Pesti Napló, 1887. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1887-02-01 / 31. szám
fezálsa ne haladhassa túl a 156-ot. E fölött az akadémia nagygyűlése fog határozni. — A Marczibányi -jutalomra, a melyre az 1880 —1886-ig megjelent irodalmi művek pályázhattak, 8 pályamű érkezett be, u. m. Rakodczay Pál A szinészet rendszere ; Várady Antal Faust II. részének fordítása; Vajda János Költeményei; Márki József dr. műve a klasszikus tudományokról; Szendrei János Képzőművészet remekei; Bihari Péter Esztétika és általános művelődéstörténet; Tömör Ferencz Korunk és ezenkívül még egy Esztétika. — A Deák Ferencz síremlékbizottság az akadémiát kérte fel alkalmas sarkofágfeliratok szerkesztésére. Áttétetett az I. osztályhoz. — József főherczeg az akadémia által közrebocsáttatja Czigány nyelvtanát saját költségén. Örvendetes tudomásul vétetett. — Az akadémia nagygyűlésének idejéül május 8—15. napjai tűzettek ki. Ezzel az összesülés véget ért. — Vilmos császár jan. 26-án este, mint említettük, jelen volt Berlinben a nagy operabálon. Általános feltűnést keltett, hogy az agg uralkodó általában a legélénkebben társalgott csaknem két órán át a főúri hölgyvilággal, de különösen Herbette franczia nagykövet nejével. A császár látogatást tett gróf Széchenyi osztrák-magyarnagykövet páholyában, melyben gróf Széchenyiné és Herbettené is helyet foglalt s Vilmos császár tiz percznél tovább a legszivélyesebben beszélgetett a két hölgygyel s különösen Herbertenét tüntette ki. — Az akadémia 1887. évi költségvetése. Bevétel. Alapítványok kamatai 10.000 frt. 2. Értékpapírok után 46.000 frt. 3. Házbér 40.000 frt. 4. Könyvek eladásából 4000 frt. 5. Ingatlanokból 700 frt. 6. Időközi kamatok 500 frt. 7. Országos dotáczió: a) történelmi és irodalomtörténeti czélokra 15.000 frt, b) műemlékek kiadására 5000 frt, c) természettudományi kutatásokra 5000 frt, d) könyvtárra 5000 frt, e) filológiai bizottság 1500 frt. Összesen 132.700 frt. Kiadás: 1. Személyi járandóságok : a) rendes tagok fizetése 2500 frt, b) főbb tisztviselők fizetése 6800 frt, c) többi tisztviselők fizetése 9550 frt, d) szolgák fizetése és ruházata 4460 frt, e) nyugdíjak és segélyezések 1690 frt. 2. Évkönyv és Értesítő kiadása 2000 frt. 3. Az I. osztály és bizottságai részére 13.500 frt. 4. A II. osztály részére: a) osztályi kiadásokra 6200 frt, b) történelmi bizottság 11.000 frt, c) archeológiai bizottság 6000 frt, d) nemzetgazdasági bizottság 3000 frt. 5. A III. osztály részére: a) osztályi kiadásokra 6800 frt, b) természettudományi bizottság 5000 frt, c) hadtudományi bizottság 1200 frt. 6. Könyvkiadó bizottság az akadémiai természettudományi és orvosi könyvkiadó vállalatok segélye 5000 frt. 7. Gróf Széchenyi István beszédei kiadására 500 frt. 8. Jutalmakra 5000 frt. 9. Budapesti Szemle segélyezésére 2800 frt. 10. Előfizetés az Ungarische Revue példányaira 1500 frt. 11. Előfizetés a Naturwissenschaftl. Berichte példányaira 1500 frt. 12. Előfizetés franczia nyelven közrebocsátandó magy. irod. történetre 200 frt. 13. A könyv- és irattárra 8000 frt. 14. Akadémia épületeire, fentartás, javítás, fűtés stbre 6000 frt. 15. Ügyvédi irodai és vegyes kiadásokra 3500 frt. 16. Adó 10.500 frt. 17. Kamatok az akad. által kezelt alapok után 7000 frt. Összesen 131.200 frt. — Hirlapszerkesztők értekezlete. Az Egyetértés és a Pesti Napló főszerkesztői tisztelettel meghívják kartársaikat, a budapesti napilapok főszerkesztőit, a szerdán, február 2-án d. e. 11 órakor az írói körben tartandó értekezletre. Az értekezlet tárgyai: 1. A rendőrség és a sajtó. 2. Az országgyűlési gyorsiroda által a hírlapokra kivetett dijak. 