Pesti Napló, 1888. március (39. évfolyam, 61-91. szám)

1888-03-01 / 61. szám

ft császár abba, hogy a melegebb idő beálltával utazik majd San­ Remóba. Vilmos császárt az uralkodóház­ban előfordult gyászeset és a trónörökös szomorú sorsa mélyen le­hangolják, s ha hivatalos kényszer nem gyakorol reá nyomást, teljesen odaadja magát emésztő bánatának. E napokban Lauer főorvost a császár ágyához hív­ták, melyben az agg uralkodó könnyes szemekkel virrasztott. Elpanaszolta mély fájdalmát s azt mondá, hogy fia gyászos sorsa miatt nem hunyhatja le sze­meit , ezért miharabb el szeretne utazni San­ Remoba. Az orvosnak csak nagy nehezen sikerült a császárt e szándékának megmásítására bírni. Képviselőválasztási mozgalmak. Pozsonyból táviratozzék ma lapunknak: Pozsonym­egye központi választmánya, Kr­e­m­p­a alispán elnöklete alatt, ma délután ülést tartott, melyen a dunaszerda­­helyi kerületben szükséges szűkebb választást Krausz és Bartal közt márczius 12-ére tűzte ki. Brassóból pedig ugyancsak mai kelettel ezeket sürgönyzik nekünk. Imrich János, a vidombáki kerület szász néppárti képviselője, a ma tartott párt­­gyűlésen bejelentette, hogy lemond mandátu­máról. Helyére, hír szerint, Filtschet, a Kron­­städter Zeitung szerkesztőjét, állítják fel képviselő­­jelöltnek. Kamarazene-estély. A Krancsevics-féle vonósnégyes-társulat ma este rendkívül kedves mű­élvezetet szerzett közönségének. Műsorozata igen sze­rencsésen volt összeállítva. Már maga az első szám, Mendelssohn vonósnégyese (a-moll), tetszetős dallamaival s meleg előadásával pompás bevezetés volt. Ezt követte Schumann triója (f-dúr), mely­ben a zongora-szólamot Goldstein Vilma kisasszony finom műérzékkel s biztos technikával emelte ér­vényre ; játéka Schumann komplikált zenéjét valóban elismerést érdemlő plasztikával léptette elő. Az es­tély legkedvesebb számát azonban Cherubini gyönyörű négyese képezte, melynek főleg intermezzója a klasszikus zene igazi gyöngye. A társulat szép elő­adásában nagy hatást is keltett. Általában az egész estély szép sikerrel folyt le. Technikus-tánczestély volt ez éjjel a VI—VII. kerületi kör termében, mely jóval többet ért a legfé­nyesebb bálnál is, mert­ kedélyes volt. A nők közül ott voltak, leányok: Hindi Szabó Karola, Kovácsy Irén, Pucher Bella, Dietzl Ilona, Mokry Jolán, Kherndl Mathilde, Krenner nővérek, Sütteő Ilona és Margit, Mechwart Emma, Rimély Margit, Láng Gi­zella és Ida, Engelbach Melania és többen. — A­s­z­­szonyok: Novák Jenőné, K. Lipthay Sándorné, Kölser Istvánné, Kherndl Antalné, Pucher Józsefné, Krenner Sándorné, Miklós Ödönné, Dietzl Józsefné, Mokry Endréné, Mechwart Andrásné és mások. Az első négyest 50 pár tánczolta. Betörés Wenckheim grófnál. Nagy betörésnek jöttek az éjjel nyomára gróf Wenckheim Rudolf Kecskeméti­ utcza és Egyetem­ tér sarkán lévő palotá­jában. A gróf még újév előtt utazott el a fővárosból dobozi birtokára s első emeleten levő lakása kulcsait magával vitte. Most, hogy ismét vissza akart térni a fővárosba, felküldte egyik szolgáját, hogy a la­kást rendbe hozza. A szolga a házfelügyelővel, Fritsek Károlylyal együtt felment a lakásba s legnagyobb meglepetésére gróf Wenckheim k­ószo­­báját, a szekrényeket s fiókokat feltörve találták. Mi tűnt el a lakásból, egyelőre még nem tudni, bár ren­desen e helyiségben különböző ékszere­­ket s diszöltönyöket szokott a gróf tar­ta­n­i. Az esetről értesített rendőrség részéről báró S­p­­­é­n­y­i detektív főnök és Sellyei rendőrtaná­csos két detektív kiséretében a késő éjjeli órákban a helyszínre sietett. A betörésről még az éjjel távirati­lag értesítették a grófot. Tűz Kolozsvárott. Lapunknak ma a következő­ket távirják Kolozsvárról: Szongott Gerőnek a Fő­téren levő divatáru kereskedése ma délután 2 órakor porrá égett. A tűz azalatt keletkezett, mig az üz­leti személyzet ebédelt s mikor a boltot kinyitották, már minden elpusztult és menteni már semmit sem lehetett. A kár tízezer