Pesti Napló, 1888. május (39. évfolyam, 121-150. szám)
1888-05-03 / 123. szám
mennyivel nagyobb azoknak száma, kik mindezt érzik és látják — a nemzetnek szabad, a pártfegyelemtől menti részében ? Szólni azok sem igen mernek még, hiszen a kormányhatalom egész súlyával reájuk nehezedik, a közigazgatás minden egyes mozzanatán végig egész az adóexekuczióig és katonaköteles fiaik feletti diszpoziczióig — ámde csak egy szikra kell és orkánná változik ezen elnyomott elégedetlenség, orkánná, mely elsöpri a jelen viszonyok okozóit. Adja isten, hogy ez orkán ne essék össze azon pillanattal, melyben e nemzetnek karczolnia kellene saját lételéért és a nyugati czivilizáczió megvédéséért; adja isten, hogy addig teljesülve legyenek népünknek nemzeti aspirácziói, melyeknek teljesülése nélkül igazán lelkesülni s a lelkesedés erejének egész súlyát latba vetni bármely nemzet is alig képes! Az öröklési jog. — május 2. A képviselőház igazságügyi bizottsága Chorn elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta az öröklési jogról szóló törvényjavaslat tárgyalását az utóörökösödésről szóló fejezetnél (219—237. §§-ok.) A 219. és 220. §§-okat Teleszky államtitkár indítványára a következő rendelkezésekkel cserélte fel a bizottság: »Az örökhagyó az örökségre, vagy annak egy részére egy vagy több utóörököst nevezhet úgy, hogy az örökség, vagy annak része az örökös halálakor, vagy az örökhagyó által meghatározott más esetre az utóörököst, vagy az utóörökösöket illesse. Amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az utóörökös nevezésre is alkalmazandók. Utóörökösnek végrendelkezéskor életben levő személynek születendő gyermeke is nevezhető. Ha az utóörökösödés beálltának esetét az örökhagyó meg nem határozta, az utóörökösödés az örökös halálakor áll be. Ha az utóörököst örökség, vagy az örökrész az örökös halálától illeti, az utóörökös részére az öröklés, ha csak a végrendeletben eltérő intézkedés nem foglaltatik, az örökös halálakor nyílik meg. Ha az örökhagyó az öröklés megnyíltakor még nem fogantatott személyt nevez örökösnek, ezen rendelkezés utóörökös nevezésnek tekintendő, és amenynyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, az utóörökös születéséig a törvényes örökösödésnek van helye. Utóörökös nevezés hatályával bír azon rendelkezés is, amely által felfüggesztő, vagy felbontó feltétel alatt, avagy kezdődési időtől, vagy végződési időig neveztetik örökös. Az örökhagyó azon rendelkezése, mely szerint halálakor még életben nem levő személynek gyermekét vagy távolabbi leszármazóját örökösül vagy utóörökösül nevezi, semmis.« A 221. §-t a bizottság akként módosította, hogy ha az örökhagyó csak a végrendelkezést tiltotta el, vagy 3-ik személyt nevezett örökösnek a nélkül, hogy ahhoz elidegenítési tilalmat csatolt volna, az az örökös szabad rendelkezési jogát nem korlátozza s az utóörökösödés csak az örökös halálakor fenmaradó vagyonrészre hatályos , ellenben az elidegenítési tilalom utóörökös nevezése nélkül is teljes hatályú utóörökös nevezésnek tekintendő. A 224. §-t, mely az elmebeteg örökösök utáni utóörökös nevezésre vonatkozik, törölte a bizottság. A 226. §-nál Teleszky előterjesztette azon intézkedéseket, melyeket gazdasági szempontból az utóörökösi intézménynyel nem ellentétben, a javaslatba beiktatandóknak vél. Ezeknek megállapítását azonban a délután 5 órakor tartandó ülésre halasztották. — május 2. A horvát kormány és Strossmayer püspök. Mint a N. Fr. Pressének Zágrábból írják, a horvát kormány és a hírhedt moszkvai szláv jótékony-egylet tiszteletbeli tagja, Strossmayer püspök közt újabban összeütközés történt, melynek végződése elé kíváncsian néznek. A püspök ugyanis egy káplánt, ki izgatás miatt el volt ítélve, a diakovári püspöki szeminárium aligazgatójává nevezett ki. A kinevezés rövid idővel azután történt, hogy a káplánt ideiglenesen szabadlábra helyezték. Azóta az első bíróság ítéletét a legfelső törvényszék is megerősítette, s daczára, hogy Strossmayer püspökkel