3. Egyéb tárgyak. — Az „Aurora“ keresztény irodalmi társaság tegnapra hirdetett közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg határozatra képes számban, elmaradt s aléviteler. hó 15-én lesz megtartva, amikor is a jelenlevők fognak határozni. — Felolvasás: Beksics Gusztáv tegnap délután a Szalonokról érdekes felolvasást tartott a VI. -—VII. kerületi körben. Ecsetelte a szalonok rendkívüli fontosságát a művelt társadalmak történetében s példákkal világította meg ezek befolyását a társadalomra, a különböző történeti időkben. Kezdetül a magyar társadalmi életről beszélt s felemlité, hogy nekünk tulajdonképpeni művelt társadalmi életünk még nincs, főképp azért, mert az arisztokráczia elzárkózva él. A pénzarisztokráczia szintén zárkózott, a polgárságnak pedig szalonjai nincsenek, helyette csak a jour-fixeket hozzák az utóbbi időben divatba. A szalonélet megteremtésére a finom, a művelt nő van hivatva. A görögöknél szalon nem volt, nem is lehetett, minthogy a nők keleties elzárkózottságban éltek. S valójában akkor kezdődött a szalonélet, mikor a nő a társadalom szabad tagja lett. Érdekesen adta elő a felolvasó az antik világ társadalmi életét, Szidonius görög auktor nyomán. Az antik világban a férfiak festették arczukat s a nők férfias mulatságokban kerestek szórakozást. A középkori társasélet sem kedvezett a szalonnak s csak az uj kor volt igazi megteremtője. S itt különösen a franczia szalonokat ecsetelte, azok keletkezését és fontos szerepét a franczia társadalmi élet megteremtésében, felemlítvén, hogy Francziaországban a szalonélet már a nagy forradalom előtt indult meg. A felolvasót a nagy számú hallgatóság megéljenezte. Utána társas vacsora, majd táncz is volt. — A berlini magyar egylet matinéja, mely az ottani királyi operaházban tegnap tartatott meg, a legfényesebben sikerült. Ney Dávid, operaházunk tagja is közreműködött s rendkívül meleg és fényes fogadtatásban részesült. Dalaival, melyeket énekelt, roppant tetszést aratott. Auguszta német császárné nagyobb összeg kíséretében meleg hangú átiratot intézett dr. Horváth egyleti elnökhöz, melyben elismerését fejezi ki az egyletnek közhasznú tevékenységéért. A vendéglősök országos értekezletére, mint a Vendéglősök lapja írja, eddig a következő helyekről történtek jelentkezések: Kolozsvárról, Komáromból, Tövisről, Kelenföldről, Székesfehérvárról, Aradról, Kunfélegyházáról, Váczról, Makóról, Győrből, Szabadkáról, Bajáról, Nyitráról, Szentesről, Újvidékről és Zólyomból. — Az óbuda—szentendrei viczinális vasút engedély okmányának megállapítása tárgyában tegnap délelőtt értekezlet volt a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban. A tárgyalás legfőbb pontját az a kérdés képezte, vájjon a vasútvonal az óbudai főtérig viczinális vasút jellegével birjon-e, vagy pedig e jellege a vonalnak kijjebb kezdődjék. A főváros képviselői azt kívánták, hogy a főváros keze ne legyen lekötve az iránt, hogy esetleg a lóvasut az amfiteátrumig meghosszabbittassék s igy kérték, hogy a szárnyvonal az amfiteátrumig lóvasúti jellegű legyen. Ez óhaj ellenében a minisztériumok részéről több rendbeli nehézségek emeltettek, miért is abban történt megállapodás, hogy a viczinális vasút csak a filatori gátig tekintessék közúti vasúti jellegűnek. A további rész, egész az óbudai főtérig, a viczinális vasút kiágazásának lesz tekintendő s erre nézve a koncesszió csak a többi közúti vasútvonalak koncessziója idejéig fog megállapittatni. A kisajátítandó terület a közúti vasút czéljaira lejegyzendő telekkönyvileg. A kiágazó vonal a koncesszió lejártával a főváros tulajdonába megy át, azon viszontkötelezettséggel, hogy a főváros kötelezi magát e vasútrész föntartására s elvileg biztosítja a használatot a viczinális vasút részére. E használat föltételei később lesznek megállapítva. A viczinális vasút tehát a filatori gáton, az óbudai állomáson, kezdődik. Mint a soroksári vasúton, úgy itt is, kiterjed az általános tarifa egész az óbudai főtérig. A társulat tartozik naponta legalább két személyszállító vonatot járatni s reggel és este 1—1, vagy a szükséghez képest 2—2 munkásvonatot. A munkások SB1-, a fővárosi iskolák tanulói pedig 40°/0 engedménynyel utazhatnak. (Ez utóbbiak a rendes vonatokon is.) Az építési költség 650.000 írtban állapíttatott meg. A társulat köteles a vonalat legkésőbb 1 év alatt fölépíteni s tartozik 5 állomást berendezni. A főváros föl fog hivatni, hogy az engedélyokmány kiadása előtt 30 nap alatt nyilatkozzék a fentebbi megállapodások hozzájárulása iránt; ha ez idő leteltével válasz nem adatnék, a minisztérium a vasutat már