frtra tehető, mely az Adria biztosító társaságot érinti. A tűz keletkezésé­nek oka ismeretlen, de valószínű, hogy a nagyon be­­fűtött cserépkályhától a közelben levő faszekrény meggyuladt. Sikkasztás a szécsényi takarékpénztárban. Mint lapunkat értesítik, a szécsényi takarákpénztárban ismét nagy sikkasztásnak jöttek nyomára. Egy év óta ez már a második eset. A tettest eddig nem sikerült kipuhatolni, bár a vizsgálat már hosszabb idő óta erélyesen folyik. Búcsúzó főorvos. A Rókus-kórház tanácstermé­ben ma megható ünnepély folyt le. Dr. Poór Imre, a kórház III. orvosi osztályának főorvosa vett búcsút kartársaitól és az intézet igazgatóságától, hogy har­­minc­három évi működés után nyugalomba vonuljon. A búcsúzó főorvos délelőtt 11 órakor jelent meg Müller Kálmán igazgatóval a tanácsteremben, hol akkorára már a kórház összes orvosai összegyűltek. Az éljenzések elhangzása után Müller igazgató szép beszédben mondott búcsút a távozónak s azután dr. Poór a meghatottságtól remegő hangon vála­szolt, ismételten hangsúlyozván, hogy a főorvosi osz­tály vezetésére nemcsak tudomány, de lelkesedés és kitartás kell, melylyel pedig a 60 évet meghaladott ember már nem igen rendelkezik.­­ Az összegyűlt orvosok lelkesen megéljenezték és miután dr. Poór mindegyikükkel kezet szorított, az ünnepély vé­get ért. Elitélt ír képviselő. Londonból azt táviratozzák lapunknak, hogy Pyne, parnellpárti képviselőt, Clommelben, lázító beszéd miatt, hat heti fog­ságra ítélték. Az elítélt felebbezett. A Wilson-per kimenetelére a párisi bookmake­­reknél éppúgy fogadtak, mint lóversenyek alkalmá­val. A Figaro szerint a fogadások aránya jelenleg a következő: öt évi börtönre 120: 1, három évre 77 : 1, egy évre 40 : 3, hat hónapra 1: 2, három hó­napra 2: 7, felmentésre 66 : 1. Nagy tűz a fővárosban. Ma délután tűz pusztí­tott a fővárosban, mely egy faraktárt s műhelyt ham­vasztott el. A szomszédos házat melyben szesz­raktár van, csak nehezen mentették meg a tűzoltók. A tűz a Rottenbiller utcza 62 sz. házban Dorman Ármin asztalos műhelyében tört ki s e műhely a földszinten s a pinczében több nagyobb helyiséget foglal el s szomszédságában szeszraktár van. Fél 1 órakor támadt a tűz, mikor a munkások ebédelni voltak. A lángok gyorsan terjedtek, meggyuj­­tották a tetőzetet s átcsaptak az udvaron levő deszk­a­­neműekre. Három kerület tüzőrsége vonult ki a hely­színre a főparancsnok vezetése alatt s öt órai meg­feszített munka után a tüzet lokalizálta. A legfőbb igyekezet a szeszraktár megmentésére irányult, mely az egész háztelepet veszélylyel fenyegette. Mialatt a tűzoltók a mentésen fáradoztak, óriási néptömeg gyűlt össze a ház előtt s a nagyszámú lovas és gyalog rendőrök L a s­z n­e­r kapitány vezetése alatt csak nehezen voltak képesek a tömeget a háztól vissza­szorítani. A tűzoltók csak este hat órakor vonultak vissza állomásaikra s a IX. kerületi őrség maradt ott, hogy az utolsó parazsak eloltását végezze. A mi a tűz keletkezésének okát illeti, azt nem sikerült meg­állapítani. A fékevesztett elemnek első tápott a sok összehalmozott gyaluforgács nyújtott. A kár több ezer fítra rúg. »A tébolyda igazgatója.« Az Andrássy-uton ma délután egy tisztességes külsejű férfi sétálgatott, ke­zeivel föltűnően gesztikulált s hangosan beszélgetett magával. Viselete annyira különös volt s annyira magára terelte a közönség figyelmét, hogy végre két rendőr kérdőre vonta. »Én a lipótmezei or­szágos tébolyda igazgatója vagyok«, szólt az ismeretlen s érthetetlen szókat hadart össze. A rendőrök látták, hogy őrülttel van dolguk s fel­szólították, hogy jöjjön velük. Mire az őrült, kinek neve, mint később megállapittatott, Ullrich Gusztáv, azt válaszolta, hogy szívesen ül velük ko­csiba, de csakis kétfogatába s csakis azon feltétel alatt, ha a lipótmezei tébolydába viszik, hol igen sok hivatalos teendője van. A detektívek azonban e helyett egyelőre még csak a Rókus megfigyelő osztályába szállították. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) Jassy, febr. 29. A N. F. P. jelen­tése :Kicsenevbe ma nagyszámú katona­ság érkezett. A katonák a 18-adik gya­loghadosztályhoz tartoznak. — Az ér­kező négy ezred élén Arcsinikov tá­bornok jött meg. (Ered. sürg.) Berlin, febr. 29. Mivel Oroszország diplomác­iai lépései oly természetűek, melyeket orosz részről újabb javaslatoknak kell követniök, felmerül az a kérdés, milyen lesz Oroszország további maga­tartása.­­ Felmerül olyan vélemény, mely szerint e tárgyban újabb lépések történni nem fog­nak; más, jól értesült körök vélekedése szerint pe­dig, Oroszország, valutájának hallatlan csökkenése kö­vetkeztében, új javaslatokat fog tenni, melyekben békeszeretetét bizonyítja s nyilatkozik az iránt, hogy a hatalmaknak az orosz javaslatokra adott válaszait európai konferenczia elbírálása alá kellene bocsátani. — Ha az oroszok által legújabban adott impulzussal elkedvetlenedést akartak előidézni, e szándék teljesen meghiúsult. — Ausztria- Magyarország, Anglia és Olaszország együttes fellé­pése a teljes egyetértés jele gyanánt te­kinthető ; e hatalmak bizalmatlanságáról Németor­szággal szemben — Bismarck nyíltságára való tekin­tettel — szó sem lehet. (Ered. sürg.) Róma. febr. 29. Anglia, Ausztria- Magyarország és Olaszország majdnem egyértelmű­ig azt válaszolták az orosz javaslatokra, hogy — bár Coburg herczeg uralkodása törvénytelen — a portát nem fogják elhatározásra sür­getni, minthogy annak gyakorlati ered­ménye úgy sem volna. Mindenesetre vesze­delmes volna Bulgáriát megfosztani oly kormánytól, mely — ha nem is bírja a hatalmak jóváhagyását — az ország nyugalmát és rendjét mégis megvédelmezi, míg az orosz javaslatok, még ha keresztül is volná­nak vihetők, mi biztosítékot sem nyújtnak az iránt, hogy egy erős kormány lesz létesíthető, ellenben azt a veszélyt rejtik magukban, hogy a jelenlegi rend és nyugalom általános zavarrá fajulna. Azt hiszik, hogy a porta szintén vissza fogja utasí­tani az orosz javaslatokat. Páris, febr. 29. A kamara mai ülésén Fl­ou­­r­e­n­s külügyminiszter ama kifogásokra válaszolván, melyeket Laferrona és a S­z­u­e­z-c­s­a­t­o­r­n­á­r­a vo­natkozó egyezmény ellen, valamint az­ Új-Hebridákat illetőleg emelt, igazolta ez egyezmény megkötését s­­kijelenté, hogy e mellett létezik más, ettől egészen elütő egyiptomi kérdés is, de Francziaországnak ma­gasabb érdekek parancsolták, hogy a Szuez-csatorna nemzetközi jelleggel ruháztassék föl, azért hatott oda, hogy létrejöjjön ez egyezmény, melyet a kamara bizo­nyára elfogad. (Helyeslés.) Flourens a Vatikánnál létesített követség költségeit, melyeket a költségvetési bizottság törölt, megszavaztatni kéri és azt mondja, hogy a jelenlegi viszonyok a követség költségvetésé­nek megszavazását parancsolólag követelik. Minden állam, melynek nehézségei voltak a szentszékkel, is­mét helyreállította ezzel a diplomácziai összeköttetést. Befolyásunkat a Keleten az európai hatalmak megtámadják. A Kelet­re való befolyásunknak egyik leghathatósabb tényezője a vatikáni nagykövetség. Ennek eltörlését határozni el, annyi volna, mint azt határozni, hogy a levantei isko­lákban a gyermekek a jövőben csak olaszul tanulja­nak. Itt a hazafiság kérdése forog szóban, melyet a kamara meg fog érteni. (Helyeslések több oldalról.) Pelletan ellenzi a költségek megszavazását, mire T­irard miniszterelnök emel szót és támogatja Flourens fejtegetéseit. Ezután a ház a vatikáni nagy­­követség költségeit 294 szavazattal 240 ellenében megszavazta. Páris, febr. 29. A kamara mai ülésében a külügyi­ költségvetés tárgyalásánál Breteuil mar­quis szót emelt és első­sorban a hármas szövet­ség által előidézett helyzettel foglalkozott. Megjegy­­zi, hogy nem hisz ugyan e szövetség nagy szilárdsá­gában, mégis kijelenti, hogy szemben a külfölddel, az országban nincsenek sem monarchisták, sem republi­kánusok. Bismarckot teszi felelőssé ama nagyszabású hadikészülődésekért, melyek