Pesti Napló, 1887. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-22 / 80. szám

ím vitte keresztül egészen következetesen s csak egyes igéknél alkalmazta. Ez volt az oka, hogy lassankint az ikes és iktelen ragozás összezavarodott, illetőleg, hogy az újabb népnyelv az ikes igéket is az iktelenek módjára ragozza. A műveit beszédben (s részben a népnyelvben is) csak az okozza az ingadozást és a zavart, hogy a nyelvtan s a hivatalos stílus a régi ragozás használatára kényszerít bennünket. Az értekező azt indítványozza, hogy egyelőre engedjük meg az ikes igéknek mind a kétféle ragozását, mert csak a mai kényszer megszűntével fog a népnyelvi használat is zavartalanul kifejlődni s az irodalomban is a kívánatos rend és következetesség beállani. Bar­­u a Ferdinánd 1. tagnak A moldva nép házassági szokásairól írott értekezésének fölolvasása ezúttal elmaradt — A király a tornacsarnokban. Király ő Fel­sége tegnap este hét órakor látogatásával tüntette ki a budai tornaegyletet. Pár hete, hogy a király fővár­­­rosunkban időzik s már is három intézetet látogatott meg, mi leginkább bizonyítja meleg érdeklődését in­tézeteink iránt. A tornaegylet csarnoka a király ér­kezésének hirére ünnepies díszt öltött. Szemközt az ajtóval állt a király márvány mellszobra, babérlom­bok között. A terem baloldalán mennyezet volt bibor drapériákból, melyet a királyi család czimere s a ma­­gyar korona díszített. A vendégek hét óra előtt gyü­lekeztek. Jelen voltak: Széchenyi Pál gróf, Fejér­­váry Géza báró, Orczy Béla báró, Trefort Ágos­ton és Bedekovich Kálmán miniszterek, Pejacsevics gróf lovastábornok, Beniczky, Lukács, Gromon állam­titkárok, Kamermayer polgármester, Kada Mihály alpolgármester, Bogisics Lajos és Kriszt János tör­vényszéki elnökök, Darányi Ignácz, Ország Sándor, R­ostaházy Kálmán képviselők, Graeff Ede lovas­tábornok, Török János főkapitány, Gönczy és Schytra min. tanácsosok, Tabódy József kamarás, végül a tornaegylet elnöke, Jenny Antal és alelnöke, Kollár Lajos. A király pont hét­ órakor jelent meg az épület­ben, Papp főhadsegéd és Weigelsberg szárnysegéd kíséretében. Fejérváry, honvédminiszter üdvözölte ő Felségét s a katonai zenekar a néphimnuszt zendí­­tette meg. Ezután Zsingor Mihály egyleti művezető vezé­nylete alatt megkezdődött a disztornázás nyúj­tón, lovon, bakon, korláton s gyűrü­hintón. Ő Felsége több ízben kiváló elismerésének adott kifejezést a sikerült gyakorlatok fölött és Zsin­gor művezetőnek azt mondta, hogy ily sikerült torna­gyakorlatot még nem látott. A király továbbá meg­szólítással tüntette ki Fest Jenőt, ki korláton és Bély Mihályt, ki rúdugrásban tanúsított kiváló ügyes­séget. A gyakorlatok végeztével a zenekar újból rá­zendített a néphimnuszra s a király a közönség lel­kes éljenzése közepett a tornacsarnokból távozott. A kapunál az egylet elnöke még egyszer köszönetét fe­jezte ki a királynak a látogatásért. — A királyné megérkezése. Királyné ő Felsége tegnap este kilencz órakor érkezett meg az osztrák államvasút rendes futárvonatán a fővárosba. A ki­rályné fogadtatására az indóházban megjelent a ki­rály, Fliesser báró, szárnysegéd, kíséretében. Megje­lentek továbbá a pályaudvarban : Pekáry József fő­­kapitányi helyettes, Littmann állomásfőnök és Chaudy udvari tanácsos. A vonat 9 percznyi késéssel érkezett meg s az udvari kocsiból a királyné, Nopcsa báró fő­udvarmester és Festetics udvarhölgy szálltak ki az Pervu­fwvn­lt, közo‘nft&or ^Iiqvc^tvit ALi/vr­rjfx.nn O Felsege resegitvén a királynét a kocsiból, arczon csó­kolta, aztán a felséges pár egyenesen a királyi palo­tába hajtatott. — A magyar tudományos akadémia nemzetgaz­dasági és statisztikai bizottságának kedden délután 5 órakor tartandó nyilvános felolvasó ülésén Grün­­w­a­l­d Béla orsz. képviselő fog értekezni »Zólyom­­megye gazdasági és művelődési állapotáról.