Pesti Napló, 1888. január (39. évfolyam, 1-31. szám)
1888-01-01 / 1. szám
ft vasúti gőzhajózási adó emelésén kezdte, azután folytatta a dohányon, fogyasztási adókon és a bélyegen meg illetéken. A vámemelés is nagyobb jövedelmet ígér, a legközelebbi jövő a czukor- és szeszadó erélyesebb kihasználását tűzi napirendre. Az egyenes adók nagyobb eredményére pedig közigazgatási úton törnek. A három évi kivetés sokfelől panaszra, reklamáczióra szolgáltatott okot. A nagy igyekezet redukálni főkép a rendkívüli kiadásokat, csekélyebb részben a rendeseket is, amint ennek az 1888-as költségvetésben jelei látszanak, és az eddig látható másik igyekezet az állami bevételeket, meg el- vagy bérbeadás által túladni az államhoz nem illő passzív vállalatokon — mindez az igyekezet oly gyöngén nyilatkozik a kormány javaslataiban, hogy a bizalom semmikép sem tud föléledni az állam pénzügyi erősbödése iránt. Még mindig tetemes a hiány az államháztartásban, a legkisebb politikai rázkódás mélyen sülyeszti az állam irányadó hitelpapírjait és rémülettel kell a pénzügyminiszternek arra az esetre gondolni, hogy háborús szükségletre pénzt teremtsen. Nagy erőfeszítésre volna szükség néhány békés éven át, hogy takarékossággal és czélszerű állami gazdálkodással helyre lehessen tartósan hozni az egyensúlyt. Mert intézkedésekben, melyekkel a nemzet termelő, ipari, kereskedelmi ereje fokoztassék, nincsen éppen hiány. Nemcsak nyersterményekben öregbedik és javul produkciónk, haladunk az állati s növényi termelésben ; igyekszünk az ipari s művészi téren is; szaporodnak gyárak és a hazai vállalatok, különösen ahol a kormány és nyilvánosság hatást gyakorolhat, itthoni gyártmányok fogyasztására szoríttatnak. A haladás félreismerhetlen és habár lassú lehet közös vámterület mellett, a kormány és egyes testületek pressziója látható eredményt mutat fel. A hit, hogy mezőgazdasággal nem boldogulunk, a legutóbbi fényes termés, de gyenge árak és külföldről folyton szenvedett visszafojtó lökések mellett, újból megerősödött és az igyekvés ipar, művészet és kereskedés mezején egyre tért hódítani, mindinkább szilárdul. A magas védvámpolitikának, bár nekünk Ausztriával közösen nem sokat használ, csak emez indító okból voltak és vannak barátai a törvényhozásban. Súlyos hazánk gazdasági, pénzügyi helyzete ; béke idején is nehéz áldozatokra, nagy önmegtagadásra kell szánnunk magunkat. Az eddigi után, az eddigiekhez hasonló eszközökkel, nem boldogulunk. A pénzügyi közigazgatás reformjához A pénzügyi hivatalok és a bíróságok. Hogy a pénzügyi közigazgatás hálátlan pálya, hogy azon a jó erők előhaladása nincs biztosítva, legjobban bizonyítja a hivatalos lap. Ha valaki figyelemmel kíséri ennek pályázati rovatát, vagy első lapját, hol a kinevezések közöltéinek, tapasztalni fogja, hogy pénzügyi tisztviselői pályázatok és kinevezések nagyon gyéren fordulnak elő,míg bírósági pályázatok és kinevezések a Budapesti Közlönyben csaknem mindennaposak. Ennek a körülménynek természetes magyarázata abban fekszik, hogy az igazságszolgáltatás terén a bírói állások száma sokszorosan meghaladja a jegyzői s aljegyzői, tehát alsebbfokú állomások számát, minél fogva ezen a pályán az ifjú munkaerőknek folytonosan nyitva van az út az előmenetelre. Ellenben a pénzügyi adminisztráció, valószínűleg takarékosság szempontjából, akként jön berendezve, hogy a fogalmazó állomások száma háromszor akkora, mint amennyit a titkári, tehát magasabb állások menynyisége kitesz. Ez anomália aztán azt eredményezi, hogy a magasabb állomásokban ritka az üresedés, egyegy betöltendő állásra nagyon sok a pályázó, szóval, hogy az előrehaladás meghezítve van s hosszú, nagyon is hosszú