az óbudai főtértől építteti vicinális vasúti jelleggel, a főváros kívánságának figyelembe vétele nélkül. — Vásonkeöy sírja. Mint egy vidéki lap irja, eddig ismeretlen tettesek az ószőnyi tragédia szomorú hősének, Vásonkeöy Imrének sírját fölásták. A gonosztettre az a hir adhatott okot, hogy Vásonkeőy egy értékes gyémántkereszttel s több aranygyűrűvel temettetett el. Ezeket akarták a tettesek elvinni. Az operaházból. Az operaházban tegnap délután igen kínos jelenetek történtek, melyek ma a képviselőházat is foglalkoztatni fogják. A jelenetek története és lefolyása a következő: Tegnap délután 3 órára volt kitűzve a fegyelmi tárgyalás Jósika János operai házi titkár ellen, ki a lapokban közzétett felhívás által hívta meg erre ismerőseit. A tárgyalás az intendánsi szobákban tartatott meg. Jósika János megjelent védője, Komjáthy Béla ügyvéd s orsz. képviselővel, kit a tárgyalásra Olay Lajos, Győrffy Gyula s Madarász Jenő orsz. képviselők kísértek el. A nemzeti színháztól a tárgyalásra nem jelent meg egy kiválóbb tag sem, az operától jelen voltak: Hajós és Odry. A hallgatóságot ezenkívül jobbára a hírlapok tudósítói képezték. Az előcsarnokban rendőri biztosok, több detektívvel, voltak, mi nagy feltűnést keltett. A rendőri aszszisztencziát gr.Keglevich intendáns már délelőtt kérte volt ki, azt jelentvén a rendőrségnek, hogy a délutáni fegyelmi tárgyalásra botrányos tüntetések készülnek. Ezt az intendáns onnan tudhatta, mert hire terjedt, hogy Jósika János a tárgyalásra védőjével, Komjáthy ügyvéddel, jelen meg, kinek védői beavatkozását az opera fegyelmi bírósága ez ügyben már egyszer viszszautasítá azon kijelentéssel, hogy az opera szabályrendelete szerint ily fegyelmi ügyben védői képviseletnek nincs helye. Komjáthy Béla ezt akarta a tegnapi tárgyalás alkalmával jegyzőkönyvileg konstatáltatni, de felszólalása általában nem engedtetett meg s őt rendőri karhatalommal kivezették. A tárgyalás a következőleg folyt le: A fegyelmi biróság Keglevich István gróf, intendáns, elnöklete alatt Erkel Sándor művészeti igazgatóból, Szilágyi Lajos első ügyelőből és Palánszky Bertalan titkári írnokból alakult. Három órakor Keglevich István gróf megnyitván a tárgyalást, előadta, hogy a biróság ezúttal Jósika János, operaházi titkár fegyelmi ügyében fog ítélni. A fegyelmi eljárás Jósika ellen már az elmúlt év okt. 19-én indíttatott meg dr. Váradi Béla, az operaház jogtanácsosának véleménye alapján, mely szerint Jósika három okból teljesen képtelen a titkári állás betöltésére. E három ok: nyelvismeretekben való hiánya, a fogalmazásban való járatlansága, megbizhatlansága s végül az ez álláshoz szükséges előtanulmányok hiánya. Jósika a fegyelmi eljárás megindítása ellen felebbezett a belügyminiszterhez, egyenként reflektálván az ellene felhozott vádakra. Felhozta, hogy a nyelvismeretekben való hiányt nem lehet szemére vetni, mert a magyaron kívül németül és francziául korrekte beszél s az olasz nyelven is meg tudja magát értetni. A fogalmazásban való járatlanság, illetve megbízhatlanság vádját azzal utasítja vissza, hogy egyrészt éppen a szervezkedés legnehezebb idején egy maga és úgy vezette az operának a titkári hatáskörbe eső ügyeit, hogy előbb Podmaniczky Frigyes báró, majd eleinte Keglevich István gróf elismerését is kivívta, másrészt pedig működése soha zavart nem okozott az operaház adminisztrácziójában. Végre, ami az előtanulmányokat illeti, hivatkozik arra, hogy mielőtt kineveztetett, hosszabb időn át működött Csepregi Lajos, a nemzeti színház titkára mellett, kitől az ügykezelést teljesen elsajátíta. A belügyminiszter ez érvek daczára sem vette tekintetbe Jósika fölebbezését, annál kevésbbé, mert Jósika előzőleg maga kérte a fegyelmi eljárás megindítását. A belügyminiszter egyúttal a maga részéről Barkassy Géza miniszteri titkárt, az intendáns pedig Alszeghi Kálmánt nevezte ki vizsgáló biztosokul, kik a Jósika ellen indított fegyelmi ügyben tényleg vezették is a vizsgálatot. Kéri a vizsgálati jegyzőkönyv felolvasását. Komjáthy Béla (előlépve): Tisztelt fegyelmi bíróság. .. (Nagy zaj.) Keglevich István gr.: Felszólítom a