« Vendé­geket szívesen látnak. — Lenhossek József, egyetemi tanárt, a h­elsing­­forsi »Societas medica Fennica« tiszteleti tagjává választotta. — A magyar történelmi élőképek, melyeket a jövő hó második felében az arisztokráczia tagjai az operaházban be fognak mutatni, impozánsaknak ígér­keznek. A résztvevő személyzet még nincs véglegesen megállapítva, mert a rendezőségnek a kiszemeltek kö­zül többeket még nem volt módjában erre felkérni, il­letve közreműködésük iránt határozott választ nyerni. Összesen 12 kép van kiszemelve előadásra, melyek hazánk művelődésének és fejlődésének kiemelkedő mozzanatait a bevándorlástól a mai napig ábrázolják. A jelmezek tudvalevőleg néhai gróf Pálffy Dani Lipót teanói herczeg nagybecsű rajzai után készülnek. Az elhunyt műszerető főur sajátkezű magyarázataival ellátott 12 kép a következő. Első kép. Idő 889 vagy 897. Árpád a honfoglaló. Árpád a hét vezér élén honfoglaló népével a vereczkei szoroson átvonul­va , a vándorlások munkája után az első el­foglalt várat »Munkács«-nak nevezi és a mai Be­­reg vármegyébe, a Latorcza mentén, vezeti le a ma­gyarokat. — Második kép: Idő 972. A keresz­ténység eredete Magyarországon. Ottó német császár Brúnó verduni püspököt nagy kíséret­tel Geyza fejedelemhez küldi követül, hogy a magya­rokat a keresztény vallásra térítse. Harmadik kép: Idő 1003. Szent István és a honalapítás. Kean, moldvai fejedelem eleste után a béke helyreáll és a diadalmas Szent István király megalapítja a kézműipart, a földmivelést s a rendes letelepedést és munkát egyesítvén a keresztény vallás szelid tanaival, nemesíti az erkölcsöket, kolostorok és iskolák alapí­tása által az ifjúság oktatására buzdítólag hat. Sze­mélyek : Szent István király, Gizella királyné, Asz­­trik érsek, Venczellin András, főpapok, udvari höl­gyek, vitézek. Negyedik kép. Idő 1089. A kunok megtelepedése és meghódolása. A ku­nokat Szent László király hadai a Temes folyónál megverik s miután Kopulcs kun vezér elesik, a kunok a keresztény vallást elfogadják, a Tisza és Zagyva között — a mai Jászságban letelepednek s a nagylel­kű László királynak hódolnak. Személyek: László király, kun vezérek. Ötödik kép. Idő 1100. Köny­ves Kálmán az előítéletek ellen. Köny­ves Kálmán király a tarczali országgyűlésen az igaz­ságszolgáltatást szabályozza és néhány boszorkány­sággal vádolt áldozatot a máglyától megmentve, az ekkor elharapózott boszorkány-üldözést betiltja ene­k törvényével: de strygis, quae nop sunt, mentio non fiat. Személyek: Könyves Kálmán, a királyné, az országna­­gyok, első boszorkány, második boszorkány, harma­dik boszorkány. Hatodik kép: Idő 1242. A tatár­jár­ás után. A tatárok pusz­titása után Frangepán vendégszerető házától ha­zatérő IV. Béla király az ország uj ren­dezéséhez fog s mindenekelőtt a nyomort eny­híti, midőn a szenvedő és elcsigázott nép között a külföldről nagy költséggel beszerzett élelmiszereket (gabona, bor, hús) oszt ki. Sze­mélyek : IV. Béla ki­rály, Mária királyné, Kálmán herczeg, Hédervári Kont Dénes nádor, Fáy Rugacs András, Sztáray Jákó, Szirmay, Ilmer, Uriás pannonhalmi apát. He­tedik kép. Idő 1362. Nagy Lajos megalapítja a vá­rosokat. Nagy Lajos a városokat, mint az ipar első böl­csőit, királyi kegyével halmozza el. Miután Brassó, Sze­­ben és Besztercze városokat a keleti kereskedés empo­­riumaivá tette, e városok kereskedelmi követeit viseg­rádi várában fogadja. Személyek: Nagy Lajos király, Erzsébet királyné, Hédervári Kont Miklós nádor, Be­­bek János halicsi kormányzó, Apor László nápolyi kor­mányzó Szalernói Drugeth, Széch­y, a brebiri gróf, Omodé, iparosok. Nyolczadik kép. Idő 1456. A Hu­nyadiak. Hunyady János, László fiával és Ka­­pisztrán Jánossal a nándorfehérvári ütközet előestéjén, sátorában haditanácsot tart. Személyek : Hunyady János, Hunyady László, Kaprisztán János. Kilenczedik kép. Idő 1475. Mátyás király menyeg­zője. Korvin Mátyás király, az igazságos, budai várá­ban országnagyjaitól és vezéreitől, tudósoktól és írók­tól körülvéve német, török, olasz, lengyel követek és sok külföldi vitéz jelenlétében nagy fénynyel üli meg menyegzőjét Beatrix nápolyi királyi hölgy­gyel. A trón mellett levő asztal körül tudósok, tanárok és művé­szek mulatnak s az őket környező vigalom daczára, l/rrninlvahb tAvfifVBkVfll mncrlfllWiYvo. q Vrrály terve, a Budán létesítendő nagyszerű egyetem eszmé­je felett tanácskoznak. Személyek: Mátyás király, Beatrix királyné, Korvin János, Vitéz János püspök, Dóczy Orbán püspök, Kinizsy Pál, Bánffy Miklós, Báthory István, Zápolya György, Zápolya István, Kanizsai László, Magyar Balázs, Zelena, a fekete se­reg parancsnoka, Guthy nádor, Jaksits testvérek, Ja­nus Pannonius, Fodor István, Várady Péter, Geréb László, Baudinus firenzei követ, Gatti, Galeotti Fon­­tius csillagász, Regio Montanus János, Ugoletti Tádé, Korvin nevelője, német követ, török követ, lengyel kö­vet, írók, tudósok, művészek. Tizedik