Pesti Napló, 1888. május (39. évfolyam, 121-150. szám)

1888-05-03 / 123. szám

mennyivel nagyobb azoknak száma, kik mind­ezt érzik és látják — a nemzetnek szabad, a pártfegyelemtől menti részében ? Szólni azok sem igen mernek még, hi­szen a kormányhatalom egész súlyával reá­juk nehezedik, a közigazgatás minden egyes mozzanatán végig egész az adóexekuczióig és katonaköteles fiaik feletti diszpoziczióig — ámde csak egy szikra kell és orkánná vál­tozik ezen elnyomott elégedetlenség, orkánná, mely elsöpri a jelen viszonyok okozóit. Adja isten, hogy ez orkán ne essék össze azon pillanattal, melyben e nemzetnek kar­­czolnia kellene saját lételéért és a nyugati czivilizáczió megvédéséért; adja isten, hogy addig teljesülve legyenek népünknek nem­zeti aspirácziói, melyeknek teljesülése nélkül igazán lelkesülni s a lelkesedés erejének egész súlyát latba vetni bármely nemzet is alig képes! Az öröklési jog. — május 2. A képviselőház igazságügyi bizottsága Cho­­r­­­n elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a­z öröklési jogról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát az utóörökösödésről szóló fejezetnél (219—237. §§-ok.) A 219. és 220. §§-okat Teleszky államtit­kár indítványára a következő rendelkezésekkel cse­rélte fel a bizottság: »Az örökhagyó az örökségre, vagy annak egy részére egy vagy több utóörököst ne­vezhet úgy, hogy az örökség, vagy annak része az örö­kös halálakor, vagy az örökhagyó által meghatározott más esetre az utóörököst, vagy az utóörökösöket il­lesse. A­mennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az utóörökös nevezésre is alkalma­zandók. Utóörökösnek végrendelkezéskor életben levő személynek születendő gyermeke is nevezhető. Ha az utóörökösödés beálltának esetét az örök­hagyó meg nem határozta, az utóörökösödés az örö­kös halálakor áll be. Ha az utóörököst örökség, vagy az örökrész az örökös halálától illeti, az utóörökös részére az öröklés, ha csak a végrendeletben eltérő intézkedés nem foglaltatik, az örökös halálakor nyí­lik meg. Ha az örökhagyó az öröklés megnyíltakor még nem fogantatott személyt nevez örökösnek, ezen ren­delkezés utóörökös nevezésnek tekintendő, és ameny­­nyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, az utó­örökös születéséig a törvényes örökösödésnek van helye. Utóörökös nevezés hatályával bír azon rendel­kezés is, amely által felfüggesztő, vagy felbontó fel­tétel alatt, avagy kezdődési időtől, vagy végződési időig neveztetik örökös. Az örökhagyó azon rendelkezése, mely szerint halálakor még életben nem levő személynek gyerme­két vagy távolabbi leszármazóját örökösül vagy utó­­örökösül nevezi, semmis.« A 221. §-t a bizottság akként módosította, hogy ha az örökhagyó csak a végrendelkezést tiltotta el, vagy 3-ik személyt nevezett örökösnek a nélkül, hogy ahhoz elidegenítési tilalmat csatolt volna, az az örökös szabad rendelkezési jogát nem korlátozza s az utóörökösödés csak az örökös halálakor fenma­­radó vagyonrészre hatályos , ellenben az elidegení­tési tilalom utóörökös nevezése nélkül is teljes hatá­lyú utóörökös nevezésnek tekintendő. A 224. §-t, mely az elmebeteg örökösök utáni utóörökös nevezésre vonatkozik, törölte a bizottság. A 226. §-nál Teleszky előterjesztette azon intézkedéseket, melyeket gazdasági szempontból az utóörökösi intézménynyel nem ellentétben, a javas­latba beiktatandóknak vél. Ezeknek megállapítását azonban a délután 5 órakor tartandó ülésre halasztották. — május 2. A horvát kormány és Strossmayer püspök. Mint a N. Fr. Pressének Zágrábból írják, a horvát kormány és a hírhedt moszkvai szláv jótékony-egylet tiszteletbeli tagja, Strossmayer püspök közt újabban összeütközés történt, melynek végző­dése elé kíváncsian néznek. A püspök ugyanis egy káplánt, ki izgatás miatt el volt ítélve, a diakovári püspöki szeminárium aligazgatójává nevezett ki. A kinevezés rövid idővel azután történt, hogy a káplánt ideiglenesen szabadlábra helyezték. Azóta az első bíróság ítéletét a legfelső törvényszék is meg­erősítette, s daczára, hogy Strossmayer püspök­kel