idő alatt érhető el. De leghangosabban bizonyít e pálya hálátlansága mellett az az állapot, hogy százával vannak benne állások 500 frt, sőt 480 frt évi fizetéssel dotálva, tehát olyan összeggel, melynél bizonyosan nagyobb bért kap a pénzügyminiszternek a kisinasa is. A pénzügyi közigazgatást az ambiciózus, képzett fiatalság részére keresetté kell tenni azáltal, hogy az egyes állások a mai kor igényeinek és egy művelt állam színvonalának megfelelően honoráltassanak és hogy a magasabb állomások számának felemelésével a jobb erők előhaladására ut és mód nyittassák. Akkor, amikor a fenntebbiekben a gyakorlati életnek megfelelően vázoltuk a pénzügyi tisztviselők sorsát, kimutattuk egyszersmind azt is, hogy a pénzügyi adminisztrációban a jó hivatalnok kellő megbecsültetésben nem részesül. De hogy ez így van, bizonyítja még az is, hogy a pénzügyminisztérium a maga alkotásait rendszerint a központon kívül álló hivataloknak s azok főnökeinek meghallgatása nélkül szokta létesíteni. Hiszen megengedjük mi, hogy a központi szolgálat jeles erőkkel rendelkezik, de azért mégsem ártana talán, ha fontosabb pénzügyi reformok, lényeges törvényjavaslatok kidolgozásánál a külső hivatalok is meghallgattatnának. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszternek nem derogált a posta- és távirda intézmény egyesítése után felhívni az összes tisztviselőket, hogy egyes kérdéseket dolgozzanak ki, sőt jutalomösszeg kitűzésével is buzdította erre a központi szolgálaton kívül álló hivatalnokokat. Arra azonban, hogy a pénzügyminisztérium valamely alkotása tekintetében a pénzügyigazgatókat vagy adófelügyelőket meghallgatta volna, tudtunkkal még nem volt eset. Pedig ha megteszi vala, bizonyára praktikusabbak, helyesebbek volnának a pénzügyi törvények és intézmények. A protekciók. Végül szólanunk kell még az indokolatlan protekcióról, a közszolgálat eme rákfenéjéről, amely annyi csalódást, keserűséget és mellőztetést okoz a jó, az érdemes tisztviselőknek. Vannak reá adataink. Egy nagyfontosságú intézményt felállítása alkalmával akként szerveztek, hogy a tisztviselői állásokat kvalifikációhoz nem kötötték s csupán egy nagyon könnyű szakvizsga letételét kívánták meg az alkalmazottaktól. Köztudomású dolog, hogy ez az intézmény azért szerveztetek ilyen módon, hogy a pénzügyi adminisztráczió fogalmazási szakába könnyű szerrel becsempészhessenek és pedig nagy számmal, olyan kegyeltek, akik iskolázottságuk hiányában abban egyébként helyet nem találhattak volna. Nem olyan régen pedig egy másik tekintélyes intézménynek nagyszámú és jogi kvalifikációval éppen nem bíró tisztviselői soroztattak be a fogalmazási tisztviselők közé, határozott ellenére a minősítési törvénynek, amely a fogalmazási tisztviselőktől a pénzügyi közigazgatás terén a jogvégzettséget megköveteli. Az adminisztráció helyessége azt követelné, hogy a minisztériumbeli állomások olyan tehetségesebb tisztviselőknek adományoztassanak, akik magukat a külső szolgálatban kitüntették és kellő gyakorlatot szereztek ott. Ámde a pénzügyminisztérium arra sokszor nincs tekintettel s a központi állomásokat — nagyon csekély kivétellel — a miniszteri tanácsosok fiai, vejei, rokonai s a kormánypárti nagyságok vagy más politikusok atyjafiai foglalják el. Ismerünk egy kifogástalan pénzügyi tisztviselőt, a ki éveken át minden követ megmozdított, hogy a minisztériumba bejuthasson s a mikor látta, hogy törekvései dugába dőlnek, arra kérte az elnöki osztály akkori vezetőjét, hogy külszolgálati rangjával és fizetésével oszszák be szolgálattételre s ha alkalmasnak fog mutatkozni, csak akkor nevezzék ki miniszteri fogalmazóvá. Az illető osztálytanácsos azt felelte reá, hogy