Európát agyonnyomják. Francziaország hasznára fordíthatná a helyzetet, csakhogy kormány for­máj­a megnehezíti az ily feladat megoldását, mert a szövetségek létrehozatalát meg­gátolja. Szónok szükségesnek tartja, hogy a kormány­változásoknak, nevezetesen a hadügyi és tengerészeti tárczáknál, eléje vétessék. Ha erősek leszünk — úgy­mond a szónok — a szövetségesek maguktól fognak ajánlkozni. A jobb­ párt nem fog nehézségeket előidéz­ni, mert a haza érdekeit mindenkor föléje fogja he­lyezni a pártérdekeknek. Nekünk kívánnunk kell, hogy a czáz választott bíró maradjon a béke kérdésében. Minden al­kalmat meg kell ragadnunk, hogy bebizonyítsuk iránta való r­oko­n­sz­envü­n­ke­t, a­nélkül azonban, hogy tú­loznánk a tüntetésekkel. Megfoghatóvá kell előtte tenni, hogy mi jóravaló, de diskrét barátok vagyunk. Szónok örömét fejezi ki, hogy az Angolországgal fen­­állott viszályok majdnem teljesen kiegyenlíttettek és kívánja, hogy az Angolországgal való viszonyok ba­rátságosabbá váljanak. Konstatálja, hogy Francziaor­szág nem viseltetik rosz­indulattal Olaszország ellen és reményét fejezi ki, hogy a két ország, közös érde­keik következtében, ismét közeledni fog egymáshoz. Szónok következőleg végzi beszédét: Mutassuk meg hogy oly nemzet vagyunk, mely a békét akar­ja, de a háborútól nem fél, utasítsuk el ma­gunktól a támadó háborúnak minden gondolatát. Mi csak a munkának akarunk élni azon feltétel alatt, hogy becsületünket és méltóságunkat semmiben sem kompromittáljuk. Róma, febr. 29. (A kamara ülése.) C­r­i­s­­pi miniszterelnök beterjeszti a Francziaországgal folytatott kereskedelmi szerződési tár­gyalásokra vonatkozó okmányok második soro­zatát. Prinetti kérdésére válaszolva, a miniszter­­elnök kijelente, hogy a kormány minden lehetőt meg­tett arra nézve, hogy olasz-franczia konvenc­ionális tarifa létesüljön. Reméli, hogy a kamarának nincsen szándéka az ügyet vita tárgyává tenni. Fájdalmas volna, ha az olasz parlament vitába elegyednék a franczia parlamenttel. Ha máshol oly szavak mondat­tak, melyek rosszul estek nekünk, erre Olaszország vá­lasza ékesen szóló hallgatás legyen. A zöld könyv bebizonyítja, hogy Olaszország türelmes volt az alku­dozások folyamán. A két nemzet között szerencsétlen­ségre lehet kedvetlenség, de viszály nem lehet. Mi azonban élénken és őszintén óhajtjuk, hogy Olaszor­szág és Francziaország között sem viszály, sem meg­­hasonlás ne legyen. Európa igazságos lesz irántunk és el fogja ismerni, hogy nekünk sem többet, sem ke­vesebbet nem lehetett, de nem is volt szabad ten­nünk, mint a­mennyit tettünk. Ezután visszapillan­tást vetve az alkudozásokra, Crispi így végző beszé­dét : Ha holnap kénytelenek leszünk az általános tarifát alkalmazásba venni, ez nem nekünk ró­ható föl. Ma este rendelet fog megjelenni, mely az általános tarifa sok tételét módosítja Fran­cziaországgal szemben. Itt védelemről van szó, nem támadásról. Olaszországnak is f­üggetlennek kell gazdaságilag és pénzügyileg lennie. Legyenek önök ebben segítségünkre és mi teljesítjük akaratu­kat. (Tetszés.) — Prinetti helyesli a Crispi ál­tal kifejtett eszméket. — Nicotera azt hiszi, hogy az ország, hála saját és kormánya nyu­godtságának, a jelenlegi nehézségeket is le fogja győzni. Olaszországnak nem lehet óhaja, hogy Francziaországgal csak gazdasági háborúba is ke­veredjék. Ő szükség esetén bizalmat szavaz a kor­mánynak. Ferrari (radikálispárti) a miniszter­­elnök részéről adott felvilágosítások után eláll azon szándékától, hogy a kérdés iránt most interpel­láljon. M­i­c­e­­­i előadó a kormány hazafiságába ve­tett bizalmának ad kifejezést. A kamara ezek után 209 szavazattal 16 ellenében megszavazta a törvény­­javaslatot, mely a Spanyolországgal fennálló keres­kedelmi szerződést két hónapra meghosszabbítja. Kopenhága febr. 29. Sponneck gróf, volt pénzügyminiszter és fővámigazgató, György görög király egykori tanácsosa, az éjjel meghalt. London, febr. 29. Az