kép. Idő 1551. Nádasdy Tamás és Tinódy Sebestyén. Lippa bevétele után a hősies főtábornok és később nádor, Nádasdy Tamás udvaránál mulató Sebők diák, a széles Magyar­­országon kedvelt Tinódy Sebestyén lantos és költő lel­­kesitőleg hat a főtábornoknál egybegyült előkelő tár­saságra. Személyek: Nádasdy Tamás főtábornok, Tinódy Sebestyén, Keglevich Péter horvátországi bán, Szapáry György, Losonczy, Temesvár védője, Dobó István, Eger védője, egri nők. Tizenegyedik kép. Idő 1650. Zrínyi Miklós. A török ellen folytatott harczokban mindig győztes Zrínyi Miklós horvátor­szági bán (a szigetvári vértanú unokája), a magyar eposz megalkotója, Csáktornyából vadászatra készül s a felkelő napnál erdőbe indul. A Csáktornyai vár feltárt ódon gyülekező termének ablaka alatt, a föl­kelő nap sugaraitól világítva, a sűrű erdőségek között kígyózó Dráva folyam látható. Személyek: Zrínyi Miklós h­orvát bán, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter, Pálffy Pál nádor, Zichy Péter, Erdődi Tamás zágrábi püs­pök, Batthyány, Forgách Ádám, Eszterházy Pál, Bethlen Miklós, Teleki Ferencz. Tizenkettedik kép. Idő 1695. II. Rákóczi Ferencz. A tudomány iránt melegen érdeklődő II. Rákóczi Ferencz és meghitt barátjai a sárospataki vár egyik tornyából csillago­kat vizsgálnak. Személyek: II. Rákóczi Ferencz, neje: Charlotte Amália, Bercsényi Miklós, Vay Ádám, Vay Julianna, Aspremont tábornok. Utólag még felvették Mária Terézia korából a pozsonyi or­szággyűlés híres »moriamur pro rege nostro« jele­netet. — Jankovich Aurél, szabadkai és bajai főispán — mint a Szabadkai Lapok jelentik — beadta lemon­dását. — Falb a földrengésről. Falb Rudolf, kinek ne­vére a legutóbbi földrengések alkalmából, mint szak­tudóséra, oly gyakran történt hivatkozás, a napokban két felolvasást tartott Berlinben az ő theoriájáról. Felolvasását mindkét ízben óriási közönség hallgatta végig s meg kell adni, hogy az a népszerű hang, me­lyen tárgyát előadni és megértetni tudta, sokban hoz­zá fog járulni Falk theóriájának elterjesztéséhez. A tudós általános szempontból indult ki. A hold vonzó erejére hivatkozott, mely a mozgó tenger hullámait vonzza s a dagályt idézi elő, majd kifejtette, hogy a hold e vonzó ereje természetesen a földdel szemben is érvényesül, csakhogy a föld szilárd kérge ellenáll e vonzásnak. De hogyha a hold közelebb érve a földhöz, véletlenül egy vulkán belsejét éri vonzó ereje, akkor a láva nyomban enged ez erőnek és sisteregve csap ki a kráteren. Ebből is bizonyos, hogy a hold bizonyos vonzóerőt gyakorol a földre, melyből némi tekintet­ben már­is megmagyarázhatók a kisebb földrengé­sek. Már most, ha tekintetbe veszszük, hogy a holdon kívül más tényezők is közreműködnek, különösen­­ a földközelség, a holdnak az egyenlítőhöz való állása s első­sorban a napnak az egyenlítőhöz való állása, ak­kor a földrengések már könnyebben érthetők. Mert e tényezők oly konstellácziót idézhetnek elő, midőn a nap sa holdegyüttesen, egy irányban gyakorolnak vonzó erőt a földre s ilyenkor ez szilárd kérge daczára is kénytelen bizonyos mérvben engedni s beáll az a hul­lámzó mozgás, melyet földrengésnek neveznek. Mint-­­ hogy pedig e konstellácziókat a csillagászat meglehe­­­­tős pontossággal képes előre kiszámítani, azt is meg­mondhatja, hogy földrengéstől mikor lehet tartani. Az oly napokat, melyeken az említett tényezők vonzó ereje találkozik, Falb kritikus napoknak mondja, de , kijelenti, hogy nem okvetlenül áll be olyankor mindig katasztrófa. Természetes, hogy az a tudat, hogy katasztrófától lehet tartani, még nem jelenti azt, hogy meg is lehet akadályozni, de mindenesetre gyöngítheti a pánikot és némi nyugalmat — nevez­­zük bár rezignácziónak — olthat a szívekbe. Falb szerint ebben az évben még egyszer, aug. 3-án vagy aug. 19-én, fogja a hold és a nap együttesen érez­tetni a földdel vonzóerejét, s ekkor újra állhat be katasztrófa. — Az egyetemi könyvtár olvasótermét f. é. jan. hóban 2871 egyén látogatta és 3500 művet használt; legtöbben voltak 27-en, csütörtökön, 16­5-en; legke­vesebben 2-án, vasárnap, 18-an; az olvasók átlagos száma, 26 nap lévén nyitva a könyvtár, 95 volt. — Február hóban 3428 olvasó 3921 müvet használt; legtöbben voltak 19-en, szombaton, 171-en; legkeve­sebben 6-án, vasárnap, 40-en; az olvasók átlagos száma, 28 nap lévén nyitva a könyvtár, 122 volt. Há­zon kívül január hóban 140 