az excellencziája ellene van minden beosztásnak«, de azért ez az elv három hét múlva már nem képezett akadályt arra nézve, hogy egy sokkal fiatalabb tisztviselő szolgálattételre beosztassá ks rövid idő múlva miniszteri fogalmazóvá kineveztessék. Egy másik fiatal pénzügyi fogalmazót a Ilod osztályból neveztek ki miniszteri fogalmazóvá, számtalan rangidős tisztviselő mellőzésével. Annyi, mintha valaki a főhadnagyság átugrásával hadnagyból lenne kapitánynyá. De hát azt mondják, hogy az az ifjú tisztviselő kitűnően gordonkázik, s a volt államtitkár nagyon szereti a jó zenét. Pár évvel ezelőtt egyik vidéki jószágigazgatóságnál megüresedett egy fogalmazói állomás. A jószágigazgatóságoknál a fogalmazók jobban vannak dotálva, mert van fájuk is, földjük is. Mintegy húsz pénzügyi fogalmazó, többnyire hosszabb szolgálattal, azt gondolta magában, hogy ezt a jobb állást talán megérdemlené s pályázott érette. És e jogosult aspiránsok mellőzésével kinevezték egyik képviselőnek a vejét. Kinevezték pedig állítólag azért, mert az illető képviselő fellépését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a vejét, aki mint ügyvéd nehezen volt képes megélni, valamely jobb állásba beültessék. Ugyancsak egyik jószág igazgatóságnál a folyó évi költségvetésben rendszeresítettek egy uj fogalmazói állomást. Erre is sok régi jó tisztviselő pályázott s ezeknek mellőzésével azt egy 45 éves tönkrement földbirtokosnak adták, a kiállását kilenc hó óta el sem foglalta, mert különös kegyképen szabadságot élvez most is, és a pénzügyminisztériumban más szolgálatokért külön napidíjat húz. Még nagyon sok hasonló esetet tudnánk felsorolni, de ezek mellőzésével csak azt említjük fel, hogy a központi nagyobb állomások, az azokra régen váró érdemes tisztviselők háttérbe szorításával, többször adományoztatnak kormánypárti képviselőknek; hogy a minisztérium kebeléből való »száműzetések« és a külső hivataloknál a »szolgálat érdekében« (?) történő áthelyezések, melyeknek hátterében mindig ott van a szándék, hogy másoknak hely csináltassák, szintén gyakoriak ; hogy az egyes állomások a pályázat kihirdetése előtt a különös kegyelteknek már rendszerint oda igértetnek s hogy ebből a pénzügyminisztérim annyira nem csinál titkot, hogy a pályázók lepecsételt minősítési táblázatait — amint az legközelebb egy nagyobb állomás betöltésénél történt — még felbontani sem tartja szükségesnek. Tisza Kálmánra, mint pénzügyminiszterre, e téren is az a nehéz feladat vár, hogy a pénzügyi közigazgatás bajait orvosolja és a protekciótól megtisztítsa. Kérdés: Ausztria nem számíthat invázió esetében a népesség erélyes támogatására ? Felelet: Nagyon nehéz e kérdésre válaszolni. A nemzetiségek az osztrák-magyar monarchiában hatvan év óta küzdenek az uralomért. A szlávok, akik többségben vannak, (ezt csakis a franczia »jól értesültség« mondhatja. Szerk.) — 17 millió szláv áll 17 millió német és 10 millió magyarral szemben, — sokkal inkább el vannak szórva, semhogy hatályos erőkifejtést tehetnének. Kérdés: Ön tehát tisztán stratégiai okokra alapítja azon meggyőződését, hogy az osztrák hadsereg meg fog veretni ? Felelet: Kétségtelenül. Mo 11ke tábornagy azt mondotta, hogy az, aki Galicziát hatalmába ejti, az fog ura lenni a helyzetnek. Pedig Galiczia Wolhynia részéről nyitva van s majdnem teljesen el van választva Ausztriától a Kárpátok által, másrészről a galicziai vasutak hiányos szervezete Oroszországnak biztosítja az előnyt. Kérdés: Ezt a kedvezőtlen ítéletet alaposnak tartja ön ? Felelet: Alaposnak tartom. A hiba a politikusokat terheli, kik erélyesen sürgették az osztrák vasutak decentralizáczióját. Külön igazgatóságok alakíttattak