a jogerőre emelkedett ítéletet hivatalosan tudatták, a káplán még ma is hivatalában van. Itt tehát azzal az épületes esettel állunk szemben, hogy egy szemináriumi igazgatót, kire az ifjúság erkölcsi és szellemi kiképezése bizva van, egyenesen állásából fognak a fogházba vinni. Könnyen érthető, hogy a kormány nem jó szemmel nézte a püspök eljárását s bizonyára talál majd módot, hogy megakadályozza, mikép a papi fiatalság nevelése rosszhirű izgatók kezébe jusson. Valószinü tehát, hogy ebből az összeütközésből nem Strossmayer püspök fog győztesen kibontakozni s ez annyival valószínűbb, mivel a püspök, ki még Horvátország egy kormányával sem állt jó lábon, minden eddigi súrlódásnál meghajolt az államhatalom kívánalmai előtt. Az országgyűlési függetlenségi és negyvennyolcas párt ma este tartott értekezletén a kassa-oderbergi, a magyar északkeleti és az első magyargácsországi vasúttársaságok részére további külön állami biztosítás nyújtásáról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Hefy Ignácz, Posonyi Géza, Thaly Kálmán, Tors Kálmán, Madarász József és Irányi Dániel felszólalásai után az értekezlet elhatározta, hogy a törvényjavaslatot jelen alakjában nem fogadja el, de a hadászati czélokra mélhatlanul szükséges öszszeget a kormány felelőssége mellett kész megszavazni, ha erre vonatkozólag külön törvényjavaslat terjesztetik be. Az ily irányban való felszólalásra Helfy Ignáczot kérték fel. Ezután Orbán Balázs a párt tagjainak Kos- Buti Lajos üdvözletét adja át azzal, hogy nagy hazánkfia teljes szellemi és testi egészségnek örvend. Az értekezlet lelkes éljenzéssel vett tudomást az örvendetes hírről. Az országgyűlési szabadelvű párt Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt ma délután 6 órakor értekezletet tartott, melyen az elnök bejelenti, hogy Görgey Béla a párt kötelékéből kilépését tudatta vele. Ennek tudomásul vétele után tárgyalás alá vette az értekezlet a kassa-oderbergi, magyar északkeleti és első magyar gácsországi vasúttársaságok részére további külön állami biztosítás nyújtására vonatkozó törvényjavaslatot. Darányi előadó, Hertelendy Béla és Baross miniszter felszólalásai után a pénzügyi és közlekedésügyi bizottság szövegezése szerint a törvényjavaslatot változatlanul elfogadták. Ezzel az értekezlet véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 3. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. Az igazságügyminiszter fogad d. u. 5 7 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10- d. u. 2 óráig. A magyar tud. akadémia összes ülése d. u. 5 órakor. . A nemzeti torna egyet versenye este 7 órakor. A Zsehy-kiállítás megnyitása a műcsarnokban (Andrássy út 69.) d. u. 3 órakor. Belépti díj 30 kr. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — május 2. Az udvar itthon. Körülbelül két hét múlva érkezik az udvar Budapestre. A király azért jön Budapestre, hogy az e hó második felében összeülő delegácziót megnyissa. Meddig marad körünkben, az iránt még nem történt megállapodás. Pünkösd után a királyné s Mária Valéria főherczegnő, hir szerint, Gödöllőre jönnek. Uj pápai kamarás, Schiffer Ferencz, a budapesti kir. kath. képzőintézetek igazgatója, a pápai kamarási czimet nyerte. A tiszántúli egyházkerület közgyűlésének mai harmadik napjáról Debreczenből a következőket táviratozzék lapunknak. Az ülés elején felolvasták a közoktatásügyi miniszternek leiratát, melyben a miniszter amaz óhajának ad kifejezést, hogy a miniszteri megbízottaknak a középiskolákban tett látogatásai jegyzőkönyvbe vétessenek. A közgyűlés e leiratot nem tartotta elfogadhatónak. Ezután felolvasták a közoktatásügyi miniszternek ama leiratát, melyben észrevételeket tesz a máramarosszigeti, mezőtúri, szatmári, hódmezővásárhelyi, kisújszállási és a békési gimnáziumokra nézve; a miniszter e leiratát véleményezés végett kiadták a középiskolai felügyelő tanácsnak. A mezőtúri egyháznak megengedték, hogy a gimnázium építésére 50.000 forint kölcsönt vehessen fel. Majd felolvasásra