a­l­s­ó­h­á­z folytatta mai ülésében a kormánynak a házszabályok módosítására vonatkozó javaslatainak tárgyalását és ebben bezáró­lag a 12. javaslatig haladt. Az egyes indítványok mó­dosításokkal fogadtattak el, melyekhez a kormány is hozzájárult. A módosítások értelmében az elnök hu­zavonára c­élzó indítványokkal szemben a név szerinti szavazást mellőzheti, a trónbeszédre adandó válaszfelirat második olvasása pedig elmarad. A vitát kedden folytatják. Berlin febr. 29. A képviselőház mai ülé­­sén, Arenberg amaz indítványának tárgyalásánál, hogy az egyházi telepeknek, melyek régebben testületi jogokkal bírtak, ezek a jogok éo ipso ismét visszaadassanak, ha ily telepek létesítése újólag enge­délyeztetik, a vallásügyi miniszter kijelente, hogy a kormány novellát szándékozik benyújtani, mely az újból engedélyezett egyházi telepeknek a testületi jogot megadja. Erre az indítványt Arenberg kivonatára levették a napirendről. Masszovah, febr. 29. Boldissera tábornok két zászlóalj Bersaglierivel és az irreguláris csapatok egy osztályával kémszemlére indult és Ailelig előrenyomulván, mit jelét sem látta az abissziniaiak átvonulásának. V­i­g­a­n­o őrnagy f. hó 24-én az Agametta fensikon kémszemlére indult, úgy látszik, azon czélból, hogy a nyáron át Afrikában táborozó olasz csapatok részére egészségesebb és szellősebb tar­tózkodási helyeket keressen. Zágráb, febr. 29. (O. E.) Valótlan az a hír, hogy a mérsékelt ellenzéki párt választói gyűlést tartott. A mérsékelt ellenzék már régebben elha­tározta, hogy egyátalán nem vesz részt a pót­választásokban, miután semmi kilátása sincs sikerre, a szerződés létrejöjjön, minthogy ez Triesztre nézve életkérdés jelentőségével bír. Bécs, febr. 29. Az alsóausztriai leszá­­mítolótársaság közgyűlése az osztalékot 41/s°/6- ban (22 1/2 írtban) állapította meg. Róma, febr. 29. A szenátus mai ülésében C­r­i­s­p­i miniszterelnök előterjesztette a kamara ál­­­tal elfogadott törvényjavaslatot, melylyel a Spanyolor­szággal jelenleg fennálló kereskedelmi szerző­dés meghosszabbíttatik. Az ülés ezután megszakít­­tatott, hogy a bizottságnak alkalma legyen a tör­vényjavaslatot tárgyalás alá venni. Az ülés újból megkezdettén, h­­­o­g­i a bizottság előadója felolvassa a jelentést mely a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Crispi miniszterelnök a spanyol szerződés meghosszabbítását indokolván, áttért a Svájczczal folytatott alkudozásokra és kijelente, hogy a kormány és a szövetségtanács között létrejött megállapodás, mely Olaszországnak a legtöbb kedvezményes nem­zetek szerinti elbánást fentartja, ma aláíratott, hogy a tárgyalások folytattassanak. Francziaországra vo­natkozólag a miniszterelnök lényegben ismételte ama kijelentéseket, melyeket a kamarában tett, mire a szenátus a spanyol szerződést titkos sza­vazásban elfogadta. Róma, febr. 29. A hivatalos lap közzéte­szi a kormánynak az 1888. évi febr. 10-én kelt tör­vény 2. czikke alapján kibocsátott rendeletét, mely az általános tarifában megállapított behozatali vámokat holnaptól kezdve bizonyos francziaországi áruczik­­kekre nézve fölemeli. E czikkek közt vannak: a borok, szeszes italok, kávé, czukor, csokoládé, olajok, szappan, illatszerek, festékáruk, bútornemüek, fából készült játékszerek, fegyverek, lisztnemüek, tésztane­­müek,eczetbe vagy olajba rakott gyümölcs, halak, gyer­tyák, legyezők, zongorák stb. A szövöttáruk, bőrök, vasúti eszközök, agyag-, üveg- és rézáruk vámja 50°/0-ban, a vasáruké 20°/0-ban és a gépeké 30°/0-ban van megállapítva. Pétervár febr. 29. Az orosz külkereske­delmi bank felügyelő- és igazgató-tanácsa, a­nélkül hogy az 1887. évi végleges üzleti jelentést be­várná, kötelességének tartja már most közhírré tenni, hogy az összes árfolyamveszteségek fedezése és vala­mennyi kétes tétel törlése után, a bank 20 millió ru­belnyi alaptőkéje, valamint a tartaléktőke érintetlen marad, és hogy érczvaluta czimén fedezetlen tarto­zások jelenleg nincsenek. közgazdaság. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 29. W­e­­­s­z, az osztrák hitelintézet igazgatója, 22 évi buzgó működése után, aggkorára való tekintettel, igazgatói állásáról lemon­dott. Valószínű, hogy a márczius 28-ikán tartandó közgyűlésen felügyelő-bizottsági taggá választják meg. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 29. A szeszadó reformja tárgyában kiküldött bizottság ma este tartott hosszabb ülésében végre befejezte a kormány által előterjesztett javaslat általános tárgyalását.­­ A szónokok közül különösen kiemelendő Auspitz képviselő, ki azt fejtegette, hogy a szeszadó nem más mint a Magyarországnak fizetendő ár azért, hogy a monarchia másik fele a czukoradó reformjához hozzá­járul. — De ez az ár igen nagy azért a 305.000 métermázsa czukorért, melyet Magyarország az osztrák örökös tartományokból szállít, s ez által 534.000 frtnyi tehertöbbletet szenved. — Ha Ausz­tria Magyarországtól 100.000 hl. szeszszel többet vesz, ezért tetemesen többet kell fizetnie, mint eddig.» — Ezután azt indítványozza, hogy a pénzügyminisz­tériumban tartott szaktanácskozmányok jegyzőköny­vei kinyomassanak. Ez indítványt elfogadták és újabb kilencz tagú albizottságot küldtek ki a javaslat rész­letes tárgyalására. Bécs, febr. 29. A szeszadó-törvényja­vaslat tárgyalására kiküldött képviselőházi bizott­ság mai ülésében befejezte a törvényjavaslat átalános tárgyalását. Részt vettek a vitában : Struszkiewicz, Spenus, Auspitz, Gisela, Steinwender, Czajkowszki és Menger. A bizottság elfogadta Auspitz amaz indítványát, hogy a pénzügyminisztériumban tartott enquétek jegyzőkönyvei kinyomattassanak, valamint azt az indítványt is, hogy kilenc­tagú albi­zottság küldessék ki, és ez albizottságba Rut­­kowszki, Czajkowszki, Plener, Menger, Spenus, Styr­­czen, Rogl, Meznik és Nadherny bizottsági tagokat vála­sztotta meg. Trieszt, febr. 29. A városi képviselőtestület mai közgyűlésén a trieszti kereskedelmi kamara határozata kapcsában a Lloyd-kérdésben elhatároz­tatott, hogy Taaffe gróf miniszterelnökhöz távirat intéztessék azon kéréssel, hogy a külügyminisztérium­nál és egyéb mérvadó tényezőknél közbejárjon, hogy a kormány és a Lloyd-társulat között ipar és kereskedelem. A pozsonyi marhavásár fentartása érdekében, az országos gazdasági egyesület és a szesztermelők orsz. egyesülete részéről kiküldött vegyes bizottság, ma S­z­a­p­á­r­y Gyula gróf elnöklete alatt kimondotta, hogy a pozsonyi vásár biztosításának érdekében nagy fáradsággal létreho­zott kartellt felbontottnak nyilvánít­ja s igy Pozsonyban ez idő sze­rint sem a marha-, sem a juhvásárt nem tartják meg.­­ A vásár további fentartására vonatkozólag tegnap hozott határo­zattal ellentétben álló eme nyilatkozatra ama kö­rülmény vezetett, hogy a Laborszky-c­ég kivételével, az összes többi bizományos c­égek kijelentették, m­i­­kép Pozsonyban többé működni nem fognak s ezentúl csak a szen­t-m­a­r­x­i v­á­­sárra fogadnak el küldeményeket bi­zományban, miről feleiket körlevélileg is érte­sítették. A már biztosnak látszott megoldást tehát e váratlan fordulat tette lehetetlenné.­­ Az országos gazdasági egyesület megtette a magáét, s nem­csak a gazdákat nyerte meg az ügynek, hanem a kartellbe lépni vonakodó nagyhizlalókat is.­­ A bizományosoknak hirtelen bekövetkezett kö­­penyfordítása azonban nagyon kétségessé tette, hogy az így biztosított fölhajtási készlet kellő számú vevőkre fog találni s minthogy az értekezlet a gaz­dákat, kiknek közepes hizlalása kevésbbé verseny­­képes, mint a nagy hizlalóké, ki nem tehette annak, hogy árujuk esetleg eladatlan maradjon, s czélsze­­rűbbnek tartotta, ha a kartellt felbontottnak nyilvá­nítva, a pozsonyi vásárt egyelőre, de csakis egyelőre, beszünteti.