egyén 392 müvet, feb­ruárban 157 egyén 375 müvet használt. — Kraszevszky J. J. temetése ma megy végbe Genfben. Mint Lembergből jelentik, az ottani lapok, melyek mindannyian gyászkerettel jelentek meg, a mellett szállanak síkra, hogy az elhalt költő porai a krakói Wawel templom sírboltjában helyeztessenek el. — Kraszevszky a san­remói földrengés után Lau­­sanneba szándékozott menni, de a kiállott ijedtség következtében megbetegedett s Genfben kellett ma­radnia. A pásztói jótékony nőegyletnek, mely Kesz­­ler Ignáczné elnöklete alatt áll, e hó 13-án az ottani kaszinó helyiségében tartott zártkörű tánczmulatsága fényesen sikerült. Buffet is volt, mely igen sokat jö­vedelmezett. A négyeseket 80 pár tánczolta. Ott vol­tak : Keszler Sári, Keszler Paula, Osztreicher Aran­ka (Gyöngyös), Keszler Aranka, Kohn Ida (Vere­­bély), Rusznyák Hermin (Maczonka), Huszerl Aran­ka, Wiener Janka (Szirák), Ulmer Regina, Schwarcz Lilla (Budapest), Reiner Malvin, Reiner Róza, Ingreisz Róza, Kohn Fannika (Somos-Újfalu), Grün­­hut Róza, Reich nővérek, Moskovicz Fanni, Hercz­­feld Janka, Szidler nővérek (Bátony), Schwarcz Aranka, Czobel Janka, Braun Róza, Róger Janka, Perlusz Berta ; továbbá : Keszler Ignáczné, Keszler Károlyné, Ösztreicher Zsigmondné, Böhm Béláné (Salgó-Tarján), Huszerlné, dr. Kohn Antalné (Gyön­gyös), Deutsch Józsefné, Weiner Józsefné, dr. Rad­­nainé, Rusznyákné (Maczonka), Kohnné (Verebély), Wienerné (Szirák), Sternné, Herezné, Ingreiszné, Reinerné, özv. Ulmerné, Ulmer Gáborné, Singerné, Grünhutné stb. Tiszta jövedelem a felülfizetésekkel együtt 100 frt volt. — Oroszlámos (Torontói), márcz. 17. Folyó hó 15-dike óta nálunk és vidékünkön, kisebb-nagyobb szünetet tartva, egyre esik az ólmos eső. Gyümölcs­fáink ágait, gályáit, a szőlőtőkék fedetlen venyigéit, ujjnyi vastagságú, kristály­tiszta, átlátszó jégpánczél borítja. Azon előbbi meleg napok által új életre éb­resztett rügyecskék dermedve bámulják a jégkéreg alul pusztulásukat. Az egész növényzet jég­burokkal van befödve. — Hármas rablógyilkosság Párisban. Páris egyik legelegánsabb városrészében, a Rue Montaigne 17. számú házának egy lakásán f. hó 17-én reggel Regnault nevű asszonyt, komornáját s ez utóbbinak tizenkét éves leányát meggyilkolva találták. A vizs­gevi­ui h­irlom­ta, hogy itt,­ziiblagyilkosság forog fönn , a tettes készpénzt s több ékszert rabolt el. A gyilkos­ság reggeli öt óra tájban követtetett el. Regnault egy kétes hirü nő volt s a tettes valószínűleg nála tölté az éjszakát, azután őt s a vele lakó két nőt megölte, úgy látszik 12.000 frankot vitt el. Regnaultnak 200.000 frank értékű ékszere volt egy szekrényben. Ezt azonban a tettes nem tudta s nem törte fel a szekrényt. A rendőrség egy Geiszler Gaszton nevű osztrák születésű embert, a­ki festő vagy fényképész, köröztet. Más hírek szerint a tettes Nancyból való elegáns külsejű, 30—35 éves fodrász lenne. — Mint éjjel érkezett táviratunk jelenti, Marseilleben tegnap egy egyént fogtak el s azt hiszik, hogy ez követte el a rue-montaignei gyilkosságot. Az elfogott az elmúlt éjjel öngyilkosságot szándékolt elkövetni. — Magyar óvodák a felvidéken. A felvidéki magyar közművelődési egyesület márcz. 9-iki ülésé­nek jegyzőkönyvéből ezeket idézzük: A zólyom me­­gyei választmány örömének adván kifejezést, hogy az egyesület ez idei közgyűlésének helyéül Besztercze­­bánya város lett kitűzve, értesít, hogy a választ­mány és a törvényhatóság az előkészítéssel ve­gyes bizottságot bíztak meg. A trencsénmegyei választmány bejelenti, hogy gróf Csáky László v. b. t. tanácsos és orszgy. képviselő, a Yarinban és Kisutczaujhelyen létesítendő egyesületi óvodák fen­­tartására 1886. évtől kezdve évenkint 1000 frtot ajánlott fel és az első évre az 1000 frtot befizette. A nagylelkű adományozónak egyesületünk történetében páratlan tette jegyzőkönyvileg megörökittetni és erről ő maga köszönetnyilvánítással értesittetni rendelte­tik. Egyúttal a trencsén megyei választmány előter­jeszti, hogy a variai és kisutezahelyi óvodákra ez évre megszavazott összesen 400 főt jelenleg kizárólag a kisutczahelyi óvodára használtathassák fel — mi iránt a költségvetés beérkezte után fog határozat ho­zatni. Elnökség bejelenti, hogy gróf Pálffy József tu­datta, hogy a Wittenczen létesítendő egyesületi óvoda fentartási költségeihez évenkint 100 írttal és 24 mé­ter tűzifával fog járulni. Köszönet