a jogerőre emelkedett ítéletet hivatalosan tudat­ták, a káplán még ma is hivatalában van. Itt tehát azzal az épületes esettel állunk szemben, hogy egy szemináriumi igazgatót, kire az ifjúság erkölcsi és szellemi kiképezése bizva van, egyenesen állásából fognak a fogházba vinni. Könnyen érthető, hogy a kormány nem jó szemmel nézte a püspök el­járását s bizonyára talál majd módot, hogy megaka­dályozza, mikép a papi fiatalság nevelése rosszhirű izgatók kezébe jusson. Valószinü tehát, hogy ebből az összeütközésből nem Strossmayer püspök fog győz­tesen kibontakozni s ez annyival valószínűbb, mi­vel a püspök, ki még Horvátország egy kormányá­val sem állt jó lábon, minden eddigi súrlódásnál meghajolt az államhatalom kívánalmai előtt. Az országgyűlési függetlenségi és negyvennyol­­c­as párt ma este tartott értekezletén a kassa-oder­­bergi, a magyar északkeleti és az első magyar­­gácsországi vasúttársaságok részére további külön állami biztosítás nyújtásáról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. H­e­­­f­y Ignácz, P­o­s­o­n­y­i Géza, Thaly Kálmán, Tors Kálmán, Madarász Jó­zsef és Irányi Dániel felszólalásai után az érte­kezlet elhatározta, hogy a törvényjavaslatot jelen alakjában nem fogadja el, de a hadászati czélokra mélhatlanul szükséges ösz­­szeget a kormány felelőssége mellett kész megszavazni, ha erre vonatkozólag kü­lön törvényjavaslat terjesztetik be. Az ily irányban való felszólalásra Helfy Ignáczot kérték fel.­­ Ezután Orbán Balázs a párt tagjainak Kos- Buti Lajos üdvözletét adja át azzal, hogy nagy hazánkfia teljes szellemi és testi egészségnek örvend. Az értekezlet lelkes éljenzéssel vett tudo­mást az örvendetes hírről. Az országgyűlési szabadelvű párt Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt ma délután 6 órakor értekez­letet tartott, melyen az elnök bejelenti, hogy Gör­gey Béla a párt kötelékéből kilépését tudatta vele. Ennek tudomásul vétele után tárgyalás alá vette az értekezlet a kassa-oder­bergi, magyar északke­leti és első magyar gácsországi vasúttársaságok részére további külön állami biztosítás nyújtására vonatkozó törvényjavaslatot. Darányi előadó, Hertelendy Béla és Baross miniszter felszóla­lásai után a pénzügyi és közlekedésügyi bizottság szövegezése szerint a törvényjavaslatot változat­lanul elfogadták. Ezzel az értekezlet véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 3. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. Az igazságügyminiszter fogad d. u. 5­ 7 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10- d. u. 2 óráig. A magyar tud. akadémia összes ülése d. u. 5 órakor. . A nemzeti torn­a­ e­g­y­­­e­t versenye este 7 órakor. A Zseh­y-k­iállítás megnyitása a műcsarnok­ban (Andrássy­ út 69.) d. u. 3 órakor. Belépti díj 30 kr. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand C­a­f­é-R­e­s­t­a­u­r­a­n­t de l’Opera An­drássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — május 2. Az udvar itthon. Körülbelül két hét múlva érke­zik az udvar Budapestre. A király azért jön Buda­pestre, hogy az e hó második felében összeülő delegá­­cziót megnyissa. Meddig marad körünkben, az iránt még nem történt megállapodás. Pünkösd után a királyné s Mária Valéria főherczegnő, hir szerint, Gödöllőre jönnek. Uj pápai kamarás, Schiffer Ferencz, a bu­dapesti kir. kath. képzőintézetek igazgatója, a pápai kamarási czimet nyerte. A tiszántúli egyházkerület közgyűlésének mai harmadik napjáról Debreczenből a következőket táv­iratozzék lapunknak. Az ülés elején felolvasták a közoktatásügyi miniszternek leiratát, melyben a mi­niszter amaz óhajának ad kifejezést, hogy a minisz­teri megbízottaknak a középiskolákban tett látogatá­sai jegyzőkönyvbe vétessenek. A közgyűlés e leiratot nem tartotta elfogadhatónak. Ezután fel­olvasták a közoktatásügyi miniszternek ama leiratát, melyben észrevételeket tesz a máramaros­szigeti, me­zőtúri, szatmári, hódmezővásárhelyi, kisújszállási és a békési gimnáziumokra nézve; a miniszter e leiratát véleményezés végett kiadták a középiskolai felügyelő tanácsnak.