­­ Meggyőződvén azonban a most tapasztaltakból arról, hogy a vásárviszonyok rendezetlensége miatt mely fontos érdekeink lehetnek veszélyeztetve, a bizottság elhatározta, hogy az orsz. gazdas. egyesület, a szesztermelők orsz. egyesületével karöltve — korántsem ejti el e kérdést, hanem fáradhatatlanul arra fog töre­kedni, hogy egy a magyar hizlaló kö­zönség érdekeit biztosító vásár­ intéz­ményt az országban mielőbb létesít­sen és fentartson. Fizetésképtelenségek. A lapunkban már jelzett bukásokat illetőleg, melyek ügyében jelenleg egyez­kedési tárgyalások folynak, a következő újabb részle­teket közölhetjük: Friedmann Vilmos, sátor­alj­a­uj­hely­i c­égnek sikerült bécsi hitelezőivel kedvező egyességet kötnie ;a budapesti hitelezők ellenben megtagadnak minden engedményt, s védő egyesületük által csődöt akarnak kéretni az adós vagyona ellen. — Rehberger Márton csornai czég rég ideje állván fel, jó hírnévnek és nagy hitelnek örvendett. — A rossz üzletviszonyok azonban most teljesen tönkre tették, olyannyira, hogy egyelőre képtelen a fizetésre.­­ Hitelezői mindazál­­tal mereven elzárkóznak az egyezkedés elől, mivel biztos tudomásuk volt arról, hogy vagyona ellen egye­sek által foglalást rendeltetett el. A pesti magyar kereskedelmi bank tegnap tar­tott igazgatósági ülésében a lefolyt évi mérleget mu­tatták be és fogadták el. Az igazgatóság határozatá­hoz képest a közgyűlésnek, mint már esti lapunk je­lezte, ötven forintnyi osztalék kiadását és a tartalék­­alapnak 200.000 írttal való gyarapítását (mi az alaptőke 4°/0-ának felel meg) fogják javasolni, mi ál­tal a tartalékalap összege 800.000 frtra emelkedik. Ezen felül még mintegy 64.000 frt marad fenn nye­remény elővitel czimén az 1888-ik évre. Ezen ered­mény az 1886-ik évből származó bazilika-sorjegy­­üzlet nyereségét is magában foglalja, s az 1887-iki nyereség még így is a bank rendes jövedelmének fo­kozódását mutatja. Az 50 frtnyi osztalék a részvény névértékéhez képest 10°/0-os, az árfolyamértékhez viszonyítva pedig 7,4°/0-os kamatozást jelent. Ha te­kintetbe veszszük még, hogy a részvény névértékének 4°/0-át, azaz 20 frtot a tartalékalaphoz csatolták és részvényenként 6’4 frtot az 1888-ik nyereségszámlára vezettek át, azon eredmény mutatkozik, hogy a ke­reskedelmi bank részvénytőkéje az 1887-ik évben 150/0-ot, a részvény mai árfolyama szerint pedig ii*/io°/o-ot jövedelmezett tisztán. Az 1875. év óta most történt először, hogy a kereskedelmi bank 9°/0-nál nagyobb osztalékot fizet (a megelőző hét év­ben az osztalék 9°/­­ volt). A mérleget a legközelebbi napokban teszik közzé, a közgyűlést pedig márczius 17-ikén tartják. Olasz-franczia vámviszony. Az olasz-franczia kereskedelmi szerződés néhány órával e sorok írása után lejár, s ha az utolsó pillanatban valamely irányban megegyezés nem jön létre, holnap már megszűnt a szerződéses viszony a két állam közt. Lapunk más helyén méltattuk a küszöbön álló gazda­sági konfliktus politikai jelentőségét s e helyt a szer­ződés megszűnéséből a két nemzetre kölcsönösen há­ramló hátrányokat és a bennünket is fenyegető gaz­dasági kárt akarjuk megvilágítani. Hogy a szerződési tárgyalások meghiúsulása nem pusztán gazdasági érdekkülönbözeteknek, de egyszersmind a kölcsönös ellenszenvnek is következménye , azt leginkább iga­zolja az a körülmény, hogy a megegyezés nem egyes fontos áruczikkek vámtételei körül mutatkozott eltéréseken múlt, mert hiszen Olaszor­szág utóbb már hajlamot mutatott a szövőipar­­czikkeknél és a fémáruknál némi en­gedményeket tenni, hanem főleg Olaszország ama kívánságán, hogy ama vám-és díjmentesség,melyben az olasz állampapírok Francziaországban részesülnek,ter­jesztessék ki azon társaságok papírjaira is, melyek az olasz állami vasutakat kibérelték.Ebbe Francziaország nem egyezett bele és a tárgyalások megszakadtak. Minden valószínűség arra mutat, hogy a­mit hónapok nem eredményeztek, néhány óra sem fogja létrehozni. Olaszország fizetni fog tehát Francziaországba irá­nyuló kivitelénél: lovak után 40, ökrök után 60, sertések után 12 frankot darabonkint; varró selyem után 2,5 frankot kilóg­rammonként. S fizetni fog