szavaztatik és annak tolmácsolásával, úgy a mezővárossal szükséges tárgyalás folytatásával az elnökség bizatik meg. — Olvastatott a nógrád megyei választmánynak február hóban tartott közgyűlésről beküldött jegyzőkönyv, melynek 5-ik pontja szerint a Málnapatakon létesí­tendő egyesületi óvoda épületének építkezési költsé­gei anyag és fuvar, továbbá a telek ára nélkül 2122 frt 94 krban irányoztatván elő, fedezetül rendelke­zésre áll a múlt évi közgyűlési bál jövedelméből 1341 frt; továbbá a választmány igénybe óhajt venni az óvoda fentartására 1886. és 1887. években előirány­zott összegekből 750 frtot. Az igazgató választmány ezen 750 frt felhasználását engedélyezi ugyan, de az ingatlannak az egyesület nevére leendő telekkönyve­­zését kívánja. A zólyom megyei választmány jelenti, hogy a zólyom-lipcsei egyesületi óvoda május 1-én megnyílik és a gondnokság tagjai következők : Elnök: Lazarovich Imre járási főszolgabíró, tagok: dr. Gere János orvos, Kiss Dániel városi ügyész, Metkó Gás­pár gyógyszerész, Skoda Lőrincz községi bíró, Susz­­tek András városi kapitány, Vagner Mihály Gizella árvaházi igazgató. Felhívandó a m. választmány, hogy a részletes költségvetést beterjeszsze és egyút­tal a hozzájárulásokat okmányilag biztosítsa. A Da­rázson létesítendő egyesületi óvoda iránt folyta­tandó tárgyalások vezetésével Gyurkovics Mátyás apát kanonok elnöklete alatt dr. Janics Imre fő­szolgabíró és Bihary Géza egy. jegyző bízatnak meg. A trsztenai egy. óvoda felszerelési költségeire újabb 69 frt, a szeniczi egy. óvoda hasonló költségeire szin­alatt nyugszik, s bódéja valósággal keresztül van lyukasztva. Az osztrák-magyar konzulátus zászló­­nyele három golyó nyomát viseli magán s az épü­letbe is hatolt több golyó. A prefektúra ajtait bezúz­ták a lázadók s több helyütt az utcza köveit kiszakí­tották, mintha torlaszokat akartak volna épiteni. * * * Márczius 6-án, vasárnap, még éppenséggel nem tudta a közönség, mikor végezik ki az elitélteket, azt meg teljességgel nem hitte a lakosság, hogy a kivég­zést vasárnap hajtanák végre. Általában kezdték hin­ni, hogy a kivégzésekből nem lesz semmi. Pedig ez egyszer a régensség komolyan meg akarta torolni a lázadást. Korán reggel, négy óra tájban, egy csapat katona vonult ki a Fary Baja dombra s ott egymás mellett kilenc z sirt ásott. 6 óra tájban több kocsi állt meg a törvényszék előtt, s a kocsikból a katonai ügyész s néhány tiszt szállt ki. Az elitélteket hátra kötött kézzel kocsikban szállították el a börtön épü­letéből. Éjjel fagy volt s az elitéltek fáztak a hideg, dermesztő reggelen. Pokróczot kértek hát lábaikra, mire az ügyész azt felelte, hogy az út úgyis rövid lesz. Ekkor tudták meg az elitéltek, hogy vesztő­helyre viszik. A fiatalabb elitéltek megdöbbentek, de Usunov bátorította őket, így érkeztek a vesztőhelyre, hol megengedték nekik, hogy övéiknek néhány sort írjanak. Ekkor pap lépett hozzájuk s ők sorban meg­csókolták a keresztet, majd elbúcsúztak egymástól. Usunov e szókat kiáltotta egyik társának: »Lássátok, mily szép helyet választottak az­ emléknek, melyet egykor nekünk emelni fognak. Épp a keresztúton halunk meg, hol sok ember fogja emlékünket lát­hatni.« A nap föltűnt s a halál pillanata bekövetke­zett. Még egy pillantást vetettek a gyönyörű tájra, a Duna ezüst szalagjára, a város aranyfényben tün­döklő házaira, majd bekötötték szemeiket s csakha­mar kiszenvedtek. Az orvos megállapította a halált s a holttesteket a gödrökbe bocsátották. »Testvérek, kiáltott Zsivanov kapitány embereinek, épp úgy, mint ezeket kivégeztétek, végezzetek ki engemet is, ha hazaárulóvá lennék.« A katonák elvonultak s a tér­­üres maradt. Bulgária végrehajtotta az ítéletet, teljes szigor­ral sújtotta a bűnt, melynek titkos szálai, ha nem is lesznek soha teljesen kiderítve, mégis ama hatalomra vezetendők vissza, mely már oly sok vétket követett el Bulgáriával szemben. Bulgária nem habozott a bűn megtorlására legjobb fiai közül kettőt föláldozni, reméljük, hogy ez áldozat elég volt. tén újabb 22 főt szavaztatik meg. A beczkói és baka­bányai óvodák segélyezése tárgyában beérkezett kér­vények az illető megyei választásokkal véleményezés végett közöltetnek és úgy ezek, mint a gácsfalusi óvoda segélyezési ügye a költségvetés készítésekor lesz figyelembe veendő. Helyi h­irek. — A magánépítési bizottság tegnapi ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslat­ba: u. m. : Leimetter Jánosnak VIII. ker. Tömő­­utcza 7134. sz. a. földszintes házra; Kőrösmezei Gusztávnek a házépítő tisztviselők telepén földszintes házra; Schehák Antalnak II. ker. Kapás-utcza 18. sz. a. földszintes házra; Fúrják Flóriánnak az An­gyalföldön földszintes házra és fészerre; Haszman Józsefnénak II. ker. Hidegkúti-út földszintes házra ; dr. Mutsenbacher Bélának IV. ker. Kalap-utcza 10. sz. a.