Pesti Napló, 1888. április (39. évfolyam, 92-120. szám)

1888-04-27 / 117. szám

Helyi hírek. Az ékszerf­zérek ellen, kiknek a Farber-kávé­­házban van találkozó helyük s kiket múlt évben tud­valevőleg érzékenyen megbírságolt a rendőrség, most, hogy az ítélet jogerőre emelkedett, a főkapitány a következő rendeletet bocsátotta ki: »Tapasztaltatok, hogy némely kávéházban zárható fiókokkal ellátott szekrények vannak elhelyezve, a­melyekben az egyes ékszerü­zérek által összevásárolt tárgyak szoktak tar­tatni. Minthogy pedig ékszereknek, arany- és ezüst­­neműeknek s hasonló értékeknek kávéházakban való tartása a vagyonbiztonság szempontjából meg nem engedhető, a mennyiben ily kávéházakban gyak­ran találnak helyet a törvénytelen uton elsajátított tárgyak is, az ily szekrényeknek, vagy egyéb tartá­lyoknak kávéházakban való tartását az 1881. évi XXI. t.-cz. 8. §-a alapján ezennel betiltom. Jelen rendeletem áthágása az idézett törvényszakasz alap­ján 50 órtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatat­lanság esetén 5 napig terjedhető elzárással fog bűn­tettetni.­ Zajos értekezlet volt ma az Orient szállodában. A fővárosi kereskedelmi hitelintézet részvényesei gyűl­tek össze, hogy az egyik igazgató ellen tett bűnügyi följelentést s ezzel kapcsolatban az intézet ügyeit meg­beszéljék. Akadtak, a­kik azt indítványozták, hogy az egész igazgatóságot egyszerűen dobják ki. Végül a részvényesek öt tagú bizottságot küldtek ki, mely az igazgatóság működését s a könyveket meg fogja vizs­gálni s ha szabálytalanságot vesz észre, az igazgató­ságot lemondásra fogja kényszeríteni. Minden áron meg akart halni Weigl István kő­műves, ki négy hét előtt nyakát metszette el. Akkor veszélyesen megsérült s csak e napokban bocsátották el a klinikából. Tegnap meg a Dunába ugrott az ingyen uszoda mellett. De az uszoda felügyelője utána ugrott s kifogta. Hiába volt azonban minden mentési kísérlet, a szerencsétlen kevéssel rá meghalt. Holt­testét a halottasházba szállították, hol felesége ma délután ráismert­ öngyilkosság. Patzer Ferencz 52 éves ruhatisz­tító, ki törvényes nejétől elváltan, közös háztartásban élt egy mosónővel, ma délután gyermekeinek s a mo­sólányoknak szeme láttára főbe lőtte magát s szörnyet halt. A leányok rémülten futottak ki a szobából és segítségért kiáltoztak, de mire a házbeliek a szobába hatoltak, Patzer már halva volt. A szerencsétlen foly­tonos czivakodásban élt Jursics Terézzel s egy ízben már azzal is fenyegetődzött, hogy a nőt és kis gyer­mekét megöli. A Normafa-telek, S­i­g­r­a­y Pál, a Normafa-telek tulajdonosa, fel­kérte lapunkat a következő sorok közlésére, melyek­ben védekezik O­r­s­z­á­g­h Sándornak a főváros teg­napi közgyűlésén ellene intézett támadásával szemben. A tegnapi közgyűlésen bizonyos Országh Sándor a polgármesterhez interpellácziót intézett, hogy miért kerüttettem én el a Normafa mellett elvezető ösvény mindkét oldalán fekvő telkemet és miért vágattam ki állítólag 900 db élőfát az erdőmben; másrészről megtá­madta a főv. tanácsot, hogy miért adott erre enge­délyt. Interpelláló úgy látszik nem tudja, mi történt. Tartozom vele magamnak és a nagy közönségnek, hogy a valódi tényállást felderítsem. I. A Normafa felett elterülő rét és erdő egész Budakeszi határáig, s lefelé a Fáczán vendéglőig nyúló völgy századok óta magántulajdon. Előbb a Derra családé volt, annak egyik leányával Báró Sina Györgyre, erről B. Sina Simonra, utána B. Sina Ifi­­geniára szállt, kitől, miután évekig eladó volt, 1881-ik évben én és feleségem megvettük, tulajdonjogilag ne­vünkre írattuk. A telekkönyvben se akkor semmi­féle tulajdonjogi korlátozás vagy szol­­galom bekeblezve nem volt, se ma nincs. A Zugliget ezen része a tisztelt közönség által tömegesen felkerestetvén, sajnosan