­­ A mezőtúri egyháznak megenged­ték, hogy a gimnázium építésére 50.000 forint köl­­csönt vehessen fel. Majd felolvasásra került a tanító­­képesítési vizsgák eredménye. E szerint 27-en tették le a vizsgát. A párhuzamos osztályok állandósításá­nak ügyét véleményezés végett a tanügyi bizottság­nak adták ki. A gazdasági tanácsot megbízták, hogy az anyakönyvtár mellett olvasóhelyiséget rendezzen be. Negyedszázados óhajtás fog e nyilvános olvasó­­helyiség megnyitása által teljesedésbe menni. Az elhunyt Bethlendi Endre leginkább angol nyelvű theologiai és bölcsészeti ritka művekből álló 1037 kötetből álló könyvtárának 350 írtért való megvételét a gazdasági tanácshoz utasították. A bolgár fejedelem anyjának, Klementin her­­czegnének, Párisból Bécsbe való érkezését a legköze­lebbi napokban várják. A magyarok orosz gyűlölete. A Münch. Alig. org ma érkezett száma érdekes ismertetést közöl Görgey Istvánnak a forradalomról szóló, nemrég megjelent könyvéről. Az ismertető azon kezdi, hogy ha mai nap a magyar nemzet orosz­ gyűlöletéről van szó, ezt rendesen a világosi katasztrófára viszik vissza, s a nemzeti antagonizmust abból magyaráz­zák, hogy a magyar nemzet visszatorolni kívánja a fegyverletétel szégyenét, s ez az érzület hatással van ál­­lamférfiainak politikájára is. »Ha a magyar had fegyver­­letételét Világos előtt magában álló katonai eseménynek tekintjük — írja a nevezett lap — mely véget vetett a szabadságharcznak, s ha azt, a­mi azokban a napok­ban a magyar főhadiszálláson és a magyar hadsereg soraiban végbement, a kortársak emlékiratai és egyéb följegyzések világításánál megvizsgáljuk, úgy nagyon hamar arra az eredményre fogunk jutni, hogy akkoriban szó sem volt orosz­ gyűlöletről, sőt ellenkezőleg a magyarok az oroszokat oly ellenfélnek tekintették, mely iránt tüntetőleg bizalmat tanúsítot­tak s melynek kegyében kívántak járni. Az Ausztria iránti gyűlölet oly intenzív volt, hogy e mellett nem nyerhetett tért hasonló érzés Oroszország iránt.« Tovább megjegyzi az ismertető, hogy Görgeyt a fegyverletétel miatt Magyarországban árulónak kiál­tották ki, »holott józan katonai szempontból két­ségtelen, hogy a kapitulácziót a helyzet paran­csolta és Görgey nem cselekedhetett másként. E szempont kezd is már Magyarországban túlsúlyra kapni, különösen azóta, hogy látták, mi­­képpedannál oly hadsereg volt kény­telen kapitulálni, mely ötszörte erő­sebb volt, mint az alig 24.000 emberből álló magyar hadsereg Világos előtt.« Részünkről helyeseljük az ismertetés írójának felfogását, mely a lehető leg­­objektívebb szempontra törekszik . Orosz gyűlöletről a magyar nemzetnél tényleg nem lehet szó. Sem a múlt­ján, sem a jelenben.De hát akkor mi adott okot rá,hogy a magyaroknak az oroszok iránti gyűlöletét emlegessék? Az, hogy Magyarország, látva az orosz politika ter­jeszkedési törekvéseit, szükségképen bizalmatlan­sággal tekintett e törekvések felé, melyekről nem lehetett biztos, hogy élők nem fog-e már a közel­jövő­ben ellene fordulni. S ez a bizalmatlanság kényszerí­­tette, hogy az ellenintézkedéseket a maga részéről megtegye. De mindez nem jelenti az oroszok gyűlöle­tét nemzetünknél és államférfiainknál. A brazíliai császári pár olasz útja, mint Milá­nóból jelentik, be van fejezve. A felséges pár hol­nap elhagyja Milánót és Luzernbe utazik. Hazatéré­süket egyelőre június 22-ére állapították meg. »Jó SZÍV.«" A bazár számára a bizottság elnöké­hez , Csekonics grófnéhoz újabban ismét külön­böző értékes tárgyak érkeztek, leginkább finom borok, gyümölcsök, csemegék s apró műtárgyak. Ugyancsak a bazár részére Tisza Kálmánnénak Almássy Ede 500 frtot küldött, b. Rédl Malvin 100 frtot, a szabad­elvű párt 200 frtot, Gyarmathy Zsigáné 12 drb ka­lotaszegi varrottast stb. Kisorsolásra kerül majd a bazáron egy legyező, melyet Feszty Árpád fog fest­ménynyel disziteni, ugyanoly minta szerint, mint a melylyel a Csekonics grófné által a múlt farsangon Stefánia trónörökösnének s József főherczegnének adott két legyező díszítve volt. A bazárban működő tölgyek névjegyzékét a most pénteken tartandó