került a tanítóképesítési vizsgák eredménye. E szerint 27-en tették le a vizsgát. A párhuzamos osztályok állandósításának ügyét véleményezés végett a tanügyi bizottságnak adták ki. A gazdasági tanácsot megbízták, hogy az anyakönyvtár mellett olvasóhelyiséget rendezzen be. Negyedszázados óhajtás fog e nyilvános olvasóhelyiség megnyitása által teljesedésbe menni. Az elhunyt Bethlendi Endre leginkább angol nyelvű theologiai és bölcsészeti ritka művekből álló 1037 kötetből álló könyvtárának 350 írtért való megvételét a gazdasági tanácshoz utasították. A bolgár fejedelem anyjának, Klementin herczegnének, Párisból Bécsbe való érkezését a legközelebbi napokban várják. A magyarok orosz gyűlölete. A Münch. Alig. org ma érkezett száma érdekes ismertetést közöl Görgey Istvánnak a forradalomról szóló, nemrég megjelent könyvéről. Az ismertető azon kezdi, hogy ha mai nap a magyar nemzet orosz gyűlöletéről van szó, ezt rendesen a világosi katasztrófára viszik vissza, s a nemzeti antagonizmust abból magyarázzák, hogy a magyar nemzet visszatorolni kívánja a fegyverletétel szégyenét, s ez az érzület hatással van államférfiainak politikájára is. »Ha a magyar had fegyverletételét Világos előtt magában álló katonai eseménynek tekintjük — írja a nevezett lap — mely véget vetett a szabadságharcznak, s ha azt, ami azokban a napokban a magyar főhadiszálláson és a magyar hadsereg soraiban végbement, a kortársak emlékiratai és egyéb följegyzések világításánál megvizsgáljuk, úgy nagyon hamar arra az eredményre fogunk jutni, hogy akkoriban szó sem volt orosz gyűlöletről, sőt ellenkezőleg a magyarok az oroszokat oly ellenfélnek tekintették, mely iránt tüntetőleg bizalmat tanúsítottak s melynek kegyében kívántak járni. Az Ausztria iránti gyűlölet oly intenzív volt, hogy e mellett nem nyerhetett tért hasonló érzés Oroszország iránt.« Tovább megjegyzi az ismertető, hogy Görgeyt a fegyverletétel miatt Magyarországban árulónak kiáltották ki, »holott józan katonai szempontból kétségtelen, hogy a kapitulácziót a helyzet parancsolta és Görgey nem cselekedhetett másként. E szempont kezd is már Magyarországban túlsúlyra kapni, különösen azóta, hogy látták, miképpedannál oly hadsereg volt kénytelen kapitulálni, mely ötszörte erősebb volt, mint az alig 24.000 emberből álló magyar hadsereg Világos előtt.« Részünkről helyeseljük az ismertetés írójának felfogását, mely a lehető legobjektívebb szempontra törekszik . Orosz gyűlöletről a magyar nemzetnél tényleg nem lehet szó. Sem a múltján, sem a jelenben.De hát akkor mi adott okot rá,hogy a magyaroknak az oroszok iránti gyűlöletét emlegessék? Az, hogy Magyarország, látva az orosz politika terjeszkedési törekvéseit, szükségképen bizalmatlansággal tekintett e törekvések felé, melyekről nem lehetett biztos, hogy élők nem fog-e már a közeljövőben ellene fordulni. S ez a bizalmatlanság kényszerítette, hogy az ellenintézkedéseket a maga részéről megtegye. De mindez nem jelenti az oroszok gyűlöletét nemzetünknél és államférfiainknál. A brazíliai császári pár olasz útja, mint Milánóból jelentik, be van fejezve. A felséges pár holnap elhagyja Milánót és Luzernbe utazik. Hazatérésüket egyelőre június 22-ére állapították meg. »Jó SZÍV.«" A bazár számára a bizottság elnökéhez , Csekonics grófnéhoz újabban ismét különböző értékes tárgyak érkeztek, leginkább finom borok, gyümölcsök, csemegék s apró műtárgyak. Ugyancsak a bazár részére Tisza Kálmánnénak Almássy Ede 500 frtot küldött, b. Rédl Malvin 100 frtot, a szabadelvű párt 200 frtot, Gyarmathy Zsigáné 12 drb kalotaszegi varrottast stb. Kisorsolásra kerül majd a bazáron egy legyező, melyet Feszty Árpád fog festménynyel disziteni, ugyanoly minta szerint, mint a melylyel a Csekonics grófné által a múlt farsangon Stefánia trónörökösnének s József főherczegnének adott két legyező díszítve volt. A bazárban működő tölgyek névjegyzékét a most pénteken tartandó bizottsági ülésén fogják végleg megállapítani. A már említett csarnokokon kívül