kellett tapasztal­nom, hogy sokan nem tudván, miszerint ez magántu­lajdont képez, birtokomat közmulatóhelynek vélvén, nekem tetemes károkat okoztak. Ezért, mint sok más te­lektulajdonos a Svábhegyen és egyebütt, folyamod­tunk a fővároshoz 1886. aug. 26-án, hogy a Normafa mellett elvezető ösvény két oldalán s általában az egész telkünk körül telegraf-drót kerítést állíthassunk fel. Ezen kérvényünk az ügyosztályokban, a mér­nöki hivatalban, bizottságokban tárgyaltatván, a köz­­épitési bizottság, a főmérnök ur és osztálymérnök ur kíséretében, kiküldött tagjai által helyszíni szemlét tartott s azt a telekkönyvekkel, térképekkel egybe­vetve, jelentését a tanácsnak beadta. " Ennek alapján 13 hónap múlva a fővárosi ta­nács 25510/87. sz. a. akként határozott, hogy­­a köz­ép­í­t­é­s­i bizottság javaslatához képest, a Normafa-teleknek szándékolt bekerítésére a kért engedély ezennel megadatik, oly kikötéssel, hogy a telek határvonalai és a Norma­fa előtt elvezető ösvény a mérnöki hi­vatal által lesznek kitűzendő­k, a kérdé­ses ösvény a kerítkezés által a nyilvános közlekedés elől el nem zárható, és hogy a telek legfelebb 2 méter magas átlátszó vagy áttört kerí­téssel látható el.­ Ezen végzéshez képest a mérnöki hivatal kikül­döttei a határokat általában, a Normafa mel­letti ösvény szélességét különösen a városi térkép alapján kitűzte, kiczö­­vekelte; mi pedig a telegráfdrót kerí­tést, nyitvahagyva a kérdéses ösvényt, mindenütt a czövekek mellett felállít­ta­tt­u­k. Higgadt szemekkel vizsgálva tehát a kérdést, mi kétségtelen tulajdonjogunkat gyakoroltuk, mint minden más ingatlannal bíró polgártársunk gyako­rolja, és semmi szabálytalanságot sem követtünk el akkor, midőn telkünket, ható­sági engdély mellett és annak értelmé­ben, a mérnöki hivatal kitűzése szerint beker­ít­ettük, s a régi ösvényt a Normafa mellett nyitva hagytuk. Az interpellác­ió azon részére, hogy a fenti engedély miért adatott meg: a polgármester úr ígérte és fog is feleletet adni. Egyelőre csak megjegyzem, hogy szabályo­zásról ezúttal szó nem volt, nem is lehe­tett, mert itt egyszerűen a tulajdonnak bekerítése kéretett és engedtetett meg. II. Az erdő-kivágásra nézve: Minden erdőnek az a rendeltetése, hogy bizonyos időszakok­ban kivágassék, hogy ismét uj hajtásokkal megifjed­­jék. Teszi ezt a főváros is évenként, például az idén, taval, harmad éve a Jánoshegyen. De mi ezen kérdésben is nem önhatalmú­lag jártunk el, hanem még 1887. nov. 30-án kér­vényt intéztünk a főváros közigazgatási erdészeti bizottságához, mint illetékes fórumhoz, mely a kir. erdőfelügyelő ur meghallgatása után 76/87. szám alatt az erdővágatásra az enge­délyt megadta, feltételül csak azt kötvén ki, hogy az erdőterület továbbra is erdő maradjon. Mi pedig korántsem vágtuk ki a Normafa feletti erdőnket, hanem annak a túlságos sűrű részét kitisz­­títtattuk, a hó által letört tetejüeket, valamint a szá­radásnak indult vén vagy egy tőről kiágazó csenevész fákat vágattuk ki, hogy a többiek annál erőteljeseb­ben fejlődhessenek. Ezekből kitűnik, hogy Országh Sándor elég nagy hangon, de egész alaptalanul a levegőbe beszélt. Interpelláló azon kérdéseire, hogy melyik fórum kompetens az erdővágási engedély adására és hogy lehet-e vagy nem a jogérvényesen megállapított erdő­katasztert­ felforgatni , a polgármester úr fog felvilágo­sítást adni. Egyébiránt Ország Sándor talán akkor érezheti magát jogosultnak bennünket arra buzdítani, hogy a tulajdonunkat képező telkünket nyilvános közmutató helynek átengedjük, ha előbb ő maga számos palotás közül legalább egyet oda ajándékozott lelenczháznak, iskolának, vagy más közintézetnek. Végül a szándékosan terjesztett téves hírek ellené­ben megjegyzem,hogy a telkünk eladása iránt sem mi a fővárosnak