Lembergben, Prágában és Laibachban s ezek az ott lakó nemzetiségek fiait alkalmazzák. Az orosz vezérkar a legtüzetesebb adatokkal bír a vasutak forgalmi eszközeiről és azok mennyiségéről, s tudja, hogy ezek éppen nem kielégítők. Kérdés : Honnan szerezte az orosz vezérkar ezen adatokat ? Felelet: Amint a vasutak decentralizácziója elhatároztatott, az orosz kormány általa fizetett ügynököket tartott minden vasútnál. Leginkább lengyelek azok, kik az orosz kormányt tudósítják. Kérdés : És az osztrák erődök ? Feleség: Az osztrák hadsereg Krakóra és Przemyslre fog támaszkodni. Krakó védelme rendkívüli nagy haderőt igényel. Przemysl és Eperjes (Rendkívüli tájékozottság a »galicziai« terep felől! Eperjes abszolúte nem is »erőd.« Szerk.) pedig éppen nem erős erődök. Kérdés : Mi lesz tehát ily körülmények között az osztrák-magyar hadsereg sorsa ? Felelet : Visszavonulhat Lemberg felé, a Sanfolyó mögé, melynek két partján áthatolhatlan mocsarak vonulnak végig. Innen Felső-Magyarország fensíkját érheti el s az árvás völgyben állhatna meg. Hogy mi történik azután, senki sem képzelheti el. (Bizony még a Figaró sem. Pedig az ő fantáziája elég csapongó. Szerk.) A Figaro a háborúról. A párisi Figaro folytatja elmélkedéseit a kitörendő orosz-osztrák-magyar háború fölött. A következőkben ismertetjük a legújabb közleményt, mely befejezését képezi egy német táborkari tiszt és a Figaro katonai munkatársa között folyt beszélgetésnek. E beszélgetés első felét már közöltük. A Figaro munkatársa azt a kérdést intézte a német táborkari tiszthez: minő intézkedéseket fog tenni a bécsi vezérkar, ha megindul a három orosz hadsereg, melyeknek feladata lenne Ausztriát Magyarországtól elválasztani ? Felelet: A bécsi vezérkar két hadsereget alakít. Ezek elseje, melynek hivatása védeni keleti Galicziát, az 1, 2, 9 és 10-ik hadtestekből fog állani. A második hadsereg, mely Galiczia nyugati részében összpontosíttatik, a 4. 5. és 11-ik hadtestekből fog állani. Világos, hogy az osztrák-magyar haderő csekélyebb lesz a vele szemben álló orosz csapatoknál A fővárosi tüzőrségi laktanya. A fővárosi tűzoltóság, különösen a központi tűzőrség, ez idő szerint igen czélszerűtlenül van elhelyezv igva sem alkalmas a i legyen elhelyezve; i Iváros szűk utczáin iedig e tüzőrségnek hogy onnan a vakadás nélkül eljut- ire csak lehet, a ■sék megtekintve, a tüzoltóéletben rendelkezy, hogy azokban " értéket képviselő szerek is rossz".! •annak elhelyezve, ai nya építése tehát s az illetékes közlés tárgya. Az ügy ■ ideig csak a tervégre a népszínházi üléséből ez ügyben .tot terjesztett a tanács elé és nemcsak teljesen kidolgozott kész tervet mutat be, hanem egyúttal a terv kivitelére szükséges összegnek előnyös feltételek mellett leendő megszerzése kérdésében is konkrét javaslattal áll elő. Ez emlékiratból az ügy közérdekű voltánál fogva közöljük a következőket: »A bécsi Ring-színházi katasztrófa óta úgy a hatóságnak, mint a színházak vezetésére hivatott tényezőknek állandó főtörekvését képezte, a lehetőség határai között, mindent megtenni, ami a színházak tűzbiztonsága s különösen a színházat látogató közönség életének biztosítása szempontjából czélszerűnek vagy szükségesnek mutatkozik. A népszínház bizottmánya is, daczára a rendelkezésére álló anyagi erők korlátozottságának, nem riadt vissza a legnagyobb áldozatoktól sem, hogy a népszínházban végrehajtsa mindazon tűzbiztonsági intézkedéseket, amelyeket egyrészről a színházvizsgáló bizottmány javaslatára a t. tanács elrendelni jónak látott, másrészről pedig saját szakértői javaslatba hoztak s meghaladja a 40.000 forintot azon költségek összege, amelyek a tűz- és életbiztonsági állapotok javítása