyít­ványok, míg egyrészt csak szorgalmáról és tevékeny­ségéről szólanak, másrészt meg nagyon is oly jelle­gűek, mintha Podmaniczky jó és kegyes szívétől ve­zérelve előre látott eshetőségekre adta volna Jósika kezébe mintegy igazolásul. Ezeknek hát bizonyító erő nem tulajdonítható, valamint az Erkel két bizonyítványának sem, mert Erkel nem lévén fö­­lebbvalója a titkárnak, alig is ismerheti hatáskörét, annál kevésbbé pedig képességeit. A vizsgálati jegyzőkönyvekből (úgy véli a jog­tanácsos) minduntalan kitűnik, hogy igaz az a vád, me­lyet Jósika ellen felhoznak. Állására való képtelensé­gét bizonyítja az, hogy valahány mulasztás ellene fel­hozatott, az illető szerződésekre, vagy levelekre azt jegyezte meg, hogy nem ő fogalmazta. Már­pedig tit­kár létére azoknak fogalmazása mindenesetre az ő kötelessége és feladata lett volna. Számos adat hoz­ható fel, hogy az ő teendőit mások végezték s elő­képzettségének hiánya mellett szól az, hogy az erre vonatkozó kérdések elől rendszeresen kitért vagy pe­dig Csepregi Lajosra hivatkozott, ki azonban nem emlékszik arra, hogy ő Jósikát oktatta volna a titkári teendőkben. Mindezek alapján a jogtanácsos is kon­statálja, hogy Jósika a titkári állás betöltésére föltét­lenül képtelen s azt hiszi, hogy a fegyelmi bíróság ítélete sem fog máskép hangzani, minek következté­ben kéri, hogy Jósika a szabályrendelet 10 ik §-a alapján állásából haladéktalanul elmozdittassék. Hátra volt még Jósika válasza a jogtanácsosi véleményre, a zárt ülésen tartandó tanácskozás és az ítélet kihirdetése, de az idő előrehaladott volta miatt (már esti 7 óra volt) Keglevich István gróf a tárgya­lást felfüggesztette s annak folytatását ma délután 3 órára tűzte ki.* A Jósika János elleni fegyelmi ügyben a m. kir. operaház intendanturája következő értesítést teszi közzé: Jósika János, a m. kir. operaháznak f. év jan. hó 1-je óta állásától felfüggesztett titkárja ügyében a fegyelmi biróság gróf Keglevich István intendáns elnöklete alatt tegnap tartott ülést, melyen sajnálatos inczidens fordult elő.­­ A vádlott részéről Komjáthy Béla orsz. képviselő jelent meg, mint ügyvéd, ki a fe­gyelmi biróság ülésében szót emelni s attól a bíróság elnökének ismételt figyelmeztetésére elállani nem akart. Miután a m. kir. operaháznál alkalmazott tiszt­viselők elleni fegyelmi eljárásról intézkedő belügymi­niszteri szabályzat szerint az egész eljárás írásbeli és nem szóbeli, miután továbbá a vizsgálat alá he­lyezett tisztviselő a jogtanácsosi vádiratba és vizsgá­lati iratokba betekinthet és ennek alapján terjeszti be a szabályzat szerint nyilatkozatát , illetőleg vád­iratát, a­mi a jelen esetben meg is történt, miután e szerint a fegyelmi bíróság előtt a szabályzat szerint szóbeli védelemnek helye nincs s ezen eljárás tisztán az ügyiratok s a vádol­ védelmi nyilatkozatának föl­olvasására szorítkozik, a fegyelmi biróság elnöke mindezen indokok alapján nemcsak jogosítva, de kö­telezve volt megvonni a szót Komjáthy Béla ügyvéd úrtól, szigorúan a szabályzat rendelkezéséhez tartván magát. Hogy egyébiránt a vádolt tisztviselőnek előre elhatározott szándéka volt zajos affairet és botrányt provokálni, azt bizonyítja nemcsak azon körülmény, hogy a fegyelmi bíróság előtt a szabályzat rendelke­zései ellenére ügyvéddel akarta képviseltetni magát, hanem az is, hogy szétküldött felhívások által oly elemeket hozott a tárgyalási terembe, melyek megfe­ledkeztek az illem legkezdetlegesebb szabályairól. Helyi h­írek.­ ­ A fővárosi magánépítési bizottság a tegnap délután tartott ülésében a következők részére hozta javaslatba az építési engedély kiadását: Makai Endré­nek VIII. ker. Pál­ utcza 2. és 4. sz. két háromemele­tes házra, Schubert Árminnak V. ker. Váczi-körut 1145 —1154/12. a. sz. háromemeletes házra, Hickisch Lajosnak V. ker. Váczi-körut 1245—1154/12. b. sz. háromemeletes házra, Braun Józsefnek VI. ker. Szondy- és Eötvös-utczák sarkán 3451. sz. három­­emeletes házra, Keleti Gyulának V. ker. Lipót-körút 1155—1166/4. sz. háromemeletes házra, dr. Kosztka Antal és társának VI. ker. Sziv-utcza 3165—3166/2. sz. kétemeletes házra, Beck M.