ajánlatot nem tet­tünk, sem erre felhívást nem kaptunk, sem a bekerítéssel a kisajátításra al­kalmat szolgáltatni nem kívántunk, s minden ily gyanúsítást, mint méltatlant, visszautasítok. ’SIGRAY PÁL: Halálozás. M­e­­­i­c­s horvát tartomány gyűlési nemzetiségi párti képviselő, mint Zágrábból táviratozzák, ma meghalt. Salamon Alajos, ditrói plébános és kiér­­demült Gyergyó kerületi főesperes, 76 éves korában elhunyt. Törvényszéki csarnok. Dód a Traján sajtó pere. A Tribunának imént befejezést nyert szenzácziós sajtóügye alkalmából nem lesz érdektelen annak fölemlítése, hogy D­o­d a Traján, volt országgyűlési képviselő és nyugalmazott tábornok ellen analóg okok miatt ugyancsak sajtóü­gyi eljárás van folyamatban, mely tárgyalás alá ke­rülve bizonyára nem kisebb szenzácziót fog kelteni, mint a Tribuna-per. D­o d­a Traján ugyanis, midőn tavaly októberben mandátumát beadni vonakodott, egyidejűleg a Besiczán megjelenő Romanische Revueban levelet intézett választóihoz, mely telve van izgató kifejezésekkel s e miatt a karánsebesi tör­vényszék meg is indította ellene a sajtóügyi eljárást. T­áviratok. Belgrád, ápr. 26. (B. K.) Milán király el­fogadta a kabinet lemondását és az új kabinet megalakításával Krisztics Nikolát bízta meg. Belgrád, ápr. 26. A skupstina mai ülésében egy­hangúlag és vita nélkül elfogadta a dohány­­egyedárusági társasággal megkötött szerződés felbontására és a dohányjövedék államosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Szófia, ápr. 26. Ferdinánd herczeg esti 8­ órakor indult el körútjára. A herczeg a tisztek,­től a palota udvarain búcsút véve, következőket mondá: »Az ország éjszaki részén levő baj­társaitok látogatására indulok, kiknek kivonataitokat meg­viszem. Szerencsésnek érzem magamat, hogy vala­mennyitöket itt magam köré gyűlve látom és számí­tok rá, hogy továbbra is megtartjátok a bizalmat, melyet nekem mindig tanú­sítottatok. Szófia, ápr. 26. (A Pesti Napló távirata.) Stransky miniszter arról biztosit, hogy a fejedelem elutazása semmi összefüggésben nem áll Popov perével, vagy esetleges elitéltetésével. A feje­delem nem befolyásolja e pert, csak a büntetést eny­híti. Bulgáriában most nyugodtabb a helyzet, mint más államokban. A határok jól vannak őrizve s emigránsok betörésétől nem kell félni. A Popov per tíz napig húzódhatik. Az összes vádlottak, kivéve Terevet, terhelőn vallanak Popovra. Bukarest, ápr. 26. (A Pesti Napló táv­irata.) A nyugalom teljesen helyreállt az ilfovi (Bu­karest) és a jalomitai (Kalaras) kerületekben. A pa­rasztok ismét munkához látnak s a kormány felszó­lítja a bérlőket, hogy térjenek vissza birtokaikra. Bécs, ápr. 26. Mint a »Politische Correspon­ded« hiteles forrásból értesül, teljesen alaptalan a külföldön terjesztett hir, mintha Ausztria-Magyaror­­szág csapatokat szándékoznék rendelni a román határra, a romániai agrár­mozgalmak következtében. Berlin, ápr. 26. A hivatalos lap közzéte­szi Bismarck Herbert grófnak állam­mi­niszterré és az államminisztérium tagjává való kinevezését. Berlin, ápr. 26. A Post szólva ama pétervári hírről, hogy Bogdanovics tábornok, ki egy év­vel ezelőtt a hadsereg kötelékéből kitöröltetett, most a belügyminisztérium titkos tanácsosává neveztetett ki, következőleg nyilatkozik : Németországban senki sem gondol arra, hogy Oroszország a hivatalnokok kinevezésénél tekintettel legyen Németországra. Né­metországban mindazonáltal kénytelenek lesznek oly személyiségek megválasztásában, kik Oroszországban befolyásos állásokra kineveztetnek, a külügyi po­litika irányának jeleit látni, ha az illető személyiségek a külügyi politikát választották működé­sük teréül. Bogdanovics ezt nemcsak Párisban kifejtett tavalyi működése,hanem iratai által is tette, melyekben a franczia-orosz szövetséget,mint törté­nelmi szükségességet fejtegette. Bogda­novics, mint a belügyminisztérium egyik osztályának főnöke, befolyásosabb egyéniség lesz, mint Tolstoj, aki már föllebbvalója. Ha a czár oly tábornokot, kit ezelőtt egy évvel elbocsátott, most tel­jesen rehabilitál azzal, hogy titkos tanácsossá nevezi ki, ebből azt a következtetést kell levonni, hogy Tolstoj befolyása a külpolitikára ismét növekvőben van. Páris, ápr. 26. Carnot köztársasági elnök ma reggel utazott el Limogesból és megérkezett Agenbe, hol a nép mindenütt lelkesült »Éljen Car­not!