bi­zottsági ülésén fogják végleg megállapítani. A már említett csarnokokon kívül lesz még gyümölcscsar­nok, valamint távirdahivatal is. Megemlítjük még azt is, hogy a bazár tartama alatt (d. u. 2 órától esti 10-ig) a rotundában felváltva katona és népzenekar (Balogh Károly) fog játszani, közben-közben két czimbalom-virtuuóz fogja játékával a közönséget mu­lattatni. A bazár számára Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő által szerkesztendő lap tudvalevőleg minden egyes közreműködő hölgynek arczképét is hozni fogja, e czélból most felkérik a hölgyeket, hogy arczképei­ket legkésőbb e hó 4-én d. u. 4 óráig gr. Csekonics Jánosné elnöknőhöz beküldjék, vagy pedig az az­nap tartandó értekezleten átadják. Hollán Ernőné elnök­lete alatt a Jó szív népünneprendező bizottsága e hó 4-én délután 4 órakor ülést tart a képviselőházban. Állami tisztviselők szolgálati pragmatikája. Az állami tisztviselők központi egylete legutóbbi választ­mányi ülésén elhatározta, hogy a szolgálati pragma­tika tervezetének megbeszélésére öt tagú bizottsá­got küld ki s hasonló eljárásra szólítja fel az összes tisztviselő-egyleteket, hogy aztán a kiküldöttekből alakulandó nagyobb bizottság végleges határozatot hozhasson. Tót nemzeti ház. Turócz-Szent-Mártonról írja levelezőnk tegnapi kelettel: A tót nemzetiségiek, mióta a Maticát konfiskálta az állam, minden áron ismét arra törekedtek, hogy híveiket összetarthassák. E czélból alakították hamarjában a Zsivena-nőegyle­­tet, mely a múlt évben rendezett kiállításával lett ismertté. A nőegylet csak c­z­é­g­ü­l szolgált a nem­zetiségieknek, hogy ennek leple alatt politikai tüntetéseket rendezhessenek. Most meg mást gondoltak ki. Építenek nemzeti házat részvényekre, melyet azonban Dula Máté és Halasa András (a napokban elitélt izgató) turócz­­szent-mártoni ügyvédek nevére telekkönyveztek be. Az alapkő letétele tegnap ment végbe s a szertartás­nál a vidékről is többen ott voltak, mert a Tátra­­b­a­n­k éppen e napon tartotta évi közgyűlését. Némi ünnepi jelleggel is birt e közgyűlés, mert a tót da­lárda estélyt rendezett a vidéki elvtársak részére, kik inkább ez estély kedvéért jöttek, mert az 1 frt 50 kv osztalékból még az útiköltség sem igen került ki. Most már folyik a nagy munka s hiszik, hogy az új ház teljesen fogja pótolni a Maticát. A nemzeti ház­ban színpadot is szándékoznak felállítani, de a telek kissé keskeny, megtoldották hát az utczából egy méterrel. Itt ez ellen nem is protestált senki, mert a város az ő részükön van, másnak meg ilyenre nincs gondja. Az idegenek Budapestre vonzása érdekében ki­küldött bizottság ma elfogadta az albizottság részé­ről előterjesztett működési programmot. E sze­rint a már fölállított programmban kitűzött c­é­­lok közül a sürgősebbeket tűzte ki első­sorban megvalósításra. Ehhez képest a statisztikai hivatal kebelében a külföldi sajtónak Budapestet ismertető csikkekkel való ellátására egy kis irodát szerveznek, a melybe Sasvári Ármin hírlapírót hívták meg. El­fogadták és támogatják Szalai Mihály könyvét is, mint a mely igen használható, s 400 frt erejéig eszközöl­nek belőle megrendelést. Kozmata fényképész aján­lata is elfogadtatott Budapestnek a panorámákban való feltüntetése iránt és Schwimmer Ernő javaslatá­hoz képest a külföld számos hotelében Budapest fényképeit ki fogják függesztetni. Ezen kívül előter­jesztést tesznek a törvényhatósághoz, hogy a buda­pesti szállodások minden vendégszobában tartozzanak az árjegyzéket kifüggeszteni. Boulanger és a Napóleonok. Boulanger tbk ápr. 29-én lett ötven éves. A párisi lapok ez alkalomból meg­jegyzik, hogy Bonaparte harmincz éves volt, midőn első konzulnak nyilvánította magát. III. Napóleon csak negyven éves volt, midőn a köztársaság elnökévé választatott meg. A tábornoknak tehát nem sok vesz­tegetni való ideje van, ha el akarja érni czélját. Csak az a baj, hogy Boulanger mindinkább nevet­ségessé kezd válni. Egyik legutóbbi levelére nézve kimutatták, hogy abban egész mondatok III. Napo­leon valamelyik leveléből vannak kilopva s I. Napoleon is abban a szerencsében részesült, hogy az ő beszédeiből vett át Boulanger választóihoz intézett manifesztumában egész sorokat. A párisi lapok egyike lenyomatja I. Napóleonnak azt a beszédét, melyből a tábornok a maga levelét összeállította s gúnyosan azt jegyzi meg, hogy Boulanger bámulói e felfede­zésre bizonyosan azt fogják mondani, hogy I. Napó­leon azt a beszédét Boulanger leveléből lopta ki: »Segítsünk.