hallgatóságot, hogy a tárgyalás menetét közbeszólásaival ne zavarja. (Zaj.) Komjáthy Béla: Én itt nem hallgató, hanem Jósika János jogi képviselője vagyok. Keglevich István gr.: Szabályrendeleteink szerint itt nincs helye semmiféle jogi képviselőnek. Komjáthy Béla: Hol áll ez a szabályrendeletben ? Keglevich István gr.: Figyelmeztetem újólag, hogy e tárgyalás csak anyiban nyilvános jellegű, hogy a hallgatóságnak joga van hallgatni, de közbeszól a ni nem. Komjáthy Béla : Ez nyilvános fegyelmi tárgyalás és én védői minőségemben jogosítva vagyok védeni minden biróság előtt. Keglevich István gr.: Midőn újból kijelentem, hogy itt senkinek sincs joga felszólalni, figyelmeztetem a hallgatóságot, hogy a rendzavarókat rendőri hatalommal fogom kivezettetni. Komjáthy Béla: Én Komjáthy Béla, köz- és váltóügyvéd vagyok .. . Olay Lajos: Országgyűlési képviselő. Keglevich István gr. (beszólítja a jelenlevő rendőri közeget, Wind Oszkár írnokot, ki egyenruhában jelen meg). Én kétszer felszólítottam valakit, aki közbeszólott, hogy ne zavarja a tárgyalás menetét. Most ön előtt harmadszor is felszólítom, hogy maradjon csöndben, vagy távozzék. (Nagy zaj, kiáltások a hallgatóság köréből: Szégyen! Gyalázat! Ez erőszak!) Komjáthy Béla: S én harmadszor is kijelentem, hogy Komjáthy Béla köz- és váltóügyvéd, Jósika János jogi képviselője vagyok s jogom van védenczem érdekében szólani. Wind Oszkár rendőri írnok: Én a főkapitány meghagyásából vagyok jelen s kötelességem azokat kivezetni, kik a tárgyalást megzavarják. Komjáthy Béla: Milyen rendelet alapján ? Wind Oszkár: Intendáns az ő méltósága.. . Thaly Elek (közbeszól): A szabályrendeletet lássuk. A tárgyalás nyilvános s itt mindenkinek joga van megjelenni, a védőnek joga van szólani... Keglevich István gr.: Biztos úr, tessék a rendet helyreállítani. Kiáltások a hallgatóság köréből: Az operát az állam és a közönség tartja fenn! Ez erőszak! Védelem nélkül senkit sem lehet elitélni! Komjáthy Béla : Én képviselő vagyok, csak karhatalomnak engedek. (Zaj.) Wind Oszkár : Azt is meg fogom tenni, mert kötelességem. (Zaj, kiáltások.) Komjáthy Béla : Tegye a kezét reám s akkor megyek ; lássák legalább, hogy milyen igazságot mérnek ezek az urak. Wind Oszkár rendőri kiküldött ráteszi kezét Komjáthy vállára. „ Komjáthy Béla : íme, ez az ő igazságuk. Óriási zaj, lárma és reprodukálhatatlan közbekiáltások, melynek végeztével Komjáthy Béla, Jósika János, Olay Lajos, Győrffy Gyula, Madarász Jenő, Thaly Elek és még sokan eltávoznak a teremből. Néhány percz múlva, midőn a rend ismét helyreállott, Keglevich István gróf ismét felszólítja Palánszky Bertalan írnokot, hogy olvassa fel a vizsgálati jegyzőkönyvet. A terjedelmes jegyzőkönyv részletesen kiterjeszkedik azokra a vádakra, melyek Jósika ellen felhozattak s melyek oda konkludálnak, hogy Jósika föltétlenül képtelen a titkári állás betöltésére. A jegyzőkönyv elsősorban konstatálja, hogy Jósika a vizsgáló bizottság ama javaslatának, hogy egy próbafeladvány megoldásában mutassa ki képességét, nem akarta magát alávetni, azt állítván, hogy ez akkor lett volna helyén, mikor állására kinevezni akarták. További részeiben egyes oly esetekre terjeszkedik ki, melyek összeségükben azt czélozzák, hogy a Jósika ellen felhozott vádak mivoltát bizonyítsák. A művészeti igazgatóval kötött szerződés három évi tartamra volt tervezve s mégis öt évi tartammal köttetett meg. Ezzel szemben Jósika azt hozza fel, hogy e szerződést neki csak leírás végett adta át Podmaniczky, s így a felelősség Podmaniczkyt illeti. A Müller Katalinnal kötött szerződésben törlések vannak, kétféle tintával van irvas dátum nincs alájegyezve, megannyi oly mulasztás, melyre Jósika azt válaszolja, hogy feledékenységből vagy szóbeli meghagyásból tette. A Káldy Gyula szerződéséről hiányzik a művészeti igazgató aláírása. A Gassi-féle szerződésről hiányzik a bélyeg és a második tanú aláírása, mely hibák még több szerződésben is előfordulnak. Jósika e vádakkal szemben arra hivatkozik, hogy feledékenységből eredt mulasztásai nem okoztak sem kárt, sem zavart az operára nézve. A szerződésekben előfordult