lesz még gyümölcscsarnok, valamint távirdahivatal is. Megemlítjük még azt is, hogy a bazár tartama alatt (d. u. 2 órától esti 10-ig) a rotundában felváltva katona és népzenekar (Balogh Károly) fog játszani, közben-közben két czimbalom-virtuuóz fogja játékával a közönséget mulattatni. A bazár számára Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő által szerkesztendő lap tudvalevőleg minden egyes közreműködő hölgynek arczképét is hozni fogja, e czélból most felkérik a hölgyeket, hogy arczképeiket legkésőbb e hó 4-én d. u. 4 óráig gr. Csekonics Jánosné elnöknőhöz beküldjék, vagy pedig az aznap tartandó értekezleten átadják. Hollán Ernőné elnöklete alatt a Jó szív népünneprendező bizottsága e hó 4-én délután 4 órakor ülést tart a képviselőházban. Állami tisztviselők szolgálati pragmatikája. Az állami tisztviselők központi egylete legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy a szolgálati pragmatika tervezetének megbeszélésére öt tagú bizottságot küld ki s hasonló eljárásra szólítja fel az összes tisztviselő-egyleteket, hogy aztán a kiküldöttekből alakulandó nagyobb bizottság végleges határozatot hozhasson. Tót nemzeti ház. Turócz-Szent-Mártonról írja levelezőnk tegnapi kelettel: A tót nemzetiségiek, mióta a Maticát konfiskálta az állam, minden áron ismét arra törekedtek, hogy híveiket összetarthassák. E czélból alakították hamarjában a Zsivena-nőegyletet, mely a múlt évben rendezett kiállításával lett ismertté. A nőegylet csak czégül szolgált a nemzetiségieknek, hogy ennek leple alatt politikai tüntetéseket rendezhessenek. Most meg mást gondoltak ki. Építenek nemzeti házat részvényekre, melyet azonban Dula Máté és Halasa András (a napokban elitélt izgató) turóczszent-mártoni ügyvédek nevére telekkönyveztek be. Az alapkő letétele tegnap ment végbe s a szertartásnál a vidékről is többen ott voltak, mert a Tátrabank éppen e napon tartotta évi közgyűlését. Némi ünnepi jelleggel is birt e közgyűlés, mert a tót dalárda estélyt rendezett a vidéki elvtársak részére, kik inkább ez estély kedvéért jöttek, mert az 1 frt 50 kv osztalékból még az útiköltség sem igen került ki. Most már folyik a nagy munka s hiszik, hogy az új ház teljesen fogja pótolni a Maticát. A nemzeti házban színpadot is szándékoznak felállítani, de a telek kissé keskeny, megtoldották hát az utczából egy méterrel. Itt ez ellen nem is protestált senki, mert a város az ő részükön van, másnak meg ilyenre nincs gondja. Az idegenek Budapestre vonzása érdekében kiküldött bizottság ma elfogadta az albizottság részéről előterjesztett működési programmot. E szerint a már fölállított programmban kitűzött célok közül a sürgősebbeket tűzte ki elsősorban megvalósításra. Ehhez képest a statisztikai hivatal kebelében a külföldi sajtónak Budapestet ismertető csikkekkel való ellátására egy kis irodát szerveznek, a melybe Sasvári Ármin hírlapírót hívták meg. Elfogadták és támogatják Szalai Mihály könyvét is, mint a mely igen használható, s 400 frt erejéig eszközölnek belőle megrendelést. Kozmata fényképész ajánlata is elfogadtatott Budapestnek a panorámákban való feltüntetése iránt és Schwimmer Ernő javaslatához képest a külföld számos hotelében Budapest fényképeit ki fogják függesztetni. Ezen kívül előterjesztést tesznek a törvényhatósághoz, hogy a budapesti szállodások minden vendégszobában tartozzanak az árjegyzéket kifüggeszteni. Boulanger és a Napóleonok. Boulanger tbk ápr. 29-én lett ötven éves. A párisi lapok ez alkalomból megjegyzik, hogy Bonaparte harmincz éves volt, midőn első konzulnak nyilvánította magát. III. Napóleon csak negyven éves volt, midőn a köztársaság elnökévé választatott meg. A tábornoknak tehát nem sok vesztegetni való ideje van, ha el akarja érni czélját. Csak az a baj, hogy Boulanger mindinkább nevetségessé kezd válni. Egyik legutóbbi levelére nézve kimutatták, hogy abban egész mondatok III. Napoleon valamelyik leveléből vannak kilopva s I. Napoleon is abban a szerencsében részesült, hogy az ő beszédeiből vett át Boulanger választóihoz intézett manifesztumában egész sorokat. A párisi lapok egyike lenyomatja I. Napóleonnak azt a beszédét, melyből a tábornok a maga levelét összeállította s gúnyosan azt jegyzi meg, hogy Boulanger bámulói e felfedezésre bizonyosan azt fogják mondani, hogy I. Napóleon azt a beszédét Boulanger leveléből lopta ki: »Segítsünk.