czéljából a népszínházban ez ideig foganatosított új berendezések és átalakítások folytán fölmerültek. De bár tagadhatatlan, hogy a népszínházban minden megtörtént, ami az adott viszonyok között megtörténhetett és hogy a létesített új berendezések és átalakítások következtében a helyzet tetemesen javult, bár alig vonható kétségbe, hogy a népszínház a színházak tűzbiztonsága ügyében alkotott szabályrendelet azon követelményeinek, amelyek a szabályrendelet életbelépte előtt épített színházakra nézve megállapítják, minden tekintetben megfelel, mégis azon meleg szeretet és lelkesedés, amelylyel e nemzeti műintézetünk léterén és jövő biztosításán csüggünk, nem engedi beérnünk törekvésünk eddigi eredményével, hanem önkéntelenül is arra ösztönöz bennünket, hogy a színház és a közönség érdekeinek biztosítására irányzott munkálkodásunkban ne állapodjunk meg a szabályrendelet által megszabott követelmények határain belül, hanem hogy azokon túl is igyekezzünk oly intézkedéseket tenni, amelyek által nemcsak a közönségnek élete lesz biztosítva, hanem a legcsekélyebb mértékre lesz leszállítva magának az épületnek tűzveszélyessége is. És ezen törekvésünk egyedüli forrását azon hazafias aggódásunkban bírja, amely eltölt bennünket, tudva , mily érzékeny csapásként nehezednék nemzetiségünkre, fővárosunk magyarosodására azon eshetőség bekövetkezése, hogy tűzvész esetén a nemzeti nyelv e látogatott csarnokának kapui a közönség előtt, bár rövid időre is, bezárva maradnának. A közönség életbiztonságának s az épület tűzbiztonságának minél teljesebb mérvben való elérése érdekében a magunk részéről igen kívánatosnak, sőt szükségesnek tartanók, hogy mindazon berendezések és készülékek, amelyek tűzveszélyt leginkább idézhetnek elő, nevezetesen: a gőzfűtési berendezés, az asztalos műhely, a napi előadáshoz nem szükséges díszletek és kellékek s majdan a villámvilágítás behozatala esetén ennek gépezetei is, a színházépületen kívül helyeztessenek el és ez irányban folytatott tanácskozásaink közben egy eszme merült fel, amelynek kivételével az általunk elérni óhajtott czél is minden nehézség és akadály nélkül összekapcsolható lenne, s a mely eszmének megvalósítása a főváros törvényhatóságának különben is régóta táplált óhaját képezi s ez a központi tüzőrségi laktanya létesítésének eszméje. Nem szükséges bővebben fejtegetnünk, hisz a t. tanács előtt eléggé tudva van, hogy a fővárosi tűzoltóság, különösen a központi tüzőrség, mily rosszul van elhelyezve; minek folytán a tűzoltóság czélszerű elhelyezése méltán sorolható a sürgősen megoldandó feladatok közé. A tűzbiztonsági követelmények minél teljesebb kielégítése szempontjából elkerülhetlenül szükséges, hogy a központi tüzőrség a főváros balparti részének lehetőleg központján, külön e czélra emelt épületben helyeztessék el. S egy tekintet a főváros balparti részének térképére, meggyőz bennünket arról, hogy a központi tüzérségi laktanya czéljára alkalmasabb helyet a József-körúton, a népszínházzal szemben lévő telekcsoportnál találni alig lehetne. Ezen, egyfelől a József-körútra, másfelől pedig a Csokonay utczára eső telekcsoportnak kétségbevonhatlan előnye az, hogy a balparti városrész központján fekszik; középpontja egyúttal a várost félkörben átszelő külső körútnak, ahonnan a balparti résznek minden egyes kerülete és a kültelkek is a leggyorsabban és a legkönnyebben elérhetők lesznek; továbbá előnye pedig, hogy egyfelől a Józsefkörútra s másfelől a Csokonay utczára nyílik és hogy ekként tűzveszély esetén a tűzoltóság kirohanása két irányban is történhetik, nagy előnye végül az, hogy ez idő szerint beépítve még nem lévén, remélhetőleg előnyös feltételek mellett