formahibákra nézve pedig nem vállalhat felelősséget, mert nyomtatott blankettákat bocsátottak rendelkezésére, melyeket használnia kellett s ezért a törlések és beírások részéről elkerülhetlenek voltak. Arra a vádra, hogy — tudva ez eljárás törvénytelen és esetleg káros voltát — mert nem figyelmeztette erre a volt intendánst, Jósika azt jegyezte meg, hogy a mit tett és cselekedett, a volt intendáns meghagyására és felelősségére tette, a kinek szava szent volt előtte s a ki a neki adott fölmentvénynyel igazolta is a vád alapját képező eljárását. Különben Jósika be is mutatja báró Podmaniczky intendáns levelét, ki minden mulasztásért magára veszi a felelősséget és a legteljesebb elismerést fejezi ki Jósika titkárnak. E jegyzőkönyv felolvasása után a belügyminiszteri rendelet olvastatott fel, mely Keglevich indítványára a Jósika-ügyben pótvizsgálatot rendel el, annak vezetésére az előbbeni vizsgáló biztosokat hagyván meg. A pótvizsgálat eredménye az arról fölvett s ekkor fölolvasásra került jegyzőkönyv alapján a következőkben foglalható össze: A titkár, kinek fizetése 1200 frtban, továbbá 400 frt lakpénzben és 600 frt személyes pótlékban volt megállapítva, még a volt intendáns alatt — mint a biztosok állítják — a pénzt úgy vette fel, hogy a személyes pótlék czimen járó összeget rendes fizetésül állítván fel, egy utalványon irta ki s úgy vette fel. Ez eljárásával — a biztosok állítása szerint — tévedésbe ejtette fizetése iránt az új intendánst, annál is inkább, mert egyáltalán nem világosította fel róla. Jósika e vád ellen azzal védekezik, hogy eljárásával nem okozott kárt az intézetnek, mert csak azt vette fel, ami őt megilleti. Nem figyelmeztette — mint a vizsgálat állítja — az intendánst arra sem, hogy a szerződésekbe pótczikkelyeket betűzni a miniszteri szabályrendeletbe ütközik s újból arra hivatkozik, hogy e pótczikkeket az intendáns szóbeli meghagyására toldotta a szerződésekbe, de elmulasztotta ilyenkor — ha csakugyan megtörtént — írásbeli felhatalmazást kérni, miáltal a felelősséget mindenesetre elháríthatta volna magáról. Jósika ezzel szemben hivatkozik éppen Keglevichnek egy hozzá intézett levelére, melyben az van mondva, hogy elismeri rendkívüli buzgalmát és önfeláldozó tevékenységét. Másrészt az első operabál után 200 frt jutalomdijat is megszavazott neki s később, mikor a fegyelmi eljárás először szóba került, Keglevich maga azt irta neki, hogy miután a volt intendánstól fölmentvénye van, az ő intendanturája alatt pedig mi olyat sem tett, ami fegyelmi eljárást tenne szükségessé, ennél fogva ilyenről szó sem lehet. Hivatkozik Jósika arra is, hogy képessége mellett bizonyít az a körülmény is, hogy éppen a szervezkedés legnehezebb idején, az első két évben ő maga vezette az összes titkári teendőket, tehát anynyit, amennyit ma három ember is alig tud elvégezni s fennakadás vagy éppen zavar meg sem történt. Hogyha a jogtanácsos mégis azt a véleményt adta róla, hogy föltétlenül képtelen a titkári állás betöltésére, joggal fordíthatná meg a dolgot, azt kérdezvén, hogy nem-e lett volna kötelessége a jogtanácsosnak, ki nyolcz évvel előbb lépett a nemzeti színház kötelékébe, őt figyelmeztetni, hogy titkári minőségében tett mulasztásai milyen hátrányokat okozhatnak esetleg az intézetnek. Ám a jogtanácsosnak tíz év után csak most jutott ez eszébe. Jósika egyáltalán azt hiszi, hogy őt mások mulasztásaiért üldözik. Felolvastatott ezután a Csepregi Lajos vallomásáról fölvett jegyzőkönyv. Konstatálja, hogy a szerződések aláírása és a bélyegezésre vonatkozólag csakugyan az az utas volt és van, melyet Jósika is követett, de arra nem emlékszik, hogy bármily tekintetben is tanította volna Jósikát. Váradi Béla dr. jogtanácsi véleménye kiterjeszkedik a vádakra és a Jósika ellenvetéseire. Úgy látja, hogy ezek két kategóriába sorozhatók: tárgyiasakra és személyeskedőkre. Ez utóbbiakra nem reflektál, az előbbiekből pedig azt iparkodik kimutatni, hogy nem érvek, csak hangzatos frázisok. Kérdi, hogy a titkári álláshoz szükséges előképzettséget tekintve — mi a Jósika kvalifikácziója ? Két bizonyítvány Podmaniczkytól és kettő