átalakításokra és II. emelet ráépítésre; Nouvier Ivánnak a házépítő tisztviselők telepén földszintes házra; ifj. Zachradka Józsefnek X. ker. Indóház­­utcza földszintes házra ; a m. kir. vallás- és közokta­tási minisztériumnak a VIII. ker. József-körut, Nép­­szinház-utcza és Csokonay-utcza közt levő telken m. kir. technológiai iparmúzeum és állami köz­épipariskola építésére; özv. Rötzer Már­­tonnénak VII. ker. Csömöri-ut 2817. sz. egyemeletes házra; Schiller Györgynek II. ker. Kapás-utcza 21. sz. a. földszintes házra; Geszler Józsefnek az isten­hegyi Melinda-úton földszintes nyaralóra, ezenkívül számos toldaléképitkezés, átalakítás stb. engedélyez­tetett. — A fővárosi III. ker. társaskör tegnap este saját helyiségében igen sikerült házihangversenyt rendezett. Ott láttuk a kerület intelligencziáját teljes számmal. A hangverseny kiváló műélvezetet nyújtott. Nyitányul Erkel Hunyadi László operáját hallottuk zongorán négy kézre. Az értelmes, finoman árnyalt előadás dicséretére vált a közreműködő Molnár Vilma kisasszonynak. Igen sikerült száma volt e hangversenynek Molnár Mórné úrnő szavalata és dr. Molnár Mór hegedűjátéka, a felzúduló tapsra többszörös ismétlésekkel a műsor jóval kibővült. Ha­­selmeyer József Liszt Tarantelláját szép iskolázott­sággal mutatta be. Kronstein Ferencz csengő tenor­jával Akt egy gyönyörű dalát énekelte el Schinabeck zongora kísérete mellett. Végül 4 egyesületi tag két férfinégyest megkapó előadásban mutatott be. A hangversenyt igen érdekes tombola fejezte be. A tár­saskörnek a kerület társadalmi életének fejlesztése körül kiváló érdemei vannak s mint halljuk, havon­­kint rendez a kör egy-egy házi­ estélyt. — A Klotild fővárosi szeretetház - egyesület Andrássy Gyula grófné elnöklete alatt tegnap tartotta évi rendes közgyűlését az uj városház tár­salgó termében. Az elnök üdvözölvén a szép számban egybegyűlteket, Küffer Béla titkár a választmány és az igazgatóság jelentését olvasta fel. E szerint az intézetben jelenleg 40 szegény gyermek van. Vallásra nézve 35 róm. kath., 5 ev. ref., nemzetiségre nézve 30 magyar, 9 német, 1 cseh. Az egyesület iskolája meg­lehetősen fel van szerelve s a benne használt eszkö­zök és tankönyvek a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium által adattak ki. Az évi vizsgálat alkalmá­val a jelenvoltak örömmel győződtek meg a gyerme­kek előhaladása, szorgalma és jó magaviseletéről. A kézi ügyesség szempontjából taníttatnak a növendékek szalmafonásra, könyvkötésre, kefe- és seprőfélék ké­szítésére oly mértékben, hogy az intézet 10 évi fenn­állása óta amaz eszközökre egy fillért sem adott ki, a­mennyiben az ebbeli szükségleteket a növendékek ál­lították elő. Az orvosi jelentés szerint az intézet felett a fertőző betegségek járványos vihara szerencsésen el­­vonul. Az év folyamán 3 gyermeket, kellett a kórh­ázba áthelyezni.­­ A F­a­­­k Zsigmond lovag által előter­jesztett pénztári jelentés szerint az intézet vagyona 66,497 frt 64 krra rúg; az 1887. évi költségelőirány­zatban 8700 frt kiadással szemben 8900 frt fedezet áll. — Felolvasta ezután az utóbbi napokban beér­­kezett adományokat, melyek közül megemlítjük azt a 2000 frtos alapítványt, melyet Kasselik Jenő tett. A közgyűlés a szép adományért levélben is kifejezést fog adni köszönetének. — Ország Sándor beje­lenti, hogy a budai várszínházban tartott thé dansant a Klotild szeretetház-egyesületnek 450 forintot jöve­delmezett , M­ü­n­n­i­c­h Aurél pedig T­h­u­r­n Erzsé­bet hagyatékából 200 forintot nyújt át a pénztárosnak.­­ A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata e hó 29-én és 30-án tartja első országos értekezletét a főváros közgyűlési dísz­termében. Az értekezletet megelőzőleg, márcz. 28-án este ismerkedési estély lesz a Buscher földszinti ét­termében, az értekezlet után, márcz. 