« Az árvízkárosultak javára rendezendő második népünnep előkészületei nagyban folynak. Az ünnep pünkösd vasárnapján lesz Erzsébetfalván. A programm érdekesebb számai: ló, szamár és kerékpár verseny s velenczei estély a Dunán. Katona és czigányzenekarok folyvást játszani fognak. Az Aetna háborog. Általános izgalom, rémület uralkodik az Aetna környékén levő helységekben. Az Aetna háborog s az emberek menekülésre gondolnak. Ma este érkezett a távirati értesítés Cataniából, hogy a tűzhányó hegy meg akarja kezdeni romboló munkáját. Sűrü füstoszlopok tódulnak ki az Aetna fő kráteréből s távolban közelben tompa moraj hallatszik a föld alól. Úgy látszik, hogy e jelek a kitörés kezdetét jelentik. Az ég egészen elsötétült. Éjjel érkezett táviratunk szerint hivatalosan is megerősítik, hogy a tűzhányó főkráteréből hamu és apos kövek dobatnak ki és az Aetna belső forrongása egyre tart, mindazáltal e pillanatban nem kell kitöréstől tartani. Ellopott gyermek sorsa. Pest megye területén márczius hónapban tizenhét évesnek látszó olasz ifjút tartóztattak le, ki nem tudta magát igazolni. Az alispán értesítette az esetről a budapesti olasz főkonzult, ki a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűnek mondotta, hogy az ifjú nem más, mint Arcari Gennaro, kit két év előtt Jaconelli Domokos, gráczi lakostól elloptak. A gyermek atyja Arcaro Francesco, ki Olaszország Picinisco helységében lakott, akkoriban mindent megkisérlett, hogy ellopott fia nyomára jusson, — de hasztalan. Most az olasz főkonzul arra kéri Pest megye alispánját, hogy a fiút újból hallgattassa ki s ha vallomása egyezne az ifjú eltűnésének körülményeivel, a konzul gondoskodni fog, hogy őt mielőbb hazaszállítsák szüleihez. Halálos kimenetelű párbaj. Mély sajnálatot kelt Párisban Dupuis festő szerencsétlen sorsa, ki — mint egy táviratunk már említette — e hét elején pisztolypárbajnak lett áldozata. Egy külvárosi lapban a festőre vonatkozólag néhány sornyi közlemény jelent meg, melyet Dupuis magára nézve sértőnek tartott. Habert, a közlemény írója, elfogadta a kihívást s a segédek pisztolypárbajban állapodtak meg, egyszeri golyóváltással, 25 lépésnyi távolságra. A párbaj Longchamp egyik ligetében folyt le. Habert a jeladásra lőtt és Dupuis holtan rogyott össze. A főállamügyész, amint az esetről értesült, Habert-t és mind a négy segédet rögtön letartóztatta. A meghalt festő nagy számú családot hagyott hátra. Az eset annál nagyobb feltűnést kelt, mert Dupuisnek egy szép festménye van a vasárnap megnyílt Salonban kiállítva s mindenki sajnálja a nagy reményű festőt, kit barátai egy minden jelentőségnélküli közlemény miatt vittek bele a halálos kimenetelű párbajba. Helyi hírek. A postatakarékpénztár igazgatósága hivatalos helyiségeit e hó 6-án a Széchenyi utcza 2. sz. házba teszi át, abba az épületbe, ahol a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium posta- és távirdai szakosztálya van elhelyezve. Az intézet főpénztára a földszinten lesz. A virágkiállítók az árvízkárosultaknak. A virágkiállítást rendező bizottság a kiállítás tartamát egy nappal meghosszabbította, vagyis a kiállítás pénteken is egész nap nyitva lesz. A bizottság a kiállítás jövedelmének felét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. A »Zenészeket segélyző-egylet« e hó 5 én a városligeti Kiemens-vendéglő dísztermében zeneestélylyel és tánczczal egybekötött rendkívüli közgyűlést tart. Öngyilkosok napja. Nem kevesebb, mint négy életuntról adtunk hirt esti lapunkban s most ismét két öngyilkosról kell megemlékeznünk. Ritka nap ez a fővárosnak különben is gazdag öngyilkossági krónikájában s az a