Erkel Sándortól. Elismeri, hogy becses okiratok, de képessége mellett egyáltalán nem bizonyíték. Mert a Podmaniczkytól kapott bizonyítványok, míg egyrészt csak szorgalmáról és tevékenységéről szólanak, másrészt meg nagyon is oly jellegűek, mintha Podmaniczky jó és kegyes szívétől vezérelve előre látott eshetőségekre adta volna Jósika kezébe mintegy igazolásul. Ezeknek hát bizonyító erő nem tulajdonítható, valamint az Erkel két bizonyítványának sem, mert Erkel nem lévén fölebbvalója a titkárnak, alig is ismerheti hatáskörét, annál kevésbbé pedig képességeit. A vizsgálati jegyzőkönyvekből (úgy véli a jogtanácsos) minduntalan kitűnik, hogy igaz az a vád, melyet Jósika ellen felhoznak. Állására való képtelenségét bizonyítja az, hogy valahány mulasztás ellene felhozatott, az illető szerződésekre, vagy levelekre azt jegyezte meg, hogy nem ő fogalmazta. Márpedig titkár létére azoknak fogalmazása mindenesetre az ő kötelessége és feladata lett volna. Számos adat hozható fel, hogy az ő teendőit mások végezték s előképzettségének hiánya mellett szól az, hogy az erre vonatkozó kérdések elől rendszeresen kitért vagy pedig Csepregi Lajosra hivatkozott, ki azonban nem emlékszik arra, hogy ő Jósikát oktatta volna a titkári teendőkben. Mindezek alapján a jogtanácsos is konstatálja, hogy Jósika a titkári állás betöltésére föltétlenül képtelen s azt hiszi, hogy a fegyelmi bíróság ítélete sem fog máskép hangzani, minek következtében kéri, hogy Jósika a szabályrendelet 10 ik §-a alapján állásából haladéktalanul elmozdittassék. Hátra volt még Jósika válasza a jogtanácsosi véleményre, a zárt ülésen tartandó tanácskozás és az ítélet kihirdetése, de az idő előrehaladott volta miatt (már esti 7 óra volt) Keglevich István gróf a tárgyalást felfüggesztette s annak folytatását ma délután 3 órára tűzte ki.* A Jósika János elleni fegyelmi ügyben a m. kir. operaház intendanturája következő értesítést teszi közzé: Jósika János, a m. kir. operaháznak f. év jan. hó 1-je óta állásától felfüggesztett titkárja ügyében a fegyelmi biróság gróf Keglevich István intendáns elnöklete alatt tegnap tartott ülést, melyen sajnálatos inczidens fordult elő. A vádlott részéről Komjáthy Béla orsz. képviselő jelent meg, mint ügyvéd, ki a fegyelmi biróság ülésében szót emelni s attól a bíróság elnökének ismételt figyelmeztetésére elállani nem akart. Miután a m. kir. operaháznál alkalmazott tisztviselők elleni fegyelmi eljárásról intézkedő belügyminiszteri szabályzat szerint az egész eljárás írásbeli és nem szóbeli, miután továbbá a vizsgálat alá helyezett tisztviselő a jogtanácsosi vádiratba és vizsgálati iratokba betekinthet és ennek alapján terjeszti be a szabályzat szerint nyilatkozatát , illetőleg vádiratát, ami a jelen esetben meg is történt, miután e szerint a fegyelmi bíróság előtt a szabályzat szerint szóbeli védelemnek helye nincs s ezen eljárás tisztán az ügyiratok s a vádol védelmi nyilatkozatának fölolvasására szorítkozik, a fegyelmi biróság elnöke mindezen indokok alapján nemcsak jogosítva, de kötelezve volt megvonni a szót Komjáthy Béla ügyvéd úrtól, szigorúan a szabályzat rendelkezéséhez tartván magát. Hogy egyébiránt a vádolt tisztviselőnek előre elhatározott szándéka volt zajos affairet és botrányt provokálni, azt bizonyítja nemcsak azon körülmény, hogy a fegyelmi bíróság előtt a szabályzat rendelkezései ellenére ügyvéddel akarta képviseltetni magát, hanem az is, hogy szétküldött felhívások által oly elemeket hozott a tárgyalási terembe, melyek megfeledkeztek az illem legkezdetlegesebb szabályairól. Helyi hírek. A fővárosi magánépítési bizottság a tegnap délután tartott ülésében a következők részére hozta javaslatba az építési engedély kiadását: Makai Endrének VIII. ker. Pál utcza 2. és 4. sz. két háromemeletes házra, Schubert Árminnak V. ker. Váczi-körut 1145 —1154/12. a. sz. háromemeletes házra, Hickisch Lajosnak V. ker. Váczi-körut 1245—1154/12. b. sz. háromemeletes házra, Braun Józsefnek VI. ker. Szondy- és Eötvös-utczák sarkán 3451. sz. háromemeletes házra, Keleti Gyulának V. ker. Lipót-körút 1155—1166/4. sz. háromemeletes házra, dr. Kosztka Antal és társának VI. ker. Sziv-utcza 3165—3166/2. sz. kétemeletes házra, Beck M.