« Az árvízkárosultak javára rende­zendő második népünnep előkészületei nagyban foly­nak. Az ünnep pünkösd vasárnapján lesz Erzsébet­­falván. A programm érdekesebb számai: ló, szamár és kerékpár verseny s velenczei estély a Dunán. Katona és czigányzenekarok folyvást játszani fognak. Az Aetna háborog. Általános izgalom, rémület uralkodik az Aetna környékén levő helységekben. Az Aetna háborog s az emberek menekülésre gondolnak. Ma este érkezett a távirati értesítés Cataniából, hogy a tűzhányó hegy meg akarja kezdeni romboló munká­ját. Sűrü füstoszlopok tódulnak ki az Aetna fő krá­teréből s távolban közelben tompa moraj hallatszik a föld alól. Úgy látszik, hogy e jelek a kitörés kezdetét jelentik. Az ég egészen elsötétült. Éjjel érkezett táv­iratunk szerint hivatalosan is megerősítik, hogy a tűz­hányó főkráteréből hamu és apos kövek dobatnak ki és az Aetna belső forrongása egyre tart, mindazáltal e pillanatban nem kell kitöréstől tartani. Ellopott gyermek sorsa. Pest megye területén márczius hónapban tizenhét évesnek látszó olasz ifjút tartóztattak le, ki nem tudta magát igazolni. Az al­ispán értesítette az esetről a budapesti olasz főkon­zult, ki a rendelkezésére álló adatok alapján valószí­nűnek mondotta, hogy az ifjú nem más, mint Arcari Gennaro, kit két év előtt Jaconelli Domokos, gráczi lakostól elloptak. A gyermek atyja Arcaro Fran­cesco, ki Olaszország Picinisco helységében lakott, akkoriban mindent megkisérlett, hogy ellopott fia nyomára jusson, — de hasztalan. Most az olasz fő­konzul arra kéri Pest megye alispánját, hogy a fiút újból hallgattassa ki s ha vallomása egyezne az ifjú eltűnésének körülményeivel, a konzul gondoskodni fog, hogy őt mielőbb hazaszállítsák szüleihez. Halálos kimenetelű párbaj. Mély sajnálatot kelt Párisban Dupuis festő szerencsétlen sorsa, ki — mint egy táviratunk már említette — e hét elején pisztolypárbajnak lett áldozata. Egy külvárosi lapban a festőre vonatkozólag néhány sornyi közlemény je­lent meg, melyet Dupuis magára nézve sértőnek tartott. Habert, a közlemény írója, elfogadta a kihí­vást s a segédek pisztolypárbajban állapodtak meg, egyszeri golyóváltással, 25 lépésnyi távolságra. A párbaj Longchamp egyik ligetében folyt le. Habert a jeladásra lőtt és Dupuis holtan rogyott össze. A főállamügyész, a­mint az esetről értesült, Habert-t és mind a négy segédet rögtön letartóztatta. A meghalt festő nagy számú családot hagyott hátra. Az eset annál nagyobb feltűnést kelt, mert Dupuisnek egy szép festménye van a vasárnap megnyílt Salonban ki­állítva s mindenki sajnálja a nagy reményű festőt, kit barátai egy minden jelentőségnélküli közlemény miatt vittek bele a halálos kimenetelű párbajba. Helyi hírek. A postatakarékpénztár igazgatósága hivatalos helyiségeit e hó 6-án a Széchenyi­ utcza 2. sz. házba teszi át, abba az épületbe, a­hol a közmunka- és köz­lekedésügyi minisztérium posta- és távirdai szakosz­tálya van elhelyezve. Az intézet főpénztára a föld­szinten lesz. A virágkiállítók az árvízkárosultaknak. A virág­kiállítást rendező bizottság a kiállítás tartamát egy nappal meghosszabbította, vagyis a kiállítás pénte­ken is egész nap nyitva lesz. A bizottság a kiállítás jövedelmének felét az árvízkárosultak javára aján­lotta fel. A »Zenészeket segélyző-egylet« e hó 5 én a vá­rosligeti Ki­e­m­e­n­s-vendéglő dísztermében zenees­­télylyel és tánczczal egybekötött rendkívüli közgyű­lést tart. Öngyilkosok napja. Nem kevesebb, mint négy életuntról adtunk hirt esti lapunkban s most ismét két öngyilkosról kell megemlékeznünk. Ritka nap ez a fővárosnak különben is gazdag öngyilkossági kró­nikájában s az a szomorú benne, hogy