szomorú benne, hogy csaknem valamennyi öngyilkos nyomor miatt akart véget vetni életének. Este fél 10 órakor a lánczhíd mellett egy ismeretlen, mintegy hetven évesnek látszó nő ugrott a Dunába. Kifogták s hosszas mentési kísérletek után életre hozták. Szegénység miatt akart megválni az élettől. A zimonyi hajóállomásnál Haluza Károly, 19 éves esztergályos ugrott a Dunába. Balog János matróz utána vetette magát s kimentette. A kórházba vitték. Színház és művészet. Hangverseny. Egy kis társaság, jórészt csupa ismerősök és a sajtó referensei gyűltek ma este egybe a zenekedvelők egyesülete termében, hogy meghallgassák Major Janka kisasszony hangversenyét. A fiatal hangversenyző Major Gyula ismert zongoraművész és zeneszerző nővére. Az énekre képezte ki magát és csengő, egészséges szopránja meg is érdemelte az arra fordított tanulmányt. Könnyed magasság és érczes csengés nem közönséges előnyei felett rendelkezik, melyek neki a színpadon, ahova készül, jövőt ígérnek. Épp oly kellemesen lepi meg a hallgatót valamennyi regiszterének tömörségével. Dalokat és opera-áriákat énekelt. Iskolázottságát legszebben a Varázsfuvola és Faust opera áriáival mutatta be. Közreműködött még fivére, továbbá Blau Gyula hegedűművész és Sárvári Irma kisasszony. Utóbbiak Kufernek hegedűre és zongorára szerzett szonátáját adták elő. Sárvári kativáló technikával játszik, de előadására ráférne egy kis nőiesség, mert a gyöngéd nem semmi gyöngédsége sem volt billentésében felfedezhető: nyers dinamikai effektusokkal ostromolta a hallgatóságot, mely a kamarazene-előadás stíljéről egészen más fogalommal bír. A hegedű-szólamot szép kifejezéssel játszotta Blau Gyula, de kárba veszett a kiséret következtében minden fáradsága. Hallottuk még Major Gyula zongoraversenyének két első tételét, a szerző előadásában, ugyancsak Sárvári ka. zongorakísérete mellett. A Zichy-kiállítás, mely holnap délután három órakor nyílik meg a műcsarnokban, egyike lesz a legérdekesebb ilynemű kiállításoknak és Zichy Mihályt, mint elsőrendű illusztrátort fogja bemutatni. A kiállítás a következő cziklusokból áll: I. 23 rajz Lermontovnak »Mary herczegnő« czimű regényéhez. II. 26 rajz »A párduczbőrös ember« czimü népies eposzhoz Rusztarellitől, (Gruzin) Thamár királyné kincstárnokától és levelezőjétől. III. 20 rajz Madách »Ember tragédiájához«, ezek között a legújabban készült öt illusztráczió is. IV. 10 rajz az »Osztrák-magyar monarchia írásban és képben« czimű munkában megjelent magyar ősmondakör számára, melynek szövegét Jókai Mór írta. V. Négy női tanulmányrajz. A tárgymutató, a kiállítást látogató közönség tájékozására, az említett orosz művek bő kivonatát fogja tartalmazni. — Zichy Mihály a kiállítás jövedelmének reá eső részét a»Jósziv«-nek engedte át. A kiállítás, mely naponként reggel 9 órától esti 7 óráig lesz megtekinthető, csak rövid ideig lesz nyitva. Matinéé az árvízkárosultak javára. Az egyetemi ifjúság, mint említettük, e hó 10-én nagy matinéét rendez a vármegyeház nagytermében az árvízkárosultak javára. A matinéé programmja következő lesz: 1. Alkalmi költemény, irta Ábrányi Emil, szavalja Vámossy Zoltán. 2. a) Ha meghalok, visszajárok... Hubay Jenőtől, b) Serenade par Charles Gounod, poesie de Viktor Hugo. Előadja Komáromi Mariska, a m. kir. operaház tagja. 3. Rajz, írta Beöthy Zsolt, felolvassa Kerekes Ernő. 4. XIII. Rhapszodia Liszt Ferencztől, zongorán előadja Gosztonyi Béla. 5. Szavalat, előadja G. Csillag Teréz, a nemzeti színház tagja. 6. Madár az erdőn, dal Tauberttől, előadja Á. Wein Margit, a m. kir. operaház tagja. 