30-án délután pedig díszebéd a fővárosi vigadó éttermében. Az érte­kezlet főbb tárgyait a vendéglősök orsz. szövetségé­nek létesítése, a regále-ügy rendezése, a vendéglősök orsz. nyugdíjalapjának létesítése és a képesítés — és tanonczügy megbeszélése fogják képezni. — A fővárosi vivő-klub II. rendes közgyűlése, márcz. 27-én, vasárnap d. u. 4 órakor, saját helyisé­gében (Ó­ utcza 27. sz.) tartatik. — Megakadályozott betörés és gyilkosság. A rendőri sajtóiroda tegnap egy a fővárosban elkövetni szándékolt bűnügyben a következő hivatalos értesítést tette közzé : »A rendőrség figyelmét már napokkal ezelőtt magára vonta három foglalkozás nélküli, ide­gen illetőségű egyén gyanús magaviselete. Az eszkö­zölt puhatolások közben a rendőrség bizalmas után arról értesült, hogy e kereset nélküli csavargók, kik bizonyos hírhedt lebujokban naponkint és éjjelenkint többször vitatkoztak egymással és láthatólag titkosan tanácskoztak, egy betörést és rablást terveznek, sőt sikerült megtudni azt is, hogy mikor és hol fogják a betörést végrehajtani. A detektívek által beszerzett adatok ezt a tudósítást megerősítették, minthogy f. hó 15-dikén meg lett állapítva, hogy a gya­núsított egyének egy zsibárusnál reszelőt, vésőt és kést vásároltak. Ugyancsak folyó hó 15-dikén éjfél után 2 órakor az erre kitűzött volt időben egy hírhedt, kávéházból, hol hosszasabban tanácskoz­tak, mindhárman a szándékozott bűntett színhelyéhez indultak, melynek közelében egy rendőrtisztviselő és több detektív által szándékuk végrehajtásában pre­ventive megakadályoztatván, elfogattak s ez alkalom­mal náluk a vett vésőt, reszelőt és egy középnagyságú kést is megtalálták. Az elfogottak eleinte minden bűnös szándékot tagadtak, később azonban hosszas kihall­gatások után töredelmesen beismerték, hogy ők napok óta egy betörést és rablást terveztek és hogy elfoga­­tásuk alkalmával éppen tervük kivitelére indultak. Szándékuk rugója állítólag az volt, hogy arról értesültek, miszerint az általuk kiszemelt egyénnél egy már régebben elkövetett főbenjáró bűntényből származó nagyobb pénzösszeg van elrejtve és hogy ezt ettől volt bűntársai gyilkosság útján akarják meg­szerezni, ők tehát ez utóbbiakat akarták megelőzni, nem tartván bűnnek ily eredetű pénznek elrablását. Különben is tagadják, hogy ők gyilkosságot akartak volna elkövetni s a kést is csak mintegy önvédelem­ből, esetleg kényszerítési eszközül akarták használni. Az elfogottak, miután törvényeink szerint cselekmé­nyük a tervezett bűnténynek büntetendő kísérletét még nem képezi, mint csavargók és a közbiztonságra veszélyes egyének szigorú közigazgatási elbánás alá vétetnek, az általuk megjelölt régibb bűntettel állító­lag kapcsolatos más oldalú betörés és gyilkossági szándék iránt pedig a nyomozat folyamatban van. E nyomozat érdekében az állítólag mások által is meg­­rabolni szándékoltnak, valamint az elfogottaknak ne­vei egyelőre nem közölhetők.A­z öngyilkosok napja. A főváros területén teg­nap nem kevesebben, mint hatan akartak erőszakos módon életüknek véget vetni. A halálba menekülők közül négy meg is halt már s kettő súlyos sebet ejtett magán. Az öngyilkosok napjának történetét a következőkben foglaljuk össze: A Ludoviczeum­ utcza 3. számú házban egy ott lakó öreg, 70 éves napszámos, Guile Ferencz tegnap délután az ablak keresztfájára felakasztotta magát. Csak este felé vették észre, a mi­kor már régen meg volt halva. A szegény öreg­ember az egész télen át nagy nyomorral küzdött s min­den valószínűség szerint ez vitte az öngyilkosság­ra. Holttestét a Rókus tetemkamrájába szállították.­­ Tegnap este 1/­9 órakor a Rókus-kórház előtti téren, szembe a kapuval, Agnelli Ignácz volt budapesti hentesmester s legutóbb alkusz, revolverrel jobb halántékon lőtte magát. Kresz Károly, felvételi tiszthelyettes, két szolgával azonnal kiment és sérül­tet betegszállító ágyon bevitette a felvételi iroda elő­szobájába, hol a napos orvos megvizsgálta, de már csak a beállott halált konstatálhatta. A golyó agy­velejét roncsolta s rögtöni halált idézett elő. Az öngyilkos a Kazinczy­ utcza 10. számú házban lakott. Nejét értesítették a szomorú esetről, ki megjelenve a kórházban, azt mondotta férje öngyilkosságának okául, hogy gyakori és heves főfájásban szenvedett. Mintegy két hét előtt már öngyilkosságot akart elkövetni, de akkor egy ismerőse elvette tőle a revolvert s jelentést is tett a rendőrségnek.