csaknem vala­mennyi öngyilkos nyomor miatt akart véget vetni életének. Este fél 10 órakor a lánczhíd mellett egy ismeretlen, mintegy hetven évesnek látszó nő ugrott a Dunába. Kifogták s hosszas mentési kísérletek után életre hozták. Szegénység miatt akart megválni az élettől. A zimonyi hajóállomásnál Haluza Károly, 19 éves esztergályos ugrott a Dunába. Balog János matróz utána vetette magát s kimentette. A kórházba vitték. Színház és művészet. Hangverseny. Egy kis társaság, jórészt csupa ismerősök és a sajtó referensei gyűltek ma este egybe a zenekedvelők egyesülete termében, hogy meghall­gassák Major Janka kisasszony hangversenyét. A fiatal hangversenyző Major Gyula ismert zongora­művész és zeneszerző nővére. Az énekre képezte ki magát és csengő, egészséges szopránja meg is érde­melte az arra fordított tanulmányt. Könnyed magas­ság és érczes csengés nem közönséges előnyei felett rendelkezik, melyek neki a színpadon, a­hova készül, jövőt ígérnek. Épp oly kellemesen lepi meg a hallga­tót valamennyi regiszterének tömörségével. Da­lokat és opera-áriákat énekelt. Iskolázottságát legszebben a Varázsfuvola és Faust opera áriáival mutatta be. Közreműködött még fivére, továbbá Blau Gyula hegedűművész és Sár­vári Irma kisasszony. Utóbbiak Kufernek hegedűre és zongorára szerzett szonátáját adták elő. Sárvári k­­a­­tiváló technikával játszik, de előadására ráférne egy kis nőiesség, mert a gyöngéd nem semmi gyön­gédsége sem volt billentésében felfedezhető: nyers dinamikai effektusokkal ostromolta a hallgatóságot, mely a kamarazene-előadás stíljéről egészen más fogalommal bír. A hegedű-szólamot szép kifejezéssel játszotta Blau Gyula, de kárba veszett a kiséret kö­vetkeztében minden fáradsága. Hallottuk még Major Gyula zongora­versenyének két első tételét, a szerző előadásában, ugyancsak Sárvári k­a. zongorakísérete mellett. A Zichy-kiállítás, mely holnap délután három órakor nyílik meg a műcsarnokban, egyike lesz a leg­érdekesebb ilynemű kiállításoknak és Zichy Mi­hályt, mint elsőrendű illusztrátort fogja bemutatni. A kiállítás a következő cziklusokból áll: I. 23 rajz Lermontovnak »Mary herczegnő« czimű regé­nyéhez. II. 26 rajz »A párduczbőrös ember« czimü népies eposzhoz Rusztarelli­től, (Gruzin) Tha­­már királyné kincstárnokától és levelezőjétől. III. 20 rajz Madách »Ember tragédiájához«, ezek kö­zött a legújabban készült öt illusztráczió is. IV. 10 rajz az »Osztrák-magyar monarchia írásban és kép­ben« czimű munkában megjelent magyar ősmonda­kör számára, melynek szövegét Jókai Mór írta. V. Négy női tanulmányrajz. A tárgymutató, a kiállí­tást látogató közönség tájékozására, az említett orosz művek bő kivonatát fogja tartalmazni. — Zichy Mihály a kiállítás jövedelmének reá eső részét a»Jószi­v«-n­ek engedte át. A kiállí­tás, mely naponként reggel 9 órától esti 7 óráig lesz megtekinthető, csak rövid ideig lesz nyitva. Matinéé az árvízkárosultak javára. Az egyetemi ifjúság, mint említettük, e hó 10-én nagy matinéét rendez a vármegyeház nagytermében az árvízkárosul­tak javára. A matinéé programmja következő lesz: 1. Alkalmi költemény, irta Ábrányi Emil, szavalja V­á­m­o­s­s­y Zoltán. 2. a) Ha meghalok, visszajárok... H­u­b­a­y Jenőtől, b) Serenade par Charles Gou­nod, poesie de Viktor Hugo. Előadja Komá­romi Mariska, a m. kir. operaház tagja. 3. Rajz, írta Beöthy Zsolt, felolvassa Kerekes Ernő. 4. XIII. Rhapszodia Liszt Ferencztől, zongorán előadja Gosztonyi Béla. 5. Szavalat, előadja G. Csillag Teréz, a nemzeti színház tagja. 6. Madár az erdőn, dal T­a­u­b­e­r­t­től, előadja Á. W­e­i­n Margit, a m. kir. operaház tagja. 7. N­. Polonaise, "VV­i­e­n­i a v­s­k­i­­tól, hegedűn előadja Lentz Rezső. Tudomány, irodalom Az akadémia holnap, csütörtökön, délután 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai: a nagyjutalom és Marczibányi-jutalom odaítélése, pá­lyázatok eldöntése, új pályakérdések kitűzése és az osztályok tagajánlásainak bemutatása.