« »Éljen a köztársaság!« kiáltásokkal üdvözölte. Périgueuxben az elnök igen szívélyes fogadtatásban részesült. Néhány »Éljen Boulanger!« kiáltás hangzott fel, de nem talált viszhangra. Páris, ápr. 26. Carnot elnök a Peri­­gneuc és Agen közötti valamennyi állomáson a legrokonszenvesebben fogadtatott. Agenben a liczeum­ alapkőletételi ünnepélye szomorú eset által zavartatott meg. Az emelvény ugyanis, melyen több száz meghívott vendég foglalt helyet, leszakadt, miáltal több mint hú­szan többé kevésbé megsérültek. Páris, ápr. 26. A szenátus majdnem egyhangú­lag elfogadta az újonczozási törvényja­vaslat első szakaszát. Páris, ápr. 26. A kamara 316 szava­zattal 138 ellenében igazolta Flourens választását. Pétervár, ápr. 26. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) Az orosz udvar már átköltözött Gacsinába. Loba­nov herczeg az orosz húsvét után nyomban v­i­s­z­­szatér bécsi állomáshelyére. Wolken­stein gróf nagykövet egészségi tekintetekből több havi szünetet fog tartani; hivatalában majd A­e­h­­r­e­n­t­h­a­­ báró helyettesíti. Róma, ápr. 26. (A Pesti Napló távirata.) Az észak-afrikai csapatvisszavonások május végéig be fognak fejeződni. A Masszovahban maradó csapa­tok főparancsnokává Baldissera tábornokot ne­vezték ki. Nápoly, ápr. 26. A svéd király ma megszemlélte az olasz hajórajt és annak gyakorlatai felett a tenger­nagynak megelégedését fejezte ki. Bécs, ápr. 26. (P. K.) A hét végén k­ö­z­ö­s m­i­­nisztertanácskozás lesz, melyhez az érdekelt magyar miniszterek Bécsbe utaznak. Frigyes császár, Berlin, ápr. 26. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) Az általános kór­kép változatlan. A relatív j­avulás lé­nyegesen halad előre. A mai orvosi tanácsko­zás eredménye abban foglalható össze, hogy a bronchitis, mely a császárt ez­előtt nyolcz nappal ágyba dön­tötte, elmúlt. A császár ereje szemláto­mást gyarapodik és az orvosok nézete most már oda irányul, hogy a tulajdonképi baj komplikácziói, melyek az utóbbi időben oly sok bajt okoztak, ez idő szerint visszafej­lődésben vannak. A császár nagy ét­­vágygyal eszik szilárd ételeket is, sőt sört is iszik. Ma délben tizenkét óra tájban a csá­szár elhagyta az ágyat és dolgozószo­bájába ment át, a­hol a birodalmi kan­­c­ellárt fogadta és különböző előter­jesztéseket hallgatott meg. Berlin, ápr. 26. A császárnál a láz ma reggel kisebb volt 38 foknál. Az étvágy javul. A beteg állapota egészben véve kielégítő. Mindazáltal a császár óvatosságból még nem fog fölkelni. Berlin, ápr. 26. A Norddeutsche Alig. Zeitung írja : A császár kielégítően eltöltött és után ma igen jól érzi magát. Étvá­gya mindinkább javul. Az orvosoknak most már nem kell oly szigorúan eljárniok az éte­lek megválasztásánál, mint azelőtt, úgy hogy ezután kedvencz ételeit is adhatják a csá­szárnak. A láz napról napra enyhébb lesz. Berlin, ápr. 26. (A Pesti Napló távirata.) A császár állapota kielégítő. A hőmérséklet 37,8 fok. Sem légzési, sem nyelési nehézséget nem érez. A be­teg ereje bámulatosan gyarapodik. Berlin, ápr. 26. (A Pesti Napló táv­irata.) A császár ma már néhány órát az ágyon kívül tölthetett. Fo­gadta a főhadsegédet és a kereveten feküdve egész sorát intézte el az államügyeknek. Az