­­ Tegnap estefelé a Kerepesi-uti köztemetőben egy tiszteségesen öltözött fiatal­ember fejbe lőtte magát. Midőn a lövés hallatára a temetőszolgák a helyszí­nére siettek, a fiatal­embert egy sírra dőlve, véres fejjel haldokolva találták s mielőtt orvosért mehettek volna, kilehelte lelkét. A temető igazgatósága azon­nal értesítette a kerületi kapitányságot, melynek ki­küldötte a holttestet a Rókus halottas házához szállí­totta. Az öngyilkos a zsebében talált iratok szerint Luszer László, 24 éves kocsifényező s az a sír, melyen meglőtte magát, az édes­apjáé.­­ Csernák János, 28 éves, követő segéd, tegnap délben Teleky-tér 11. sz. alatti lakásán gyógyíthatatlan (nehézkóros) betegsége miatt nyakát egy késsel mélyen bevágta. Mikor ész­revették, már sok vére elfolyt, de még élt. Gyorsan orvost hívtak, a ki sebét bekötözte s aztán bevitték a Rókusba. — Hahn Károly, vinczellér-képezdei tanuló, a vörös­ kereszt kórház közelében lévő képezdei fa­iskolában, tegnap délután, szivén lőtte magát. Halva a János-kórházba szállították. — Az utolsó, ki ön­­gyilkosságot kísérlett meg tegnap: nő. A Zsigmond­­utcza 19. számú ház előtt ugyanis Lindtner Ottóné, szül. Szénfi Paula, 30 éves, könyvelő neje, beretvával ereit fölvágta. Az irgalmasok kórházába s onnan a János-kórházba vitték. Sérülése súlyos. Színház és művészet. — Hangverseny. A m. kir. állami felsőbb leány­iskola nagy termében az országos középiskolai tanár­­egyesület segélyző alapja és a budapesti tanári tár­salgó­kör javára tegnap este rendezett hangverseny fényesen sikerült s a terem egészen megtelt közön­séggel. A közreműködők közül első helyen a felsőbb állami leányiskola jól vezetett és kitűnően betanított zenekarát kell felemlítenünk. Nagy tetszésben része­sült továbbá Forster Stefánia kisasszony zongorajá­téka, ki különösen Liszt Ferencz Spinnerlied-jének művészies előadásával aratott szép sikert. Strümpfler Ignácz hegedű-, Harrach József gordonkajátéka, va­lamint Schmidt Ferencz szép bariton hangjával szin­tén általános tetszésben részesültek és ismételten ki­hivattak. — A népszínházban javában folynak a színpadi próbák a Bársony uram czimű új népszínműből, R­á­t­­kay Lászlónak a Felhő Klári szerzőjének darabjá­ból. Az első előadás szombatra van kitűzve. — »Rhapsodie hongroise.« Ily czimü zenemű jelent meg zongorára Angyal Armandtól, Bécsben, Haslinger Károly kiadásában. Ára 1 frt. A Pesti Napló táviratai. A berlini ünnepélyek. (Ered. sürg.) Berlin, márcz. 21. A vá­ros már ma ünnepi díszt öltött s óriási moz­galom hullámzik az utczákon. Évek óta nem volt annyi idegen itt, mint most. A fejedelmi vendégek száma 85, kíséreteké pedig 335. Ma este lesz az egyetemi tanulók nagy fák­lyásmenete, mely nagyszerűvé fog alakulni. Háromezer tanuló s számos idegen egye­tem küldöttsége és testülete vesz benne részt. A várost holnap, kedden este világítják ki. A kivilágításra nagyban folynak az előkészü­letek. Berlin, márcz. 21. A császár ma dél­után a császári palotában Bismarck gróf ál­lamtitkár jelenlétében kihallgatáson fogadta Galimberti pápai küldöttet, és Portugál, Spa­nyolország, Hollandia, a szultán, Japán, Gö­rögország, Kbina, Szerbia és a délafrikai köz­társaság küldöttjeit. A császár születésnapjának alkalmából ma, mint a nagy nap előünnepén, az összes felsőbb tanintézetekben ünnepélyek tartottak. Több polgári kör, harcros és torna­ egyesület tegnap és ma szintén ünnepélyes összejövete­leket rendezett. A sok idegen a városban alig szállásol­ható el. A császári palota előtt ma egész napon át a nép nagy tömegekben állott. Az utczák és terek feldíszítése nagyban folyik. Hír szerint holnapra több rendbeli megkegyelmezés várható. A Nordd. Alig. Ztg., azon hírről tesz említést, hogy a császár orvosa, Lauer, 300.000 márka tiszteletdíjban fogna részesíttetni. Berlin, márcz. 21. A Nat. Ztg. a követ­kezőket írja: A császár születésnapjának ün­nepe alkalmából minden irányból békés jelek érkeznek, mintegy annak elismeréséül, hogy a császár születésnapja a legszebben úgy ün­nepelhető meg, ha e nap egyszersmind Európa békéjének válik ünnepévé. A fejedelmi gyülekezet, mely holnap a császár köré csoportosul, egész Európa köz­­akaratát tanusítandja, hogy a béke fentartas­­sék. Ausztria-Magyarország, Olaszország és Németország szövetsége Európa békéjének legfőbb biztosítékát képezi. Nincs kizárva, hogy a három császári hatalom egymáshoz való viszonya is ezúttal tisztáztatni és szilár­­dulást fog nyerni.

Next