bélés­ árukra, gyapjúra, gabonára, borra, vajra, mézre rengeteg vámtételeket, követelvén ugyan­oly nagyságunkat a francziáktól eredő behozatal­nál is. (Lásd fenti táviratunkat.) Mindkét ál­lamnak egyaránt érdekét képezte volna a szerződés megkötése, egyaránt károsul tehát mindkettő. Meg kell még emlékeznünk ama bonyodalmakról is, me­lyekkel a vámháború, vagy már a szerződés nél­küli viszony is, különösen Olaszország pénz­ügyi helyzetére nézve járhat az­által, hogy párisi tartozásai kamatait arányban kell fizetnie. A kereskedelmi forgalom megcsappa­nása egyszersmind a váltóforgalmat is apasztani fogja, a létesülő kevés ügylet pedig nemes éretben való fedezetet fog követelni és az olasz bankok arany-ezüst készlete, bár normális viszonyok közt megfelelő, de korántsem elég arra, hogy a magánkereskedelem ügyleteinek arányban való lebonyolítását is lehetővé tegye. A­mi végül bennün­ket illet: volt alkalmunk már a különbözetek kelet­­keztekor rámutatni arra, hogy mily érdekeink fűződ­nek az olasz-franczia szerződéshez. Sok fontos czikkre nézve nevezetesen az olasz kormány a monarchiánk­kal kötött szerződés alkalmával nem volt hajlandó engedményeket tenni, mivel a velünk szemben érvé­nyesítendő konc­essziók mérvét az általa Francziaor­­szágtól nyerendő kedvezményektől tette függővé. — A viszonyok ilyetén alakulásánál azonban megszűnt minden remény arra nézve, hogy külkereskedelmünk egyes nagyfontosságú czikkeire: a borra, pamutszö­vetekre, gyapjúszövetekre és élő állatokra nézve csak a legkisebb vámmérséklést is nyerhessük. Csőd a fővárosban. A budapesti kereskedelmi s váltótörvényszék megindította a csődeljárást F­ü­c­h­­sel Manó, bejegyzett kereskedő ellen, s csődbiz­tosul­­ Sárváry Gusztávot, tömeggondnokul pedig dr. Fülöp Károlyt nevezte ki. — A követelések bejelen­tésének végső határnapja: április 14-ike, felszámo­lási tárgyalás: május 2-ikám A budapesti gabonatőzsdéről. A délutáni tőzsdén csekély forgalom és vál­tozatlan árak mellett a kötések következőleg zárultak : Búza tavaszra 7,04 pénz, 7-06 áru ;búza őszre: 7-55 pénz, 7-57 áru; t­e­n­g­e­r­i: 6-07 pénz, 6-09 áru; zab: 5 35 pénz, 5-37 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsdét a Berlinben történő események, kü­lönösen pedig a rubel árfolyamainak gyors hanyat­lása teljesen üzlettelen állapotba sodorta. A délutáni és esti tőzsdék hangulata ugyan elég nyugodt volt, de kötések alig fordultak elő. A délutáni magánforgalomban nyu­godt hangulat mellett osztrák h­itelrészvény 268.25— 268.40 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 96.121/­ írton, magyar papírjáradék 82.80 írton került forgalomba. Az esti tőzsdén kötések alig fordultak elő : osztrák hitelrészvény 268.50 írton, ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 96.15 frton, magyar papirjáradék 82.80 frton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 29. A mai értéküzlet lany­ha irányzattal folyt le , az árfolyamok változatlanok. — Hitelrészvény 268.70—268.75, aranyjáradék 108.20—108.30, papirjáradék 92.50—92.60, magyar aranyjáradék 96.15— 66.22, magyar papirjáradék 82 80— 82.85. A kis sorsjáték húzásai. — Febr. 29. — Prága: 31 42 54 18 17 Lemberg: 51 47 78 77 63 N.­Szeben 10 31 8 84 9 ______Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Népszínház. Márczius 1-én: Márczius 1-én: Fromont és Risler. A kalózkirály. M. kir. operaház. Várszínház. , Márczius 1-én: Márczius 1-én : .... Egy kis vihar. A bál- Romeo és Juha I királynő. Eladó leány. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Igyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) __| _ |___A h­ivatalos„Coursbuck­“Waldheim­-féle fill A fit fi * kiadása. Márczin* |||B| EJ | fl | a b- l és kü­lföld legifjab­b mellett rv-i vel, j ? EKiKB.Síi képes útmutatóval a fövárosokban, Buda-UllliUuLUiii­­ ,erTr8jíiva'Ara :o S59 (Kis kiadás a belföld menetrendeivel ára 30 kr.) Utánnyomások megvételétől mindenki óvatik.

Next