megszerezhető lesz. Ezen általános előnyein kívül speciális előnye a népszínházra, de a nemzeti színházra nézve is az, hogy a népszínházzal éppen szemben, a nemzeti színházhoz pedig igen közel fekszik, s ekként, ha a központi tüzőrségi laktanya e helyen építtetnék fel, az említett színházakban netán kitörő tűz esetén a tűzoltóság a helyszínen úgyszólván a veszély legelső pillanatában megjelenhetnék. A tüzőrségi laktanyának a telekcsoporton való fölépítése magára a népszínházra nézve azonkívül még azon megbecsülhetetlen előnynyel is bírna, hogy a kérdésnek ily módon való megoldása esetén lehetővé válnék a népszínháznak általunk előbb már felemlített mindazon berendezéseit és készülékeit, amelyek tűzveszélyt leginkább idézhetnek elő, magából a színházépületből kihelyezni olyképen, hogy ezek a népszínházzal szemben lévő tüzérségi laktanya e czélra kijelölendő és berendezendő helyiségeiben nyernének elhelyezést.« Ezen általános indokolás előre bocsátása után az emlékiratban előadja a népszínházi bizottmány, hogy a közérdeknek vélt szolgálatot teljesíteni, amidőn szakértőjét, Kauser József műépítészt, felkérte, hogy az említett telekcsoporton építendő tüzérségi laktanyára tervet és költségvetést készítsen, és hogy a tervezet kidolgozásánál legyen figyelemmel arra, hogy a laktanya e czélra kijelölendő részeiben elhelyezést nyerjenek a népszínháznak tűzveszélyre könnyebben okul szolgálható berendezései és készülékei is. E megbízás folytán Kauser József műépítész elkészítette a laktanya terveit és költségvetését s azokat a hazafias czélra való tekintettel díjtalanul bocsátotta a népszínházi bizottmány rendelkezésére. E tervezet szerint a laktanya a József-körút és Csokonay-utcza között a népszínházzal szemben fekvő 645,04 négyszögöl kiterjedésű telken építtetnék fel. A laktanya gyönyörű két emeletes épület lenne, főhomlokzattal a Józsefkörútra. Annak földszintjét, félemeleti helyiségeit, továbbá a Józsefkörútra eső rész I. és II. emeleti helyiségeit is a tűzoltóság foglalná el, amely ez épületben a lehető legczélszerűbb elhelyezést nyerné. Az épületnek a Körútra eső felé, ben a pincze, földszinti és emeleti helyiségek egy része a népszínház czéljaira rendeztetnék be olyképen, hogy itt nyernének elhelyezést a színház gépezeti berende-zései, a kézi díszletraktár, a kellékraktár, fa- és szénraktár és az asztalos műhely. Az épületnek a Csokonay utczára eső része pedig vagy hivatalok elhelyezédé se, vagy pedig bérbeadás útján lenne értékesítendő. ■ A telkek megszerzési költsége 112.221 frt 60 krral, az építkezési költségek pedig 326.868 frt 30/ krral vannak előirányozva, úgy hogy az egész épület, létesítésének költsége 439.089 frt 99 krra tehető. Ha pedig a tervezett díszes toronynak, mint nem jövedelmező befektetésnek kiépítése elejtetnék, a költségek 395.248 frtra lennének leszállíthatók. Ezzel szemben az épület jövedelme 24.000 forintra bizton tehető, a ma a befektetett tőke 6°/0-át teszi, úgy, hogy a terv kiviitele a főváros részéről külön áldozat hozatalát nem, fogja igényelni. A terv és a jövedelmezőségi számítás, valamint a terv kivitelére szükséges s magántulajdont képező, két telekrész megszerzési módozatainak tüzetes ismertetése után felkéri a bizottmány a tanácsot, hogy emlékirata alapján a központi tüzérségi laktanya létesítése érdekében a tárgyalásokat indítsa meg; minthogy, pedig e tárgyalások valószínűleg hosszabb időt fognak igénybe venni, nehogy a terv megvalósítása az által, hogy a telkek időközben más czélra fognak felhaszknáltatni, veszélyeztessék, felkéri a tanácsot, hogy gonzdoskodását elsősorban e telkek megszerzésére fordítsa. A maga részéről kijelenti a bizottmány, hogy