-nek X. a házépítő­­tisztviselők telepén 264. sz. a. telken egyemeletes házra, Lechner Máriának I. ker. Orbán-hegyen föld­szintes nyaralóra. Ezenkívül engedély adatott több kisebb építkezésre és átalakításra. — Szalon. Fényes estélyt adott m. hó 26-án Wagner Géza dr. Deák­ téri lakásán. — A pazarul díszített és világított 10 teremben díszes közönség hullámzott egész virradtig. A hölgyek szebbnél-szebb costume-okben jelentek meg s fáradhatlanul jártak Radics Béla jóizű zenéje mellett souper előtt — me­lyet 12 órakor szolgáltak fel — úgy, mint utána is.­­ Jelen voltak a házi kisasszonyon (spanyol pórnő) kívül, Kleiner Helén (postagalamb), Gorove nővérek (szívvadász és virágárusnő), Hodossy Irma (pillangó), Steiger Clarisse (skót), Barthos Mariska (halász­leány), Wagner Hortense (pórnő), Tol­aylda (moli­­nári baka) Miss Town (Lawn Tennis) és még szá­mosan. — Korcsolya-verseny. Az I. kerületi polgári kör­nek f. é. február hó 2-án d. u. 3 órakor megtartandó korcsolya-verseny meentingeje az érdekelt körökben nagy várakozást kelt. Tekintettel arra, hogy a ver­senyekben való részvételre a vidéki korcsolyázó egy­letek is felszólíttattak, a nevezési zárlat február 1. délután 5 óráig elhalasztatott. Utónevezések a ver­seny napján kettős tétpénz mellett is elfogadtatnak. — Állomásváltoztatás. A Budapesten állomá­sozó 2. műszaki ezred 4-ik zászlóaljának két százada, és pedig a 13. és 16-ik tegnap este Herczegovinába uj állomáshelyeikre utaztak. A 13-ik század Mostár­­ba, a 16-ik pedig Kattaróba. A Margit-híd mellett levő laktanya már a délutáni órákban megtelt az utazni készülők rokonaival, barátaival és ismerőseivel s nagy néptömeg kisérte késő este, a harsogó zeneszó mellett elvonuló legénységet, ki a budai pályaházig, honnét tizenegy órakor utazott el a két század. Eljegyzések és esküvők. Thuránszky László földbirtokos Málczán a napokban jegyezte el Pilisy Jernő kisasszonyt, P­i­l­i­s­y Ferdinánd orsz. képviselő bájos leányát. Halálozások. B­o­d­á­n­y­i Sándor nyug. kir. telekkönyvvezető jan. 30-án, életének 71-ik évében elhunyt. Színház és művészet. — A nemzeti színház Kisfaludy-estéje. A nemzeti színházban Kisfaludy Károly születésének 99-ik év­fordulóján, február 5-én, szombaton, este a nagy szín­­műtró két legkitűnőbb vígjátékát : a Pártütők-et és a Hűség próbájá­t adják elő. A Pártütők vígjá­ték Pesten 1820. május 6-án került színre először az akkoriban itt vendégszereplő székesfehérvári színtár­sulat előadásában s annyira tetszett, hogy nyomban egész jeleneteket ismételni kellett. A Hűség pró­bája vígjáték pedig először az 1828-iki Aurórában látott napvilágot.­­ Az Exczelzior tegnapi előadása alkalmával az operaház egészen megtelt közönséggel. Hely nem maradt üresen és már kevéssel hat óra után elkelt minden jegy. — Hangverseny. Popper Dávid, a m. kir. orsz. zeneakadémia gordonka tanára, tegnap este a fővárosi Vigadó kistermében hangversenyt adott, Margó Czélia k. a. és Deutsch Vilmos közre­működésével. A hangversenyző egy még kéziratban levő gordonka-versenyével nyitotta meg az előadások sorát, egy épp oly dallamos, mint virtuóz darabbal. Majd bemutatta S­a­i­n­t-S­a­e­n­s gordonka­szonátáját, Deutsch Vilmos zongorakísérete mellett. A becses szerzemény a hangverseny egyik legszebb pontját képezte, de jóval élénkebb tetszést keltet­tek a Bachtól, Corellitől, Rubinsteintól és a saját szerzeményeiből előadott kisebb művek — szám szerint valami nyolcz. Különösen tetszett ez alkalom­mal is a hangversenyző híres fonó­dala, melyet páratlan virtuozitással tud előadni. A közönség zajos tetszésnyilatkozataira meg is kellett ismételnie. Já­tékának ritka tökélyű biztonsága, könnyedsége és elegancziája a többi kisebb műveiben is kedves élve­zetet nyújtott, virtuozitásával felvillanyozva a hallga­tóságot, mely folyton élénk ovácziókban részesítette. Tisztelői két hatalmas babérkoszorúval tüntették ki. Közbe néhány dalt énekelt Margó Czélia k. a. Popper zongorakísérete mellett. A rokonszenves hangú énekesnő főleg Rubinstein Azrajának átérzett énekével nyerte meg a közönség tetszését. A hangverseny jól volt látogatva. — Turolla Emma állapota oly rosszra fordult, hogy immár komoly aggodalmakra ad okot. A mű­vésznő atyja, ki Dürer Emil impresszárióval a leg­gondosabb ápolásban részesíti a beteget, tegnap kon­zíliumra hívta egybe a főbb orvosi kapac­itásokat.