orvosok a mai napot kiválóan ked­vezőnek mondják. A hőmérséklet csak­nem normális színvonalra szállt le. Az étvágy erős. A császár ma evett ismét először szilárdabb ele­deleket és pedig főleg apró szeletekre metszett borjakötletet. Utána müncheni sört ivott, mely igen jól esett neki. A császár hangulata derült, mit állapota jobbra fordulása és V­i­k­t­ó­r­i­a királynő je­lenléte hozott magával. A császár ma újból fogadta Viktória királynő látogatását és be­hatóan informáltatta magát ama benyomások iránt, melyeket a királynőre Bismarckkal folytatott tegnapi beszélgetése tett. Berlin, ápr. 26. (Éjjel 11 ó. 5 p.) A császár állapotában folytonos a javulás. A láz csekély, a testierő gyarapodott. A császár ma körülbelül négy órát töltött ágyon kivül. Étvágya folyton igen jó. Berlin, ápr. 26. (A Pest­i Napló tu­dósítójának távirata.) A császár gé­géjében levő canale-re vonatkozólag a V­o­s­­siche Zig­ma azt írja, hogy a cső hossza hét-nyolcz c­entimétert tesz ki. A nevezett lap azt is jelenti, hogy közelebbre a fe­jedelmi kegy számos nyilván­u­­lása várható. Teljességgel valószínűtlen hír szerint az angol királynő kine­veztetett a testőr­­gárda ezred fő­nökévé.­­ A Nationalzeitung meg­lehetősen érthetetlenül azt írja, hogy Bis­marcknak Viktória királynővel folytatott tegnapi tanácskozása »rendkívül kielé­gítő eredményre« vezetett. A legjobban értesült körök az angol királynő látogatásá­nak egyáltalában nem akarnak politi­kai jelentőséget tulajdonítani. Berlin, ápr. 26. Az angol királynő és Viktória császárné délben meglátogat­ták a mauzóleumot. Az angol királynő koszo­rút helyezett Vilmos császár koporsójára. — Délután 3 órakor az angol királynő, Viktória császárné kíséretében, Charlot­­tenburg közelében csapatszemlét tartott a testőr-ezred és a 4. gárda-gyalog-ezred fö­lött. A királynő kocsin végighajtatott a két ezred azczvonala előtt és kétszer léptette el maga előtt az ezredeket. A 4. gárda-ezredet mind a két ízben Vilmos trónörökös vezette. Berlin, ápr. 26. Viktória angol király­nő Beatrix herczegasszonynyal és Bat­tenberg Henrik herczeggel ma este el­utazott. Viktória császárnét a trónörö­köspár és a királyi ház többi tagjai kikísérték a pályaudvarba, hol a búcsúzás igen szívé­lyes és megható volt. A királynőt Vilmos trónörökös vezette a szalonkocsihoz. A pályaudvarban összegyűlt közönség szívé­lyes ováczióban részesíti a királynőt. Bécs, ápr. 26.A képviselőház ülése.(Az esti lapban közlöttek folytatásául.) A ház a költ­ségvetés részletes tárgyalását folytat­ván, a belügyminisztérium költségvetését el­fogadta. A Vízépítkezések czíménél Richter, Proskowitz, Kuenburg, Türk és Poklu­­kar, valamint Russ és Jaworski vezérszónokok és Kattrein előadó szólottak, különböző óhajok­nak adva kifejezést az általuk képviselt országok ér­dekében. Beyer üdv. tanácsos, a kormány képvise­lője, utal a kormány sok évi fáradozásaira a Duna Linz és Bécs közötti szakaszának szabályozását ille­tőleg s kijelenti, hogy a kormány meg fog tenni min­den szükséges intézkedést a hajózás biztonsága érde­kében. A költségvetés tárgyalása megszakíttatván, következett a tartalékosoknak és póttar­talékosoknak béke idején tényleges szolgálatra kivételesen való bevonha­­t­á­s­á­r­ó­l szóló törvényjavaslat tárgyalása. Türk ellenzi e törvényjavaslatot, mert ez voltaképen a tényleges szolgálati időnek egy évvel való meghosszabbítása. Wenzlitzke is nagyon súlyosnak tartja e törvényjavaslat in­tézkedését és bejelenti, hogy a részletes tárgyalásnál módosítványt fog benyújtani, mely szerint a törvény hatálya csak 1890-ig terjedjen. A ház holnap ismét tart ülést._________________________ közgazdaság! Páris, ápr. 26. A kamara megkezdte az in­dítvány tárgyalását, mely a Panama társula­tot sorsjegyek