7. N. Polonaise, "VVieni a vskitól, hegedűn előadja Lentz Rezső. Tudomány, irodalom Az akadémia holnap, csütörtökön, délután 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai: a nagyjutalom és Marczibányi-jutalom odaítélése, pályázatok eldöntése, új pályakérdések kitűzése és az osztályok tagajánlásainak bemutatása. Megjegyezzük, hogy az akadémiának keddi osztályértekezleteiről szóló hírlapi tudósítások tévesen közölték, hogy a II. osztály a Sztrokay-jutalomra csak a régi kérdést (Az alkoholizmus befolyása a bűntettek szaporodó számára tűzte ki. Ezt, mivel a jutalom nem volt kiadható, az ügyrend értelmében újra kitűzték ugyan, de az osztály egyhangúlag elfogadta a Tóth Lőrincz r. tag, Kovács Gyula és Wlassics Gyula 1. tagokból álló bizottságnak azt az indítványát, hogy az osztály tűzzön ki a Sztrokay-alapból száz aranyat a következő aktuális jelentőségű új kérdésre: »Figyelemmel a jogtörténetre és az összehasonlító jogra, fejtessenek ki azok az elvek, melyeknek alapján a hazai viszonyainknak leginkább megfelelő örökösödési eljárás és az ennek vezetésére hivatott hatóságok és hatósági közegek szervezete alkotandó volna.« Határnap 1889. évi szeptember hó 30. A történelmi társulat ma délután Hunfalvy Pál elnöklete mellett ülést tartott. Első felolvasó Csontosi János volt, ki egy hamisított Korvin-kódexet ismertetett. Néhány hét előtt egy külföldi antikvárius egy fényes kiállítású, örmény nyelvű Saragan (énekes könyv) című Korvin-kódexet 5000 írtért megvásárlásra ajánlott föl a nemzeti múzeum igazgatóságának. A kódex leírásából azonban felolvasó arra a következtetésre jutott, hogy a kódex valószínűleg hamisítvány. Midőn a mű megtekintés végett a múzeum igazgatóságához beérkezett, azonnal több szakértő vizsgálat alá vette. A vizsgálat kiderítette, hogy az a két madáralak, amelyet az antikvárius hollónak nézett, tulajdonképen a keresztény szimbolikában gyakran előforduló kehelyből ivó galambpár, s Mátyás király hamisított bélyegét csak azután nyomta reá az, aki a kódexet drága pénzen kívánta eladni. Ezután Téglás Gábor dr. a hazai nemesfémbányászat eredetéről értekezett. Előrebocsátva, hogy a római bányászat legbiztosabb kritériumait csakis a minden kétséget kizáró szerszámok s egyéb ipari készítmények képezik: áttér az ily értelemben rómainak minősíthető bányászat helyrajzára, eszközeire és technikájára s helyi megfigyelései és több éven át ismételt utazásai közben a helyszínen szerzett s az Alpok vidékén kiegészített tapasztalatai alapján a bányaigazgatás rendszerét fejtegette behatóan és alaposan. Végül a társulatot közelebbről érdeklő kisebb jelentőségű ügyeket intéztek el. A filológiai társaság ma délután P. Thewrewk Emil elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök bemutatta József főherczeg Czigány nyelvtanának díszpéldányát, melyet szerzője a társaságnak ajándékozott. Bejelentette egyúttal, hogy a tudományos akadémia meghívta a társaságot ez évi ünnepélyes közgyűlésére. Ezután a felolvasások következtek. — Weisz Rezső a homorosi ház homlokfaláról, pitvaról és prothyronjáról értekezett. Utána Hegedűs István latin Petőfi-fordításaiból olvasott föl több sikerült mutatványt, Lázár Béla pedig Kölcsey Csokonai-birálata ellen intézett pasquillust és szatírát ismertetett. Végül Cserhalmi H. Irén érdekes tanulmányát mutatták be, melynek czime: A franczia romanticzizmus befolyása történelmi drámáink alakjaira. — A figyelemmel hallgatott felolvasásokra választmányi ülés következett. Törvényszéki csarnok, ügyvédi munkadij a kir. táblán. A budapesti kir. tábla II. büntető tanácsa 1887. évi 28,953 sz. a. hozott ítéletében a vádlót képviselő ügyvéd munkadiját azon indokolással szállította le, hogy »a magánvádló városi tanító s igy saját sérelmének előadására teljes műveltséggel bírván, nem volt abban a kényszerhelyzetben, hogy maga helyett jogképviselőt valljon s igy nem is igényelheti, hogy a kizárólag kényelemből igénybe vett jogképviselet egész költsége vádlottra hárittassék.