a mennyiben a főváros a laktanya felépítését elhatározná, hajlandó a népszínházi alap tulajdonát képező józsefkörúti 118,38 négyszögöl kiterjedésű telke , amely legalább 30.000 frt értéket képvisel, vigye , átengedni, oly kikötéssel, hogy ennek fejében a népszínházi alap a laktanyának erre kijelölt helyiségeit népszínház czéljaira szolgalmi joggal szabadon haszálhassa. Végre ami a fedezet kérdését illeti, előadja bizottmány, hogy közbenjárására a pesti hazai és takarékpénztár kész a fővárosnak ez iránti megkerdésére 50 évi törlesztésre, minden mellékes díjak számításával 6°/0 mellett és a betáblázás mellőzéséi 400—500 ezer írtig terjedő kölcsönt nyújtani. Fővárosi ügyek. A kerepesi úti köztemetőben az 1887 évben 1 temettetett, férfi: 248, nő: 226, 10 éven aluli a: 2169, 10 éven aluli leány 1931, halva született itt 343, halvaszületett leány 282, összesen 5199 ; a X. ker. új temetőben férfi: 1657, nő: 136810 éven aluli fiú: 68, 10 éven aluli leány: 69; halva ihletett fiú 10, halva született leány 7; összeen: 3169; ugyanitt úgynevezett ingyenes hulla eltemetetett: 1550. A dunabalparti keresztény temetőben tehát a múlt évben összesen 9918 temetkezés törént, 2139-el kevesebb mint az 1886. évben. A kerepesuti köztemetőben annak fennállása vagyis 1849. áprilije óta 243,387 temetkezés, a X. ker. temetőben pedig annak megnyitásától, vagyis 1886. május 1-jétől kezdve 7657 temetkezés történt. E két temető 1887. évi bevétele 57,946 forintot tesz ki. (A hó.) ha lassan és nagy áldozatok árán is, de napról napra kevesebb lesz. A fővárosi tanács rendkívüli intézkedéseket tett a szűkebb utczák és az élénkebb forgalmi utak kitakarítására. A IV—V. — decz. 31. uj évet kívánunk! S kívánjuk ezt legelőször is azon alkalmatlanságok nélkül, melyeket a fővár az új évi jókivánatok üzletszerűsége okoz. Kiváiban az alakban, hogy a komoly és lelkiismerikát minden téren áldás kisérje és siker koronavánjuk abban az alakban, hogy a bajok és csoha azok ki nem kerülhetők, a vallásban, a bőben és a jellem erejében tűrő, de el nem csüggkeket találjanak. Boldog uj évet kívánunk minde! Mert nemcsak a gazdagok és a hatalmai emek boldogok, és nem csupán a szegények gyorrak lehetnek boldogtalanok. Valamint — ha a szerencse nem mindig boldogság — és a boldogm a szerencsének ingyen ajándéka, hanem ler munkájának és erényeinek gyümölcse. S valósak az az ember lehet szabad, a ki a szabadsándennap kiküzdi magának, v úgy boldog is csak et, a ki minden nap kiküzdi, s megérdemeljuk a boldogságot az egyénnek, a családnak izának! S kívánjuk, hogy ha ez az év, mely most ránk, igazán a nagy megpróbáltatások éve Íz ne találja a magyar nemzetet sem elbizakom készületlenül! észter napja mosolygó napfénynyel virradt fel egész napon át hideg, de kellemes téli nap matt, utczákon egész késő estig nyüzsögtek az eures az esteli isteni tiszteletek minden templomvagy és ájtatos közönséget láttak. Az év utolsó iísem egyházi ünnep, de ünneppé teszi az a hit amely a múltat és jövőt, az emlékezetet és a r(ny!) csalódásokat és a vigasztalásokat egyesíti egoisz egész emberiségben. Szilveszter estéjét tán majdnem valamennyi társasköre vidáman filter tiszti kaszinóban az ünnepély mühigversenyből, tombolából és tánczból állott, aanversenyben közreműködők közül különösen az 1, tizennégy éves Payr Olga hegedüjátékával, aki a zenekar újévi tust húzott és a társaság krán reggel tért haza. Jelen voltak egyebek (roller és Gelich altábornagyok, Chrisztiano- vezérőrnagy stb. A magánhivatalnok körében bohókás előadások, ének és szavamulatatta a nagyszámú jelenvoltakat. Társas óra dín tánczra kerekedett a fiatalság. Az roskr szintén Ledéivés mulatsággal