kibocsátására felhatal­mazza. Rondeleux ellenezte az indítványt. Ipar és kereskedelem. A nagy­kőrösi kiállítás rendező bizottsága ma délután ülést tartott Károlyi Sándor gróf elnökle­te alatt, melyen az ülések és értekezések programm­­ját a következőleg állapította meg a bizottság. Má­jus 18-ikán: bírálatok; 19-ikén reggel, a Budapestről érkező vonatok bevárása után: a kiállítás ünnepies megnyitása; ugyanaz­nap d. u. 4 órakor a pest megyei gazdasági egyesület közgyűlése; 20-ikán d. e. 9 órakor a szövetségre lépett gazdasági egyesületek nagy­gyű­lése ; ugyanakkor a gazdatisztek és erdészek segély­egyesületének közgyűlése; délután lóverseny; 21-ikén kirándulás Kecskemétre. Sorsjegy, mint papírpénz. Belgrádból oly pénz­ügyi művelet híre érkezik, mely a mellett, hogy jog­gal tarthat igényt az általános érdeklődésre, egyszer­smind kívánja is a tudomásulvételt, a­mennyiben a közforgalomban ú­j pénzt teremt. Az annak idején kibocsátott 330.000 drb 100 dináros szerb elsőbbségi sorsjegyekből 70000 drb tudvalevőleg nem nyert el­helyezést, hanem a pénzügyminiszter tárczájában maradt. A miniszter most a szkupstinához oly javas­latot terjesztett be, melyben felhatalmazást kér arra, hogy a 70.000 drb 100 dináros sorsjegyet 700.000 drb 10 dinárossá változtatván, azokat mindamaz esetekben pengő pénz gyanánt használhassa, melyekben az államnak fizetéseket teljesítenie kell. E szerint hivatalnokok, nyugdíjasok, katonák, tisztek, kereskedők és iparosok, kik állami czélokra szállíta­nak, kénytelenek e sorsjegyeket készpénz gyanánt elfogadni, fel vannak ellenben jogosítva arra, hogy adókötelezettségüket és más hivatalos illetékeiket szintén e pénznemben fedezzék. A bécsi tőzsdetanács ma tartott teljes ülésében elhatározta, hogy az 5 órai esti tőzsdét, valamint az úgynevezett ünnepi forgalmat május 5-től kezdve be­szünteti. Gép- és vagyongyárosok figyelmébe. Az olasz középtengeri vasút közelebb 82 mozdony, 298 sze­mélyszállító kocsi, 95 csomagkocsi és 1400 teherkocsi szállítására fog pályázatot hirdetni. Fizetésképtelenségek. Fischer Zsigmond és társa budapesti nagykereskedőc­ég bukási ügyében az egyezkedési tárgyalások nagyon lassan folynak. A vagyoni állás rendkívül kedvezőtlen. A 101.000 frtot tevő árutartozások 250 hitelezőre osz­­anak fel, mi az ügy rendezését felettébb megnehezíti. Ezideig még nincs alap a barátságos egyezség létre­­jövetelére.­­ Butyka és Heiszer gyula­­fehérvári clég csekély tőkével vette át két év előtt Csíki Imre üzletét. Könnyelmű hitelezések kö­vetkeztében a csőd csakhamar bekövetkezett, bár ha a 19.000 frtos passzívákkal, 12.000 frtos árukészlet és 10.000 frtnyi követelések állnak szemben. Mennyiben felelnek meg ez adatok a tényleges vagyoni helyzet­nek , azt a hivatalos leltár fogja néhány nap múlva megmutatni.­­ Kreizler Simon nyíregy­házai kereskedőnek hosszas tárgyalások után sike­rült hitelezői nagy részével megegyezésre jutnia. Az egyezségi hányad 40—50°­0 közt váltakozik. »Duna« biztosító-társaság. E hó 20-dikán tar­tatott meg ezen társaság huszadik rendes közgyűlése Hopfen báró elnöklete alatt 27 részvényes jelenlété­ben, kik 1465 részvényt képviseltek. Az évi jelentés szerint az elemi biztosítási osztályokban sat. az összes bevételek, beleértve az 1886-ik évből áthozott 44,267 frt 84 krnyi nyereménymaradékot 3.253,711 frt 45 krra rúgnak, mely összeghez még az életbiztosítási 7845 frt 38 krnyi nyeremény járul, úgy hogy a bevé­telek főösszege 3.261,556 frt 03 krt ért el; az összes 3,110,384 frt 82 krnyi kiadások levonása után tehát 151,172 frt 01 krnyi nyeremény mutatkozik. A mér­leg következő cselekvő tételeket mutat ki: készpénz­­készlet a főpénztárban 36,140 frt 44 kr, készpénzbeté­tek a postatakarékpénztár hivatalnál és pénzintéze­teknél 312,901 