-nek X. a házépítőtisztviselők telepén 264. sz. a. telken egyemeletes házra, Lechner Máriának I. ker. Orbán-hegyen földszintes nyaralóra. Ezenkívül engedély adatott több kisebb építkezésre és átalakításra. — Szalon. Fényes estélyt adott m. hó 26-án Wagner Géza dr. Deák téri lakásán. — A pazarul díszített és világított 10 teremben díszes közönség hullámzott egész virradtig. A hölgyek szebbnél-szebb costume-okben jelentek meg s fáradhatlanul jártak Radics Béla jóizű zenéje mellett souper előtt — melyet 12 órakor szolgáltak fel — úgy, mint utána is. Jelen voltak a házi kisasszonyon (spanyol pórnő) kívül, Kleiner Helén (postagalamb), Gorove nővérek (szívvadász és virágárusnő), Hodossy Irma (pillangó), Steiger Clarisse (skót), Barthos Mariska (halászleány), Wagner Hortense (pórnő), Tolaylda (molinári baka) Miss Town (Lawn Tennis) és még számosan. — Korcsolya-verseny. Az I. kerületi polgári körnek f. é. február hó 2-án d. u. 3 órakor megtartandó korcsolya-verseny meentingeje az érdekelt körökben nagy várakozást kelt. Tekintettel arra, hogy a versenyekben való részvételre a vidéki korcsolyázó egyletek is felszólíttattak, a nevezési zárlat február 1. délután 5 óráig elhalasztatott. Utónevezések a verseny napján kettős tétpénz mellett is elfogadtatnak. — Állomásváltoztatás. A Budapesten állomásozó 2. műszaki ezred 4-ik zászlóaljának két százada, és pedig a 13. és 16-ik tegnap este Herczegovinába uj állomáshelyeikre utaztak. A 13-ik század Mostárba, a 16-ik pedig Kattaróba. A Margit-híd mellett levő laktanya már a délutáni órákban megtelt az utazni készülők rokonaival, barátaival és ismerőseivel s nagy néptömeg kisérte késő este, a harsogó zeneszó mellett elvonuló legénységet, ki a budai pályaházig, honnét tizenegy órakor utazott el a két század. Eljegyzések és esküvők. Thuránszky László földbirtokos Málczán a napokban jegyezte el Pilisy Jernő kisasszonyt, Pilisy Ferdinánd orsz. képviselő bájos leányát. Halálozások. Bodányi Sándor nyug. kir. telekkönyvvezető jan. 30-án, életének 71-ik évében elhunyt. Színház és művészet. — A nemzeti színház Kisfaludy-estéje. A nemzeti színházban Kisfaludy Károly születésének 99-ik évfordulóján, február 5-én, szombaton, este a nagy színműtró két legkitűnőbb vígjátékát : a Pártütők-et és a Hűség próbáját adják elő. A Pártütők vígjáték Pesten 1820. május 6-án került színre először az akkoriban itt vendégszereplő székesfehérvári színtársulat előadásában s annyira tetszett, hogy nyomban egész jeleneteket ismételni kellett. A Hűség próbája vígjáték pedig először az 1828-iki Aurórában látott napvilágot. Az Exczelzior tegnapi előadása alkalmával az operaház egészen megtelt közönséggel. Hely nem maradt üresen és már kevéssel hat óra után elkelt minden jegy. — Hangverseny. Popper Dávid, a m. kir. orsz. zeneakadémia gordonka tanára, tegnap este a fővárosi Vigadó kistermében hangversenyt adott, Margó Czélia k. a. és Deutsch Vilmos közreműködésével. A hangversenyző egy még kéziratban levő gordonka-versenyével nyitotta meg az előadások sorát, egy épp oly dallamos, mint virtuóz darabbal. Majd bemutatta Saint-Saens gordonkaszonátáját, Deutsch Vilmos zongorakísérete mellett. A becses szerzemény a hangverseny egyik legszebb pontját képezte, de jóval élénkebb tetszést keltettek a Bachtól, Corellitől, Rubinsteintól és a saját szerzeményeiből előadott kisebb művek — szám szerint valami nyolcz. Különösen tetszett ez alkalommal is a hangversenyző híres fonódala, melyet páratlan virtuozitással tud előadni. A közönség zajos tetszésnyilatkozataira meg is kellett ismételnie. Játékának ritka tökélyű biztonsága, könnyedsége és elegancziája a többi kisebb műveiben is kedves élvezetet nyújtott, virtuozitásával felvillanyozva a hallgatóságot, mely folyton élénk ovácziókban részesítette. Tisztelői két hatalmas babérkoszorúval tüntették ki. Közbe néhány dalt énekelt Margó Czélia k. a. Popper zongorakísérete mellett. A rokonszenves hangú énekesnő főleg Rubinstein Azrajának átérzett énekével nyerte meg a közönség tetszését. A