búcsúzt az esztendőtől. Hangverseny és színi előadási táncs volt. — Szilveszter estélyt rendezett az a dó ilője is az összes termekben, továbbá a nzetiársaskör, a budapesti frank társi kör, a szobrász-egyesület, a dapestférfidalegylet, a kereskedő aktár dala stb. Az 188 szökő év megfelel a juliani periódus Ildik és azanczi aera 7396—7397. éveinek. A sang csakvid ideig tart, az idén február 15-én a hamvazierda lesz. Husvét vasárnapja április 11ére, áldócsütörtök május 10-ére, pünkösd vanap pedigijus 20-ára esik. Sennyeál báró állapota ma dél óta éppengel nem falt jobbra. A beteg országbíró erőindinkább igatlanak. Az esti bulletin a követtő : »Az eszakban az átérverés lényegesen rengülj,detlenné vált és félbehagyó jelleget ír föl. A lé felületes és egyenetlenné vált. Az irudai zíra fokozódott; az igen nagyérvü erőhiány után a kezek ideges és önkénytelen ozgásai nagy mérvben léptek fel, de a környikkeringésbeszökő zavarai eddigelé nem mentkeztek.A -z orvosok ma esti fél 6 óraiz ismét hisabban tanácskoztak és e konfltáczió szel. eredménye a fentebbi bulletin, ha a délutániban megérkezett Királytelekről aereg öcsesetyey Viktor báró is. A délután forumán többek ott hagyták névjegyeiket: Anássy Gyula ghalkkosné bárónő, Széchenyi Alaár gróf, Széli nán és leánya, Bujanovics Sándor, zv. Gerliczyné, Széchenyi Gyula gróf, Lonkay Antal, Májthé László gróf, Szapáry István gróf, nkey Nándorés Tabody József. Tisza Kálmán is neje délután tén tudakozódtak a beteg állapota felől. A pápa jubta alkalmából a budapesti kath. egyházakban tin is istentisztelet lez. — A bulavári helvégi templomban ma este fát órától hétig harangozás volt; holnap, vasárnap, azaz ujévi d. e. 91, órakor szent beszédet mond Bogni Mihály. Tiz órakor lesz az ünnepi és jabi árigy mise. Ezen Führer Róbert ünnepi »Te Dem után Vavrinec Mór, budavári egyházi karnagy heata virgine« zimü Esdur miséjét adják elő. A dán szólamot Tavrineczné Farkas Ilona Kony énekli. Gaduáléra és offertoriumra betétenek: »Dicséetes ez gyermek« (1509-ből) és »Ne születek« (129-ből) régi magyar énekek, a met Bogisich Uhály alesperes és prépost plébános iryes karra. Az ünnepi nagy mise után német páczió leszi azt Czernik Alajos káplán mond Atersz városi róm. kath. plébániaaplombius-év napján az istentisztelet a köző sorrenden megy végbe. Reggel 6 órakor szüse, a mely után a tót ajkú híveknek mond szüdet Blezkány Ferencz káplán. 9 órakor a nyelvű tt. beszéd, tartja Zetfiger Vilmosán; ezt kveti 10 órakor az ünnepies nagy mise, e ber "Vncze czelebrálása mellett, fényes segéd, a mely alatt az apáczák növendékei négy bal Führeriséjét fogják énekelni latinul, Kossya Józse karnagy vezetésével. A növendékeké a»Jótonyczélű zeneegyesület« zenekara fogjam. A briton szólót offertoriumra Kossovics Így ének, s a hegedű szólót Bakos tanár adja ezután Vetkezik az ünnep kerületi körutakon az éjjel 600 kocsi hordta a havat, jétől kezdve pedig a budapesti közúti vaspályaág teherkocsijai is megkezdik a hó elszállítás újabb hóesés nem lesz, egy pár nap múlva es közlekedési akadályok el lesznek hárítva. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, 1888. január 1. ászterek nem fogadnak,gyetértés a budapesti férfi-dalegy 1alapitó ünnepélye esti 8 órakor a régi polg. lövöldémében. 11 muzeum , képtér d. e. 9— d. u. 1 óráig. János könyvtárak: egyetemi d. e. 10-124 C afé-Restaurant de l’Opera Andrássy.r. opera aznak átellenében, az összes helyiségek világítással. Az idegenek találkozási helyeik legközelebbi száma, rendkívüli kiadó, hétfőn reggel jelen meg. Már számunkhoz fél iv melléklet van csatoltartalommal : Közgazdaság. — Tárcza La Pllai. Irta Dürer Emil. — Hirdetések.