frt 36 kr, ingatlanok 893,000 frt, ér­tékpapírok 2,457,824 frt 82 kr, leszámítolt váltók 12,222 frt 31 kr, jelzálogkölcsönök 981,000 frt, köl­csönök értékpapírokra 20,550 frt, kölcsönök életbiz­tosítási kötvényekre 368,388 frt 60 kr, különféle tar­tozók 75,773 frt 37 kr, követelések biztositó társasá­goktól 61,978 frt 30 kr, követelések ügynököktől és pedig a) az életbiztosítási osztályban 28,573 frt 56 kr, b) az egyéb biztosítási osztályokban 282,235 frt 63 kr, törlesztendő életbiztosítási jutalékok és szerve­zési költségek, teljesen leírva, továbbá leltár, ügynö­ki felszerelések, nyomtatványok, tervek stb. 36,356 frt 50 kr, összesen 5.566,944 frt 89 kr. A mérleg egyenlő nagyságú szenvedő tételei a következők: tel­jesen befizetett alaptőke 1.000,000 frt, díjtartalékok a viszontbiztosítás levonásával és pedig a tűzbiztosí­­tási osztályban 712,291 frt 76 kr (egyenlő 60 23°/0 a tiszta díjbevételből), a szállítmánybiztosítási osztály­ban 38,214 frt 48 kr, a jégbiztosítási osztályban 11,02­5 frt 64 kr, az életbiztosítási osztályban 2.805,648 frt 53 kr, életbiztosítási díjátvitelek 88,645 frt 34 kr, kártartalékok 49,526 frt, jégbiztosítási különtartalék 30,000 frt, jelzálogtartozások nincsenek, különféle hitelezők 241,941 frt 60 kr, házadótörlesz­tési tartalék 24,200 frt, különtartalék 10,000 frt, fel nem vett osztalékszelvények 120 frt, nyereménytarta­­lék 404,159 frt 53 kr, nyeremény 151,172 frt 01 kr. — Az alapszabály szerinti felmentésnek megszavazása után 80,000 frtnyi osztalék vagyis részvényenként 16 frtnak kifizetése és 48,410 frt 34 krnak uj számlára történendő átvitele elhatároztatott. A kilépő kor­mányzó tanácsosok és pedig Figdor Gusztáv, lovag Goldschmidt Tivadar és dr. Lichtenstein Lajos urak újólag megválasztottak. A b­udapesti gabonatőzsdéről. A délután folyamán az árfolyamok következőleg alakultak: Búza áprilisra 7.27 pénz, 7.28 áru; búza május—júniusra 7.11 pénz, 7.12 áru; búza jú­lius— augusztusra 7.43 pénz, 7.45 áru ; tengeri május —júniusra 6.32 pénz, 6.33 áru ; t­e­n­g­e­r­i július—augusz­tusra —.— pénz, —.— áru; zab tavaszra — .— pénz, —.— áru ; zab őszre 5.40 pénz, 5.42 áru ; k­ár­posztarepere —.—. pénz, —.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délután folyamán teljes üzlettelenség ural­kodott. A jegyzések következők : osztrák hitelrészvény 274.30 írton. Az esti forgalom jellege ugyanez. A hivatalos árfolyamok : osztrák hitelrészvény 274.30—274.10 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 97.42­/1—97.40 írton, magyar leszámítoló bank 89.40—89.25 írton, Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Április 26. Az üzlet kissé kellemesebb. Eladottak : Magyar urasági öreg nehéz 51.-----53.50 írtig, ma­g­yar urasági fiatal nehéz 55.-----65.50 írtig, magy. urafi­atal közép 54.-----54.50 írtig, m. ur. fiatal könnyű 51.-----53.— írtig, magy. szedett nehéz 62.-----53.50 írtig, magy . szedett közép 62.-----53.50 írtig, magy. szedett könnyű 50.-----52.— írtig. — Romániai bakonyi átmeneti nehéz —.--------.— írtig, rom. átm. bak. közép —.---------.— írtig, rom. átmeneti bakonyi könnyű —.--------.— írtig, rom. át­meneti eredeti nehéz —írtig,rom. átmen. eredeti közép —.--------írtig. Szerbiai neh. 51.-------52.— írtig, szerb, kö­zép 51.-----52.— írtig, szerb, könnyű 49.-----61.— írtig. Hízó egy éves élősúlyban —.— hizó két éves makkos élő­súlyban —.