­­ Megjegyez­zük, hogy az akadémiának keddi osztályértekezleteiről szóló hírlapi tudósítások tévesen közölték, hogy a II. osztály a Sztrokay-jutalomra csak a régi kérdést (Az alkoholizmus befolyása a bűntettek szaporodó szá­mára­ tűzte ki. Ezt, mivel a jutalom nem volt kiad­ható, az ügyrend értelmében újra kitűzték ugyan, de az osztály egyhangúlag elfogadta a T­ó­t­h Lőrincz r. tag, Kovács Gyula és Wl­a­s­s­i­c­s Gyula 1. tagok­ból álló bizottságnak azt az indítványát, hogy az osz­tály tűzzön ki a Sztrokay-alapból száz aranyat a kö­vetkező aktuális jelentőségű új kérdésre: »Figyelem­mel a jogtörténetre és az összehasonlító jogra, fejtes­senek ki azok az elvek, melyeknek alapján a hazai viszonyainknak leginkább megfelelő örökösödési el­j­ár­ás és az ennek vezetésére hivatott hatóságok és hatósági közegek szervezete alkotandó volna.« Ha­tárnap 1889. évi szeptember hó 30. A történelmi társulat ma délután H­u­n­f­a­l­v­y Pál elnöklete mellett ülést tartott. Első felolvasó Csontosi János volt, ki egy hamisított Kor­­v­i­n-k­ó­d­e­x­e­t ismertetett. Néhány hét előtt egy kül­földi antikvárius egy fényes kiállítású, örmény nyelvű Saragan (énekes könyv) c­ímű Korvin-kódexet 5000 írtért megvásárlásra ajánlott föl a nemzeti múzeum igazgatóságának. A kódex leírásából azonban felol­vasó arra a következtetésre jutott, hogy a kódex valószínűleg hamisítvány. Midőn a mű megtekintés végett a múzeum igazgatóságához beérkezett, azonnal több szakértő vizsgálat alá vette. A vizsgálat kiderí­tette, hogy az a két madár­alak, a­melyet az antikvá­rius hollónak nézett, tulajdonképen a keresztény szim­bolikában gyakran előforduló kehelyből ivó ga­lamb­pár, s Mátyás király hamisított bélyegét csak azután nyomta reá az, a­ki a kódexet drága pénzen kí­vánta eladni. Ezután Téglás Gábor dr. a h­a­z­a­i nemesfémbányászat eredetéről értekezett. Előrebocsátva, hogy a római bányászat legbiztosabb kritériumait csakis a minden kétséget kizáró szerszá­mok s egyéb ipari készítmények képezik: áttér az ily értelemben rómainak minősíthető bányászat hely­­rajzára, eszközeire és technikájára s helyi megfigye­lései és több éven át ismételt utazásai közben a hely­színen szerzett s az Alpok vidékén kiegészített ta­pasztalatai alapján a bányaigazgatás rendszerét fej­tegette behatóan és alaposan. Végül a társulatot közelebbről érdeklő kisebb jelentőségű ügyeket in­téztek el. A filológiai társaság ma délután P. Thew­­rewk Emil elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök bemutatta József főherczeg Czigány nyelvtan­ának díszpéldányát, melyet szerzője a társaságnak ajándé­kozott. Bejelentette egyúttal, hogy a tudományos akadémia meghívta a társaságot ez évi ünnepélyes közgyűlésére. Ezután a felolvasások következtek. — W­e­i­s­z Rezső a homorosi ház homlokfaláról, pitva­ról és prothyron­járól értekezett. Utána Hegedűs István latin Petőfi-fordításaiból olvasott föl több si­került mutatványt, Lázár Béla pedig Kölcsey Cso­­konai-birálata ellen intézett pasquillust és szatírát ismertetett. Végül Cserhalmi H. Irén érdekes tanulmányát mutatták be, melynek czime: A franczia romanticzizmus befolyása történelmi drámáink alak­jaira. — A figyelemmel hallgatott felolvasásokra vá­lasztmányi ülés következett. Törvényszéki csarnok, ügyvédi munkadij a kir. táblán. A budapesti kir. tábla II. büntető tanácsa 1887. évi 28,953 sz. a. ho­zott ítéletében a vádlót képviselő ügyvéd munkadiját azon indokolással szállította le, hogy »a magánvádló városi tanító s igy saját sérelmének előadására teljes műveltséggel bírván, nem volt abban a kényszerhelyzetben, hogy maga helyett jog­képviselőt valljon s igy nem is igényelheti, hogy a ki­zárólag kényelemből igénybe vett jogképviselet egész költsége vádlottra hárittassék.