« Az ügy, melyben e határozat hozatott, valamelyik vidéki járásbíróságtól került fel a bpesti kir. táblához ;másodfokon azonban Budapesten intéztetett el, oly tanácsban, melyben három másodfokon ítélő biró vett részt s igy annál feltűnőbb, hogy ilyen határozat él hozzá még azzal az indokolással, melynek majd minden szava a proczesszuális jog legprimitívebb ismereteinek teljes hiányát s a jogvédelem törvényes intézményének alapos nem értését árulja el, a budapesti kir. táblán, kollegiális bíráskodás mellett, egyáltalán meg volt hozható. Az a szabály, hogy a törvényt mindenki tudni tartozik, legyen akár kicsiny, akár nagy a műveltsége, csak az anyagi jogszabályokra áll. Az alaki jogszabályok ismeretét csak a bírótól és az ügyvédtől követeli meg a szakbeli hivatás ; a fél, legyen bármily művelt, azokat nemcsak tudni nem tartozik, hanem egyenesen a törvény gondoskodik róla, hogy akár saját választása, akár hivatalból történt kirendelés alapján az ő szakszerű jogvédelme meglegyen. De éppen ezért nem csupán a teljes jogi műveltséggel rendelkező, hanem a pusztán gyakorlati jártassággal dicsekedhető, egyszerűen művelt bíró is tudni tartozik, hogy az eljárási szabályok szempontjából mit nem szabad »kényelemnek« és mit szabad »kényszerhelyzetnek« bíróilag deklarálni. Egyszerűen megismertetni akartuk, nem annyira a hozott határozatot, mely nem bír jelentőséggel, mint inkább annak famózus indokolását, mely anynyit mindenesetre megérdemel, hogy az ország legkiválóbb másodbírói testületének jogászi figyelmét ne kerülje el. Sokan az ily határozatokat esetleg a jogvédelem iránti ellenszenvnek számíthatnák be, ami még mindenütt, ahol létezett, a legkiválóbb jogászbíráknak is egyhangú tanúsítása szerint, a bíróság jogi műveltségének sülyedésére s a judikatúra rendkívüli silányságára engedett jogos következtetést. A budapesti kir. táblát azonban sokkal magasabbra becsüljük, semhogy fel ne tennék, hogy ily sporadikus aberrácziók megelőzésére, amire a társas bíráskodás mellett meg van az alkalom, a judikatura legsajátabb érdekében ne törekednék, midőn azok egész csiszolatlanságukban lépnek előtérbe. Gondnokság alá helyezett gróf. A székesfehérvári törvényszék jogérvényes ítélettel elmebetegség miatt gondnokság alá helyezte gróf Esterházy Móricz csákvári lakost. A budaörsi zavargás ügyében a pestvidéki törvényszéknél a jövő héten tartják meg a végtárgyalást. Bűnvizsgálat rendőrtisztviselő ellen. Esti lapunkban megírtuk, hogy a rendőrség befejezte az elővizsgálatot Haselbeck Károly rendőrtisztviselő ellen. Mint értesülünk, a budapesti törvényszék, az ügyészi indítványoz képest, az elővizsgálatot Haselbeck ellen a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja, Mandl Ármin és Tauber Leo budapesti ügyvédek ellen, a megvesztegetés kísérletének gyanúja miatt elrendelte. A vizsgálat foganatosításával Zsemlye vizsgálóbíró van megbízva. Elítélt tanító. A marburgi törvényszék — mint tudósítónk ma táviratozza — 14 napi fogházra ítélte Huner tanítót az izraeliták gyalázása miatt. Huner ugyanis azt mondta egy gyülekezetben: a talmud, mely az izraeliták törvénykönyve s pusztán ezekre vonatkozik, megengedi az izraelitának a keresztény meglopását, a mit ha megtesz , semmire való a keresztény szemében, ha nem teszi: semmirevaló az izraeliták előtt; — de mindenesetre semmirevaló. A királyi ügyész büntetendőnek jelentette ki azt, hogy valaki egyenjogúsított állampolgárokat vallásuk és származásuk miatt becsméreljen. Sport. A nemzeti hajós egylet tegnap tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a felolvasott jelentésből tudomásul vették, hogy a bevételek a lefolyt évben 2804 frt 88 frt, a kiadások pedig 2787 frtot tettek ki. Báró Eötvös Loránd egyleti tagnak, ki Ellida nevű csónakját az egyletnek ajánlotta fel, jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Ez a csónak az, melyben évek előtt Rosty és Birly tették meg az utat Rotterdamtól Budapestig. Ezután a közgyűlés az éléve-intézmény minél hathatósabb kifejtését az evezősport érdekében a választmány különös figyelmébe ajánlotta s végül megejtettek a választások, melyeknek eredménye következő: elnök Tolnay Lajos, igazgató Fülepp Kálmán, jegyző dr. Ssohner Lajos, helyettes jegyző Csete Kálmán, első művezető Radisits György, második művezető Szentyörgyi Imre, pénztárnok Csuka Lajos. Választmányi tagok Csík Imre, F. Farkass László, Fischer József, báró