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban 41/1 le­vonással —írtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kvós lVo-os levonással imázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, a vevő­nek páronkint 4 forint arányban vám fejében megtérít­tetik. Sertéslétszám: Április 24-én volt készletben 97,021 db, ápr. 25 én felhajtatott 2576 db, ápr. 25-én elszál­­líttatott 820 darab, április 25-én maradt készletben 98,777 db sertés. Budapesti marhavásár: Budapest, április 26. Felhajtatott 2824 darab nagy és 1245 db apró marha. Ebből eladatott: 126 db bika, darabja 80—190 írtig; 1792 db ökör, párja 180—300 írtig; 29 darab bivaly, párja 90—160 írtig ; 872 db v. tehén, párja 110— 190 írtig ; 924 db borjú, dbja 10—28 írtig ; 321 db bárány, párja 8.-----6.— forintig. — Húsárak: ökörhus 100 kilo­grammja 37—48 frt, tehénhus 33 — 87 frt, bivalyhús 29—83 frt, borjúhús 44—54 forint. A bécsi juhvásár. Bécs, április 26. (Laborsky József és fia elég távirati jelentése a Pesti Napló részére.) A mai st.-marxi vásárra fölhajtottak összesen 5140 db juhot. — Az irányzat változatlan. Kiviteli áruért páronként 17 —27 forintot, kivételesen 31 forintot fizettek. — Párisba élő állapotban 2000 drbot vittek ki. A legutóbbi párisi vásárra 14.885 drbot hajtottak fel. Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 109. sz. Havi bérl. 25. sz. Április 27-én : Hármas szövetség. Vígjáték 1 felv. Irta Torkos László. Személyek: Kamilla Lendvayné Olga Szacsvayné Piroska Cs. Alszegi I. Rétfalvi Zoltán Mihályi: A vasember. A gróf Teleky-alapitványból 100 aranynyal jutalmazott tra­gédia 3 felv. Irta Csiky G. Személyek: Bárdi Gábor Szacsvay Anna, neje Felekiné Andor, fiók Mihályfi Szentgáli Gyenes Edith, leánya P. Márkus E. Várhelyi Náday Bráz Márton Falud: Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szombat, A tudós nők, A fér­jek iskolája. Vasárnap, Francillon. M. kir. operaház. Április 27-én : Zárva. MŰSOR. Szombat: Az Abencerage, Bel­­lincioni G. Vasárnap: Rigoletto, Naila, Schr.-Hanfstaengl M.______ Népszínház. Április 27-én : Szép Heléna. Víg operette 8 felv. Zenéjét szerzette Offenbach. Személyek: Páris F. Hegyi A, Menelaus Kassai Heléna, felesége Pálmai I. Agamemnon Gyöngyi Orestes, fia Bessenyei M. Oald­as Marió Achilles Hunyadi 1­ 80 Ajax Újvári 2- ik Ajax Pusztai Kezdete 7.8 órakor, MŰSOR­Szombat, Peking rózsája, Bla- i ha L.­­ Vasárnap, Két pisztoly, Bla- i ha L. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL, Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság 20,514. sz. N­y­u­g­o­t-n­é­m­e­t-o­s­z­t­r -m­a­g­y. vasúti kötelék. A nyugot-német osztr.-n­agy. kötelék díjszabás II. rész 4-ik füzetéhez f. é. április 15-vel a 3-ik pótlék, f. é. május 1-vel a 4-ik pótlék és a kötelék díjszabás II. rész 6-ik fü­zetéhez f. évi ápr. 15-vel a 4-ik pótlék életbe lépett. A 4-ik füzet 3-ik pótléka : I. a különös határozmányok módosítását, II. állomási nevek módosítását, és III. a szab. osztr. magy. ál­lamvasut-társaság és magyar királyi államvasutak Szeged állomásainak a 7-ik számú (gyapjú stb.) kivételes díj­szabásba való felvételét, a 4-ik füzethez való 4-ik pótlék, I. díjtételek érvényen kívül helyezését, II. a 13-ik számú (gépalkatrészek stb.) kivételes díjszabásnak módosított és új tételeit, a 6-ik füzethez való 3-ik pótlék , I. állomási ne­vek módosítását, II. az erfurti kir. vasút üzemébe való tan­­gerhausen-erfurti vonal átvételét és III. a kilomé­ermutató módosítását illető kiegészítését tartalmazza. Ezen pótlékok példányai a részes vasutaknál kaphatók. lyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) — 3—ratsatiBOWBV»—■ ■ — —n«. »■ i m r ■■ «■» sw­rra-A felséges királyi család kedvencz itala. _ KROITDOItFi savanyuviz. Nagy gyógyhatással bir köhögés*és rekedtség­ . K­éz­nél, tüdő-, gyomor- és hólyaghurutnál, tőrre láznál, hyphteritis- és himlőnél. Borral vegyítve felséges h ital! ^ természetes iiszszetéte-Kapható minden Ulszerüzletben, gyógyszertárban és vendéglőben, s Magyarors­zgífi löraktátr SCHWIMMER és KELL CA,*AL.V-1 Budai lőraktár FRUM ISTVÁN gyógyszerésznél II., Batthyányi- ff utc­a 3.szám. Elit !

Next