« Az ügy, mely­ben e határozat hozatott, valamelyik vidéki járás­bíróságtól került fel a bpesti kir. táblához ;másodfokon­­ azonban Budapesten intéztetett el, oly tanácsban, mely­ben három másodfokon ítélő biró vett részt s igy annál feltűnőbb, hogy ilyen határozat él hozzá még a­z­­zal az indokolással, melynek majd minden szava a proczesszuális jog legprimití­vebb ismereteinek teljes hiányát s a jogvédelem törvényes intézményének alapos nem értését árulja el, a budapesti kir. táblán, kollegiá­lis bíráskodás mellett, egyáltalán meg volt hozható. Az a szabály, hogy a törvényt mindenki tudni tarto­zik, legyen akár kicsiny, akár nagy a műveltsége, csak az any­ag­i jogszabályokra áll. Az alaki jogszabályok ismeretét csak a bírótól és az ügyvédtől követeli meg a szakbeli hivatás ; a fél, legyen bár­mily művelt, azokat nemcsak tudni nem tartozik, ha­nem egyenesen a törvény gondoskodik róla, hogy akár saját választása, akár hivatalból történt kirendelés alapján az ő szakszerű jogvédelme meglegyen. De éppen ezért nem csupán a teljes jogi műveltséggel rendelkező, hanem a pusztán gyakorlati jártassággal dicsekedhető, egyszerűen művelt bíró is tudni t­a­r­­tozik, hogy az eljárási szabályok szempontjából mit nem szabad »kényelemnek« és mit sza­bad »kényszerhelyzetnek« bíróilag deklarálni. Egy­szerűen megismertetni akartuk, nem annyira a ho­­­zott határozatot, mely nem bír jelentőséggel, mint inkább annak famózus indokolását, mely any­­nyit mindenesetre megérdemel, hogy az ország legkiválóbb másodbírói testületének jogászi figyelmét ne kerülje el. Sokan az ily határozatokat esetleg a jogvédelem iránti ellenszenvnek számíthat­nák be, a­mi még mindenütt, a­hol létezett, a leg­kiválóbb jogászbíráknak is egyhangú tanúsítása sze­rint, a bíróság jogi műveltségének sülyedésére s a judi­katúra rendkívüli silányságára engedett jogos követ­keztetést. A budapesti kir. táblát azonban sokkal magasabbra becsüljük, semhogy fel ne tennék, hogy ily sporadikus aberrácziók megelőzésére, a­mire a társas bíráskodás mellett meg van az alkalom, a ju­­dikatura legsajátabb érdekében ne törekednék, midőn azok egész csiszolatlanságukban lépnek előtérbe. Gondnokság alá helyezett gróf. A székesfehér­vári törvényszék jogérvényes ítélettel elmebeteg­ség miatt gondnokság alá helyezte gróf Ester­házy Móricz csákvári lakost. A budaörsi zavargás ügyében a pestvidéki tör­vényszéknél a jövő héten tartják meg a végtárgyalást. Bűnvizsgálat rendőrtisztviselő ellen. Esti la­punkban megírtuk, hogy a rendőrség befejezte az elő­vizsgálatot Haselbeck Károly rendőrtisztviselő ellen. Mint értesülünk, a budapesti törvényszék, az ügyészi indítványoz képest, az elővizsgálatot Ha­selbeck ellen a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja, Mandl Ármin és Tauber Leo budapesti ügyvédek ellen, a megvesztegetés kísérletének gyanú­ja miatt elrendelte. A vizsgálat foganatosításával Zsemlye vizsgálóbíró van megbízva. Elítélt tanító. A marburgi törvényszék — mint tudósítónk ma táviratozza — 14 napi fogházra ítélte Huner tanítót az izraeliták gyalázása miatt. Huner ugyanis azt mondta egy gyülekezetben: a talmud, mely az izraeliták törvénykönyve s pusztán ezekre vonatko­zik, megengedi az izraelitának a keresztény meglopását, a mit ha megtesz , semmire való a keresztény szemé­ben, ha nem teszi: semmirevaló az izraeliták előtt; — de mindenesetre semmirevaló. A királyi ügyész büntetendőnek jelentette ki azt, hogy valaki egyen­­jogúsított állampolgárokat vallásuk és származásuk miatt becsméreljen. Sport. A nemzeti hajós­ egylet tegnap tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a felolvasott jelentésből tudomásul vették, hogy a bevételek a lefolyt évben 2804 frt 88 frt, a kiadások pedig 2787 frtot tettek ki. Báró Eötvös Loránd egyleti tagnak, ki Ellida nevű csónakját az egyletnek ajánlotta fel, jegyző­könyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Ez a csónak az, melyben évek előtt Rosty és Birly tették meg az utat Rotterdamtól Budapestig. Ezután a köz­gyűlés az éléve-intézmény minél hathatósabb kifejté­sét az evező­sport érdekében a választmány különös figyelmébe ajánlotta s végül megejtettek a választá­sok, melyeknek eredménye következő: elnök Tolnay Lajos, igazgató Fülepp Kálmán, jegyző dr. Ssohner Lajos, helyettes jegyző Csete Kálmán, első művezető Radisits György, második művezető Szentyörgyi Imre, pénztárnok Csuka Lajos. Választmányi tagok Csík Imre, F. Farkass László, Fischer József, báró

Next