­­ A népszínházban ma, kedden, A mikádó kerül színre, mely Szigeti József énekes bohóságának előkészületei miatt szorult le rövid időre a műsorról. A mai előadás érdekét fokozza, hogy bemutatóval lesz kapcsolatos. Színre kerül ugyanis először Ador­ján Sándor francziából írt kis bohósága, Borka és Bicska. Törvényszéki csarnok. — Fegyházbüntetés végrehajtásának felfüggesz­tése. A budapesti törvényszék büntető osztályának hármas tanácsa előtt tegnap d. e. 10 órakor hirdet­­tetett ki a Kúria ítélete a Hauptmann József és tár­sai elleni bűnügyben. Az ezen ügyben vádolt számos egyén közül L­e­­­z­e­r Mátyás 63 éves fuvaros az első biróság által az ellene emelt orgazdaság vádja alól a múlt évben felmentetett. A kir. tábla az első biróság felmentő ítéletét helybenhagyta. A kir. kúria múlt évi deczember elején Kelemen Mór előadása mellett a mindkét alsó biróság által felmentett ezen vád­lottat harmadfél évi fegyházra ítélte el. Ezen végérvényes ítéletnek tegnap a budapesti büntető törvényszék előtt történt kihirdetése alkalmá­val a nevezett vádlott védője, dr. Günther Antal ügyvéd, az ítéletet kihirdető bíróságnak a bűnügy újrafelvétele iránti kérelmet nyújtott át, előadván, hogy a harmadbíróság oly ténykörülményekre ala­pította ítéletét, melyek a mellett, hogy az ira­tok által nem támogattatnak, a valódi tényál­lással a leghatározottabban ellenkeznek s tekintettel arra, hogy az újrafelvétel iránti beadványhoz oly bi­zonyítékok vannak csatolva, melyek a harmadbíró­­sági ítélet tévessége iránt a bíróságban már ezúttal is jogosult aggodalmat kelthetnek, úgy Letter Má­tyásra, mint társára a kúria által eltérőleg a két alsó foktól négy évi fegyházra ítélt Schaufel­macher Júliára nézve a végérvényesen meg­állapított fegyházbüntetés végrehaj­tásának felfüggesztését kérte. A törvényszék átvevén az újrafelvétel iránti beadványt, visszavonult s huzamosabb tanácskozás után , h­o 11 elnök kihirdette a bíróság határozatát, mely szerint az újrafelvételi kérelem folytán hozandó érdemleges határozatig mindkét elitéltre nézve a Kúria által hozott ítélet vég­rehajtása fölfüggesztetett s mindkét el­itélt szabad lábon hagyatni rendeltetett. A Pesti Napló táviratai. A hadi intézkedések. BéCS, jan. 31. A Fremdenblatt irja: A legutóbbi miniszteri tanácskozások­ban, melyek ő Felsége elnöklete alatt tegnap befejezést nyertek — mint jól értesült forrás­ból jelentik — a kiegyezésre vonatkozó né­hány kérdés mellett leginkább a törvényho­zói testületek által múlt évben megszavazott népfelkelés ténylegesítése és felszerelése ké­pezte a tanácskozás tárgyát. Ezen csapatok aktivizáltatására az erre vonatkozó törvény értelmében tudvalevőleg későbbi időpont volt meghatározva és ekkor is annak keresztülvi­telére hosszabb időtartamot állapítottak meg. Az időközben beállott általános politikai helyzet fenyegető volta a kellő intézkedések megtételét a legrövidebb idő alatt teszi szük­ségessé, de ezzel egyidejűleg beáll annak szükségessége is, hogy erre a czélra az esz­közöket alkotmányos úton biztosítsuk. A ta­nácskozás továbbá a közös hadsereg felszerelésének kiegészítésé­re szükséges megrendelések fölött folyt, melynek sürgőssége már a múlt hó elején megtartott miniszterta­nácsban kimondatott, és melyek ki­zárólag oly ruházati, élelmi és fölszerelési tár­gyak megszerzésére vonatkoznak, melyeknek előállítása és beszerzése hosszabb időtarta­mot igényel, mivel tekintettel a még folyton tartó és utóbbi napokban Európa nyu­gati részén bizonytalanná vált helyzetre, de főleg a világrész ál­talános helyzetének kiváló veszé­lyes voltára ezen intézkedések megszakítására gondolni sem le­het, hanem annak folytatását kell kilátásba helyezni, mely czélra nagyobb összeg váland szükségessé és melynek fedezéséről eleve gon­doskodni kell, úgy hogy minden valószínű­ség szerint föltehető, hogy rövid idő alatt a delegácziónak ad hoc időszakra való egybe-

Next