hangverseny jól volt látogatva. — Turolla Emma állapota oly rosszra fordult, hogy immár komoly aggodalmakra ad okot. A művésznő atyja, ki Dürer Emil impresszárióval a leggondosabb ápolásban részesíti a beteget, tegnap konzíliumra hívta egybe a főbb orvosi kapacitásokat. A népszínházban ma, kedden, A mikádó kerül színre, mely Szigeti József énekes bohóságának előkészületei miatt szorult le rövid időre a műsorról. A mai előadás érdekét fokozza, hogy bemutatóval lesz kapcsolatos. Színre kerül ugyanis először Adorján Sándor francziából írt kis bohósága, Borka és Bicska. Törvényszéki csarnok. — Fegyházbüntetés végrehajtásának felfüggesztése. A budapesti törvényszék büntető osztályának hármas tanácsa előtt tegnap d. e. 10 órakor hirdettetett ki a Kúria ítélete a Hauptmann József és társai elleni bűnügyben. Az ezen ügyben vádolt számos egyén közül Lezer Mátyás 63 éves fuvaros az első biróság által az ellene emelt orgazdaság vádja alól a múlt évben felmentetett. A kir. tábla az első biróság felmentő ítéletét helybenhagyta. A kir. kúria múlt évi deczember elején Kelemen Mór előadása mellett a mindkét alsó biróság által felmentett ezen vádlottat harmadfél évi fegyházra ítélte el. Ezen végérvényes ítéletnek tegnap a budapesti büntető törvényszék előtt történt kihirdetése alkalmával a nevezett vádlott védője, dr. Günther Antal ügyvéd, az ítéletet kihirdető bíróságnak a bűnügy újrafelvétele iránti kérelmet nyújtott át, előadván, hogy a harmadbíróság oly ténykörülményekre alapította ítéletét, melyek a mellett, hogy az iratok által nem támogattatnak, a valódi tényállással a leghatározottabban ellenkeznek s tekintettel arra, hogy az újrafelvétel iránti beadványhoz oly bizonyítékok vannak csatolva, melyek a harmadbírósági ítélet tévessége iránt a bíróságban már ezúttal is jogosult aggodalmat kelthetnek, úgy Letter Mátyásra, mint társára a kúria által eltérőleg a két alsó foktól négy évi fegyházra ítélt Schaufelmacher Júliára nézve a végérvényesen megállapított fegyházbüntetés végrehajtásának felfüggesztését kérte. A törvényszék átvevén az újrafelvétel iránti beadványt, visszavonult s huzamosabb tanácskozás után , ho 11 elnök kihirdette a bíróság határozatát, mely szerint az újrafelvételi kérelem folytán hozandó érdemleges határozatig mindkét elitéltre nézve a Kúria által hozott ítélet végrehajtása fölfüggesztetett s mindkét elitélt szabad lábon hagyatni rendeltetett. A Pesti Napló táviratai. A hadi intézkedések. BéCS, jan. 31. A Fremdenblatt irja: A legutóbbi miniszteri tanácskozásokban, melyek ő Felsége elnöklete alatt tegnap befejezést nyertek — mint jól értesült forrásból jelentik — a kiegyezésre vonatkozó néhány kérdés mellett leginkább a törvényhozói testületek által múlt évben megszavazott népfelkelés ténylegesítése és felszerelése képezte a tanácskozás tárgyát. Ezen csapatok aktivizáltatására az erre vonatkozó törvény értelmében tudvalevőleg későbbi időpont volt meghatározva és ekkor is annak keresztülvitelére hosszabb időtartamot állapítottak meg. Az időközben beállott általános politikai helyzet fenyegető volta a kellő intézkedések megtételét a legrövidebb idő alatt teszi szükségessé, de ezzel egyidejűleg beáll annak szükségessége is, hogy erre a czélra az eszközöket alkotmányos úton biztosítsuk. A tanácskozás továbbá a közös hadsereg felszerelésének kiegészítésére szükséges megrendelések fölött folyt, melynek sürgőssége már a múlt hó elején megtartott minisztertanácsban kimondatott, és melyek kizárólag oly ruházati, élelmi és fölszerelési tárgyak megszerzésére vonatkoznak, melyeknek előállítása és beszerzése hosszabb időtartamot igényel, mivel tekintettel a még folyton tartó és utóbbi napokban Európa nyugati részén bizonytalanná vált helyzetre, de főleg a világrész általános helyzetének kiváló veszélyes voltára ezen intézkedések megszakítására gondolni sem lehet, hanem annak folytatását kell kilátásba helyezni, mely czélra nagyobb összeg váland szükségessé és melynek fedezéséről eleve gondoskodni kell, úgy hogy minden valószínűség szerint föltehető, hogy rövid idő alatt a delegácziónak ad hoc időszakra való egybe-